Donald Trump amerikai elnök a hatalomra kerülésekor úgy vélte, hogy Ukrajna elveszíti az Oroszország által indított háborút, idővel azonban meggyőződött arról, hogy ezek a kijelentések a környezetében mind hamisnak bizonyultak – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök egy televíziós interjúban, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Macron elmondta: Trump a hatalomra kerülésekor úgy vélte, hogy Ukrajna elveszíti ezt a háborút, és ezért ragaszkodott a mielőbbi béke eléréséhez. „Ne feledjük, 2025 januárja-februárja… Azt gondolta, hogy Ukrajna veszíteni fog. Minden rosszul sült el az Ovális Irodában a Zelenszkijjel való találkozó során, majd… Trump és Putyin csúcstalálkozója (Anchorage – a szerk.) reményeket keltett egy olyan megállapodásra, amelyben Ukrajnának felajánlották, hogy átadja azokat a területeket, amelyeket Oroszország még nem is foglalt el” – mondta.
A francia elnök hozzátette, hogy ezt követően, augusztus közepén „egy küldöttséggel mentünk” Washingtonba, ahol kijelentettük, hogy ez lehetetlen. Az események hatására Trump belátta, hogy az Ukrajna vereségéről szóló kijelentések hazugságok. „Azóta egy hatalmas utat jártunk be. És ez az út mindenekelőtt az ukránok győzelme, a képességeik és a meggyőzőképességük. Trump elnök látta, hogy minden, amit mondtak neki – hogy (az ukránok – a szerk.) el fognak bukni, hogy nem élik túl a telet –, valótlannak bizonyult. Látta, hogy bátor, találékony emberek állnak előtte, akiket tisztel” – összegezte Emmanuel Macron.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök a hatalomra kerülésekor úgy vélte, hogy Ukrajna elveszíti az Oroszország által indított háborút, idővel azonban meggyőződött arról, hogy ezek a kijelentések a környezetében mind hamisnak bizonyultak – jelentette ki Emma...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1781876880
[modified] => 1781865515
)
[title] => Macron: Trump biztos volt benne, hogy Ukrajna elveszíti a háborút, de mára megváltozott a véleménye
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=189606&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 189606
[uk] => 189625
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 138820
[image] => Array
(
[id] => 138820
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-macron-zelenszkij.png
[original_lng] => 613196
[original_w] => 953
[original_h] => 499
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-macron-zelenszkij-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-macron-zelenszkij-300x157.png
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-macron-zelenszkij-768x402.png
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-macron-zelenszkij.png
[width] => 953
[height] => 499
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-macron-zelenszkij.png
[width] => 953
[height] => 499
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-macron-zelenszkij.png
[width] => 953
[height] => 499
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-macron-zelenszkij.png
[width] => 953
[height] => 499
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1781861023:2
[_thumbnail_id] => 138820
[_edit_last] => 5
[views_count] => 626
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 143599181000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 47
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Vélemények
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 1198
[2] => 124
[3] => 63
[4] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => Emmanuel Macron
[2] => Oroszország
[3] => Ukrajna
[4] => USA
)
)
[1] => Array
(
[id] => 189596
[content] =>
JD Vance alelnök megvédte Donald Trump elnök Iránnal kötött ideiglenes békeegyezményét a republikánus bírálatokkal szemben. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem fizet az Iszlám Köztársaságnak, és Teherán csak a megállapodás maradéktalan betartása esetén juthat bármilyen gazdasági előnyhöz – jelentette a Cnbc.
Vance csütörtökön reagált a Fehér Házat ért bírálatokra, amelyek szerint Trump túl nagy engedményeket tett a 14 pontos szándéknyilatkozatban. Ez a dokumentum
a szankciók enyhítését,
a befagyasztott pénzeszközökhöz való hozzáférést,
valamint egy 300 milliárd dolláros újjáépítési tervet is tartalmaz.
Az alelnök leszögezte, hogy az Egyesült Államok egyetlen centet sem ad Iránnak, és az iráni fél kizárólag a feltételek teljes körű teljesítése révén juthat forrásokhoz.
A szankciók feloldása kapcsán Vance azzal érvelt, hogy Irán a korlátozások ellenére is értékesítette az olajat, így a büntetőintézkedéseket a megállapodás idejére alapvetően hatástalannak minősítette.
Állítása szerint a szankciók megszüntetése paradox módon még előnyös is lehet Washington számára, mivel az amerikai hatóságok így jobban átláthatják majd az iráni pénzmozgásokat.
Az alelnök kijelentette, hogy Irán nukleáris programját teljesen megsemmisítették, az egyezményt pedig Trump nyomásgyakorló politikájának újabb lépéseként értékelte. A Donald Trump és Maszúd Pezeskián iráni elnök által aláírt megállapodás egyelőre felfüggeszti a katonai műveleteket, és legalább 60 napra megnyitja a Hormuzi-szorost, lehetőséget teremtve a végleges megállapodásról szóló tárgyalásokra. Vance közlése szerint ez a meghosszabbítható, 60 napos időszak csütörtökön vette kezdetét.
A republikánus táboron belül ugyanakkor éles bírálatok fogalmazódtak meg. Nikki Haley, Trump korábbi ENSZ-nagykövete a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy az Irán nukleáris és rakétalétesítményeire mért csapások helyes lépésnek bizonyultak, de hatalmas hiba újjáépíteni azt a fenyegetést, amelyet az imént semmisítettek meg.
Ted Cruz texasi republikánus szenátor pedig a podcastjában azt firtatta, hogy a 300 milliárd dolláros újjáépítési terv nem jelenti-e végső soron az iráni ajatollah finanszírozását.
Vance elmondta, hogy a törvényhozók csütörtök reggel már kézhez kapták, vagy a nap folyamán megkapják az aláírt dokumentum hivatalos példányát, a kormányzat pedig hamarosan tájékoztatót tart a kongresszusi képviselőknek. Az alelnök egyúttal jelezte, hogy a Fehér Ház meglehetősen biztos abban, hogy bizonyos szankciók ideiglenesen akár kongresszusi jóváhagyás nélkül is felfüggeszthetők.
Az USA és Irán közötti békemegállapodás egy 300 milliárd dolláros magánbefektetési alapot hoz létre Irán újjáépítésének és fejlesztésének elősegítésére. A Reuters publikációja szerint, amely a megállapodás részleteit ismerő forrásra hivatkozik, ennek az összegnek több mint a felét már összegyűjtötték.
Források adatai szerint egy ilyen alap létrehozása gazdasági ösztönzőként kell, hogy jelentsen Washington és Teherán számára a tárgyalások befejezésére és a végső megállapodás megkötésére, amely véget vetne a két ország közötti háborúnak.
Az alap külön magánbefektetési eszköz lesz, és nem tartalmaz közpénzeket vagy támogatásokat. A tervek szerint az USA, a Perzsa-öböl arab országai, Ázsia, Dél-Amerika és Afrika cégek forrásaival töltik fel.
A beruházások várhatóan az iráni gazdaság kulcsfontosságú ágazatait célozzák meg – az energetika, a közlekedés, a logisztika, az ipari termelés és az infrastruktúra. A finanszírozás lehetséges területei közé tartozik a háború alatt megrongálódott létesítmények, köztük ipari vállalatok, olajfinomítók, repülőterek és egyéb infrastrukturális létesítmények helyreállítása.
A Reuters forrása hangsúlyozta, hogy az alap nem jóvátételi vagy kártérítési program a háborús károkért. Nem kapcsolódik az Irán elleni amerikai szankciók feloldásáról és a befagyasztott iráni állami külföldi vagyon visszaszolgáltatásáról szóló párhuzamos tárgyalásokhoz sem. A forrás elmondása szerint ez két különálló pénzügyi mechanizmus, eltérő célokkal és végrehajtási határidőkkel.
Irán korábban 400 milliárd dolláros kártérítést követelt az Egyesült Államoktól a háború következményeiért, de Washington elutasította ezt a lehetőséget. Ezt követően a felek egy speciális újjáépítési és fejlesztési alap létrehozásának ötletére tértek át, amelynek a közvetlen kifizetések helyett magánbefektetéseket kellene vonzania.
Ugyanakkor az alapot nem hozzák létre és nem kezdi meg működését, amíg az Egyesült Államok és Irán nem ír alá egy végleges és kölcsönösen elfogadható megállapodást. A memorandum aláírása után egy 60 napos időszakot irányoznak elő, amely alatt az alap kezelőinek meg kell állapodniuk a munkastruktúrában, meg kell határozniuk a projekteket és terveket kell készíteniük a befektetők vonzására.
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Donald Trump amerikai elnök azt tervezi, hogy felkéri az amerikai védelmi vállalatokat, hogy licenc alapján gyártsanak fegyvereket Európában és Ukrajnában – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány megjegyezte, hogy Ukrajnának légvédelmi rendszerekre, beleértve az elfogó rakétákat is, van szüksége az orosz ballisztikus rakéták lelövéséhez. A probléma azonban az, hogy csak az Egyesült Államok képes ilyen rakétákat gyártani.
De mivel az Egyesült Államok kimerítette Iránra a készleteit, és időbe telik majd azok feltöltése, Trump a G7-csúcstalálkozón a szövetségeseinek azt mondta, hogy fontolóra veszi az engedélyek megadását, ami azt jelenti, hogy rakétákat lehetne gyártani Európában és Ukrajnában.
A vonatkozó információkat névtelenül nyilatkozó tisztviselők bocsátották a kiadvány rendelkezésére. Maga Trump is nyilvánosan megszólalt az ügyben. „Szeretnék ezt megtenni, meg fogjuk vizsgálni” – mondta újságíróknak a G7-csúcstalálkozó terveiről szóló kérdésekre válaszolva.
Az Egyesült Államok visszautasította Izrael hivatalos kérését, hogy betekinthessen az USA és Irán között frissen megkötött egyetértési memorandum szövegébe, így Washington legközelebbi közel-keleti szövetségese egyelőre nem ismeri egy olyan megállapodás részleteit, amely jelentősen átalakíthatja a térséget.
Izrael azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy még az aláírási ceremónia előtt megtekinthesse a dokumentumot, amelyre várhatóan a hét későbbi részében Svájcban kerül sor. Amerikai tisztviselők azonban elutasították a kérést több izraeli sajtóértesülés szerint. Ennek következtében Jeruzsálem állítólag nem rendelkezik világos képpel a megállapodás teljes tartalmáról.
Kedden Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy sajtótájékoztatót tart majd az iráni megállapodásról, és „szóról szóra felolvassa a dokumentumot”, ugyanakkor nem közölte, mikor hozzák nyilvánosságra annak teljes szövegét.
Bár több sajtóorgánum is ismertetett állítólag kiszivárgott részleteket a memorandumról, a megállapodás hivatalos változatát mindeddig nem tették közzé. Ez egyre erősödő követeléseket váltott ki Washingtonnal szemben, hogy hozza nyilvánosságra a dokumentumot, miközben a felek továbbra is egymásnak ellentmondó beszámolókat tesznek közzé annak tartalmáról.
Iráni médiumok szerint a tervezett megállapodás 14 pontot tartalmaz, köztük az izraeli hadsereg kivonását Dél-Libanonból, a Hormuzi-szoros azonnali újranyitását, az iráni rezsimet sújtó jelentős szankciók feloldását, 24 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyon felszabadítását, valamint egy amerikai támogatású, több milliárd dollár értékű iráni újjáépítési programot.
Miközben egyre nagyobb a bizonytalanság a megállapodás tartalmát és regionális következményeit illetően, a Hezbollah libanoni, Irán által támogatott terrorszervezet kedden közölte: Teherán biztosítékot adott arra, hogy a megállapodást tartalmazza majd Izrael libanoni kivonulására vonatkozó rendelkezéseket.
A franciaországi G7-csúcstalálkozón Trump az alakulóban lévő megállapodásról és a szélesebb regionális feszültségekről is beszélt, utalva arra, hogy a libanoni konfliktus rendezése a Közel-Kelet stabilizálását célzó átfogó diplomáciai erőfeszítések részévé válhat.
„A harcok Libanonban már túl régóta tartanak. Azt javasoltam, hogy Szíria kezelje a Hezbollahot. Ők jobb munkát végeznének” – mondta Trump kedden újságíróknak.
„Jó a kapcsolatom Bibivel, de most jobban tiszteletben kell tartania Libanont” – folytatta, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre utalva.
Izrael Katz izraeli védelmi miniszter hétfőn ismét kijelentette, hogy az Izraeli Védelmi Erők nem vonulnak ki Libanonból, ahol a Hezbollah jelentős befolyással rendelkezik és rendszeresen támadásokat hajt végre a zsidó állam ellen. Hangsúlyozta, hogy Izrael továbbra is garantálni fogja az ország északi részén élő lakosok biztonságát.
Az amerikai–iráni megállapodás várhatóan keretként szolgál majd a további tárgyalásokhoz egy szélesebb körű egyezmény érdekében, amely Irán nukleáris programjára és megmaradt dúsított uránkészleteire is kiterjed. A felek célja, hogy a pénteki memorandum aláírását követő 60 napon belül átfogó megállapodást érjenek el.
„Jó megállapodást kötöttünk Iránnal; ez tisztességes megállapodás. Nem fektetünk pénzt Iránba. Jogunk van a jövőben odamenni, ha szükséges, de nem vagyunk kötelesek beruházni ott” – mondta Trump.
„Irán e megállapodás értelmében soha nem fog nukleáris fegyverhez jutni. Ha Irán nukleáris fegyvert fejleszt ki vagy szerez meg, akkor a pokol kapui nyílnak meg előtte” – tette hozzá.
Irán szabadon exportálhatja kitermelt kőolaját, és kőolajtermékekeit azt követően, hogy pénteken aláírja az előzetes megállapodást az Egyesült Államokkal – ismertették amerikai kormányzati tisztségviselők szerdán a 14 pontból álló dokumentum részleteit.
A tájékoztatás szerint az amerikai pénzügyminisztérium arra a 60 napos időszakra járul hozzá a szankcionált iráni kőolajtermékek kereskedelméhez, amíg a végső megállapodásról szóló egyeztetések zajlanak.
A Hormuzi-szoros feltétel nélküli megnyitása szintén a végső békeegyezményről szóló tárgyalások 60 napos időszakára szól – derült ki a fehér házi illetékesek szavaiból, akik azt is elmondták, hogy a Hormuzi-szoroson való áthaladás hosszú távú rendszeréről Iránnak, Ománnak és az öbölmenti államoknak kell megegyezniük.
Hozzátették ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok arab partnerei nem támogatnak olyan megoldást, ami lehetőséget ad Iránnak arra, hogy a hajózási útvonal használatáért pénzt kérjenek.
A Genfben aláírni tervezett egyezmény kilátásba helyezi egy 300 milliárd dolláros, Irán újjáépítésére és gazdasági fejlesztésére szolgáló alap megteremtését arab államok és az Egyesült Államok hozzájárulásaiból – közölték a megszólaló tisztségviselők, megjegyezve, hogy ez nem ró kötelezettséget az Egyesült Államokra a tekintetben, hogy részt vegyen abban.
Az Egyesült Államok arra vállalt kötelezettséget, hogy a 60 napos tárgyalási időszak alatt nem vezet be új szankciót Iránnal szemben és nem vezényel új csapatokat a térségbe.
Amennyiben sikerül egy végső megállapodást kötni, a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők visszatérnek majd a katonai offenzív kezdete, azaz február 28-a előtti elhelyezkedéshez – közölték az adminisztráció tisztségviselői.
A tájékoztatás szerint Irán atomprogramjának lezárásáról, és az ország birtokában lévő magas fokon dúsított uránkészlet eltávolításáról szintén a végső megállapodás rendelkezik majd, amiben az is szerepel, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség részt vehet a dúsított urán átalakításában polgári célú felhasználásra.
Amennyiben Irán tartja magát vállalásaihoz az atomprogramját illetően, és azt ellenőrizhetővé teszi, hosszú távon az ENSZ-szankciók feloldása is elképzelhető – mondták el a Trump-adminisztráció szerdán nyilatkozó tisztségviselői.
Hangsúlyozták ugyanakkor, a hosszú távú megállapodásról szóló tárgyalási szakaszban az Egyesült Államok bármely pillanatban felállhat az asztaltól, ha arra a következtetésre jut, hogy Irán „a halogatásra játszik, és szavai mögött nincs tartalom”.
A Fehér Ház korábban bejelentette, hogy az egyetértési nyilatkozat aláírási ceremóniáján J. D. Vance alelnök képviseli az Egyesült Államokat Genfben pénteken.
Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok az orosz energiaforrásokkal szembeni szankciók újbóli bevezetését fontolgatja, amint a globális olajszállítások újraindulnak. Az Ukrinform beszámolója szerint az amerikai vezető ezt újságírói kérdésekre válaszolva mondta a G7-csúcstalálkozó alkalmából az Egyesült Arab Emírségek elnökével folytatott találkozóján.
Egy tudósító az Oroszország elleni szankciók megerősítésének és meghosszabbításának lehetőségéről való kérdésére Trump elmondta, hogy az Egyesült Államok „hamarosan képes lesz” újra bevezetni a szankciókat az orosz olajjal szemben.
„A közeljövőben meg tudjuk majd tenni, mert már szállítják az olajat” – hangsúlyozta Trump.
Hozzátette, hogy az orosz olajra vonatkozó mentességek átmenetiek.
„Feloldottuk a szankciókat, mert nyilvánvalóan nem akarjuk akadályozni az olajellátást, ezért hamarosan, egy bizonyos pillanatban meg tudjuk majd tenni”, jelentette ki Trump az orosz olajra vonatkozó szankciórendszerről kommentálva.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök szerdán újabb találkozót tart – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az ukrán államfő Szuszpilne tévécsatornának tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök elmondta, hogy az ukrán küldöttség 24 órán belül találkozik az amerikai küldöttséggel. Szükséges továbbá számos fontos technikai találkozó megtartása, különösen a britekkel – tette hozzá. „Azt hiszem, holnap külön is találkozunk az amerikai elnökkel” – emelte ki.
Volodimir Zelenszkij elnök ma részt vett a Franciaországban zajló G7-csúcstalálkozón. Szerinte a G7-országok vezetői egységesek abban, hogy Oroszország nem áll nyerésre az Ukrajna elleni háborúban, és rengeteg embert veszít.
Donald Trump amerikai elnök pozitívan reagált a Patriot rakéták iránti kérésekre, de nyilvánosan nem erősítette meg a végső döntést – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a franciaországi Evianban tartott G7-csúcstalálkozón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán államfő elmondta: „Először is, nagyon pozitívan nyilatkozott arról, hogy rakétákkal többet tudnak nekünk segíteni. Ez pedig egy igazán nagy kihívás, mert a termelés nem akkora, mint amennyire szükségünk van. A termelés az Egyesült Államokban történik.” Szerinte a beszélgetés során felvetette a rakéták gyártására vonatkozó engedélyek kérdését is. „Felvetettem az engedélyek kérdését. Ezzel fordultam Trump elnökhöz. Engedélyekre van szükségünk rakéták gyártásához” – mondta.
Az elnök megjegyezte, hogy jól ismeri a Patriot rendszerek és az azokhoz tartozó rakéták gyártásának összetettségét, mivel ezt a kérdést többször is megvitatta a Raytheon vezetésével. „Mélyen benne vagyok ebben a témában. De mindenesetre növelni akarjuk a termelésüket, ha készen állnak rá, és ha Trump elnök támogatja ezt az elképzelést. Mindenesetre most pozitívan állt hozzá” – mondta az elnök. Amikor egy újságíró megkérdezte, hogy Trump „pozitív” válasza tényleges beleegyezést jelent-e, Volodimir Zelenszkij így válaszolt: „Igen, pozitív volt. És remélem, hogy amikor Trump elnök pozitív, az azt jelenti, hogy „igen”.
Iránnak lehetősége lesz hozzáférni egy 300 milliárd dolláros újjáépítési alaphoz, amennyiben tartja magát az Egyesült Államokkal megkötött megállapodáshoz – jelentette ki JD Vance amerikai alelnök hétfőn a vasárnap létrejött egyezség részleteivel kapcsolatban.
Az alelnök a CBS televízió reggeli műsorának adott interjúban elmondta, hogy az újjáépítési alapot az öbölmenti országok koalíciója hozhatja létre, hogy abból finanszírozzák az Iránban szükséges újjáépítést.
„Az Egyesült Államok nyitottan áll ahhoz, hogy az öbölmenti nemzetek beruházzanak az újjáépítésbe, de csak akkor, ha Irán lezárja nukleáris programját, nem tárol tovább dúsított uránkészletet, és valóban késznek mutatkozik ezek ellenőrzésére” – fogalmazott.
Vance megerősítette, hogy az Egyesült Államok hajlandó tárgyalni befagyasztott iráni vagyonelemek hozzáférhetővé tételéről, de cáfolta, hogy az Irán által hangoztatott mintegy 25 milliárd dolláros összegről lenne szó. A zárolt vagyonok feloldásánál sokkal jelentősebbnek mondta azt, hogy Irán mentesülhet a szankciók alól, amennyiben hosszú távon tartja magát az atomprogramot illetően tett vállalásokhoz.
Az alelnök az interjúban ígéretet tett arra, hogy a washingtoni kormány a héten nyilvánosságra hozza az Iránnal létrejött megállapodás, azaz a pénteken Genfben aláírni tervezett egyetértési nyilatkozat teljes szövegét.
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
