Az Európai Unió Külügyek Tanácsa luxembourgi ülésén a szudáni helyzet súlyosságára tekintettel korlátozóintézkedéseket fogadott el hat emberrel szemben, akiket felelősnek tartanak az ország stabilitását és a politikai átmenetet aláásó tevékenységek támogatásában – közölte az uniós tanács hétfőn.
A brüsszeli közlemény szerint a jegyzékbe vettek között van a szudáni Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) nyugat-dárfúri parancsnoka, aki atrocitások és más visszaélések elkövetéséért, etnikai indíttatású gyilkosságokra való felbujtásért, emberi jogi aktivisták és jogvédők elleni célzott támadásokért, szexuális erőszakért, valamint fosztogatásért és egész közösségek lakóhelyeinek felégetéséért felelős.
A korlátozó intézkedések továbbá az RSF pénzügyi tanácsadójára, egy, az EU által már szankcionált, fegyvereket, valamint katonai járműveket gyártó vállalat főigazgatójára, valamint a szudáni légierő parancsnokára vonatkoznak. Utóbbi kettőre azért, mert sűrűn lakott övezetek bombázásában vettek részt. A korábbi szudáni kormány külügyminisztere szintén szerepel a szankciós listán – közölték.
A büntetőintézkedések vagyon-befagyasztást és azt jelentik, hogy uniós állampolgároknak és szervezeteknek tilos pénzeszközöket bocsátaniuk a jegyzékbe vettek rendelkezésére.
A szudáni szankciórendszer szerinti korlátozó intézkedések a felsorolt hat emberre, valamint a január végén listára vett hat vállalatra vonatkoznak.
Az uniós külügyi tanács 2023. október 9-én fogadott el határozatot a Szudán stabilitását és politikai átmenetét aláásó tevékenységek szankcionálását lehetővé tevő korlátozóintézkedések keretéről.
Szudánban tavaly áprilisban fegyveres konfliktus tört ki a hadsereg emberei és az RSF között, ami megnehezíti a két fél együttműködését annak érdekében, hogy közösen hozzák létre az átmeneti vezetést leváltó demokratikus szudáni kormányt.
A harcok következtében már több mint tízezren haltak meg, és legalább 6,5 millióan kényszerültek elhagyni lakhelyüket.
Az Európai Unió új szankciócsomagot hagyott jóvá Oroszország ukrajnai inváziója miatt, hogy szigorítsa a korlátozások érvényesítését azáltal, hogy kiterjeszti az intézkedések körét a cinkosai hálózatára, és sújtja Moszkva bevételeit – közölte a Bloomberg hírügynökség.
Az intézkedések az orosz tankhajók árnyékflottáját , a cseppfolyósított földgáz átrakodását, valamint a harmadik országokban, köztük Kínában működő vállalatokat célozzák, amelyek segítettek a Kremlnek megkerülni a korábbi kereskedelmi korlátozásokat.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúja kezdete óta ez a 14. szankciós csomag, és a következőket tartalmazza:
Az orosz LNG EU-n keresztül harmadik országokba történő átrakodásának tilalma, ideértve az újrarakodási szolgáltatások, valamint a hajóról hajóra és a hajóról a partra történő átrakodás tilalmát
Beruházások, szolgáltatások és áruk nyújtásának tilalma új oroszországi LNG-projektekhez
Szankciók egy tucat olyan hajó ellen, amelyek Oroszország úgynevezett árnyékflottájának részét képezik, és az olajárak felső határának és egyéb kereskedelmi intézkedések megkerülésére szolgáltak
Megtiltja az Oroszországon kívül működő uniós cégeknek, hogy közvetlenül csatlakozzanak az Orosz Központi Bank SWIFT-egyenértékű SPFS-éhez, és megtiltják a tőzsdén jegyzett cégek esetében a rendszer használatát a szankciók megkerülésére
Megtiltja az uniós szereplőknek, hogy ügyleteket kössenek olyan jegyzett bankokkal, amelyek lehetővé teszik a fegyverekben használt vagy azok előállításához szükséges technológiák és áruk kereskedelmét
A kereskedelem korlátozását bővítik több tucat új szereplővel, beleértve a kínai, törökországi és indiai cégeket
A politikai pártok, agytrösztök és médiaszolgáltatók korlátozása az orosz finanszírozási források elfogadása tekintetében
Az olyan uniós vállalatoktól megkövetelt ellenőrzések és kellő gondosság fokozása, amelyek árui még mindig Oroszországba kerülnek, gyakran leányvállalatokat és alvállalkozókat is magában foglaló közvetítői hálózatokon keresztül
A katonai célokra felhasználható több vegyi anyag, mangánérc, műanyag, elektronikai és földmunkagép kivitelének ellenőrzése, valamint a hélium behozatalának korlátozása
A meglévő légi és közúti szállítási korlátozásokra vonatkozó intézkedések szigorítása, valamint az orosz szellemi tulajdonjogok EU-ban történő bejegyzése és az Oroszország által esetleg kifosztott ukrán kulturális javak behozatalának új ellenőrzése
A csomagot most hivatalosan el kell fogadniuk a tagállamoknak, mielőtt hatályba lép, és a folyamat során még változhat.
Az Európai Unió újabb egy évvel, 2025. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát – közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.
Az intézkedések területi hatálya a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik.
A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba és a Krímbe, valamint Szevasztopolba irányuló mindenfajta beruházás.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket a Krím félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat sem.
Tilos mindenfajta turisztikai szolgáltatás nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten. Tiltott továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére.
A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik – közölték.
Az uniós tanács közleménye megerősítette: az EU továbbra sem ismeri el a Krím és Szevasztopol Oroszország általi elcsatolását, és változatlanul elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot.
Kiemelték: Oroszország újabb jogsértést követett el Ukrajna szuverenitása és területi egysége ellen az Ukrajna elleni háború megindításával. Az EU továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlensége, önállósága és területi egysége, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való joga mellett – tették hozzá.
A szankciókat először 2014-ben vezették be, indoklás szerint válaszul az Ukrajna területi egységének szándékos aláásására és az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló kísérletekre.
Számos új szankciót jelentett be Oroszországgal és az orosz kormánnyal együttműködő több külföldi céggel szemben csütörtökön a brit kormány.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a büntetőintézkedések egyebek mellett azokat az „árnyékflottákat” és hajótársaságokat sújtják, amelyek a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) által meghozott közös szankciók megkerülésével szállítanak orosz nyersolajat.
A brit külügyi tárca hangsúlyozza, hogy az olajexport biztosítja Moszkvának az ukrajnai háború finanszírozásához szükséges legfontosabb pénzforrásokat.
A nyersolajkitermelésre kivetett adóból tavaly 8900 milliárd rubel bevétele származott az orosz költségvetésnek; ez a teljes szövetségi szintű államháztartási jövedelem 31 százalékát adta – áll a brit külügyminisztérium csütörtöki ismertetésében.
A tárca közleménye szerint az új intézkedések mindemellett olyan iparvállalatokra is kiterjednek, amelyek lőszert, szerszámgépeket, mikroelektronikai részegységeket szállítanak, illetve logisztikai szolgáltatásokat nyújtanak az orosz fegyveres erőknek.
Az érintett vállalatok között szerepelnek kínai, izraeli, kirgizisztáni és törökországi székhelyű cégek is, valamint olyan hajók, amelyek Észak-Koreából szállítanak hadfelszerelést Oroszországba.
Szankciókkal sújtotta a brit kormány az orosz pénzügyi rendszer működtetésében központi szerepet betöltő intézményeket is, köztük a moszkvai értéktőzsdét.
A csütörtökön bejelentett csomag ötven vállalatra, intézményre vagy személyre terjed ki.
A londoni külügyminisztérium ismertetése szerint az eddig meghozott szankciók összesen több mint 400 milliárd dollárnyi eszközállománytól és ennek jövedelmeitől fosztották meg az orosz kormányt. Ez az összeg az ukrajnai háború négyévi finanszírozására lenne elegendő.
Nagy-Britannia több mint kétezer embert, vállalatot és egyéb intézményt sújtott büntetőintézkedésekkel az orosz szankciócsomag keretében. Ezek között 29 bank szerepel, amelyek az orosz bankszektor 90 százalékát teszik ki.
A brit szankciók 130-nál több oligarchára és családtagjaikra is kiterjednek; az ő összvagyonuk az ukrajnai háború kezdetén 147 milliárd fontnak felelt meg.
A londoni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a szankcióintézkedések hatására 99 százalékkal zuhant a Nagy-Britanniába irányuló orosz export és 73 százalékkal esett vissza az orosz piacra tartó brit kivitel értéke.
Az EU Tanácsa megállapodott, hogy szankciókat vezet be hat észak-koreai természetes személy és három szervezet ellen, mert részt vesznek Phenjan illegális fegyverprogramokkal kapcsolatos tevékenységeiben és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának támogatásában – jelentette be a brüsszeli testület pénteken.
A tanács közleményében az áll, hogy az érintett személyek és szervezetek olyan szankciókat kijátszó tevékenységeket folytatnak, amelyeken keresztül Észak-Korea forrásokat szerezhet illegális nukleáris és ballisztikusrakéta-programjaihoz.
A célszemélyek esetében uniós beutazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, szervezet esetében csak az utóbbit. Emellett uniós személyek és szervezetek nem bocsáthatnak pénzeszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére.
Az EU eltökélt szándéka, hogy megakadályozza az olyan alkatrészek, pénzeszközök és információk áramlását, amelyeket Észak-Korea nukleáris, tömegpusztító fegyverekkel és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjainak fejlesztésére használhat fel. Felszólította továbbá a phenjani vezetést, hogy hagyjon fel a destabilizáló intézkedésekkel, tegyen eleget a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek – olvasható a tanácsi közleményben.
Észak-Korea idén már legalább 22 ballisztikus rakétát indított illegálisan.
Az EU ezt többször is elítélte és felszólította Phenjant, hogy hagyjon fel ezekkel a tevékenységekkel az mert sértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és aláássák a nemzetközi békét és biztonságot, valamint a nukleáris fegyverkezést visszaszorítani hivatott nonproliferációs rendszert.
[type] => post
[excerpt] => Az EU Tanácsa megállapodott, hogy szankciókat vezet be hat észak-koreai természetes személy és három szervezet ellen, mert részt vesznek Phenjan illegális fegyverprogramokkal kapcsolatos tevékenységeiben és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háb...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1717267500
[modified] => 1717250544
)
[title] => Észak-Koreát is szankciókkal sújtja az EU az Oroszország támogatása miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114821&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114821
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 114822
[image] => Array
(
[id] => 114822
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea.png
[original_lng] => 571963
[original_w] => 1054
[original_h] => 502
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea-300x143.png
[width] => 300
[height] => 143
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea-768x366.png
[width] => 768
[height] => 366
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea-1024x488.png
[width] => 1024
[height] => 488
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea.png
[width] => 1054
[height] => 502
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea.png
[width] => 1054
[height] => 502
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea.png
[width] => 1054
[height] => 502
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1717239745:12
[_thumbnail_id] => 114822
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 668
[translation_required_done] => 1
[_oembed_30a1217fc8a9d2bc0d8a118a796090ff] =>
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Az Európai Unió hat embert és három szervezetet vett szankciós jegyzékbe, az érintettek közül néhányan Irán pilóta nélküli légi járművek (UAV) kifejlesztését és gyártását célzó programjában vesznek részt, mások drónok és rakéták átadásával segítik Oroszország ukrajnai háborúját, illetve a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében tevékenykedő, a régió békéjét és biztonságát aláásó fegyveres csoportokat és szervezeteket – közölte az Európai Unió Tanácsa pénteken.
A brüsszeli közlemény szerint a szankcionáltak között van az iráni védelmi miniszter, az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnoka, egy iráni székhelyű, pilóta nélküli légi járművek gyártásához szükséges alkatrészeket beszerző és értékesítő vállalat és vezérigazgatója, valamint igazgatótanácsának elnöke, a már uniós jegyzékben szereplő Iran Aviation Industries Organization (IAIO) vezetője, valamint az Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészete (IRGCN), amely az iráni fegyverek, köztük drónok és rakéták szállításában vesz részt Oroszországnak valamint a Közel-Keleten.
A listán jelenleg 32 ember és kilenc szervezet szerepel.
A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. A szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is.
A szankciók kivetését azt tette lehetővé, hogy május közepén az Európai Unió a vezető nélküli légi eszközök gyártása és Oroszországnak való átadása miatt bevezetett korlátozó intézkedések hatályát kiterjesztette a rakétákra is, amiért Irán folytatódó katonai támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújához és ilyen eszközöket ad el fegyveres csoportoknak a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében.
A tagállamok külügyminisztereinek tanácsa által írásbeli eljárás útján elfogadott intézkedés lehetővé teszi az EU számára, hogy szankciókkal sújtsa azokat, akik az ukrajnai háborúban használt pilóta nélküli légi járművek fejlesztése és szállítása mellett rakéták gyártásában és Oroszországnak való átadásában vesznek részt. A továbbiakban tilos lesz továbbá a pilóta nélküli légi járművek, valamint a rakéták fejlesztéséhez és gyártásához használt alkatrészek kivitele az EU-ból Iránba.
Az intézkedést az Izrael ellen 2024. április 13-án elkövetett iráni drón- és rakétatámadásokra válaszul hozta meg az Európai Unió.
Az EU 2023. október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok szállítása és ukrajnai bevetése miatt. Akkor három iráni személy, valamint egy szervezet került jegyzékbe.
Az Egyesült Államok az oroszországi Wagner-csoporthoz fűződő kapcsolatok miatt sújtott szankcióval két Közép-Afrikai Köztársaságban bejegyzett vállalkozást csütörtökön.
Az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonok ellenőrzésével foglalkozó irodájának (Office of Foreign Assets Control) közleménye szerint a bányaiparban érdekelt két vállalkozás, a Mining Industries SARLU, valamint a Logistique Economique Etrangere SARLU kulcsszerepet játszott abban, hogy lehetővé tegye a Wagner-csoport műveleteit, valamint jogellenes bányászati törekvéseit a Közép-Afrikai Köztársaságban.
Az amerikai kormányzati büntetőintézkedést indokoló dokumentumból kiderül, hogy a két vállalkozás többi között részt vett bányászatban használt vegyszerek importjában, amelyet a Wagner-csoport számára juttatott el, valamint bányaterület-fejlesztésében.
A szankciók alapján a két közép-afrikai cég minden Egyesült Államokban, vagy amerikai érdekeltségek által őrzött vagyonát zárolják, valamint megtiltják az üzleti kapcsolatot velük.
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 25-én végrehajtotta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács 68 jogi személy és két magánszemély elleni szankciókról szóló határozatát.
Rendeletben hagyták jóvá az ukrán RNBO május 22-i határozatát „A személyes különleges gazdasági és egyéb korlátozó intézkedések (szankciók) alkalmazásáról és visszavonásáról” 68 jogi személy és két magánszemély ellen.
Szankciókat alkalmaztak a következő tévécsatornák és újságok ellen: НТВ Плюс, Перший канал. Всесвітня мережа, Звезда, ТНТ Телесеть, Петербург, Рен ТВ, ТРК Крим, Известия, Московский комсомолец.
A dokumentum kimondja, hogy a Külügyminisztériumnak tájékoztatnia kell az Európai Unió, az Egyesült Államok és más államok illetékes hatóságait a szankciók alkalmazásáról.
A Tajvanra irányuló amerikai fegyvereladások és kínai cégek elleni – amelyeket Oroszország Ukrajna elleni megsegítésével vádol az Egyesült Államok – amerikai szankciók miatt Kína május 22-én tizenkét amerikai hadiipari vállalatot és tíz védelmi vezetőt szankcionált – olvasható Kína külügyminisztériumának közleményében.
A kínai kormány szerint az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyta Kína „objektív és tisztességes álláspontját” Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban, és „válogatás nélkül” szankcionált több kínai szervezetet az orosz vonatkozású tényezők fényében. Kína elítélte az Egyesült Államokat azért is, mert továbbra is fegyvereket ad el Tajvannak, amely „beavatkozik Kína belügyeibe, és súlyosan sérti Kína szuverenitását és területi integritását”.
A szankcionált vállalatok között a Lockheed Martin Corp., a General Dynamics, az Ironmountain Solutions és az Applied Technologies Group leányvállalatai is szerepelnek. A szervezetek vagyonát befagyasztják Kínában.
Ami a szankcionált vezetők listáját illeti, a Northrop Grumman Corp. hat magas rangú képviselőjének, köztük Kathy Warden vezérigazgatónak, valamint a General Dynamics négy képviselőjének, köztük Firat Gezen alelnöknek megtiltják a belépést Kínába, Hongkongba és Makaóba.
A kínai szankciók többnyire szimbolikusak, mivel az említett vállalatok általában nem üzletelnek Kínában. Az Egyesült Államok május 1-jén újabb szankciókat vezetett be további 300 oroszországi és harmadik országbeli cég és személy, köztük kínai vállalatokkal szemben, mert segítették Moszkva háborús erőfeszítéseit. Washington még tovább bővítette a szankciók listáját, és biztonsági okokra hivatkozva további 37 vállalatot vett fel a kereskedelmi feketelistára.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A Tajvanra irányuló amerikai fegyvereladások és kínai cégek elleni – amelyeket Oroszország Ukrajna elleni megsegítésével vádol az Egyesült Államok – amerikai szankciók miatt Kína május 22-én tizenkét amerikai hadiipari vállalatot és tíz védelmi ve...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716587220
[modified] => 1716534134
)
[title] => Szankciókat vezetett be Kína az amerikai katonai vállalatok ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113944&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113944
[uk] => 114031
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 113945
[image] => Array
(
[id] => 113945
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina.jpg
[original_lng] => 78647
[original_w] => 512
[original_h] => 328
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina-300x192.jpg
[width] => 300
[height] => 192
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina.jpg
[width] => 512
[height] => 328
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina.jpg
[width] => 512
[height] => 328
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina.jpg
[width] => 512
[height] => 328
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina.jpg
[width] => 512
[height] => 328
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kina.jpg
[width] => 512
[height] => 328
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716578222:8
[_thumbnail_id] => 113945
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 745
[translation_required_done] => 1
[_oembed_585ccad57b6e5ebedcd7ed146faabac6] =>
I am grateful to the United States for imposing additional strong sanctions against Russia today.
Nearly 400 sanctions targets in a new US package will further weaken Russia's ability to wage an aggressive war against Ukraine.
Pressure on the aggressor must be maintained and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 23, 2024
Jean Shaheen és Jim Risch amerikai szenátorok azt tervezik, hogy május 23-án terjesztenek be egy törvénytervezetet, amely szankciókat vezetne be Tbiliszi európai uniós csatlakozási törekvésének aláásásáért felelősnek nyilvánított grúz politikusok ellen – számolt be a Politico, közölte a Jevropejszka Pravda.
A törvénytervezet beutazási tilalmat és egyéb szankciókat helyez kilátásba azokkal a grúz politikusokkal szemben, akiket „Grúzia euro-atlanti integrációjának akadályozásával” vádolnak, és akiket „korrupcióval, az emberi jogok megsértésével és a „külföldi ügynökökről” szóló törvény előmozdítására vagy elfogadására tett erőfeszítésekkel hoznak kapcsolatba.
A dokumentum emellett az Egyesült Államok és Grúzia közötti Stratégiai Párbeszéd végleges felfüggesztésére szólít fel, amelynek keretében mindkét ország együtt dolgozik a biztonság és a demokrácia kérdéseiben.
Ugyanakkor a szenátorok legalább 50 millió dollár elkülönítését javasolják „a demokrácia és a jogállamiság fejlesztését célzó projektek támogatására Grúziában”, valamint az „idegen rosszindulatú külföldi befolyás” kivizsgálására.
Az amerikai szenátorok kezdeményezése annak hátterében jelent meg, hogy a grúz hatóságok elfogadták a nyugaton bírált, a civil társadalom számos tiltakozását kiváltó, vitatott törvényt „A külföldi befolyás átláthatóságáról”.
