Segíteni kell az Európai Unió (EU) külső határán fekvő tagországoknak, különben újabb menekültválság vár a közösségre – emelte ki a német belügyminiszter egy pénteki nyilatkozatában.
Horst Seehofer a Bild című lapnak azt mondta, hogy „nagyon erős a migrációs nyomás az EU külső határán”, és az EU körüli térségben számos olyan konfliktus van, amely menekülésre kényszerít embereket.
Így megismétlődhet az öt évvel ezelőtti válsághelyzet, „egy második 2015-öt élünk meg, ha nem segítünk az EU külső határán fekvő országoknak” a migrációs nyomás kezelésében – mondta a német belügyminiszter.
Hangsúlyozta, hogy túl kell lendülni az évek óta tartó patthelyzeten, és végre ki kell alakítani egy közös európai menekültügyi rendszert.
A Bild összeállításában kiemelte, hogy januárban 8585 ember kelt át a görög-török tengeri – és európai uniós külső – határon menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával, ami mintegy 1000 fős emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.
Hozzátették, hogy Szíria Törökországgal határos északnyugati részén félmilliónál is többen kényszerültek otthonuk elhagyására december eleje óta, a hadsereg lázadók ellen indított offenzívája miatt, ami tovább növeli a Törökországra, és közvetve az EU-ra nehezedő migrációs nyomást.
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Újabb ügyben kérelmezték Matteo Salvini, a volt olasz belügyminiszter, a Liga vezetője mentelmi joga megvonását, mivel tavaly nyáron nem engedélyezte az Open Arms spanyol civilhajó kikötését fedélzetén 164 migránssal – jelentette be személyesen Salvini szombaton.
Matteo Salvini közösségi oldalán úgy kommentálta az ügyet
támogatóinak: „mindent megpróbálnak, hogy engem megállítsanak, és benneteket
megijesszenek. Megígérem nektek, hogy nem adom fel és nem fogom feladni, soha!”
Az újabb eljárási kérelmet a szicíliai Agrigento ügyszsége
kezdeményezte a Proactiva Open Arms spanyol nem kormányzati szervezet (NGO)
hajója miatt. A hajó tavaly augusztusban a dél-olasz sziget Lampedusa vizein
mintegy húsz napig várakozott 164 emberrel a fedélzetén. Az Open Armsról többen
vízbe ugorva igyekeztek partra úszni, többek között Richard Gere amerikai
színész intézett felhívást kikötésük engedélyezésére.
Akkori belügyminiszterként
Matteo Salvini nemet mondott a partraszállásukra a nem sokkal korábban
bevezetett második migrációs-biztonsági törvénycsomag intézkedései értelmében,
amelyek tiltották a migránsokat szállító hajók olasz vizekre lépését és
kikötését. Azokban a napokban zajlott az olasz kormányválság: Giuseppe Conte
miniszterelnök augusztus 20-án jelentette be, hogy benyújtja lemondását.
Ezzel egy időben a kikötési engedélyt végül Luigi
Patronaggio agrigentói ügyész rendelte el a hajón levők állapotára hivatkozva.
Az ügyész a migránsok személyi szabadsága korlátozása és
hivatali hatalommal való visszaélés miatt szorgalmazott eljárást, amelyet a
hivatalban levő és volt kormánytagok fölött illetékes, úgynevezett miniszteri
bíróság is megerősített. A kérelem most megérkezett a felsőház mentelmi
bizottságába. Az eljárási szokás szerint a kérelmet a bizottság véleményezi és
továbbítja a szenátusnak.
Ugyanilyen ügyben, amely a Gregoretti olasz katonai hajót
érinti, a felsőház február 12-én szavaz Matteo Salvini szenátor mentelmi
jogának megvonásáról.
Az ügyet eredetileg a szintén szicíliai Siracusa ügyészsége
indította. A hajóval érkezett 131 migráns tavaly nyáron öt napig nem kapott
engedélyt a partraszállásra, csak miután más EU-tagállamok vállalták
átvételüket. Az ügyészség szerint Salvini korlátozta a hajón lévők személyi
szabadságát, visszaélt hivatali hatalmával, megsértette a nemzetközi
konvenciókat.
Matteo Salvini ezzel kapcsolatban 30 oldalas feljegyzést
nyújtott be, kiemelve, hogy a migránsok
feltartóztatását a korábbi Öt Csillag Mozgalom (M5S)-Liga kormánnyal és a
miniszterelnök Giuseppe Contéval közösen rendelte el. A jelenlegi kormányerők,
az M5S és a baloldali Demokrata Párt (PD) Matteo Salvini bíróság elé állítását
támogatták, a mentelmi bizottság január 20-i üléséről azonban távol maradtak,
miközben a Liga – Salvini kérésére – a mentelmi jog megvonására szavazott. A
végső döntést a szenátus hozza meg. Matteo Salvini korábban többször
kijelentette, hogy készen áll bíróság elé állni, mivel tudja, hogy az olasz nép
mellette áll.
Egy harmadik hajót, a szintén katonai Diciottit érintő
korábbi ügyben tavaly februárban a mentelmi bizottság nem támogatta Matteo
Salvini mentelmi jogának megvonását, és a szenátus márciusban szintén nemmel
szavazott.
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
I value that @Antonio_Tajani held his first call as Italy’s new Foreign Minister with me. A clear sign of the new government’s priorities. I wished him all the success in his endeavors and emphasized that Ukraine’s highest priority now is to swiftly receive air defense systems.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
Az időjárás enyhülésével a tengeren keresztül Spanyolországba és Olaszországba érkező illegális bevándorlók száma növekedni fog a kutatók és a titkosszolgálatok prognózisa szerint – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szombat este az M1 aktuális csatornán.
Bakondi György hozzátette: függetlenül a téli időszaktól ismét sok migráns érkezik Olaszországba a tengeri útvonalon.
Matteo Salvini belügyminisztersége idején bevezetett szigorú migrációs szabályozások révén egy ideig csökkent az illegálisan érkezők száma, de a jelenlegi baloldali kormány fokozatosan feloldotta a szabályokat – emlékeztetett.
Hangsúlyozta: továbbra is szed halálos áldozatokat a tengeren történő átkelés; az Ocean Viking civil hajó fedélzetén jelenleg terhes nők és nagyszámban fiatalkorúak vannak.
Az illegális határátlépések megakadályozására és a nehéz helyzetben lévők helyben segítésére kellene törekedni, annak érdekében, hogy többen ne válasszák a veszélyes, embercsempészek által kínált útvonalakat – mondta Bakondi György.
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Csak idő kérdése, hogy migránsok befogadására kapacitálják a nagy nyugat-európai országok Ukrajnát a lakosság rohamos fogyásának és a gazdaság leépülésének következtében – jelentette ki Vadim Kraszjov, vezető ukrán politológus a ZIK televízió szombati nagyinterjús műsorában.
A szakértő
kifejtette, Ukrajna területén nem fognak 40 milliónyian élni, már most sem
élnek annyian. Az emberek külföldre mennek munkát vállalni, de egyelőre még
vissza-visszajárnak, és hozzák vagy küldik haza a megkeresett pénzt, ezért
virágzik a szupermarketek kereskedése, ami sokakat megtéveszt, mert azt
mondják, lehet-e elszegényedésről beszélni Ukrajnában, amikor pörög a
kereskedelem – tette hozzá. Az elszegényedés lényege azonban – szerinte – abban
rejlik, hogy a pénzt nem Ukrajnában keresik meg, hanem külföldön, így 2019-ben
például mintegy 14 milliárd dollár került az országba. De mivel a gazdaság nem
működik, valamelyik nagy nyugat-európai ország egyszer azt fogja mondani, túl
sok nektek (ukránoknak) ez a terület, adjátok nekünk vagy fogadjatok be
menekülteket mindenhonnan, hogy ne hozzánk jöjjenek, valamikor ez a kérdés
komolyan fel fog vetődni – emlékeztetett Karaszjov, aki annak idején
polittechnológusként kulcsszerepet játszott a Baloga-klán pártjának, az
Egységes Centrumnak (JC) a létrehozásában.
Ukrajnában
újságírói, politológusi körökben régóta rebesgetik: a Nyugat az Ukrajnának tett
integrációs és hitelnyújtási ígéreteiért cserébe arra fogja ösztönözni Kijevet,
hogy az ország fogadjon be nagy számban menekülteket, tehermentesítve ezzel a
fejlett nyugat-európai országokat a migrációs nyomás alól. Szakértők szerint
ehhez nagyon jó indokul szolgál, hogy rohamos ütemű Ukrajna elnéptelenedése, a
területén jelenleg – pesszimista becslések szerint – jó, ha 28–30 millió ember
él, miközben a hanyatló gazdaság még ennyit sem tud eltartani.
A migránsok befogadásának
esélye rendkívüli mértékben megnőtt azt követően, hogy Volodimir Zelenszkij
tavalyi elnökválasztáson aratott földindulásszerű győzelme nyomán Ukrajnában –
az ország erős emberének számító Arszen Avakov belügyminisztert kivéve – szinte
teljes egészében Soros György embereiből alakult meg az új kormány. Ezért is
nyilatkozhatta nemrég Soros – akit Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki
rádióinterjújában a világ első számú oligarchájának nevezett –, hogy életének
egyik legsikeresebb projektje éppen Ukrajna. Ha Avakovnak és a vele összefogott
Igor Kolomojszkij, befolyásos oligarchának hamarosan nem sikerül eltávolítania
Soros (hétpróbás) embereit Ukrajna kormányrúdja mellől, akkor csak hónapok
kérdése, hogy Kijevben kormányszinten felvetődjön a migránsok behívásának
szükségessége.
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Egyre kevesebb elutasított menedékkérőt sikerül hazajuttatni Németországból, a kitoloncolások száma tavaly is csökkent – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.
A kitoloncolások száma 2016 óta folyamatosan csökken, ami éles ellentétben áll az elutasított menedékkérők hazajuttatásáról szóló kormányzati ígéretekkel – írta a Welt am Sonntag, felidézve Angela Merkel egy 2016-os beszédét, amelyben a kancellár hangsúlyozta,
Egyértelművé kell tenni, hogy akinek elutasítják a menedékjogi kérelmét, annak el is kell hagynia Németországot.
Az előzetes adatok szerint 2019-ben januártól november végéig 20587 embert toloncoltak ki, míg 2018-ban egész évben 23617-et, 2017-ben 23966-ot, 2016-ban pedig 25375-öt. Tavaly május óta egyetlen hónapban sem sikerült kétezernél több kitoloncolást végrehajtani, miközben műveletek ezrei fulladtak kudarcba. A január-szeptemberi időszakban 20 210 esetben azért hiúsult meg kitoloncolás, mert az illetőt nem találták meg a bejelentett lakcímére kiszálló rendőrök. További 2839 esetben megtalálták, mégsem sikerült hazajuttatni, mert ellenállt az intézkedésnek, vagy az utaztatására kijelölt repülőgép kapitánya megtagadta, hogy elszállítsa.
Az elutasított és jogerősen távozásra kötelezett menedékkérők száma viszont tovább emelkedett, tavaly november végén 248861 ilyen személyt tartottak nyilván, ami 5 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
Legnagyobb részük azonban, 200 598 személy úgynevezett befogadott státuszt kapott, ami azt jelenti, hogy távozási kötelezettségüket ideiglenesen felfüggesztették, így legálisan tartózkodhatnak az országban. Ennek leggyakoribb oka az úti okmányok hiánya, ami arra vezethető vissza, hogy a menedékkérők többsége iratok nélkül érkezik Németországba.
A nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett Németországba. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken. Így 2017-ben mintegy 222 ezer, 2018-ban 185 ezer, tavaly pedig 111 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF).
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Az amerikai kormány megkezdte az arizonai határnál lévő migránsok áttoloncolását Mexikóba – jelentette csütörtök este internetes oldalán a The Wall Street Journal című amerikai lap.
A lap értesülései szerint a határvédelmi szervek a határ mexikói oldalán fekvő Nogales városkába toloncolják az Arizonában lévő migránsokat, hogy ott várják meg, amíg sor kerül a menedékkérelmük elbírálásához szükséges bírósági meghallgatásra. Ahhoz azonban már a saját költségükön és legálisan kell ismét belépniük az Egyesült Államokba, a jóval távolabbi El Pasónál lévő határátkelőnél.
A migránsok kitoloncolása az úgynevezett Maradj Mexikóban! nevű program keretében zajlik. Ezt a programot az amerikai kormányzat mintegy egy esztendővel ezelőtt, a Közép-Amerikából megindult nagy migránsáradat idején hirdette meg. Lényege az, hogy a migránsoknak a határ mexikói oldalán kell várakozniuk mindaddig, amíg a menedékkérelmüket az amerikai illetékes bíróságon elbírálják. Ez egyébként hónapokba is telhet.
A The Wall Street Journal idézte az egyik, meg nem nevezett határőrt, aki elmondta, hogy csak csütörtökön 18 migránst fordítottak vissza a határról Mexikóba. A migránsok kaptak egy hivatalos papírt arról, hogy mikor kell majd megjelenniük a mintegy 500 kilométerre fekvő, texasi El Pasóban létrehozott bevándorlási bíróság előtti meghallgatáson. Addig Nogalesban kell várakozniuk.
November óta mintegy 600 migránst fogtak el az amerikai-mexikói határ amerikai oldalán, az arizonai Tucson közelében. Mostanáig a hatóság szállította őket buszokkal a texasi El Pasóba, ott a bíróságon megkapták a meghallgatáshoz szükséges idézést, majd onnan toloncolták át őket a mexikói oldalon fekvő Ciudad Juárezbe. Ez a buszoztatás azonban január elsejétől megszűnt. Mint Roy Villareal, a tucsoni határvédelmi szervek egyik vezetője a The Wall Street Journal riporterének elmondta: részben pénzt takarított meg a határőrség azzal, hogy többé nem szállítja a migránsokat, részben pedig a migránsok fogva tartásnak ideje is jelentősen megrövidült így. El Paso mellett bevándorlási bíróságok működnek még a kaliforniai San Diegóban, az arizonai Eagle Pass városkában és a texasi Laredóban is. Laredóban egyébként egy óriási sátorban alakították ki a bevándorlási bíróság hivatalát.
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Helyben kell segíteni a rászoruló menekülteknek – mondta a német szövetségi kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztere, ezzel elutasítva az ellenzéki Zöldek javaslatát, hogy Németország fogadjon be Görögországban tartózkodó több ezer kiskorú menedékkérőt.
Gerd Müller a Passauer Neue Presse című lapnak azt mondta, hogy „a gyerekeknek helyben lehet és kell a legjobban segíteni”.
Ezt mutatja az afrikai menekülttáborok példája, amelyekben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és a világszervezet Gyermekalapjával (UNICEF) gyorsan és hatékonyan segítenek a gyerekeknek – mondta a bajor Keresztényszociális unió (CSU) politikusa.
Hozzátette, hogy érthetetlennek tarja a görög és az európai uniós szervek tehetetlenségét. A menedékkérőket befogadó görögországi táborokban „tarthatatlan és embertelen állapotok uralkodnak”. A helyzet az utóbbi hónapokban vált súlyossá, és az Európai Unió „sajnos nem reagált”.
„Nem hagyhatjuk cserben Görögországot, és nem várhatunk, amíg bekövetkezik a katasztrófa”, Európának haladéktalanul és hathatósan segítenie kell a menekülthelyzet rendezésében – mondta a miniszter.
Az utóbbi hetekben először a Die Linke (Baloldal) nevű ellenzéki párt, majd az ugyancsak ellenzéki Zöldek követelték, hogy a szövetségi kormány a görögországi táborok súlyos helyzetére tekintettel vegyen át több ezer, felnőtt kísérő nélküli kiskorú menedékkérőt. A követelést legutóbb a Zöldek egyik társelnöke, Robert Habeck ismételte meg egy vasárnapi lapinterjúban, amelyben kiemelte, hogy „az emberiesség parancsa” azt diktálja, hogy a berlini vezetés a lehető leggyorsabban fogadjon be négyezer, Görögországban tartózkodó felnőtt kísérő nélküli menedékkérő gyermeket.
A gyermekek azonnali, feltételek nélküli és egyoldalú – az EU-s partnerekkel folytatandó egyeztetés nélküli – befogadásának gondolatát Gerd Müller mellett a kormányoldal számos további politikusa is elutasította, és az ellenzéki Szabad Demokrata Párt (FDP) részéről is bírálták.
Robert Habeck javaslata csupán egy karácsonyra időzített „PR-akció”, és nem a menekültek problémáinak felelősségteljes megoldását szolgálja – mondta Linda Teuteberg, az FDP főtitkára.
Hasonlóan fogalmazott a szövetségi belügyminisztérium szóvivője, Steve Alter is, aki a hétfői berlini kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tárcavezetőnek, Horst Sehhofernek „nem szenteste előtt két nappal jutott eszébe”, hogy segíteni kellene a menekülteknek, hanem már régóta ezért dolgozik.
A német kormány elkötelezettségét jelzi az az 55 kamionnal Athénba eljuttatott segélyszállítmány is, amely mintegy tízezer Görögországban tartózkodó menedékkérő helyzetét javítja – tette hozzá Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő, kiemelve, hogy Berlin továbbra is a menekültügy tartós és európai uniós szintű rendezését, az „európai megoldást” tartja a legfontosabbnak.
Az EU területére lépő menedékkérők ügyét „Németország nem tudja megoldani egyoldalúan” – mondta a helyettes kormányszóvivő.
Ugyanakkor Türingia tartomány kormánya, amelyet a Baloldal vezet, valamint a tartományi rangú Berlin kormánya, amelyet a szociáldemokraták (SPD), a Baloldal és a Zöldek koalíciója alkot, hétfőn ismét jelezte, hogy hajlandó befogadni Görögországban tartózkodó kiskorú menedékkérőket.
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
