A kormány a mozgósítás szigorításáról benyújtott törvénytervezetében javasolja, hogy a katonaorvosi szakbizottságok döntési köréből vegyék ki a katonai szolgálatra való korlátozott alkalmasságról szóló zárójelentést, és mozgósítsák a harmadik rokkantsági csoportba tartozó fogyatékkal élőket – számolt be kedden a korrespondent.net hírportál a 10378. számú törvénytervezet szövegére hivatkozva.
A kiadvány szerint azoknak a betegségeknek a teljes listáját, amelyek esetében egy adott személy a harmadik rokkantsági csoportba tartozik, a 2015. évi 10. számú kormányhatározat szabályozza.
Konkrétan a következő fogyatékosságokról van szó: az egyik szem hiánya, vakság az egyik szemre; a kézfej bénulása; a felső végtag csonkolása; ujjak hiánya; a comb vagy a lábszár csonkolása; a lábszár 7 centiméteres vagy annál nagyobb rövidülése; egyik vese, tüdő vagy a húgyhólyag hiánya; kasztráltság a férfiaknál; műthetetlen állkapocshiba, amely miatt a személy nem tud normálisan rágni és lefogy; férfiaknál 130 centiméter alatti magasságú törpeség.
Ezzel együtt az 1. és 2. rokkantsági csoportba tartozók továbbra sem mozgósíthatók.
[type] => post
[excerpt] => A „leszerelés” kifejezés csak a háború után használható, jelenleg olyan megoldások kidolgozása folyik, amelyek lehetővé teszik az aktív katonák szabadságolását vagy részleges leszerelését – jelentette ki vasárnap Rusztem Umerov.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1703448120
[modified] => 1703438969
)
[title] => Készül a törvénymódosítás a harcoló katonák szabadságolásáról és részleges leszereléséről – Umerov
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=98989&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 98989
[uk] => 98992
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 98990
[image] => Array
(
[id] => 98990
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/umerov-10.jpg
[original_lng] => 25247
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/umerov-10-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/umerov-10-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/umerov-10.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/umerov-10.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/umerov-10.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/umerov-10.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/umerov-10.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1703435294:2
[_thumbnail_id] => 98990
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3882
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_387633aa550c6467f219087bc8e78e67] =>
Today, I spoke with my 🇺🇦 counterpart @rustem_umerov to discuss the latest on the ground, including Russia’s brutal air attacks. I underscored that the support of the 🇺🇸 and our coalition of some 50 Allies and partners for 🇺🇦 in its fight against Russian aggression will remain…
— Secretary of Defense Lloyd J. Austin III (@SecDef) December 30, 2023
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
Ukrajnában módosulnak a mozgósítás feltételei, az erről szóló törvénytervezetet már a következő napokban bejegyzik a Legfelső Tanácsban – közölte vasárnap Rusztem Umerov védelmi miniszter a Szuszpilne tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Umerov elmondta: a hatóságok a társadalom számára érthető „felelősségi mátrixot vagy mozgósítási mátrixot” készítenek. „A biztonsági és védelmi erőkkel, a kormánnyal és a legfelső tanáccsal tárgyalunk. A fő üzenet az, hogy amikor belépsz a hadseregbe, hogyan szolgálod az országot, mi lesz, ha belépsz oda, hogyan képezünk ki, hogyan fogsz részt venni a csapat-összehangoláson, milyen szabadságolás lesz és mikor, hogyan fejeződik be a szolgálat, és hogyan kerülhetsz ki a hadseregből, amíg a háború folyik” – magyarázta.
A védelmi miniszter szerint mindezek az összetevők nagyon értelmes és mindenki számára szükséges játékszabályok. „Társadalomként meg kell értenünk, hogyan fogjuk visszaszerezni a földünket. És ebben a tekintetben a mozgósítás, leszerelés, halasztás, szociális védelem – ezek a kérdések tisztázásra vagy változtatásra szorulnak” – mondta. Azt is megjegyezte: ha a kormány segíteni akar a társadalomnak, akkor meg kell mondania, hogyan és kit akar behívni a hadseregbe, és mi lesz az emberrel, ha leszerel. Ennek érdekében készül a törvénytervezet – tette hozzá.
A védelmi tárcavezető a 450–500 ezer fő mozgósításával kapcsolatos elnöki kijelentést is kommentálta. „3,5 ezer kilométernyi vonalunk van, amit meg kell védenünk. Vannak stabilizációs akciók, vannak védekező akciók, van ellentámadás. Nem részletezem, de a felső vezetés csak választ akart adni a társadalomnak. Ha a hadsereg azt mondja a kormánynak: adj nekünk, légy szíves, bizonyos számú embert. Természetesen a kormány és a Legfelső Tanács azt kérdezi, hogy mit kezdünk azokkal, akik már szolgálnak, és mi lesz velük. Ezért kezdtük el a konzultációkat, és a társadalom ebben a törvénytervezetben választ kap majd ezekre a kérdésekre” – ígérte meg Rusztem Umerov.
Today, I spoke with my 🇺🇦 counterpart @rustem_umerov to discuss the latest on the ground, including Russia’s brutal air attacks. I underscored that the support of the 🇺🇸 and our coalition of some 50 Allies and partners for 🇺🇦 in its fight against Russian aggression will remain…
— Secretary of Defense Lloyd J. Austin III (@SecDef) December 30, 2023
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
🇺🇦 🇱🇹 Had the pleasure of meeting with Gabrielius Landsbergis @GLandsbergis, the Minister of Foreign Affairs of Lithuania, in Kyiv.
I am grateful to the government and people of Lithuania for their unwavering support of Ukraine, particularly for their leadership in the demining… pic.twitter.com/qHk5NNiw93
Pénzbírságot vezetnek be Ukrajnában a kijárási tilalom megszegéséért, a kormány nem csak az intézmények, hanem az állampolgárok büntetését is javasolja – közölte vasárnap az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a Legfelső Tanácsban a képviselők nyilvántartásba vették az 10195. számú törvénytervezetet, amit a Belügyminisztériummal és a Nemzeti Rendőrséggel közösen dolgoztak ki. A törvény célja, hogy anyagi felelősséget állapítson meg az állampolgárok és a vállalkozások számára a kijárási tilalom megsértéséért. A törvénytervezet szövegét még nem terjesztették a Legfelső Tanács elé elé.
A parlament sajtószolgálata jelezte, hogy a kijárási tilalom megsértéséért az állampolgárokra 8500–17 ezer hrivnya, az üzleti szférára pedig 51–102 ezer hrivnya pénzbírság kirovását javasolják.
Korábban Ihor Klimenko belügyminiszter arról számolt be, hogy a kormány pénzbírságot akar bevezetni a kijárási tilalom megszegőire. Ezt több botrány előzte meg Kijevben és a megyékben, a többi között az, hogy éttermek tartottak nyitva a kijárási tilalom idején.
Klimenko ezután hangsúlyozta, hogy csak az intézmények bírságolását tervezik. A Belügyminisztérium akkor azt javasolta, hogy első szabálysértés esetén 34–170 ezer hrivnya, egy éven belüli ismételt szabálysértés esetén 340–680 ezer hrivnya legyen a bírság.
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
A parlamenti képviselők azt javasolják, hogy a felsőoktatási intézmények 2024-ben összpontosítsanak a távoktatásra és a duális képzés fejlesztésére, s ne hirdessenek felvételt esti és levelező tagozaton.
A tervezett változtatások azonban nem vonatkoznának azokra a diákokra, akik már esti vagy levelező tagozaton tanulnak – mondta Szerhij Babak, a Legfelső Tanács Oktatási, Tudományos és Innovációs Bizottságának elnöke.
„Javasoljuk, hogy a levelező és esti oktatási formákra a továbbiakban ne hirdessenek felvételt, ehelyett fejlesszék a távoktatási és duális oktatási formákat a jelenléti oktatás mellett. Mindazok, akik már ezekben a formákban tanulnak, a tanulmányaik befejezéséig folytathatják” – hangsúlyozta Babak.
A vonatkozó 10 092. számú törvénytervezetet a Rada szeptember 27-én nyilvántartásba vette, majd 28-án megküldte az illetékes bizottságnak véleményezésre. A törvényjavaslat kezdeményezői többek között Szerhij Babak, Heorhij Mazurasu, Olena Lisz, Roman Hriscsuk, Irina Borzova. Elemzők a törvénytervezetet jegyzők névsora alapján azt valószínűsítik, hogy a parlament meg fogja szavazni a javaslatot.
A dokumentum ugyancsak szabályozni hivatott a jövő évi felsőoktatási felvételi és az Állami Összegző Attesztáció (DPA) kérdéseit is. A tervek szerint a DPA-t minden tanuló számára eltörölnék 2024-ben, kivéve azokat a 4. osztályosokat, akik részt vesznek a kísérleti DPA-ban, amelyet az UCOJaO hirdetett meg.
„Az a javaslat, hogy 2024-ben ne tartsanak DPA-t, hanem csak az elemi iskola után legyen DPA-tesztelés azokban a kiválasztott iskolákban, amelyek beleegyeznek a kísérletbe. Ez nagyjából 2 000 gyermeket érint” – magyarázta Szerhij Babak.
A Legfelső Tanács már bejegyezte azt a törvénytervezetet, amely bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a 60 év felettiek katonai szolgálatba állítását – írja a Fakty ukrán nyelvű hírportál a parlament honlapján megjelent információk alapján.
A dokumentum a közkatonák életkorának 60-ról 65 évre, míg a magas rangú katonai vezetők esetében 65-ről 70 évre módosítaná az életkort.
A portál beszámolójában ugyanakkor megjegyzi, hogy csak bizonyos feltételek mellett kívánnak ilyen személyeket visszahívni a hadseregbe. Ezek a következők:
magas szakmai képzettség és gyakorlati tapasztalat a pozícióban,
az egészségügyi állapota alapján alkalmas katonai szolgálatra,
emellett szeretne a fegyveres erők soraiban szolgálni.
A törvénytervezetben megjegyzik: a cél „a korhatár feletti katonai szolgálat teljesítésének szándéka esetén az életkoron alapuló megkülönböztetés megszüntetése”, valamint a minél nagyobb létszámú ember bevonása Ukrajna védelmébe.
Vélemény a 2023. 08. 23-án az Ukrán Legfelső Tanács által első olvasatban elfogadott „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvény módosításairól” című törvénytervezetről (a törvénytervezet és a hozzá kapcsolódó okmányok elérhetőek: https://itd.rada.gov.ua/billInfo/Bills/Card/42516 )
A törvénykezdeményezők szerint a módosító tervezet célja a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek szabadságainak és jogainak védelmében megvalósuló törvényi szabályozás tökéletesítése az Emberi Jogok Európai Egyezményének, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménynek, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, valamint a Velencei Bizottság vonatkozó javaslatainak megfelelően. Szerintük az e dokumentumban foglaltak törvényerőre emelése lehetővé teszi Ukrajna számára az Európai Bizottságnak a teljes értékű európai uniós tagság elérésével kapcsolatos vonatkozó ajánlásának végrehajtását is.
A Törvénytervezet számos ponton javasol módosításokat, melyek jogi szempontból sok esetben visszalépésként értelmezhetők, de semmiképp nem jelentenek megoldást a kisebbségek helyzetére.
Az egyik ilyen módosítással a törvényalkotó gyakorlatilag minden magát nem ukrán nemzetiségűnek valló állampolgárok csoportját a nemzeti kisebbség (közösség) jogállásába helyezné. A magyar közösség szempontjából e módosítás azért tekintendő hátrányt okozónak, mert jogállás tekintetében a valójában őshonos magyar kisebbséget egy szintre helyezi még legalább 100 más nemzetiség, többnyire nagyvárosi diaszpóra kisebbségével, ami jelentősen megnehezíti a gyakorlati jogvédelmet, jogérvényesítést.
Egy másik módosítás szerint „A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogai a törvénynek megfelelően korlátozhatók az állambiztonság, területi egység és társadalmi rend érdekében, zavargások és bűncselekmények megelőzésére, a lakosság egészségének megóvására, más személyek jogainak és szabadságainak védelmére, amennyiben az ilyen korlátozások szükségszerűek a demokratikus társadalomban.”
E javaslat a kisebbségekre nézve diszkriminatív, teljes ellentmondásban van a kisebbségek tényleges jogegyenlőségét célul kitűző kinyilatkoztatással, és számos kérdést vet fel. A kezdeményezők szerint a kisebbségekhez tartozó személyekre az állam úgy tekint, mint a társadalmi rendet és az állam területi egységét veszélyeztetőkre? E személyek nem rendelkeznek a többséggel legalább formálisan egyenlő jogokkal? Hogyan szándékozik az állam azonosítani e jogkorlátozás alá eső személyeket?
A „Jog a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvének használatára” című részhez is számos módosítást indítványoznak a tervezet kezdeményezői, melyek ismételten ráerősítenek a kisebbségi nyelvek használatának az államnyelvtörvényben és a médiatörvényben előírt korlátozásaira, melyekkel kapcsolatosan a Velencei Bizottság CDL-AD(2023)021. sz. Véleménye több bekezdésében fogalmazott meg kritikát.
A nyomtatott kiadói termékek kisebbségi nyelveken való kiadása-terjesztése terén meglévő korlátozásokban sem történik érdemi változás. Tehát ez esetben is ismételten törvényi megerősítésre kerül a már korábbi jogszabályokban is előírt diszkriminatív állapot.
Véleményünk szerint a tervezett módosítások elfogadás esetén továbbra is fennmarad az az alkotmánysértő helyzet, hogy nem törvényben, hanem alacsonyabb rendű jogszabályban kerülnek szabályozásra a nyelvhasználati szabályok. És az ukrán jogrend számára továbbra is értelmezés nélkül maradnak az olyan alapvető fogalmak-kritériumok, mint a „kisebbségek által hagyományosan lakott település”, „kisebbségek által jelentős számban lakott település”, „a kisebbség kérésére”, „reális igény”.
A Kisebbségi törvény 5., „Az oktatáshoz való jog” című cikkét a törvénykezdeményező a következő előírást tartalmazó új résszel szándékozik kiegészíteni: „Az állam Ukrajna Miniszteri Kabinetje által megállapított rendben garantálja az ingyenes tankönyvellátást (az elektronikusokat is) a teljes általános középiskolai oktatásban részesülő nemzeti kisebbségekhez tartozók részére.”
A diszkrimináció tilalma elvének fényében e javaslat értelmezhetetlen, hiszen az ukrán jogrendben, a 2017. évi Oktatásról szóló törvény 4. cikk 3. része 2. bekezdése szerint, az állam minden teljes általános középfokú oktatásban részesülő számára biztosítja az ingyenes tankönyvellátást. Ezért e javaslat számos kérdést vet fel. Többek között: e rendelkezés nélkül e személyek nem lennének jogosultak az ingyenes tankönyvellátásra? Hogyan szándékoznak azonosítani e személyeket? Miért nem a kisebbségi nyelvű oktatásban részesülők a kedvezményezettek, illetve a kisebbségek nyelvein kiadott tankönyvek ingyenesek? Jogosultak-e az ingyenes tankönyvre a magán tanintézményekben oktatásban részesülők?
Összegezve a fentebbieket megállapíthatjuk, hogy a Törvénytervezet nem éri el a kezdeményezők által az indoklásban kitűzött célt, történetesen egyáltalán nem tökéletesíti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szabadságai és jogai megvalósulásának törvényi szabályozását.
Véleményünk szerint ez egy sikertelen jogalkotói próbálkozás az európai uniós tagság elérése egyik feltétele teljesítésére, amely arról tanúskodik, hogy a kijevi vezetés a nemzeti kisebbségeket illetően továbbra is ragaszkodik az Oktatási és médiatörvényekben, valamint az Államnyelvtörvényben lefektetett, az Alkotmány szövegét és szellemiségét, valamint számos nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségét figyelmen kívül hagyó politikája folytatásához.
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy szeptember végéig új szavazást vár a Legfelső Tanácstól az elektronikus vagyonnyilatkozatokról szóló törvénytervezetről – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő kedd esti videoüzenetére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Amint ma reggel megérkezett a megszavazott törvény a Legfelső Tanácstól, aláírtam a vétót. Új szavazásra számítok, pozitívan tekintve a vagyonbevallási nyilatkozatok azonnali nyilvánossá tételére. A döntést már szeptemberben meg kell hozni.”
Az elnök emlékeztetett a politikailag jelentős személyekről szóló törvénytervezetre is. Szerinte ez nem csak a parlament politikai felelősségének kérdése, hanem az Európai Unióval Ukrajna csatlakozásáról folytatott tárgyalásoké is. „Új történelmi lépésnek kell történnie Ukrajna és az EU között ebben az évben, és minden ukrajnai államhatalmi ágnak dolgoznia kell ezért a lépésért” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
As Rosh Hashanah approaches, I met with leaders of Ukraine's Jewish communities, Rabbis from 26 Ukrainian cities, and Ukrainian warriors of Jewish origin.
I thanked them for their prayers, humanitarian assistance, and efforts to bring the Ukrainian victory closer. pic.twitter.com/YZLr5KE0jN
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 14, 2023
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
We have received political signals at the highest level – good signals – including from the United States, from our European friends. According to all reports, aid shipments have been restored. pic.twitter.com/ppZezGgp7X
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 11, 2025
Volodimir Zelenszkij elnök megvétózta a törvénytervezetet, amely fenntartotta az elektronikus vagyonnyilatkozatok nyilvánosság előli elzárását, és kijelentette, hogy a nyilatkozatoknak nyitottaknak kell lenniük – közölte kedden az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij azt írta: „Vétó. Reggel érkezett egy törvény a Legfelső Tanácstól, amely fenntartja az elektronikus vagyonbevallás korlátozását. A korlátozások elfogadhatatlanok. A nyilatkozatoknak nyitottnak kell lenniük” – mondta Zelenszkij. Az elnök szerint a nyilatkozatoknak nyitottnak kell lenniük – és most, nem egy év múlva. A nyilvántartást azonnal meg kell nyitni. Tulajdonképpen ezzel a fő módosítással kell megszavazni a törvényt. Lehetőleg gyorsan.”
A hírportál emlékeztetett arra, hogy szeptember 5-én a Legfelső Tanács képviselői támogatták az elektronikus vagyonbevallás visszaállítását Ukrajnában, amelyet Oroszország teljes körű agressziója miatt függesztettek fel. A parlamenti képviselők azonban megtagadták a törvényjavaslat azon módosításának elfogadását, amely a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának azonnali megnyitását írta elő. A törvényjavaslat pontosítja, hogy az e-nyilatkozatokat még egy évig nem szabad nyilvánosságra hozni. Azonban tetszés szerint minden tisztviselő kérheti a Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökség (NAZK), hogy tegye nyilvánosságra nyilatkozatát.
A parlament döntése nagy felháborodást váltott ki mind a társadalomban, mind a korrupcióellenes szervezetek körében. Például az elnök honlapján megjelent egy petíció, amelyben a törvénytervezet megvétózását kérték, és néhány óra alatt összegyűjtötte a szükséges számú aláírást. Ukrajna elnökét az Európai Parlament felszólította a törvénytervezet megvétózására.
Zelenskyy will arrive today on an official visit to Turkey
The presidential office said that Zelenskyy is scheduled to meet Erdogan to discuss the peace formula, the organization of the Peace Summit, the safety of navigation in the Black Sea, global food stability and the… pic.twitter.com/rcmP31YCw6
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
