Az Országgyűlés Külügyi bizottsága állásfoglalásban ítélte el hétfőn a munkácsi Turul-szobor eltávolítását, és arra hívta fel az ukrán kormányt, hogy határolódjon el az akciótól.
A testület állásfoglalásában azt írta: megütközéssel értesült a munkácsi Turul-szobor „botrányos körülmények között történt eltávolításáról”.
„A bizottság határozottan elítéli ezt a kárpátaljai magyarság megfélemlítésére, az egyetemes kulturális örökség rombolására és a magyar–ukrán kapcsolatok megmérgezésére irányuló értelmetlen és barbár akciót” – áll a dokumentumban, amelyben arra hívták fel az ukrán kormányt, hogy egyes helyi hivatalos tényezőkhöz hasonlóan határolódjon el ettől az akciótól.
A testület szerint Ukrajna öt éve, az oktatási törvény 2017. őszi elfogadása óta „folyamatosan és tervszerűen építi le” a kárpátaljai magyarság kulturális, oktatási és anyanyelvhasználati jogait, semmibe véve a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelmére vonatkozóan Ukrajna által önként vállalt, nemzetközi egyezményekben és kétoldalú megállapodásokban rögzített kötelezettségeket.
Az állásfoglalásban ezért a testület ismételt aggodalmának adott hangot a kárpátaljai magyar közösség törvényes szervezeteinek rendszeres zaklatása és a demokratikusan megválasztott vezetőik megfélemlítésére irányuló hatósági eljárások miatt.
Az állásfoglalás hangsúlyozza: a külügyi bizottság elkötelezett a Magyarország és Ukrajna közötti együttműködés, párbeszéd és a kölcsönös bizalom erősítése mellett, amelyben a kárpátaljai magyar közösségnek kiemelten fontos szerepe van.
A bizottság ismételten kiáll Ukrajna szuverenitása és területi épségének sérthetetlensége mellett, átérzi az Oroszország által indított katonai agresszió okozta szenvedés fájdalmát, de hangsúlyozza, hogy a háború nem szolgálhat ürügyül a kárpátaljai magyarok jogainak csorbítására.
A lépés nem fér össze az EU-tagjelölt országokkal szemben támasztott jogállamisági és demokratikus követelményekkel, melyek tiszteletben tartására Ukrajna a csatlakozási folyamat megkezdésekor is kötelezettséget vállalt – olvasható az állásfoglalásban.
A munkácsi vár turulszobrát 1896-ban állították fel, a hét millenniumi emlékmű egyikeként. A csehszlovák hatóságok 1924-ben bontottak le az emlékművet, a vidékre bevonuló Vörös Hadsereg pedig 1945-ben olvasztotta be a közel 1 tonnás bronzszobrot. Az 1945-ben elpusztított szobor másolatát, melyet Belény Mihály szobrász készítette el 2008-ban eredeti formájában állították helyre. A visszaállítási projektet teljes finanszírozását Pákh Imre munkácsi származású amerikai magyar üzletember finanszírozta. A Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának döntése szerint október 13-án eltávolították a munkácsi várból a város jelképének számító emlékművet, helyére az ukrán állam kiscímere, a trizub került.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
Nem él több mint százezres bolgár kisebbség Észak-Macedóniában, mint ahogyan azt Szófia állítja – ez is kiderült azokból a friss népszámlálási adatokból, amelyeket szerdán hoztak nyilvánosságra.
A bolgár kormány állítása szerint több mint százezer bolgár nemzetiségű ember él Észak-Macedóniában. Erre utal a nagyszámú kibocsátott útlevél, amelyet észak-macedónok számára állított ki Szófia, vagyis ennyien vallották magukat bolgárnak, és kértek bolgár állampolgárságot is.
Szkopje ugyanakkor úgy véli, csak azért vallották magukat ennyien bolgárnak, hogy európai uniós útlevélhez jussanak. A mostani népszámlálási adatok szerint ugyanis Észak-Macedóniában mindössze 3504 bolgár nemzetiségű észak-macedón állampolgár él. Igaz, ez is kétezerrel több, mint ahány tagja volt húsz évvel ezelőtt, a legutóbbi népszámláláskor a bolgár nemzeti kisebbségnek. Szófia állítása szerint viszont a bolgár kisebbséget elnyomják Észak-Macedóniában, ezért sokan nem merik felvállalni nemzetiségüket.
Az EU-tag Bulgária a fennálló nyelvi, nemzetiségi és történelmi kérdéseket érintő viták miatt már korábban is gátolta Észak-Macedónia európai integrációját, és a csalódásra okot adó népszámlálási adatok miatt akár ismét megakadályozhatja, hogy folytatódjanak az uniós csatlakozási tárgyalások.
A legutóbbi sikeres népszámlálás 2002 novemberében volt Észak-Macedóniában. 2011-ben kellett volna újabbat tartani, de a pártok nem tudtak megegyezni a feltételekről. Végül tavaly végezték el az összeírást.
Друг пізнається у скруті. Неважливо, якого розміру твоя країна чи обсяг ВВП, важливо, яке в тебе серце. Багато народів сьогодні виявляють більше мужності, ніж половина G20. Як Північна Македонія, підставивши ?? плече у вигляді танків і літаків. Ми ніколи цього не забудемо.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Kategorikusan visszautasítjuk Szijjártó Péter magyar külügyminiszter állítását, miszerint Ukrajna a nemzeti kisebbségek jogait sértő politikát folytatna, ez kiagyalt és átpolitizált vélemény – jelentette ki Oleg Nyikolenko külügyi szóvivő pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva.
Nyikolenko Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter minap tett kijelentésére reagált, amely szerint ha Ukrajna nem változtat a magyar kisebbséggel kapcsolatos politikáján, az erősen korlátozza a magyar kormány lehetőségét, hogy bármilyen támogatást nyújtson Kijevnek az Oroszországgal való konfliktusban. Ennek kapcsán a szóvivő hangsúlyozta: „kategorikusan visszautasítjuk Szijjártó Péter magyar külügyminiszter állításait, hogy Ukrajna a nemzeti kisebbségek jogait sértő politikát folytat. Ez kiagyalt és átpolitizált vélemény. Nagyra értékeljük az ukrán társadalom etnikai és nemzeti sokszínűségét.
A szóvivő közölte, hogy Ukrajna az elmúlt években a lehető legnyitottabb volt a párbeszédre a nemzeti közösségekkel, közte a magyarokkal, és együttműködik Magyarországgal különböző szinteken. Emlékeztetett arra, hogy ukrán kezdeményezésre 2021 februárjában közös oktatási munkacsoport jött létre, amelyen belül hatékony és eredményes együttműködés folyik.
Nyikolenko aláhúzta: „jelenleg nincs megalapozott ok arra, hogy Ukrajnát a nemzeti kisebbségek jogainak megsértésével vádolják, nem is beszélve országunknak a NATO-val folytatott együttműködésének az akadályozásáról, különösen Oroszország agresszív lépéseivel a háttérben.” Leszögezte, „Ukrajna biztonsága nélkül nem lesz biztonság Magyarországon sem, sem pedig általában Európában.” Mint rámutatott, „csak együtt tudjuk megerősíteni a biztonságot a közép-európai térségben.”
Minister Lavrov’s increasingly desperate mantras about neo-Nazis in Ukraine and the oppression of Russian speaking people to justify Russia’s war on Ukraine means only one thing: the Russian warship is sinking. Its crew are trapped and there won’t be a happy ending for them. ??✊
I had a productive phone call with Minister of Foreign Affairs of 🇭🇺 Péter Szijjártó. As a follow-up to the conversation between 🇺🇦 President @ZelenskyyUa and Prime Minister of 🇭🇺 @PM_ViktorOrban, we are working to organize a meeting between the two leaders in the near future.
A 2021. december 8-i ülésen az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága egyetértett abban, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét az Európa Tanács napirendjén kell tartani, valamint egyhangú döntéssel bizottsági állásfoglalást fogadott el az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról.
Budapest, 2021. december 8. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára beszél az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén az Országházban 2021. december 8-án. Fotó: MTI/Soós Lajos
Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága szerdai ülésén Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára aláhúzta: Az Európa Tanács (ET) napirendjén kell tartani a nemzeti kisebbségek ügyét, mert kevés tagállam fogja ezt velünk vagy helyettünk megtenni.
Az államtitkár az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága november végén zárult magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról beszámolva emlékeztetett: elsődleges cél volt e téma napirendbe emelése.
Sztáray Péter a magyar elnökséget sikeresnek nevezte, azonban a kisebbségek helyzete kapcsán elmondta, hogy az Európa Tanácsban jelenleg sokkal nagyobb politikai érdeklődésre tart számot „a másfajta kisebbségekkel foglalkozás”. Résen kell lennünk, figyelnünk kell, mert a jelen Európájában ez nem tartozik a prioritások közé – jegyezte meg, majd kiemelte: ez az az egyik téma, amelyben nemzeti konszenzusnak kellene uralkodnia ahhoz, hogy hatékonyan lehessen képviselni a magyar érdekeket.
Budapest, 2021. december 8. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára (b) beszél az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén az Országházban 2021. december 8-án. Mellette Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos és Juhász Hajnalka miniszteri biztos. Fotó: MTI/Soós Lajos
Az államtitkár megemlítette: nem számít arra, hogy a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak terén belátható időn belül konszenzus alakulhat ki, hiszen ezek a jogok az uniós jogrendben nem szerepelnek. Kettős mércére utal, hogy miközben a nemzeti kisebbségeknél egyéni jogokról, az LMBTQ-ügyek esetében közösségről beszélnek – mondta Sztáray Péter.
Felszólalásában Kalmár Ferenc András, a tárca Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa a magyar elnökség ideje alatt e témában tartott rendezvényeket vette sorra. Jelezte: a témában rendezett első nagy konferencián azt tekintették át, milyen keretekre tudnak támaszkodni e területen; itt azt állapították meg, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének kérdése „elfelejtett téma” és ebben a jelen politikai közegben nem is várható komoly előrelépés, de a meglévő lehetőségeket minél szélesebben és mélyebben ki kell használni. A második tanácskozáson a meghívott etnikai kutatóintézetek és a civil szervezetek jelezték, hogy az európai intézmények nem használják ki a döntés-előkészítés vagy a monitoring terén a szakmai ismereteiket és kapacitásaikat – tette hozzá a miniszteri biztos, emlékeztetve, hogy a harmadik nagy rendezvényen a működő joggyakorlatokat tekintették át, míg a jövő, a megmaradás, az identitás megőrzésének perspektíváját vizsgáló negyedik konferencia strasbourgi nyilatkozatában a magyar elnökség fél éve alatt lefektetett alapelvek és a megkezdett munka továbbvitelének fontosságát emelték ki. Kalmár Ferenc András sikernek nevezte, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének témáját sikerült visszahozni „a fő politikai asztalra”.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott beszél az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén az Országházban 2021. december 8-án. Mellette Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára. Fotó: MTI/Soós Lajos
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a nemzeti identitás védelméhez való jog mint ötödik generációs állampolgári jog kimondásának fontosságát emelte ki az ülésen, felvetve, hogy az afrikai származású emberek után az őshonos európai kisebbségek jogait is nyilatkozatban kellene rögzítenie az Európai Parlamentnek.
Juhász Hajnalka, az ET Miniszteri Bizottsága 2021 májusa és novembere között esedékes magyar elnöksége prioritásaival összefüggő nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa megjegyezte: fontos, hogy Magyarország miként pozicionálja magát az Európa Tanács és az Európai Unió keretében a nemzeti kisebbségek témájában folyó diskurzusokban, hiszen ennek kihatása lehet arra az időszakra is, amikor 2024-ben Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét.
Juhász Hajnalka, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2021 májusa és novembere között esedékes magyar elnöksége prioritásaival összefüggő nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztos beszél az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén az Országházban 2021. december 8-án. Mellette Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. Fotó: MTI/Soós Lajos
A bizottság egyhangú szavazással támogatta a beszámoló parlamenti elfogadásáról szóló határozati javaslatot.
Az elfogadott állásfoglalásban a nemzeti összetartozás bizottsága örömét fejezi ki, hogy Magyarország féléves ET-elnöksége során prioritásai közé emelte a nemzeti kisebbségek ügyét, ezzel is kiállva a külhoni magyar közösségek jogaiért a nemzetközi színtéren. Üdvözli továbbá, hogy az elnökség alatt öt, a nemzeti kisebbségek témájában szerveztek nemzetközi konferenciát nemzetközi partnerek bevonásával, melyek célja a kétoldalú és multilaterális érdemi párbeszéd előmozdítása a kisebbségvédelem területén. A bizottság rendkívül fontosnak tartja a Strasbourgban 2021. október 19-én a Nemzeti kisebbségek identitása a sokszínű társadalmakban: Európai perspektívák című konferencián megszületett a „Strasbourgi Nyilatkozat az európai nemzeti kisebbségek helyzetének és jogainak javításáról”. A nyilatkozatban ugyanis az ET Miniszteri Bizottsága magyar elnöksége felkérte a Miniszteri Bizottságot, hogy egy munkacsoport létrehozásával bízza meg az antidiszkriminációval, sokszínűséggel és integrációval foglalkozó kormányközi szakértői bizottságát. A munkacsoport feladata a jövő év végéig készíteni egy ajánlástervezetet a nemzeti kisebbséghez tartozó fiatalok aktív politikai részvételéről, valamint egy tanulmányt a regionális vagy kisebbségi nyelvek védelme területén visszatérő problémákról és a tagállami jó gyakorlatokról.
A bizottság üdvözli, hogy a Strasbourgi Zárónyilatkozatba bekerültek Szili Katalin és Kalmár Ferenc András által kidolgozott „A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei Európában – az Európa Tanács szerepének erősítése a nemzeti kisebbségvédelem területén” című füzetben közzétett alapelvek.
A bizottság továbbra is kiáll a külhoni magyar közösségek, ezzel együtt az Európában élő őshonos nemzeti kisebbségek mellett, valamint meggyőződésük, hogy az együttműködés az egyedüli lehetőség a nehézségek eredményes leküzdésére, a béke és stabilitás megőrzésére.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti meghallgatásán hangsúlyozta, a nemzetpolitika a külpolitika lelke,ezért a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolat alakításakor a kormány arra törekszik, hogy olyan együttműködés jöjjön létre, amely a magyar nemzeti közösségek élethelyzetét javítja.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél meghallgatásán, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén a Parlamentben 2021. december 6-án. Mellette Magyar Levente parlamenti államtitkár. Fotó: MTI/Soós Lajos
A tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtti éves meghallgatásán kiemelte: ha létrejönnek sikertörténetek a szomszédos országokkal, ha létrejönnek olyan közös beruházások, amelyek jó alapot adnak a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló együttműködésnek, akkor az ebből fakadó hangulatjavulás a két ország között javítja az adott szomszédos ország területén élő magyar nemzeti közösség helyzetét is.
A miniszter kifejtette: volt olyan időszak 2010 előtt, amikor Magyarország és a szomszédos országok kapcsolata rendkívül rossz volt, amikor egyes szomszédos országok kormányai és a magyar kormány „gyakorlatilag nem álltak szóba egymással”. Most ehhez képest minőségileg más a helyzet – tette hozzá.
Úgy értékelt: a szomszédos országok közül hattal 2021-ben is tovább tudták javítani a kapcsolatokat, Ukrajna az egyedüli kivétel. Minden szomszédos ország esetében idén is arra törekedtek, hogy legyenek újabb közös sikertörténetek, lettek is ilyenek, így Ukrajna kivételével a többi szomszéddal jobb a kapcsolat az év végén, mint volt az év elején – mondta.
Megjegyezte: idén 41 alkalommal egyeztetett személyesen a szomszédos országok külügyminisztereivel.
Szijjártó Péter emlékeztetett: Romániával aláírták azt a megállapodást, amely lehetővé tette, hogy a korábban megépült tíz, jelenleg használaton kívüli vagy nagyon korlátosan használható közúti kapcsolatból kettőt állandóan megnyissanak. 2024-től létrejön a harmadik autópálya-kapcsolat, és 2024-re befejezik azokat a fejlesztéseket a magyar oldalon, amelyek nyomán Budapest, Bukarest és Konstanca között modern vasúti közlekedés lesz – közölte.
Kitért rá: Szerbiával átadták a két országot összekötő gázvezeték-interkonnektort, megkezdték a Budapest-Belgrád modern vasútvonal építését, továbbá megkezdődött a Szeged és Szabadka közötti vasúti kapcsolat fejlesztése is. Szlovákiában átadtak magasfeszültségű, villamos energiahálózat-összeköttetéseket, és megindult az ipolydamásdi híd építése.
Hangsúlyozta: a kereskedelem nem sínylette meg túlságosan a nehéz időszakot, a szomszédos országokkal fenntartott kereskedelmi forgalom 20 százalékkal nőtt az idei év első kilenc hónapjában.
A külügyminiszter azt is mondta, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar nemzeti közösségeknek, hanem meg kell kérdezni őket, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy jobban érezzék magukat a lakóhelyükön. Amikor ezt a kérdést tették fel 2010 után, a válasz az volt, hogy szeretnék, ha gazdaságilag meg tudnák erősíteni a közösségeket – ismertette.
Közölte: ezért döntöttek úgy, hogy határon túli gazdaságfejlesztési programsorozatot indítanak hat szomszédos országban. Kárpátalján öt év alatt, amióta léteznek ezek a programok, 34 ezer vállalkozásnak adtak összesen 16,5 milliárd forint támogatást, amelynek nyomán 22 milliárd forintnyi beruházás jött létre.
A Vajdaságban 14 ezer vállalkozásnak adtak összesen 57 milliárd forint támogatást, amelynek nyomán 118 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Erdélyben 6 ezer pályázatot támogattak 88 milliárd forinttal, itt 174 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Felvidéken 3800 vállalkozást támogattak 21,5 milliárd forint értékben, Muravidéken pedig 651 pályázat kapott 2,4 milliárd forint támogatást – sorolta.
Kijelentette: folytatják a fejlesztési programokat, hiszen egyértelmű, hogy az így létrejövő beruházások egyaránt erősítik a magyar nemzeti közösséget és a lakóhelyükül szolgáló országot is.
Szijjártó Péter megjegyezte: a világjárvány alatt csaknem kétmilliárd forint értékben segítették lélegeztetőgéppel, teszttel, az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközökkel a szomszédos országokat.
Pánczél Károly (Fidesz), a bizottság elnöke arról beszélt: a külpolitikának nagy sikere, hogy javultak a kapcsolatok a szomszédos országokkal. A miniszter Szászfalvi László (KDNP) felvetésére azt mondta, hogy mindenhol igyekeznek mindent megtenni új határátkelőhelyek megnyitásáért, mert a legális határátlépést segíteni kell, az illegális határátlépést viszont meg kell állítani.
Szijjártó Péter Bencsik János (független) érdeklődésére közölte: a kölcsönös tiszteletre kell alapozni a külpolitikát, ezért nem jó, hogy az európai külpolitika szinte már csak szankciókból és elítélő nyilatkozatokból áll, ami komoly kárt okoz az európai gazdaságnak.
Azt is mondta: fontos, hogy a határon túl is minél több magyar vegyen részt a jövő évi választáson, hiszen a határon túli magyarok is a nemzet részét alkotják. Fenyvesi Zoltán (Fidesz) a külhoni magyar vállalkozások támogatását köszönte meg a kormánynak.
[type] => post
[excerpt] => Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti meghallgatásán hangsúlyozta, a nemzetpolitika a külpolitika lelke,ezért a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolat alakításakor a kormány arra törekszik, hogy olyan együttműködés...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1638867960
[modified] => 1638831518
)
[title] => Szijjártó: A szomszédos országok közül hattal 2021-ben is tovább tudtuk javítani a kapcsolatokat, Ukrajna az egyedüli kivétel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=35103&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 35103
[uk] => 35158
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 35104
[image] => Array
(
[id] => 35104
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/szijjarto-1205.jpg
[original_lng] => 217357
[original_w] => 1673
[original_h] => 941
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/szijjarto-1205-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/szijjarto-1205-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/szijjarto-1205-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/szijjarto-1205-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/szijjarto-1205-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/szijjarto-1205.jpg
[width] => 1673
[height] => 941
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/szijjarto-1205.jpg
[width] => 1673
[height] => 941
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1638889355:2
[_thumbnail_id] => 35104
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2494
[translation_required_done] => 1
[_oembed_958e40b2a04b94488ab7c85cd8209e97] =>
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
I had a productive phone call with Minister of Foreign Affairs of 🇭🇺 Péter Szijjártó. As a follow-up to the conversation between 🇺🇦 President @ZelenskyyUa and Prime Minister of 🇭🇺 @PM_ViktorOrban, we are working to organize a meeting between the two leaders in the near future.
Magyarország természetes kötelességét teljesíti, amikor támogatja a kárpátaljai magyarságot – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amikor hétfőn kárpátaljai magyar politikusokkal, önkormányzati és oktatási vezetőkkel közösen átadta az Egán Ede Szakképzési Centrum Beregszászi Képzési Központjának magyar kormányzati támogatással felújított épületét.
Az egykori beregszászi orosz tannyelvű iskola húsz éve üresen álló és teljesen lepusztult épületét 2018 októberében vette bérbe 49 évre a helyi önkormányzattól a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. A mintegy ötezer négyzetméter alapterületű épületben és a hozzá tartozó kéthektáros területen elvégzett 123 millió hrivnya (csaknem 1,5 milliárd forint) értékű felújítás és fejlesztés eredményeként idén közel 500 diák részesül magyar nyelvű szakképzésben a magyar állam támogatása révén.
Semjén Zsolt a negyed évszázada sikeresen működő beregszászi magyar főiskola támogatásáról kifejtette: „nem kegyet gyakorol a magyar kormány, amikor támogatja ezt az iskolát és a kárpátaljai magyarságot, hanem természetes kötelességét teljesíti”. Mint fogalmazott, ha bármelyik nemzetrész eltűnik, „akkor az egyetemes magyarság csonkul meg”.
A magyar alkotmány kimondja, hogy „Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarságért” – fogalmazott, majd a magyar-ukrán kapcsolatokról szólva rámutatott arra: Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét és az Országgyűlés határozatban ismerte el a sztálini önkény által mesterségesen kiváltott ukrajnai éhínséget, a holodomort.
Szavai szerint Orbán Viktor miniszterelnök nagyon komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a vízummentességet elfogadják az Európai Unióban. „Milyen kár, hogy a vízummentesség elfogadása után rövid időn belül Ukrajnában meghozták azt az oktatási törvényt, amely fenyegeti a magyar intézményeket” – emlékeztette a hallgatóságot a két ország közötti viszony megromlásának okaira Semjén Zsolt.
„Amikor támogatjuk a kárpátaljai magyarságot, akkor ezáltal minden nemzetiséget és a többségi nemzetet is támogatjuk itt Kárpátalján” – fejtette ki a politikus. Mint fogalmazott: „a megoldás az lenne, ha a magyar nemzetiség Kárpátalján őshonos kisebbség lenne”, ami nemcsak a helyi magyaroknak, de egész Ukrajnának „józan érdeke lenne”.
A frissen átadott szakképző központról Semjén Zsolt kifejezte azt a meggyőződését, hogy az intézmény egyszerre őrzi a magyar identitást, kultúrát, nyelvet, ugyanakkor szakmát és ezáltal megélhetést biztosít az itt tanulóknak.
Anatolij Poloszkov, a megyei közigazgatási hivatal elnöke méltatta a beregszászi főiskola oktatási téren elért sikereit és díszoklevelet adott át az intézmény vezetőinek tevékenységük elismeréseként.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke rámutatott arra, hogy az intézmény túlélt gazdasági és politikai szempontból is nehéz éveket, de hála a támogatóknak, mindmáig talpon maradt, a kárpátaljai magyarság meghatározó oktatási és kulturális centrumává vált. Köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a főiskola tevékenységéhez.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében címmel november 4–6. között a jelenlegi járványügyi helyzet miatt online szervezte meg a többéves hagyományokra visszanyúló tudományos konferenciáját. Az elszakított nemzetrészek közül jelenleg a legnehezebb helyzetben lévő kárpátaljai magyarság sorsával is foglalkoztak – már az első napon.
Az online konferencián elsőként Csóti György, a KJI igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd ismertette az Intézet munkáját, mely három fő pilléren áll: az első és legfontosabb a jogvédelmi szolgálat, mely két részből tevődik össze – állandó jogsegély-szolgálat (összesen 21), valamint az ügyvédi hálózat (összesen 33) működtetése Kárpát-medence-szerte az elcsatolt területeken –, s melynek fő feladata a magyar nemzetiségűek védelme; a második pillér az oktatás (nyári egyetemek szervezése), s végül a tudományos tevékenység (kiadványok publikálása, konferenciák szervezése). A KJI négy kiemelt témával foglalkozik: az erdélyi Beke István és Szőcs Zoltán ügyével, az erdélyi restitúcióval, a felvidéki kárpótlás kérdésével, valamint a kárpátaljai magyarság helyzetével – fogalmazott Csóti György. Egy-egy szóval jellemezve minden régiót az igazgató leszögezte: „Kárpátalja tragikus, Felvidék és Erdély kritikus, Vajdaság biztató, Drávaszög és Muravidék elfogadható” – ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy az utóbbi három vidéken nincsenek problémák, csupán ezeken a területeken nem rendszerszintűek.
Csóti György felvázolta a háromnapos konferencia programját is. Az első napon prominens külső előadók mutatják be előadásaikat, majd délután a Kitekintés a nagyvilágba című blokkban angol nyelven adnak elő. A második napon az Intézet külhoni partnerei számolnak be az aktuális helyzetekről, sikerekről és kudarcokról egyaránt. A konferencia utolsó napján lehetőséget adnak PhD-hallgatóknak és fiatal kutatóknak, hogy beszámoljanak kutatási eredményeikről.
„A Kisebbségi Jogvédő Intézet a külhoni magyarok pillanatnyi megmaradásáért harcol. Ez a jogbiztonság megmaradását jelenti a mi részünkről tág értelemben. Elsősorban a meglévő jogok betartatására törekszünk, valamint a nemzetközi szerződésekben az adott ország által aláírt kisebbségvédelmi előírások betartásáért küzdünk” – jelentette ki Csóti György. A KJI célja tehát hozzájárulni a külhoni magyarok jogvédelméhez azon esetekben, ha személyeket, csoportokat vagy intézményeket magyarságuk, vagy vélhetően magyarságuk miatt ér jogsérelem. Emellett minden eszközzel arra törekednek, hogy a szomszédos országokban betartsák az őshonos nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat, valamint az adott ország által aláírt ide vonatkozó nemzetközi egyezményeket.
A konferenciát hivatalosan Szili Katalin miniszterelnöki megbízott nyitotta meg. Beszédében kiemelte az április 19-én elfogadott a Nemzeti kisebbségek megőrzése Európában című, Kovács Elvira ET-képviselő jelentését. A jelentés a nyelvi, etnikai és kulturális sokszínűség tiszteletben tartását, az egyenlőséghez és az emberi méltósághoz való alapjogok biztosítását célozza, továbbá megfogalmazza azt is, hogy a nemzeti kisebbségek részt vehessenek országuk kulturális, társadalmi és gazdasági életében, közügyeiben. A jelentés megerősíti a Kisebbségi Keretegyezményt is mint az emberi jogok védelme kulcsfontosságú eszközének jelentőségét – a stabilitás, a biztonság és a béke megőrzését – fejtette ki Szili Katalin.
A miniszterelnöki megbízott Kalmár Ferenc miniszteri biztossal közösen kidolgozott egy ötpontos javaslatot A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei Európában címmel. Ebben hangsúlyozzák, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy; az állampolgárság elválik a nemzeti identitástól; a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog; az identitás védelmének megvalósításához szükséges mind az egyéni, mind a kollektív jogok biztosítása; egy állam területén élő nemzeti kisebbségek alkotó elemei az adott államnak. Kiemelik továbbá az alapelveken túl a nemzeti identitás védelmének mint ötödik generációs alapvető jognak az elismerését.
Az első előadók között szólalt fel Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai-kommunikációs titkára, aki a kárpátaljai magyarok jelenlegi helyzetét vázolta, amely „sajnálatos módon messze nem kielégítő, hiszen a kárpátaljai magyarság a független Ukrajna létrejötte óta a legnehezebb helyzetben van most”. A helyi magyar közösség problémáit két csoportba lehet sorolni: egyrészt azok a problémák, amelyek nemcsak a magyarságot érintik, hanem Ukrajna valamennyi állampolgárát – gazdasági, szociális, társadalmi problémák –, másrészt a kisebbségi létből adódó jogszűkítések okozta problémák – hívta fel a figyelmet Darcsi Karolina.
„2014 óta tapasztaljuk azokat a lépéseket, amelyek a magyarsággal szemben indultak el. Ha a magyarellenes megnyilvánulásokat számba vesszük – mely mára megközelíti az ezret –, nyilvánvalóvá válik, hogy az ukrán állam politikája egyértelműen céltudatos és következetes asszimilációra, illetve a kisebbségek felszámolására törekszik” – szögezte le a KMKSZ titkára. A 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény nagyban korlátozza az anyanyelven való oktatás jogát, s az ukrán mint államnyelv használatáról szóló jogszabály, vagyis a nyelvtörvény viszont a kisebbségi nyelveket már csak az otthon és a magánélet szférájába szorítja vissza. Mindezt tetézi, hogy a sokat vitatott, majd 2021 nyarán elfogadott az Ukrajna őshonos népeiről szóló törvényben az országban mindössze három népet fogadnak el őshonosnak: a krími tatárokat, a karaimokat és a krimcsakokat. A törvény az „őshonos nép” fogalmát oly módon határozza meg, hogy más ukrajnai nemzetiség – közte az oroszok, magyarok, lengyelek, románok, fehéroroszok, görögök, zsidók – nem minősülhet őshonosnak annak ellenére, hogy tagjai sok száz éve élnek a mai Ukrajna területén.
Amikor sorban jelentek meg az ukrán sajtóban a magyarellenes álhírek, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont elindította kisebbségfigyelő monitoring kutatását, melynek során a kárpátaljai magyar közösség ellen irányuló megnyilvánulások és cselekmények nyomon követését kívánták dokumentálni 2014–2018 között, majd folytatva a sort, napjaink eseményeit is dokumentálják. A háromnyelvű brosúrákból két dokumentumfilm is készült, amelyet a TV21 Ungvár csatorna munkatársai készítettek, szintén három nyelven. Ezek a cselekmények napjainkban is folytatódnak, legutóbb például november 3-án a felvidéki Szövetség párt elnökétől, Forró Krisztiántól tagadták meg a határátlépést az ukrán hatóságok, de a helyi magyarság képviselőinek vegzálása sem maradt abba.
A későbbiekben Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke Az ukrajnai kisebbségek jogi helyzete a legújabb fejlemények tükrében című előadásában adott átfogó képet a jelenleg zajló folyamatokról. „Megállapítható, hogy Ukrajnában jelentős változások mentek/mennek végbe, a formálódó jogrendnek egyre kevesebb köze van ahhoz, mely ezt az országot korábban jellemezte. A változások szintjét és fokát legjobban az jellemzi, hogy ma már az Alkotmány szövegszerű előírásának megsértésére való hivatkozás sem jelent elegendő argumentumot. Ezek a változások a nyugati hatalmak támogatása, bizonyos fokú irányítása és természetesen jóváhagyása mellett mennek végbe. Valószínűleg ebben keressük annak okát, hogy a jogsértések nyilvánvaló jellege ellenére a globális jogvédő civilek e problémától távol maradnak, a nemzetközi szervezetek pedig igencsak mértéktartóak” – szögezte le a jogtudományok kandidátusa bevezető gyanánt egy 2017-ből idézett gondolatával, majd folytatta egy 2019-ben megfogalmazott gondolattal: „Megállapítható, hogy az ukrajnai politikai elit személyi összetételében és a hatalmat gyakorló struktúrákban radikális változásokat hozó 2019. évi elnök- és parlamenti választások nem módosítottak ezeknek a nyelvkérdéshez, és az oktatás területén követendő nyelvpolitikához való hozzáállásán, viszonyulásán.” Ezek sajnos azóta sem változtak, így érvényesek lennének a mai előadás zárógondolataiként is – húzta alá.
Előadásában Tóth Mihály jellemezte az aktuális helyzetet a jogszabályok és értelmezések kapcsán, majd a jogalkalmazás sajátosságaira is kitért, végül az e területen történő törvénykezdeményezésről is szót ejtett. „Bár még várható újabb, a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő jogszabályok elfogadása, de véleményem szerint az Alkotmánybíróság ez évi 1. számú határozatával a nemzetiségi nyelvi, politikai, új modelljének kialakítása már megtörténtnek tekinthető. Így Ukrajna függetlenségének három évtizede alatt a nemzeti kisebbségek jogvédelmét illetően a szovjet típusú nemzetiségi politika kiteljesedésétől számos demokratizáló, úgymond európaivá tevő próbálkozás után eljutott a nemzetiségi és nyelvi alapon való diszkrimináció diadaláig. A többnemzetiségű, többnyelvű állam koncepciójától az ukránul beszélő ukránok állama eszméjéig. Számos jel utal arra, hogy ez az állapot tartós lesz. Míg a magyar közösséget korábban joggal nevezhettük a demokratikus ukrán nemzetiségi politika egyik legnagyobb nyertesének, ma megalapozottan állíthatjuk, hogy e politika radikális változásával közösségünk veszíti a legtöbbet. Csak remélhetjük, hogy nem mindent” – összegezte a helyzetet Tóth Mihály.
A nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy – jelentette ki az autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott szombaton Budapesten.
Szili Katalin a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) közgyűlésén a nemzeti kisebbségvédelemről és az autonómiáról tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy az őshonos kisebbségek európai jogairól szóló diskurzusba fontos beemelni a nemzeti jelzőt.
Az Európai Unióban minden kisebbséggel szívesen foglalkoznak, azonban az európai közösség lakosságának 10 százalékát kitevő őshonos kisebbségekkel, mintegy 50 millió emberrel nem óhajtanak – mondta. Példaként említette, hogy 2019-ben az Európai Parlament határozatot fogadott el az afrikai származású emberek alapvető jogairól, amelyek között a munkához és lakhatáshoz való jogukat is elismerte, miközben nem hozott hasonló határozatot az őshonos kisebbségekről.
Szili Katalin közölte: ezért Magyarország az Európa Tanácson (ET) keresztül képviseli ezzel kapcsolatos javaslatait. A miniszterelnöki megbízott a feladatok között említette a nemzetközi intézményrendszer tematizálását, illetve a jogsértések és jogfosztások bemutatását. Közölte: az ET magyar elnöksége több konferenciát is szervezett a kisebbségvédelemről, amelynek nyomán született egy Strasbourgi Nyilatkozat elnevezésű dokumentum is. A nyilatkozat rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. Szerepel benne az is, hogy a nemzeti identitás elválik az állampolgárságtól – mondta. A politikus szerint ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mivel a kisebbségvédelem alapja az identitás védelme, egyúttal az identitás védelméhez való jogot különösen fontosnak nevezte a globalizálódó világban.
Szili Katalin közölte: ehhez szükséges a kollektív jogok biztosítása is, mivel azok hiánya asszimilációhoz vezet. Az országoknak – Magyarországhoz hasonlóan – el kellene ismerniük, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők. Romániában, Szlovákiában, Franciaországban ez jelenleg nincs így – mondta.
A miniszterelnöki megbízott javasolta: a közgyűlés záródokumentumába kerüljön be, hogy a NYEOMSZSZ kiáll a kormány elmúlt tíz évben folytatott „következetes nemzetpolitikája” mellett, egyúttal támogatja az ET magyar elnöksége által elfogadott Strasbourgi Nyilatkozatot, és kiáll a Minority Safepack és Nemzeti régiók elnevezésű európai polgári kezdeményezés mellett.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára javaslatot tett a NYEOMSZSZ nyugat-európaiból összeurópai szervezetté alakítására, szorgalmazta közép-európai és balkáni országok bevonását a szervezetbe. Közölte: a tavalyi és az idei nemzetpolitikát a kiszámíthatóság és folytonosság, valamint a járványhelyzethez való alkalmazkodás jellemezte. Tavaly 82 nemzeti jelentőségi intézmény 12 nemzeti jelentőségű programját, összesen 270 ilyen tevékenységet támogattak, köztük a NYEOMSSZ működését – tette hozzá.
Az államtitkár szólt az idei Nemzeti Újrakezdés Program diaszpóra alprogramjáról, amelynek keretében működésre és fejlesztésre 208 pályázatot támogattak csaknem 132 millió forinttal, továbbá 138 pályázó rendezvényeit támogatták mintegy 43 millió forinttal. A mintegy 250 hétvégi magyar iskola és az azokhoz kötődő óvodák működtetése szempontjából kiemelte a civil szervezetek és egyházak jelentőségét, fejlődésüket dinamikusnak nevezte, majd kitért arra is, hogy új hétvégi iskolák is alakultak.
Potápi Árpád János elmondta, hogy a pandémia alatt is folytatódtak a külhoni magyar intézmények fejlesztései. Ezek közül a Stockholmi Magyar Ház felújítását, az Országos Svájci Magyarház TV kiépítését, Báthory István tartui emléktáblájának felújítását emelte ki. A politikus beszámolt arról, hogy a magyar gyökerekkel rendelkező külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányait támogató felsőoktatási ösztöndíjprogramra a 2021/2022-es tanévre több mint 150-en jelentkeztek mintegy 40 országból, közülük 76-an kezdhették meg tanulmányaikat.
Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon való részvételhez a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak regisztrációval kell rendelkezniük, amelyet legkésőbb 2021. decemberig meg kell tenniük.
Lendületet kaphat a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Minority Safepack és a nemzeti régiók polgári kezdeményezése azzal, hogy Magyarország adja a V4-ek és az Európa Tanács elnökségét – mondta Szili Katalin, az autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott a Tolna megyei Tengelicen.
Szili Katalin a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) kétnapos, jubileumi konferenciáján hozzátette: a Minority Safepacket az Európai Bizottság elutasítása után az Európai Unió Bírósága fogja tárgyalni, a nemzeti régiók kezdeményezést támogató aláírások számlálása a napokban fejeződik be. Kifejtette: Magyarország az Európa Tanács öt prioritását jelölte ki a magyar elnökség idejére, köztük a nemzeti kisebbségek védelmét.
„Az EU alapvetően az unió lakosságának öt százalékát jelentő migráns közösségekkel kíván foglalkozni, a tíz százalékot kitevő, őshonos kisebbségekkel nem. Ezért azt szeretnénk, hogy a 47 országot tömörítő Európa Tanács egy állásfoglalással elismerje a magyar elnökség által megfogalmazott alapelveket”
– mondta.
Szili Katalin úgy vélekedett: az EU a polgári kezdeményezéseket nem nagyon veszi figyelembe, ezért az Európa jövőjéről szóló párbeszédbe be kell vonni az Európa Tanács álláspontját is. A politikus a konferencia fővédnökeként szólt arról is, hogy a KMÚEK fontos missziót lát el azzal, hogy hiteles tájékoztatást tud adni a nemzetpolitika kérdéseiről.
Hangsúlyozta, hogy a magyarság ma már világnemzet, a világ minden táján vannak magyar közösségek, amelyek között az intézményes párbeszédet a Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet biztosítja. Felhívta a figyelmet arra is:
nagyon fontos, hogy a környező országokban jövőre esedékes népszámlálásokon mindenki merje vállalni a nemzeti identitását.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos ismertette: ez említett alapelvek között szerepel, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, hogy legyen kötelező államalkotó tényezőnek tekinteni a kisebbségeket, és az is, hogy az állampolgárság nem feltétlenül azonos a nemzethez tartozással.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa kijelentette:
Magyarország ma olyan helyzetben van, hogy tud és akar tenni az egész nemzetért.
Elmondta: a nemzetpolitikai államtitkárság programjai jelentős eredményeket értek el a határon túl. Kiemelte a Határtalanul elnevezésű programot, amelynek köszönhetően csaknem félmillió diák utazott el az anyaországból határon túli magyar területekre. 112 ezer külhoni és anyaországi diák vett részt középiskolai vetélkedőkön, és 1400 iskolához juttattak el közel 100 ezer forint értékű sporteszközcsomagot. Ismertette: 2021-ben hat alprogramban kétmilliárd forint támogatás áll rendelkezésre, és már 2500 pályázatot támogattak.
A miniszteri biztos kijelentette: ha 2022 tavaszán az ellenzék győz, a jelenlegi nemzetpolitika nem maradhat meg.
A 2005-ben létrehozott KMÚEK tengelici tanácskozására, amelynek témája a külhoni magyar újságírás helyzete volt, a Mura-vidék kivételével minden határon túli régióból érkeztek magyar újságírók, akik – ahogy Klemm József társelnök mondta – „felvállalják azt, hogy a magyar közösség érdekét szolgálják amellett, hogy szakmailag minél magasabb szintet képviselnek”.
Külön pontként bekerült a kedden Kijevben tartott 23. Ukrajna-Európai Unió csúcsértekezlet közös zárónyilatkozatába az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogai tiszteletben tartásának szükségessége – adta hírül a strana.news hírportál.
A jelentés szerint a csúcstalálkozó zárónyilatkozatának 17. pontja szerint Ukrajna és az EU kinyilvánítják készségüket a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartására az ENSZ és az Európai Tanács egyezményei és megfelelő jegyzőkönyvei rendelkezéseinek megfelelően. Ezzel kapcsolatban Ukrajna folytatja a konzultációt és együttműködést a Velencei Bizottsággal, és folytatja a jelenlegi tartalmas párbeszédet a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek képviselőivel, valamint a vonatkozó törvényekről.
