Alacsony volt a részvételi arány vasárnap a szerbiai alkotmánymódosító népszavazáson, amelyen a hivatalos jelentések szerint 18 óráig a szavazásra jogosultak 25,25 százaléka vett részt.
Az alkotmánymódosítás a szerb alaptörvény azon részére vonatkozik, amely a bírók és az ügyészek kinevezéséről szól. A hatályos alkotmány szerint a parlamentnek kell jóváhagynia a bírók és ügyészek kinevezését, és ez nem egyeztethető össze az európai uniós normákkal.
Ha ugyanis a parlament nevezi ki a bírókat és az ügyészeket, akkor nem mondható, hogy független az igazságügyi rendszer – olvasható a népszavazást indokló dokumentumban.
Az embereknek arra kellett igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy támogatják-e a szerbiai alkotmány módosítására vonatkozó parlamenti döntést. Amennyiben az állampolgárok többsége igennel szavazott, az alkotmány a már korábban a parlament által elfogadott módosításokkal egészül ki, ha viszont a nemek kerültek többségbe, meg kell ismételni a népszavazási kezdeményezés teljes folyamatát, viszont a vonatkozó törvény értelmében ugyanarról a kérdésről négy éven belül nem lehet újabb népszavazást kiírni.
A népszavazási kampány nem volt erőteljes, a kormánypártok az igen mellett érveltek, míg az ellenzék szerint nemmel kellett szavazni, mert nem volt megfelelő a tájékoztatás vagy nem elegendőek a tervezett módosítások. A referendumon ezúttal nem volt érvényességi küszöb, annak megszűnéséről tavaly döntött a szerbiai képviselőház.
Vasárnap 7 és 20 óra között összesen 6 510 323 választópolgár adhatta le szavazatát, a választási bizottságnak pedig 96 órája van arra, hogy kihirdesse a referendum végleges eredményeit.
A koszovói rendőrség szombaton közölte, hogy nem engedte be a határon a Szerbiából a koszovói szerb kisebbségnek küldött népszavazási dokumentumokat.
A közlemény szerint egy személygépkocsit és két teherautót tartóztattak fel a merdarei határátkelőnél pénteken. A tehergépjárműveket lefoglalták, a járművekben tartózkodó embereket pedig visszafordították a határról.
Szerbiában vasárnap népszavazást tartanak az alkotmány igazságügyre vonatkozó részének megváltoztatásáról a bírói függetlenség biztosítása érdekében. Az embereknek arra kell igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy támogatják-e a módosításra vonatkozó parlamenti döntést. A reformra azért van szükség, hogy Szerbia megfeleljen az európai uniós normáknak, és közelebb kerülhessen az uniós tagsághoz.
Belgrád szeretné, ha a kérdésben a koszovói szerb kisebbség is véleményt nyilvánítana. Ugyanakkor a koszovói hatóságok jelezték: a Koszovó területén élő szerbek csak levélben szavazhatnak, vagy Szerbia pristinai képviseletén adhatják le voksaikat. A múltban bevett gyakorlat volt, hogy szavazóhelyiségeket állítottak fel a szerb többségű területeken.
A koszovói kormány pénteken leszögezte: egy önálló állam területén más ország nem szervezhet népszavazást, és alkotmányellenesnek nyilvánította a 2012 óta működő gyakorlatot.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovóban körülbelül százezres szerb kisebbség él, amely támogatja Belgrádot, és részt kíván venni a szerbiai politikában.
A december 12-én, vasárnap délben kihirdetett első részeredmények szerint Új-Kaledónia lakosságának többsége a népszavazáson az elszakadás ellen szavazott, a harmadszor megrendezett népszavazáson a részvételi szint jelentősen alacsonyabb volt, mint az előző kettőn.
A helyi hatóságok által közzétett előzetes eredmények szerint Új-Kaledónia függetlenségéért a szavazók 3,51%-a, azaz 2 755-en szavaztak, míg 96,49%-a (75 ezer 762 fő) szavazott ellene. A voksoláson 43,90% százalékos volt a részvétel, összesen mintegy 80 ezer új-Kaledóniai lakos vett részt a választásokon.
A France-Presse hírügynökség szerint „a választások eredménye nem hagy kétségeket”, mivel a függetlenség hívei arra szólították fel a választókat, hogy ne vegyenek részt a voksoláson. A népszavazás kezdeményezői a december 12-i népszavazás elnapolását kérték, mondván a COVID-19 világjárvány újabb kitörése akadályozza a teljes értékű és „becsületes” választási kampány lebonyolítását. Alternatívaként a jövő és közepét javasolták.
Így ez a passzív „nem részvétel” nyitotta meg az utat a francia Új-Kaledónia híveinek harmadik győzelméhez a 2018 novemberében valamint 2020 októberében megtartott népszavazásokat követően. Emlékeztetőül, 2018-ban a lakosok 56,7%-a, 2020-ban pedig 53,3%-a szavazott a függetlenség ellen. Ahogyan azt a függetlenség hívei már kijelentették, nem ismerik el a legutóbbi szavazás eredményét, és az ENSZ-ben fognak fellebbezni.
Ami Párizs véleményét illeti, az Elysée-palotában kijelentették, hogy Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond a népszavazás eredménye kapcsán. Új-Kaledónia függetlenségének témája nagyban felpezsdítette a franciaországi elnökválasztási kampány utolsó heteit. Többek között néhány elnökjelölt véleménye szerint ennek a területnek Franciaország részének kell maradnia, mivel „ez az egyetlen régió a csendes-óceáni térségben, ahol jelen van az EU”. „Új-Kaledóniának franciának kell maradnia” – ismételte többször Erich Zemmur, az ellenzék jelöltje.
Hasonlóan nyilatkozott Valerie Pecresse, a centrista republikánus politikai párt jelöltje is, aki ez év október végén a francia Le Figaro-ban megjelentetett publikációjában arra buzdította Új-Kaledónia lakosságát, hogy „maradjanak franciák”.
Ezzel szemben Emmanuel Macron, Franciaország hivatalban lévő elnöke 2018 májusában bejelentette, hogy nem foglal konkrét álláspontot, „mert ez nem az ő felelőssége”. Ugyanakkor kihangsúlyozta: „Franciaország kevésbé lenne szép Új-Kaledónia nélkül”.
Jean Castex, Franciaország miniszterelnöke a közelmúltban „határozott kívánságát fejezte ki, hogy az új-Kaledóniaiak választása Franciaország legyen”.
A Kreml álláspontja szerint Ukrajna belügye, hogy tart-e népszavazást Donbászról – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár hétfői sajtótájékoztatóján, adta hírül az rbc.ua hírportál a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a szóvivő hangsúlyozta: „a Donbászról szóló népszavazás megtartása Ukrajna belügye.” Mindazonáltal hozzátette, „persze érdekes lenne tudni, hogyan lesz megfogalmazva ennek a referendumnak a kérdése.”
A hírportál emlékeztetett rá, hogy Volodimir Zelenszkij elnök az elmúlt hétvégén egy televíziós interjúban nem zárta ki népszavazás megtartását Donbászról. Mint mondta, „nem tartom kizártnak egy népszavazás megtartását Donbász egészéről. És itt nem a státuszról van szó. Ezt az életben is meg lehet tartani. Ez (a népszavazás) szólhat Donbászról vagy a Krímről.”
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
Russia will come back to full compliance with the New START treaty if Washington abandons its"hostile stance" toward Moscow – Deputy FM Sergei Ryabkov pic.twitter.com/fjkxNfRP6S
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
December 12-én, vasárnap tartották a harmadik (egyben utolsó), az önrendelkezésről szóló népszavazást Új-Kaledóniában. A két korábbi voksolás a függetlenségpártiak vereségével zárult. Ebben az esetben a függetlenség hívei a népszavazás elhalasztását követelték, de hivatalos elutasítást kaptak. Így most a szavazás bojkottjára szólítottak fel. Azt azonban egyelőre nem tudni, mi fog történni.
Új-Kaledónia több tucat szigetből álló szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén, amely valójában 15 000 kilométerre van Párizstól, és 1853-ban került Franciaország birtokába. Új-Kaledóniában már az 1970-es évek végén megalakult a függetlenségpárti mozgalom, amely éles konfliktusba került a francia kormánnyal, ami gyilkosságokat és túszrablásokat váltott ki.
A vérengzés végét az 1998-as úgynevezett Noumeau-szerződés jelentette, amelynek értelmében Új-Kaledónia jelentős autonómiát kapott, és 2018-ig népszavazást kellett tartani a terület státuszát illetően. A megállapodás értelmében a függetlenség híveinek veresége esetén a francia kormány vállalta, hogy ugyanabban a kérdésben még két népszavazást tart. Ez így is lett. A 2018-as népszavazáson a lakosság 56,7%-a Új-Kaledónia Franciaország részeként való maradására szavazott. Akkor 81%-os volt a részvétel. A 2020 októberében megtartott második népszavazás eredménye szerint a függetlenséget ellenzők száma csökkent, de így megmaradt az 53,3%-os többség.
Ez esetben a Franciaországtól való elszakadás hívei azt követelték, hogy halasszák el a harmadik népszavazás időpontját 2022 második felére. Azzal indokolták, hogy a koronavírus világjárvány megakadályozta egy teljes értékű kampány lebonyolítását. A hatóságok azonban nem voltak hajlandóak elhalasztani a népszavazás időpontját, és az elszakadás támogatói a december 12-i szavazás bojkottjára szólítottak fel.
Ennek kapcsán néhány nappal ezelőtt Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy bármi legyen is a népszavazás eredménye, „másnap közös élet lesz” Franciaországgal, többek között „figyelembe véve a régió geopolitikai valóságát”.
Az elmúlt 30 évben Új-Kaledónia stratégiai szerepet töltött be Franciaország számára, mind a Csendes-óceáni földrajzi elhelyezkedését, mind nikkel- és kobalttartalékok felfedezését illetően, amelyeket köztudottan az elektromos akkumulátorok piacán alkalmaznak.
Tizenhét évvel ezelőtt a baloldal elárulta a külhoni magyarokat, amikor a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a külhoni magyarság ellen kampányolt.
A határon túli magyarok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény az egy nemzethez való tartozást erősítette volna meg a kárpátaljai magyarokban, amire az akkori időkben nagy szüksége lett volna az itt élő, sokat nélkülöző embereknek. Vélekedik a KMKSZ Felső-Tisza-Vidéki Szervezetének elnöke. Sari József ma is nagy felháborodással emlékszik vissza a2004-es történésekre.
Albánia és Koszovó vezetői közös kormányülést tartottak, a két miniszterelnök pedig kijelentette, hogy országaik egyesülése mellett szavaznának egy esetleges népszavazáson – számolt be az albán Exit hírportál alapján az Euractiv. A két európai állam egyesülésének hatalmas támogatottsága van a lakosság körében, így nem elképzelhetetlen egy jövőbeni népszavazás.
Pénteken Albánia miniszterelnöke Edi Rama és a koszovói miniszterelnök, Albin Kurti, valamint kormányaik az albániai Elbasanban találkoztak.
A találkozó során a vezetők megállapodásokat írtak alá a szomszédos országba szállított áruk ellenőrzésének enyhítéséről, a járművek határellenőrzésének megszüntetéséről, valamint az Albániába vagy Koszovóba költözni kívánó állampolgáraik ötéves tartózkodási és munkavállalási engedélyének kölcsönös bevezetéséről.
Az Albánia és Koszovó lehetséges egyesüléséről szóló újságírói kérdésre Edi Rama azt válaszolta, hogy az egyesülés mellett szavazna. Rama azonban azt is elmondta, hogy bár számít egy ilyen népszavazásra a jövőben, nem tudja, mikor és hogyan fog megtörténni.
Albin Kurti úgy véli, a népszavazás egy hosszú folyamat része, amely kívül esik kormánya ellenőrzésén. Koszovó miniszterelnöke a Monocle brit magazinnak adott interjújában viszont kijelentette, hogy ha demokratikus népszavazást szerveznének az ügyben, ő is az egyesülésre szavazna.
Szerbia vezetői erősen bírálták a kijelentéseket, Ana Brnabić szerb miniszterelnök szerint a megjegyzések aláássák a regionális stabilitás és biztonság alapjait.
Az Euronews által végzett felmérés kimutatta, hogy az albán állampolgárok 79%-a az egyesülés mellett van.
A kutatás során arról is megkérdezték az albánokat, hogy a két állam összeolvadása után mely város lehetne az ország központja: az albánok 70%-a szerint Albánia jelenlegi fővárosának, Tiranának kellene a fővárosnak lennie. A közvélemény-kutatás szerint albánok túlnyomó többsége, több mint 90%-a úgy gondolja, hogy Albánia és Koszovó egy nemzet.
Ennek ellenére az albánok kevesebb mint fele, 46,3%-a gondolja úgy, hogy a következő 10 évben létrejöhet az egyesülés a két ország között.
Horvátországban szombatra összegyűlt a szükséges aláírások csaknem fele ahhoz, hogy népszavazást lehessen kiírni a horvát nemzeti valuta, a kuna védelmében – jelentette be Marko Milanovic Litre, a Horvát Szuverenisták (HS) parlementi képviselője, az euró bevezetésének akadályozását célzó indítvány szervezőbizottságának tagja.
A népszavazásról szóló kezdeményezést a 151 tagú törvényhozásban négy képviselővel rendelkező HS, valamint három jobboldali, parlamenten kívüli párt, a Horvát Jogpárt (HSP), a Függetlenek Horvátországért (NHR) és a Megújulás Generációja (GO) indították el. November 7-ig a horvát választói névjegyzékben szereplők tíz százalékának, mintegy 369 ezer főnek az érvényes aláírását kell összegyűjteniük ahhoz, hogy az alkotmányba bekerüljön a következő szöveg: „Horvátország nemzeti valutája a kuna, amely száz lipára osztható, és amelynek megváltoztatásáról csak népszavazáson dönthetnek az állampolgárok”.
Ha a kezdeményezőknek sikerül is összegyűjteniük a megfelelő számú aláírást, a népszavazási kérdés hitelesítését még az alkotmánybíróságnak meg kell vizsgálnia.
Milanovic Litre a sajtónak úgy nyilatkozott: elégedettek az aláírásgyűjtés gyorsaságával, mindössze öt nap alatt sikerült ugyanis 157 ezer támogatói aláírást begyűjteniük. Kijelentette: a kormány bár figyelmen kívül hagyja a kezdeményezést, a horvátoknak joguk van eldönteni, mikor akarják bevezetni az eurót. „Ismételgethetik mantrájukat, hogy az már eldőlt az EU-csatlakozásról szól népszavazáson, de ez csak részben igaz” – mondta. Andrej Plenkovic kormányfőre utalva hozzátette, hogy ez nem lehet egy ember döntése, személyes érdeke.
A kormány szerint nincs szükség népszavazásra, mert Horvátország azzal, hogy csatlakozott az Európai Unióhoz (EU), elfogadta a közös fizetőeszköz bevezetését.
Marko Milanovic Litre kiemelete: harcolni fognak azért, hogy a horvát fizetőeszköz a kuna maradjon, mert szerintük jelenleg az egyik legnagyobb gazdasági válsággal néz szembe az emberiség, és nem siethetnek egy olyan új monetáris unióba, amelynek meglesznek a saját érdekei.
Horvátország 2023 januárjában készül bevezetni az eurót. Zágráb 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie minden maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
Great news from the Ukrainian Congress of Judges. 8 new members of the High Council of Justice have just been appointed. Key judicial governing bodies can thus restart work. Looking forward to the reformed HCJ showcasing rule of law and integrity in practice.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Ugyanúgy támadta meg Magyarországot Brüsszel hat évvel ezelőtt, a migránsválság kezdetekor, mint most. A Soros-birodalom által irányított agresszív akciókat 2016-ban a kvótanépszavazás elsöprő eredményével sikerült visszaverni, és most is ez a cél az LMBTQ-propaganda elleni népszavazással.
2015-2016-ban a magyar (és európai) hagyományok, érdekek megőrzése volt a tét, most a magyar gyermekek védelme. Ahogy a kvótanépszavazásnak köszönhetően a mai napig nem sikerült Brüsszelnek migránsokat telepíttetnie Magyarországra, ugyanúgy akadályozhatjuk meg, hogy kierőszakolják a gyerekek nemváltoztató műtéteit, vagy az LMBTQ-propaganda iskolai térnyerését.
Idézzük fel, mi történt öt évvel ezelőtt. A 2016-os magyar népszavazás után kiderült, hogy a magyarok jól döntöttek, hogy nem engedték, hogy rájuk kényszerítsék az illegális bevándorlók tömegeit. Több nyugat-európai politikus is elismerte azóta, hogy a tömeges bevándorlás a társadalom kárára volt. Most a gyerekeket kell megvédeni az erőltetett szexuális propagandától.
2015-ben, a migránsválság kezdete után Brüsszel azt követelte, hogy minden EU-ország fogadjon be migránsokat. Kvótákat is be akartak vezetni ennek elősegítésére. Ahogy Orbán Viktor mondta most pénteki rádióinterjújában:
A kormány egymagában nem lett volna képes ellenállni. Megkezdtük ugyan akkor is a szembeszegülést és az ellenállást, a magyar emberek érdekének védelmét, de ha nem lett volna mögöttünk egy fantasztikus népszavazás, akkor valószínűleg egész Európára ráerőltették volna Brüsszelből a migránsok kötelező szétosztását. Akkor egész Európát a magyar népszavazók védték meg a migránsok kötelező szétosztásától.
2015 szeptember 9-én az Európai Bizottság azt követelte javaslatában, hogy az Európai Unió területére érkezett bevándorlókat osszák szét más tagállamok között. Ezt a javaslatot Magyarország azonnal elutasította, az EU belügyminisztereinek tanácsa azonban 2015 szeptemberében megszavazta Brüsszel korábban elfogadott szövegezésű javaslatait, azaz 120 ezer migráns EU-tagországokba történő betelepítését.
Magyarország és Szlovákia a belügyminiszteri tanácsi döntés miatt azonban 2016 januárjában az európai bírósághoz fordult, Orbán Viktor pedig februárban bejelentette, hogy a kormány népszavazást kezdeményez az Európai Bizottság által javasolt betelepítési kvóta ellen. A lépésre azért volt szükség, mert addig nem látott nyomást helyeztek Magyarországra, hogy minél több illegális bevándorlót fogadjon be. Természetesen az Európai Bizottság akkor azt állította, hogy erről szó sincsen, de 2016 szeptemberében világosan kiderült, hogy az európai bizottság dolgozik a betelepítési kvóta előkészítésén, amely nem tartalmazna semmilyen felső korlátot.
Később egész Európának be kellett látnia, hogy a magyarok döntöttek jól azzal, hogy nem engedték, hogy Magyarországra is számolatlanul jöjjenek illegális bevándorlók. Nyugat-Európa elhibázott bevándorláspolitikájáról azóta több vezető politikus is beszélt, a napokban éppen Angela Merkel német kancellár volt kénytelen megváltoztatni eddigi politikáját, és kijelenteni, a németek nem tudnak több migránst fogadni.
Afganisztánból ugyanis újabb migránshullám indulhat Európába, és ha a magyar kvótanépszavazás nem akadályozza meg a felső korlát nélküli állandó kvótát, akkor mára bevándorlók tízmilliói özönlötték volna el Európát, és újabbak jönnének, akiket automatikusan be kellene fogadni. Vagyis mára a 2015-ben még a migránsokkal szelfiző német kancellár is elismeri, hogy megálljt kell parancsolni a bevándorlásnak. A német Bild című lap egyenesen pálfordulásnak nevezte Angela Merkel szavait.
Migránskvóta helyett most genderpropaganda Brüsszel most ismét megtámadta Magyarországot. Öt évvel ezelőtt idegengyűlölettel, kirekesztéssel vádolták a magyarokat, amiért maguk akarták eldönteni, hogy kivel éljenek együtt. Most ugyanígy kirekesztéssel vádolják a magyarokat, amiért maguk akarnak dönteni arról, hogyan neveljék gyerekeiket. A genderideológia körüli vita odáig fajult, hogy – 2016-hoz hasonlóan – kötelezettségszegési eljárását indítottak Magyarország ellen – most az LMBTQ-propaganda követelésére -, és a magyaroknak járó uniós pénzek megvonásával próbálják zsarolni a Magyarországot.
Mi azonban egy európai nép vagyunk, elvárjuk a tiszteletet – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök. Mint mondta, az, „hogy zsaroljanak bennünket, különösen visszaélve a hatalmukkal – mert itt nyilvánvaló, hogy hatalmi visszaélésről van szó -, ez teljesen elfogadhatatlan”.
Magyarországot most megint agresszív támadássorozat éri a gyermekvédelmi törvény miatt, mely szigorúan kiköti, hogy a gyermekek szexuális nevelése a szülő joga és felelőssége. A gyermekvédelmi népszavazáson a magyarok elmondhatják, hogy maguk akarnak dönteni gyermekeink neveléséről. Nem akarják beengedni az LMBTQ-propagandát az óvodákba, iskolákba, a magyarok nem akarják, hogy gyerekeknek nemátalakító műtéteket ajánlgassanak.
Az Európai Bizottság a gyermekvédelmi törvény kapcsán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, épp úgy, mint öt évvel ezelőtt a kötelező betelepítési kvóták miatt.
A 2016-os kvótanépszavazásnak két eredménye volt: egyrészt az elsöprő, több mint 98 százalékos támogatottság segítségével sikerült visszaverni a kötelező kvótát, másrészt a több mint 3,3 millió, kormány mellett felsorakozó támogató a 2018-as választáson újabb kétharmados győzelemre vezette a Fideszt.
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
