Elnökválasztás kezdődött Izlandon, az államfői szék sorsa feltehetően a legesélyesebb jelöltnek számító Katrín Jakobsdóttir volt kormányfő és a politikában magát először kipróbáló Halla Hrund Logadóttir gazdasági vezető, egyetemi adjunktus között dől el.
Megválasztásukhoz egyszerű többség szükséges. A választáson 12 jelölt indul. Jakobsdóttir áprilisban mondott le miniszterelnöki székéről azért, hogy az elnökválasztáson indulhasson.
Az urnák helyi idő szerint reggel 9-kor nyíltak, előzetes eredmények pedig este 10-től várhatók.
Az ország törvénye szerint a jelenlegi elnök, a második államfői ciklusát befejező Gundi Jóhannesson nem indulhat újra.
Izlandon az elnök főként szimbolikus szerepet tölt be, azonban joga van megvétóznia a parlament döntéseit és népszavazást is kiírhat vitás kérdésekről.
A mintegy 380 ezer lakosú szigetországban bárki indulhat az elnöki székért, aki 1500 aláírást összegyűjt.
Vasárnap államfőt választanak a litvánok és ugyanaz a két jelölt indul a székért, mint öt évvel ezelőtt, ám a választók látják a különbséget.
Gitanas Nauseda a hatvanéves közgazdász és volt bankár, aki akkor megnyerte a választást és az idén ötven éves Ingrida Simonyté, aki azóta kormányfő lett, a jobbközép Haza Pártja színeiben.
Simonyte szintén közgazdász és neki is van pénzügyi, valamint banki háttere. Mi a különbség a két jelölt között, miről szól a választások előtti politikai diskurzus? – erről kérdeztem Ewelina Mokrzicka vilniusi újságírónőt, aki nemrég még a LRT állami médiavállalat nemzetiségi műsorait szerkesztette.
Mokrzicka emlékeztetett rá, hogy a hivatalban lévő elnök kapta a szavazatok 44 százalékát, míg a miniszterelnöknőre a résztvevők 20 százaléka szavazott az elsőfordulóban. A részvételi arányt magasnak tartják, a választás pedig szokatlanul nyugalmasan zajlott. Ezt fontos megemlíteni, hiszen Litvánia az orosz fenyegetés frontvonalában van.
„Itt minden vita a biztonság kérdései körül zajlik”– mondta nyomatékkal beszélgető partnerem, s elmondta, hogy abban egyetértenek az egyébként meglehetősen érdes viszonyban lévő politikusok, hogy a GDP 3 százalékára kell növelni a védelmi kiadásokat, szükséges az is, hogy a Bundeswehr egyik dandárját tartósan litván területen állomásoztassák. „Mi itt ötven kilométerre lakunk Belarusztól” – emlékeztet Vilnius kitettségére Mokrzicka. Az is tudott, hogy sok elemző a kalinyingrádi orosz exklávét és Fehéroroszországot elválasztó területsávot Európa leginkább veszélyeztetett területei közé sorolja. Akkor mi közöttük a különbség? A vilniusi újságírónő szerint Nauseda elnök nem elégedett meg azzal, hogy az országot külföldön képviselje és biztonságpolitikai ügyekben döntsön, hanem a belpolitikai kérdésekbe is bele kívánt szólni, amit a kormányzat nem tolerált. Az ellentétek miatt Litvániának több országban – így Lengyelországban – sincs kinevezett nagykövete.
A kormány jelöltjét ugyanis az elnöknek kellene kineveznie, s nem tudtak megállapodni a személyekben. Az elnök ellentétbe keveredett a középjobb-konzervatív kormánykoalícióval szociális ügyekben is, miközben ő maga elutasító álláspontot képviselt a melegházasság engedélyezésével kapcsolatban. Nauseda nem írta alá az uniós nyilatkozatot, amely elítélte volna az Orbán-kormány LMBTQ-emberekkel szembeni politikáját. Az is élezte a jobboldali kormánnyal való viszonyt, hogy Nauseda a kampányban kijelentette: elnökként szívesebben dolgozna együtt egy majdani szociáldemokrata kormányfővel. A baloldali párt egyébként a kampányban Gitanas Nausedát támogatta. Ewelina Mokrzicka szerint aligha kétséges, hogy a május 26-i választást Gitanas Nauseda nyeri meg, s ez a győzelem hozzájárulhat a jelenlegi jobboldali koalíció leváltásához is.
Az első, május 12-i fordulóban még nyolc jelölt szerepelt. Közülük az ötödik legtöbb szavazatot Eduardas Vaitkus orvos kapta, akit joggal neveznek oroszbarátnak. A korábban baloldali színekben fellépő orvos először Covid-oltás ellenes mozgalmat szervezett, majd akciót kezdeményezett Litvánia kilépéséért a NATO-ból és az EU-ból. Vaitkus, aki az országban élő lengyel kisebbség támogatását is élvezi, két litvániai járásban kapta meg a szavazatok többségét. Az egyik Visaginas város környéke, ahol a leállított Ignalinia Atomerőmű van. A területen élő oroszajkú lakosság itt található az atomerőmű építőiből, üzemeltetőiből és leszármazottaikból kerül ki. A másik a litvánul Salcininkai, lengyelül Soleczniki járás, ahol a legmagasabb a lengyelség aránya. Megkérdeztem Ewelina Mokrzickát: miért szavaztak a lengyelek Vaitkusra?
Az újságírónő szerint fontos elem, hogy az oroszbarát jelölt volt az egyetlen, aki kampányolt ezeken a helyeken és oroszul, illetve lengyelül is megszólította a helyieket. A Vilnius és a lengyel határ között élő lengyel kisebbséget – magyarázta az újságíró – szoros kapcsolat köti Belarusz határmenti körzeteihez. Ezt a határforgalom szinte teljes leállítása erősen érinti. Nemcsak a rokonlátogatások, temetők felkeresése lett lehetetlen, de a határmenti kereskedelem is, ami a helyiek megélhetésének része volt. Eközben az itt lakókat továbbra is zavarja az átmenő nemzetközi kamionforgalom Oroszország irányába.
„A populista politikusoknak ma nagy divatjuk van, ezt a maguk Orbánja is mutatja, akkor meg még sikeresebbek, ha perifériára szorult, elhanyagolt közösségeket szólítanak meg.”
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Elnökválasztás kezdődött vasárnap Litvániában, az államfői tisztségért nyolc jelölt indul, köztük a hivatalban lévő Gitanas Nauseda, továbbá Ingrida Simonyte miniszterelnök. A voksolás második fordulóját, ha szükséges, május 26-án rendezik.
Az urnák helyi idő szerint reggel héttől várják a mintegy 2,5 millió szavazásra jogosult állampolgárt, az előzetes eredményeket pedig várhatóan már az éjszaka folyamán közzéteszik.
Az államfői tisztségért nyolc jelölt verseng, előzetes közvéleménykutatások Nauseda győzelmét jósolták.
Az orosz exklávé Kalinyingrádi Területtel és a Moszkva szövetségesének számító Fehéroroszországgal is határos Litvánia – mely az Európai Uniónak és a NATO-nak is a tagja – Ukrajna egyik legelszántabb támogatója, a biztonsági kérdések pedig a választási kampányban is központi szerepet foglaltak el. A jelöltek mindegyike egyetért abban, hogy Vilniusnak növelnie kell védelmi kiadásait.
A választással egyidejűleg népszavazást rendeznek a kettős állampolgárság bevezetéséről is.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Az ideiglenes államfő, Mahamat Idriss Déby Itno győzött az elnökválasztáson Csádban – áll a közép-afrikai ország választási hatóságának előzetes eredményében.
Az afrikai ország vezetését átvevő, katonai junta élén álló tábornok a leadott szavazatok 61 százalékát kapta meg, míg fő ellenfele, a hivatalban lévő miniszterelnök, Succes Masra a hatóság szerint alig több mint 18 százalékot ért el.
A választás ideiglenes eredményét 48 órán belül be kell nyújtani az Alkotmánytanácsnak, amely ezt követően hirdeti ki a végleges eredményt.
Csádban 2021. április 20-án vesztette életét a lázadókkal vívott harcban az 1990-ben puccsal hatalomra került és azután folyamatosan újraválasztott Idriss Déby Itno elnök. Az afrikai ország vezetését katonai junta vette át élén Déby fiával, Mahamat Idriss Déby Itno tábornokkal, a katonák másfél éves átmeneti időszak után szabad választásokat ígértek, ezt annak lejártával meghosszabbították, és Débyt jelölték államfőnek.
Az előzetes eredmények alapján a konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyerte az észak-macedóniai parlamenti választást és az elnökválasztást is, ahol Gordana Sziljanovszka-Davkova, a konzervatív jelölt, kapta a legtöbb szavazatot.
Fotó: AP Photo/Boris Grdanoski
Az elnökválasztás második fordulójában 99,82 százalékos feldolgozottság mellett az előzetes eredmények szerint a hivatalban lévő baloldali elnök, Sztevo Pendarovszki a szavazatok 29,25 százalékát kapta, míg az VMRO-DPMNE jelöltje, Gordana Sziljanovszka-Davkova a voksok 65,14 százalékát szerezte meg. Ez azt jelenti, hogy 70 éves jogász lehet az ország első női köztársasági elnöke.
Gordana Sziljanovszka-Davkova az éjszaka már bejelentette győzelmét, és közölte, nemzetiségtől függetlenül minden állampolgár elnöke kíván lenni. „Egyetlen elnök sem kérhet egységet, ha ragaszkodik a pártelvárásokhoz” – húzta alá. „Meg kell próbálnunk segíteni egymásnak, meg kell próbálnunk megérteni egymást, nem a vétóra, hanem támogatásra kell törekednünk” – szögezte le.
Sztevo Pendarovszki elismerte vereségét, és gratulált az új köztársasági elnöknek, valamint sok sikert kívánt a munkájához. Egyetlen bírálatot fogalmazott csak meg, amely a legnagyobb albán párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) nevű pártra vonatkozott. A DUI az elnökválasztás bojkottjára szólította fel az albán nemzetiségű szavazókat, emiatt pedig sok, albán többségű településen maradtak üresek az elnökválasztás urnái.
A választási bizottság internetes oldalán látható előzetes eredmények szerint 99,24 százalékos feldolgozottság mellett VMRO-DPMNE a voksok 43,22 százalékát szerezte meg, míg a kormányzó, baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetségre (SDSM) a szavazók 15,36 százaléka adta a voksát.
Az SDSM is elismerte a vereséget, Dimitar Kovacsevszki pártelnök csak röviden nyilatkozott a sajtónak, amikor azt mondta: pártja nemcsak általában az állampolgároktól, hanem az eddigi támogatóktól és szimpatizánsoktól is hatalmas ütést kapott.
A VMRO-DPMNE viszont tűzijátékkal, zenészekkel, dobokkal és tánccal ünnepelte, hogy miután 2006 és 2016 között vezette az országot, most újra kormányt alakíthat. Hrisztijan Mickoszki pártelnök a győzelem bejelentésekor úgy fogalmazott: „Macedónia győzött”. „Ez a nép történelmi győzelme. Az a Macedónia győzött, amely a macedónok, az albánok, a törökök, a szerbek, a vlachok, a muszlimok, az ateisták és a büszke emberek országa. A kormány megbukott, és ennek oka van. A bűnözés, a korrupció, a kisajátított állam, a pályázatok, a nepotizmus, és száz másik ügy, amely miatt az állam szenvedett, az emberek pedig csalódtak. Ma este végre legyőztük mindezt” – részletezte.
A 2017 óta kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) a NATO-tagság elnyerése érdekében, Görögország követelésére Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta a nevét, és az uniós csatlakozást elősegítendő több engedményt is tett a környező országoknak. Ezeket a lépéseket a jobboldali ellenzék gyakran bírálta, és a kampány során is leszögezte, több engedményre nem lehet számítani.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az előzetes eredmények alapján a konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyerte az észak-macedóniai parlamenti választást és az elnökválasztást is, ahol Gordana Sziljanovszka-Davkova, ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1715277000
[modified] => 1715259463
)
[title] => Hatalmas pofon a baloldalnak Észak-Macedóniában – elbukták az elnök és parlamenti választást is
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=112459&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 112459
[uk] => 112542
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 112466
[image] => Array
(
[id] => 112466
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok.jpg
[original_lng] => 209871
[original_w] => 1024
[original_h] => 683
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1715281752:8
[_thumbnail_id] => 112466
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 3550
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d3b6b2bc11f7131bd4fb9b9ad9ed324c] =>
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Álarcos férfiak állították meg a Claudia Sheinbaum mexikói elnökjelöltet szállító autót vasárnap, a nőt pedig felszólították, hogy tegyen lépéseket az ország déli Chiapas államában tapasztalható erőszakkal szemben – jelentette az AP amerikai hírügynökség.
Miután megállították a járművet, Sheinbaum a leengedett ablakon keresztül hallgatta az álarcos férfiak mondanivalóját, akik mobiltelefonjaikkal filmezték a beszélgetést. Az elnökjelölt egyikükkel még kezet is rázott, mielőtt továbbment.
A magukat helyi lakosoknak valló férfiak elmondásuk szerint tehetetlennek érzik magukat, és a kormány nem tesz eleget a biztonság megteremtéséért.
Sheinbaumot felszólították, hogy amennyiben megválasztják elnöknek, tegyen lépéseket azért, hogy Motozintla de Mendozában, valamint a mexikói-guatemalai határ mentén lévő területen ne uralkodhasson el olyan katasztrofális helyzet, mint más régiókban.
Chiapas államban a Sinaloa és a Jalisco kartell állandó harcot vív a területekért. A bűnbandák folyamatosan próbálják erőszakkal beszervezni a helyi lakosokat, felügyelni az ember-, kábítószer- és fegyvercsempész útvonalakat, ezért többezer ember kényszerült elhagyni lakhelyét.
Sheinbaum Mexikóváros korábbi polgármestere volt, jelenleg a kormányzó Nemzeti Ujjászületési Mozgalom (Morena) párt elnökjelöltje a június 2-i mexikói választáson. A Chiapas állambeli kampánya során Sheinbaumot a hadsereg és a nemzeti gárda tagjai kísérték.
Sheinbaum később úgy fogalmazott, hogy a nem tartja valószínűnek, hogy az álarcos férfiak bármely helyi bűnszervezet tagjai lettek volna. Majd hozzátette, hogy a találkozás rendkívül furcsa volt, leginkább azért, mert az esetről az Andrés Manuel López Obrador jelenlegi elnök kormányát kritizáló sajtóorgánum számolt be először.
Die Menschen haben Sorgen und diese Sorgen muss man ernst nehmen. Die Maßnahmen liegen alle auf dem Tisch und über jegliche Parteigrenze hinaus muss man sich doch einig sein, dass sich die Freiheit als Fundament aus Sicherheit definiert.https://t.co/N2tSYxv17u
Ivan Korcok, korábbi külügyminiszter és Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke maradt a ringben az első forduló után.
Szlovákiában csaknem hatezer választóhelyiség nyílt meg országszerte szombaton reggel hét órakor, és ezzel megkezdődött az ország történetében a hatodik közvetlen államfőválasztás második, döntő fordulója.
A választóhelyiségek a tervek szerint szombaton este tízig tartanak nyitva, a voksoláson mintegy 4,3 millió szavazásra jogosult szlovákiai választópolgár vehet részt, ők közvetlen módon választanak köztársasági elnököt ötéves időszakra.
A két héttel ezelőtti, 51,9 százalékos választói részvétel mellett tartott első fordulóból ketten jutottak tovább: a jelenlegi pozsonyi kormány ellenzéke által támogatott Ivan Korcok, korábbi külügyminiszter, aki két hete a leadott szavazatok 42,51 százalékával megnyerte az első fordulót és Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke, aki az államfőválasztás első fordulójában a szavazatok 37,02 százalékát szerezte meg.
Az államfőválasztás első körében a továbbjutó két jelölt mellett még négyen szereztek 1 százalékot meghaladó szavazatot, többségük a második fordulóban Peter Pellegrini támogatására szólított fel.
A szlovák szabályozás szerint az államfőválasztás második fordulójában a győzelemhez elégséges a szavazáson részt vevők többségének voksa. Az idei megmérettetésen nem induló, jelenlegi államfő, Zuzana Caputová megbízatási időszaka június 15-én jár le.
Az államfőválasztáson a szlovákiai álladó lakhellyel rendelkező szlovák állampolgárok személyazonossági igazolványuk bemutatása alapján szavazhatnak, a külföldön élők pedig útlevelük, illetve a külföldi lakhelyüket igazoló okmány bemutatásával. A parlamenti választásoktól eltérően, az államfőválasztáson nem lehet levélben szavazni, csak az ország területén lévő választóhelyiségekben.
A csütörtökön életbe lépett – és a szavazás este tíz órára várható befejezése idejéig tartó – kampánycsend értelmében a voksolás idején részvételi részeredményeket, valamint exit poll felméréseket sem lehet nyilvánosságra hozni. A választás hivatalos végeredményének nyilvánosságra hozatala vasárnap várható.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
A csatatérállamokban is kezdi átvenni a vezetést a republikánusok jelöltje, az újraválasztásra készülő Donald Trump – állítja a Breitbart. Egy friss felmérés szerint Trump többséget szerezhet Michiganben a novemberi elnökválasztáson.
Vezeti a közvélemény-kutatásokat és megszerezné az elektori szavazatokat Michigan államban Donald Trump egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint. A vezető jobboldali amerikai újság szerint a michigani válaszadók 47 százaléka szavazna a republikánusok újraválasztásra készülő elnökére, miközben csupán 44 százalék támogatná Joe Biden jelenlegi demokrata párti elnököt, 9 százalék pedig bizonytalan.
A kutatást végző cég elnök-vezérigazgatója, Steve Mitchell szerint a felmérés eredményét nagymértékben magyarázza a tény, hogy Biden nem képes mozgósítani sem a feketéket, sem a fiatalokat. Erre lehet következtetni az adatok nemek és korosztály szerint bontása alapján is, Trump ugyanis elsősorban a 18 és 44 év közötti férfiak körében népszerű.
„A nagy kérdés mind a demokraták, mind a republikánusok számára az, hogy a választások közeledtével a fekete és a fiatalabb szavazók, továbbra is a Republikánus Párttal szimpatizálnak-e” – mondta Mitchell.
„Még ha nem is teszik, a republikánusoknak kedvező, hatalmas, 10 százalékos különbség is elég lehet ahhoz, hogy Trump novemberben megnyerje a választást” – tette hozzá a szakértő.
Michigan állam kiemelt jelentőséggel bír a novemberi elnökválasztás vonatkozásában, mivel úgynevezett billegőállamnak vagy csatatérállamnak minősül, ahol megközelítőleg azonos a két jelölt támogatottsága, ezért a leadott szavazatok közötti kisebb különbség is eldöntheti a választást.
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
Washingtonban, egyre többen reménykednek abban, hogy talán mégsem Joe Bidennel kell nekivágni a novemberi amerikai elnökválasztásnak.
Az unió helyzetéről mondott beszéde ugyan fellelkesítette a demokratákat, mert igazán energikus, heves és támadó szellemű volt, a hívei szerint bizonyította, hogy nincsen semmi baj az elnök korával és szellemi állapotával.
Az amerikaiakat azonban nem győzte meg, semmit nem javított a megítélésén. A RealClear Polling (RCP) felméréseket átlagoló adata szerint a beszéd előtt, március 7-én 39,2 százalék volt elégedett Biden teljesítményével, nyolc nappal később 39,8 százalék, és hasonló eredményt mutat a többi közvélemény-kutatás is.
Nem javultak a választási esélyei sem, Donald Trump országos szinten 1,8 százalékponttal vezetett, az előnye március 15-re 2,4 százalékpontra nőtt.
Nem akarnak Biden–Trump-versenyt
Az amerikaiak többsége eleve nem akarta a 2020-as elnökválasztás megismétlését, és a demokrata választók 48 százaléka még februárban is úgy nyilatkozott a Rasmussen Reports felmérése szerint, hogy jobb lenne másik jelöltet találni Biden helyett. Ráadásul 47 százalékuk szerint „valószínűleg”, 22 százalékuk szerint „nagy valószínűséggel” le is cserélik őt a novemberi választás előtt.
Ha ez lenne a helyzet, akkor a válaszadók legalább 20 százaléka a volt first ladyt, Michelle Obamát látná a legszívesebben helyette, 15 százalék Kamala Harris alelnököt, 12 százalék Hillary Clintont és 11 százalék Gavin Newsom kaliforniai kormányzót. Obama nem óhajt versenybe szállni, ahogyan Clinton sem, Newsom pedig már a következő, 2028-as választásra készül.
Hogyan lehet lecserélni Bident?
Szakértők és a pártszabályok szerint nem egyszerű a választási ciklusnak ebben a szakaszában lecserélni a Bident, miután Trumppal együtt ő is megszerezte az elegendő számú delegáltat az elnökjelöltséghez.
Biden ugyan elméletileg bármikor visszaléphet vagy egészségi okokból alkalmatlannak minősülhet a választáson való részvételre, ám a helyzet attól függően változik, hogy a ciklus melyik szakaszában történik ez meg – emlékeztetett az ABC News. A párt szavazói már nem igazán határozhatnak a pótlásáról, mivel az előválasztások jelentős részét már megrendezték.
A döntés ezek után az augusztus 19–22. között Chicagóban megrendezendő demokrata konvenció résztvevőinek vagy a demokrata párt 46 millió tagját képviselő vezető testületnek, a Demokrata Nemzeti Bizottságnak (DNC) a kezében van.
„Minden attól függ, hogy mikor történik meg a tragédia” – nyilatkozta a portálnak Elaine Kamarck, a Brookings Institution főmunkatársa, a DNC tagja. Ha például Biden meghalna június közepén, amikor már lezárult az előválasztás, akkor csak a konvenció delegáltjai dönthetnek – magyarázta. „Ha holnap hal meg, akkor maradnak még előválasztások, ahol jelentkezhetnek új jelöltek, akikre lehet szavazni. Az időzítés a kérdés” – tette hozzá.
Kamala Harris nem automatikus csere
Bár Kamala Harris venné át az elnöki posztot, ha Bidennel bármi történne, nem örökölné meg automatikusan a helyét a 2024-es versenyben, sem pedig a konvenciós delegáltjait. Az alelnöknek a többi jelöltaspiránshoz hasonlóan saját kampányt kellene indítania.
Bidennek nincsen komoly kihívója, miután Robert F. Kennedy Jr., az egykori elnök, John F. Kennedy unokaöccse függetlenként indul inkább. A kiesése így azt jelentené, hogy valószínűleg akár több prominens demokrata politikus is beszállna a versenybe. Hatalmas akadállyal szembesülnének azonban: nem lennének képesek elegendő delegátust szerezni, mivel nem szerepeltek a szavazócédulákon az eddigi előválasztásokon.
Ha nem változtatnak a pártszabályokon, akkor ebben az esetben Biden delegáltjai el nem kötelezettként vennének részt a konvención. Ahhoz, hogy új jelölt versenybe szálljon értük, első körben meg kell szereznie a 3936 delegáltból legalább háromszáznak az aláírását, aztán a többség szavazatát.
Végső esetben a pártvezetők döntenek
Ha Biden a konvenció után száll vagy esik ki a versenyből, miután minden valószínűség szerint megszerezte a párt hivatalos elnökjelöltségét, akkor a DNC dönt arról, hogy ki lépjen a helyébe.
Jaime Harrison, a bizottság elnöke egyeztetne a párt kongresszusi vezetőivel és a demokrata kormányzókkal, majd a DNC 483 tagja elé terjesztené a közös javaslatot, akik szavaznának arról, hogy ki legyen az új jelölt. Semmi nem szabályozza, hogy kinek kell ennek a személynek lennie, vagyis nem előírás, hogy az alelnökjelölt vagy az legyen, aki a második legtöbb szavazatot kapta a konvención.
Kényszeríteni nem tudják Bident a visszalépésre
Pocsék támogatottsága ellenére nincsen semmi jel arra, hogy a demokrata párt egyáltalán játszadozna a gondolattal, hogy lecseréli Bident – emlékeztetett az NBC News. Hiába is tennék, mert hiányzik a mechanizmus arra, hogy a konvenció előtt eltávolítsák, arra pedig végképp nincs mód, hogy valaki mást válasszanak helyette.
Minél közelebb kerülünk a novemberhez, annál több alkotmányos, jogi és gyakorlati kérdést vetne fel egy esetleges csere. A szavazólapokat például jóval a választás előtt ki kell nyomtatni, és elképzelhető, hogy már nem lenne idő a pótlásukra. Így nagy valószínűséggel két rossz közül választhatnak novemberben az amerikai szavazók.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Megnyílt közel hatezer választóhelyiség országszerte Szlovákiában szombaton reggel, és ezzel megkezdődött az ország történetének hatodik közvetlen államfőválasztása.
A választóhelyiségek reggel héttől este tízig tartanak nyitva, a voksoláson mintegy 4,3 millió szavazásra jogosult szlovákiai választópolgár vehet részt, akik ötéves időszakra választanak köztársasági elnököt.
A szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező szlovák állampolgárok személyazonossági igazolványuk bemutatása alapján szavazhatnak, a külföldön élők pedig útlevelük, illetve a külföldi lakhelyüket igazoló okmány bemutatásával. A parlamenti választásoktól eltérően az államfőválasztáson nem lehet levélben szavazni, csak az ország területén lévő választóhelyiségekben.
A vonatkozó szabályozás szerint egy jelölt már az első fordulóban megnyerheti az államfőválasztást, ha megkapja a szavazásra jogosult választópolgárok több mint felének voksát. A szlovák államfőválasztások történetében mindazonáltal erre eddig még soha nem került sor, és a felmérések most sem valószínűsítik. Amennyiben az első fordulóban nem sikerül megválasztani az új államfőt, akkor a két legjobb eredményt elérő jelölt bejut a második fordulóba, ahol a győzelemhez már elégséges a választáson részt vevő szavazópolgárok többségének voksa.
Amennyiben az idén második fordulóra is sor kerül, azt április 6-án tartják meg. Szlovákiában a választópolgároknak az államfőválasztáson való részvétele rendszerint nem kimagasló arányú, az utóbbi négy alkalommal 40 és 50 százalék között alakult. Legutóbb, 2019-ben rekordalacsony volt a részvétel, a választásra jogosultak nem egészen 42 százaléka járult az urnákhoz.
A mostani választáson eredetileg 11-en jelezték indulási szándékukat, de mivel ketten időközben visszaléptek, kilenc jelöltre adhatják le voksaikat a választók. A jelenlegi államfő, Zuzana Caputová megbízatási időszaka június 15-én jár le, és ő nem indul az idei megmérettetésen. A felmérések azt valószínűsítik, hogy Peter Pellegrini, a Hang (Hlas-SD) elnöke, jelenlegi parlamenti elnök és Ivan Korcok korábbi külügyminiszter juthat be a második fordulóba. A szlovákiai államfőválasztáson ezúttal is indul magyar jelölt, a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség elnöke, Forró Krisztián személyében.
A csütörtökön életbe lépett – és a szavazás befejezéséig tartó – kampánycsend értelmében a voksolás idején részvételi részeredményeket, valamint exit poll felméréseket sem lehet nyilvánosságra hozni. A hivatalos végeredményt várhatóan vasárnap délután hozzák nyilvánosságra.
