Joe Biden szerint közel van a megállapodás a gázai tűzszünetről – az elnök erről szombaton beszélt egy magánprogram után a Delaware állambeli Rehoboth Beach-en, ahol szabadságát tölti.
Az elnök újságírók kérdésére ismét a háború végének szükségességéről beszélt, és óvott a korai következtetések levonásától az izraeli hadsereg által a Gázai övezetben talált holttestek személyazonosságát illetően. Megállapította, hogy sok a bizonytalanság az ügyben, és azt mondta, a nyilvános információval meg kell várni, amíg a családokat értesítik.
Az izraeli hadsereg feltételezése szerint elképzelhető, hogy a Hamász által tavaly október 7-én elhurcolt túszok holttesteire bukkantak.
„Úgy hiszem, hogy a küszöbén vagyunk a megállapodásnak” – fogalmazott Joe Biden a katari‒egyiptomi‒amerikai közvetítéssel zajló tűzszüneti tárgyalásokra vonatkozó kérdésre, és megjegyezte: „Itt az idő, hogy a háború véget érjen.”
Fehérorosz katonák nem fognak az ország területén kívül harcolni – közölte csütörtökön a BelTA fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető.
A fehérorosz elnök az ukrajnai háborúval kapcsolatban jelentette ki ezt. Fehéroroszország politikája ebben a kérdésben teljesen világos és tisztességes – hangsúlyozta.
„Valósággal rosszul voltam, amikor olvastam a világsajtóban az összefoglalókat, amelyek különböző dolgokat állítottak rólam. Azt mondják, hogy képes vagyok parancsot kiadni más országba történő behatolásra, és ezt a parancsot teljesítik” – fogalmazott Aljakszandr Lukasenka.
„Nem adtunk ki parancsot és nem is fogunk Fehéroroszországon kívüli harcra parancsot adni. Csak akkor fogunk harcolni, ha valaki rossz szándékkal jön hozzánk. Ennyi az egész” – emelte ki a fehérorosz vezető. Az ukrajnai háború 2022. februári megindításakor orosz erők Fehéroroszország területéről is átlépték Ukrajna határát.
Volodimir Zelenszkij elnök az ukránokhoz intézett függetlenség napi beszédében hangsúlyozta, hogy a Kreml nem diktálhat vörös vonalakat az ukránoknak – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az államfő üzenetére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij a videoüzenetét Szumi megyében, a Pszel folyó közelében rögzítette, néhány kilométerre Oroszország határától. „Oroszország 913 nappal ezelőtt Szumi megyén keresztül indított háborút ellenünk. Nemcsak a szuverén határokat sértette meg, hanem a kegyetlenség és a józan ész határait is. Véghetetlenül egy dologra törekedett: elpusztítani minket. Ehelyett ma ünnepeljük Ukrajna függetlenségének 33. évfordulóját, és az, amit az ellenség hozott a földünkre, most visszatért az otthonába” – mutatott rá.
Az elnök hangsúlyozta: az ellenségnek tudnia kell, hogy előbb-utóbb Oroszország minden pontjára megérkezik az ukrán válasz, ami veszélyforrást jelent az állam és a nép életére. „Minden emberünk szívesen lemondana arról, hogy az életében soha ne ismerje meg ezeknek az átkozott helységeknek a nevét: Szavaszlejka, Olenya, Engelsz. De sajnos az ukránok ismerik őket. Ezért az ellenségünk tudni fogja, mit jelent a megtorlás ukránul” – tette hozzá. Mint kiemelte, Oroszország nem diktálhatja a vörös vonalait az ukránoknak, Ukrajna ugyanis saját útját járja.
„A főnökük kifakult szemei az egész világot szürke területnek látják. De nem engedjük, hogy a föld, ahol a kék-sárga zászlónak kell lennie, szürke területté változzon. A beteg öregember a Vörös térről, aki folyamatosan fenyeget mindenkit a piros gombbal, nem fogja megszabni nekünk a saját vörös vonalait, csak Ukrajna és az ukránok határozzák meg, hogyan éljünk, milyen utat válasszunk, mert így működik a függetlenség” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az Ukrajna és Oroszország közötti háború véget érhet abban a pillanatban, amikor mindkét fél rájön, hogy nem lehet tovább folytatni a harcot – jelentette ki szerdán Petr Pavel, Csehország elnöke, a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke, számolt be az rbc.ua hírportál a Novinky című cseh kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint újságírók arról kérdezték Pavelt, hogy meddig tarthat Oroszország Ukrajna elleni háborúja. „Amíg nem lesz elég erő mindkét oldalt meggyőzni arról, hogy katonai eszközökkel nem lehet elérni politikai céljaikat” – válaszolta a cseh államfő. Szerinte ez idén és hosszú évek múlva is megtörténhet. Az elnök azt sem tartja kizártnak, hogy a forró szakaszból a konfliktus évekig tartó, befagyott konfliktussá fajulhat.
„Inkább azon a véleményen vagyok, hogy néhány éven belül mindkét fél megérti, hogy nem lehet folytatni, és tárgyalásokba kezd. Elsősorban a világhatalmaknak, nemcsak az USA-nak, hanem Kínának is jelentős mértékben hozzá kell járulniuk, és mindkét országot tárgyalásra kell ösztönözniük politikai, gazdasági és diplomáciai szempontból is” – vélekedett a cseh államfő.
„Az Európai Unió nem tud egyedül ilyen eredményt elérni, annak ellenére, hogy nagy gazdasági és politikai hatalom. Ezért egységes álláspontra van szükségünk az USA-val és a világ más demokratikus országaival” – mutatott rá Petr Pavel.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrajna és Oroszország közötti háború véget érhet abban a pillanatban, amikor mindkét fél rájön, hogy nem lehet tovább folytatni a harcot – jelentette ki szerdán Petr Pavel.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1724269920
[modified] => 1724269414
)
[title] => Oroszország és Ukrajna háborúja akkor ér véget, amikor a felek rájönnek, hogy nem tudják folytatni – cseh elnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=124606&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 124606
[uk] => 124612
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 124607
[image] => Array
(
[id] => 124607
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/pavel.jpg
[original_lng] => 32163
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/pavel-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/pavel-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/pavel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/pavel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/pavel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/pavel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/pavel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1724262557:8
[_thumbnail_id] => 124607
[_edit_last] => 12
[views_count] => 873
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 55988
[1] => 106845
[2] => 576751
[3] => 191888
)
[tags_name] => Array
(
[0] => folytatás
[1] => háború
[2] => héborúzó felek
[3] => Petr Pavel
)
)
[4] => Array
(
[id] => 123820
[content] =>
A Hamburgi Regionális Parancsnokság parancsnoka, Michael Hiss haditengerészeti kapitány kijelentette, hogy egész Németországnak fel kell készülnie egy 5 éven belüli esetleges katonai konfliktusra. Erről a Die Weltnek adott interjújában beszélt.
„A belső órám katonaként ketyeg, és azt mondja, hogy öt év múlva társadalmilag elég stabilnak kell lennünk ahhoz, hogy szembenézzünk egy külső katonai fenyegetéssel” – mondta a parancsnok.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Németország legnagyobb tengeri kikötőjének, Hamburgnak is készen kell állnia a háborúra, Hiss megjegyezte, hogy „egész Németországnak készen kell állnia a háborúra”.
„Európa földrajzi elhelyezkedése miatt Németország a fellépőhely, az az ország, amelyen keresztül a NATO-egységek a keleti szárnyra vonulnak. Ebben természetesen Németország legnagyobb tengeri kikötője is szerepet játszik majd” – magyarázta Hiss.
[type] => post
[excerpt] => A Hamburgi Regionális Parancsnokság parancsnoka, Michael Hiss haditengerészeti kapitány kijelentette, hogy egész Németországnak fel kell készülnie egy 5 éven belüli esetleges katonai konfliktusra.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1723499160
[modified] => 1723471361
)
[title] => Német parancsnok: Németországnak készen kell állnia a háborúra 5 éven belül
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=123820&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 123820
[uk] => 123767
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 123768
[image] => Array
(
[id] => 123768
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/b2307c3aa40a314be86806c265863620.jpg
[original_lng] => 71812
[original_w] => 685
[original_h] => 424
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/b2307c3aa40a314be86806c265863620-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/b2307c3aa40a314be86806c265863620-300x186.jpg
[width] => 300
[height] => 186
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/b2307c3aa40a314be86806c265863620.jpg
[width] => 685
[height] => 424
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/b2307c3aa40a314be86806c265863620.jpg
[width] => 685
[height] => 424
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/b2307c3aa40a314be86806c265863620.jpg
[width] => 685
[height] => 424
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/b2307c3aa40a314be86806c265863620.jpg
[width] => 685
[height] => 424
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/b2307c3aa40a314be86806c265863620.jpg
[width] => 685
[height] => 424
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1723460562:5
[_thumbnail_id] => 123768
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1467
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_912bf17cb17c8c5d98a2d369069dde17] =>
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Amerikai források szerint mindkét fél még a katonai terveit véglegesíti.
Északról, Libanonból a Hezbollah, kelet felől pedig hamarosan Irán támadhatja meg Izraelt – írja katonai forrásból származó értesüléseire hivatkozva az Axios. A lapnak erről Michael Kurilla, a közel-keleti amerikai erőkért felelős tábornok beszélt. Kurilla szombaton érkezett a térségbe, ahol folyamatosan készülnek arra, hogy az előbb említett támadás bármikor bekövetkezhet.
A hét eleje óta a térségben jelentősen megnőtt a feszültség, miután merénylők likvidálták a Hamász és a Hezbollah egy-egy vezető tisztségviselőjét. Az akciók mögött Izraelt sejtik, várhatóan ezeket a terrorszervezetek nem fogják válasz nélkül hagyni.
Kurilla az Axios szerint azért érkezett a térségbe, hogy megpróbálja ugyanazt a nagykoalíciót működésre bírni, amely Irán előző, tavaszi támadásától megvédte Izraelt. Irán április 13-án lőtt ki rengeteg rakétát Nyugat felé, ezek döntő többségét azonban a nemzetközi erők, valamint az izraeli Vaskupola semlegesíteni tudták.
A lap beszélt több izraeli tisztségviselővel is, ők arra számítanak, hogy Irán már hétfőn megtámadhatja Izraelt.
Az Axios szerint a Biden-kormány attól tart, hogy Izrael mellett most nehezebb lesz felsorakoztatni a nemzetközi és regionális hatalmakat, mint tavasszal volt. Kurilla várhatóan Jordániába is el fog látogatni, ez az ország pedig kulcshelyszíne lehet az izraeli védekezésnek, hiszen Izrael és Irán között helyezkedik el. Április 13-án az Irán felől érkező rakéták egy részét Jordánia semlegesítette.
Amerikai tisztviselők szerint egyelőre nem tudni, hogy a Hezbollah összehangolt akcióra készül-e Iránnal, vagy külön-külön fognak koordináció nélkül Izraelre támadni. Egyelőre azt mondták, Irán és a libanoni terrorszervezet is katonai tervei véglegesítésén, valamint azok politikai jóváhagyatásán dolgozik. Szombaton az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden megkapta a kérdést egy újságírótól, hogy Irán le fog-e állni a nyílt háború kirobbanása előtt. Biden nem tudott megnyugtató választ adni: „remélem. Nem tudom.”
Az egyetlen ország, amely a háború alatt leszerelést hajtott végre, az Ukrán Népköztársaság, a Legfelső Tanács nem akarja megismételni a Központi Tanács 1919-es hibáját – jelentette ki pénteken Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztefancsuk elmondta: „A leszereléssel kapcsolatban. Lehet, hogy rosszul tudom, de nem ismerek olyan országot, amely leszerelést hajtana végre a háború alatt. Pontosabban, ismerek egy ilyen országot – ez az 1919-es Ukrán Népköztársaság.”
A házelnök emlékeztetett arra, hogy annak idején Mikola Pors védelmi miniszter a mozgósításról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be a Központi Tanácsnak, és ezt megszavazták. „El kell mondanom, mi történt ezután? Számomra tehát nagyon fontos, hogy a jelenlegi Legfelső Tanács ne ismételje meg a Központi Tanács hibáit. Erről őszintén kell beszélnünk” – tette hozzá.
A parlament elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fronton álló ukrán hadsereg megérdemli az igazságossághoz való jogot. „Ezért a szabadságolás kérdése, a rotáció kérdése, az ezeknek a személyeknek nyújtott egyéb kiváltságok vagy támogatás kérdése olyan dolog, amit meg kell valósítani. Részben a mozgósítási törvényben megoldottuk, részben most jönnek a kezdeményezések” – magyarázta Ruszlan Sztefancsuk.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az egyetlen ország, amely a háború alatt leszerelést hajtott végre, az Ukrán Népköztársaság, a Legfelső Tanács nem akarja megismételni a Központi Tanács 1919-es hibáját – jelentette ki pénteken Ruszlan Sztefancsuk.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1722002400
[modified] => 1721989974
)
[title] => Ukrajna a háború alatti leszereléssel nem ismételheti meg a Központi Tanács 1919-es hibáját – Sztefancsuk
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=122724&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 122724
[uk] => 122727
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 122725
[image] => Array
(
[id] => 122725
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1.jpg
[original_lng] => 39277
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1721979280:8
[_thumbnail_id] => 122725
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1215
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 17
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Sürgős
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 106845
[1] => 343655
[2] => 12646
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => leszerelés
[2] => Ruszlan Sztefancsuk
)
)
[7] => Array
(
[id] => 122374
[content] =>
A hatóságoknak ki kell dolgozniuk az eszközöket a választások lebonyolításához arra az esetre, ha Oroszország Ukrajna elleni háborúja elhúzódik – közölte véleményét Volodimir Zelenszkij a BBC-nek adott interjújában.
Az államfő újságírói kérdésre válaszolva, miszerint ő lesz-e az elnök, ha a háború még 10 évig folytatódna elmondta: „Ha lehetne, szívesen megtartanám a választásokat. És ha a háború elhúzódik, mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy ne húzódjon el. De ha mégis, akkor ilyen vagy olyan megoldást kell találni. Még nem tudom, milyet”.
Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy az Alkotmány értelmében nem lehet választást tartani az országban, amíg hadiállapot van érvényben.
„Hogy lehet demokratikus választásokat tartani a lövészárokban, megfigyelőkre van szükség. Ők nem jönnek ki a lövészárkokba. A megszállt területeken is vannak polgáraink. Ők nem fognak szavazni, vagy hogyan fognak szavazni? Ki fogja irányítani ezt a folyamatot? Több mint 7 millió ukrán van külföldön, számukra hogyan biztosíthatjuk szavazást?” – fogalmazott Zelenszkij.
Ezt követően újra kihangsúlyozta, hogy „ha elhúzódik a háború, mindenképpen eszközöket kell találnunk”.
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
On the sidelines of the Ambrosetti Forum, I had a meeting with the President of the Council of Ministers of Italy, @GiorgiaMeloni.
One of the key topics we discussed was Ukraine’s recovery and reconstruction, particularly focusing on the restoration of our energy system. We… pic.twitter.com/ZKBFzoIniF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 7, 2024
Ciprus megosztottsága 50 éve tart és a görög, illetve a török vezetők szombati kijelentései és megnyilvánulásai szerint nincs közeledés a két fél között.
A ciprusi görögök gyászoltak, Ciprus északi, török részén ünnepeltek, katonai parádét tartottak abból az alkalomból, hogy ötven éve kettészakadt a földközi-tengeri sziget, miután Ciprus északi részét 1974-ben megszállta Törökország. Ankara a Görögországhoz való csatlakozást szorgalmazó görög ciprióták puccsa után rendelte el az inváziót a ciprusi török kisebbség védelmére hivatkozva.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton egy katonai parádén vett részt Észak-Nicosiában abból az alkalomból, hogy 1974-ben a török erők „békefenntartó” műveletnek nevezett támadást indítottak és végeredményben létrejött az Észak-Ciprusi Török Köztársaság, amelyet mind a mai napig csak Törökország ismer el.
A török államfő a török hadsereg észak-ciprusi partraszállásának 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen azt mondta, hogy a ciprusi probléma megoldása csak úgy lehetséges, ha elismerik két állam létezését a kettéosztott szigeten.
„Nem hiszünk Ciprus problémájának szövetségi alapon történő megoldásában. A probléma stabil megoldása csak két állam elismerése alapján lehetséges, és ez elkerülhetetlen” – mondta.
Az újraegyesítési tárgyalások 2017-ben összeomlottak, és azóta holtpontra jutottak.
Ersin Tatar, Észak-Ciprus török vezetője azzal vádolta a Ciprusi Köztársaság hatóságait, hogy olyan lépéseket tettek, amelyeknek célja a feszültség fokozása, nem pedig a béke megteremtése a szigeten.
Az észak-ciprusi eseményeken a török vezetés, a vezető politikai pártok és a fegyveres erők parancsnokságának számos képviselője részt vett. Az ünnepség részeként haditengerészeti felvonulást tartottak 50 hadihajó részvételével, valamint a török légierő repülőgépei is részt vettek a díszszemlén.
Ciprus déli részén szombaton reggel fél 6-kor, a török hadsereg egykori Attila-hadművelete kezdetének időpontjában megszólaltak a szirénák. Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök a Nicosiában tartott megemlékezésen kijelentette, hogy „nincs más opció, mint az újraegyesítés”.
A nap második felében Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök részt vesz Nicosia déli részén az esti megemlékezéseken. Micotákisz elutasította a kétállami megoldást, az újraegyesítést sürgette, és egy vérfoltos ciprusi térképet tett közzé LinkedIn-oldalán a következő szöveggel: „Fél évszázad Ciprus nemzeti tragédiája óta”.
Petr Pavel cseh elnök texasi látogatásán kijelentette, hogy jelenleg lehetetlen, hogy Ukrajna visszaszerezze az Oroszország által megszállt összes területet – írja az Unian.
„Bár Zelenszkij elnök nem kapott meghívást a szövetséghez való csatlakozásra, megkapta, amit akart, vagyis konkrét támogatást a harctéren, beleértve számos kétoldalú megállapodást, amelyek némi kiszámíthatóságot biztosítanak számára a jövőbeli válságok tervezésében” – mondta Pavel.
Válaszolt arra a kérdésre is, hogy az Ukrajnának nyújtott jelenlegi segítség elegendő-e a megszállt területek visszaszerzéséhez.
Elég lenne, ha a támogatás mértéke lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy teljes mértékben visszaszerezze területeit. Jelenleg ez irreális. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ki az ellenség – fogalmazott a politikus.
A cseh elnök szerint Oroszország „minden bizonnyal sokkal több erőforrással rendelkezik”, mint Ukrajna, beleértve partnereinek minden segítségét is.
„Úgy vélem, hogy ha Ukrajna kész lesz megtartani a területét, akkor ez lesz a sikerünk a belátható jövőben, nem számíthatunk jelentős áttörésre a frontvonalon” – hangsúlyozta a politikus.
