Az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) nyerte meg az európai parlamenti (EP-) választást Csehországban – közölte a voksolásért felelős Cseh Statisztikai Hivatal vasárnap este Prágában.
A végeredmény szerint az Andrej Babis volt kormányfő által vezetett mozgalom megszerezte a szavazatok 26,14 százalékát, és a jövőben hét képviselője lesz az EP-ben, eggyel több, mint eddig. A második helyen a Spolu kormánykoalíció (ODS, TOP 09, KDU-CSL) 22,27 százalékkal hat mandátumot szerzett, kettővel kevesebbet, mint öt éve.
A kormánykoalícióhoz tartozó Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 8,70 százalékkal egyről kettőre emelte képviselői számát, akárcsak a parlamenten kívüli Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM), amely kisebb tömörülésekkel koalícióban indulva 9,56 százalékot kapott, s ezzel két mandátumot mondhat a magáénak az eddigi egy helyett.
A kormánykoalíciós Cseh Kalózpárt 6,2 százalékos eredménnyel az eddigi három helyett csak egy képviselőt küldhet ezután az EP-be, az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párt 5,73 százalékot kapott, és a korábbi kettő helyet csak egy mandátummal fog rendelkezni. Két képviselői helyet szerzett még 10,26 százalékos támogatással a parlamenten kívüli Motoristé-Prísaha mozgalom.
A csehországi EP-választáson az idén az arra jogosultak 36,45 százaléka vett részt, ami rekord. Öt éve a részvétel 28,72 százalékot tett ki.
A legutóbbi, öt éve megtartott európai parlamenti választáson az ANO mozgalom hat mandátumot, a Spolu koalíció akkor még külön-külön induló három pártja együtt nyolc mandátumot szerzett (ODS 4, TOP 09 és a KDU-CSL kettő-kettő), míg a Cseh Kalózpárt három, az SPD pedig két képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe.
Egy-egy képviselői hely akkor a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) pártnak, valamint a kommunista pártnak jutott.
Csehország mérlegeli annak lehetőségét, hogy 4000 ukrán katonát képez ki – jelentette be Jana Černochová cseh védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál az iDnes című cseh kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a cseh védelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy tavaly négyezer ukrán katonát képeztek ki Csehországban. Azt is kijelentette, hogy erre az évre is ugyanennyi ukrán harcos kiképzését hagyták jóvá.
„Amint arról értesülünk, hogy megalakul az első turnus, biztosítjuk a kiképző létesítményeinket és az oktatóinkat. Egy turnus maximális létszáma 800 katona” – mondta el Jana Černochová.
Csehország nem küld katonai kiképzőket Ukrajnába, de saját területén az idén is mintegy négyezer ukrán katonának adna kiképzést – jelentette ki Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a CTK hírügynökségnek adott, szombaton megjelent interjújában.
„Tekintettel az Olmütz (Olomouc) melletti Libavá katonai kiképzőközpont és Ukrajna földrajzi közelségére, Csehország nem tervezi kiképzői kiküldését ukrán területre, ahogy azt Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére néhány más állam mérlegeli” – szögezte le Cernochová.
Emlékeztetett: tavaly Csehország négyezer ukrán katonát képzett ki saját területén, és ugyanilyen számú katona kiképzése van az idei évre is jóváhagyva. Az ukrán katonák nyolcszázas csoportokban kapnak kiképzést Csehországban.
Amint értesülünk arról, hogy megvan a létszám, azonnal a rendelkezésükre bocsátjuk a szükséges kiképzési területeket és a kiképzőket – jegyezte meg a miniszter. Az Egyesült Államok sem tervezi, hogy kiképzőket küldjön ukrán földre, hasonlóan a csehekhez, a francia elnök viszont egy olyan koalíció létrehozását szorgalmazza, amelyben a tagországok ezt vállalják.
Elmondta, hogy a tavalyi év folyamán több alkalommal is meglátogatta a kiképzésen részt vevő ukrán katonákat, és nagyon jó benyomásokat szerzett. „Nagyon motiváltak, hiszen hazájuk védelmére készülnek, s tudják, hogy bizonyos képességek elsajátítására csak rövid idő áll rendelkezésükre” – magyarázta Jana Cernochová.
A miniszter asszony hangsúlyozta, hogy Csehországnak nincs semmiféle kifogása a francia államfő kezdeményezése ellen.
Csehországban támogatási program indult azoknak az ukrán menekülteknek a számára, akik ideiglenes védelemben részesültek az országban, és jelezték, hogy szeretnének visszatérni Ukrajnába – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Radio Prague International adására hivatkozva.
A jelentés szerint a Cseh Köztársaság belügyminisztériuma kísérleti projektet indít az ukrán menekültek önkéntes hazatérésének elősegítésére. Eszerint az állam fizeti a menekülteknek a menetjegyet és a betegek mentőautóval történő szállítását. A projekt júniustól novemberig tart. Az állam maximum 400 fő menetjegyét kész állni, valamint legfeljebb harminc beteg egészségügyi szállítását megszervezni.
A cseh kormány május közepén fogadta el a koncepciót. A programra az állami költségvetésből 5,5 millió koronát különítettek el. A menekültek csak egyszer élhetnek majd a fizetett önkéntes hazatérés lehetőségével.
A cseh belügyminisztérium közlése szerint áprilisban mintegy 339 ezer ukrán állampolgár élt Csehországban, akik Oroszország teljes körű inváziója miatt hagyták el hazájukat. Az elmúlt hónapokban gyakorlatilag nem változott az ideiglenes védelem alatt álló ukrán menekültek száma az országban.
Csehország lőszerbeszerzési kezdeményezésébe eddig az Európai Unió és a NATO tagállamaiból 15-en kapcsolódtak be, és együttesen több mint 1,6 milliárd eurót adtak össze – közölte Petr Fiala cseh kormányfő kedden este Prágában több uniós ország vezető politikusának munkavacsorája előtti sajtótájékoztatón.
Petr Fiala meghívására a prágai munkavacsorán Andrzej Duda lengyel államfő, Mette Frideriksen dán, Mark Rutte holland és Evika Silina lett miniszterelnök, James O’Brien amerikai külügyminiszter-helyettes, valamint Denisz Smihal ukrán miniszterelnök vett részt.
Andrzej Duda újságíróknak nyilatkozva leszögezte: Ukrajna védelmi képességeinek megerősítése jelenleg a Nyugaton múlik.
„Az első lőszerszállítmány június első napjaiban érkezik meg Ukrajnába. Több tízezer darab 155 milliméteres lőszer pedig a hónap folyamán” – mondta a cseh kormányfő.
„Az eddig összegyűlt pénz mintegy félmillió darab lőszerre elegendő az év végéig” – jelentette ki a dán miniszterelnök. „Ez megváltoztathatja a harctéri helyzetet” – tette hozzá.
Ebben bízik a lengyel államfő is. „Az orosz gazdaság hadirendszerben működik. Ukrajna lőszerhiánnyal küszködik és korlátozott lehetőségei vannak. A lőszerszállítmányok növelése és Ukrajna védelmi képességei megerősítésének biztosítása jelenleg a Nyugaton múlik” – hangsúlyozta Andrzej Duda újságírók előtt.
„Ukrajna esetleges veresége veszélyt jelentene az euroatlanti elrendeződésre” – jegyezte meg a lengyel elnök.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök köszönetet mondott az uniós politikusoknak a támogatásokért. Kijelentette: bízik abban, hogy Ukrajna a nyugati országoktól rövidesen néhány F-16-os vadászgépet is kap, amelyekkel meg tudná állítani az „orosz terrort”.
Csehország az EU februári csúcstalálkozóján kezdeményezte, hogy az uniós országok keressenek muníciót Ukrajna számára az EU-n kívüli országokban. Eddig mintegy húsz ország biztosította támogatásáról a cseheket, de pénzt csak 15-en küldtek erre a célra.
Nem megvalósítható a hadköteles ukrán férfiak Ukrajnába való visszaküldését célzó javaslat – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerdán Prágában.
A cseh diplomácia vezetője a TOP 09 kormánykoalíciós párt felvetésére reagált. A jobboldali párt néhány napja azt közölte, hogy a kormánykoalíció legközelebbi ülésén felveti ezt a témát.
Jan Lipavsky, a Kalózpárt képviselője a szerdai kormányülés előtt újságíróknak azt mondta, nem érti, hogyan lehetne egy ilyen javaslatot megvalósítani.
„Lehetetlen valakit csak úgy elfogni és Ukrajnába küldeni azzal a tudattal, hogy ott besorozzák a hadseregbe. Ezt a nemzetközi jog és a különféle szerződések nem teszik lehetővé” – fejtette ki álláspontját a miniszter.
„Látjuk, hogy aránylag élénk vita folyik erről, és hogy Ukrajna is jelzi, hogy szüksége lenne harcképes férfi állampolgáraira hadseregében” – mutatott rá Jan Lipavsky.
Hangsúlyozta, hogy „nagyon érzékeny kérdésről van szó”, amelynek fejleményeit a cseh diplomácia nagy figyelemmel követi, és követik azt a vitát is, amely erről a szomszédos országokban is folyik.
Vít Rakusan belügyminiszter, a szintén kormánykoalíciós Polgármesterek és Független Személyiségek (STAN) pártjának elnöke korábban közölte, hogy a kormányzat párbeszédet folytat az ellenzékkel az ukrán menekültek csehországi tartózkodását szabályozó úgynevezett lex Ukrajna szigorításáról. „A hadköteles személyek visszaküldése hazájukba a nemzetközi jog szerint jelenleg nem lehetséges” – mutatott rá a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízióban a belügyminiszter.
A prágai sajtó szerint jelenleg több tízezer hadköteles ukrán férfi él Csehországban. A TOP 09 álláspontja szerint visszaküldésük hazájukba az Ukrajnának nyújtott segítség újabb formája lehetne.
Az első, csaknem 180 ezer darab lőszerszállítmányt júniusban érkezik meg Ukrajnába. A további szerződéseket öt-hat számjegyű lőszerre kötik meg, jelentette be Petr Pavel Csehország elnöke az ARD német tévécsatornának adott interjújában.
„Petr Fiala miniszterelnökünkkel azt feltételezzük, hogy az első, csaknem 180 000 darab lőszert tartalmazó szállítmányt júniusban szállítják, és további szerződéseket kötünk öt-hat számjegyű lőszerre” – mondta Pavel.
Ami a késedelmet illeti, Pavel véleménye szerint az a konkurencia miatt alakult ki, mert sokan tudtak a cseh erőfeszítésről, hogy sürgősen kutassanak fel lövedékeket. Ukrajna partnereinek nyíltan kellett beszélniük erről a kezdeményezésről, hogy minél több országot vonhassanak be ezekbe az erőfeszítésekbe, magyarázta Pavel, ezzel „felfedték kártyáikat”, amit Oroszország kihasznált.
Oroszország sokkal erősebb, mint Ukrajna, és a Nyugat támogatása ellenére közeledik az a pillanat, amikor a fegyveres erők humán erőforrása és az ukrán lakosság támogatása egyre inkább korlátozza Ukrajna erőfeszítéseit.
„Ebben a helyzetben, és én már régóta beszélek erről, fontos, hogy minden lehetséges módon támogassuk Ukrajnát, hogy az orosz agresszor számára egyértelművé tegyük, nincs értelme folytatni a háborút, hogy Oroszország nem ér el további katonai sikereket. Mert amíg Oroszországnak van reménye a sikerre, nincs oka béketárgyalásokat folytatni” – vélekedik a cseh elnök.
Csehország visszahívta nagykövetét Oroszországból, aki 2022-től valójában Prágában tartózkodott, jelentette be Jan Lipavsky, Csehország külügyminisztere a TV NOVA adásában.
Lipavszkij megerősítette, hogy a kormány visszahívta Vítězslav Pivoňka-t, Csehország oroszországi nagykövetét.
Pivoňka hivatalosan május végéig töltené be a nagyköveti posztot. 2018 óta dolgozik Moszkvában, de az elmúlt 2 évben valójában Prágában tartózkodott.
Ráadásul Csehországnak nincs szándékában elküldeni képviselőjét Vlagyimir Putyin „beiktatására”.
„Csehország jelenlegi kapcsolatai Oroszországgal nem felelnek meg annak, hogy Jan Ondrzejka ideiglenes megbízottunk részt vegyen egy ilyen ünnepségen” – hangsúlyozta a Külügyminisztérium vezetője.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
🚨 Breaking News: Putin has appointed Alexander Darchiyev as Russia's new ambassador to Washington. This move could signal new dynamics in US-Russia relations. How will this impact diplomacy moving forward? 🌐 #Russia#USRelations#Darchiyev#Diplomacy: https://t.co/EEUt4eUasV
— Global Banking & Finance Review (@GBAFReview) March 6, 2025
Jövő héten kezdődik Csehországban az Immediate Response (Azonnali válasz) elnevezésű gyakorlat, amelyen a cseh és amerikai hadsereg katonái vesznek részt – számolt be a Jevropejszka Pravda nyomán az Index.
A Cseh Köztársaság vezérkarának szóvivője, Magdalena Dvoráková elmondta, hogy mintegy 800 amerikai és 350 cseh katona vesz részt a gyakorlatokon, amelyekre a libavai gyakorlótéren kerül sor.
Ezek a gyakorlatok a NATO Steadfast Defender 24 manővereinek részét képezik. Ez az elmúlt évtizedek legnagyobb hadművelete, amelyen több mint 90 ezer katona vesz részt a NATO valamennyi tagállamából, Európa különböző részein.
Dvoráková szerint a gyakorlatok fő célja az, hogy teszteljék a cseh hadsereg képességét a cseh területen tartózkodó szövetséges csapatok átfogó támogatására nagyszabású műveletek során, hogy támogassák a szövetségesek erőfeszítéseit a NATO keretein belüli védelmi potenciál kiépítésére a cseh fegyveres erők állományának és eszközeinek bevonásával, valamint a cseh hadsereg képességének erősítése a taktikai tervezés teljes folyamatában való részvételre.
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Oroszország szándékos kibertámadásai célzottak, és Csehország biztonsága és stabilitása ellen irányulnak – jelentette ki pénteken Ján Lipavsky cseh külügyminiszter, miután jelentést kapott arról, hogy a Microsoft Outlook korábban nem ismert gyenge pontjait kihasználva több intézmény ellen is kibertámadást hajtottak végre.
Vít Rakusan belügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ideje fokozódnak az orosz kibertámadások és számítógépes kémkedések, többtucatnyi, az infrastruktúra elleni ilyen támadást észleltek.
Ján Lipovsky szerint, aki a Cseh Kalózpárt tagja, a támadások módszere és középpontja az APT28 nevű csoport tevékenységeire emlékeztet, amely az orosz katonai felderítéssel áll kapcsolatban.
A miniszter szerint nem kétséges az orosz katonai hírszerzés (GRU) érintettsége.
„Németországgal és más EU- és NATO-tagállamokkal együtt elítéltük az orosz hackereknek a rendszereink tönkretételére irányuló kísérleteit. A problémát gyorsan felfedeztük és elhárítottuk. Ma nyilvánosan is elítéljük a különleges hackereket” – áll a külügyminiszter közleményében, amelyet szóvivője, Daniel Drake juttatott el a CTK cseh hírügynökségnek, amely szerint az állami hatóságokat és az energiaszektort érték támadások.
Vít Rakusan, aki a Polgármesterek és Függetlenek pártnak (STAN) a tagja, miután pénteken találkozott német kollégájával, Nancy Faeserrel, újságírók előtt kijelentette: a szaporodó támadások ellenére Csehország szoros figyelemmel kíséri a lehetséges célpontokat, és naponta cserél információkat Németországgal.
A fenyegetések többsége a nagyközönség előtt nem ismert, és korai szakaszban eltávolítják őket.
Rakusan és Nancy Faeser is megerősítette, hogy a kibertámadásokat az orosz katonai hírszerzés szervezi. A német belügyminiszter szerint a támadások 2022-ben kezdődtek, és német hadiipari vállalatok és az űrügyi ágazat ellen is irányulnak. Rakusan szerint a cseh belügyminisztérium részlegeit és rendszereit is napi szinten érik különböző támadások.