Oroszország és Kína nagymértékben szembe megy a békecsúcs megtartásával: a találkozó hiteltelenítésétől kezdve egészen a többi ország meggyőzéséig, hogy ne vegyenek részt a találkozón – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba külügyminiszter (KKM) az észt kollégájával, Margus Tsahknával közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Kuleba elmondta: „Minél erősebb az ellenzék, annál erősebb a kezdeményezés. Ha a békecsúcs múló esemény lenne, akkor nem láttunk volna ekkora ellenállást.” Mint megjegyezte, ma Kína és Oroszország háromféle ellenállást fejt ki a találkozó megtartásával szemben: a békecsúcs hiteltelenítésével, Peking és Moszkva leveleket küld, és kijelenti, hogy a találkozó állítólag értéktelen, megpróbálja meggyőzni az országokat, hogy ne vegyenek részt a csúcstalálkozón, megpróbálja rávenni azokat az országokat, amelyek már beleegyeztek a találkozón való részvételbe, hogy a legalacsonyabb szinten képviseltessék magukat a csúcson.
Az ukrán diplomácia vezetője kifejtette: „Az ellenállás nagyszabású. De mi és partnereink precedenst teremtünk majd, amikor a békecsúcsot nem az agresszor vagy a közvetítő, hanem az ENSZ Alapokmánya szerint hívják össze.” A külügyminiszter szerint orosz-kínai aknamunka folyik Ázsiában, Afrikában és Dél Amerikában.
A béke-csúcstalálkozót július 15. és 16. között rendezik Svájcban. A csúcstalálkozón felvetődik az ukrán békeképlet kérdése, amely a teljes körű ukrajnai háború tisztességes feltételekkel történő lezárását célozza. Jelenleg a világ 106 országa erősítette meg a részvételét a találkozón.
Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere arra szólított fel, hogy ne bízzanak Oroszország jelzéseiben, miszerint állítólag a harci cselekmények befagyasztására törekszik, mert ezek a kijelentések a svájci csúcstalálkozó megzavarására tett kísérletek, számolt be a Jevropejszka Pravda Kuleba X-en közzétett bejegyzésére hivatkozva.
Dmitro Kuleba közölte, gondolkodtató tény, miért jelent meg hirtelen a sajtóban az az orosz „forrásokból” származó információ, miszerint a Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin állítólag fegyverszünetet akar.
„Minden nagyon egyszerű. Putyin kétségbeesetten próbál ártani és megzavarni a június 15-16-ra Svájcban tervezett globális békecsúcsot. Fél a csúcstalálkozó sikerétől. Ezért környezete hamis jelzéseket küld a fegyverszünetre való készenlétről annak ellenére, hogy az orosz csapatok továbbra is barbár módon támadják Ukrajnát, rakétáik és drónjaik pedig továbbra is támadják az ukrán városokat” – mondta a külügyminiszter.
Hangsúlyozta: az orosz uralkodó egyértelműen nem akarja abbahagyni az Ukrajna elleni agressziót.
„Csak a világ többségének elvi és egységes hangja kényszerítheti arra, hogy a háború helyett a békét válassza. A békecsúcs pedig pontosan erre irányul… És ezért is fontos, hogy minél több vezető legyen ott minden kontinensről és a világ minden részéről. Amikor az egész világ támogatja az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog teljes erejének visszaállítását, akkor Oroszországnak a békét kell választania” – jelentette ki Dmitro Kuleba.
Ha a szövetségesek segítenek Ukrajnának az ellenséges rakéták lelövésében, az nem fog eszkalációt kiváltani, a másik lehetőség – légvédelmi rendszerek és harci repülőgépek átadása – jelentette ki kedden Dmitro Kuleba külügyminiszter Kijevben a német kollégájával, Annalena Baerbockkal közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
Archív
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: nincs érv az ellen, hogy a szövetségesek segítsenek Ukrajnának lelőni az orosz rakétákat a területe felett. Azok, akik ezt eszkalációs veszélynek tartják, manipulálnak, hiszen az eszkalációban egyedül Oroszország vesz részt. „Ezért arra kérjük partnereinket, hogy fontolják meg a rakéták elfogásának lehetőségét, ezek nem repülőgépek, hanem vasdarabok. Van egy alternatíva – biztosítsanak nekünk minden szükséges eszközt. Ezután mi magunk lőjük le a rakétákat” – szögezte le.
Kuleba kifejtette: légvédelmi rendszerekről, valamint harci repülőgépekről van szó. Ugyanakkor az, hogy Ukrajnának mindkét lehetőséget elutasítják, csak Oroszország megbékítését szolgálja – mutatott rá.
Az ukrán külügyminiszter kifejtette, hogy Ukrajna katonai célpontokra mér csapásokat Oroszország területén, mert „onnan jön a halál és a pusztulás”. „Ha valaki azt gondolja, hogy gyenge pozícióban várjuk a halálunkat, akkor erre ne számítson” – hangsúlyozta Dmitro Kuleba, hozzátéve: minél több célpontot pusztít el Ukrajna Oroszországban, annál hamarabb ér véget a háború.
During her visit to Syria's Damascus, German foreign minister Annalena Baerbock did not receive a handshake from de facto leader Ahmad al-Sharaa: "Even when I arrived, it was clear to me that there would obviously be no ordinary handshakes here." pic.twitter.com/42a2lRL5AY
Ukrajna fő üzenete a világközösség számára változatlan: az ukránoknak fegyverekre van szükségük az orosz agresszió feltartóztatásához, míg a háború befejezését célzó engedményekről beszélni torz logika – jelentette ki szombaton Dmitro Kuleba külügyminiszter a 17. Lennart Mary konferencián online tartott előadásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Oroszország erős, Ukrajnát pedig a katonai segélyszállítmányok késése és elégtelen leszállítása hozza hátrányba, amit az ukrán katonák önfeláldozásával kell kompenzálni. „Tehát a fő üzenet ugyanaz marad: küldjetek nekünk mindent, amire szükségünk van, mert ez alatt a két év alatt bebizonyítottuk, hogy ha a katonáinknak mindenük megvan, ami szükséges, akkor sikerül. És ha nincs meg minden, amire szükségünk van, akkor nincs siker. De más is fontos: ha Ukrajna nem jár sikerrel a csatatéren, akkor ez lehetetlen, és Ukrajnának különféle alternatív forgatókönyveket kell megfontolnia ennek a háborúnak a befejezésére, mert, mint mondtam, ha minden szükséges megvan, akkor sikerül” – mutatott rá.
A külügyminiszter szerint ahelyett, hogy Ukrajna engedményeiről tárgyalnának a háború befejezése érdekében, a világ fővárosaiban minden tisztviselőnek és véleményalkotónak el kellene gondolkodnia azon, mit tehet még Ukrajna számára a háború megnyerése érdekében. „Tehát követnünk kell a konferencia szlogenjét: ne essünk kétségbe, cselekedjünk. A cselekvés a lényeg. És küldjenek nekünk Patriotot, küldjenek nekünk tüzérségi lőszert, küldjenek nekünk páncélozott járműveket, hadd mérjünk csapást, ha szükséges, katonai célpontokra Oroszországon belül, segítsenek megvédeni a légterünket, és látni fogják a különbséget. Ha nem teszik meg mindezt, ne panaszkodjanak Ukrajnára” – hangsúlyozta Dmitro Kuleba.
A poznańi Impact’24 konferencián online beszédében Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy az ukrán katonaság számára szükséges fegyverek és lőszerek időben történő biztosítása megfelel Ukrajna szövetségesei pragmatikus érdekeinek, hiszen Oroszország agresszív tervei messze túlmutatnak államunk határain és egész Európát fenyegetik.
„Az elmúlt néhány évben Ukrajna minden alkalommal győzött a csatatéren, amikor elegendő erőforrása volt. Ugyanakkor, amikor deficittel nézünk szembe, a helyzet romlik. A mi győzelmeink az önök győzelme. A mi kudarcaink az önök kudarcai” – mondta Kuleba.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője kiemelte, hogy Ukrajna ellenállási és harci képessége minden partner közös felelőssége, hiszen ez a háború nemcsak államunkat érinti, hanem a Kreml agresszív tervei messze túlmutatnak határain.
„A lehető legrövidebb időn belül 7 rendszert kell beszereznünk. Közülük 2 db azonnal kell Harkiv lefedéséhez, ez a legvéresebb seb – mondta Kuleba, és elmagyarázta, hogy egyszerűbb légvédelmi rendszereket szabadon lehet vásárolni a piacon, a Patriot 1 milliárd dollárba kerül, és annak az országnak az engedélye kell hozzá, ahol található, valamint az USA-é, hiszen ők a tulajdonosok”.
Az USA új pénzügyi segélycsomagot biztosít Ukrajnának, az összeget fegyverek vásárlására fordítják az ukrán hadsereg számára – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Antony Blinken amerikai külügyminiszter ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával közösen tartott kijevi sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A tudósítás szerint Blinken elmondta: „További támogatásaink vannak, és ezt a segélyt már kapja Ukrajna. Szeretném bejelenteni, hogy további 2 milliárd dollárnyi pénzügyi és katonai támogatást nyújtunk.”
Mint az amerikai külügyminiszter megjegyezte, a forrásokat a védelmi ipari alapon keresztül folyósítják. „Ez segít Ukrajnának a szükséges fegyverek beszerzésében, és egyben befektetés lesz Ukrajna hadiipari komplexumába. Az új pénzügyi támogatási csomagból származó pénzeket Ukrajna más országokban is fegyvervásárlásra fordíthatja” – mutatott rá Antony Blinken.
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Abszurdak az Ukrajnát érő vádak, miszerint elutasította a békeszerződés megkötését Oroszországgal 2022-ben Isztambulban – közölte kedden Dmitro Kuleba külügyminiszter a X-en, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője kiemelte, hogy a „meghiúsított béke” története az oroszok egyik kedvenc hamisítványa. De ha közelebbről megvizsgáljuk a tényeket, akkor az ilyen pletykák nem bírnak ki semmilyen kritikát – tette hozzá.
Kuleba szerint az ilyen történetek segítségével Oroszország az agresszorról az áldozatra akarja hárítani a felelősséget. „Ez abszurd. Ha Oroszország békét akart volna, eleve nem támadta volna meg Ukrajnát” – mutatott rá. Mint kifejtette, a 2022-es tárgyalások során Oroszország követelései annyira abszurdak voltak, hogy „nem látszott a béke-megállapodás”.
Ukraine and Russia were close to a peace deal in spring 2022 but Ukraine rejected it?
This is one of the favorite lies promoted by Russia and its sympathisers to shift the focus… and blame.
However, a closer look at the facts reveals that the whole story does not hold water. pic.twitter.com/uaWh8pTdIS
A külügyminiszter kommentálta a nyugati tömegtájékoztatási eszközök által közzétett dokumentumtervezeteket is. Mint hangsúlyozta, ezek a tárgyalási folyamat bizonyítékai, de nincs sok értelmük, hiszen akkor nem volt megállapodás. Azt is megerősítette, hogy szóba került Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Volodimir Putyin orosz diktátor találkozója, de Moszkva azt nem akarta megszervezni.
Az ukrán diplomácia vezetője cáfolta azokat az abszurd híreszteléseket is, amelyek szerint Ukrajna nem volt hajlandó tárgyalni Oroszországgal Boris Johnson, Nagy-Britannia akkori miniszterelnök befolyására. „Először is, aki találkozott Zelenszkijjel, az tudja, hogy ő nem az a fajta ember, akit bármilyen döntés meghozatalára lehet kényszeríteni. Másodszor, azért, mert a delegációk közötti tárgyalási folyamat áprilisban, sőt májusban is folytatódott, vagyis jóval Johnson látogatása után” – mutatott rá Dmitro Kuleba, aki szerint Oroszország álláspontja volt az oka annak, hogy a két országnak nem sikerült békemegállapodást kötnie.
Május 13-án Dmitro Kuleba külügyminiszter beszámolt litván kollégájával, Gabrielus Landsbergisszel folytatott telefonbeszélgetéséről, amely főként Ukrajna katonai támogatásáról szólt. A hírt Kuleba közölte a Twitteren.
A Külügyminisztérium vezetője megjegyezte, hogy Landsbergisszel tárgyalt a fronton kialakult helyzetről, és megállapodott „a harmadik országokkal Ukrajna katonai segélynyújtásának felgyorsítása érdekében”.
„Megbeszéltük az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséhez szükséges tárgyalási keretek elfogadását, valamint a svájci béke- és a washingtoni NATO-csúcs előkészítését is” – tette hozzá Kuleba.
Litvánia a teljes körű orosz invázió kezdete óta folyamatosan támogatja Ukrajnát, és az egyik legnagyobb partnere a nemzetközi porondon.
Aleksandar Vučić államfő ma Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olena Zelenszkával, az ukrán elnök feleségével folytatott megbeszélést – írja a 021.rs hírportál.
– Jó és korrekt megbeszélést folytattam Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel. Áttekintettük és megbeszéltük a kétoldalú kapcsolatok előmozdítását, azzal a kifejezett szándékkal, hogy hamarosan megszervezzük a két ország vállalkozóinak gazdasági fórumát – írta a szerb államfő Instagram-bejegyzésében.
Vučić kijelentette, hogy Szerbia nagykövete rövid időn belül visszatér szolgálati helyére, Kijevbe.
A szerb államfő szavai szerint rámutatott mindazon problémákkal, amelyekkel Szerbia kénytelen szembesülni, különösen a nemzetközi színtéren.
Vučić elmondta, hogy Olena Zelenszkával a két nemzet közötti kulturális kapcsolatokról egyeztetett, valamint a humanitárius kérdésekről is.
– Külön szót ejtettünk a lakosság legrászorultabb rétegeinek szükségleteiről, valamint a gyermekekről is, akik minden konfliktusban a legsérülékenyebbek – fogalmazott a szerb államfő.
Dmitro Kuleba, az ukrán külpolitikai tárca vezetője úgy véli, hogy három összetevőtől függ az európai védelmi ipar fejlődésének sikere. A diplomata ezt hétfőn az EU–Ukrajna Védelmiipari Fórumon tartott beszédében jelentette ki, számolt be a Jevropejszka Pravda az ukrán külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
Az első komponens a miniszter elmondása szerint egy közös védelmi-ipari tér kialakítása az EU-n, valamint a partnerországokon és a tagjelölt országokon belül. Kuleba úgy véli, hogy a közös védelmi-ipari tér elsősorban a különböző típusú fegyverek és lőszerek alkalmazásából adódó problémák leküzdését segíti elő.
A második komponens – a hosszú távú tervezés, a szerződések és a beszerzés.
Kuleba elmondása szerint az EU stratégiája keretein belül máris fontos lépéseket tett ebbe az irányba, és „gyors gyakorlati megvalósítására számítunk nemzeti és kormányközi szinten”.
A harmadik komponens – az Ukrajna és az EU védelmi ipara közötti együttműködés erősítése.
A miniszter kiemelte, ma Ukrajna a védelmi ipar európai központja. Elmondása szerint számos kormány és cég már most együttműködik ukrán kollégáival, és ennek óriási haszna van.
A fórumon Josep Borrell, az uniós diplomácia vezetője annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az uniós országok fegyvereket vásárolhatnak Ukrajna számára az ukrán védelmi cégektől, és gyorsan átadhatják azokat katonai támogatásra Kijevnek.
Thierry Breton, a belső piacért felelős európai biztos pedig bejelentette, hogy az EU megkezdte a kijevi Védelmi Innovációs Iroda megnyitását.