Sok uniós képviselőnek újdonságként hatottak a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét értékelő tanácskozáson elhangzottak. El sem tudják képzelni, milyen megpróbáltatásoknak vannak kitéve a Kárpátalján élő magyarok. Erről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! adásában.
Fokozódik a nyomás a kárpátaljai magyar kisebbségen. 2021 márciusától az ukrán hatóságok a kettős állampolgárság szabályozásának előkészítéseként a kettős állampolgárok felkutatására kaptak parancsot, ezáltal Ukrajna saját állampolgárainak listázására adott rendeletet – mondta nemrég egy interjúban a kárpátaljai politikus.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának múlt heti ülésének kiemelt témája volt a kárpátaljai magyarok helyzete.
A tanácskozáson helyzetértékelést adó kárpátaljai politikus elmondta, hogy 2014 óta egyre szomorúbb és reménytelenebb a magyar kisebbségek helyzete az országban – több esetben az ukrán hatóságok asszisztálásával – magyarellenes gyűlöletkampány folyik.
Brenzovics László szerint fontosak az ilyen ülések, mert sok uniós képviselő el sem tudja képzelni milyen sok megpróbáltatásnak van kitéve a kárpátaljai magyarok kisebbség.
A találkozón döntés született, hogy levélben tájékoztatják az Európai Unió vezetőit a magyar kisebbség helyzetéről.
Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő, a munkacsoport társelnöke rámutatott, hogy az ukrajnai kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyarok jogai egyre súlyosabban csorbulnak hétről hétre.
„Korlátozzák az oktatáshoz, a nyelvhasználathoz való jogukat, és a magyar szervezetek folyamatos vegzálásnak vannak kitéve” – sorolta a példákat.
A kettős állampolgársággal kapcsolatos szabályozást is megemlítette. Mint ismert, egy február végi elnöki rendelet értelmében Ukrajna megtiltja a kettős állampolgárok bármilyen hivatalviselését az országban, amely durván diszkriminálja a kárpátaljai magyarságot.
Brenzovics László elmondta, hogy nem teljesültek azok a remények, amelyeket a magyar kisebbség Volodimir Zelenszkij elnöktől várt. Az oktatási jogok tekintetében az előző államfő, Petro Porosenko politikájának folytatása zajlik.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
This will be the first meeting between Ukraine, the European Union, and NATO in this trilateral format. I look forward to meeting @JensStoltenberg and @JosepBorrellF to strengthen our partnership and cooperation in defending Ukraine and Europe. https://t.co/QA0g0I0B3W
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
A járványszabályok betartásával, rendhagyó módon tartotta meg soron következő ülését a KMKSZ választmánya. Brenzovics László, a szövetség elnöke online tartotta meg éves beszámolóját, amelyben hangsúlyozta: a múlt esztendő és az idei év eltelt időszaka nem volt könnyű a kárpátaljai magyarság számára. Túl vagyunk egy sikeres önkormányzati választáson, ugyanakkor számos, korábban nem tapasztalt nehézséggel kellett szembenézniük az embereknek és a szövetségnek is – fogalmazott a KMKSZ elnöke.
Online találkozóra került sor február 8-án a kárpátaljai magyarság képviselői és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Nemzeti Kisebbségi Főbiztosi Hivatalának új vezetője között.
Orosz Ildikó, Brenzovics László és Csernicskó István részletesen tájékoztatta Kairat Abdrakhmanovot az ukrajnai nyelv- és oktatáspolitika hatásairól a kárpátaljai magyar közösség helyzetére. A tolmács nélkül zajlott, közvetlen hangulatú megbeszélésen a kárpátaljai magyar közösség képviselői egyebek mellett szót ejtettek az ukrajnai oktatási törvényekről, az államnyelvi törvényről és a decentralizációról, valamint beszámoltak arról, hogy az utóbbi években hogyan szűkülnek az ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok jogai.
A Zoom felületen megtartott találkozón az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosi Hivatalának munkatársaként részt vett továbbá Eleonora Lotti, Iryna Ulasiuk és Kateryna Haertel.
Az EBESZ 1993. január 1-jén hozta létre a nemzeti kisebbségi főbiztos tisztséget annak szolgálatára, hogy az etnikai, nemzetiségi és nyelvi konfliktusok a lehető legkorábbi szakaszban megelőzhetőek legyenek. E tisztség létrehozása elsősorban válasz a volt Jugoszlávia területén kialakult háborús helyzetre, mivel attól tartottak, hogy hasonló szituáció megismétlődhet Európa más pontjain is, különösen a demokratikus átmenetben levő országokban.
Az egykori kazah külügyminiszter, Kairat Abdrakhmanov 2020. december 4-én kezdte el a munkát az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosaként.
After a nine hour long trip by train, we arrived in Kyiv. Looking forward to productive meetings with Ukrainian leaders to discuss ways to strengthen security and stability in the region and helping people on the ground. #ItsAboutPeople#OSCE2023pic.twitter.com/bpUw5lCZ5s
Borúsnak látja az ukrán-magyar kétoldalú kapcsolatok alakulását és a kárpátaljai magyarság helyzetét a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, de úgy véli, a nehézségek ellenére is jobb tárgyalni, mint nem tárgyalni. Brenzovics László erről a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent interjúban beszélt.
– Szijjártó Péter szerdai kijevi látogatására időzítve ukrán nacionalisták fenyegették meg ismét a kárpátaljai magyar szervezeteket azzal, hogy „magyar vér fog folyni”, ha a magyar külügyminiszter nem mondja le útját. Ez már a sokadik nyílt fenyegetés az elmúlt évekből, ismeretlenek korábban a KMKSZ irodáját is felgyújtották, az Ukrajna „ellenségeit” listázó Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet honlapján pedig az ön neve is szerepel. Mondhatjuk azt, hogy a rendszerváltás óta sosem éltek ehhez fogható megfélemlítő légkörben a kárpátaljai magyarok? – Igen, mondhatjuk. 2014 óta olyan események történtek, amelyek korábban példátlanok voltak: magyarellenes tüntetések, fenyegető levelek, irodánk felgyújtása. Ezek sajnos megszokottá váltak, s mindig azokat az eseményeket előzik meg, amelyek fontosak lehetnének az ukrán–magyar kapcsolatokban. Jelenleg Szijjártó Péter látogatása volt ilyen esemény. A magyar kormány gesztusait, az újabb segélyek felajánlását Ukrajnának a kárpátaljai magyarság megfenyegetése követte.
– Mire vezethető vissza az ukrán nacionalisták fokozott aktivitása és a magyarellenesség megerősödése? – A 2014-es események után elszabadultak a nacionalista indulatok Ukrajnában. Először az ukrán média kezdte el negatívan beállítani a magyarságot. Ez egyáltalán nem volt indokolt, hiszen a kárpátaljai magyarok Ukrajna lakosságának mindössze 0,3 százalékát alkotják, s lojális állampolgárai az országnak. Magyarország is megtett mindent annak érdekében a kezdetektől fogva, hogy Ukrajna integrálódhasson az európai struktúrákba. Jelentős szerepet vállalt Magyarország például az uniós vízummentesség megadásában. Erről azonban nem beszélt az ukrán sajtó, a kárpátaljai magyarságot folyamatosan szeparatistaként állította be, amely nem akarja megtanulni az ukrán nyelvet. Magyarországot pedig olyan országnak, amely ármánykodik, s az a célja, hogy visszaszerezze Kárpátalját. Ezt eredményesen sulykolták az elmúlt években, hiszen a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Oroszország után Magyarországhoz viszonyulnak a legnegatívabban az ukránok.
– Nemcsak a nacionalisták, de az állam részéről is zaklatásoknak vannak kitéve. Önnél is tartottak nemrég házkutatást az Ukrán Biztonsági Szolgálat kommandósai egy olyan büntetőügyre hivatkozva, amelyben azzal gyanúsítanak magyar szervezeteket, hogy az ország területi egységének megbontására, a határok erőszakos megváltoztatására törekednek. Az októberi ukrajnai önkormányzati választásokba való állítólagos magyar beavatkozás miatt pedig kitiltották az országból Grezsa Istvánt, a magyar kormány miniszteri biztosát. Mit tudnak tenni ebben a helyzetben? – Megpróbálunk túlélni és a nehéz körülmények között folytatni munkánkat. Rendkívül abszurd dolog olyan embereket kitiltani, akik rendkívül sokat tettek annak érdekében, hogy Kárpátaljára különböző humanitárius támogatások érkezzenek, s elősegítsék a fejlődést a térségben. Évek óta zajlanak a jótékonysági alapítványok ellen nyomozások. Ezeken az alapítványokon keresztül juttatott a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Bethlen Gábor Alap jelentős támogatásokat Kárpátaljának, amelyek pozitívan befolyásolták a térség fejlődését, s nem mellékesen jelentős adóbevételt jelentenek Ukrajna számára. Most ezek ellen nyomoznak szeparatizmus vádjával, miközben paradox módon Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Szijjártó Péter egyetértettek abban, hogy Kárpátalján nincs magyar szeparatizmus. Ellentmondásos az is, hogy miközben házkutatások zajlanak és az ukrán sajtó ezeknek a szervezeteknek a munkatársairól, mint a szeparatizmus finanszírozóiról ír, az alapítványok tovább működhettek az elmúlt két évben, számláikat nem zárolták, zajlik a különböző pályázatoknak a végrehajtása. Ebből is következik, hogy nyomásgyakorlás és megfélemlítés zajlik. Dmitro Kuleba azt mondta az alapítványok ellen folytatott nyomozások kapcsán, hogy a leendő vádlottaknak a bíróság előtt kell majd bizonyítani ártatlanságukat, mintha nem lenne ártatlanság vélelme, s nem a vádlóknak kellene igazolniuk vádjaik megalapozottságát.
– Ön hogyan élte meg azt, hogy az otthonában is házkutatást tartottak? Meglepődött, vagy az elmúlt évek eseményeinek a tükrében számított rá? – Nem lepett meg, hiszen két éve zajlanak a különböző kihallgatások, a dokumentumoknak a begyűjtése. A házkutatás módja azonban rendkívül durva és félelemkeltő volt, hiszen semmi sem indokolta, hogy állig felfegyverzett álarcos emberek hajtsák végre. Másrészt nyugodtan állunk e vizsgálatok elé, hiszen semmiféle takargatnivalónk nincs. Az alapítványok átláthatóan, az ukrán törvényeknek megfelelően működnek.
– A 2017-ben elfogadott oktatási, majd a 2019-ben megszavazott nyelvtörvény korlátozza a magyarokat abban, hogy anyanyelvüket használják. A gyakorlatban mennyire érezhető ezeknek a jogszabályoknak az alkalmazása? – Érezhető, hiszen feszültséget, bizonytalanságot gerjesztenek ezek a törvények. Bár a magyar iskolák vonatkozásában 2023-ban lépnek hatályba az új szabályok, mégis csak elgondolkodik mindenki azon, hogy milyen jövője van saját gyermekének Kárpátalján, ha ez az iskolai oktatás átalakul és nagyrészt megszűnik. Példaként láttuk azt, hogy tavaly egy csapásra szűnt meg az orosz nyelvű oktatás Ukrajnában. Másrészt, a nyelvi kérdések mellett ez a törvény más abszurd dolgokat is tartalmaz: például az ötvenezernél kisebb lélekszámú városokban nem lehet középiskolát létrehozni. Ha ezen nem hajlandók módosítani, negyven magyar középiskolát kellene bezárni még a nyelvi szankciók életbe léptetése előtt. Ez azt jelentené, hogy magyar nyelven oktatni középiskolában csak Ungváron és Munkácson lehetne. Különös, a világon szinte példátlan gyakorlat az is Ukrajnában, hogy a magánszférában, a közszolgáltatásban, éttermekben, üzletekben, fodrászatokban is meghatározzák, milyen nyelven kell kommunikálnia a szolgáltatónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek. Csak akkor térhetnek át másik nyelv használatára, ha közösen megegyeznek róla. Láttunk már példát arra, hogy visszaéltek ezzel, sőt Ukrajnában „nyelvi rendőrség” is van, amely ezeket a szabályokat felügyeli.
– Az oktatási és a nyelvtörvényt arra hivatkozva alkották meg, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek nem beszélik elég jól az ukránt. Van ebben igazság? – Azt elismerem, hogy az ukrán nyelvet nem jó módszerrel oktatják a magyar iskolákban. Erre számos alkalommal felhívtuk már a figyelmet, és sok mindent tettünk annak érdekében, hogy ezen a helyzeten javítsunk. Én, mint tanár, aki orosz–magyar kéttannyelvű iskolában tanítottam, ahol az orosz nyelvű osztályban magyarok is tanultak, tudom azt, hogy ilyen módszerekkel nem javul a gyerekek tudásszintje és nyelvtudása. Ha ugyanis egyből arra kényszerítjük őket, hogy ne az anyanyelvükön tanuljanak, akkor nem csupán ezt a nyelvet nem fogják megfelelő szinten beszélni, hanem más tantárgyoknak az anyagait sem tudják elsajátítani. Másrészt emberi jogokról van szó. Emberi jog az, hogy a szülő megválaszthassa, milyen nyelven kívánja taníttatni gyermekét. Paradox módon az elmúlt években a legjobb eredményeket az orosz iskolák végzősei érték el az ukrán nyelvi tanulmányi versenyeken. S bár a magyartól távol álló nyelvről van szó, a magyar iskolások az átlagnál nem értek el rosszabb érettségi eredményeket ukrán nyelvből.
– Az ukrán–magyar kapcsolatok megromlása és ezzel párhuzamosan az ukrán nacionalisták fenyegetései még Petro Porosenko elnöksége idején kezdődtek, de úgy tűnik, Volodimir Zelenszkij alatt sem csitultak. Többet vártak Zelenszkijtől? – Mindenki többet várt tőle. A választások előtt, hogy maximalizálja a szavazatokat, igyekezett ezt a témát kerülni, míg Porosenko a kampányának középpontjában tartotta az ukrán nyelv kiterjesztésének a kérdését. Mindenki arra számított, hogy ezeket a szigorú intézkedéseket felülvizsgálják, de ez nem történt meg. Ennek következtében rendkívüli mértékben visszaesett Zelenszkij és pártja támogatottsága: másfél évvel a választások után a Nép Szolgája csak a negyedik legnépszerűbb párt Ukrajnában.
– Minden nehézség ellenére a magyar kormány igyekszik fenntartani a kommunikációs csatornákat Kijevvel. Lát esélyt arra, hogy előbb-utóbb pozitív irányba mozdulnak el a kétoldalú kapcsolatok? – A közeljövőben nem. Szijjártó Péter látogatása is azt mutatta, hogy egy helyben toporgunk. Míg Magyarország széles gesztusokat tesz – a napokban száz lélegeztetőgépet adományozott –, ajánlatokkal áll elő, ezek nem vezetnek semmire. Ezek a gesztusok az ukrán központi médiában egyáltalán nem jelennek meg, ukrán részről nem értékelik őket. A jelenlegi politikai helyzetben nem igazán látom azt, hogy az oktatási vagy nyelvi kérdésekben jelentős előremozdulás történne. Dmitro Kuleba a látogatás előtt kijelentette, hogy nem fognak módosítani az oktatási törvényen, de a megbeszélések során legalább megegyeztek abban, hogy tárgyalnak a kérdéskörről az oktatási vegyesbizottság ülésén. Azt is aggasztónak tartom, hogy már évek, évtizedek óta nincs előrelépés a mindkét fél számára és Kárpátalja számára is fontos infrastrukturális projektek megvalósításában, mint a Tisza-híd felújítása, az új határátkelők kiépítése, az autópályák összekötése. Volt egy rendkívül érdekes momentuma is a szerdai látogatásnak: a tárgyalásokon a kárpátaljai magyarság megválasztott képviselői közül senki sem vett részt, ezzel szemben ott volt az államfő által nemrég kinevezett megyei adminisztráció elnöke és elnökhelyettese, ami arra utal, hogy Ukrajna a két ország kommunikációjában ezekre a személyekre helyezi majd a hangsúlyt. Ennek ellenére jobb tárgyalni, mint nem tárgyalni. Üdvözlendő Szijjártó Péternek és a magyar kormányzatnak az a szándéka, hogy egy normális párbeszédet alakítson ki.
Magyarország addig blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket, amíg nincs megállapodás a kárpátaljai magyaroktól elvett kisebbségi jogok visszaadásáról.150 ezer kárpátaljai magyar sorsa fontosabb bármilyen geopolitikai megközelítésnél.
November 30-án az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) házkutatást tartott Brenzovics Lászlónál, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöknénél, valamint a nevéhez köthető szervezeteknél: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány székházában és a Szövetség ungvári székházában.
Az említett nap reggelén több internetes portálon is megjelent hír, mely szerint a felsorolt épületeknél ismeretlen, fegyveres személyek, Brenzovics László házánál pedig felfegyverkezett, civil ruhás személyek jelentek meg.
A beregszászi főiskola munkatársainak elmondása szerint az SZBU dolgozói körülbelül fél kilenckor jelentek meg a felsőoktatási intézményben. A 15 személyből álló csoport egyenruhás, felfegyverkezett katonákból és civil ruhás nyomozókból állt. Miután bejelentették az épület teljes lezárását, arról érdeklődtek, hogy hol található a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány, azonban kérdésükre mindaddig nem kaptak választ, amíg a helyszínre ki nem érkezett a jogászcsoport Farkas-Kordonec Gabriella és Kozák Andrea jogtanácsos, valamint Vajdics Jaroszláv ügyvéd személyében. A hatóságok átadták a jogászoknak a házkutatási engedélyt, melyet a Zaporizzsja megyében található Zsovtnevi kerületi bíróság állított ki még november 23-án. Érdemes megjegyezni, hogy a törvények értelmében a dokumentumot egy kárpátaljai bíróságnak kellett volna kiállítania, hiszen mind Brenzovics László, a jótékonysági alapítvány elnöke, mind pedig Vass Ilona igazgató asszony kárpátaljai lakos. Érdekes módon, ez nem így történt.
A jogászokból álló munkacsoport az akció végéig jelen volt, elmondták, hogy az SZBU képviselői alaposan átvizsgálták az ott lévő dokumentumokat és számítógépeket, ezt követően pedig több merevlemezt és okmányt is lefoglaltak. Mivel a hatóságok nem kerestek konkrét okmányokat és senkit nem vontak felelősségre, a jogászcsoport úgy véli, valószínűleg politikai indíttatású lehet a házkutatás, mely elsősorban az alapítvány, s az azt irányító személyek ellen irányul.
„Jelenleg ellenőrzik a külföldi alapítvány Ukrajna szuverenitásának megsértését célzó tevékenységekben való részvételéről szóló információkat. Különösen ellenőrzik Ukrajna belügyeibe való esetleges beavatkozást, továbbá Ukrajna állambiztonságának károsítását Magyarország jogszabályainak hamis terjesztése és állami szerveinek hazánk egyes területein működő joghatósága révén.
A bíróságot megelőző nyomozás során kivizsgálják egyes ukrán közszereplők külföldi államnak nyújtott segítségének tényét is. Az említett személyeket a szomszédos ország állami hivatalainak támogatásával, Ukrajna ellen irányuló tevékenységgel, hazaárulással gyanúsítják” – olvasható az SZBU honlapján.
A hatóságok kijelentették azt is, hogy a házkutatás során „több dokumentumot is felleltek, melyek a Nagy-Magyarország kifejezést, valamint az etnikai autonómia Kárpátalján való megteremtését népszerűsítik. Lefoglaltak továbbá számítógépes berendezéseket és egyéb anyagokat, amelyeket a nyomozók a vádlottak illegális tevékenységének bizonyítékaként vizsgálnak majd”.
Érdemes megjegyezni, hogy egyes online kiadványok (köztük a nyíltan magyarellenes publikációiról ismert madyar.info oldal) még azelőtt, hogy megjelent volna bármilyen hivatalos információ az esettel kapcsolatban, hazaárulással és autonóm törekvésekkel vádolták az ismert politikust. Forrásokra való hivatkozás nélkül azt állították, hogy a rendvédelmi szervek állítólag vitathatatlan bizonyítékokkal rendelkeznek Brenzovics László Magyarország javára folytatott ukránellenes tevékenységéről.
Darcsi Karolina, a KMKSZ kommunikációs titkára elmondta, hogy a szervezet mélységesen elítéli az SZBU fellépését a régió magyar irodáival és szervezeteivel szemben. „Ma reggel fegyveres személyek jelentek meg több irodánk előtt is. […] Másfél évvel ezelőtt az SZBU már indított egy büntetőeljárást alapítványaink ellen szeparatizmus vádjával […] Egyelőre nem ismert, hogy a mai házkutatások összefüggésben vannak-e azzal az üggyel” – közölte.
Barta József, a KMKSZ alelnöke közölte, hogy a házkutatás teljesen zárt ajtók mögött folyt, a bent lévőkkel lehetetlen volt felvenni a kapcsolatot. Hozzátette, hogy jelenleg a történtek okai és indokai nem ismertek, viszont érdekes az a tény, hogy az elkövetkező héten kellene üléseznie az újonnan megalakuló megyei tanácsnak, s az akció összefüggésben lehet a politikai erők tárgyalásaival a koalícióra lépést illetően. Elmondása szerint ahhoz, hogy kiderüljön a történtek valós oka, több információ és idő szükséges.
A KMKSZ nyilatkozatban fejezte ki felháborodását az üggyel kapcsolatban. A szervezet példátlannak tartja azt a durva beavatkozást, amelynek keretében a titkosszolgálat fegyveres kommandósai megszállták Brenzovics László, a KMKSZ elnökének lakását, a KMKSZ ungvári központi székházát, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány székhelyét házkutatás céljából.
„A zaporizzsjei bíróság egy régebben szeparatizmus vádjával megnyitott büntetőügyre hivatkozó döntése alapján végrehajtott akció során olyan tevékenységre kerestek bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul” – közölte a szervezet vezetősége.
„A KMKSZ úgy véli, hogy valójában koholt politikai vádak alapján tervszerűen felépített eljárásról van szó, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl, a kárpátaljai magyarság és vezetőinek megfélemlítése. A Szövetség ezért felszólítja az ukrajnai illetékes szerveket, hogy haladéktalanul vessenek véget a KMKSZ és a kárpátaljai magyarok egyéb szervezetei ellen folytatott boszorkányüldözésnek. Egyben felhívja Magyarország és a nemzetközi szervezetek figyelmét az ellenünk állambiztonsági eszközökkel folytatott politikai nyomásgyakorlásra. Úgy véljük, hogy ezek a cselekmények károsan hatnak nemcsak az ukrajnai magyar kisebbségre, de az ország nemzetközi megítélésére is, s nagyban hátráltatják Ukrajna és Magyarország jószomszédi viszonyának helyreállítását” – olvasható a nyilatkozatban.
Az ügy kapcsán még aznap felszólalt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. „Az elmúlt időszak ígérgetései, az idézőjeles »békülési törekvések« ellenére Ukrajnában továbbra is kormányzati politika maradt a magyar közösség megfélemlítése és a magyarellenesség” – mondta el. A miniszter kijelentette, hogy minden nemzetközi fronton kiáll a kormány a kárpátaljai magyarokért, ezért NATO külügyminisztereinek ülésén fel fogja vetni a kárpátaljai magyar intézményeknél tartott házkutatások ügyét, továbbá behívatták Ukrajna magyarországi nagykövetét is a történtek miatt.
Számos ismert kárpátaljai politikus is kifejezte felháborodását a rendvédelmi szervek fellépése miatt, többek között Viktor Baloga, Olekszandr Kamenyas és Olekszandr Ledida is politikai nyomásgyakorlásnak véli az SZBU akcióját.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy néhány nappal a házkutatások előtt halálosan megfenyegette a Jobb Szektor (Правий сектор) egyik aktivistája a kárpátaljai magyarságot egy YouTube-ra feltöltött videóban, melynek szerb nyelvű címet adtak. A felvétel Beregszász névtáblájánál készült. A maszkos férfi közölte: „Ukrán földön éltek, mind tudjuk, hogy kik vagytok […] Tudjuk, hol dolgoztok, hol éltek, hol vannak a gyermekeitek.” A felvétel végén ultimátumot adott: ha a magyarok nem mondanak le az autonómiához fűzött reményekről, ők eljönnek a magyarok gyermekeiért. A felvételt azóta törölték a csatornáról.
Az utóbbi időben nem ez az egyetlen magyarellenes akció az országban. Nemrég nem engedték be az ország területére Grezsa Istvánt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztosát, aki által az elmúlt években jelentős mennyiségű humanitárius segélyhez jutott Ukrajna.
Hozzá kell tenni azt is, hogy az Ukrajna és Magyarország közötti kapcsolat súlyosbodása esetén történő kárpátaljai magyarok ellen irányuló provokációkat akár már hagyományosnak is nevezhetjük. Gondoljunk csak a beregszászi fáklyás felvonulásra, a magyar zászló többszöri meggyalázására Beregszászban, egyes radikális politikai erők képviselői szervezett fellépéseire, és sok más akcióra, ideértve a nagyszabású médiakampányokat is.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Reméljük, hogy jó kapcsolatot sikerül kialakítani Olekszij Petrov, újonnan kinevezett kárpátaljai kormányzóval és, hogy a kárpátaljai magyarság helyzete is javulni fog a jövőben – mondta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
A politikus hozzátette, hogy az új vezető kinevezésére egy rendkívül nehéz időszakban került sor.
Levélben kéri Dmitro Kulebától, az ukrán diplomácia vezetőjétől, valamint Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminisztertől a kishatárforgalom újbóli biztosítását Brenzovics László.
A KMKSZ elnöke levelében úgy fogalmaz, hogy Kárpátalja számára mind gazdasági, mind munkavállalás, mind pedig kapcsolattartás szempontjából nagy jelentőséggel bír, hogy lehetőség szerint mihamarabb helyreálljon a határok átjárhatósága.
Az elmúlt napok hírei szerint Magyarország és szomszédai sorra enyhítenek a korábban a koronavírus leküzdése céljából bevezetett szigorú határellenőrzési intézkedéseken. A KMKSZ Ukrajnát is szeretné bevonni a folyamatba. Ennek érdekében Brenzovics László levélben fordult Dmitro Kulebához és Szijjártó Péter.
A szlovák és a magyar hatóságok még március 20-án újra megnyitották a
komáromi határátkelőt a két ország állampolgárai számára, ami
lényegesen leegyszerűsítette a közlekedést és a kapcsolattartást a határ
menti térségben. Azóta megoldódott a kishatárforgalom szabályai
szerinti közlekedés Magyarország és Ausztria, Szlovénia, valamint
Románia között is.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter ukrán
kollégájával, Dmitro Kulebával egyeztetve is felvetette április 14-én,
hogy a jelenleg egyetlen – kizárólag a teherforgalom számára nyitva lévő
– határátkelőhelyen, Záhonynál tegyék lehetővé a határ mentén élők
ingázását. Ez nagy segítséget jelentene a Kárpátalján és az
Északkelet-Magyarországon élőknek – tette hozzá.
A magyar külügyek irányítójának felvetésére egyelőre nem érkezett
válasz az ukrán fél részéről, ezért Brenzovics László, a Kárpátaljai
Magyar Kulturális Szövetség elnöke a napokban levélben fordult Dmitro
Kuleba ukrán külügyminiszterhez és Szijjártó Péter magyar külgazdasági
és külügyminiszterhez a két ország közötti kishatárforgalom
helyreállítását sürgetve.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak, Külgazdasági és Külügyminisztérium
Tisztelt Külügyminiszter Úr!
Értesültünk róla, hogy Magyarország a járványellenes intézkedések
folyamatos enyhítésének keretében visszaállította, illetve vissza
szándékozik állítani a kishatárforgalmat számos szomszédos országgal.
Kárpátalja számára mind a gazdaság, mind a munkavállalás, mind pedig a
kapcsolattartás szempontjából nagy jelentőséggel bír, hogy lehetőség
szerint mihamarabb helyreálljon a határok átjárhatósága.
Ezért kérjük, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat az ukrán
külügyminisztériummal a kishatárforgalom újraindításáról Magyarország
viszonylatában.
I had a productive phone call with Minister of Foreign Affairs of 🇭🇺 Péter Szijjártó. As a follow-up to the conversation between 🇺🇦 President @ZelenskyyUa and Prime Minister of 🇭🇺 @PM_ViktorOrban, we are working to organize a meeting between the two leaders in the near future.