Megnyíltak a választóhelyiségek csütörtök reggel az Egyesült Királyságban, ahol parlamenti választásokat tartanak.
Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnök május 22-én jelentette be, hogy július 4-re tűzte ki a választások időpontját.
A döntés meglepetést keltett még a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párton belül is, mivel az általános várakozás az volt, hogy a választásokat ősszel tartják. Az előrejelzések többsége októberi vagy novemberi időpontot valószínűsített.
A választóhelyiségek brit idő szerint 7 órától 22 óráig – közép-európai idő szerint 8 órától 23 óráig – tartanak nyitva. A brit statisztikai hivatal (ONS) nyilvántartása szerint a választási jegyzékben hozzávetőleg 49 millió szavazásra jogosult brit állampolgár szerepel.
A 2019-ben tartott előző parlamenti választáson 67,3 százalékos volt a részvételi arány, és a választást az akkor Boris Johnson vezette konzervatívok nyerték.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt ugyanakkor Jeremy Corbyn vezetésével 1935 óta nem tapasztalt súlyosságú vereséget szenvedett.
A Konzervatív Párt élén ezúttal Rishi Sunak miniszterelnök, a Munkáspárt vezetői tisztségében Sir Keir Starmer mérkőzik a kormányfői tisztségért.
A választáson több más párt is indul – köztük a Liberális Demokraták, a Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt, a Zöldek és a Nigel Farage vezette jobboldali radikális Reform UK –, de a miniszterelnöki tisztség elnyerésére csak Sunaknak vagy Starmernek van reális esélye.
A szavazóhelyiségek zárása után exit poll-becslést tesznek közzé a brit médiatársaságok a valószínűsíthető eredményről, a hivatalos és végleges adatok pénteken napközben várhatók. Ha egyértelmű eredmény születik, a győztes párt vezetője már pénteken felkeresi a londoni Buckingham-palotában III. Károly királyt, aki formálisan felkéri őt a kormányalakításra.
Az uralkodó július 17-én nyitja meg az új parlamenti évadot.
A kormányzó brit Konzervatív Párt újabb tisztviselője ellen folyik vizsgálat azzal a gyanúval, hogy a jövő havi parlamenti választások kiírása előtt fogadott a választás időpontjára. A brit média választási híreit immár teljesen eluraló, egyre nagyobb belpolitikai botránnyá fajuló ügyben eddig négy magas beosztású konzervatív politikus ellen indult vizsgálat hasonló gyanú alapján.
Rishi Sunak miniszterelnök május végén jelentette be, hogy július 4-én tartják meg a nagy-britanniai parlamenti választásokat.
A döntés meglepetést keltett még a Konzervatív Párton belül is, mivel minden felmérés azt mutatja, hogy a konzervatívok jelenleg 20 százalékpontot meghaladó támogatottsági hátrányban vannak a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt mögött. Az általános várakozás az volt, hogy Sunak őszre írja ki a választásokat.
A brit szerencsejáték-felügyelet (Gambling Commission) először Laura Saunders ügyében indított vizsgálatot, miután felmerült a gyanú, hogy a konzervatív képviselőjelölt Sunak bejelentése előtt nem sokkal fogadást tett az egyik fogadóhálózatnál a július 4-i választási időpontra.
A Konzervatív Párt londoni központja a minap bejelentette azt is, hogy Tony Lee, a párt kampányszervezési igazgatója, Laura Saunders élettársa „szabadságra ment”. A pártközpont nem részletezte ennek okát, de a BBC közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a szerencsejáték-felügyelet Lee ügyében is vizsgálatot kezdett bennfentes információk birtokában történt fogadás gyanújával.
Az előző héten Rishi Sunak egyik közvetlen munkatársa, Craig Williams képviselőjelölt keveredett hasonló botrányba, miután kiderült, hogy a kormányfő bejelentése előtt egy nappal 100 fonttal fogadott a választások időpontjára.
A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap nem cáfolt értesülése szerint ugyanakkor Nick Mason, a Konzervatív Párt adatkezelési osztályának igazgatója is többtucatnyi fogadást kötött Sunak bejelentése előtt a választások időpontjára, és a szerencsejáték-felügyelet rá is kiterjesztette az ügyben elkezdett vizsgálatot.
A Konzervatív Párt vasárnap megerősítette, hogy Mason szintén „szabadságra ment”, de a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva több részletet nem közölt az ügyről.
A brit szerencsejáték-törvény alapján bűncselekményt követnek el és két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók mindazok, akik bennfentes információ birtokában vesznek részt fogadójátékban.
A The Sunday Times értesülése szerint az eddig indított vizsgálatok csak az ügy „első hullámát” jelentik, és a Gambling Commission többtucatnyi más, az eddig gyanúba került tory tisztviselőkkel kapcsolatban lévő személy fogadási tevékenységét is vizsgálja.
Michael Gove, a Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb veterán politikusa, aki több kabinetminiszteri tisztséget is betöltött az eddigi tory kormányokban, a lapnak nyilatkozva kijelentette: a fogadási ügy legalább akkora károkat okoz a pártnak, mint Boris Jonhson volt kormányfő botránya.
Johnson két éve volt kénytelen távozni a párt és a kormány éléről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban a koronavírus-járvány miatt saját kormánya által elrendelt szigorú korlátozások idején ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.
A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy az utóbbi évek legnagyobb brit belpolitikai botrányává fajult, és részben ennek hatására süllyedt mélypontra a konzervatívok választói támogatottsága.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok összekülönbözött Ukrajna és a NATO kapcsolata miatt, miután amerikai tisztviselők kijelentették, hogy a tagság felé vezető utat nem szabad „visszafordíthatatlannak” nevezni – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
Az újság szerint Washingtont aggasztják azok a tervek, amelyek szerint Volodimir Zelenszkij elnöknek új garanciákat adnának a NATO-tagságra a jövő havi washingtoni csúcstalálkozón. Nagy-Britannia ugyanakkor támogatta egyes európai tagállamok azon javaslatát, hogy Ukrajna útját a szövetséghez való csatlakozáshoz közös nyilatkozatban minősítsék „visszafordíthatatlannak”. Az Egyesült Államok azonban úgy véli, hogy a megfogalmazáson lágyítani kell, és a folyamatot „jól megvilágított hídnak” kell nevezi a tagsághoz, konkrét határidők nélkül.
A The Telegraph értesülései szerint a közelgő NATO-csúcson nem lesznek további biztosítékok Ukrajna csatlakozásának feltételeivel kapcsolatban, de új biztonsági garanciákat vállalnak a szövetség tagjai.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Nagy-Britannia és az Egyesült Államok összekülönbözött Ukrajna és a NATO kapcsolata miatt, miután amerikai tisztviselők kijelentették, hogy a tagság felé vezető utat nem szabad „visszafordíthatatlannak” nevezni.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1718894460
[modified] => 1718887156
)
[title] => Nagy-Britannia és az USA összeveszett Ukrajna NATO-csatlakozása miatt – The Telegraph
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=116756&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 116756
[uk] => 116759
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 116757
[image] => Array
(
[id] => 116757
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/biden-1.jpg
[original_lng] => 27512
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/biden-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/biden-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/biden-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/biden-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/biden-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/biden-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/biden-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1718876357:12
[_thumbnail_id] => 116757
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1139
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_e1907d81ef815510beafbfbc7d083cad] =>
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Számos új szankciót jelentett be Oroszországgal és az orosz kormánnyal együttműködő több külföldi céggel szemben csütörtökön a brit kormány.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a büntetőintézkedések egyebek mellett azokat az „árnyékflottákat” és hajótársaságokat sújtják, amelyek a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) által meghozott közös szankciók megkerülésével szállítanak orosz nyersolajat.
A brit külügyi tárca hangsúlyozza, hogy az olajexport biztosítja Moszkvának az ukrajnai háború finanszírozásához szükséges legfontosabb pénzforrásokat.
A nyersolajkitermelésre kivetett adóból tavaly 8900 milliárd rubel bevétele származott az orosz költségvetésnek; ez a teljes szövetségi szintű államháztartási jövedelem 31 százalékát adta – áll a brit külügyminisztérium csütörtöki ismertetésében.
A tárca közleménye szerint az új intézkedések mindemellett olyan iparvállalatokra is kiterjednek, amelyek lőszert, szerszámgépeket, mikroelektronikai részegységeket szállítanak, illetve logisztikai szolgáltatásokat nyújtanak az orosz fegyveres erőknek.
Az érintett vállalatok között szerepelnek kínai, izraeli, kirgizisztáni és törökországi székhelyű cégek is, valamint olyan hajók, amelyek Észak-Koreából szállítanak hadfelszerelést Oroszországba.
Szankciókkal sújtotta a brit kormány az orosz pénzügyi rendszer működtetésében központi szerepet betöltő intézményeket is, köztük a moszkvai értéktőzsdét.
A csütörtökön bejelentett csomag ötven vállalatra, intézményre vagy személyre terjed ki.
A londoni külügyminisztérium ismertetése szerint az eddig meghozott szankciók összesen több mint 400 milliárd dollárnyi eszközállománytól és ennek jövedelmeitől fosztották meg az orosz kormányt. Ez az összeg az ukrajnai háború négyévi finanszírozására lenne elegendő.
Nagy-Britannia több mint kétezer embert, vállalatot és egyéb intézményt sújtott büntetőintézkedésekkel az orosz szankciócsomag keretében. Ezek között 29 bank szerepel, amelyek az orosz bankszektor 90 százalékát teszik ki.
A brit szankciók 130-nál több oligarchára és családtagjaikra is kiterjednek; az ő összvagyonuk az ukrajnai háború kezdetén 147 milliárd fontnak felelt meg.
A londoni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a szankcióintézkedések hatására 99 százalékkal zuhant a Nagy-Britanniába irányuló orosz export és 73 százalékkal esett vissza az orosz piacra tartó brit kivitel értéke.
Nagy-Britannia újbóli EU-tagságát hirdette meg hosszú távú célként a harmadik legnagyobb országos brit parlamenti párt, a Liberális Demokraták hétfőn ismertetett választási programja.
A 114 oldalas dokumentum, amelyet a párt vezetője, Sir Ed Davey mutatott be, leszögezi: helyre kell állítani a bizalmat és a baráti kapcsolatokat Nagy-Britannia és az Európai Unió között, és el kell kezdeni azoknak a károknak a kiküszöbölését, amelyeket a konzervatívok okoztak az EU-val folytatott kereskedelemben.
Amint ezek a célok teljesülnek, a Liberális Demokraták kérnék Nagy-Britannia visszalépését az Európai Unió egységes belső piacára. A választási program úgy fogalmaz, hogy ezek alapvető fontosságú lépések az újbóli brit EU-tagság felé, amely a Liberális Demokraták hosszabb távra szóló célkitűzése.
Sir Ed Davey a programot bemutató sajtótájékoztatón – arra a kérdésre, hogy a párt már a júliusi választás után megalakuló új parlament ötéves mandátuma alatt vissza akarná-e léptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba – kitérően úgy válaszolt, hogy az újbóli EU-csatlakozás időbe telik.
A Liberális Demokraták az egyetlen olyan országos brit parlamenti párt, amelynek egyértelműen kijelölt politikai célja Nagy-Britannia visszalépése az Európai Unióba. Rishi Sunak miniszterelnök, a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt vezetője július 4-re írta ki a nagy-britanniai parlamenti választást, amelynek minden felmérés szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt a fő esélyese.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor az utóbbi időszakban többször is kijelentette, hogy kormányra kerülése esetén a párt nem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára. Starmer rendszeresen azzal érvel, hogy a kilépésről népszavazás döntött, és ennek figyelembevételével, a jelenlegi helyzetből kiindulva kell a lehető legjobb kapcsolatrendszert kialakítani az EU-val.
A brit EU-tagságról 2016 nyarán tartott referendumon a kilépésre szavazók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe. Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd a 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
2024. május 30-án, a 2024. július 4-én tartandó előrehozott választások előtt feloszlatták a parlamentet Nagy-Britanniában.
A parlament feloszlatása megerősítette, hogy az alsóházban és a Lordok Házában már minden ügyet lezártak, és jelenleg nincs képviselő a parlamentben. Az alsóházban a helyek a 2024. július 4-i általános választásig betöltetlenek maradnak.
Ez az intézkedés a brit törvények szerint szokásos előválasztási eljárás, amely előírja, hogy a parlamentet 25 munkanappal a választások előtt fel kell oszlatni.
Mindazok a nagykorúak, akik befejezik iskolai tanulmányaikat, saját döntésük, illetve alkalmassági vizsgálatok alapján számos lehetőség közül választhatnának. Ezek egyike lenne a katonai szolgálat. Azok, akik ezt választják és megfelelnek az alkalmassági teszteken, tizenkét hónapot töltenének katonai szolgálatban a brit fegyveres erőknél – áll a kormányzó brit Konzervatív Párt vasárnap ismertetett választási programjában.
Ennek alternatívájaként havonta egy hétvégét – évente 25 napot – kellene eltölteniük a 18 évnél idősebbeknek a helyi közösségeikben működő közszolgálati szervezeteknél, köztük a rendőrségnél, a tűzoltóságnál, a mentőknél, az állami egészségügyi szolgálatnál (NHS), vagy akár a tengeri mentőszolgálat kötelékében.
Rishi Sunak miniszterelnök a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi tömeglapban megjelent írásában úgy fogalmazott, hogy az elképzelés a nemzeti szolgálatnak (National Service) nevezett korábbi rendszert élesztené újjá, de teljesen más, modernizált formában.
Az 1949-ben bevezetett National Service keretében több mint kétmillióan teljesítettek szolgálatot a brit fegyveres erőknél.
Nagy-Britanniában azonban 1960 óta nincs kötelező sorozás, a fegyveres erők mindegyik fegyverneme – a szárazföldi hadsereg, a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a légierő – hivatásos önkéntesekből áll.
Rishi Sunak a Mail on Sunday által közölt cikkében hangsúlyozta: a National Service tervezett új formája – amely 2025 szeptemberétől indulna – nem katonai összeírás lenne, hiszen az érintettek „óriási többsége” nem a fegyveres erőknél teljesítene szolgálatot, csak azok, akik kifejezetten ezt választják és megfelelnek a kemény alkalmassági teszteken.
A brit kormányfő szerint az elképzelés lényege az, hogy „mindenki tegyen valamit az országért”. Legyen szó akár elsősegélyről, otthonukhoz kötött magányos emberek megsegítéséről vagy a kutató-mentő szolgálatok tevékenységének támogatásáról, mindegyik 18 éves fiatal elsajátíthat új képesítéseket, úgy, hogy eközben a társadalom életéhez is hasznos hozzájárulást nyújt – fogalmaz vasárnapi cikkében a konzervatív párti miniszterelnök.
Sunak szerint a fiataloknak nemzedékek óta nem volt alkalmuk ilyen tapasztalatok megszerzésére, ugyanakkor túl sok lehetőség veszett oda „céltalanul, bűnözéssel vagy munkanélküliként eltöltött életek során”.
Nagy-Britanniában július 4-én tartják a parlamenti választásokat, és a felmérések folyamatosan a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 20 százalékpontot meghaladó támogatottsági előnyét jelzik.
A Mail on Sunday számára a Deltapoll közvéleménykutató cég által elvégzett legfrissebb vizsgálat szerint ha most tartanák választásokat, a Munkáspárt a voksok 45 százalékát szerezné meg, a konzervatívokra a választók 23 százaléka szavazna.
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
Grant Shapps brit védelmi miniszter azzal vádolta Kínát, hogy Oroszországot halált okozó fegyverekkel látja el, vagy arra készül, hogy ilyeneket adjon az agresszor országnak az Ukrajna elleni háborúban való felhasználásra.
A brit minisztert a Reuters hírügynökség idézte – írja a Jevropejszka pravda.
Shapps egy londoni konferencián kijelentette, hogy az amerikai és a brit katonai hírszerzés bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a halálos fegyverek formájában nyújtott segélyek „már áramlik Kínából Oroszországba”, majd az ukrajnai hadszíntérre.
A miniszter azt mondta, hogy szerinte „ez jelentős fejlemény”.
„Aggódnunk kell emiatt, mert a háború első napjaitól Kína olyan országként szeretné magát bemutatni, amely elrettentő hatással van Vlagyimir Putyin orosz elnökre” – tette hozzá.
Shapps azt is megjegyezte, hogy „bizonyítékunk van arra nézve, hogy Oroszország és Kína együttműködik az ukrajnai használatra szánt katonai felszerelések fejlesztésében”.
[type] => post
[excerpt] => Grant Shapps brit védelmi miniszter azzal vádolta Kínát, hogy Oroszországot halált okozó fegyverekkel látja el, vagy arra készül, hogy ilyeneket adjon az agresszor országnak az Ukrajna elleni háborúban való felhasználásra.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1716494400
[modified] => 1716475825
)
[title] => A brit védelmi miniszter bizonyítékokat jelentett be arról, miszerint Kína fegyvereket adott át Oroszországnak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113899&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113899
[uk] => 113796
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 113797
[image] => Array
(
[id] => 113797
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large.jpg
[original_lng] => 91686
[original_w] => 1140
[original_h] => 719
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large-768x484.jpg
[width] => 768
[height] => 484
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large-1024x646.jpg
[width] => 1024
[height] => 646
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 719
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 719
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 719
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716465026:5
[_thumbnail_id] => 113797
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1659
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 283997
[1] => 284599
[2] => 1436
[3] => 2498
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fegyverszálíltás
[1] => Grant Shapps
[2] => Kína
[3] => Nagy-Britannia
)
)
[8] => Array
(
[id] => 113759
[content] =>
Ukrajnába érkezett az a 20 autóból álló konvoj, amelyet London a károsanyag-kibocsátási előírásoknak nem megfelelő autók selejtezési programja (Ulez) keretében adott át. A hírt a The Guardian közölte.
Megjegyzendő, hogy az Ulez-program keretében annak jóváhagyása óta (március 15.) több mint 100 autót szállítottak át Ukrajnába.
A jelentések szerint a brit–ukrán szervezet (BUAID), amely a konstrukciót a Transport for Londonnal (TfL) együtt kezeli, további 13 járművet küldött Ukrajnába egészségügyi és humanitárius célokra.
Az ULEZ (Ultra Low Emission Zone) egy rendkívül alacsony károsanyag-kibocsátású zóna, amelyet 2020-ban vezettek be Londonban. A program célja a város légkörébe kerülő káros kibocsátások csökkentése, a londoni lakosok és látogatók levegőminőségének javítása, valamint a környezetbarátabb közlekedésre való átállás elősegítése.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
