A Legfelső Tanács azt tervezi, hogy szabadságolást és pótszabadságolást biztosít a harci feladatokat ellátó katonáknak – jelentette ki csütörtökön Fegyir Veniszlavszkij, a Legfelső Tanács védelmi bizottságának tagja a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Veniszlavszkij elmondta, hogy a Legfelső Tanács 13. ülésszakának megnyitója után munkaértekezletet tartottak, amelyen a Védelmi Minisztérium és az ukrán fegyveres erők vezérkarának képviselői azt a kérdést tárgyalták, hogy „hogyan biztosítható a harci feladatokat teljesítő katonák pihenési lehetősége”.
„Nevezetesen: bevezetni a kötelező szabadságot, biztosítani a pótszabadságot. És ezen dolgozunk” – mondta el a honatya. A Legfelső Tanács terveit kommentálva kijelentette, hogy a prioritások nagyjából nem változnak.
Az első helyet kétségtelenül a biztonsági és védelmi szektor minden szükséges ellátásának kérdése foglalja el. Vagyis olyan jogalkotási kezdeményezésekről van szó, amelyek célja védelmi képességeink megerősítése, katonáink szociális védelme, a pótszabadság igénybevételének javítása stb
A Legfelső Tanács szerdai ülésén törvényt fogadott el az adóintézkedésekről a külföldi tisztviselők nemzetközi üzleti ügyletekben történő megvesztegetése elleni küzdelem érdekében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Tanácsa ajánlásainak figyelembe vételével – számolt be az rbc.ua hírportál Danilo Hetmancev, a parlament adóbizottsága vezetőjének a Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya megjegyezte, a képviselők az adóbizottság 10319. számú projektet második olvasatban véglegesítették. A jogszabály a következő előírásokat tartalmazza:
terjeszteni kell a törvénytervezet azon rendelkezéseit, amelyek megállapítják a korrupciós célból felmerült kiadások figyelembe vételének az adózási következményeit az ukrán tisztviselőkre nézve;
ki kell egészíteni az ukrán adótörvénykönyv rendelkezéseit egy olyan szabállyal, amely az adójogszabályok általános elveként kifejezetten megtiltja a jogellenes juttatáshoz kapcsolódó kiadások adóztatása céljából a kiadások jóváírását;
egyéb kiegészítésekről rendelkezik, amelyek célja az OECD Tanácsának az adóintézkedésekről szóló ajánlásai végrehajtásának biztosítása a külföldi tisztviselők nemzetközi üzleti ügyletekben történő megvesztegetése elleni további küzdelem érdekében.
A törvény elfogadása hozzájárul a nemzetközi normák további végrehajtásához, valamint a vesztegetés és a tisztviselők megvesztegetése elleni küzdelemhez, és egyben egy újabb lépés Ukrajna számára OECD-taggá válás útján
– írta Danilo Hetmancev.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet az úgynevezett sikeres országok klubja, amely a világ GDP-jének több mint 62 %-át adja. A szervezet 1961-ben jött létre az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet alapján, amely 1948 óta működött a Marshall-terv megvalósítása érdekében. 38 tagállama van, köztük az USA, Németország, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és más gazdaságilag fejlett államok. 2022-ben az OECD párbeszédet kezdett Ukrajna csatlakozásáról. 2023 márciusában az OECD megnyitotta az irodáját Kijevben.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden a Legfelső Tanács ülésén bemutatta Ukrajna állóképességi tervét, amely tíz pontból áll – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő parlamentben elmondott beszédére hivatkozva.
A jelentés szerint az állóképességi terv első pontja a kérdések széles körét fedi le. A fő üzenete az, hogy a háború elvesztésének elkerülése érdekében vannak dolgok, amelyeket az emberek maguk is megtehetnek, és vannak dolgok, amelyeket csak a szövetségesekkel egységben lehet megtenni. Zelenszkij itt arra a tényre összpontosított, hogy Ukrajna azon képessége, hogy nem hátrált meg a nehézségek előtt, és a teljes körű háború kezdetével bátran szembeszállt a történelemmel, Európa egyesüléséhez és békéjéhez vezetett. „Elértük az Európai Unióval és a NATO-val való közelség legmagasabb szintjét a függetlenség teljes ideje alatt. Az EU-val folytatott tárgyalási folyamathoz már minden szükséges architektúra kialakult” – mutatott rá.
Az államfő elmondása szerint hamarosan befejeződik a jogszabály átvilágítása annak érdekében, hogy 2025 elején megkezdődjön az első klaszter uniós csatlakozási tárgyalása. Létfontosságúnak nevezte a NATO-hoz való csatlakozás jogát, de a nyugati politikai akarat hiánya megakadályozza Ukrajna hivatalos meghívását. Egyúttal arról biztosított, hogy az ország nem kereskedik a szuverenitásával, és nem engedi, hogy a választások előtti harcokban felhasználják. Itt nyilvánvalóan utalt a nyugati sajtóban megjelent publikációkra, miszerint a tűzszünet állítólag az elfoglalt területek Oroszország általi tényleges ellenőrzését is magában foglalhatja. „Ukrajnának túl kell élnie valakit Moszkvában, hogy elérje minden célját. Ukrajna teljes integritásának helyreállítását” – hangsúlyozta.
Az elnök ragaszkodott az információk konszolidációjához. Emellett megismételte, hogy Ukrajnában csak az igazságos béke létrejötte után tartanak választásokat. Ami a katonák iránti tiszteletet illeti, az egységek közötti transzfereket az Armija+ applikáción keresztül kiterjesztik az összes védelmi erőre, beleértve az SZBU-t és a Nemzeti Gárdát is. A hadsereg jogainak védelmére különleges ombudsmant neveznek ki. A közeljövőben pedig meg kell jelennie egy új szerződéses rendszernek a fegyveres erőknél azon ukránok számára, akik még nem érték el a mozgósítási kort (25 évnél fiatalabbak). Egy konkrét motivációs komponenssel. Ahogy kijelentette, e megközelítések alapján Ukrajna fokozatosan a szerződések, nem pedig a mozgósítás alapján történő hadsereg megalakítására fog áttérni.
A második pont a front stabilizálására irányuló konkrét intézkedéseket tartalmazza. Ide tartoznak az ideiglenesen megszállt területeken és Oroszország területén végrehajtott műveletek. Emellett a védelmi erők technológiájának megerősítéséről van szó. Nyilvánvaló okokból ez nagyrészt lezárt tétel. Mint az elnök megjegyezte, most a front egyes területein – a legforróbb területeken – az ellenség felszerelésének 90 %-át semmisítik meg a drónok, amelyek tulajdonképpen kompenzálják a tüzérség hiányát.
A harmadik pont a fegyverek kérdését tartalmazza, azaz Ukrajna növeli fegyver- és tüzérségi lövedékgyártását. 2024-ben több mint 2,5 millió aknavető töltényt és lövedéket lőttek ki 60-155 mm-es tüzérségi kaliberekből. Jövőre legalább 30 000 nagy hatótávolságú drón gyártását tervezik. És legalább 3000 cirkálórakéta és rakéta-drón kibocsátást is. Folytatódik a megoldások keresése a Shahed csapásmérő drónok lelövésére.
A rakétaprogramot illetően Ukrajna nagy hatótávolságú Neptunokat készít, és már megvannak az első sikeres találatok. De nem nélkülözhetjük a termelés növelését, a technológiák terén Oroszország előtt kell járnunk. Ennek érdekében a technológiai formátum megvalósítása folyamatban van, az első találkozó december elején lesz. „Az állóképességi terv végrehajtása biztosítja Oroszország valódi stratégiai elrettentését. Atomfegyverek nélkül is találhatunk hagyományos elrettentő eszközöket” – tette hozzá Zelenszkij. Szerinte eddig több mint 40 külföldi védelmi vállalat vett részt a munkában Ukrajnában. A védelmi iparban több mint 600 ukrán cég működik, amelyek 300 000 munkahelyet biztosítanak.
A negyedik pont a pénzről szól, Ukrajna védelmi és biztonsági erői nem kockáztathatnak, egy évre előre kell finanszírozni őket. „A világ politikai turbulenciáitól függetlenül” – jegyezte meg az elnök. Ukrajnában minden fizetést és nyugdíjat kifizetnek, téli támogatási csomag van, 2025 márciusában pedig az infláció szintjéhez indexálják a nyugdíjakat. Jövőre az állami vállalkozás- és fogyasztótámogató programok bővítését tervezik. Az ePidtrimka program is visszaáll.
Az ötödik pont az energia. Ez a legzártabb pont Oroszország azon szándéka miatt, hogy Ukrajnát sötétségbe borítsa. Az ellenség összesen több mint ezer támadást hajtott végre energetikai létesítmények ellen, és mintegy 18 GW kapacitást foglalt el a megszállt területeken.
Az ukrán energetikai szakemberek sokat tettek az objektumok védelme érdekében, de itt nincsenek részletek. Az év végéig elkészülnek a regionális energia-fenntarthatósági tervek, amelyek a villamosenergia- és hőtermelés szempontjából valósulnak meg. Emellett Ukrajnának mint energiahubnak geopolitikailag az elsők között kell lennie Európában. De ez nagyobb mértékben a háború utáni időszakra vonatkozik. A prioritás a nukleáris termelés, a gázkitermelés növelése, az olajkitermelés és -feldolgozás.
A hatodik pont a biztonság. „Kemény munkáról van szó, amely nem engedi, hogy az ellenség aláássa Ukrajna életét” – mutatott rá Zelenszkij. Országos szinten új rendszer kerül bevezetésre – biztonságos régió, biztonságos város, biztonságos közösség. A rendőrök biztosan megjelennek minden iskolában és minden közösségben. Ez a tétel magában foglalja az óvóhelyekkel kapcsolatos részletes munkát: a szabványok korszerűsítését, rekonstrukciót és új óvóhelyek építését. Az elnök szerint minden iskola, más oktatási intézmény és középület bejáratánál fémdetektorokat kell felszerelni.
A háború utáni szakasz magában foglalja a belső biztonságot, mint versenyelőnyt Ukrajna számára, hogy hazahozza az embereket, valamint a területek aknamentesítését, az orosz határ megerősítését, a katonai alapkiképzés rendszerének kiépítését, a polgári védelmi tanfolyamokat és a háziorvosi segítségnyújtást.
A hetedik pont a közösségekről szól. A háborús körülmények között a fronton és a határon élő közösségek különleges támogatásra szorulnak. És azok, amelyek a legtöbb belső menekültet fogadták be – speciális megoldásokban az emberek nagyobb belső integrációja érdekében.
A nemzetközi komponens – a partnerországok közösségeivel való interakció – erősödik. És azokkal az országokkal, amelyek pártfogásba vették ezt vagy azt a régiót vagy várost. Ez Ukrajna Külügyminisztériumának és általában a kormánynak a feladata. Az elnök szerint az „egymás mellett” elv alapján a hátországi és a gazdagabb közösségeknek kellene támogatniuk a frontvonalat. „Különleges támogatási intézkedéseket hoztunk Harkivnak az állandó orosz terror körülményei között, hogy a városban maradjon élet. Ez Harkiv különleges adózási feltételeire vonatkozik. És bevált. Utasítok, hogy alakítsanak ki hasonló feltételeket más határ menti városok számára is, például Szumi és Csernyihiv esetében – mondta.
A nyolcadik pont a humán tőke. Ezen a ponton túlmenően kidolgozásra kerül az ukránok élete helyreállításának politikája, az akadálymentesség (szolgáltatások digitalizálása) és az oktatás nemzeti szabványa, hogy a különböző országokban élő gyermekek milliói megmaradjanak az ukrán nyelv és kultúra körében. A szociálpolitika korszerűsítése várható, az egészségügyi politikának tartalmaznia kell a várható élettartam növelését.
Egy másik szempont az egyház és a vallási szervezetek. Az államnak partnerséget kell kialakítania velük, és a párbeszéd keretein belül meg kell határoznia, hogy mely modellek alkalmasak Ukrajna szellemi függetlenségének erősítésére. „Természetesen nem a moszkvai egyházról beszélünk. A terrort szentesítők ideje lejárt” – hangsúlyozta az elnök.
Az államfő a többi között a többes állampolgárság intézményét és a diplomácia újraindítását is belefoglalta a tervébe. Az év végére lecserélődnek a nagykövetek (különös tekintettel a G7+ országokra). Létrejön az Ukránok Egyesítési Minisztériuma is, amely a globális ukrán közösség ügyeit célirányosan fogja kezelni. „Az év végéig benyújtjuk jóváhagyásra a miniszter jelölését” – hangoztatta az elnök, megjegyezve, hogy ezenkívül a kormány feladata, hogy 2025-től ingyenes étkezést biztosítson minden ukrán iskolás számára.
A kilencedik pont a kulturális szuverenitás. Zelenszkij a „kulturális Ramstein” formátum bevezetésének terveiről beszélt Ukrajnában. Emellett az ukrán kultúra eseménynaptárát is elkészítik a világ minden régiójában az ukrán tartalmak és kulturális termékek támogatására. Az állam támogatni kívánja az ukrán szerzők más nyelvekre történő fordítását és az ukrán tanulmányok integrálását a világ tudományos köreibe. Vagyis szisztematikusan előmozdítani az ukrán tanulmányok tanszékeinek megjelenését a világ egyetemein. Tervezik a kulturális és történelmi örökség védelmét, felkutatását és visszaszerzését is. A legnyilvánvalóbb az ukrán tartalom szisztematikus létrehozása. „Olyan tartalom, amely képes teljesen helyettesíteni az orosz tartalmat. Először is gyerekeknek szól. Ez pedig stabilitási és biztonsági kérdés is. Ebben is meg le kell győznünk Oroszországot” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
A Legfelső Tanács keddi ülésén további 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot és az általános mozgósítást, a mostani már a 13. alkalom a teljes körű háború kezdete óta – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya arról tájékoztatott, hogy 311 képviselő támogatta a 12151. számú törvénytervezetet a hadiállapot meghosszabbításáról. Az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló 12152. számú törvénytervezet elfogadása mellett 304 képviselő szavazott.
Az általános mozgósítást és a hadiállapotot a parlament 2024. november 10-től 2025. február 7-ig hosszabbította meg.
Ukrajnában a teljes körű orosz invázió kezdetének napján, 2022. február 24-én vezették be a hadiállapotot, és május 25-én hosszabbították meg először. Ugyanezen a napon Andrij Demcsenko, az Ukrán Állami Határőrszolgálat szóvivője hivatalosan bejelentette a 18 és 60 év közötti férfiak utazási korlátozásának bevezetését.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Volodimir Zelenszkij elnök ezen a héten ismerteti az ukránokkal a győzelmi tervet a Legfelső Tanácsban elmondott beszéde során – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Szerhij Lescsenko elnöki hivatalvezetői tanácsadó és Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Telegram-közléseire hivatkozva.
A jelentés szerint Lescsenko jelezte, hogy Zelenszkij beszéde a Legfelső Tanácsban szerdán lesz. „Nyilvánvalóan most egyetlen oka van ennek az eseménynek – a győzelmi terv nyilvános ismertetése” – állította az elnöki hivatalvezetői tanácsadó.
Honcsarenko is megerősítette ezt az információt. „Igen, szerda délelőtt találkozót kell tartani, és az elnöknek be kell mutatnia a győzelmi tervet. Ez Ukrajna tervének a bemutatása lesz” – közölte a honatya.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Szeptember 17-én, kedden a Legfelső Tanács második próbálkozásra első olvasatban elfogadta az adóemelésekről szóló törvénytervezetet. A hírt Jaroszlav Zseleznyak közölte a Telegramon.
Második próbálkozásra a Rada első olvasatban támogatta a történelmi nagyságú, 58 milliárd hrivnya idei és 137 milliárd hrivnya jövő évi adóemelést – írta.
Zseleznyak szerint a törvénytervezet a következőket írja elő:
a katonai illeték 1,5%-ról 5%-ra emelése
adóemelés az 1-2. kategóriába tartozó vállalkozóknak
előlegbenyújtás a benzinkutaknál
1%-os emelés a 3. csoportba tartozó vállalkozók összes formájára
A Legfelső Tanács csütörtöki ülésén felmentette Dmitro Kulebát a Külügyminisztérium vezetői tisztségéből – közölte az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya azt írta: „A parlament elbocsátotta Dmitro Kulebát Ukrajna külügyminiszteri posztjáról.” Mint jelezte, 240 képviselő szavazott az ukrán diplomácia vezetőjének felmentése mellett.
Dmitro Kuleba 2020. március 4-e óta töltötte be Ukrajna külügyminiszteri posztját. 2020. március 13-tól a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) tagja is. Az ukrán külügyminisztérium élére történt kinevezése előtt 2019 augusztusa óta Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese volt. 2016-ban Petro Porosenko akkori elnök rendeletével Kulebát Ukrajna állandó képviselőjévé nevezték ki az Európa Tanácsba. Korábban számos pozíciót töltött be a Külügyminisztériumban.
A Legfelső Tanács elfogadta a pilóta nélküli rendszerek erőiről szóló kerettörvénytc – számolt be Irina Herascsenko parlamenti képviselő, az Európai Szolidaritás frakciójának társelnöke.
Az Ukrajna fegyveres erőiről szóló, 11507. számú törvény módosításait 294 képviselő támogatta. A törvény tartalmazza az Ukrán Fegyveres Erők – Pilóta nélküli Rendszerek Erői létrehozásáról szóló cikkelyt.
„Aktuális projekt, amely normalizálja a pilóta nélküli rendszerekkel foglalkozó erők létrehozásának szabályozási kereteit, mint önálló katonai egységet, teljes munkaidős állásokat hagy jóvá a drónokkal való munkavégzésre, kiképzésre, a tapasztalatok rendszerezésére és a termelés méretezésére” – mondta Herascsenko.
2024. június 25-én Ukrajna elnöke aláírta az Ukrán Fegyveres Erők – Pilóta nélküli Rendszerek Erői létrehozásáról szóló rendeletet, amelyet immár törvénybe is foglalnak.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Az ukrán kormányban személycseréket terveznek, a kormány több mint 50 %-a megváltozik, holnap, szeptember 4-én lesz az „elbocsátások napja” – közölte kedden David Arahamija, a Nép szolgája párt parlamenti frakcióvezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Arahamija azt írta: „Ahogyan ígértük, a héten már számítani kell a kormány jelentős átalakítására. A kormány személyi állományának több mint 50 %-a módosul.”
A frakcióvezető szerint „holnap lesz az elbocsátások napja, holnapután pedig a kinevezések napja”. A végleges névsort a frakció szeptember 4-i ülésén határozzák meg.
Az ukrán kormány három minisztere azonnali hatállyal lemondott tisztségéről, ezenkívül Vitalij Koval, az Állami Vagyonkezelő Alap elnöke is benyújtotta a lemondását – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Ruszlan Sztefancsuknak, a Legfelső Tanács elnökének a Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint a házelnök jelezte, hogy a Legfelső Tanácsnak a következők nyújtották be a felmondásukat: O.M Kamisin, Ukrajna stratégiai ipari minisztere, D. L. Maljuszka, Ukrajna igazságügyi minisztere, R. O. Sztrilec, Ukrajna környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztere. Ezenkívül Vitalij Koval, Ukrajna Állami Vagyonkezelő alapjának az elnöke is írásban benyújtotta a felmondását.
„Minden kérelmet a legközelebbi plenáris ülések egyikén elbírálunk” – írta Ruszlan Sztefancsuk.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
★Very interesting case😂 DIOR HAND BAGS threw Mongolia into political crisis and sparked a prime minister’s resignation. Mongolian PM 23 years old son post their extravagant lifestyle,♥️Girlfriend gift photos Then protest all over the country which concluded over pm resignation pic.twitter.com/hpAQot1fZY
