A kérdés nem az, hogy Ukrajna beleegyezik-e a háború befagyasztásába és egy demilitarizált övezet létrehozásába, hanem az, hogy Oroszországnak egyáltalán nem áll szándékában leállítani a háborút, és ezt az Egyesült Államok is elismeri – jelentette ki csütörtökön Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube-csatornájának adott interjújában.
Ahogy Podoljak megjegyezte, a Fehér Ház különmegbízottja, Keith Kellogg személyesen is elismeri, hogy Oroszország nem akarja leállítani a háborút, ami viszont tervének a rendkívül fontos összetevője. Szerinte ez felveti a kérdést: pontosan ki szabotálja a béke- és tárgyalási folyamatot, és mit kell tenni ezután?
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó hozzátette, hogy ha a Nyugat ebben az esetben elfordul a teljes körű háború megoldásának kérdésétől, az azt jelenti, hogy önként lenullázza a globális megítélését, amivel kapcsolatban bizonyos döntéseket kell hoznia. „Akkor például Kína sokkal, mondjuk úgy, aktívabban fog viselkedni politikai szempontból… Kényszeríteni kell Oroszországot, nem békét kérni, hanem kényszeríteni. És akkor ezek más technológiák. És ismét, tekintettel Mr. Trump pszichotípusára, úgy vélem, hogy ez nincs messze a valóságtól” – mutatott rá Mihajlo Podoljak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A kérdés nem az, hogy Ukrajna beleegyezik-e a háború befagyasztásába és egy demilitarizált övezet létrehozásába, hanem az, hogy Oroszországnak egyáltalán nem áll szándékában leállítani a háborút, és ezt az Egyesült Államok is elismeri – jelentette...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1746732600
[modified] => 1746713781
)
[title] => Nem az a kérdés, hogy Ukrajna be akarja-e fagyasztani a háborút, hanem hogy Oroszország nem akarja leállítani – Podoljak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150131&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150131
[uk] => 150153
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 145139
[image] => Array
(
[id] => 145139
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/podoljak-007.webp
[original_lng] => 34916
[original_w] => 1200
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/podoljak-007-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/podoljak-007-300x175.webp
[width] => 300
[height] => 175
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/podoljak-007-768x448.webp
[width] => 768
[height] => 448
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/podoljak-007-1024x597.webp
[width] => 1024
[height] => 597
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/podoljak-007.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/podoljak-007.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/podoljak-007.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746704859:3
[_oembed_db916036df1972838b25a601091f1634] =>
[_oembed_time_db916036df1972838b25a601091f1634] => 1746702873
[_thumbnail_id] => 145139
[_edit_last] => 5
[views_count] => 807
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_77c47b289ff0994f5812787eaed97dda] =>
[_oembed_time_77c47b289ff0994f5812787eaed97dda] => 1746721804
[_algolia_sync] => 984457677002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 33
[4] => 47
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
[4] => Vélemények
)
[tags] => Array
(
[0] => 20995
[1] => 92079
[2] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Mihajlo Podoljak
[1] => orosz–ukrán háború
[2] => Ukrajna
)
)
[1] => Array
(
[id] => 150149
[content] =>
Ukrajna jelenleg a béketeremtés minden lehetséges formátumát mérlegeli, de Oroszország blokkolja az alapvető javaslatot, egy 30 napos tűzszünetet – közölte csütörtökön Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szirszkij videokonferencia keretében tárgyalt az Európai Unió Katonai Bizottságának vezetőjével, Robert Brieger tábornokkal. A megbeszélés során az ukrán fegyveres erők főparancsnoka: elmagyarázta az EU Ukrajna lőszerrel és légvédelmi rendszerekkel történő ellátására irányuló kezdeményezése fokozásának fontosságát; vázolta a front jelenlegi helyzetének távlatait, és megjegyezte, hogy Ukrajna átszervezi az ukrán fegyveres erők irányítását, és hadteststruktúrára áll át; megvitatta Brigerrel az ukrán katonák kiképzésében való együttműködés optimalizálására és bővítésére vonatkozó javaslatokat.
„A megbeszélés során hangsúlyoztam, hogy Ukrajna békére törekszik, és minden formátumot mérlegel annak elérésére. Oroszország azonban továbbra is blokkolja alapvető javaslatunkat – egy 30 napos tűzszünetet. Ezért nemzetközi partnereink elvhűsége és egysége kritikus fontosságú az igazságos és tartós béke eléréséhez” – mutatott rá Olekszandr Szirszkij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Kijev központjából, a Krescsatikról intézett videüzenetet az ukránokhoz a második világháborúban a nácizmus felett aratott győzelem és az emlékezés napja alkalmából, párhuzamot vonva Ukrajna mai küzdelme és a második világháború eseményei között – számolt be az rbc.ua hírportál az elnök beszédére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte, hogy ma, május 8-án Ukrajna és a világ a nácizmus feletti győzelem és az emlékezés napját ünnepli, de az ukránok számára a gonosz eljövetele három évvel ezelőtt megismétlődött. „Sajnos három évvel ezelőtt újra megtörtént, és akárcsak korábban, ismét felbőgött a légvédelmi sziréna Kijev felett, a gonosz ismét leszállt ukrán földünkre. Február 24-én reggel a Krescsatik üres volt – se autó, se ember. Most meg itt élet van, ugye. Három évvel ezelőtt, a függetlenség napján a beszéd felvétele közben orosz hadifelszerelést égettek itt el. Csak egy ilyen díszszemlét hozhat ide gonoszt” – mondta.
Az államfő kifejtette, hogy Oroszország minden május 9-én megmutatja az oroszok és az ukránok közötti különbséget – „a különbséget a Függetlenség terén zajló élet és a Vörös téren zajló félelemfelvonulás között”. „Tankok oszlopai, gyilkosok menetelő alakzatai, álcázott statiszták, félig halott arcok, akik nézik majd ezt a menetelést. Egy szekta, melynek a neve: „Megismételhetjük”. Megismételtétek. Megismételtétek mindezt a gonoszságot. Ukrajna látta. Az egész világ látta. Holnap a bucsai tömegsírok szervezője a nácik atrocitásairól fog beszélni. És azok, akik Mariupol blokádját szervezték, Leningrád blokádjáról fognak beszélni. Cinizmusparádé lesz. Egyszerűen nem lehet másnak nevezni. Epe és hazugságok parádéja. Mintha nem tucatnyi szövetséges állam, hanem személyesen Putyin győzte volna le a nácizmust. Mintha saját kezűleg emelte volna fel a győzelmi zászlót a berlini Reichstag fölé” – hangsúlyozta.
Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajna nem felejtette el, hogy 80 évvel ezelőtt több tucat nép harcolt a nácizmus ellen, és több mint 8 millió ukrán halt meg ebben a küzdelemben. Ma már szinte minden ukrán családban van egy hős, aki egy új gonosz ellen harcolt vagy harcol – tette hozzá. Egy emlékhelyet is bemutatott a Függetlenség terén, ahol az elesett katonák előtt tisztelegnek. „És ez, tudják, nem egy utasításra készült emlékmű. Ez egy emberi vágy, hogy tisztelegjünk az ukránok legjobbjai előtt. És ez egy újabb bizonyíték a köztünk és a gonosz között tátongó szakadékra. Számukra a bálvány az öreg a Vörös téren, aki milliók életét vette el. Számunkra a hősök a közöttünk lévő hősök” – mutatott rá.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az ukránok a békéért küzdenek, és tudják, hogy ehhez vagy Oroszországnak kell gyökeresen megváltoznia, vagy a világnak kell megváltoznia, ahogyan az 80 évvel ezelőtt is történt. „Amikor végre mindenki számára nyilvánvalóvá vált: a gonoszt lehetetlen lecsillapítani. Küzdenünk kell ellene. Együtt. Határozottan kell harcolnunk ellene. Erővel. Nyomással. A csatatéren, a diplomáciai színtéren, a gazdasági térben, ahol csak lehet. Hogy valóban soha többé ne legyen. Vagy a világnak végre kell hajtania Oroszország nácitlanítását és demilitarizálását” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Szerda éjféltől lépett életbe az a háromnapos tűzszünet, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt hónapban jelentett be „humanitárius megfontolásokból”. A lépés célja, hogy egybeessen Oroszország második világháborús győzelmének ünneplésével, amelynek csúcspontja a május 9-i katonai parádé.
A hivatalos orosz hírügynökség, a Tassz közlése szerint a tűzszünet május 8-án, moszkvai idő szerint éjfélkor lépett életbe. Azonban alig három órával később az ukrán légierő arról számolt be, hogy Oroszország irányított bombákat vetett be Szumi térségében, Ukrajna északi részén. Ezeket az állításokat egyenlőre nem lehetett független forrásból megerősíteni – írja a CNN.
Kijev bizalmatlan a színjátékkal szemben
Kijev már a tűzszünet bejelentésekor elutasította a kezdeményezést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig „színházi előadásnak” nevezte Putyin bejelentését. Hangsúlyozta: Ukrajna továbbra is egy valódi, harmincnapos tűzszünetet támogat, amelyet korábban az Egyesült Államok is javasolt – ezt viszont Moszkva visszautasította.
„Nem játszunk olyan játékokat, amelyek kedvező atmoszférát teremtenének Putyin számára, hogy kilépjen a nemzetközi elszigeteltségből május 9-én” – fogalmazott Zelenszkij.
Béketárgyalás csak teljes tűzszünet után
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a német Die Zeit lapnak adott interjúban leszögezte, hogy Ukrajna csak akkor hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha Oroszország előbb teljes tűzszünetet hirdet.
„Békét akarunk, de ennek elérése nem csak rajtunk múlik. Ha minden Ukrajnától függene, ez a háború már véget ért volna. A valóság azonban az, hogy Oroszország nem mutat valódi hajlandóságot az agresszió leállítására” – mondta Jermak.
Hozzátette: Ukrajna elfogadta az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünetet, míg Oroszország csak egy háromnapos gesztust tett a győzelem napjára időzítve. „Készen állunk a tárgyalásokra, de csak teljes tűzszünet után. Ez Ukrajna, az USA és európai partnereink közös álláspontja. Nem kereskedünk a függetlenségünkkel.”
Jermak emlékeztetett arra is, hogy Ukrajna már bizonyította konstruktív hozzáállását: például aláírta az Egyesült Államokkal kötött ásványkincs-egyezményt, és úgy véli, nemcsak a háborút, hanem a békét is képes megnyerni.
A mostani a második egyoldalú tűzszünet, amelyet Putyin alig egy hónapon belül hirdetett meg. A húsvéti ünnepekre szintén rövid, körülbelül 30 órás fegyverszünetet jelentett be, ám akkor is számos jelentés érkezett az orosz fél által megszegett tűzszünetről, noha a harcok intenzitása időszakosan valóban mérséklődött.
Mike Pence volt amerikai alelnök kőkeményen szállt bele Donald Trump amerikai elnökbe és Vlagyimir Putyin orosz kollégájába Ukrajna kapcsán. A politikus szerint Putyin nem békét akar, hanem Ukrajnát, ha pedig megszerzi, akkor könnyen lehet, hogy utána az Egyesült Államok katonái találják magukat szemben az orosz hadsereggel.
Az Egyesült Államok volt alelnöke, Mike Pence bírálta a Fehér Ház álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban, mondván, hogy miközben a tűzszünet elérésére törekedtek, intézkedéseik csak megerősítették Oroszországot – derül ki a politikus CNN-nek adott interjújából.
„Ha az elmúlt három év valamire megtanított minket, az az, hogy Vlagyimir Putyin elnök nem békét akar, hanem Ukrajnát” – fogalmazott Pence.
„Az a tény, hogy már közel két hónap telt el azóta, hogy megszületett egy tűzszüneti megállapodás, amelyet Ukrajna elfogadott, miközben Oroszország továbbra is halogat és kifogásokat keres, csak megerősíti ezt a megállapítást” – tette hozzá a volt alelnök.
Ukrajna már elfogadta az Egyesült Államok által javasolt, teljes körű, 30 napos tűzszünetet, és március 11-én jelezte, hogy készen áll, ha Oroszország is elfogadja a feltételeket. Moszkva azonban eddig elutasította ezt. Trump eközben egyre frusztráltabb a béketárgyalások lassú előrehaladása miatt, és április 26-án azt állította, hogy Putyin csak húzza az időt, és talán nem is érdekelt a háború befejezésében.
Ez nem csak Ukrajnáról szól
Trump eddig tartózkodott attól, hogy valódi nyomást gyakoroljon a Kremlre, hajlandó volt ideiglenesen leállítani a katonai segélyeket és felfüggeszteni a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. Pence bírálta ezt a hozzáállást, mondván, hogy Putyin „csak az erőből ért”.
„Ezért is kell most egyértelművé tennünk, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezetni fogja a szabad világot, és biztosítani fogja Ukrajnának azt a katonai támogatást, amire szüksége van ahhoz, hogy visszaverje az orosz inváziót, és igazságos, tartós békét érjen el. Az az ingadozó támogatás, amit a jelenlegi kormányzat az elmúlt hónapokban tanúsított, véleményem szerint csak tovább bátorította Oroszországot” – jelentette ki Pence.
Ahelyett, hogy elfogadta volna az Egyesült Államok által márciusban javasolt 30 napos tűzszünetet, a Kreml egyoldalúan részleges tűzszüneteket hirdetett meg. Vlagyimir Putyin április 28-án bejelentette az úgynevezett humanitárius tűzszünetet május 7. és 9. között, Moszkva győzelem napi ünnepségére hivatkozva. Annak ellenére, hogy ez eltért attól, amit a Fehér Ház eredetileg követelt, Trump május 5-én jelentős lépésként üdvözölte a békerendezés felé.
„Ahogy tudják, Putyin elnök most jelentett be egy háromnapos tűzszünetet – ez elsőre nem hangzik soknak, de sokat jelent, ha tudjuk, honnan indultunk” – mondta Trump újságíróknak az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont elutasította Putyin bejelentését, és színházi előadásnak nevezve azt, nem pedig a béke irányába tett komoly lépésnek.
Pence a CNN-nek adott interjúban arra is figyelmeztetett, hogy milyen hosszú távú következményei lehetnek annak, ha nem sikerül igazságos békét teremteni Ukrajnában. „Számomra ez nem csak Ukrajnáról szól. Valóban hiszem, hogy ha Vlagyimir Putyin elfoglalja Ukrajnát, akkor csak idő kérdése, hogy átlépjen egy olyan határt, ahol már a mi egyenruhás férfiainknak és nőinknek kell harcba szállniuk vele” – mondta. „Én hiszek abban a régi Reagan-elvben, hogy ha hajlandó vagy a saját földeden harcolni az ellenségeink ellen, mi megadjuk neked az eszközöket, hogy ott vívd meg a harcot – így nekünk nem kell” – tette hozzá Mike Pence.
[type] => post
[excerpt] => Mike Pence volt amerikai alelnök kőkeményen szállt bele Donald Trump amerikai elnökbe és Vlagyimir Putyin orosz kollégájába Ukrajna kapcsán. A politikus szerint Putyin nem békét akar, hanem Ukrajnát, ha pedig megszerzi, akkor könnyen lehet, hogy u...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746632100
[modified] => 1746614306
)
[title] => Mike Pence szerint Oroszország nem békét akar, hanem Ukrajnát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=149976&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 149976
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 149977
[image] => Array
(
[id] => 149977
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/pence.avif
[original_lng] => 13900
[original_w] => 700
[original_h] => 394
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/pence.avif
[width] => 150
[height] => 84
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/pence.avif
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/pence.avif
[width] => 700
[height] => 394
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/pence.avif
[width] => 700
[height] => 394
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/pence.avif
[width] => 700
[height] => 394
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/pence.avif
[width] => 700
[height] => 394
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/pence.avif
[width] => 700
[height] => 394
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746603507:12
[_thumbnail_id] => 149977
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 402
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 984457614002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 12226
[1] => 124
[2] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Mike Pence
[1] => Oroszország
[2] => Ukrajna
)
)
[5] => Array
(
[id] => 149973
[content] =>
Egy demilitarizált övezetről, külföldi tűzszüneti ellenőrökről szól, valamint háborús területi erőviszonyok befagyasztását is tartalmazza a 30 napos átfogó tűzszüneti javaslat – közölte kedden Keith Kellogg, az amerikai elnök Ukrajnáért felelős különleges megbízottja.
A diplomata, nyugalmazott tábornok a Fox News hírtelevízió America Reports című műsorának nyilatkozva elmondta, hogy a tervezet szerint mind az orosz, mind az ukrán erők 15 kilométer széles, és mintegy 130 kilométer hosszú területről vonnák vissza teljesen csapataikat a tűzszünet idejére, amelynek betartását a Dnyipro folyó nyugati oldalára vezényelt tűzszüneti ellenőrző erők felügyelnék, brit, francia és német vezetéssel. Hozzátette, hogy 12 további nemzet is jelezte, részt venne egy ilyen küldetésben.
Kifejtette, a tervezet azt is tartalmazza, hogy az elfoglalt területek státuszát illetően befagyasztanák az erőviszonyokat, ami nem kell, hogy ukrán részről az orosz fennhatóság elismerését jelentse.
Korábbi háborúk tapasztalataira hivatkozva azt mondta, hogy az ukránoknak nem kell állandó helyzetként elfogadni a pillanatnyit. Szavai szerint, a második világháború után a balti államok sem ismerték el a szovjet fennhatóságot, mint ahogy a németek is egyesült országot kívántak, és később ez megvalósult.
Keith Kellogg szerint az ukrán fél akár azonnal is készen áll az átfogó – földet, levegőt, tengert és infrastruktúrát érintő – tűzszünet aláírására minimum 30 napra, ami meghosszabbítható lenne. Hozzátette, hogy ez megváltozott ukrán álláspontot takar a két héttel korábban Londonban tartott nemzetközi egyeztetésen képviselt kijevi véleményhez képest is. A kijevi vezetők ma már „nem ott vannak, ahol egy évvel ezelőtt”, hanem készen állnak a tovább lépésre a tűzszünet felé – mondta el az amerikai elnök különleges megbízottja az ukrán kormány és elnöki hivatal vezetőivel tartott megbeszéléseire hivatkozva.
„Azt hiszem, közel vagyunk” – fogalmazott és úgy vélte, hogy a tűzszünet előtti egyetlen akadályt az jelenti, ha azt Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogadja el.
Keith Kellogg meggyőződését fejezte ki, hogy a tűzszünet megkötése egyetlen külföldi vezető, Donald Trump amerikai elnök közbenjárásával érhető el jelenleg.
Az Európai Unió jelentősen növelheti Ukrajna katonai támogatását azzal, hogy közvetlenül az ukrán gyártóktól vásárolja fegyvereket – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Andrius Kubiliusra, az Európai Unió védelmi és világűri biztosának nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Kubilius emlékeztetett arra, hogy jelenleg az Egyesült Államok és az EU évente mintegy 40 milliárd eurót különít el Ukrajna katonai támogatására. Szerinte ezeket az alapokat hatékonyabban lehetne felhasználni, ha közvetlenül ukrán gyártóktól vásárolnák a fegyvereket. „Ha Trump nem győzi meg Putyint a békekötésről, akkor nagyon gyorsan meggyőzőbb érveket hozhatunk fel a béke mellett – az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásunk jelentős növelését” – hangsúlyozta.
A biztos megjegyezte, hogy az Ukrajnában gyártott fegyverek ára körülbelül fele az EU-ból vagy az Egyesült Államokból származó hasonló fegyverek árának. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy gyakorlatilag megduplázza az Ukrajnának szállított fegyverek mennyiségét a költségek növelése nélkül.
Az európai politikus úgy vélte, hogy a támogatás valós költsége 80 milliárd euróra fog emelkedni. Ugyanakkor felhívta a figyelmet egy új eszközre – az EU biztonsági hiteleire –, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy finanszírozzák Ukrajna katonai beszerzéseit. Véleménye szerint ez megnyitja az utat az „erő általi béke” stratégia megvalósítása előtt. „A fegyverkezési hitelek Ukrajna erősítését jelentik!” – hangsúlyozta Andrius Kubiliusra.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió jelentősen növelheti Ukrajna katonai támogatását azzal, hogy közvetlenül az ukrán gyártóktól vásárolja fegyvereket – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Andrius Kubiliusra, az Európai Unió védelmi és világűri biztos.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1746455640
[modified] => 1746455372
)
[title] => Az EU ugyanannyi pénzért kétszer annyi fegyvert biztosít Ukrajnának, mint eddig
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=149848&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 149848
[uk] => 149851
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 149849
[image] => Array
(
[id] => 149849
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/andrius-kubilius.webp
[original_lng] => 41518
[original_w] => 840
[original_h] => 620
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/andrius-kubilius-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/andrius-kubilius-300x221.webp
[width] => 300
[height] => 221
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/andrius-kubilius-768x567.webp
[width] => 768
[height] => 567
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/andrius-kubilius.webp
[width] => 840
[height] => 620
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/andrius-kubilius.webp
[width] => 840
[height] => 620
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/andrius-kubilius.webp
[width] => 840
[height] => 620
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/andrius-kubilius.webp
[width] => 840
[height] => 620
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746444797:2
[_thumbnail_id] => 149849
[_edit_last] => 5
[views_count] => 559
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 952924150002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 308025
[1] => 154
[2] => 21955
[3] => 63
[4] => 57397
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Andrius Kubilius
[1] => Európai Unió
[2] => fegyverkezés
[3] => Ukrajna
[4] => Ukrajna támogatása
)
)
[7] => Array
(
[id] => 149811
[content] =>
2025. május 5-től az Egyesült Államok új ideiglenes ügyvivője Ukrajnában Julie Davis nagykövet – jelentette be az USA kijevi nagykövetsége.
A közlemény szerint Davis nagykövet az Egyesült Államok és Ukrajna közötti kormányzati együttműködést fogja koordinálni Donald Trump elnök és Marco Rubio külügyminiszter nevében. Kijelentette, hogy munkájának középpontjában a háború befejezése, a kétoldalú kapcsolatok megerősítése, valamint mindkét ország biztonságának és jólétének biztosítása áll majd.
Julie Davis több mint 30 éves diplomáciai pályafutása során számos fontos pozíciót töltött be: korábban Cipruson volt amerikai nagykövet, emellett belarusz ügyekért felelős különmegbízottként is dolgozott.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Anthony Albanese ausztrál miniszterelnökkel – jelentette az ukrán államfő sajtószolgálata 2025. május 4-én, vasárnap.
Az államfő megköszönte, hogy Ukrajna támogatása továbbra is kiemelt figyelmet kap, és méltatta Ausztrália részvételét a tettrekészek koalíciójában. Az elnök hangsúlyozta, hogy országunknak szüksége van a partnerek egyesített erőfeszítéseire az igazságos és tartós béke eléréséhez
– olvasható a közleményben.
Zelenszkij tájékoztatta Albaneset a legutóbbi orosz dróntámadás következményeiről, és kiemelte, hogy a légvédelem megerősítése Ukrajna egyik legfontosabb prioritása a lakosság védelme érdekében. Kérte a partnerek további támogatását ezen a téren. A beszélgetés során szó esett más katonai szükségletekről és a biztonsági és védelmi erők megerősítéséről is.
A good and detailed conversation with Federal Chancellor of Germany @_FriedrichMerz.
I once again congratulated him on his appointment and wished him success. We count on Germany to continue playing one of the key roles in supporting Ukraine—both in protecting our people now and… pic.twitter.com/9MLw9k1VzF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 8, 2025
Az Ukrán Legfelső Tanácsban törvényjavaslatot nyújtottak be annak az egyezménynek a ratifikálására, amelyet nemrég írtak alá az Egyesült Államokkal a nyersanyag-kitermelésről.
A dokumentum címe: Törvényjavaslat Ukrajna kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között létrejött, az Amerikai–Ukrán Újjáépítési Befektetési Alap létrehozásáról szóló megállapodás ratifikálásáról. A törvényjavaslatot a kormány nyújtotta be, szerzője Denisz Smihal miniszterelnök.
A megállapodás 57 ásványkincsre vonatkozik, és katonai segítségnyújtást is tartalmaz az USA részéről.
„A célunk az, hogy ezt minél hamarabb megvalósítsuk, de jelenleg nehéz pontos időpontot mondani. Úgy gondolom, hogy ez hónapokat vesz igénybe, de semmiképpen sem éveket. Hónapokról beszélünk. Természetesen szeretnénk lezárni minden más technikai kérdést is, különösen a pénzügyekkel kapcsolatban” – mondta Julia Szviridenko.
