Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump háborúval fenyegette meg Kolumbia elnökét, Gustavo Petrót. Trump szerint Venezuela után Kolumbia lehet a következő ország, amelyre Washington fegyvert vet a kábítószer-kereskedelem elleni harcban.
A Politico cikke szerint az amerikai vezető ezt újságíróknak nyilatkozva mondta:
„Kolumbia rengeteg drogot állít elő. Jobb, ha az elnök magához tér, különben ő lesz a következő. Nagyon hamar ő lesz a következő. Remélem, hallja: ő lesz a következő” – mondta a Fehér Ház vezetője.
Eleinte Trump azt állította, hogy „nem gondolkodott túl sokat” Petróról, majd a kommentjei hirtelen közvetlen fenyegetésekké váltak a kolumbiai elnök felé.
Korábban a Politico-val készített interjújában az amerikai elnök már jelezte szándékát, hogy Venezuela területén folytatott nagyszabású katonai műveleteket kiterjessze Mexikóra és Kolumbiára is.
Szeptember óta az Egyesült Államok legalább 20 hajótámadást hajtott végre a Karib-térségben és a Csendes-óceánon, amelyek állítólag kábítószert szállíthattak – ez azonban nem megerősített információ.
A legújabb amerikai béketerv-javaslatok nem szólítják fel Oroszországot csapatainak kivonására Donyeck és Luhanszk térségéből egy demilitarizált övezet létrehozása érdekében – számolt be a Financial Times, írja a Jevropejszka Pravda.
Egy magas rangú ukrán tisztviselő, aki látta a javaslatok legutóbbi változatát kijelentette, az USA nem szólítja fel Oroszországot arra, hogy hagyja el a demilitarizált övezet keleti határává tervezett területeket. Ehelyett az Egyesült Államok ahhoz ragaszkodik, hogy az ukrán csapatok hagyják el állásaikat a donyecki régióban.
Trump kezdeti, 28 pontos béketerve tartalmazott egy javaslatot egy „semleges demilitarizált ütközőzóna” létrehozására, miután az ukrán csapatok kivonultak Donbászból.
A tárgyalásokon részt vevő ukrán tisztviselők szerint az Egyesült Államok egy olyan övezet létrehozását szorgalmazza, mint amilyen Észak- és Dél-Koreát elválasztja el a több mint 72 évvel ezelőtti fegyverszüneti szerződés aláírása óta.
Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a demilitarizált övezetet egy befagyasztott konfliktushoz vezető útnak tekinti, egy rövid távú szünetnek, amely időt adna Moszkvának az új offenzíva megindítása előtt csapatai átcsoportosítására.
Az ENSZ Közgyűlése támogatta az ukrán határozatot, amely a nemzetközi együttműködés erősítését és a csernobili atomerőmű-katasztrófa következményeinek minimalizálását célozza. Különösen az Egyesült Államok és Oroszország került azon országok közé, amelyek ellene szavaztak – írja az Ukrinform.
A „Nemzetközi együttműködés erősítése és az erőfeszítések koordinálása a csernobili katasztrófa következményeinek vizsgálata, enyhítése és minimalizálása érdekében” című határozatot 97 ország támogatta, 39 ország tartózkodott.
Nyolc ország szavazott ellene: Oroszország, Fehéroroszország, Kína, Észak-Korea, Nicaragua, Niger és az Egyesült Államok.
Az elfogadott határozat elismeri a katasztrófa súlyos következményeit, valamint az érintett közösségek és területek szükségleteit. Fehéroroszország összes módosító javaslatát elutasították az ukrán tervezetből.
Az ENSZ-nél tartott prezentáció során Ukrajna állandó képviselője, Andrij Meljnik élesen bírálta Fehéroroszország próbálkozását, hogy alternatív dokumentumot nyújtson be. Emlékeztetett, hogy Minszk elveszítette a morális jogot az ilyen lépések kezdeményezésére, miután 2022-ben biztosította területét az orosz invázióhoz, ami végül a csernobili erőmű ideiglenes megszállásához vezetett.
A Közgyűlés úgy döntött, hogy 2026. április 24-én külön ülést tartanak a tragédia 40. évfordulója alkalmából, és felhívta a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson segítséget Ukrajnának az atomerőművek sérült infrastruktúrájának helyreállításában.
[type] => post
[excerpt] => Az ENSZ Közgyűlése támogatta az ukrán határozatot, amely a nemzetközi együttműködés erősítését és a csernobili atomerőmű-katasztrófa következményeinek minimalizálását célozza. Különösen az Egyesült Államok és Oroszország került azon országok közé,...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1765530540
[modified] => 1765485729
)
[title] => Az ENSZ Közgyűlése elfogadott egy határozatot a csernobili katasztrófáról, az USA és Oroszország nemmel szavazott
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171840&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 171840
[uk] => 171793
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 171794
[image] => Array
(
[id] => 171794
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large.jpg
[original_lng] => 204140
[original_w] => 1030
[original_h] => 615
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large-300x179.jpg
[width] => 300
[height] => 179
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large-768x459.jpg
[width] => 768
[height] => 459
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large-1024x611.jpg
[width] => 1024
[height] => 611
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large.jpg
[width] => 1030
[height] => 615
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large.jpg
[width] => 1030
[height] => 615
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large.jpg
[width] => 1030
[height] => 615
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765478530:5
[_thumbnail_id] => 171794
[_edit_last] => 5
[views_count] => 792
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 612935034000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 15683
[1] => 40399
[2] => 124
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Csernobil
[1] => ENSZ Közgyűlés
[2] => Oroszország
[3] => USA
)
)
[3] => Array
(
[id] => 171834
[content] =>
Friedrich Merz német szövetségi kancellár december 11-én Berlinben, a NATO-főtitkárral, Mark Ruttéval tartott közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy az európaiak átadták Donald Trump amerikai elnöknek az Ukrajnára vonatkozó béketervezet javaslatait. A tárgyalások az Egyesült Államok adminisztrációjával akár már a hétvégén megkezdődhetnek, és a jövő hét elején esetleg Berlinben is találkozhatnak.
Merz elmondása szerint „tegnap délután részletes telefonbeszélgetést folytattunk Trump elnökkel, Emmanuel Macronnal, Keir Starmerrel és velem, és áttekintettük a következő napok folyamatát. Azt javasoltuk, hogy az amerikai adminisztrációval együtt fejezzük be a dokumentumok megvitatását. Ez egy olyan javaslat volt, amelyről az elnök a telefonbeszélgetésünk idején még nem tudott, mert azt az amerikaiaknak később küldtük el. Valóban késő délután küldtük el ezt a dokumentumot, amely területi engedményeket tartalmazott, amelyeket Ukrajna esetleg elfogadhat. De ez olyan kérdés, amelyre az ukrán elnöknek és az ukrán népnek kell válaszolnia. Ezt mondtuk el Trump elnöknek is” – hangsúlyozta a kancellár.
Hozzátette: ha a folyamat a tervezett módon halad, „a tárgyalások az amerikai adminisztrációval a hétvégén megtörténhetnek, és a jövő hét elején Berlinben esetleg találkozóra kerülhet sor”.
A Bloomberg közölte, Ukrajna elküldte az Egyesült Államoknak a felülvizsgált „béketervet”.
„Ukrajna felülvizsgálta a béketervet, és elküldte Washingtonnak Donald Trump elnök és európai vezetők közötti telefonbeszélgetés során – állítja egy az ügyhöz közel álló személy –, miközben mindkét fél folytatni próbálja erőfeszítéseit Oroszország inváziójának megállítására” – áll a jelentésben.
Ukrajnának folyamatosan meg kell győznie az Egyesült Államokat arról, hogy a frontvonalban uralkodó helyzetnek semmi köze az orosz kitalációkhoz, de ez nagyon furcsa, mert az Egyesült Államoknak saját hírszerzése, saját műholdjai vannak, és Ukrajna hírszerzési adatokat kap Washingtontól – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte, hogy rendkívül meglepődött az ukrajnai, az európai partnerek és az Egyesült Államok közötti eltérő képen. Ez általában azután történik, hogy az amerikaiak tárgyalnak az orosz hadsereggel. „Őszintén szólva, nem értem, hogy lehetséges ez, amikor minden fél hozzáfér műholdakhoz, és mi a partnereink műholdjairól kapunk információkat, és nem fordítva. És mindezzel együtt tájékoztatnunk kell, meg kell cáfolnunk a néha nagy ostobaságokat, mert teljesen másképp értelmezik, hogy mi történik a csatatéren” – panaszkodott.
Az elnök szerint ez a helyzet arra utal, hogy az oroszok keményebben dolgoznak információs partnereiknél, sikeresen terjesztve a hazugságaikat és kitalálásaikat, amelyek valóságnak tűnnek. A megoldás a hadsereg szorosabb együttműködése lehet az ő szintjükön. „Ezt folyamatosan hangsúlyozom a katonáinknak – minden nap együtt kell működniük az amerikaiakkal. Minden nap beszélniük, minden nap kommunikálniuk, minden nap tájékoztatniuk kell, minden nap valós információkat kell adniuk” – jegyezte meg, hozzátéve: „Mindenkinek valós információkkal kellene rendelkeznie.”
Zelenszkij azt mondta, hogy néha vannak olyan helyzetek, amikor Ukrajna és az Egyesült Államok ugyanazt a térképet mutatja egymásnak. De Ukrajna valós adatokra alapozva azt állítja, hogy az oroszok be vannak kerítve, az amerikaiak pedig orosz állításra alapozva azt, hogy az ukrán hadsereg állítólag be van kerítve. „Egyszerűen nem értem, hogy lehetséges ez. Ugyanaz a falu, és annyira másképp nézzük a dolgokat. Az egyetlen előny, hogy halljuk egymást, és az idő választ ad ezekre a kérdésekre. Az idő újra és újra megerősíti Amerikának és más partnereknek, hogy az orosz kijelentések nem igazak, és Ukrajna sokkal többre képes, mint azt bárki várta volna” – tette hozzá.
Az elnök felidézte Vlagyimir Putyin orosz diktátor és általában az oroszok Pokrovszkról és Kupjanszkról szóló kitalálásait is. Pokrovszkot az oroszok még nyáron „elfogták”, Kupjanszkot pedig Putyin szerint állítólag „körülvették”. A legmeglepőbb az, hogy az amerikaiak, akiknek hírszerzésük és műholdcsoportjuk van, ezután Ukrajnához fordulnak, és az orosz ostobaságok megerősítését követelik – tette hozzá. Ezért azt tanácsolta az amerikaiaknak, hogy a hírszerzési adatokra koncentráljanak, ne pedig arra, hogy „valaki valahol azt mondta”.
„Őszintén szólva, meglepődöm az ilyen kérdéseken. Mindenkinek valójában valós információkkal kellene rendelkeznie, különösen azoknak, akiknek erős műholdjaik, erős hírszerzésük, erős médiájuk van, és nem csak attól kellene vezéreltetniük magukat, hogy „valaki valahol mit mondott”, valaki mondott valamit valakinek, és így tovább” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnának folyamatosan meg kell győznie az Egyesült Államokat arról, hogy a frontvonalban uralkodó helyzetnek semmi köze az orosz kitalációkhoz, de ez nagyon furcsa, mert az Egyesült Államoknak saját hírszerzése, saját műholdjai vannak, és Ukrajn...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1765489980
[modified] => 1765485179
)
[title] => Zelenszkij bírálta az Egyesült Államokat, amiért hisz az oroszoknak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171838&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 171838
[uk] => 171854
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 170046
[image] => Array
(
[id] => 170046
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/zelenszkij-32.jpg
[original_lng] => 27577
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/zelenszkij-32-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/zelenszkij-32-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/zelenszkij-32.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/zelenszkij-32.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/zelenszkij-32.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/zelenszkij-32.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/zelenszkij-32.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765482259:8
[_thumbnail_id] => 170046
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1038
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 571229176002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 33
[4] => 47
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
[4] => Vélemények
)
[tags] => Array
(
[0] => 10911
[1] => 63
[2] => 404
[3] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bírálat
[1] => Ukrajna
[2] => USA
[3] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[6] => Array
(
[id] => 171766
[content] =>
A Republikánus Párt radikális szárnyához tartozó Thomas Massie törvényjavaslatot nyújtott be az Egyesült Államok NATO-tagságának megszüntetésére. A képviselő szerint a katonai szövetség elavult, túlságosan megterheli az amerikai adófizetőket, és növeli annak kockázatát, hogy az ország külföldi háborúba sodródjon.
A politikus azt állítja, hogy a NATO mára hidegháborús relikviává vált, amelyet a Szovjetunió ellensúlyozására hoztak létre. Közleménye szerint az amerikai adófizetők dollármilliárdokat költöttek a szövetségre, miközben a NATO-tagság szerinte annak kockázatát is növeli, hogy az Egyesült Államok külföldi háborúba sodródjon. Úgy véli, az ország alkotmánya nem jogosít fel tartós nemzetközi katonai együttműködésre, és Amerika nem lehet tovább a „világ biztonsági takarója”.
A javaslatot eddig egyetlen képviselő, Anne Paulina Luna támogatta. Hasonló kezdeményezés már korábban is született: Mike Lee republikánus szenátor júniusban a szenátus elé vitt egy azonos célt szolgáló indítványt.
A kilépés azonban jelenleg nem reális forgatókönyv.
A NATO-tagság kétpárti támogatást élvez, így nincs meg sem a képviselőházban, sem a szenátusban a szükséges többség. Mindez annak ellenére, hogy Donald Trump elnökként többször bírálta a szövetséget, és nem volt hajlandó egyértelműen kiállni az 5. cikkely mellett.
Az Egyesült Államok a NATO 2024–2025 közötti, 4,6 milliárd eurós költségvetésének csaknem 16 százalékát fedezi, nagyjából 730 millió eurót. A szövetség történetében mindössze egyszer – a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után – lépett életbe az 5. cikkely, akkor is az amerikai kérésre.
Az alkotmány szerint amíg Ukrajnában hadiállapot van érvényben, nem helyénvaló parlamenti választások megtartásáról tárgyalni – jelentette ki csütörtökön Olekszandr Kornyijenko, a Legfelső Tanács alelnöke az ukrán televízió műsorában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kornyijenko emlékeztetett arra, hogy az alkotmány egyértelműen szabályozza ezt a kérdést. Elsősorban a 83. cikkely rendelkezik arról, hogy ha a parlament hatásköre a hadiállapot idején lejár, az meghosszabbodik a megszüntetése után megválasztott Legfelső Tanács első üléséig. „Van alkotmányunk, de amíg a hadiállapot érvényben van, ezekről a dolgokról egyszerűen még beszélni sem lehet. Mert valójában az alkotmányt nem lehet megváltoztatni a hadiállapot alatt. Ez egy olyan fontos pont, amire mindenkinek emlékeznie kell” – mondta.
A parlamenti alelnök azt is hangsúlyozta, hogy jelenleg lehetetlen bármilyen területi engedményről tárgyalni. „Egyébként az ezekben a tervekben tükröződő egyéb álláspontok, a 28 békés lépés, Ukrajna részéről tett néhány egyéb területi engedmény összefüggésében erről az alkotmány és a jogi folyamat szempontjából sem beszélhetünk. Világos, hogy erkölcsileg és nemzetként, népként is ellenezzük ezt” – tette hozzá.
Ahogy az Kornyijenko hangsúlyozta, az alkotmányban lefektetett összes alapelv ma is kulcsfontosságú: „Alapító atyáink ezeket a dolgokat nagyon szépen lefektették az alkotmányban. Az egyik ilyen dolog az, hogy egy parlamentáris-elnöki köztársaságban a parlament a teljes alkotmányos legitimitás forrása ebben a pillanatban”.
A házelnök-helyettes azt is hangsúlyozta, hogy jelenleg minden kormányzati szerv továbbra is legitim. „Az alkotmány, a törvények és a választási törvénykönyv szerint abszolút legitim elnökünk van, valamint helyi tanácsaink is vannak, amelyekről nemrégiben politikai határozatot is elfogadtunk” – mondta.
Kornyijenko szerint a társadalomnak figyelembe kell vennie, hogy a partnerektől érkező egyéni jelzések a választásokkal vagy a politikai folyamatokkal kapcsolatban eltérő természetűek lehetnek. „Tehát a kérdés az, hogy meg kell értenünk, hogy ez diplomáciai és tárgyalási technika-e a partnerek részéről, hogy ez nyomásgyakorlás, vagy mi az valójában” – magyarázta az alelnök.
A parlamenti alelnök hozzátette, hogy Ukrajnának és szövetségeseinek át kell esniük ezen a kölcsönös megértési szakaszon. „Eddig úgy tűnik, hogy ez egy olyan folyamat, amelyen mindannyiunknak együtt kell keresztülmennünk, hogy megértsük, mit akarnak tőlünk partnereink ebben a pillanatban” – mutatott rá Olekszandr Kornyijenko.
Donald Trump amerikai elnök kemény feltételek mellett tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel, Friedrich Merz német kancellárral és Keir Starmer brit miniszterelnökkel az ukrajnai háború befejezéséről – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Fehér Házra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök elmondta, hogy a megbeszélés „meglehetősen kemény hangvételű” volt. „Elég határozott hangnemben tárgyaltunk Ukrajnáról. Majd meglátjuk, mi történik. Válaszokra várunk, mielőtt továbbléphetnénk” – mondta Trump újságíróknak.
Az amerikai elnök hozzátette, hogy a felek között „egy apró vita van a személyekről”. Azt is elmondta, hogy az európai vezetők azt javasolták, hogy a következő napokban tartsanak egy találkozót az európai konfliktus megoldása érdekében. Mint jelezte, az amerikai fél jelen lesz a tárgyalásokon.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az európai országok vezetői találkozni akarnak Volodimir Zelenszkij elnökkel és az Egyesült Államok képviselőivel – számolt be az rbc.ua hírportál Trump sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump elmondta: „Az európaiak találkozni akarnak Zelenszkijjel és velünk. Mint közölte, a találkozóra akár már a hétvégén is sor kerülhet.
Az amerikai elnök azt is mondta, hogy az Egyesült Államok „tudni akar valamit” a találkozó előtt, és „nem akar időt pazarolni”. Mint megjegyezte, Volodimir Zelenszkijnek reálisan kell tekintenie egy békemegállapodás megkötésére Oroszországgal.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az európai országok vezetői találkozni akarnak Volodimir Zelenszkij elnökkel és az Egyesült Államok képviselőivel.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1765451460
[modified] => 1765451416
)
[title] => Trump szerint az európai vezetők a következő napokban találkozni akarnak Zelenszkijjel és az USA képviselőivel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171769&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 171769
[uk] => 171772
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 166295
[image] => Array
(
[id] => 166295
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-15.jpg
[original_lng] => 41041
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-15-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-15-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-15.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-15.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-15.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-15.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-15.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765444591:3
[views_count] => 965
[_thumbnail_id] => 166295
[_edit_last] => 5
[_algolia_sync] => 564067263001
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6cd0165be85f9b767c34c6c87a95a7aa] =>
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
