Vélemény a 2023. 08. 23-án az Ukrán Legfelső Tanács által első olvasatban elfogadott „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvény módosításairól” című törvénytervezetről (a törvénytervezet és a hozzá kapcsolódó okmányok elérhetőek: https://itd.rada.gov.ua/billInfo/Bills/Card/42516 )
A törvénykezdeményezők szerint a módosító tervezet célja a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek szabadságainak és jogainak védelmében megvalósuló törvényi szabályozás tökéletesítése az Emberi Jogok Európai Egyezményének, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménynek, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, valamint a Velencei Bizottság vonatkozó javaslatainak megfelelően. Szerintük az e dokumentumban foglaltak törvényerőre emelése lehetővé teszi Ukrajna számára az Európai Bizottságnak a teljes értékű európai uniós tagság elérésével kapcsolatos vonatkozó ajánlásának végrehajtását is.
A Törvénytervezet számos ponton javasol módosításokat, melyek jogi szempontból sok esetben visszalépésként értelmezhetők, de semmiképp nem jelentenek megoldást a kisebbségek helyzetére.
Az egyik ilyen módosítással a törvényalkotó gyakorlatilag minden magát nem ukrán nemzetiségűnek valló állampolgárok csoportját a nemzeti kisebbség (közösség) jogállásába helyezné. A magyar közösség szempontjából e módosítás azért tekintendő hátrányt okozónak, mert jogállás tekintetében a valójában őshonos magyar kisebbséget egy szintre helyezi még legalább 100 más nemzetiség, többnyire nagyvárosi diaszpóra kisebbségével, ami jelentősen megnehezíti a gyakorlati jogvédelmet, jogérvényesítést.
Egy másik módosítás szerint „A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogai a törvénynek megfelelően korlátozhatók az állambiztonság, területi egység és társadalmi rend érdekében, zavargások és bűncselekmények megelőzésére, a lakosság egészségének megóvására, más személyek jogainak és szabadságainak védelmére, amennyiben az ilyen korlátozások szükségszerűek a demokratikus társadalomban.”
E javaslat a kisebbségekre nézve diszkriminatív, teljes ellentmondásban van a kisebbségek tényleges jogegyenlőségét célul kitűző kinyilatkoztatással, és számos kérdést vet fel. A kezdeményezők szerint a kisebbségekhez tartozó személyekre az állam úgy tekint, mint a társadalmi rendet és az állam területi egységét veszélyeztetőkre? E személyek nem rendelkeznek a többséggel legalább formálisan egyenlő jogokkal? Hogyan szándékozik az állam azonosítani e jogkorlátozás alá eső személyeket?
A „Jog a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvének használatára” című részhez is számos módosítást indítványoznak a tervezet kezdeményezői, melyek ismételten ráerősítenek a kisebbségi nyelvek használatának az államnyelvtörvényben és a médiatörvényben előírt korlátozásaira, melyekkel kapcsolatosan a Velencei Bizottság CDL-AD(2023)021. sz. Véleménye több bekezdésében fogalmazott meg kritikát.
A nyomtatott kiadói termékek kisebbségi nyelveken való kiadása-terjesztése terén meglévő korlátozásokban sem történik érdemi változás. Tehát ez esetben is ismételten törvényi megerősítésre kerül a már korábbi jogszabályokban is előírt diszkriminatív állapot.
Véleményünk szerint a tervezett módosítások elfogadás esetén továbbra is fennmarad az az alkotmánysértő helyzet, hogy nem törvényben, hanem alacsonyabb rendű jogszabályban kerülnek szabályozásra a nyelvhasználati szabályok. És az ukrán jogrend számára továbbra is értelmezés nélkül maradnak az olyan alapvető fogalmak-kritériumok, mint a „kisebbségek által hagyományosan lakott település”, „kisebbségek által jelentős számban lakott település”, „a kisebbség kérésére”, „reális igény”.
A Kisebbségi törvény 5., „Az oktatáshoz való jog” című cikkét a törvénykezdeményező a következő előírást tartalmazó új résszel szándékozik kiegészíteni: „Az állam Ukrajna Miniszteri Kabinetje által megállapított rendben garantálja az ingyenes tankönyvellátást (az elektronikusokat is) a teljes általános középiskolai oktatásban részesülő nemzeti kisebbségekhez tartozók részére.”
A diszkrimináció tilalma elvének fényében e javaslat értelmezhetetlen, hiszen az ukrán jogrendben, a 2017. évi Oktatásról szóló törvény 4. cikk 3. része 2. bekezdése szerint, az állam minden teljes általános középfokú oktatásban részesülő számára biztosítja az ingyenes tankönyvellátást. Ezért e javaslat számos kérdést vet fel. Többek között: e rendelkezés nélkül e személyek nem lennének jogosultak az ingyenes tankönyvellátásra? Hogyan szándékoznak azonosítani e személyeket? Miért nem a kisebbségi nyelvű oktatásban részesülők a kedvezményezettek, illetve a kisebbségek nyelvein kiadott tankönyvek ingyenesek? Jogosultak-e az ingyenes tankönyvre a magán tanintézményekben oktatásban részesülők?
Összegezve a fentebbieket megállapíthatjuk, hogy a Törvénytervezet nem éri el a kezdeményezők által az indoklásban kitűzött célt, történetesen egyáltalán nem tökéletesíti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szabadságai és jogai megvalósulásának törvényi szabályozását.
Véleményünk szerint ez egy sikertelen jogalkotói próbálkozás az európai uniós tagság elérése egyik feltétele teljesítésére, amely arról tanúskodik, hogy a kijevi vezetés a nemzeti kisebbségeket illetően továbbra is ragaszkodik az Oktatási és médiatörvényekben, valamint az Államnyelvtörvényben lefektetett, az Alkotmány szövegét és szellemiségét, valamint számos nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségét figyelmen kívül hagyó politikája folytatásához.
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy szeptember végéig új szavazást vár a Legfelső Tanácstól az elektronikus vagyonnyilatkozatokról szóló törvénytervezetről – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő kedd esti videoüzenetére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Amint ma reggel megérkezett a megszavazott törvény a Legfelső Tanácstól, aláírtam a vétót. Új szavazásra számítok, pozitívan tekintve a vagyonbevallási nyilatkozatok azonnali nyilvánossá tételére. A döntést már szeptemberben meg kell hozni.”
Az elnök emlékeztetett a politikailag jelentős személyekről szóló törvénytervezetre is. Szerinte ez nem csak a parlament politikai felelősségének kérdése, hanem az Európai Unióval Ukrajna csatlakozásáról folytatott tárgyalásoké is. „Új történelmi lépésnek kell történnie Ukrajna és az EU között ebben az évben, és minden ukrajnai államhatalmi ágnak dolgoznia kell ezért a lépésért” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
As Rosh Hashanah approaches, I met with leaders of Ukraine's Jewish communities, Rabbis from 26 Ukrainian cities, and Ukrainian warriors of Jewish origin.
I thanked them for their prayers, humanitarian assistance, and efforts to bring the Ukrainian victory closer. pic.twitter.com/YZLr5KE0jN
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 14, 2023
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
Volodimir Zelenszkij elnök megvétózta a törvénytervezetet, amely fenntartotta az elektronikus vagyonnyilatkozatok nyilvánosság előli elzárását, és kijelentette, hogy a nyilatkozatoknak nyitottaknak kell lenniük – közölte kedden az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij azt írta: „Vétó. Reggel érkezett egy törvény a Legfelső Tanácstól, amely fenntartja az elektronikus vagyonbevallás korlátozását. A korlátozások elfogadhatatlanok. A nyilatkozatoknak nyitottnak kell lenniük” – mondta Zelenszkij. Az elnök szerint a nyilatkozatoknak nyitottnak kell lenniük – és most, nem egy év múlva. A nyilvántartást azonnal meg kell nyitni. Tulajdonképpen ezzel a fő módosítással kell megszavazni a törvényt. Lehetőleg gyorsan.”
A hírportál emlékeztetett arra, hogy szeptember 5-én a Legfelső Tanács képviselői támogatták az elektronikus vagyonbevallás visszaállítását Ukrajnában, amelyet Oroszország teljes körű agressziója miatt függesztettek fel. A parlamenti képviselők azonban megtagadták a törvényjavaslat azon módosításának elfogadását, amely a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának azonnali megnyitását írta elő. A törvényjavaslat pontosítja, hogy az e-nyilatkozatokat még egy évig nem szabad nyilvánosságra hozni. Azonban tetszés szerint minden tisztviselő kérheti a Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökség (NAZK), hogy tegye nyilvánosságra nyilatkozatát.
A parlament döntése nagy felháborodást váltott ki mind a társadalomban, mind a korrupcióellenes szervezetek körében. Például az elnök honlapján megjelent egy petíció, amelyben a törvénytervezet megvétózását kérték, és néhány óra alatt összegyűjtötte a szükséges számú aláírást. Ukrajna elnökét az Európai Parlament felszólította a törvénytervezet megvétózására.
Zelenskyy will arrive today on an official visit to Turkey
The presidential office said that Zelenskyy is scheduled to meet Erdogan to discuss the peace formula, the organization of the Peace Summit, the safety of navigation in the Black Sea, global food stability and the… pic.twitter.com/rcmP31YCw6
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette a mozgósítási előkészületekről és mozgósításról szóló törvény 23. cikkelyének módosítástervezetét, amelynek célja az egyetemisták önkéntes mozgósításra ösztönzése – közölte pénteken az rbc.ua hírportál a Heorhij Mazuras népszolga parlamenti képviselő által benyújtott 9672-1. számú törvénymódosítás-tervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénymódosítás-tervezet a nappali vagy duális képzési formájú szakképzésben (szak-műszaki képzésben), alapszakképzésben és felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók, asszisztens-gyakornokok, posztgraduális hallgatók és doktoranduszok saját elhatározásukból beleegyezhetnek abba, hogy a mozgósítás során katonai szolgálatra hívják be őket, és ebben az esetben az állam biztosítja számukra az oktatás térítésmentességét.
A törvénymódosítás-tervezet nem tartalmaz kötelező pénzügyi és gazdasági indoklást a költségvetésből származó kiadásokról és a megfelelő alapok bevételi forrásairól. Mindazonáltal, amint azt a népképviselő megjegyezte, ezen felül ösztönözni kell az állampolgárokat, hogy vegyenek részt a szülőföld védelméért. „A javasolt változtatások elsősorban ahhoz járulhatnak hozzá, hogy a tandíjat fizető állampolgárok a mozgósítás ideje alatt önként vállalhassák a katonai szolgálatot, és ingyenes oktatás formájában plusz bónuszt kapjanak az államtól” – olvasható a jogszabálytervezet indokolásában.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Heorhij Mazuras parlamenti képviselő rendkívül sok különféle törvénytervezetet nyújt be, amit a törvény nem tilt. De ezeket szinte soha nem támogatja a Nép Szolgája párt frakciója, és a tervezet szintjén maradnak.
Ukrajnában törvénytervezet készül, amelynek az elfogadása esetén pénzbírsággal vagy elzárással büntetik a katonákkal szembeni tiszteletlen megnyilvánulást – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a vonatkozó törvénytervezet szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezet célja a fegyveres testületek jogi védelmének erősítése. Büntetés bevezetését tervezik az ukrán fegyveres erők és más katonai alakulatok, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a Külső Hírszerző Szolgálat, a katonai hírszerzés, az állami őrezred, az Állami Különleges Szállítási Szolgálat, az Állami Különleges Híradós Szolgálat, a Nemzeti Gárda, az Állami Határőrszolgálat katonáival szemben tanúsított tiszteletlenség miatt.
A törvénytervezet büntetést ír elő a katonák nyilvános sértegetéséért, a katonák sértő inzultálásáért vagy a jogaik és szabadságaik gyakorlásának akadályozásáért.
A katonák iránti tiszteletlenség büntetési tétele 200-tól 300-ig terjedő, adózott minimálbér (3400–5100 hrivnya) pénzbírság, 15 napig terjedő közigazgatási letartóztatás, 50-től 300-ig terjedő közmunkavégzés, 60 óra javító-nevelő munka, 1-2 hónapon át a kereset 20%-ának levonása vagy 240–360 napig terjedő közmunka.
A Legfelső Tanácsban törvénytervezetet jegyeztek, amely közigazgatási felelősségre vonást ír elő az autós driftelésért, ismétlés esetén a bírság elérheti a 17 ezer hrivnyát – adta hírül kedden az rbc.ua hírportál a törvényjavaslat szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezet elfogadása esetén módosítja közigazgatási törvénykönyv szabálysértésekre vonatkozó cikkelyeit. A változtatásnak megfelelően az első driftelésért (kerékcsúsztatás) ötszáz adómentes minimumjövedelemmel egyenlő – 8500 hrivnya – pénzbírságot szabnak ki. Ha a szabálysértést egy éven belül ismételten elkövetik, a bírságot 17 ezer hrivnyára emelik, valamint hat hónaptól egy évig terjedő időtartamra bevonják a jogosítványt.
A törvénytervezet szerint driftelésen vagy szándékos irányított sodródáson olyan irányított járművön végzett szándékos manővereket kell érteni, amelyek az autó kerekeinek sodródását okozzák a lehető legnagyobb sebességgel történő kanyarodáskor. A driftelés rögzítésére vonatkozó adminisztratív jegyzőkönyveket a Nemzeti Rendőrség munkatársai veszik fel.
A Legfelső Tanács elfogadta első olvasatban a katonák, rendőrök és bizonyos további személyek szociális védelmének fokozásáról szóló törvényjavaslatot – írja az RBK – Ukrajina Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselőre hivatkozva.
A 9638. számú törvényjavaslatot 335 képviselő támogatta első olvasatban – közölte Telegram-csatornáján a honatya.
A dokumentum szerint a polgári védelmi szolgálat személyi és vezetői állományának fogságba esett, illetve különleges körülmények között eltűnt tagjai megőrizhetnék pénzbeli ellátmányukat, illetve a családjuknak folyósítanák azt. Ez a lehetőség nem vonatkozna a polgári védelmi szolgálat azon tagjaira, akik önként megadták magukat, vagy önkényesen elhagyták szolgálati helyüket.
A tervezet ugyancsak előirányozza:
a katonáknak és rendőröknek szabadságuk fel nem használt napjaiért járó pénzbeli kompenzáció kifizetési eljárásának pontosítását;
a katonák és rendőrök eleste (halála) esetén a szabadság fel nem használt napjaiért járó pénzbeli kompenzáció kifizetési eljárásának pontosítását;
a katonai szolgálatból való elbocsátáskor járó egyszeri pénzbeli juttatás folyósítási rendjének javítását.
A Cseh Köztársaság kormánya speciális programot dolgoz ki a menekültek önkéntes visszatérésének elősegítésére Ukrajnába – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a Radio Prague Internationalra hivatkozva.
A jelentés szerint az új cseh kormányprogram elsősorban segítség nyújtása céljából készül, és az ukrán menekültek hazatérése esetén a költségeik egy részét megtérítik. A cseh kormány azt tervezi, hogy döntést hoz arról, hogy milyen támogatási formákra különít el forrást.
A cseh kormány programjának az alapja a lex Ukrajna néven ismert hatodik törvénymódosítás-tervezetében, amely a csehországi ukrán menekültek jogaival és kötelezettségeivel foglalkozik. A Cseh Köztársaság belügyminisztériuma szerint 360 900 Ukrajnából érkezett menekült tartózkodik ideiglenes védelmi vízummal az országban, a többségük nő és gyermek.
„Reagálni kell a külföldiek növekvő segítség iránti igényére az Ukrajnába való visszatéréshez. Bár az ukrajnai helyzet sok tekintetben nem kielégítő, célszerű támogatást nyújtani a visszatérés iránt érdeklődőknek” – áll a törvénymódosítás-tervezet indokolásában.
Ukrajnában katonai rendőrséget akarnak létrehozni, amely elsősorban a háborús bűnök megszüntetésével és a hadsereg fegyelmének fenntartásával foglalkozik majd – adta hírül hétfőn az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A védelmi minisztériumi közlés szerint a Legfelső Tanács rendészeti bizottságában munkacsoportot állítottak fel, amelynek feladata elsősorban a katonai igazságszolgáltatás optimális modelljének megalkotása, és ennek része a katonai rendőrség létrehozása is. A Védelmi Minisztérium katonai igazságügyi főosztálya aktívan részt vesz az ukrán katonai rendőrségről szóló törvénytervezet kidolgozásában.
A Védelmi Minisztérium hozzátette, hogy a katonai rendőrség rendészeti feladatokat ellátó katonai alakulat lesz, és a Védelmi Minisztérium rendszerének része lesz. A testület a fegyveres erők katonai rendészeti részlege alapján jön létre. Külön hatáskörrel rendelkezik majd a háborús bűnökkel kapcsolatos operatív nyomozási tevékenységet és a tárgyalás előtti vizsgálatot illetően a háborús övezetekben. A testület létrehozásának célja a katonai fegyelem fenntartása a fegyveres erők, a Védelmi Minisztérium és az Állami Különleges Közlekedési Szolgálat katonái körében. Az is elvárás, hogy a katonai rendőrség kompatibilis legyen a NATO-tagállamok megfelelő struktúráival. A törvénytervezet jelenleg már jóváhagyási eljárás alatt van.
A Legfelső Tanács törvénybe kívánja iktatni az ukrán területi engedmények tilalmát Oroszország felé és az oroszok kötelező kiebrudalását a Krímből – számolt be az rbc.ua hírportál a vonatkozó törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a Legfelső Tanács augusztus 18-án vette nyilvántartásba az Ukrajna állampolitikájának kiemelt irányairól a Krím Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város felszabadítás, reintegrációja és helyreállítása című törvénytervezetet. Ennek egyik szerzője Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke. A jogszabálytervezet az alábbi normák rögzítését javasolja: az Oroszországi Föderációval vívott háború befejezése területi engedmények révén elfogadhatatlan; Ukrajna területi integritásának helyreállítása nemzetközileg elismert államhatárain belül, ideértve a Krím és Szevasztopol felszabadítását, valamint az állami szuverenitás biztosítása kulcsfontosságú feltétele a háború befejezésének; az ukrán elnök békeképletének kell alapul szolgálnia a háború befejezéséhez, a területi integritás helyreállításához, Ukrajna összes megszállt területének a felszabadításához, beleértve a Krímet is, átfogó, tisztességes és stabil nemzetközi biztonságot teremtve az egész térség biztonságának szavatolása érdekében.
Az orosz fekete-tengeri flottát ki kell vonni a Krím területéről a biztonság garantálásának szükségessége miatt; Oroszország minden reguláris és irreguláris fegyveres alakulatát teljesen ki kell vonni Ukrajna területéről; ki kell utasítani azokat az oroszokat, akik 2014 után illegálisan költöztek a Krím területére;
Ukrajna nem ismeri el az orosz állampolgárságot, amelyet a megszállt ukrán területek lakói automatikusan vagy erőszakkal kaptak meg; felmentést kaphatnak a büntetőjogi felelősség alól Ukrajna azon állampolgárai, akik együttműködtek a megszálló hatóságokkal, de nem követtek el súlyos bűncselekményeket.
Katonai, katonai-civil közigazgatás, ideiglenes államhatalmi testületek alakulhatnak a Krímben, a képviselő-testületek és a helyi önkormányzati szervek munkája a választások után újraindul; a Nemzetközi Krími Platformnak platformmá kell válnia az Azov-Fekete-tenger térségében a biztonság garantálásához, a Krím megszállásának felszámolására és Ukrajna területi integritásának helyreállítására.
Ezen túlmenően a törvénytervezet rendelkezik a független média és közéleti egyesületek tevékenységének helyreállításáról a felszabadult Krímben, az ukrán oktatási rendszerrel, Ukrajna őshonos népei, elsősorban a krími tatárok jogainak védelmével kapcsolatban.
