Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán hívta fel szerdán a figyelmet arra, hogy Brüsszel egyértelműen megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt, s ezúttal az oktatási törvény és a gyermekvédelmi szabályok módosítását követeli. A gyermekeink jövője a tét, ezért ebben a kérdésben nem engedhetünk – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A magyar kormányfő továbbá bejelentette:
amikor a hazánkra nehezedő nyomás ilyen erős, akkor csak a közös népakarat tudja megvédeni Magyarországot, a kormány ezért úgy döntött, hogy népszavazást kezdeményez öt kérdésben.
Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?
Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
– Azt kérem önöktől, hogy közösen mondjunk nemet ezekre a kérdésekre, ahogy öt évvel ezelőtt is nemet mondtunk, amikor Brüsszel a bevándorlókat akarta rákényszeríteni Magyarországra. Akkor egy népszavazás és a közös népakarat megállította Brüsszelt. Egyszer már sikerült, és együtt újra sikerülni fog – fogalmazott Orbán Viktor a videó végén.
We raise this banner in honor of George Floyd, murdered one year ago today, in solidarity with people around the globe seeking a world without racial discrimination and a future with equal opportunity for all. #BlackLivesMatterpic.twitter.com/cVIkfH5Yra
— U.S. Embassy Athens (@USEmbassyAthens) May 25, 2021
On this first day of #Pride2021, @StateDept celebrates the contributions members of the #LGBTQI+ community make to our nation. We recognize that we must make progress and are committed to ending violence, discrimination, and stigma against LGBTQI+ persons worldwide. ?❤️?? pic.twitter.com/NeFz1DpJ80
— U.S. Embassy Athens (@USEmbassyAthens) June 1, 2021
Had a fruitful conversation with ?? PM Viktor #Orban. Thanked for the support of ?? sovereignty & the shelter for Ukrainians during the war. Agreed to develop cooperation in the energy sector. Grateful for supporting the candidate status for ??. Invited him to visit Ukraine.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
Congratulations to Hungary on taking over the Presidency of the EU. I wish @HU24EU effectiveness in promoting our shared European values, goals, and interests. While advancing on its path to the EU, Ukraine is ready to contribute to these efforts and strengthen our Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 1, 2024
Csaknem 600 ezer aláírást gyűjtöttek össze Szlovákiában annak a népszavazásnak a kiírásához, amely előrehozott parlamenti választások kiírását célozza. Az aláírásokat tartalmazó íveket a petíciós bizottság hétfőn adta le a pozsonyi államfői palotában – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.
A népszavazás kiírását célzó petíciót a pozsonyi parlament legerősebb ellenzéki pártja, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) és a pártból kilépett Peter Pellegrini által alapított, parlamenten kívüli Hang (Hlas-SD) kezdeményezte. A petícióhoz, melyet a kezdeményezők „apolitikus polgári népszavazásnak” minősítettek, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), illetve más politikai és civil szervezetek is csatlakoztak, és azt a Szakszervezeti Szövetség (KOZ) is támogatta.
A vonatkozó szabályozás szerint az öt és fél milliós Szlovákiában legalább 350 ezer támogató aláírásra van szükség egy népszavazás kiírásához. Ezen feltétel teljesülését követően a népszavazást az államfő hirdeti ki, a referendumot a kihirdetést követő 90 napon belül kell megtartani. A most kezdeményezett népszavazáson arra mondhat igent vagy nemet a választó, egyetért-e azzal, hogy Szlovákiában a referendum eredményeinek kihirdetését követő legfeljebb 180 napon belül parlamenti választásokat tartsanak.
A támogató aláírások gyűjtése ez év februárjában kezdődött, miután a pozsonyi törvényhozásban elutasították a jelenlegi kormányzati időszak lerövidítését célzó ellenzéki javaslatot. Robert Fico volt miniszterelnök, az Irány elnöke tavaly novemberben jelentette be, hogy népszavazást akarnak kezdeményezni az előrehozott parlamenti választások kiírása céljával. Fico ezt a lépést a kormányzat által foganatosított, „emberi jogokat sértő” járványügyi intézkedésekkel, illetve azzal is indokolta, hogy a kabinet leépítette a korábban bevezetett népjóléti intézkedéseket, ugyanakkor például megszüntette a banki különadót.
A népszavazás támogatására összegyűlt aláírások leadására sajtótájékoztatón reagált az igazságügyi miniszter. A négypárti szlovák kormánykoalíció legkisebb, liberális pártja, az Emberekért (Za ludí) által jelölt Maria Kolíková annak a véleményének adott hangot, miszerint a népszavazás „ellentétben áll a jogállam alapelveivel”. A liberális politikus úgy vélekedett: ezért „helyes lenne,” ha Zuzana Caputová államfő az ügyben az alkotmánybírósághoz fordulna. Megfigyelői vélemények szerint Kolíková megállapítása azért is érdekes, mert Szlovákiában a múltban már két alkalommal is tartottak népszavazást előrehozott választások kiírása céljából.
A jelenlegi szlovák kormánykoalíció a tavaly februári parlamenti választásokon szerzett megbízatást. Felmérések és szakértői vélemények szerint a koalíció pártjainak támogatottsága azóta érezhetően visszaesett, némelyikük esetében igencsak kérdésessé vált, hogy ismételten bejutnának-e a parlamentbe. Szlovákia történetében eddig 8 alkalommal került sor népszavazásra, de ezek közül – a megkövetelt 50 százalék plusz egynél alacsonyabb részvétel miatt – csak egy lett érvényes, a 2003-ban az ország európai uniós csatlakozásáról tartott népszavazás, amelyen a szavazásra jogosultak 52 százaléka vett részt.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Csaknem 600 ezer aláírást gyűjtöttek össze Szlovákiában annak a népszavazásnak a kiírásához, amely előrehozott parlamenti választások kiírását célozza. Az aláírásokat tartalmazó íveket a petíciós bizottság hétfőn adta le a pozsonyi államfői palotá...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1620068400
[modified] => 1620062532
)
[title] => Közel 600 ezer aláírást gyűjtöttek az előrehozott parlamenti választásokról szóló népszavazáshoz Szlovákiában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=22851&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 22851
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 22852
[image] => Array
(
[id] => 22852
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum.jpg
[original_lng] => 486854
[original_w] => 1604
[original_h] => 902
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum.jpg
[width] => 1604
[height] => 902
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/szlovak-referendeum.jpg
[width] => 1604
[height] => 902
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1620051733:10
[_thumbnail_id] => 22852
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2108
[_oembed_ca9409f450179a17014ec573fa537c06] =>
Volodimir Zelenszkij elnök aláírta az országos népszavazásról szóló törvényt, amelynek az államfő általi szignózása nagyon elhúzódott – jelentette be Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnökhelyettese egy csütörtöki televíziós műsorban, adta hírül a strana.ua hírportál.
A helyettes házelnök az Ukrajina 24 televízió adásában elmondta: értesülései szerint az elnök aláírta az országos népszavazásról szóló törvényt. Az erről szóló információnak még csütörtökön meg kell jelennie az Elnöki Iroda honlapján.
Mint januárvégén mi is beszámoltunk róla, Volodimir Zelenszkij elnök előterjesztése nyomán a parlament elfogadta az országos népszavazásról szóló törvényt, amely lehetővé teszi az internetes voksolást is.
?Na conferência de imprensa após a reunião com Volodymyr Zelensky, António Costa disponibilizou o apoio técnico de Portugal na adesão da Ucrânia à UE mas lembra que pode ser processo moroso. https://t.co/H3H7QIkldY
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
Discussed sustainable defense cooperation with ?? Prime Minister @MinPres. Glad to hear that support for Ukraine next year will only increase. We also discussed the implementation of my peace formula and the transition of ?? to energy-saving technologies.
I spoke with UK Prime Minister @RishiSunak on Russia’s continued air terror against Ukrainian cities. Over the previous five days, the enemy has launched at least 500 missiles and drones toward Ukraine.
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Második olvasatban kedden véglegesen elfogadta Volodimir Zelenszkij elnök előterjesztése nyomán a Legfelső Tanács az országos népszavazásról szóló törvényt, amely lehetővé teszi az internetes voksolást is
Az összukrajnai népszavazás révén megvalósuló néphatalomról szóló 3612. sz. törvény elfogadása mellett 255 képviselő voksolt. A jogszabály lehetővé teszi ugyan az internetes szavazást is a referendumokon, de csak azt követően, hogy ennek meglesznek a műszaki feltételei. Erről külön törvényt kell majd elfogadni, addig a szavazás a megszokott módon történik majd.
A törvény szerint az országos népszavazás tárgya lehet bizonyos alkotmánymódosításokról szóló törvények elfogadása, országos jelentőségű kérdések, Ukrajna területének módosítása, törvény vagy egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezése. Nem lehet népszavazásra vinni adózással, költségvetéssel és amnesztiával kapcsolatos kérdéseket és a rendvédelmi szervek hatáskörébe tartozó olyan ügyeket, mint a vétkesek megbüntetése vagy büntetés kiszabása. A törvény kibővíti az országos népszavazás támogató és opponáló alanyainak körét a politikai pártokkal és civil szervezetekkel.
Az alkotmány módosítására vonatkozó országos referendumot az elnök, az Ukrajna területének megváltoztatására irányulót a Legfelső Tanács tűzi ki. A nép által kezdeményezett referendumot az elnök rendeletben hirdeti meg, nem kevesebb, mint 3 millió szavazásra jogosult ukrán állampolgár indítványozására. Az országos népszavazás kérdéseinek egyértelműeknek és érthetőeknek kell lenniük, nem lehet különböző magyarázatuk, a válasz rájuk pedig csak „igen” vagy „nem” lehet. Országos népszavazás nem tartható Ukrajnában vagy egyes részeiben bevezetett hadiállapot esetén. A referendum kérdéseinek alkotmányosságának felügyelete az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
Előrehozott választások kiírását célzó népszavazást kezdeményez, és e célból a pozsonyi törvényhozás rendkívüli ülését indítványozza a szlovák parlament legerősebb ellenzéki pártja, az Irány- Szociáldemokrácia (Smer-SD) – jelentette be Robert Fico, a párt elnöke pozsonyi sajtótájékoztatóján szerdán.
Az Irány elnöke az indítványt Igor Matovic kormánya és a kormánykoalíció azon tevékenységével indokolta, amelyet az utóbbi hetekben-hónapokban lehetett tapasztalni.
A kormány „teljes káoszt hoz az állam vezetésébe” – jelentette ki Fico, utalva arra, hogy az utóbbi időben a kormány több tagja egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesz az általuk hozott járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban. Fico kritikával illette a kormányt amiatt is, hogy szerinte leépíti a már bevezetett népjóléti intézkedéseket, de „milliárdokat ajándékoz a bankoknak”. Példaként azt hozta fel, hogy a koalíció megszüntette az iskolásoknak járó ingyenes ebédeket, de közben megszüntette a banki különadót is. A kormány zsarolja az embereket, és megsérti az emberi jogokat – mondta Fico, utalva arra, hogy Igor Matovic kormánya újabb kötelező országos teszteléseket tervez a Covid-19 betegség terjedésének visszaszorítására. Fico az elmúlt napokban már jelezte, hogy az újabb tesztelések miatt – ha azokat kötelezővé teszi a kormány – az alkotmánybírósághoz fordulnak.
Szlovákiában az elmúlt hetekben – nem utolsósorban a járványellenes intézkedésekre reagálva – folyamatosan erősödik az Igor Matovic kormányát érő ellenzéki kritika. A legtöbb bírálat az idén tavaszig kormányzó Iránytól és annak elnökétől, Robert Ficótól származik, aki a napokban Matovic miniszterelnök és Ivan Korcok külügyminiszter „óriási hibájának és rövidlátásnak” nevezte, hogy Szlovákia a V4 országcsoport tagjaként „nem állt ki” Magyarország és Lengyelország mellett a Brüsszellel szembeni jogállamisági vitában.
A 150 fős pozsonyi törvényhozás szabályai szerint a most 30 képviselő által indítványozott rendkívüli ülést a házelnöknek záros határidőn belül össze kell hívnia. Az ugyanakkor kérdéses, hogy a rendkívüli ülést valóban megtartják-e, mert előfordulhat, hogy az alkotmányozó többséggel rendelkező kormánykoalíció nem fogadja el annak napirendi programját. Ennek lehetőségével kapcsolatban a legerősebb ellenzéki párt elnöke bejelentette: amennyiben a rendkívüli ülést nem tarthatják meg, illetve, ha a parlamentben nem kap többséget a népszavazás kiírása, akkor petíciót indítanak a népszavazás kiírásának céljából.
A vonatkozó szabályozások szerint népszavazást egyszerű többséggel indítványozhat a parlament, vagy azt egy legalább 350 ezer aláírással megtámogatott petíció benyújtása után írhatja ki az államfő. Szlovákia történetében eddig nyolcszor volt népszavazás, de ezek közül – a megköveteltnél alacsonyabb részvételi arány miatt – csak egy lett érvényes, a 2003-ban az ország európai uniós csatlakozásáról tartott, amelyen a szavazásra jogosultak 52 százaléka vett részt. Az Irány által most kezdeményezett esetleges népszavazáson arra lehetne igent vagy nemet mondani, hogy Szlovákiában 2021. június 30-ig rövidítsék le a jelenlegi törvényhozás mandátumát.
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
A pénteken közzétett eredmények alapján az új-zélandiak szűk többséggel elutasították a népszavazáson a marihuána legalizálását, viszont egyértelműen támogatták az eutanázia törvényesítését.
A szavazók 50,7 százaléka mondott nemet a marihuána legalizálására, míg 48,4 százalék szavazott igennel. Egyértelműbb többség alakult ki a másik népszavazáson, ahol az eutanáziáról mondtak véleményt a szigetország lakói: 65,1 százalék támogatta az eutanázia törvényesítését 33,7 százaléknyi ellenszavazattal szemben – közölte a választási bizottság.
Jacinda Ardern, Új-Zéland nemrég újraválasztott kormányfője – aki a referendumra bocsátott mindkét kezdeményezést támogatta – korábban azt ígérte, tiszteletben fogja tartani a népszavazás eredményét. Így második kormányzati ciklusában várhatóan nem kerül majd újra napirendre a marihuána legalizálása.
Jövőre lesz hatályos
Az eutanáziáról szóló törvény 2021 novemberében fog életbe lépni. Ennek értelmében az olyan gyógyíthatatlan betegségben szenvedő ember, aki várhatóan 6 hónapon belül meghal és elviselhetetlen fájdalmakkal küzd, kérvényezheti, hogy gyógyszerekkel vessenek véget az életének.
Parlamenti választások is zajlottak
A két népszavazást október 17-én, egy időben tartották a parlamenti választásokkal, amelyen a régi-új kormányfő vezette baloldali-liberális Munkáspárt földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, így egyedül alakíthatott kormányt.
A 40 éves Jacinda Ardernt pénteken iktatták be második kormányfői hivatalába. Kormányában sok nő és több maori őslakos is helyet kapott.
A parlamenti választás hivatalos végeredményét is pénteken hozták nyilvánosságra. Ebből kiderült, hogy Ardern nem az eddig emlegetett 49, hanem 50 százalékot szerzett a választáson, és pártja az eddig kalkulált 64 helyett 65 parlamenti mandátumhoz jutott a 120 fős törvényhozásban.
Az országos kikérdezés az október 25-i helyhatósági választásokon nem lehet népszavazás próbája, és a finanszírozása nem történhet állami forrásból – jelentette ki Dmitro Razumkov, a Legfelső Tanács elnöke szerdai sajtótájékoztatóján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A házelnök emlékeztetett arra, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint a parlament nem irányzott elő pótlólagos forrásokat kikérdezésekre, és nincs hatályos törvény, amely endedélyezné kikérdezések lebonyolítását a Központi Választási Bizottság (CVK) bevonásával. „Ez (a kikérdezés) a szavazókörön kívül történhet, mint minden hasonló kezdeményezés, ahogy az exit poll” – tette hozzá.
Razumkov szerint ezt a kikérdezést nem szabad népszavazási próbának nevezni. Rámutatott: „ha próbáról beszélünk, akkor – a kollégák iránti minden tisztelem mellett – úgy gondolom, ez nem lehet próba. A népszavazás ugyanis a törvény által világosan meghatározott eljárás.” Mint hangsúlyozta, a jelenlegi helyzet szerint van törvény a néphatalomról, amely a jövőben meghatározza a népszavazások megtartásának feltételeit. Megjegyezte, nem korrekt a kikérdezés összehasonlítása a népszavazással, mivel ebben az esetben párhuzamot lehetne vonni a népszavazás és az exit poll vagy bármilyen más közvélemény-kutatás között.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden videoüzenetben jelentette be, hogy október 25-én a helyhatósági választásokon a szavazókörökben országos kikérdezést tartanak. Ennek keretében az állampolgároknak öt kérdést tesznek fel. Mint mondta, a Legfelső Tanács igyekszik megfelelő törvényben rögzíteni a néphatalom mechanizmusát.
Ugyancsak kedden Ruszlan Sztefancsuk, a házelnök első helyettese kijelentette, hogy az országos kikérdezés a helyhatósági választások keretében népszavazási próba.
Két évvel az első erről tartott népszavazást követően vasárnap a többség másodszor is nemet mondott arra, hogy Új-Kaledónia elszakadjon Franciaországtól – derült ki a referendum végleges, de egyelőre nem hivatalos eredményéből. Ezúttal a választók 53,26 százaléka szavazott arra, hogy a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetcsoport továbbra is maradjon Franciaország része. Ez valamivel kisebb többség, mint 2018-ban, amikor 56,4 százalék utasította el a függetlenné válás gondolatát. A részvétel most magasabb volt a 2018-asnál, a választásra jogosultak 85,6 százaléka ment el szavazni. „A választók elmondhatták véleményüket. Megerősítették szándékukat, hogy Új-Kaledónia Franciaország része maradjon. Államfőként szívből jövő hálával üdvözlöm a köztársaságba vetett bizalmukat” – reagált a döntésre Emmanuel Macron francia elnök.
Új-Kaledónia 1853-ban lett francia gyarmat, és jelenleg az 1998-ban kötött nouméai megállapodás alapján nagyfokú önállóságot élvez, Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területe, amely mintegy 17 ezer kilométerre fekszik az ország európai területétől, több mint 1200 kilométerre keleti irányban a Csendes-óceánon. A függetlenség gondolatát leginkább az őslakos kanak közösség támogatja, míg a gyarmati telepesek leszármazottai továbbra is kitartanak a Franciaországhoz tartozás mellett. A nouméai megállapodás értelmében háromszor lehet népszavazást tartani a függetlenségről. Macron tudatta, hogy Párizs két év múlva készen áll megszervezni a harmadik népszavazást is, ha az új-kaledóniaiak úgy kívánják, utána viszont mindkét félnek el kell fogadnia az eredményt. Harmadik népszavazást akkor lehet tartani, ha a helyi törvényhozás tagjainak harmada támogatja a kezdeményezést. A gyarmati uralom idején a kanakokat rezervátumokba zárták, és a gyakorlatilag kizárták őket a sziget ügyeiből, ami ellen elsőként 1878-ban lázadtak fel, nem sokkal az után, hogy a szigetcsoporton hatalmas nikkeltartalékokat fedeztek fel. A sziget gazdaságát jelenleg a Franciaországtól kapott 1,3 milliárd eurós állami támogatás, a nikkel és a turizmus hajtja. A nikkeltartalékokat egy francia vállalat termeli ki.
Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) kormánypárt fennmaradása függhet Olaszországban az egy hét múlva esedékes népszavazás eredményétől, a parlament létszámának csökkentésétől.
Az Öt Csillag Mozgalom politikusai „Szavazz igennel!” jelszóval kampányolnak a referendum mellett a párt standjain. Az M5S jóval több energiát fektet a parlament létszámcsökkentéséről szóló népszavazásba, mint az ezzel egy időben kitűzött tartományi választásokon induló jelöltjei mellett.
Utcára vonulnak a referendum ellenzői is, közöttük az a több mint száznyolcvan alkotmányjogász, aki augusztusban nyílt felhívással bírálta a jelenleg 945 fős római parlament karcsúsítását 600 tagúra.
Szeptember 20-án és 21-én hét tartományban rendeznek választást, amire 18,5 millió szavazásra jogosultat várnak az urnákhoz, a szavazókörzetek azonban az egész országban nyitva lesznek a népszavazás miatt.
Az olaszok a parlamenti tagok létszámának csökkentéséről feltett kérdésre csak igennel vagy nemmel válaszolhatnak.
A kétkamarás parlament létszámának csökkentését a képviselőház és a szenátus tavaly ősszel megszavazta, de mivel alkotmánymódosításról van szó, lakossági megerősítésére is szükség van.
A közvetlen demokráciát hirdető civil mozgalomból lett párt megszületésekor tűzte zászlajára a törvényhozó hatalom reformját a „túl sok eltartott politikus” létszámának lefaragásával, amit az M5S tervei szerint a parlament tagjainak fizetéscsökkentése is követ majd.
Ha a népszavazáson az igenek győznek, a következő parlamenti választástól a jelenleg háromszáztizenöt fős felsőházban kétszáz mandátum marad meg, a hatszázharminc fős alsóház pedig négyszáz tagú lesz. A referendum nem függ a részvételi aránytól, az urnákhoz járulók többségének akarata határoz.
A felmérések szerint pártállástól függetlenül az olaszok több mint hetven százaléka támogatja a parlament átalakítását. Az utóbbi hetekben viszont erősödött a nemmel szavazók tábora.
Az ehhez csatlakozó alkotmányjogászok szerint a parlamenti létszámcsökkentés „populista” kezdeményezése „leselejtezi” a második világháború utáni kétkamarás képviseleti rendszert, valamint felszámolja a területi képviseletet is, mivel egyes tartományok parlamenti mandátum nélkül maradnak.
Elemzők szerint a népszavazás már rég nem a parlamentről, hanem az M5S sorsáról szól. A párt előre borítékolhatja, hogy a tartományi választásokon egyetlen elnökjelöltje sem fog győzni.
A párt támogatottsága az előrejelzések szerint akár tíz százalék alá csökkenhet. Ezért az M5S mindent a népszavazásra tesz fel: ha a szavazók többsége eltöröl 345 helyet a parlamentből, a párt győzelemért kiálthat.
„Ha viszont a népszavazáson a nemek győznek, az M5S megsemmisül” – írta a HuffingtonPost.it hírportál. A Libero című jobboldali napilap szerint a népszavazás az M5S kezdeményezésére létrehozott Giuseppe Conte-kormányról szól, „ha a nemek győznek, a kormánynak mennie kell”. A
baloldali La Repubblica vasárnapi vezércikkében azt írta, az olaszok a népszavazással mondanak véleményt az M5S több mint kétéves kormányzásának sikertelenségéről. A helyzet a 2016 decemberében tartott alkotmányos népszavazásra emlékeztet, amikor a referendum megbuktatásával az akkor Matteo Renzi vezette kormánynak is távoznia kellett.
Egyre többen foglalnak nyíltan állást a referendummal szemben Romano Prodi volt kormányfőtől Billy Costacurta volt labdarúgóig, aki úgy nyilatkozott, nemmel fog szavazni, mert meg akarja akadályozni az M5S sikerét.
A kérdés az M5S-szel együtt kormányzó, baloldali Demokrata Pártot (PD) is megosztja. Főtitkára, Nicola Zingaretti arra kérte szavazóit, voksoljanak igennel. Szavai árulásnak minősültek a PD-támogató Roberto Saviano író számára, aki szerint Zingaretti mindenáron fenn akarja tartani a közös kormányzást az M5S-szel.
A jobboldali erők – tavalyi parlamenti szavazatuk szerint – hivatalosan a referendum mellett állnak ki. A Matteo Salvini vezette Liga második embere, Giancarlo Giorgetti azonban egy héttel a népszavazás előtt bejelentette, hogy nemmel voksol, ami azt jelenti, hogy a Liga „kilövési engedélyt adott” szavazóinak az M5S-szel szemben.
I value that @Antonio_Tajani held his first call as Italy’s new Foreign Minister with me. A clear sign of the new government’s priorities. I wished him all the success in his endeavors and emphasized that Ukraine’s highest priority now is to swiftly receive air defense systems.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
Oroszország 85 régiójából 83-ban zajlott vasárnap regionális vagy helyi szintű választás, illetve népszavazás.
A Központi Választási Bizottság szerint 9086 kampány érkezett a végkifejletéhez: egyebek között 18 regionális kormányzói poszt, valamint 11 regionális parlament és 22 regionális fővárosi tanács mandátumainak sorsa dől el. Emellett négy körzetben tartanak pótválasztást a szövetségi parlament alsóházába.
A helyi hatóságok döntése alapján, a járványhelyzet miatt 41 régióban már péntek óta lehet szavazni. Ugyanezen ok miatt már a nyári alkotmánymódosító országos szavazást is széthúzták többnaposra. Az alaptörvény megváltoztatásáról – amely egyebek között „lenullázta” Vlagyimir Putyin eddigi elnöki mandátumait, lehetővé téve számára, hogy még kétszer jelöltethesse magát – egy héten át, június 25. és július 1. között lehetett szavazni.
Ellenzéki pártok korábban aggályaiknak adtak hangot a választások elnyújtása miatt. Ez szerintük pótlólagos lehetőségeket biztosít az eredmények manipulálására, továbbá a káder- és pénzhiány miatt megnehezíti számukra a szavazás megfigyelését.
