Meggyőződésem, hogy magyar partnereink a normális kapcsolatokban érdekeltek Ukrajnával, ahogy mi is érdekeltek vagyunk ebben, de tudomásul kell venniük: már nem lesz úgy, mint az oktatási törvény elfogadása előtt volt, nem lesz visszatérés a múltba – jelentette ki Dmitro Kuleba, európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes csütörtökön az Interfax-Ukraine hírügynökségnek adott interjújában.
A
kormányfő-helyettes Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának Magyarország általi
blokkolásával kapcsolatos kérdésre válaszolva a többi között kifejtette: „nagyon
remélem, hogy magyar partnereink felhagynak a belemagyarázás politikájával és
áttérnek a tények politikájára, amikor a Velencei Bizottság ilyen vagy olyan
követelményeinek Ukrajna általi teljesítéséről van szó.” Készen állunk a
párbeszédre a (magyar) kollégákkal – tette hozzá, megjegyezve, hogy ő az elnöke
az ukrán-magyar kormányközi vegyes bizottságnak, és alig várja, hogy
elkezdődjön annak munkája. Hangsúlyozta, Ukrajna részéről szavatolhatja: teljes
mértékben támogatják a nemzetiségi kisebbségek önazonosságának megőrzését, hogy
ne asszimilálódjanak Ukrajnában, és értékelik nemzeti identitásukat.
Dmitro Kuleba szerint azonban van egy mozzanat, nevezetesen az, hogy az idei a magyarok számára „Trianon éve”, azaz a magyar nép és a magyar állam számára nemzeti tragédiát jelentő trianoni békeszerződés századik évfordulója. „Megértem, hogy ennek tükrében a magyar partnereknek nehéz lesz konstruktivitást mutatniuk a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdések megoldását illetően” – mondta. Éppen ezért – fűzte hozzá – 2020 nem a legjobb év a konstruktív megállapodások elérésére. Mindazonáltal – folytatta – Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy ezek a megállapodások létrejöjjenek, vagy legalább is a lehető legnagyobb mértékben közelebb kerüljünk hozzájuk. A kérdésre, amely szerint bízik-e abban, hogy Magyarország jelenlegi kormányával sikerülhet pozitív megoldást találni az ukrán-magyar problémára, a kormányfő-helyettes kiemelte: ezt lehetségesnek tartja, és megjegyezte, ellenzi bárkinek a démonizálását. „Meggyőződésem, hogy magyar partnereink a normális kapcsolatokban érdekeltek Ukrajnával. És mi is érdekeltek vagyunk ebben. Egyetlen dolog van, amit mondunk nekik: már nem lesz úgy, ahogy az (oktatási) törvény elfogadása előtt volt, nem lesz visszatérés a múltba” – hangoztatta. Úgy vélte közösen kell megtalálni a két fél érdekeinek megfelelő, kiegyensúlyozott megoldást.
A Velencei Bizottság által súlyos kritikákkal illetett ukrán nyelvtörvény hatályon kívül helyezéséről nyújtott be törvénytervezetet a kijevi parlamentnek a Nép Szolgája frakció egyik képviselője, Makszim Buzsanszkij képviselő. A rövidke tervezet arról is rendelkezik, hogy ha a Legfelsőbb Tanács hatályon kívül helyezi a sokat vitatott, az előző politikai rezsim regnálásának utolsó napjaiban összehozott jogszabályt, szakértők és a kisebbségek bevonásával ki kell dolgozni egy új, az államnyelv és a nemzeti kisebbségek nyelveinek védelméről és használatáról szóló törvény tervezetét. A Nép Szolgája abszolút többséggel rendelkezik a kijevi törvényhozásban, ha megvan hozzá a politikai akarat, rövid időn belül megszavazható a tervezet.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő december 16-án az Európai Parlament plenáris ülésén emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság (VB), az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve diszkriminatívnak, a kisebbségi jogokat korlátozónak ítélte meg az idén áprilisban elfogadott ukrán nyelvtörvényt.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 2019. április 25-én megszavazta az
államnyelvről szóló törvényt, melynek célja az ukrán, mint
államnyelv kiterjesztése az élet minden területére, tekintet
nélkül az országban élő kisebbségek anyanyelvhasználati
jogaira. Az Európai Unió már a nyelvtörvény elfogadása előtt
jelezte, hogy annak megalkotásakor vegyék figyelembe a kisebbségek
jogait. A nemzeti kisebbségi szervezetek képviselői is
számtalanszor hangot adtak félelmüknek, hogy alapvető jogaikat
veszi semmibe az ukrán kormány, azt mégis elfogadták, majd 2019.
július 16-án részben hatályba is lépett.
Bocskor Andrea felszólalásában elmondta: „Az elmúlt években
számos olyan törvénymódosításra került sor Ukrajnában, ami
jelentős mértékben szűkíti a kisebbségek nyelvhasználati
jogait. A 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény 7.
cikkelyének felülvizsgálata a VB ajánlása ellenére még mindig
nem történt meg, sőt elkezdték annak végrehajtását, eközben
pedig az Európai Tanács alkotmányjogi szakértői ismételten
bírálták Ukrajnát, ezúttal az ország új nyelvtörvényének
diszkriminatív, kisebbségi jogokat szűkítő jellegét”.
December 8-án a VB felszólította Ukrajnát, hogy helyezze
hatályon kívül a nyelvhasználatról szóló jogszabály azon
rendelkezéseit, melyek különbséget tesznek az ukrán és
más, az Európai Unió hivatalos vagy nem hivatalos kisebbségi
nyelvei között, mert a törvény rendelkezései diszkriminatívak.
A nemzetközi testület felszólította az ukrán törvényhozókat,
hogy mielőbb hozzanak törvényt a kisebbségek jogállásáról, és
a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály
elkészítésébe vonják be a nemzeti kisebbségek képviselőit. A
testület emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi nyelvhasználatról
szóló törvényt már az ukrán nyelv funkcionálásáról szóló
törvénnyel párhuzamosan kellett volna elkészíteni, ezért kérte,
hogy annak elfogadásáig halasszák el a nyelvtörvény
végrehajtását, mert az szembemegy Ukrajna nemzetközi
kötelezettségvállalásaival és a nemzetközi joggal.
„Bízom benne, hogy Kijev hamarosan felismeri, hogy az EU-hoz
való közeledés elengedhetetlen feltétele az alapvető emberi és
kisebbségi jogok védelmét szavatoló nemzetközi dokumentumok
tiszteletben tartása és végrehajtása. Remélem, visszaáll a
párbeszéd a többség és a kisebbségek között és a kölcsönös
tiszteleten alapuló döntések fognak születni a nemzeti
kisebbségekre vonatkozóan” – hangsúlyozta a Fidesz–KDNP
képviselője.
Strasbourg, 2019. december 17.
[type] => post
[excerpt] => Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő december 16-án az Európai Parlament plenáris ülésén emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság (VB), az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve diszkriminatívnak, a kisebbségi jogo...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1576797809
[modified] => 1579813522
)
[title] => Bocskor Andrea: A hatályban lévő ukrán nyelvtörvény korlátozza a kisebbségi jogokat!
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=301&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 301
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 302
[image] => Array
(
[id] => 302
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219.jpg
[original_lng] => 42578
[original_w] => 994
[original_h] => 570
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219-300x172.jpg
[width] => 300
[height] => 172
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219-768x440.jpg
[width] => 768
[height] => 440
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1579806322:10
[_thumbnail_id] => 302
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2356
[_oembed_0536f2b7b7fba2f96afb32ecba5ddab8] =>
[_oembed_time_0536f2b7b7fba2f96afb32ecba5ddab8] => 1582052118
[_oembed_6d64fbdbe048473e15f29fc6b8a5009e] =>
[_oembed_time_6d64fbdbe048473e15f29fc6b8a5009e] => 1582052118
[_oembed_4e55b2a35e58aa5b7276d1b009709230] =>
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
Ukrajna helyezze hatályon kívül a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály azon rendelkezéseit, amelyek különbséget tesznek az ukrán és az Európai Unió hivatalos vagy nem hivatalos kisebbségi nyelvei között, amennyiben az ilyen rendelkezés nem objektív és ésszerű indokoláson alapul – jelentette ki Velencei Bizottság pénteken. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületének véleménye szerint rendkívül fontos a megfelelő egyensúly megteremtése a nyelvpolitikájában, hiszen csak így lehet elkerülni, hogy a nyelvi kérdés az Ukrajnában élő etnikai csoportok közötti feszültség forrásává váljon.
A bizottság a nyelvtörvény felülvizsgálatára szólította fel Ukrajnát, és azt javasolta, hogy a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály elkészítésébe vonják be valamennyi érdekelt felet, különösen a nemzeti kisebbségek képviselőit. A szakértők azt is javasolták, hogy a sokat bírált oktatási törvény rendelkezéseinek átmeneti időszakát tekintve ne tegyenek különbséget egyes nyelvek között, és minden kisebbségi nyelv esetében hosszabbítsák meg az időszakot 2020. szeptember 1. helyett 2023. szeptember 1-ig. A Velencei Bizottság továbbá arra is felkérte az ukrán hatóságokat, hogy – az arányosság elvének figyelembevételével -vizsgálják felül a kiszabható bírságról szóló rendelkezést is azok esetében, akik megsértik a televíziós és rádiós műsorszolgáltatókra vonatkozó, ukrán nyelvű tartalmat százalékos alapon megkövetelő jogszabályt.
Megjegyezték továbbá, hogy mindenki számára lehetővé kell tenni a kisebbségi nyelvek nyilvános használatát. Nem szabad elrendelni a kisebbségi nyelven terjesztett választási anyagok lakóhely szerinti korlátozását. A törvénynek egyértelműen kell rendelkeznie az ukránon kívül más nyelvek használatáról vészhelyzet esetén, például a mentőszolgálatokkal, rendőrséggel, tűzoltókkal, vagy a kórházi személyzettel folytatott kommunikáció során. Hatályon kívül kell helyezni azokat a követelményeket is, amelyek előírják, hogy a nyomtatott sajtótermékeket a kisebbségi nyelv mellett egyidejűleg ukrán nyelven is közzé kell tenni, továbbá felül kell vizsgálni az összes földrajzi és helységnévre vonatkozó, kizárólag az ukrán elnevezést engedélyező rendelkezést is. A szakértők mindenezek mellett elismerték, hogy a nyelvpolitika rendkívül összetett, érzékeny és átpolitizált kérdés Ukrajnában, különös tekintettel az Oroszországgal folytatott konfliktusra. Tekintettel az ukrán nyelv korábbi elnyomására, a Velencei Bizottság megérti az ukrán állami nyelv használata előmozdításának szükségességét – közölték.
A szakértők üdvözölték azt is, hogy a nyelvtörvény számos területen előírja a kisebbségi nyelveknek az államnyelvvel párhuzamos használatát, hivatkozva a bevezetni kívánt kisebbségi törvényre. Az ukrán parlament február végén kezdte meg az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat második olvasatban történő tárgyalását. A törvényjavaslat információk szerint kimondja, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé teszi használatát az állami szervekben, valamint nyilvános társadalmi rendezvényeken. A törvény csak a magánszférában és a vallási szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot. Az ukrán nyelv nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást von maga után.
A nyomtatott sajtótermékek esetében a javaslat engedélyezi az idegen nyelven való megjelenést, de előírja, hogy ukrán nyelven is kinyomtassák. Az ukrán nyelvű sajtótermékeket árusító helyek aránya legalább 50 százalék kell legyen. A könyvkiadásban és árusításában szintén legalább 50 százalékot kell elérnie az ukrán nyelvű köteteknek.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna helyezze hatályon kívül a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály azon rendelkezéseit, amelyek különbséget tesznek az ukrán és az Európai Unió hivatalos vagy nem hivatalos kisebbségi nyelvei között, amennyiben az ilyen rendelkezé...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1575720549
[modified] => 1579813643
)
[title] => Ukrajna helyezze hatályon kívül a kisebbségi nyelvtörvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=66&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 66
[uk] => 49
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 50
[image] => Array
(
[id] => 50
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/cms-image-000019849.jpg
[original_lng] => 184403
[original_w] => 1200
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/cms-image-000019849-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/cms-image-000019849-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/cms-image-000019849-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/cms-image-000019849-1024x768.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/cms-image-000019849.jpg
[width] => 1200
[height] => 900
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/cms-image-000019849.jpg
[width] => 1200
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/cms-image-000019849.jpg
[width] => 1200
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[views_count] => 3630
[_thumbnail_id] => 50
[_edit_lock] => 1579806443:10
[_edit_last] => 10
[_oembed_f95fb07bd670519b032ed09b4d3c71c9] =>
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
Russian occupation forces are trying to seize the #Chornobyl_NPP. Our defenders are giving their lives so that the tragedy of 1986 will not be repeated. Reported this to @SwedishPM. This is a declaration of war against the whole of Europe.
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
Ukrajna helyezze hatályon kívül a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály azon rendelkezéseit, amelyek különbséget tesznek az ukrán és más, az Európai Unió hivatalos vagy nem hivatalos kisebbségi nyelvei között, amennyiben az ilyen rendelkezés nem objektív és ésszerű indokoláson alapul – jelentette ki az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő Velencei Bizottság pénteken.
Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületének véleménye szerint rendkívül fontos a megfelelő egyensúly megteremtése a nyelvpolitikájában, mert csak így lehet elkerülni, hogy a nyelvi kérdés az Ukrajnában élő etnikai csoportok közötti feszültség forrásává váljon.
A bizottság a nyelvtörvény felülvizsgálatára szólította fel Ukrajnát, és azt javasolta, hogy a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály elkészítésébe vonják be valamennyi érdekelt felet, különösen a nemzeti kisebbségek képviselőit.
A szakértők azt is javasolták, hogy a sokat bírált oktatási törvény rendelkezéseinek átmeneti időszakát tekintve ne tegyenek különbséget egyes nyelvek között, és minden kisebbségi nyelv esetében hosszabbítsák meg az időszakot 2020. szeptember 1. helyett 2023. szeptember 1-ig.
A Velencei Bizottság továbbá arra is felkérte az ukrán hatóságokat, hogy – az arányosság elvének figyelembevételével -vizsgálják felül a kiszabható bírságról szóló rendelkezést is azok esetében, akik megsértik a televíziós és rádiós műsorszolgáltatókra vonatkozó, ukrán nyelvű tartalmat százalékos alapon megkövetelő jogszabályt.
Megjegyezték továbbá, hogy mindenki számára lehetővé kell tenni a kisebbségi nyelvek nyilvános használatát. Nem szabad elrendelni a kisebbségi nyelven terjesztett választási anyagok lakóhely szerinti korlátozását.
A törvénynek egyértelműen kell rendelkeznie az ukránon kívül más nyelvek használatáról vészhelyzet esetén, például a mentőszolgálatokkal, rendőrséggel, tűzoltókkal, vagy a kórházi személyzettel folytatott kommunikáció során.
Hatályon kívül kell helyezni azokat a követelményeket is, amelyek előírják, hogy a nyomtatott sajtótermékeket a kisebbségi nyelv mellett egyidejűleg ukrán nyelven is közzé kell tenni, továbbá felül kell vizsgálni az összes földrajzi és helységnévre vonatkozó, kizárólag az ukrán elnevezést engedélyező rendelkezést is.
A szakértők mindenezek mellett elismerték, hogy a nyelvpolitika rendkívül összetett, érzékeny és átpolitizált kérdés Ukrajnában, különös tekintettel az Oroszországgal folytatott konfliktusra. Tekintettel az ukrán nyelv korábbi elnyomására, a Velencei Bizottság megérti az ukrán állami nyelv használata előmozdításának szükségességét – közölték.
A szakértők üdvözölték azt is, hogy a nyelvtörvény számos területen előírja a kisebbségi nyelveknek az államnyelvvel párhuzamos használatát, hivatkozva a bevezetni kívánt kisebbségi törvényre.
Az ukrán parlament február végén kezdte meg az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat második olvasatban történő tárgyalását.
A törvényjavaslat információk szerint kimondja, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé teszi használatát az állami szervekben, valamint nyilvános társadalmi rendezvényeken. A törvény csak a magánszférában és a vallási szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot. Az ukrán nyelv nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást von maga után.
A nyomtatott sajtótermékek esetében a javaslat engedélyezi az idegen nyelven való megjelenést, de előírja, hogy ukrán nyelven is kinyomtassák. Az ukrán nyelvű sajtótermékeket árusító helyek aránya legalább 50 százalék kell legyen. A könyvkiadásban és árusításában szintén legalább 50 százalékot kell elérnie az ukrán nyelvű köteteknek.
Híradó.hu/MTI
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna helyezze hatályon kívül a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály azon rendelkezéseit, amelyek különbséget tesznek az ukrán és más, az Európai Unió hivatalos vagy nem hivatalos kisebbségi nyelvei között, amennyiben az ilyen rendelk...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1575711817
[modified] => 1579813659
)
[title] => Velencei Bizottság: Ukrajna helyezze hatályon kívül a nyelvtörvény bizonyos rendelkezéseit
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=45&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 45
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 46
[image] => Array
(
[id] => 46
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/kmksz-vb.jpg
[original_lng] => 20736
[original_w] => 611
[original_h] => 341
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/kmksz-vb-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/kmksz-vb-300x167.jpg
[width] => 300
[height] => 167
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/kmksz-vb.jpg
[width] => 611
[height] => 341
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/kmksz-vb.jpg
[width] => 611
[height] => 341
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/kmksz-vb.jpg
[width] => 611
[height] => 341
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/kmksz-vb.jpg
[width] => 611
[height] => 341
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/kmksz-vb.jpg
[width] => 611
[height] => 341
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1579806459:10
[_thumbnail_id] => 46
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2347
[_oembed_05376fcd825a3ee2718f338b1a7f699f] =>
[_oembed_time_05376fcd825a3ee2718f338b1a7f699f] => 1582164480
[_oembed_f95fb07bd670519b032ed09b4d3c71c9] =>
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
