A 2021. december 8-i ülésen az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága egyetértett abban, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét az Európa Tanács napirendjén kell tartani, valamint egyhangú döntéssel bizottsági állásfoglalást fogadott el az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról.
Budapest, 2021. december 8. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára beszél az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén az Országházban 2021. december 8-án. Fotó: MTI/Soós Lajos
Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága szerdai ülésén Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára aláhúzta: Az Európa Tanács (ET) napirendjén kell tartani a nemzeti kisebbségek ügyét, mert kevés tagállam fogja ezt velünk vagy helyettünk megtenni.
Az államtitkár az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága november végén zárult magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról beszámolva emlékeztetett: elsődleges cél volt e téma napirendbe emelése.
Sztáray Péter a magyar elnökséget sikeresnek nevezte, azonban a kisebbségek helyzete kapcsán elmondta, hogy az Európa Tanácsban jelenleg sokkal nagyobb politikai érdeklődésre tart számot „a másfajta kisebbségekkel foglalkozás”. Résen kell lennünk, figyelnünk kell, mert a jelen Európájában ez nem tartozik a prioritások közé – jegyezte meg, majd kiemelte: ez az az egyik téma, amelyben nemzeti konszenzusnak kellene uralkodnia ahhoz, hogy hatékonyan lehessen képviselni a magyar érdekeket.
Budapest, 2021. december 8. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára (b) beszél az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén az Országházban 2021. december 8-án. Mellette Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos és Juhász Hajnalka miniszteri biztos. Fotó: MTI/Soós Lajos
Az államtitkár megemlítette: nem számít arra, hogy a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak terén belátható időn belül konszenzus alakulhat ki, hiszen ezek a jogok az uniós jogrendben nem szerepelnek. Kettős mércére utal, hogy miközben a nemzeti kisebbségeknél egyéni jogokról, az LMBTQ-ügyek esetében közösségről beszélnek – mondta Sztáray Péter.
Felszólalásában Kalmár Ferenc András, a tárca Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa a magyar elnökség ideje alatt e témában tartott rendezvényeket vette sorra. Jelezte: a témában rendezett első nagy konferencián azt tekintették át, milyen keretekre tudnak támaszkodni e területen; itt azt állapították meg, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének kérdése „elfelejtett téma” és ebben a jelen politikai közegben nem is várható komoly előrelépés, de a meglévő lehetőségeket minél szélesebben és mélyebben ki kell használni. A második tanácskozáson a meghívott etnikai kutatóintézetek és a civil szervezetek jelezték, hogy az európai intézmények nem használják ki a döntés-előkészítés vagy a monitoring terén a szakmai ismereteiket és kapacitásaikat – tette hozzá a miniszteri biztos, emlékeztetve, hogy a harmadik nagy rendezvényen a működő joggyakorlatokat tekintették át, míg a jövő, a megmaradás, az identitás megőrzésének perspektíváját vizsgáló negyedik konferencia strasbourgi nyilatkozatában a magyar elnökség fél éve alatt lefektetett alapelvek és a megkezdett munka továbbvitelének fontosságát emelték ki. Kalmár Ferenc András sikernek nevezte, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének témáját sikerült visszahozni „a fő politikai asztalra”.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott beszél az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén az Országházban 2021. december 8-án. Mellette Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára. Fotó: MTI/Soós Lajos
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a nemzeti identitás védelméhez való jog mint ötödik generációs állampolgári jog kimondásának fontosságát emelte ki az ülésen, felvetve, hogy az afrikai származású emberek után az őshonos európai kisebbségek jogait is nyilatkozatban kellene rögzítenie az Európai Parlamentnek.
Juhász Hajnalka, az ET Miniszteri Bizottsága 2021 májusa és novembere között esedékes magyar elnöksége prioritásaival összefüggő nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa megjegyezte: fontos, hogy Magyarország miként pozicionálja magát az Európa Tanács és az Európai Unió keretében a nemzeti kisebbségek témájában folyó diskurzusokban, hiszen ennek kihatása lehet arra az időszakra is, amikor 2024-ben Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét.
Juhász Hajnalka, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2021 májusa és novembere között esedékes magyar elnöksége prioritásaival összefüggő nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztos beszél az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén az Országházban 2021. december 8-án. Mellette Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. Fotó: MTI/Soós Lajos
A bizottság egyhangú szavazással támogatta a beszámoló parlamenti elfogadásáról szóló határozati javaslatot.
Az elfogadott állásfoglalásban a nemzeti összetartozás bizottsága örömét fejezi ki, hogy Magyarország féléves ET-elnöksége során prioritásai közé emelte a nemzeti kisebbségek ügyét, ezzel is kiállva a külhoni magyar közösségek jogaiért a nemzetközi színtéren. Üdvözli továbbá, hogy az elnökség alatt öt, a nemzeti kisebbségek témájában szerveztek nemzetközi konferenciát nemzetközi partnerek bevonásával, melyek célja a kétoldalú és multilaterális érdemi párbeszéd előmozdítása a kisebbségvédelem területén. A bizottság rendkívül fontosnak tartja a Strasbourgban 2021. október 19-én a Nemzeti kisebbségek identitása a sokszínű társadalmakban: Európai perspektívák című konferencián megszületett a „Strasbourgi Nyilatkozat az európai nemzeti kisebbségek helyzetének és jogainak javításáról”. A nyilatkozatban ugyanis az ET Miniszteri Bizottsága magyar elnöksége felkérte a Miniszteri Bizottságot, hogy egy munkacsoport létrehozásával bízza meg az antidiszkriminációval, sokszínűséggel és integrációval foglalkozó kormányközi szakértői bizottságát. A munkacsoport feladata a jövő év végéig készíteni egy ajánlástervezetet a nemzeti kisebbséghez tartozó fiatalok aktív politikai részvételéről, valamint egy tanulmányt a regionális vagy kisebbségi nyelvek védelme területén visszatérő problémákról és a tagállami jó gyakorlatokról.
A bizottság üdvözli, hogy a Strasbourgi Zárónyilatkozatba bekerültek Szili Katalin és Kalmár Ferenc András által kidolgozott „A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei Európában – az Európa Tanács szerepének erősítése a nemzeti kisebbségvédelem területén” című füzetben közzétett alapelvek.
A bizottság továbbra is kiáll a külhoni magyar közösségek, ezzel együtt az Európában élő őshonos nemzeti kisebbségek mellett, valamint meggyőződésük, hogy az együttműködés az egyedüli lehetőség a nehézségek eredményes leküzdésére, a béke és stabilitás megőrzésére.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Az európai uniós tagországok külügyminiszterei újabb, célzott szankciók bevezetéséről döntenek hétfőn azokkal a fehérorosz tisztviselőkkel szemben, akik felelősek a kelet-európai ország határán kialakult migrációs válságért – közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek ülését megelőzően.
Josep Borrell az ülésre érkezve kijelentette: az Európai Unió kiszélesíti a Fehéroroszországgal szemben hozott megszorító intézkedések keretét, hogy lehetővé tegye mindazok szankcionálását – köztük légitársaságokét, utazási irodákét és képviselőikét -, akik felelősek a migránsok utaztatásáért Fehéroroszország és az Európai Unió közös határára.
A helyzet elfogadhatatlan, a migrációs beáramlást ellenőrzés alatt kell tartani, le kell állítani a migránsokat szállító repülőjáratokat, és fenntartható megoldást kell találni a kialakuló humanitárius válságra – tette hozzá az uniós főképviselő.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
Az afganisztáni helyzet alakulása miatt rendkívüli ülést tartanak jövő kedden az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei, a tanácskozás fókuszában a konfliktus okozta migrációs nyomás várható fokozódására adható válaszok áttekintése szerepel – közölte az Európai Unió Tanácsának szlovén soros elnöksége csütörtökön.
A videókonferencia keretében tervezett ülés résztvevői megvizsgálják a tálibok hatalomátvétele, valamint az amerikai és szövetséges csapatok Afganisztánból történő kivonását követő helyzetet – közölték.
Peter Stano, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a testület szokásos sajtótájékoztatóján csütörtökön emlékeztetett: a tagállamoknak szeptember közepéig kell bemutatniuk a konfliktus sújtotta országból elmenekülteket érintő, befogadási kvótákra vonatkozó konkrét kötelezettségvállalásaikat.
Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke felszólította azokat az országokat, amelyek részt vettek a NATO afganisztáni missziója munkájában, hogy kínálják fel a telepítési lehetőségeket az evakuált afgán személyzet számára – közölte Stano.
„Az Európai Unió üzenete az, hogy kötelességünk segíteni azokat, akik különösen veszélyeztetettek Afganisztánban” – fogalmazott a szóvivő.
A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni államfő elmenekült az országból. A tálibok két nappal később közölték, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre. Bátorították a nőket, hogy csatlakozzanak az új kormányhoz. A tálibok azt is közölték, hogy békés kapcsolatok fenntartására törekszenek más országokkal, és az iszlám törvények keretében tiszteletben tartják a nők jogait.
A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repteréről repülőgépekkel menekítik ki saját állampolgáraikat és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk idején együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt most veszélyben érzik az életüket.
The Security Council voted on Sunday to call for a rare emergency special session of the 193-member @UN General Assembly on Russia’s military operation in Ukraine.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Aggasztónak tartja az emberi jogi helyzetet az Oroszország által annektált Krímben Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács (ET) főtitkára, és felszólítja a feleket, hogy engedjék be a megfigyelőket a félszigetre – adta hírül csütörtökön a korrespondent.net hírportál.
A jelentés szerint a főtitkár a vilniusi Ukrajna Konferencián elmondta, hogy az ET volt az első nemzetközi szervezet, amely elítélte Krím és Szevasztopol törvénytelen annexióját. „A Miniszteri Bizottságunk világosan kijelentette, hogy a válságot békés úton kell rendezni, a területi egység, a szuverenitás és Ukrajna függetlensége elvéből kiindulva, az emberi jogok szigorú betartása mellett” – hangsúlyozta. Hozzátette, „aggaszt bennünket az emberi jogok jelenlegi helyzete a félszigeten.”
Buric azt is elmondta, hogy a Miniszteri Bizottság határozatot fogadott el, amelyben javasolta a felek mindegyikének, hogy engedjék be az annektált Krímbe az ET szerveit, és szervezzék meg az emberi jogok helyzetéről szóló jelentések rendszeres publikálását.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Hangsúlyos a nemzeti kisebbségek védelme a magyar Európa tanácsi elnökség számára. Németh Zsolt fideszes képviselő pozitív tapasztalatokról számolt be a Magyar Nemzetben.
Strasbourgban ülésezik a héten az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése, ahol magyar szempontból a legfontosabb feladat az ET Miniszteri Bizottságában e hónapban kezdődött soros magyar elnökség prioritásainak bemutatása. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a lapnak elmondta, a közgyűlés politikai bizottságában bemutatták és megvitatták a magyar prioritásokat, valamint az előző, német elnökség eredményeit, a plenáris ülésen pedig Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter ismertette hétfőn a programot. Felidézte, a tárcavezető számos, a magyar belpolitikát érintő kérdésre válaszolt, ez a nyílt sisakos kiállás pedig nagy érdeklődést és szimpátiát váltott ki.
A magyar elnökség egyik prioritása a nemzeti kisebbségek védelme. A közgyűlés előző ülésén elfogadták a vajdasági Kovács Elvira jelentését a témában, és ahogyan Németh Zsolt elmondta, négy konferenciát is tartanak ezzel kapcsolatban. Az elsőre – ami az ET kisebbségvédelmi eszközrendszeréről szól majd – már jövő héten sor kerül, részt vesz rajta az ET főtitkára, Marija Pejčinović Burić is, valamint Gulyás Gergely magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kisebbségvédelem kérdéskörében a legégetőbb probléma jelenleg az ukrajnai helyzet. A képviselő felidézte, beszédében Szijjártó emlékeztetett, az ET keretegyezménye is kimondja, hogy a kisebbségek szerzett jogait nem lehet csorbítani, márpedig Kijev a nyelvtörvénnyel és az oktatási törvénnyel éppen ezt teszi. Németh hangsúlyozta, Ukrajna számíthat Magyarországra a területi integritásáért és szuverenitásáért folytatott küzdelmében, ám az ország nehéz helyzete sem szolgálhat mentségül a kisebbségi jogsértésekre.
A prioritások közé tartozik a vallásközi párbeszéd erősítése és a keresztény közösségek védelme is. Ehhez kapcsolódik az újfajta antiszemitizmus is – magyarázta a képviselő –, amit részben a migráció hozott be Nyugat-Európa nagyvárosaiba, valamint az Izrael-ellenesség formájában is megjelenik. Németh Zsolt kiemelte továbbá a családpolitikát, az ifjúság védelmét – azon belül is a roma fiatalokat segítő integrációs törekvéseket –, a digitalizáció, valamint a környezetvédelem és az emberi jogok kapcsolatának kérdéseit. Fontosnak nevezte azt is, hogy ne csak az uniós tagállamok kapjanak szót az Európa jövőjéről szóló vitában, hiszen a kontinenshez nem csak 27 ország tartozik.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Magyarország május 21-én vette át Németországtól az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökségét. A november 17-ig tartó magyar elnökségnek három kiemelt prioritása lesz: az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete, a vallási közösségek védelme, valamint a családok és a gyermekek jogai.
Az Európa Tanács egy strasbourgi székhelyű regionális alapon szerveződő nemzetközi szervezet, amelynek célja egy, az európai országok közötti kormányközi együttműködés megvalósítása. Szemben az Európai Tanáccsal, valamint az Európai Unió Tanácsával, az Európa Tanács nem az EU alá tartozó intézmény, éppen ezért tagjai sem kizárólag az EU-s tagországok. Jelenleg 47 ország tagja az együttműködésnek, amellyel ez Európa legnagyobb nemzetközi szervezete – egyedül Fehéroroszország és a Vatikán nem tagja a kontinensről. A szervezet számos kormányközi programot valósított meg 1949-es alapítása óta, sokak számára mégis elsősorban két hozzá tartozó intézménye: az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint a Velencei Bizottság miatt lehet ismert. Magyarország 1990. november 6-án, 24. tagként csatlakozott a szervezethez.
A magyar elnökség sarokpontjai
Az Európai Tanács idén januárban lesöpörte asztaláról a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó Minority SafePacket. Azonban ahogy Szijjártó Péter nemrégiben kiemelte, a magyar elnökség egyik kiemelt területe lesz a nemzeti kisebbségek ügye, amely témában több természetes szövetségese is lehet Magyarországnak, elég csupán a spanyolországi katalánokra vagy baszkokra, vagy éppen a Dél-Tirolban élő osztrákokra és Lettországban élő oroszokra gondolni. Az európai országok álláspontja éppen ezért ellentmondásos, számos nemzet a kisebbségek erős védelme mellett foglal állást, míg ott, ahol jellemzően egy adott területen nagyobb számban élnek kisebbségek (például Erdélyben magyarok), ott az adott országok finoman sem fogadják szívesen a további kisebbségi jogok bővítését. A magyar elnökség célja az őshonos kisebbségek jogainak hatékonyabb érvényesítése.
Magyarország számára régóta kiemelten fontos kérdés a vallási közösségek védelme. Ennek jegyében is indította el a magyar kormány 2017-ben a Hungary Helps programot, valamint Budapest ad otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptemberben, melynek zárónapjára Ferenc pápa is ellátogat.
Az utóbbi években sajnálatos módon egyre inkább erősödik az a folyamat, hogy embereket vallásuk miatt üldöznek vagy erőszakkal lépnek fel ellenük. A vallási megkülönböztetésnek az egyik legnagyobb áldozatai Európán kívül a keresztények, egy nemrégiben közzétett kutatás szerint mintegy 340 millió keresztényt üldöznek vallása miatt világszerte, elsősorban Afrikában és Ázsiában. Ezzel párhuzamosan Európában is egyre gyakoribbak a vallási indíttatású bűncselekmények, elsősorban a zsidó és keresztény vallású embereket érnek támadások az öreg kontinensen. Ezen támadások eredője egyértelmű, Európa az illegális migrációval az antiszemitizmust és a keresztényellenességet is importálta a kontinensre és a szélsőséges iszlamista támadások száma megsokszorozódott az utóbbi években. A folyamatot tovább erősítette a hetekben kiéleződött izraeli-palesztin konfliktus is, számos nyugat-európai országban a palesztinok melletti felvonulások erőszakos antiszemita megmozdulásokká alakultak, Berlin utcáin az 1930-as évekre emlékeztető antiszemita jelszavakat skandáltak, izraeli zászlókat égettek és a tüntetők kövekkel dobáltak meg egy zsinagógát, de más európai országok nagyvárosai is zengtek a zsidóellenes demonstrációktól.
A nemzeti kisebbségek és a vallási közösségek mellett a magyar elnökség a gyermekek és családok védelmét szeretné beemelni a következő fél év során az Európa Tanács kiemelt témakörei közé. Amellett, hogy a családok támogatása kiemelt jelentőségű az elmúlt több mint tíz évben Magyarországon, és ezáltal sikerült a kedvezőtlen demográfiai folyamatot is megállítani, a magyar elnökség fel kívánja hívni a figyelmet a családok új kihívásaira, amelyeket a koronavírus-járvány okozott számukra. A világjárvány felerősítette a digitális közösségi terek jelentőségét mind a felhasználók számát, mind pedig az ott eltöltött időt illetően. Ez a folyamat különösen a gyermekek számára járhat veszélyekkel, hiszen ők a digitális bűnözők, köztük a pedofilok számára védtelen célcsoportot jelentenek, a magyar elnökség éppen ezért is helyezte a következő ciklusban előtérbe a kiskorúak védelmét a digitális térben.
Az Európa Tanács soros elnökségét ugyan még csak most vette át Magyarország, ám már most egyértelmű: hogy határozott és tiszta elképzelésekkel vág neki az ET Miniszteri Bizottsága vezetésének, a kiemelt témák pedig nem csupán Magyarország, de egész Európa számára meghatározó kérdésekben hozhatnak érdemi változást.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Az ukrán külügyminiszter felszólalt az Európai Tanács Miniszteri Bizottságának ülésén, melyen felhívta a figyelmet Oroszország lépéseinek eredménytelenségére és arra kérte a tanácsot, hogy járuljanak hozzá a Krími platform céljainak eléréséhez.
„Oroszország lépéseit 2019-ben, amikor a PACE visszaküldte küldöttségét, azzal indokolták, hogy Moszkvát be kell vonni a párbeszédbe az emberi jogok védelme érdekében. Két év elteltével ez egyáltalán nem tűnik hatékonynak. Oroszország agressziója továbbra is folytatódik és táplálja az emberi jogokkal való visszaéléseket” – mondta el.
Megjegyezte, hogy a megszállt területeken romló helyzet miatt Ukrajnának aktívabb részvételre van szüksége az ellenőrzési mechanizmusok terén, beleértve az Európa Tanács emberi jogi biztosát is.
Dmitro Kuleba megköszönte a partnereknek és az elnöklő Németországnak a segítséget, kihangsúlyozta a további együttműködés fontosságát, s köszöntötte Szijjártó Pétert a tanácsban átvett elnöklés alkalmából.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna teljes mértékben támogatni fogja a magyar elnökség erőfeszítéseit az Európa Tanács hatékonyságának növelése érdekében, és meggyőződését fejezte ki az iránt, hogy Szijjártó Péter júniusra tervezett donbászi látogatása az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökeként hozzájárul a béke és a demokratikus biztonság helyreállításához.
Сьогодні, після чергового засідання РНБО, для низки фізичних і юридичних осіб настала «чорна п’ятниця». Отже:• вперше в історії України запроваджено персональні санкції щодо осіб, яких можна назвати топ-десяткою української контрабанди;• на виконання рішення РНБО від 19 лютого відбулося повернення стратегічного нафтопроводу, незаконно відчуженого у держави;• також сьогодні було презентовано Центр протидії дезінформації, який уже розпочав свою роботу.Насамкінець про найважливіше – ситуацію на Донбасі. Ми маємо повну та незмінну підтримку міжнародних партнерів, зокрема Європи та США. Одним із підтверджень цього є розмова, яку я провів сьогодні з Президентом Сполучених Штатів Джо Байденом. Він запевнив мене, що Україна ніколи не залишиться наодинці проти агресії Росії.
На засіданні Ради міністрів закордонних справ ЄС поінформував колег про небезпечний курс РФ на загострення. Я запропонував покроковий план дій задля стримування подальшої ескалації РФ. Основний елемент: підготовка нового пакету секторальних санкцій. Персональних вже недостатньо. pic.twitter.com/M94Jy6oeBk
Dass die Bundesregierung der letzte EU-Partner ist, der noch nicht einem #Swift-Ausschluss Putin-Russlands zustimmt, macht sehr nachdenklich. Dies wirft kein gutes Bild auf unser Land in einem Moment, in dem es um den Kampf für unsere europäischen Werte geht.
Codziennie setki tys. Ukraińców budzi się ze strachem czy nad ich domy nie nadlatują rosyjskie samoloty, a w Europie loteria…raz zapowiedź mocniejszych sankcji, następnego dnia głosy, by nie przesadzać. Putin podpalił całą ??, a Europa się zastanawia, czy koc gaśniczy wystarczy.
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
I call on all EU and G7 states to stop issuing visas to Russians. President @ZelenskyyUa is absolutely right to insist on this. Russians overwhelmingly support the war on Ukraine. They must be deprived of the right to cross international borders until they learn to respect them.
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
The suggested elements of the upcoming EU sanctions package on Russia do not correspond to the scale of Putin’s escalation and the threat he poses to Europe and the whole world. We encourage the EU to hit Putin harder in order to stop him. This is a crucial moment.
Russia continues to block civilian maritime commerce in the Black Sea with its aggressive naval operations. Russia’s actions harm civilians and continue to escalate the conflict in Ukraine. Today we are designating 10 entities connected to these operations.https://t.co/cptsPYoiBk
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
