Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette az Iránnal folytatott teljes körű háborúhoz való visszatérés lehetőségét, miután az elmúlt napokban számos megbeszélést folytatott Pete Hegseth védelmi miniszterrel és Dan Kaine tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével az új csapásokról, de végül a tárgyalások útját választotta. Ezt meg nem nevezett amerikai tisztviselők mondták el a The Wall Street Journalnak, írta a Jevropejszka Pravda.
A források elmondása szerint a megbeszélések középpontjában az állt, hogy az Egyesült Államoknak fel kellene-e függesztenie a tárgyalásokat, és újra kellene-e indítania a teljes körű támadásokat Irán ellen, egy olyan lépés keretein belül, amelyet egyesek a „munka elvégzésének” neveznek. A diplomáciai patthelyzet arra kényszerítette Trumpot, hogy alternatív cselekvési lehetőségeket fontolgasson, és új ötleteket kérjen segítőitől, írta a kiadvány. Hegseth és Kane lehetőségeket javasoltak az iráni katonai célpontok elleni nagyszabású légicsapások folytatására, közölték a források.
Bár a végleges döntés még nem született meg, Trump azt mondta asszisztenseinek, hogy véleménye szerint egy újabb teljes körű támadássorozat meghiúsíthatja a diplomáciai erőfeszítéseket, és csökkentheti Washington esélyeit arra, hogy végül leállítsa Irán nukleáris programját. Trump közölte, hogy nem lát problémát abban, hogy a tárgyalások Teheránnal folytatódjanak az augusztus 18-i nukleáris megállapodási határidőn túl is – közölték a tisztviselők.
Az elnök kijelentette, hogy egyelőre megelégszik azzal, ha egyszeri csapásokat rendel el Irán ellen, amikor az megsérti az „egyetértési megállapodást”, ami a hétvégén egy sor katonai akciót indított el. A Pentagon katonai lehetőségekről szóló eligazításai nem szokatlanok, mivel Trump rendszeresen tart hivatalos és rögtönzött találkozókat Iránnal kapcsolatban.
A legutóbbi megbeszélések azonban arra utalnak, hogy Trump keresi a módját a Teheránnal kialakult patthelyzet feloldására, és nem zárja ki a harcok megújítását. Egyes tisztviselők elismerik, hogy a harcok újrakezdése a sokat hangoztatott iráni megállapodás kudarcának hallgatólagos beismerését jelentené. Egy Fehér Ház-beli tisztviselő elmondta, hogy Trump mindig is a diplomáciát támogatta, és hogy az irániak számára bölcs dolog lenne megállapodást kötni az Egyesült Államokkal.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette az Iránnal folytatott teljes körű háborúhoz való visszatérés lehetőségét, miután az elmúlt napokban számos megbeszélést folytatott Pete Hegseth védelmi miniszterrel és Dan Kaine tábornokkal, a vezérkari ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1783069860
[modified] => 1783016601
)
[title] => Trumpnak azt ajánlották, hogy indítsa újra az Irán elleni teljes körű háborút
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190780&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 190780
[uk] => 190636
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 190637
[image] => Array
(
[id] => 190637
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/04d555319ae0fde899f1787486dd2680.webp
[original_lng] => 32320
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/04d555319ae0fde899f1787486dd2680-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/04d555319ae0fde899f1787486dd2680-300x158.webp
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/04d555319ae0fde899f1787486dd2680-768x403.webp
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/04d555319ae0fde899f1787486dd2680-1024x538.webp
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/04d555319ae0fde899f1787486dd2680.webp
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/04d555319ae0fde899f1787486dd2680.webp
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/04d555319ae0fde899f1787486dd2680.webp
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1783005813:12
[_thumbnail_id] => 190637
[_edit_last] => 12
[views_count] => 494
[_algolia_sync] => 169543723000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 2012718
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => iráni háború
[2] => USA
)
)
[1] => Array
(
[id] => 190782
[content] =>
Irán nem egyezett bele a közvetlen tárgyalásokba a dohai amerikai delegációval, amely ezek után csak a katari közvetítőkkel tárgyalt. Ehelyett Teherán számos új feltételt támasztott Washingtonnal szemben a párbeszéd folytatásához, számolt be a Reuters ügynökség az iráni külügyminisztériumra hivatkozva.
Az iráni külügyi tárca hangsúlyozta, hogy jelenleg a feleknek mindenekelőtt a tűzszünet feltételeiben kell megállapodniuk, és csak ezt követően lehet megvitatni a bonyolultabb kérdéseket, többek között Teherán nukleáris programját.
Az újabb tárgyalási forduló kezdeményezésére az Irán és Izrael között a közelmúltban kitört jelentős eszkalációt követően került sor. Ezt követően Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan kijelentette, hogy kész visszatérni az iráni nukleáris program megvitatásához.
Nemrégiben arról számoltak be, hogy az Egyesült Államok és Irán megállapodásra jutott a kölcsönös támadások leállításáról, és június 30-án újabb tárgyalási fordulót tartanak Katar fővárosában, Dohában.
A katari fél információja szerint az amerikai képviselők közvetítőkkel, és nem közvetlenül az iráni küldöttséggel folytattak konzultációkat.
A jelek szerint ez az álláspont komoly nézeteltérésekre utal a felek között a Hormuzi-szoroson keresztüli hajózásról szóló korábbi megállapodások végrehajtásával, valamint a tárgyalási folyamat keretében Iránnak felajánlott gazdasági ösztönzőkkel kapcsolatban.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter elmondása szerint az Egyesült Államoknak valódi diplomáciai készséget kell mutatnia, és teljesen fel kell hagynia a katonai nyomásgyakorlással. Az iráni tisztviselő hangsúlyozta, hogy Teherán nem fog tárgyalni újabb amerikai támadások fenyegetések körülménye között. A Reuters ugyanakkor azt írja, hogy Teherán továbbra is ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy békés célú nukleáris energiát fejlesszen ki, és a nemzeti program keretében önállóan dúsítsa az uránt.
J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke kijelentette, hogy az ország kész megváltoztatni a kapcsolatait Iránnal, ha az lemond a nukleáris fegyverekről. Elmondása szerint az amerikaiak bármilyen forgatókönyv esetében nyerni fognak, mivel Teherán nukleáris programját már „funkcionálisan megsemmisítették”. Vance a HBO-nak adott interjújában hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak sikerült meggyengítenie Iránt.
„Ha megkötjük a végleges megállapodást, az nagyszerű. Ha nem kötünk végleges megállapodást, a nukleáris programjuk akkor is megsemmisül. Országként még mindig sokkal gyengébbek, szóval szerintem Amerika így is, úgyis nyerni fog” – mondta Vance.
Az alelnök hozzátette, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó megnövekedett olajszállítás „annak a jele, hogy valami valódi dolog történik”.
Elmondása szerint az iráni küldöttséggel folytatott tárgyalások Svájcban sikeresek voltak, mivel az olaj ára „hordónként 73 dollárra esett”, és Irán nukleáris programja „gyakorlatilag megsemmisült”.
„Ha hajlandóak feladni hosszú távú a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos ambícióikat, akkor az Egyesült Államok hajlandó alapvetően megváltoztatni kapcsolatát ezzel az országgal… Ha ők hajlandóak változni, mi is hajlandóak vagyunk változni; ha ők nem hajlandók változni, akkor is minden lehetőségünk megvan, és azt hiszem, jó helyzetben vagyunk” – mondta Vance.
[type] => post
[excerpt] => J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke kijelentette, hogy az ország kész megváltoztatni a kapcsolatait Iránnal, ha az lemond a nukleáris fegyverekről. Elmondása szerint az amerikaiak bármilyen forgatókönyv esetében nyerni fognak, mivel Teherán ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1782811320
[modified] => 1782801373
)
[title] => Vance: az USA „bármely esetben” nyerni fog az Iránnal vívott háborúban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190531&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 190531
[uk] => 190433
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 190434
[image] => Array
(
[id] => 190434
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/b3cb36e25404ba92b04dbf7ff1c934fc.webp
[original_lng] => 17486
[original_w] => 900
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/b3cb36e25404ba92b04dbf7ff1c934fc-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/b3cb36e25404ba92b04dbf7ff1c934fc-300x150.webp
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/b3cb36e25404ba92b04dbf7ff1c934fc-768x384.webp
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/b3cb36e25404ba92b04dbf7ff1c934fc.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/b3cb36e25404ba92b04dbf7ff1c934fc.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/b3cb36e25404ba92b04dbf7ff1c934fc.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/b3cb36e25404ba92b04dbf7ff1c934fc.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1782790575:12
[_thumbnail_id] => 190434
[_edit_last] => 12
[views_count] => 429
[_algolia_sync] => 976404364002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2058496
[1] => 581
[2] => 643684
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai győzelem
[1] => Irán
[2] => J. D. Vance
[3] => USA
)
)
[3] => Array
(
[id] => 190516
[content] =>
Egy amerikai szövetségi bíró arra utasította az igazságügyi minisztériumot, hogy nyújtsa be a Jeffrey Epstein-ügy aktájának egy részének cenzúrázatlan verzióját. Korábban az USA-ban már megjelentek Donald Trump elleni vádak ebben az ügyben, de jelentős szerkesztéssel.
Az új határozat által érintett dokumentumok között szerepelnek egy olyan nő kihallgatásának eredeti feljegyzései, aki azt állította, hogy Epstein és az amerikai elnök szexuálisan zaklatta. Július 2-ig az Igazságügyi Minisztériumnak vagy cenzúrázatlan anyagokat kell beszolgáltatnia, vagy meg kell indokolnia, hogy bizonyos részek miért maradnak titkosítva.
Emmett Sullivan, az Egyesült Államok Kerületi Bíróságának bírója egy szabadúszó újságíró oldalára állt, aki pert indított az elhallgatott anyagok miatt, számolt be az ABC News. A bíró következtetése szerint a Trump-kormány nagy valószínűséggel megsértette az Epstein Files Transparency Act feltételeit. A kihallgatási felvételeken kívül az ügynökséget arra kötelezték, hogy fedje fel a fiatal nők toborzásával kapcsolatos e-mailek feladóit és címzettjeit, valamint a vádirattervezetben szereplő összeesküvők nevét.
A bíró arra utasította az Igazságügyi Minisztériumot, hogy hozza nyilvánosságra a teljes naplót, a módosított és rövidített szöveg listájával. Az Igazságügyi Minisztériumnak vagy kevésbé kitakart dokumentumokat kellett volna átadnia, vagy megindokolnia, hogy bizonyos információkat miért nem kell nyilvánosságra hozni.
A pert Katie Fang újságíró nevében a Public Integrity Project indította. Sullivan bíró megjegyezte, hogy az újságíró pontosan olyan kárt szenved el – az átláthatóság hiányát –, amelyet a Kongresszus a törvény elfogadásával meg akart akadályozni.
„A kormány figyelmen kívül hagyta a Kongresszus által elfogadott törvényt, majd megtagadta saját intézkedéseinek bíróság előtti védelmét – a gazdagok és hatalmasok védelme érdekében” – mondta Brendan Ballo, a Public Integrity Project képviselője.
Mi előzte meg a cenzúráról szóló határozatot?
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma tavaly év végén, az Epstein-ügyben közzétett több ezer oldalnyi dokumentum nyilvánosságra hozatalát kezdte meg, miután hatályba lépett az Epstein-akták átláthatóságáról szóló törvény. A hivatalt azonban bírálatok érték, egyes törvényhozók azzal érveltek, hogy az Igazságügyi Minisztérium megsértette a törvényt a határidők elmulasztásával és bizonyos anyagok visszatartásával. Többek között a demokraták emelték ki a „teljesen szükségtelen cenzúrát” egyes dokumentumokban – ugyanakkor megjegyezték, hogy más aktákban az áldozatok nevei nem voltak védve.
A korábban nyilvánosságra hozott anyagok között van egy levelezés is, amelyben Epstein kiskorú lányokról szóló trágár kommentárokat kapott. Egy 2015-ös e-mailben egy névtelen feladó a 14-15 éves lányok iránti vonzalmát indokolta. Egy másikban egy konkrét lányt a „Lolita” című regény egyik szereplőjéhez hasonlítottak. A bíróság most elrendelte ezen levelek feladóinak és címzettjeinek nyilvánosságra hozatalát.
[type] => post
[excerpt] => Egy amerikai szövetségi bíró arra utasította az igazságügyi minisztériumot, hogy nyújtsa be a Jeffrey Epstein-ügy aktájának egy részének cenzúrázatlan verzióját. Korábban az USA-ban már megjelentek Donald Trump elleni vádak ebben az ügyben, de jel...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1782768180
[modified] => 1782751146
)
[title] => Az amerikai igazságügyi minisztérium cenzúra nélkül fedi fel az Epstein-ügy anyagait – köztük a Trumpot megvádoló nő vallomását
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190516&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 190516
[uk] => 190365
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 190366
[image] => Array
(
[id] => 190366
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/6a3e855b85e28026064349.webp
[original_lng] => 37262
[original_w] => 1080
[original_h] => 608
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/6a3e855b85e28026064349-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/6a3e855b85e28026064349-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/6a3e855b85e28026064349-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/6a3e855b85e28026064349-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/6a3e855b85e28026064349.webp
[width] => 1080
[height] => 608
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/6a3e855b85e28026064349.webp
[width] => 1080
[height] => 608
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/6a3e855b85e28026064349.webp
[width] => 1080
[height] => 608
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1782740351:12
[_thumbnail_id] => 190366
[_edit_last] => 12
[views_count] => 458
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 975355361002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6299
[1] => 783
[2] => 1276076
[3] => 16707
[4] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => cenzúra
[1] => Donald Trump
[2] => Epstein-ügy
[3] => Igazságügyi Minisztérium
[4] => USA
)
)
[4] => Array
(
[id] => 190489
[content] =>
A két fél hamarosan folytatja a béketárgyalásokat, amelyek célja egy hosszú távú megállapodás megkötése az ellenségeskedés befejezése és Teherán atomprogramjának korlátozása érdekében.
Az Egyesült Államok és Irán megállapodtak abban, hogy véget vetnek a Hormuzi-szoros környékén napok óta dúló, egymást követő támadásoknak, és újrakezdik a béketárgyalásokat – számolt be a Wall Street Journal.
A csütörtökön újraéledt harcok alatt a Hormuzi-szoros forgalma a visszavágó idején visszaesett, lassítva a vízi út helyreállítását, amelyen egykor a világ nyersolajának 20 százaléka áramlott.
Egy amerikai tisztviselő szerint a hajók mostantól szabadon közlekedhetnek.
Az Egyesült Államok felajánlotta, hogy tárgyalásokat folytat Iránnal a katari fővárosban, Dohában tartandó csúcstalálkozón – közölték egyes tisztviselők.
A csúcstalálkozó részleteit még nem véglegesítették, de a találkozó akár már kedden megrendezésre kerülhet, és középpontjában a Hormuz-szoros áll majd, amely ismét a konfliktus előterébe került.
Az Axios korábban beszámolt a harcok leállításáról és a tárgyalások újrakezdéséről szóló megállapodásról.
A június 17-én mindkét fél által aláírt béketárgyalásokról szóló szándéknyilatkozat óta a legsúlyosabb harcok során Irán kizárólagos jogot követelt magának a Hormuzi-szoros forgalmának irányítására, hivatkozva arra a rendelkezésre, amely Teheránra hárítja a felelősséget a hajóforgalom újraindításának megszervezéséért.
Abbas Araghchi külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy Irán kizárólagos hatalmat gyakorol a szoros felett. „A Hormuz-szorosban zajló tengeri forgalom irányítása és teljes helyreállítása Irán felelőssége” – mondta Araghchi vasárnap az állami média szerint. „Egyetlen más országnak vagy szervezetnek sincs felelőssége vagy hatalma ebben a kérdésben.”
Kijelentése ellentmond az amerikai érveknek, miszerint a megállapodás nem biztosít Iránnak ellenőrzést, és a nemzetközi vízi úton a hajózásnak akadálytalanul kell folynia.
A harcok csütörtökön újrakezdődtek, amikor Irán megtámadott egy hajót, amely Omán partjai mentén haladva próbált átkelni a szoroson.
Teherán azt akarja, hogy a hajók a saját partvonala mentén külön útvonalat kövessenek, és figyelmeztette a hajókat, hogy ne használják az Egyesült Államok által támogatott ománi útvonalat.
Egyes tisztviselők szerint az amerikai–iráni béketárgyalásoknak a hétvégén Svájcban kellett volna folytatódniuk. Állításuk szerint azonban a hormuzi harcok miatt megakadtak a tárgyalások. A források szerint a múlt héten Svájcban Irán és az Egyesült Államok megállapodtak egy forróvonal létrehozásáról a hormuzi támadások elkerülése érdekében, de a mechanizmust még nem aktiválták.
A harcok kétségessé tették a vízi út újraindításának kilátásait.
Donald Trump amerikai elnök a G7-csúcson arra utalt, hogy felülvizsgálhatja az anchorage-i találkozón kialakult egyezséget – írta az Axios két, a tárgyalásokon jelen lévő tisztségviselőre hivatkozva. A lap szerint Trump kétségeket fogalmazott meg Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban, és arról is beszélt, hogy fokozni kellene az Oroszországra gyakorolt nyomást.
Az Axios forrásai ugyanakkor azt is jelezték, hogy a csúcstalálkozó többi résztvevője nem biztos abban, Washington valóban gyakorlati lépésekre szánja el magát. A kijelentések így egyelőre inkább politikai üzenetként, semmint konkrét irányváltásként értelmezhetők.
Putyin és Trump 2025. augusztus 15-én találkozott Anchorage-ban, ahol csaknem háromórás szűk körű egyeztetést tartottak. A megbeszélés központi témája az ukrajnai rendezés volt, de végleges megállapodás akkor nem született.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter ezen a héten azt mondta, hogy a csúcson nem születtek végleges ukrajnai megállapodások, csak javaslatok kerültek szóba. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erre reagálva úgy fogalmazott, hogy az amerikai diplomácia vezetőjének kijelentése „nem volt túl elegáns”, mivel szerinte Washington ajánlatokat tett, amelyeket Moszkva elfogadott.
Egyértelművé kell tenni az Egyesült Államoknak az ukrajnai konfliktus rendezésében betöltött szerepét – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken újságíróknak Moszkvában.
Lavrov Marco Rubio, az amerikai diplomácia tárca vezetőjének azon kijelentésére reagálva, miszerint az Anchorage-ben tavaly augusztusban lezajlott amerikai-orosz csúcstalálkozón csupán javaslatokat vitattak meg, de nem született semmiféle megállapodás.
„Természetesen tisztázni kell ezt az egész helyzetet. De a tény marad: Alaszkában megvitatták az Egyesült Államok javaslatait, amelyeket az orosz fél elfogadott” – nyilatkozott az orosz miniszter.
„Amikor kollégám (…) azt mondja, hogy Alaszkában csak javaslatok voltak, de megállapodás nem született, felmerül bennem a kérdés, hogy mit értünk megállapodás alatt. Ha az egyik fél – jelen esetben az USA – javaslatokat terjesztett elő, (…) a másik fél pedig egyetértett velük, (…) akkor azt mondani, hogy nem született megállapodás, valahogy nem túlságosan elegáns” – jegyezte meg a miniszter.
Emlékeztetett arra, hogy néhány nappal a csúcstalálkozó előtt Moszkvát felkereste Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott, aki magával vitte az amerikai béketervet.
„Már Anchorage-ban, amikor a két elnök leült tárgyalni, (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) pontról pontra felsorolta az amerikai javaslatokat. Mindegyik után, (Donald) Trump (amerikai elnök) és Rubio jelenlétében megkérdezte Witkoffot, hogy helyesen jegyezte-e fel azokat az elképzeléseket, amelyeket Moszkvába vitt. Witkoff minden kérdésre igennel válaszolt” – hangsúlyozta Lavrov.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára Oroszország pénteki sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy látja Donald Trump amerikai elnök és tárgyalócsapata őszinte szándékát, hogy elősegítse a békés rendezést, ezért az ebben az irányban tett jószándékú erőfeszítései – figyelembe véve az Európára és Ukrajnára gyakorolt befolyását – nagyon hasznosak lehetnek.
Rámutatott: az amerikai fél részéről még nem hangzott el olyan nyilatkozat, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban nem kíván közvetíteni, és Oroszország továbbra is nyitott az amerikai jószolgálati tevékenységre és a békés rendezési folyamatra.
A Kreml szóvivője szerint az Egyesült Államokat – tekintettel arra, hogy az amerikai fél szállítja a fegyverek nagy részét Ukrajnába, és más technológiákkal is segíti Kijevet – nem lehet „abszolút semlegesnek” tekinteni az ukrajnai konfliktusban.
Ugyanakkor kétségbe vonta, hogy Emmanuel Macron francia elnök „Washington ügyvédje és sajtótitkára” lenne, amikor arról értekezik, hogy Washington már nem semleges fél az ukrajnai konfliktusban.
Mint mondta, a Kreml nem hallott olyan amerikai nyilatkozatokat, amelyek megerősítenék Macron azon kijelentését, miszerint a G7-csúcstalálkozó után az Egyesült Államok már nem számít semleges közvetítőnek Ukrajna ügyében.
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Oroszország várja a párbeszéd folytatását az amerikai tárgyalókkal az ukrajnai konfliktus rendezéséről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára csütörtökön újságíróknak Moszkvában.
Emlékeztetett Donald Trump amerikai elnök kijelentésére, miszerint az Irán körüli konfliktus lezárultával szándékában áll visszatérni a közvetítéshez az ukrajnai konfliktus rendezésének ügyében. Ezeket az amerikai erőfeszítéseket Peszkov ismételten méltatta.
Úgy vélekedett, nem lehet hinni az ukrán média arra vonatkozó állításainak, melyek szerint Trump engedélyezte volna Kijevnek az Oroszország belterületére mért csapásokat.
„Nem lehet ilyen (közvetítői) erőfeszítéseket tenni, ha valaki az egyik fél oldalára bevonva rész vesz a háborúban. És természetesen tudjuk, hogy az Egyesült Államok tárgyalócsapata ezt tökéletesen érti, tisztában van ezzel. Mi ebből indulunk ki” – nyilatkozott.
Nem felel meg a valóságnak szerinte a The Wall Street Journal amerikai lap állítása, miszerint Oroszország nyomást gyakorolna Fehéroroszországra a „különleges hadművelet” támogatása érdekében. Megjegyezte, hogy Fehéroroszország Oroszország legközelebbi szövetségese.
Minszk hatáskörébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy Fehéroroszország valóban lekapcsolt-e a területén működő drónirányító átjátszóállomásokat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ultimátuma nyomán.
Azzal kapcsolatban, hogy az App Store csütörtökön, előzetes figyelmeztetés nélkül eltávolított kínálatából egy sor orosz alkalmazást, Peszkov kijelentette: ez a lépés, amely már nem az első a maga nemében, megkérdőjelezi az Apple szolgáltatásainak megbízhatóságát. Mint mondta, Oroszország magyarázatot vár az Apple-től a VK és leányszolgáltatásai eltávolításával kapcsolatban, ezért az illetékes orosz hatóságok felveszik a kapcsolatot az amerikai céggel, mielőtt válaszlépésről döntenének.
Furcsának nevezte az Apple döntését, rámutatva, hogy az nemcsak az oroszokat érinti, hanem világszerte több tízmillió orosz nyelvű felhasználót is.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint az orosz alkalmazásoknak az App Store-ból való eltávolítása pontot tesz azoknak a digitális szabadságról szóló érveléseknek a végére, amelyeket amerikai IT-vállalatok képviselői szeretnek hangoztatni.
Az orosz digitalizációs minisztérium jogalap nélküli politikai döntésnek nevezte a VK-alkalmazásoknak az App Store-ból való eltávolítását.
Az Egyesült Államok most először hagyott jóvá egy olyan szöveget, amelyben Washington nem semleges közvetítőként, hanem Kijev partnereként ismeri el magát az ukrajnai háborúban – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Macron elmondta, hogy az Egyesült Államok most négy kulcsfontosságú területen hivatalosan is egy állásponton van az európai partnereivel és Ukrajnával.
„Ukrajnát illetően az Egyesült Államok most először hagyott jóvá egy olyan szöveget, amely kimondja, hogy többé nem semleges közvetítő, hanem mellettünk áll Ukrajna területi integritásának támogatásában, katonai segítséget, energetikai támogatást nyújtva, és szankciókat szabva ki Oroszország ellen” – mondta a francia elnök.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok most először hagyott jóvá egy olyan szöveget, amelyben Washington nem semleges közvetítőként, hanem Kijev partnereként ismeri el magát az ukrajnai háborúban – jelentette ki Emmanuel Macron.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1782473580
[modified] => 1782467432
)
[title] => Az USA hivatalosan is Ukrajna mellé állt – Macron
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190306&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 190306
[uk] => 190315
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 190307
[image] => Array
(
[id] => 190307
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij.jpg
[original_lng] => 34407
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1782458711:8
[_thumbnail_id] => 190307
[_edit_last] => 12
[views_count] => 937
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 155711986000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 1198
[2] => 106845
[3] => 463
[4] => 63
[5] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => Emmanuel Macron
[2] => háború
[3] => támogatás
[4] => Ukrajna
[5] => USA
)
)
[9] => Array
(
[id] => 190210
[content] =>
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke hétfőn az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy megtagadhatja a NATO-országoknak nyújtott segítséget, válaszul a tagállamok támogatásának hiányára az Egyesült Államok iráni katonai művelete során, írja a Jevropejszka Pravda.
Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok több százmillió dollárt költ az európai országok Oroszországtól való védelmére.
„Elköltöttük ezt a sok pénzt. Aztán amikor esetleg segítségre van szükségünk egy apróságban… Azt mondják: „Nem, nem akarunk segíteni” – mondta Trump.
„Ez egy ostoba kijelentés, mert ugyanezt mondhatnánk nekik, ha akarnánk, és valószínűleg meg is tesszük” – tette hozzá.
Trump Nagy-Britanniát, Olaszországot és Németországot is olyan országokként említette, amelyek rosszul viszonyulnak az Egyesült Államokhoz.
A szövetséggel fennálló feszült kapcsolatok ellenére Trump a jövő hónapban részt vesz egy NATO-csúcstalálkozón Ankarában.
Trump június 20-án eszkalálta a vitáját Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, szombaton azt nyilatkozva, hogy az olasz vezető a barátságával próbálja növelni a saját népszerűségét.
Erről azt követően írt, hogy egy nappal korábban egy interjúban azt nyilatkozta, hogy Meloni állítólag „könyörgött” egy közös fotóért a G7-ek franciaországi csúcstalálkozóján. „Könyörgött, hogy készítsek vele egy közös képet! Annyira szeretett volna velem egy közös képet készíteni. Én nem tettem volna meg, de megsajnáltam” – mondta Trump.
Meloni felhívást tett közzé, amelyben cáfolta Trump állításait, és felháborodását fejezte ki az amerikai elnök megjegyzései és a szövetségesekkel szembeni hozzáállása miatt.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke hétfőn az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy megtagadhatja a NATO-országoknak nyújtott segítséget, válaszul a tagállamok támogatásának hiányára az Egyesült Államok iráni katonai mű...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1782388560
[modified] => 1782374354
)
[title] => Trump azzal fenyegetőzik, hogy nem nyújt segítséget a NATO-országoknak, ha kérik
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190210&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 190210
[uk] => 190042
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 190043
[image] => Array
(
[id] => 190043
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece.webp
[original_lng] => 24266
[original_w] => 680
[original_h] => 380
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece-300x168.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece.webp
[width] => 680
[height] => 380
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece.webp
[width] => 680
[height] => 380
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece.webp
[width] => 680
[height] => 380
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece.webp
[width] => 680
[height] => 380
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece.webp
[width] => 680
[height] => 380
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1782363554:12
[_thumbnail_id] => 190043
[_edit_last] => 12
[views_count] => 995
[_algolia_sync] => 1006202577001
[_oembed_0316960d7e4b73e2aaf17db08427bdee] =>
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
