Amerikai források szerint mindkét fél még a katonai terveit véglegesíti.
Északról, Libanonból a Hezbollah, kelet felől pedig hamarosan Irán támadhatja meg Izraelt – írja katonai forrásból származó értesüléseire hivatkozva az Axios. A lapnak erről Michael Kurilla, a közel-keleti amerikai erőkért felelős tábornok beszélt. Kurilla szombaton érkezett a térségbe, ahol folyamatosan készülnek arra, hogy az előbb említett támadás bármikor bekövetkezhet.
A hét eleje óta a térségben jelentősen megnőtt a feszültség, miután merénylők likvidálták a Hamász és a Hezbollah egy-egy vezető tisztségviselőjét. Az akciók mögött Izraelt sejtik, várhatóan ezeket a terrorszervezetek nem fogják válasz nélkül hagyni.
Kurilla az Axios szerint azért érkezett a térségbe, hogy megpróbálja ugyanazt a nagykoalíciót működésre bírni, amely Irán előző, tavaszi támadásától megvédte Izraelt. Irán április 13-án lőtt ki rengeteg rakétát Nyugat felé, ezek döntő többségét azonban a nemzetközi erők, valamint az izraeli Vaskupola semlegesíteni tudták.
A lap beszélt több izraeli tisztségviselővel is, ők arra számítanak, hogy Irán már hétfőn megtámadhatja Izraelt.
Az Axios szerint a Biden-kormány attól tart, hogy Izrael mellett most nehezebb lesz felsorakoztatni a nemzetközi és regionális hatalmakat, mint tavasszal volt. Kurilla várhatóan Jordániába is el fog látogatni, ez az ország pedig kulcshelyszíne lehet az izraeli védekezésnek, hiszen Izrael és Irán között helyezkedik el. Április 13-án az Irán felől érkező rakéták egy részét Jordánia semlegesítette.
Amerikai tisztviselők szerint egyelőre nem tudni, hogy a Hezbollah összehangolt akcióra készül-e Iránnal, vagy külön-külön fognak koordináció nélkül Izraelre támadni. Egyelőre azt mondták, Irán és a libanoni terrorszervezet is katonai tervei véglegesítésén, valamint azok politikai jóváhagyatásán dolgozik. Szombaton az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden megkapta a kérdést egy újságírótól, hogy Irán le fog-e állni a nyílt háború kirobbanása előtt. Biden nem tudott megnyugtató választ adni: „remélem. Nem tudom.”
Az Egyesült Államok kész támogatni Izrael védelmét a közel-keleti iszlám terrorista mozgalmakkal szemben.
Joe Biden amerikai elnök és Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tegnap este, mintegy fél órán telefonon egyeztetett többek között Izrael ballisztikus rakétákkal és drónokkal szembeni védelmére irányuló erőfeszítésekre vonatkozóan. A beszélgetés, amelyhez csatlakozott Kamala Harris alelnök a Biden-kormány azon erőfeszítései közepette történt, miszerint igyekeznek elejét venni a bejrúti és teheráni likvidálások regionális háborúvá való kiterjedésének – írja az Új Kelet Live.
A Hamász politikai szárnyának vezetője, Iszmail Hanije, illetve a Hezbollah magas rangú tisztviselője – Fuad Sukr kiiktatását követően, a libanoni terrorszervezet és Irán előre bejelentett, nagyszabású válaszcsapást tervez. A Biden-kormányzat meg van győződve arról, hogy a teheráni vezetés napokon belül megtámadja Izraelt, ezért megfelelő katonai válaszra készül.
A Netanjahu és Biden közötti beszélgetésről a Fehér Ház közleményt adott ki, hangsúlyozva – „az elnök megerősítette elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett az Irán által jelentett minden fenyegetéssel szemben, beleértve a Hamász, a Hezbollah, és a húszik által képviselt terrorcsoportokat is. Megvitatta, Izrael fenyegetésekkel szembeni védelmének támogatására irányuló erőfeszítéseket, beleértve a ballisztikus rakéták és drónok elleni védekezést, beleértve az új védelmi célú amerikai katonai telepítéseket. Izrael védelme iránti elkötelezettség mellett, az elnök hangsúlyozta a folyamatos erőfeszítések fontosságát a térségben tapasztalható szélesebb körű feszültségek csökkentése érdekében.”
A legutóbbi, áprilisi iráni támadáshoz hasonlóan, az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció között most is készen áll a zsidó állam ellen tervezett támadás meghiúsítása, illetve az okozott károk minimalizálása érdekében, bár az említett likvidálásokra való tekintettel, a mérsékelt arab államok ezúttal lehetséges, hogy visszafogottabban fognak kiállni Izrael védelme érdekében.
Az események közepette a Hezbollah legfőbb vezetője, Hasszán Naszrallah hangsúlyozta, hogy Teherán megtorlást vár Hanije meggyilkolásáért, olyan Iránnal szövetséges csoportokkal együtt, mint az iraki síita milíciák és a jemeni húszik, mondván – „már nem beszélünk külön frontokról. Ez egy nyílt hadjárat minden területen, és kétségtelen, hogy a háború új szakaszba lépett.”
Eközben Izraelben megbeszélésre hívták össze a legfőbb érintett minisztériumi főigazgatókat. A legrosszabb forgatókönyvre is felkészülve, hangsúlyozták, hogy „nincs pánik,” ugyanakkor a helyzetértékelés során megvitatásra kerültek az alapvető prioritások, mint a kórházak előkészítése a súlyos betegek alagsori szintekre történő evakuálására, különös tekintettel arra, hogy riasztás során nehéz menedékhelyre juttatásuk. Emellett a kórházakat felkészítik a legrosszabb forgatókönyv esetén történő működésre.
Netanjahu szintén alapos helyzetértékelést kért a polgárvédelem működéséről a háború kezdetétől fogva, majd hangsúlyozta – „Izrael nagyon magas szintű készültségben készen áll minden forgatókönyvre, mind a védekezés, mind a támadás terén. Nagyon magas árat fogunk fizettetni minden velünk szembeni agresszív cselekedetért, bármely színtéren is legyen az.”
Az izraeli hadsereg szóvivője, Daniel Hagari egy tegnapi sajtótájékoztatón szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy „folyamatos helyzetértékelést végzünk, vizsgálva a különböző forgatókönyveket és a hátsó terület válaszait. Jelenleg nincsenek új irányelvek, és nem változtak a polgárvédelmi irányelvek Nagyon jó védelmi rendszereink vannak, és nemzetközi partnereink, akik megerősítették erőiket a térségben, hogy segítsenek nekünk a fenyegetésekkel szemben. Ugyanakkor a védelem nem hermetikus, ezért arra kérek mindenkit, hogy legyenek éberek, és továbbra is tartsák be az utasításokat. Minden lépést megteszünk a biztonság érdekében, és ha változások lesznek, azonnal tájékoztatást adunk ki az izraeli hadsereg és a polgári védelem minden platformján és csatornáján, hogy lehetővé tegyük a megfelelő felkészülést.”
Jszráel Kac izraeli külügyminiszter hétfőn felszólította a NATO-t, hogy zárja ki Törökországot Recep Tayyip Erdoğan török elnök azon fenyegetése miatt, hogy a Gázai övezeti háború kapcsán katonailag beavatkozhat Izraelben, hasonlóan ahhoz, ahogy korábban Líbiában és Hegyi-Karabahban is tette.
„Erdogan török elnök veszélyes retorikája és azon fenyegetésének fényében, hogy megtámadhatja Izraelt, Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter utasította a diplomatákat, hogy sürgősen vegyék fel a kapcsolatot a NATO tagállamaival Törökország elítélésére, illetve kizárásának követelésére a regionális szövetségből” – adta hírül az MTI az izraeli diplomáciai tárca közleményét.
A török elnök, aki Izrael Hamász palesztin terrorszervezet ellen viselt háborújának heves bírálója, vasárnapi beszédében úgy fogalmazott, hogy „nagyon erősnek kell lennünk, hogy Izrael ne tehessen ilyen képtelen dolgokat a palesztinokkal. Ahogy beavatkoztunk Hegyi-Karabahban, Líbiában, velük is hasonlóan járhatunk el” – hangoztatta. Ugyanakkor nem mondta ki, hogy pontosan milyen jellegű beavatkozásra gondolt.
„Törökország, amely házigazdája az Izrael elleni terrortámadásokért felelős Hamász központjának, az Iráni gonosz tengelyének részévé vált a Hamász, a Hezbollah és a jemeni húszik oldalán” – tette hozzá az izraeli külügyi tárcavezető.
Az izraeli külügyminiszter szerint Erdogan Szaddám Husszein iraki diktátor nyomdokaiban jár, és Izrael megtámadásával fenyeget. „Emlékeznie kell, mi történt ott, és az hogyan végződött” – hangsúlyozta Jszráel Kac.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Az izraeli hadsereg (IDF) folytatja a harcokat a Gázai övezetben, miközben a túszalku és a tűzszünet egyre távolibbnak tűnik.
Az IDF szóvivője hétfőn a Gázai övezetben zajló harcok folytatásáról tájékoztatott. Az izraeli egységek az Egyiptommal határos Rafah térségében, az övezet déli végén megöltek számos iszlamista fegyverest személyes tűzharcban és a légierő repülőgépeinek csapásaival.
Szintén harcok folytak a déli Hán-Juniszban, ahol az izraeli erők palesztin fegyvereseket, és terroristainfrastruktúrát is megsemmisítettek.
A légierő az elmúlt napon mintegy 35 célpontot támadott meg a Gázai övezetben, katonai épületeket, terroristainfrastruktúrát, aláaknázott, csapdának szánt házakat és felfegyverzett terroristaosztagokat.
David Barnea, Izrael külföldi titkosszolgálatának, a Moszadnak az igazgatója vasárnap Rómában találkozott a Hamásszal a tárgyalásokon közvetítő Egyesült Államok, Egyiptom és Katar főtárgyalóival, hogy megbeszéljék az újabb feltételekkel kiegészített izraeli javaslatot, amelyet Izrael szombaton a Fehér Háznak is átadott.
Barnea vasárnap reggel repült el Izraelből Rómába, ahol William Burns CIA-főnökkel, Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével, és Mohammed bin Abdulrahman al-Thani katari miniszterelnökkel másfél órán át tanácskozott.
Az átadott dokumentum részletezi többek között azokat a feltételeket, amelyeket Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az utóbbi időben jelentett be. Ezek a fegyveresek átjutásának megakadályozása Gázai övezet északi részbe, valamint az egyiptomi határövezet, a Philadelphi-folyosó és a rafahi határállomás izraeli felügyelete iránti igény.
A közvetítők várhatóan átadják ezt az új javaslatot a Hamásznak, és megvárják válaszát a követelésekre. A Haarec című újságnak nyilatkozó forrás szerint a miniszterelnök fenntartásait amerikai nyomásra óvatosan fogalmazták meg, hogy csökkentsék annak lehetőségét, hogy a Hamász ezen feltételek miatt lefújja a további tárgyalásokat.
A túszmegállapodás körüli egyezkedések „a következő napokban” folytatódnak – közölte a miniszterelnöki hivatal vasárnap este, miután Barnea visszatért Rómából. A 115, a Gázzai övezetben élve vagy holtan fogva tartott izraeli túsz szabadon bocsátásának korábbi izraeli javaslatát elvileg elfogadta a Hamász, de Netanjahu szigorúbb követelésekkel állt elő, melyeket a Hamász elutasít.
Az izraeli miniszterelnök jelenleg azt követeli, hogy megoldásokat dolgozzanak ki annak megakadályozására, hogy palesztin fegyveresek a Gázai övezet déli részéről északra vándoroljanak. Izraeli magas rangú tisztségviselők a közelmúltban úgy becsülték, hogy Netanjahu ezen követelése meghiúsíthatja a megállapodást a Hamász miatt, amely eddig minden tárgyalási menetben az összes izraeli katonai kivonását követelte Gázából.
Izrael egy „pusztító háború” veszélyére figyelmeztette Libanont, miután a Golán-fennsíkon megtámadtak egy stadiont – számolt be Oren Marmorshtein, Izrael külügyminisztériumának szóvivője.
Kijelentette, hogy a Hezbollah csoport volt a felelős az észak-izraeli Golán-fennsíkon lévő stadiont ért július 27-i támadásért.
„A szombati mészárlás minden vörös vonal a Hezbollah általi átlépése.” Ez nem egy hadsereg harca egy másik hadsereggel; inkább egy terrorista szervezet, amely szándékosan lő civilekre” – áll a bejegyzésben.
Marmorstein megjegyezte, hogy Izrael gyakorolni fogja azt a jogát és kötelességét, hogy önvédelemből lépjen fel, és válaszoljon a támadásra. Arra szólított fel, hogy a teljes felelősséget Iránnak és a Hezbollahnak, a Hamasznak és a husziknak kell vállalniuk.
„Az egyetlen módja annak, hogy a világ megakadályozza a teljes körű háborút, amely Libanonra nézve is pusztító lenne, az az, hogy rákényszeríti a Hezbollahot a Biztonsági Tanács 1701-es határozatának betartására. Most van az utolsó pillanat, hogy ezt diplomáciailag megtegyük” – hangsúlyozta a tárca szóvivője.
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteken kihirdetett véleménye szerint Izrael telepes politikája és a természeti erőforrások felhasználása a megszállt palesztin területeken sérti a nemzetközi jogot, Izraelnek jóvátételt kell fizetnie a palesztinoknak a megszállás által okozott károkért.
A Nemzetközi Bíróság februárban tartott meghallgatást annak nyomán, hogy az ENSZ Közgyűlése 2022 decemberében nagy többséggel megszavazta, hogy a 15 bíróból álló testület nem kötelező erejű véleményt alkosson a palesztin területek, valamint Kelet-Jeruzsálem Izrael általi 57 éves megszállásának jogszerűségével kapcsolatban. Izrael az 1967-ben foglalta el Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet.
Az ENSZ hágai székhelyű bírósága pénteken ismertetett véleményében leszögezte: „a telepesek átszállítása Izrael által Ciszjordániába és Jeruzsálembe, valamint Izrael jelenlétének fenntartása a megszállt területeken ellentétes a negyedik genfi egyezmény 49. cikkével”.
Naváf Szalám, a bíróság elnöke a vélemény felolvasásakor azt mondta: Izrael megsértette az egyezmény 49. cikkének hatodik bekezdését, amely kimondja, hogy a megszálló hatalom nem telepíthet be, vagy nem szállíthatja át polgári lakosságának egy részét az általa megszállt területre. Izraelnek a palesztin területeket érintő telepes politikája és vonatkozó intézkedései e területek nagy részének de facto annektálását jelenti. A bíróság megállapítása szerint Izrael szisztematikusan diszkriminálja a palesztinokat a megszállt területeken – hangsúlyozta. Az izraeli telepeket Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben a nemzetközi jog megsértésével hozták létre és tartják fenn – húzta alá.
A megszállt területen található természeti erőforrások felhasználása „összeegyeztethetetlen” a megszálló hatalom nemzetközi jogi kötelezettségeivel – emlékeztetett Szalám.
Közölte továbbá: a bíróság véleménye szerint Izraelnek jóvátételt kell fizetnie a palesztinoknak a megszállás által okozott károkért.
Az izraeli telepek a megszállt palesztin területeken illegálisak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és minden államnak kötelessége, hogy ne ismerje el jogszerűnek a megszállást, és ne nyújtson segítséget vagy támogatást a fenntartásához – mondta. Minden államnak együtt kell működnie az izraeli-palesztin konfliktus lezárása érdekében – tette hozzá a bíróság elnöke.
Az ügyben tartott februári meghallgatáson Rijád al-Malki, a Palesztin Nemzeti Hatóság külügyminisztere egyebek mellett azt monda: Izrael „gyarmatosító és apartheidpolitikát” folytat a palesztinokkal szemben. Az „új Közel-Keletet” bemutató izraeli térképeken nem szerepelnek palesztin területek, majd kiemelte: a megszállással Izrael Palesztina teljes eltűnését és a palesztin nép elpusztítását kívánja elérni – hívta fel a figyelmet.
Izrael írásban küldte meg véleményét az eljáráshoz. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök már a közgyűlési határozat megszületésekor élesen bírálta a meghallgatást. Kijelentette: „a zsidó nép nem megszálló saját területén, így örök fővárosában, Jeruzsálemben sem, és nincs olyan ENSZ-határozat, amely el tudná torzítani ezt a történelmi igazságot”.
A Nemzetköz Bíróság 2004-ben véleményt adott ki arról, hogy izraeli akadályok felállítása Ciszjordánia területének jelentős része körül „ellentétes a nemzetközi joggal”. Megállapította azt is, hogy az izraeli telepek létrehozása a nemzetközi jog megsértését jelenti. Izrael a véleményt visszautasította.
Az eljárás elkülönül a Dél-afrikai Köztársaság által december végén indított ügytől, amelyben az afrikai ország annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin terrorszervezet elleni katonai fellépésével Gázában.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.
[type] => post
[excerpt] => A Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteken kihirdetett véleménye szerint Izrael telepes politikája és a természeti erőforrások felhasználása a megszállt palesztin területeken sérti a nemzetközi jogot, Izraelnek jóvátételt kell fizetnie a palesztinoknak a...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721493840
[modified] => 1721462483
)
[title] => A Nemzetközi Bíróság szerint Izrael telepes politikája sérti a nemzetközi jogot
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=122231&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 122231
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 122232
[image] => Array
(
[id] => 122232
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/izrael.png
[original_lng] => 622839
[original_w] => 1056
[original_h] => 503
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/izrael-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/izrael-300x143.png
[width] => 300
[height] => 143
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/izrael-768x366.png
[width] => 768
[height] => 366
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/izrael-1024x488.png
[width] => 1024
[height] => 488
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/izrael.png
[width] => 1056
[height] => 503
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/izrael.png
[width] => 1056
[height] => 503
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/izrael.png
[width] => 1056
[height] => 503
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1721451684:12
[_thumbnail_id] => 122232
[_edit_last] => 12
[views_count] => 538
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1822
[1] => 248910
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Izrael
[1] => Nemzetközi Bírósága (ICJ)
)
)
[6] => Array
(
[id] => 122225
[content] =>
Az Európai Unió helyteleníti az izraeli parlament csütörtökön elfogadott nyilatkozatát, melyben annak ellenére állást foglalt a független palesztin állam létrejötte ellen, hogy a palesztin állam létrehozása része az Izraellel folytatott tárgyalásos rendezésnek – közölte az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pénteken.
A kneszet csütörtökön, hatvannyolc igen és kilenc nem szavazattal elfogadott nyilatkozatában ellenzi a palesztin állam létrehozását a Jordán folyótól nyugatra, vagyis az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia területén minden körülmények között, még egy esetlegesen Izraellel folytatott tárgyalásos rendezés részeként is.
Josep Borrell brüsszeli közleményében hangsúlyozta: a nemzetközi közösség soraiban jelentős az egyetértés abban, hogy az egyetlen fenntartható megoldás, mely békét és biztonságot hozhat a Közel-Keleten, csak a kétállami megoldás, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrejötte lehet.
Az EU továbbra is elkötelezett a térség tartós és fenntartható békéje mellett a kétállami megoldás alapján – jelentette ki.
„A palesztinoknak és az izraelieknek azonos joguk van biztonságban, méltóságban és békében élni” – fogalmazott Borrell, majd aláhúzta: régóta fennálló közös álláspontjával és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival összhangban az Európai Unió továbbra sem ismeri el az 1967-es határok változásait, hacsak a felek erről nem állapodnak meg egymással.
Az EU továbbra is aktívan fog dolgozni a nemzetközi és regionális partnerekkel a palesztin állam létrehozását célzó politikai folyamat újraélesztése érdekében. A palesztin államisághoz vezető hiteles út kulcsfontosságú eleme a politikai folyamatnak. Ha a palesztin nép számára nincs remény, nincs jövő, az csak elmélyíti az ellenségeskedést – figyelmeztetett az uniós diplomácia vezetője.
A túszalku feltételei megértek – közölte Joáv Galant izraeli védelmi miniszter Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel egy éjszakai telefonbeszélgetés során, az izraeli védelmi minisztérium szerdai bejelentése szerint.
Az izraeli hadsereg (IDF) Gázai övezetben végrehajtott hadműveletei Galant szerint megteremtették a „szükséges feltételeket” a túszügylethez, amelyben tűzszüneti és fogolycsere-megállapodással összekötve hazatérhetne Izraelbe a tavaly október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt, azóta ott fogva tartott élő és holt százhúsz izraeli túsz. Galant beszámolt Austinnak az IDF gázai hadműveleteiről, és részletesen ismertette a Hamász katonai vezetője, Mohammed Deif elleni szombati légicsapást. Megvitatták a gázai humanitárius helyzetet is, s
Gallant elmondta Austinnak, hogy a gázai határ mentén tábori kórház építését tervezik beteg palesztin gyerekek gyógyítására.
Gallant hangsúlyozta Izrael azon eltökéltségét, hogy biztosítsa a Hezbollah naponta ismétlődő támadásai miatt az ország északi határvidékéről kitelepített emberek biztonságos visszatérését otthonaikba, „akár megállapodással, akár más módon”. Gallant és Austin a minisztérium közleménye szerint megvitatta az iráni agresszióval szembeni védelmi együttműködést is.
Eli Albag, a Nahal Oz bázisról elrabolt egyik, monitoron határmegfigyelő feladatot végző katonalány édesapja is pozitív üzeneteket kapott izraeli kormánykörökből a Hamásszal kötendő alku esélyéről. Elbag elmondta, hogy múlt heti találkozóján Ron Dermerrel, a stratégiai ügyek miniszterével, Dermer első alkalommal optimista volt.
„A feltételek megérettek egy megállapodásra, amely megvalósulhat” – mondta a Benjamin Netanjahu miniszterelnök legközelebbi munkatársának tartott miniszter.
Orit Sztrok telepesügyi és „nemzeti missziós” miniszter ugyanakkor kedden bejelentette, hogy a szélsőségesen jobboldali Vallásos Cionisták nevű pártjával kilép a kormánykoalícióból, ha az IDF-et kivonják a Gázai övezetből.
„Ha eltávolítják az IDF-et a Necarim és a Philadelphi folyosóról, akkor nem leszünk a kormányban. Szétverjük a kormányt. Ez a miniszterelnök asztalán van, és ő jól tudja” – mondta.
Az Izrael által korábban a Hamászhoz eljuttatott, és Joe Biden amerikai elnök által közzétett alkutervében, melyet a Hamász elfogadott, s melyről jelenleg közvetítők útján tárgyalások folynak, ez a feltétel nem szerepelt.
Izraeli külügyminiszter, Jiszráel Kac hivatalosan visszautasította Espen Barth Eide norvég külügyminiszter izraeli látogatási kérelmét – tudósította kedden a kormányhoz közel álló Jiszrael Hajom (Izrael Ma) című újság.
Korábban a norvég külügyminisztérium tisztviselői próbálták egyeztetni az izraeli látogatást, de az izraeli külügyminisztérium „halogatta” a választ kérésükre. Ekkor maga a külügyminiszter fordult izraeli kollégájához, aki nyíltan megtagadta kívánságát.
Espen Barth Eide már a múlt heti NATO-konferencián, a fogadáson megpróbálta megközelíteni Kacot, s azt mondta neki, hogy „számos témáról kell beszélnünk”. A közelben állók szerint Kac miniszter azt válaszolta, hogy „sok dolgot tettek velünk.”
Kac arra utalt, hogy Norvégia május végén bejelentette a palesztin állam elismerését. Korábban figyelmen kívül hagyta az iszlamista Hamász terrorszervezetnek az azóta tartó háborút kiváltó október 7-i mészárlását, nem volt hajlandó aláírni a Hamász elítélését. Oslo támogatta az Izrael ellen háborús bűnök vádjával indított hágai pert is, és nem hajlandó terrorszervezetnek nyilvánítani a Hamászt.
Jeruzsálem Palesztina elismerése után visszahívta konzultációra norvégiai nagykövetét, és egyelőre nincsenek jelei annak, hogy ismét állomáshelyére küldenék.
Eide Izrael beleegyezése nélkül a Palesztin Hatóságot sem keresheti fel – emlékeztett a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.
Izrael 30 éve nem sajátított ki akkora területet Ciszjordániából, mint most. A telepesek egy 12,7 négyzetkilométeres részt kaptak most meg Tel-Avivtól, ahonnan a palesztinoknak távozniuk kell. Az Egyesült Államok és az ENSZ szerint Izrael túlzásba esik.
Az izraeli hatóságok jóváhagyták 12,7 négyzetkilométer kisajátítását Ciszjordániában, ilyen nagy palesztin terület állami elfoglalására több mint három évtizede, az 1993-as oslói egyezmények megkötése óta nem volt példa – közölte szerdán a telepépítéseket figyelő, Békét Most nevű izraeli szervezet.
A ciszjordániai építkezéseket engedélyező hatóság június végén hagyta jóvá a Jordán-völgyi terület kisajátítását. A Békét Most adatai szerint 2024-ben eddig 23,7 négyzetkilométert nyilvánítottak Izrael Állam területévé Ciszjordániában.
Az állami területté nyilvánítás eljárása során az izraeli kormány visszavonja a palesztin tulajdonjogokat az adott területen, amelyet aztán kizárólag izraeliek használhatnak telepek építésére.
Nem csak Gázában, Ciszjordániában is lecsapott az izraeli hadsereg Izrael növelné Gáza egyes területeinek ivóvíz ellátását is, engedve ezzel a nemzetközi nyomásnak. Az izraeli hadsereg közben egy sor célpontot támad.
Izrael 1967-ben foglalta el Ciszjordániát, és azóta rendszeresen bővíti az ottani zsidó telepeket. A nemzetközi jog szerint a telepépítés törvénytelen a megszállt palesztin területeken, és Izraelnek ez a politikája az egyik legfőbb akadálya annak, hogy tartós béke jöhessen létre Izrael és a palesztinok között. A Ciszjordániában élő 3 millió palesztin közé mintegy 490 ezer izraeli telepes költözött be az évtizedek során. Az ENSZ évek óta hiába szólítja fel Izraelt arra, hogy fagyassza be a telepbővítéseket.
Márciusban Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta: a területkisajátítások „kontraproduktívak” a tartós béke szempontjából.
