Szeptemberben kezdi meg munkáját NATO új struktúrája, amely a németországi Wiesbadenből koordinálja majd az ukrán fegyveres erők fegyverellátását és kiképzését, jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Európai Politikai Közösség Nagy-Britanniában tartott csúcstalálkozója előtt, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
A misszióról a NATO-országok állam- és kormányfői a washingtoni csúcstalálkozón döntöttek. A múlt héten a struktúra formálisan megkezdte munkáját.
„Örömmel jelentem be, hogy a parancsnokság szeptemberben megkezdi működését. A misszió 700 emberből áll majd, amelyet egy háromcsillagos tábornok vezet. Támogatást és segítséget nyújt Ukrajnának a biztonság területén, valamint koordinálja a NATO-szövetségesek erőfeszítéseit” – mondta Stoltenberg.
Az új struktúrának a wiesbadeni NATO-központ mellett Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is lesz kirendeltsége, valamint egy csoport a belgiumi Monsban, ahol a NATO európai erőinek parancsnoka, Christopher Cavoli székel.
Ennek a rendszernek köszönhetően a hadsereg hadműveleti és harci feladatokat tervez, információkat cserél az ellenséges erők védett térben való elhelyezéséről.
A NATO képviselői kiemelték a védelmi minisztérium jelentős munkáját az ukrán és a NATO rendszerek átjárhatóságának biztosítása érdekében, valamint a DELTA harcrendszer fejlesztésének innovatív megközelítését, számolt be az ukrán védelmi minisztérium.
„A NATO képviselői kiemelték az ukrán védelmi minisztérium jelentős munkáját az ukrán és a NATO rendszerek interoperabilitásának biztosítása érdekében, valamint a DELTA harci rendszer fejlesztésének innovatív megközelítését. A NATO Transzformációs Parancsnokság hivatalos weboldalán az alábbiakat közölte: a DELTA interoperabilitás bemutatásával a CWIX hadgyakorlaton Ukrajna vezető szerepet tölt be a harctéri innováció terén. Tapasztalatuk és kitartásuk ennek a kritikusan fontos hadirendszernek a fejlesztésében inspirálja a globális védelmi közösséget” – áll a közleményben.
Megjegyzendő, hogy a rendszer bebizonyította, hogy képes információt cserélni a NATO különböző szövetséges államai között.
„Ezek a légi, tengeri, szárazföldi és kiberterületről származó adatok, valamint az erre vonatkozó interoperabilitási protokollokban szereplő egészségügyi és logisztikai adatok. A DELTA megjelenésével Ukrajna megerősíti pozícióját a világban, mint egy erőteljes innovációs központ, amely hatékony megoldásokat generál a hatékony hadviseléshez” – mondta Katerina Csernohorenko, a digitális fejlesztésért, digitális átalakításért és digitalizációért felelős védelmi miniszter-helyettes.
A védelmi minisztérium hozzátette, hogy a DELTA rendszert a közelmúltban sikeresen integrálták a lengyel TOPAZ tüzérségi tűzvezető rendszerrel a NATO CWIX hadgyakorlata során.
A DELTA katonai termékek ökoszisztémája, amely naponta segít elpusztítani az ellenséges célpontokat. Tartalmaz mobilalkalmazást, katonai üzeneteket, biztonságos streamelést a csatatérről, digitális térképet, munkatervező eszközöket és más rendszerekkel való integrációt.
Ennek a rendszernek köszönhetően a hadsereg hadműveleti és harci feladatokat tervez, információkat cserél az ellenséges erők védett térben való elhelyezéséről.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
A NATO támogatása, amit Ukrajnának nyújt, lehetővé teszi Kijevnek a harcot, de nem engedi, hogy győzzön a csatatéren – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Foreign Policy című amerikai külpolitikai magazin hivatkozva.
A jelentés szerint a washingtoni NATO-csúcsot összefoglalva a kiadvány megjegyezte, hogy ez a találkozó feltárta a Nyugat Ukrajna támogatására irányuló stratégiájának fő ellentmondását. Ugyanis a szövetségesek katonai segítsége lehetővé teszi az ukrán fegyveres erők számára, hogy visszavágjanak az orosz erőknek, de nem nyerik meg a háborút. „Leginkább abban támogatjuk Ukrajnát, hogy folytassa a harcot és szerezzen némi előnyt, ne pedig megnyerje a csatát. Nincs igazi stratégiánk erre a háborúra” – mutatott rá Liana Fix, a Külkapcsolatok Tanácsának európai munkatársa.
Lengyelország és a balti országok viszont régóta szorgalmazzák Ukrajna fokozott támogatását. De a legmélyebb zsebekkel és legfejlettebb fegyverrendszerrel rendelkező szövetségesek, köztük az Egyesült Államok is, óvatosabb álláspontot képviseltek, hogy megakadályozzák a Moszkvával való eszkaláció spirálját. A támogatás visszaállítása annak hátterében zajlik, hogy Oroszország légicsapásokat hajt végre Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, ami az elmúlt hónapokban nagymértékű áramkimaradásokhoz vezetett.
Mint a kiadvány megjegyezte, az elemzők szkeptikusak abban, hogy a csúcson bejelentett intézkedések megváltoztathatják az események menetét a harctéren. A NATO Katonai Bizottságának vezetője, Rob Bauer, a Holland Királyi Haditengerészet admirálisa azt mondta, hogy „az ukránoknak többre van szükségük a győzelemhez”.
Ezenkívül a magazin megállapította, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya „kulcsszerepet játszott Oroszország Ukrajna elleni támadási szándékára való figyelmeztetésben és az ország nyugati támogatásának megerősítésében”. Ez azonban keveset kínál a háború befejezéséhez.
„Óriási szakadék tátong aközött, amit mondunk, hogy vissza akarjuk állítani Ukrajna szuverenitását, és amit valójában teszünk. Most úgy tűnik, hogy mindezt kimondjuk, de az emberek nem igazán hiszik el” – mondta Andrea Kendall-Taylor, a Transatlantic biztonsági programigazgatója.
Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy Ukrajnának a háború után a NATO tagjává kell válnia, mivel a Szövetség nem akar háborúba keveredni Oroszországgal.
A lengyel elnök szerint a vita csak arról szól, hogy Ukrajnát mikor fogadják be a NATO-ba, és nem arról, hogy egyáltalán felveszik-e.
Itt tiszteletben tartják az ukrán társadalom döntését, amely meghatározza, hogy a Kelethez vagy a szabad Nyugathoz akar-e tartozni.
„Ma egyetlen probléma van ezen az úton, mégpedig az, hogy a háborúnak véget kell vetni, mivel Ukrajnát teljes jogú tagként kell felvenni a NATO-ba” – mondta Duda.
[type] => post
[excerpt] => Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy Ukrajnának a háború után a NATO tagjává kell válnia, mivel a Szövetség nem akar háborúba keveredni Oroszországgal.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1720793220
[modified] => 1720742226
)
[title] => Duda: a NATO támogatja Ukrajnát, de nem akar háborút az Oroszországi Föderációval
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121431&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121431
[uk] => 121285
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 121286
[image] => Array
(
[id] => 121286
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981.jpg
[original_lng] => 23667
[original_w] => 760
[original_h] => 427
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720731426:5
[_thumbnail_id] => 121286
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1095
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_585ccad57b6e5ebedcd7ed146faabac6] =>
I am grateful to the United States for imposing additional strong sanctions against Russia today.
Nearly 400 sanctions targets in a new US package will further weaken Russia's ability to wage an aggressive war against Ukraine.
Pressure on the aggressor must be maintained and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 23, 2024
Ukrajna NATO-tagság felé vezető útja visszafordíthatatlan – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár szerdán Washingtonban, az Észak-atlanti Tanács ülése után, amelyen a tagországok állam- és kormányfői vettek részt.
Jens Stoltenberg az Ukrajnát érintő szerdán hozott döntésekről elmondta, hogy azok a támogatás növeléséről szólnak. Beszámolt arról, hogy az Ukrajnának szánt nemzetközi biztonsági támogatás legnagyobb részének összehangolása a NATO kezébe kerül, amelyet németországi központból irányítanak egy altábornagy parancsnoksága alatt. A központot kiegészítik a keleti tagállamokban létesítendő elosztó-központok, ahonnan a szállítmányokat eljuttatják Ukrajnába – tette hozzá a főtitkár. Ugyancsak a NATO koordinálja majd az ukrán erők kiképzését tagországok területén.
Stoltenberg kifejtette, hogy az Ukrajna támogatására hozott döntések nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé, de segítenek Ukrajnának abban, hogy élni tudjon az önvédelem jogával.
Hozzátette, hogy 40 milliárd eurós kiindulási összeggel pénzügyi ígéret is született Ukrajna számára, hogy olyan katonai erőt tudjon kiépíteni, amely győzelemre képes és el tudja hárítani az orosz agressziót, valamint elrettentést jelent a jövőben.
Jens Stoltenberg szavai szerint ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy a háború lezárható legyen, és úgy fogalmazott, hogy „minél hitelesebb és minél tartósabb a támogatás, Moszkva annál gyorsabban felismeri majd, hogy nem tud bennünket kifárasztani”.
A NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett nyilatkozata úgy fogalmaz, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a szövetség „folytatja támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető visszafordíthatatlan úton, ide értve a NATO-tagságot is”.
A NATO-ba való hivatalos meghívóval kapcsolatban a közleményben az olvasható, hogy az akkor történhet meg, amikor a szövetségesek között erről egyetértés születik és Ukrajna teljesíti a feltételeket.
Az állam és kormányfők által elfogadott közös dokumentum egyben azt is hangsúlyozza, hogy a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal, és nem jelent rá veszélyt, valamint tartalmazza a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát a kockázat csökkentése és eszkaláció megelőzése érdekében.
A szerdai ülésnapot követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg azt is elmondta, hogy döntések születtek a NATO erősítése és tagjai biztonságának növelése érdekében, valamint szó volt a biztonság fentartását szolgáló költségek megosztásáról. Beszámolt a védelmi szövetség keleti tagállamaiba telepített harckész egységekről, és arról, hogy jelenleg több mint 500 ezer katona áll készenlétben a szövetség területén. Hozzátette, hogy a NATO az elmúlt időszakban a hidegháború óta legátfogóbb védelmi tervet volt képes életbe léptetni.
A főtitkár kifejtette: az eredmények elérését az tette lehetővé, hogy a tagállamok történelmi mértékben növelték védelmi kiadásaikat. Ismét rámutatott arra, hogy, amikor 2014-ben megfogalmazták a GDP 2 százalékának megfelelő előírást a tagállamok védelmi kiadásaira vonatkozóan, akkor csupán 3 szövetséges tudta azt teljesíteni, míg jelenleg 23.
Beszámolt arról, hogy a NATO állam- és kormányfőinek ülésén megállapodás született a védelmi ipari együttműködésről a termelés fokozása érdekében. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy a szövetségesek a lég- és rakétavédelem megerősítéséről is döntést hoztak, aminek része egy új támaszpont kialakítása Lengyelországban.
A NATO washingtoni csúcstalálkozója csütörtökön folytatódik, amikor a tagországok állam- és kormányfőihez csatlakoznak az Európai Unió képviselői, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője, ezt követően pedig összeül a NATO-Ukrajna Tanács is, amelyen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A Patriot és a SAMP-T rendszereken kívül az Egyesült Államok és partnerei a következő hónapokban több tucat taktikai légvédelmi rendszert, a következő évben pedig további elfogó vadászrepülők százait kívánják Ukrajna rendelkezésére bocsátani.
A Patriot és a SAMP-T rendszereken kívül az USA és partnerei a következő hónapokban több tucat taktikai légvédelmi rendszert terveznek Ukrajnának szállítani. A partnerek összesen több mint 1 milliárd dollárt ígértek Ukrajna légvédelmének támogatására, áll az USA, Hollandia, Németország, Olaszország, Románia és Ukrajna vezetőinek közös nyilatkozatában, amelyet a Fehér Házban hoztak nyilvánosságra.
A közlemény szerint az Egyesült Államok, Németország és Románia további Patriot akkumulátorokat bocsát rendelkezésre; Hollandia és más partnerek – Patriot alkatrészeket az akkumulátor működésének biztosítására; Olaszország – kiegészítő SAMP-T rendszer.
„Azon dolgozunk, hogy idén újabb stratégiai légvédelmi rendszereket jelentsünk be Ukrajna számára” – áll a nyilatkozatban.
Emellett az elkövetkező hónapokban az Egyesült Államok és partnerei több tucat taktikai légvédelmi rendszert szándékoznak átadni Ukrajnának, köztük NASAMS, HAWK, IRIS T-SLM, IRIS T-SLS és Gepard rendszerekkel.
A szövetség számos tagja, köztük Kanada, Norvégia, Spanyolország és az Egyesült Királyság továbbra is fontos szerepet fog játszani ezeknek a rendszereknek a biztosításában, és Ukrajna számos más támogatója is segíteni fogja őket ebben.
„Az Egyesült Államok partnereivel együttműködve átállítja a kritikus légvédelmi vadászgépek tervezett szállítását a külföldi erők számára, így Ukrajnának több száz légvédelmi elfogó vadászrepülőt biztosít a következő évben” – áll a közleményben.
A nyilatkozatot aláírók köszönetüket fejezték ki a több mint 50 országból álló koalíciónak, amely továbbra is biztonsági segítséget nyújt Ukrajnának, a Légvédelmi Kezdeményezésnek, amelynek partnerei több mint 1 milliárd dollárt ígértek Ukrajna légvédelmének megerősítésére, valamint az Egyesült Légi- és Rakétavédelmi Képességnek, amelynek vezetői Németország és Franciaország.
„Üdvözöljük a NATO-nak a NATO-kompatibilis integrált légi- és rakétavédelmi architektúra kialakítására irányuló ukrajnai erőfeszítéseinek támogatásában végzett munkáját is. Üzenetünk Moszkvának és a világnak egyértelmű: Ukrajna támogatása erős és megingathatatlan” – áll a közleményben.
Ezek a rendszerek városaink, civilek és kritikus infrastruktúra védelmét szolgálják majd – hangsúlyozta a védelmi miniszter.
A Szövetség országai, többek között az USA, Hollandia, Németország, Olaszország és Románia bejelentették, hogy légvédelmi rendszereket biztosítanak számunkra, jelentette be Rusztem Umjerov védelmi miniszter szerdán reggel, számolt be a minisztérium sajtószolgálata.
Többek között Patriot akkumulátorokról, SAMP-T rendszerekről és a működésükhöz szükséges alkatrészekről van szó.
„Ezek a rendszerek segítenek megvédeni városainkat, civileket és a kritikus infrastruktúrát. Hálásak vagyunk szövetségeseinknek az Egyesült Államokból, Németországból, Romániából, Hollandiából és Olaszországból” – mondta a miniszter.
A következő hónapokban az USA és szövetségesei több tucat taktikai légvédelmi rendszert szállítanak Ukrajnának: NASAMS, HAWK, IRIS T-SLM, IRIS T-SLS és Gepard.
„Ez jelentősen megerősíti a védelmünket. Külön köszönet Kanadának, Norvégiának, Spanyolországnak, Nagy-Britanniának és más országoknak, hogy biztosították ezeket a rendszereket és vadászrepülőket. Hálásak vagyunk minden országnak, amely csatlakozott a légvédelmi sürgősségi cselekvési kezdeményezéshez, amely több mint 1 milliárd dollárt gyűjtött össze Ukrajna légvédelmének támogatására”, – tette hozzá Umjerov.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Oroszországnak nincs elég lőszere és csapata egy nagyszabású offenzíva indításához Ukrajnában, mert egy potenciális nagy offenzívához jelentős mennyiségű hadianyagot kell biztosítania más országokból is ahhoz, amivel rendelkezik. Amint arról a Reuters ügynökség beszámolt, ezt egy magas rangú NATO-tisztviselő nyilatkozta kedden a szövetség csúcstalálkozójának megnyitója előtt tartott újságírói tájékoztatón – írta a Jevropejszka Pravda.
A tisztviselő elmondása szerint Oroszország „nagyon súlyos” veszteségeket szenved el a csatatéren, igyekszik megtartani a kis területi sikereit, és nincs elég csapata és lőszere egy nagyszabású offenzívához.
„Csak azt tehetik, hogy létszámhiányos, tapasztalatlan egységeket rendeljenek olyan területekre, ahol irreális célokat érjenek el” – mondta a névtelenül nyilatkozó tisztviselő.
„Úgy gondoljuk, hogy valódi offenzív hadműveletek végrehajtásához Oroszországnak jelentős mennyiségű lőszert kell biztosítania más országokból az Irántól és Észak-Koreától kapott lőszereken kívül” – tette hozzá.
„Vlagyimir Putyinnak pedig parancsba kell kiadnia egy újabb, nagyszabású mozgósítás megkezdését” – közölte a tisztviselő.
Elmondása szerint Oroszország körülbelül 30 ezer katonát toboroz havonta, ami lehetővé teszi, hogy súlyos veszteségeket viseljen el a csatatéren.
Hangsúlyozta, hogy a NATO értékelése szerint az ukrán védelem jelentősen javult, de Kijev is jelentős csapatveszteséget szenvedett el.
Becslései szerint Oroszország még három-négy évig képes fenntartani hadigazdaságát.
A tisztviselő elmondása szerint „eltart egy ideig”, amíg Ukrajna felhalmozza az új, nagyszabású támadóműveletek végrehajtásához szükséges lőszert és személyi állományt.
Hangsúlyozta, hogy Kína továbbra is ellátja Oroszországot a drónok, rakéták és az orosz védelmi ipar „kritikus komponenseivel”.
[type] => post
[excerpt] => Oroszországnak nincs elég lőszere és csapata egy nagyszabású offenzíva indításához Ukrajnában, mert egy potenciális nagy offenzívához jelentős mennyiségű hadianyagot kell biztosítania más országokból is ahhoz, amivel rendelkezik.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720651020
[modified] => 1720615232
)
[title] => NATO: Oroszországnak állomány és lőszerhiánya van egy nagy offenzívához
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121249&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121249
[uk] => 121217
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121218
[image] => Array
(
[id] => 121218
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/aae5659da861366bcae422cb07ac2bcd-orig.jpg
[original_lng] => 81233
[original_w] => 960
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/aae5659da861366bcae422cb07ac2bcd-orig-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/aae5659da861366bcae422cb07ac2bcd-orig-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/aae5659da861366bcae422cb07ac2bcd-orig-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/aae5659da861366bcae422cb07ac2bcd-orig.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/aae5659da861366bcae422cb07ac2bcd-orig.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/aae5659da861366bcae422cb07ac2bcd-orig.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/aae5659da861366bcae422cb07ac2bcd-orig.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720604433:12
[_thumbnail_id] => 121218
[_edit_last] => 12
[views_count] => 873
[_oembed_585ccad57b6e5ebedcd7ed146faabac6] =>
I am grateful to the United States for imposing additional strong sanctions against Russia today.
Nearly 400 sanctions targets in a new US package will further weaken Russia's ability to wage an aggressive war against Ukraine.
Pressure on the aggressor must be maintained and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 23, 2024
A republikánus elnökjelölt tanácsadója szerint a kelet-európai országoknak GDP-jük 10 százalékát kellene védelemre fordítaniuk.
A kelet-európai NATO-országok nem várhatnak sokat az Egyesült Államoktól, ha Trump hatalomra kerül. Ezt Elbridge Colby nyilatkozta a POLITICO-nak adott interjújában.
„Az Egyesült Államoknak kötelessége a támadás alatt álló NATO-országok segítségére lenni. Ez nem ugyanaz, mint azt mondani, hogy az egész hadseregünket a keleti szárnyra kell helyeznünk” – mondta Colby.
Szerinte a keleti szárny országainak a GDP több mint 2 százalékát kell védelemre fordítaniuk.
„Nem tartom lenyűgözőnek, hogy Litvánia 3%-ot költ; Észtország 3%-ot költ. A helyükben 10%-ot költenék, ha komolyan gondolnám, mennyire fenyegetőek az oroszok. Úgy gondolom, hogy az európaiaknak meg kell érteniük, hogy a lehető leggyorsabban fel kell építeniük a hadseregüket” – jelentette ki.
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Az ukrajnai háború még évekig folytatódhat, ezért a NATO-tagországoknak készen kell állniuk Kijev hosszú távú támogatására – nyilatkozta egy magas rangú NATO-tisztviselő a washingtoni csúcstalálkozón az Amerika Hangja rádióállomásnak, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a tisztviselő azt mondta: „Végső soron mindannyiunknak készen kell állnunk arra, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát 2025 után is. Mindannyian nagyon jól tudjuk, és ahogy már régóta mondjuk, ez nem egy olyan konfliktus, amely valószínűsíthetően hamarosan nem ér véget.” Szerinte az ukrajnai háború „évek céltudatos erőfeszítéseit kívánja meg”, mert Oroszország „kétségtelenül” még legalább 3-4 évig fennmaradhat a hadigazdaság körülményei között.
A NATO illetékese, értékelve Oroszország azon képességét, hogy a gazdaságát a háború szolgálatába tudja állítani, megjegyezte, hogy a hosszú távú következmények kézzelfoghatóak és jelentősek lesznek az orosz gazdaság számára. De egyelőre az orosz társadalom készen áll a számára felajánlott életmódra.
A május végi adatok szerint az ukránok továbbra is optimisták Ukrajna háborús győzelmét illetően, de az visszafogottabb lett. Míg 2023 októberében 91 % hitt a győzelemben, addig a májusi adatok szerint 85 %.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
