A NATO szerint az orosz rakéták Lengyelország általi lelövése Ukrajna területe felett az egész Észak-atlanti Szövetségre nézve következményekkel járhat – számolt be az rbc.ua hírportál az Europa Pressre című kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint az orgánum forrása kijelentette, hogy a NATO „felelős az orosz-ukrán háború további eszkalációjának megakadályozásáért”, és „nem részes fele a konfliktusnak, és nem is lesz részese” Ukrajnában. Az informátor kijelentette azt is, hogy a szövetség minden tagjának joga van megvédeni légterét, de arra figyelmeztetett, hogy az egyes államok Ukrajnát támogató lépései „a NATO egészét is érinthetik”.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter hétfőn kijelentette: Lengyelország és Ukrajna szomszédos partnerei kötelesek lelőni az ukrán légtérben lévő orosz rakétákat, mielőtt azok belépnének a NATO-országok légterébe.
Az, hogy Lengyelország lelövi az irányába repülő orosz rakétákat és drónokat, nem vezet a NATO háborúba lépéséhez, Ukrajnának ebben a kérdésben szüksége van a NATO-országok támogatására – jelentette ki csütörtökön Dmitro Kuleba külügyminiszter a Politico című brüsszeli-amerikai lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kuleba megjegyezte, hogy az európai országok külügyminisztereinek mai találkozóján kérni fogja a légvédelmi képességek alkalmazását az uniós országokban, mindenekelőtt Lengyelországban Ukrajna légtere egy részének védelme érdekében. „Nem kérdőjelezem meg Lengyelország készségét a védelmi mechanizmusok létrehozására, ezt egyedül nem tudja megtenni. Partnerekre van szükségünk, akik támogatják őket ebben” – mutatott rá.
Az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy a lengyel légvédelmi rendszer integrálva van a NATO-rendszerbe. Mint hangsúlyozta, nem állja meg a helyét az az érv, hogy a NATO belép a háborúba, ha Lengyelország orosz rakétákat vagy drónokat lő le. „Nem lép háborúba senki egy rakéta vagy drón lelövésével, amely az irányába repül, és tényleges kárt okozhat a területén” – emlékeztetett Dmitro Kuleba.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az, hogy Lengyelország lelövi az irányába repülő orosz rakétákat és drónokat, nem vezet a NATO háborúba lépéséhez, Ukrajnának ebben a kérdésben szüksége van a NATO-országok támogatására – jelentette ki csütörtökön Dmitro Kuleba.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1724960940
[modified] => 1724946700
)
[title] => Kuleba: nem vezet a NATO háborúba lépéséhez, ha Lengyelország lelövi az orosz rakétákat Ukrajna fölött
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=125217&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125217
[uk] => 125222
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 125218
[image] => Array
(
[id] => 125218
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1.jpg
[original_lng] => 26864
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1724942169:2
[_thumbnail_id] => 125218
[_edit_last] => 12
[views_count] => 830
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1076
[1] => 592183
[2] => 115
[3] => 87931
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Dmitro Kuleba
[1] => lengyel légvédelem
[2] => NATO
[3] => orosz rakéták
)
)
[2] => Array
(
[id] => 125166
[content] =>
Az Észak-atlanti Szövetség tagországai az Ukrajna–NATO Tanács szerdai ülésén arról döntöttek, hogy növelik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, számolt be az rbc.ua hírportál a szövetség sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár emlékeztetett arra, hogy Ukrajna továbbra is nap mint nap semmisíti meg az orosz rakétákat, és ez civilek életét menti meg. De ahhoz, hogy az ukrán fegyveres erők meg tudják védeni magukat, fokozott utánpótlásra és támogatásra van szükségük – tette hozzá.
„A legutóbbi orosz csapásokat követően a szövetségesek ma megerősítették, hogy növelik a katonai támogatásukat Ukrajnának. Továbbra is el kell látnunk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezéshez szükséges felszerelésekkel és lőszerekkel. Ez létfontosságú Ukrajna számára a harc folytatásához” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
A szövetség ugyanakkor pontosította, hogy az Ukrajna–NATO Tanács mai ülésére nagyköveti szinten került sor. A megbeszélésen Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter beszámolt a jelenlegi biztonsági helyzetről és Ukrajna kiemelt szükségleteiről.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár mára összehívta a NATO–Ukrajna Tanács ülését Ukrajna kérésére.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Ukrajna kérésére szerdára összehívja a NATO–Ukrajna Tanács ülését. „A találkozóra nagyköveti szinten kerül sor” – mondta Farah Dakhlallah szóvivő. „Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter várhatóan videón keresztül tájékoztatja a szövetségeseket a harctéri helyzetről és a kiemelt képességi igényekről” – tette hozzá. A NATO-tagországok nagykövetei és ukrán tisztviselők általában részt vesznek a tanács ülésein. „A találkozóra az ukrán civilek és infrastruktúra elleni közelmúltbeli heves orosz csapások után kerül sor” – tette hozzá Dakhlallah.
Ukrajna nemzetközi segítséget kért a NATO-tól elsősorban az építőipar és az egészségügyi szektor számára – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Euro-atlanti Koordinációs Központra hivatkozva.
A jelentés szerint a kötelezettségvállalásoknak megfelelően az Euro-atlanti Központ ezt a kérést továbbítja a NATO-tagországoknak és más partnereknek. A kérelemben az áll, hogy Oroszország folyamatos támadásai miatt a polgári lakosság és a kritikus infrastruktúra létesítményei elleni támadásokban emberek sérülnek meg, valamint jelentős számú épület és létesítmény pusztul el.
„A gyors reagáláshoz, az emberek mentéséhez, a következmények felszámolásához (beleértve a romok és törmelékek lebontását) és az ezzel kapcsolatos intézkedések végrehajtásához szükséges, valamint kapcsolódó feladatok ellátása érdekében a Ukrán Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának sürgősen szüksége van a fent említett tárgyi segítségre” – áll a közleményben.
Ez a felszerelés ahhoz szükséges, hogy a mentők Ukrajna különböző régióiban dolgozhassanak, elsősorban a brutális orosz támadások által leginkább érintett területeken. Ukrajna 17 lánctalpas és 10 kerekes nehézkotrógép, 30 vonóhorgos traktor 100 tonnáig terjedő rakomány szállítására, 25 páncélozott egészségügyi jármű, valamint 27 tűzoltóautó átadását kéri.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Ukrajna NATO-csatlakozása nem feltétlenül kell, hogy attól függjön, hogy az ország teljes területét visszaszerezze az orosz agresszió ellen – mondta Petr Pavel cseh köztársasági elnök egy keddi interjúban, amely a Novinky.cz hírportálon és a Právo című cseh baloldali napilapban jelent meg.
Precedensként a cseh államfő az egykori Német Szövetségi Köztársaság NATO-csatlakozását hozta fel.
A NATO tagállamainak vezetői júliusi washingtoni csúcstalálkozójukon tagságot és hosszú távú katonai támogatást ígértek Ukrajnának, de konkrét meghívót a NATO-ba az ország nem kapott.
Petr Pavel azzal számol, hogy Ukrajna a következő években tárgyalni fog a békéről Oroszországgal. A megállapodás az elnök szerint azt jelenthetné, hogy Moszkva hosszú távon ellenőrzése alatt tartaná az általa megszállt ukrán területeket anélkül, hogy a határváltoztatást a demokratikus országok elismernék.
„Úgy vélem, nem elengedhetetlen feltétel (a NATO-tagság szempontjából) a teljes terület ellenőrzésének felújítása. Amennyiben valamiféle adminisztratív határok születnek, akkor ezeket a határokat ideiglenesnek ismerhetjük el, és Ukrajna az akkor általa ellenőrzött területtel felvételt nyerhet a NATO-ba” – jelentette ki Petr Pavel az interjúban.
A cseh elnök erre a megoldásra precedenst a történelemben lát.
„Nézzük meg például Németországot. Németország (a II. világháború után) ketté lett osztva, de ezt a felosztást nem minden nyugati állam fogadta el. Bár Németország egy része szovjet megszállás alatt volt, az ország maradék részét már 1955-ben felvették a NATO-ba” – fejtette ki a cseh politikus.
„Azt gondolom tehát, hogy technikailag és jogilag is van megoldás olyan módon lehetővé tenni Ukrajnának a NATO-ba való belépést, hogy a NATO ne kerüljön konfliktusba az Oroszországi Föderációval” – mutatott rá a cseh államfő az interjúban.
Ukrajna már több mint 900 napja védekezik az orosz agresszió ellen. Oroszország megszállás alatt tartja Ukrajna területének egy részét. Az ukránok az utóbbi két hétben a Kurszki régióban orosz területeket foglaltak el. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az a cél, hogy ezzel korlátozzák az orosz támadásokat Ukrajna területén.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna NATO-csatlakozása nem feltétlenül kell, hogy attól függjön, hogy az ország teljes területét visszaszerezze az orosz agresszió ellen – mondta Petr Pavel cseh köztársasági elnök egy keddi interjúban, amely a Novinky.cz hírportálon és a Právo...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1724101680
[modified] => 1724159239
)
[title] => Ukrajna akkor is lehet a NATO tagja, ha egy részét az oroszok elfoglalják – cseh elnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=124476&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 124476
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 106955
[image] => Array
(
[id] => 106955
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[original_lng] => 64222
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-300x158.jpeg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-768x403.jpeg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-1024x538.jpeg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1724148440:5
[_thumbnail_id] => 106955
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1004
[_wp_old_date] => 2024-08-20
[_homepage_exclude] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 49
[1] => 47
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Hírek
[1] => Vélemények
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 98843
[1] => 115
[2] => 24177
[3] => 191888
[4] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elfoglalt területek
[1] => NATO
[2] => NATO-csatlakozás
[3] => Petr Pavel
[4] => Ukrajna
)
)
[6] => Array
(
[id] => 124118
[content] =>
A NATO-országok több mint 500 000 katonája van emelt szintű készültségben – közölte Rob Bauer admirális, a szövetség katonai bizottságának vezetője a PAP ügynökségnek adott interjújában, írta az Interfax-Ukrajina.
„A NATO a hidegháború óta a legösszetettebb védelmi terveket hajtotta végre, és a szövetség erői aktívan tesztelik és fejlesztik ezeket a terveket. Jelenleg több mint 500 000 katona áll emelt szintű harci készenlétben” – mondta Bauer.
Hozzátette: a szövetségesek megegyeztek az ukrán légi- és rakétavédelem megerősítésében is.
„Fontos lépés egy új Aegis Ashore rakétavédelmi bázis létrehozása Lengyelországban. Részei vagyunk a világ legerősebb szövetségének. És még erősebbé kell azt tennünk”, – hangsúlyozta az admirális.
Emellett kijelentette, hogy a NATO nem látja egy esetleges támadás veszélyét a szövetség egyetlen országa ellen sem.
„Jelenleg kicsi a valószínűsége annak, hogy a NATO bármelyik szövetségesét köztük Lengyelországot vagy a balti államot katonai támadás érne” – mondta Bauer.
Ugyanakkor megjegyezte: „riasztó képet látunk Oroszország agresszív viselkedéséről”.
„Harcképes erőket telepítettünk a keleti szárnyra, megerősítettük az előretolt védelmet, és növeltük a szövetség azon képességét, hogy gyorsan megerősítsen minden fenyegetett szövetségest” – tette hozzá az admirális.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Jszráel Kac izraeli külügyminiszter hétfőn felszólította a NATO-t, hogy zárja ki Törökországot Recep Tayyip Erdoğan török elnök azon fenyegetése miatt, hogy a Gázai övezeti háború kapcsán katonailag beavatkozhat Izraelben, hasonlóan ahhoz, ahogy korábban Líbiában és Hegyi-Karabahban is tette.
„Erdogan török elnök veszélyes retorikája és azon fenyegetésének fényében, hogy megtámadhatja Izraelt, Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter utasította a diplomatákat, hogy sürgősen vegyék fel a kapcsolatot a NATO tagállamaival Törökország elítélésére, illetve kizárásának követelésére a regionális szövetségből” – adta hírül az MTI az izraeli diplomáciai tárca közleményét.
A török elnök, aki Izrael Hamász palesztin terrorszervezet ellen viselt háborújának heves bírálója, vasárnapi beszédében úgy fogalmazott, hogy „nagyon erősnek kell lennünk, hogy Izrael ne tehessen ilyen képtelen dolgokat a palesztinokkal. Ahogy beavatkoztunk Hegyi-Karabahban, Líbiában, velük is hasonlóan járhatunk el” – hangoztatta. Ugyanakkor nem mondta ki, hogy pontosan milyen jellegű beavatkozásra gondolt.
„Törökország, amely házigazdája az Izrael elleni terrortámadásokért felelős Hamász központjának, az Iráni gonosz tengelyének részévé vált a Hamász, a Hezbollah és a jemeni húszik oldalán” – tette hozzá az izraeli külügyi tárcavezető.
Az izraeli külügyminiszter szerint Erdogan Szaddám Husszein iraki diktátor nyomdokaiban jár, és Izrael megtámadásával fenyeget. „Emlékeznie kell, mi történt ott, és az hogyan végződött” – hangsúlyozta Jszráel Kac.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Az orosz elnök új hidegháborúval és reagáló fegyvertelepítéssel fenyegeti a Nyugatot és a NATOT-t.
Az orosz elnök már júniusban figyelmeztette a nyugati hatalmakat, hogy újabb középhatósugarú rakéták telepítése európai NATO-országok területére hasonló orosz válaszlépést fog kiváltani. Ezt a fenyegetést most nyomatékosította.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Washington terve szerint – elrettentésként – 2026-tól rendszeres időközönként megkezdik a hagyományos nagy hatótávolságú fegyverek, köztük a Tomahawk cirkálórakéták és a „fejlesztett hiperszonikus fegyverek” állomásoztatását Németországban.
Putyin szerint ezek a fegyverek körülbelül 10 perc alatt elérhetik a fontos orosz állami és védelmi infrastruktúrát.
„Ha az Egyesült Államok végrehajtja ezeket a terveket, felmentve érezzük magunkat a korábbi egyoldalú moratórium alól a közepes és rövidebb hatótávolságú csapásmérő fegyverek bevetésére, beleértve haditengerészetünk part menti csapatai képességeinek növelését” –mondta Putyin Szentpéterváron, az orosz haditengerészet napjának ünnepén, Andrej Belouszov új védelmi miniszterrel az oldalán.
Az Egyesült Államok 2019-ben kilépett az Oroszországgal kötött, közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből (1987), miután azzal vádolta Moszkvát, hogy nem tartja be a megállapodást. Putyin akkor azt mondta, hogy Washington kilépése „mindenki számára alapvető kockázatokat jelent”.
A német védelmi miniszter úgy jellemezte az Egyesült Államok új terveit, hogy azokat a kalinyingrádi exklávéba telepített Iskander ballisztikus rakéták váltották ki. „Amit az Egyesült Államok tervez Németországban 2026-tól, az nem más, mint válasz Oroszország egyoldalú fenyegetésére” – mondta Boris Pistorius, kiemelve annak veszélyességét, hogy a kalinyigfrádi terület két NATO állam közé ékelve, Európa legkényesebb régiójában helyezkedik el.
A Tomahawk robotrepülők mellett Typhon közepes hatótávolságú rakétarendszerek is átkerülnek az USA-ból Dániába és a Fülöp-szigetekre. Putyin szerint ez a helyzet a hidegháborúra emlékeztet.
Ezzel egyidőben Kína is figyelmeztetést küldött Manila címére az üggyel kapcsolatban, figyelmeztetve a regionális „fegyverkezési verseny” fokozott veszélyeire.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Hatékony rehabilitációs rendszert dolgoznak ki és vezetnek be Ukrajnában, amely segít a honvédeknek a sebesülések és betegségek után visszatérni a szolgálatba, jelentette be Rusztem Umerov védelmi miniszter az I. Nemzetközi Katonai Orvostudományi és Mentálhigiénés Kongresszuson.
Elmondása szerint a rehabilitációs rendszerbe beletartozik majd a katonák mentális rehabilitációs programja is.
„Az a célunk, hogy az optimális rehabilitációt biztosítsunk attól függően, hogy a személy visszatér a hadseregbe, vagy a polgári életet választja” – mondta a miniszter.
Ismertté vált, hogy a NATO-val együtt Ukrajna befejezi a Renovator projekt öt modern rehabilitációs központjának létrehozását. Mindegyikben modern technológiákat vezetnek be, és szakemberek biztosítják a katonák magas színvonalú kezelését és rehabilitációját.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
