A NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderőnek, a KFOR-nak kell biztosítania a békét Észak-Koszovóban, és át kell vennie a rendfenntartási feladatokat a koszovói rendőrségtől – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök a szerbiai közszolgálati televízió szerda reggeli beszámolója szerint.
A szerb elnök ezt azon a találkozón kérte, amelyen Németország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió nagykövetei vettek részt.
A KFOR-nak jelenleg körülbelül 4500 katonája tartózkodik Koszovóban, akiknek feladata a békefenntartás, de nem a helyi rendőrség munkájának ellenőrzése vagy felülbírálása.
Észak-Koszovóban vasárnap hajnalban lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek, hatot megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált és foglalt le a faluban.
A koszovói rendőrség egy drónnal készített felvételt is közzétett, amelyen a Bajskéban található kolostor udvarán pihenő fegyveresek láthatók. A belügyminisztérium állítása szerint az egyik férfi Milan Radoicic, a Szerb Lista nevű kisebbségi szerb párt alelnöke. Ezt egyelőre nem erősítették meg, illetve a szerb külügyminiszter szerint a felvétel nem is a múlt vasárnap készült.
Egyelőre nem tudni, hogy ki bérelte vagy bujtotta fel a fegyveres támadókat, ahogyan azt sem, hogy mi volt a támadás indítéka.
Míg a szerb elnök szerint a koszovói rendőrökre felháborodott helyi szerbek támadtak, Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint jól felfegyverzett, képzett harcosokról, „terrorista bűnszervezetről” van szó, amelyet Belgrád politikailag és pénzügyileg támogat.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak.
Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Aleksandar Vucic vasárnap ismét leszögezte, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.
[type] => post
[excerpt] => A NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderőnek, a KFOR-nak kell biztosítania a békét Észak-Koszovóban, és át kell vennie a rendfenntartási feladatokat a koszovói rendőrségtől – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök a szerbiai közszolgálati te...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1695825300
[modified] => 1695818262
)
[title] => A KFOR-nak kell biztosítania a békét Észak-Koszovóban a szerb elnök szerint
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=90946&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 90946
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 90947
[image] => Array
(
[id] => 90947
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249.jpg
[original_lng] => 194653
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1695807463:5
[_thumbnail_id] => 90947
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2879
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508209648000
[_oembed_f8c10f9a74c708c668a213894e8d816a] =>
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Koszovó csatlakozott a G7 Ukrajna támogatásáról szóló nyilatkozatához. A hírt az ország miniszterelnöke közölte.
„Ukrajna győzelmének biztosítása és az orosz vezetők felelősségre vonása bűneikért elengedhetetlen a béke és a demokrácia megőrzéséhez. Koszovó kész hozzájárulni ezekhez az erőfeszítésekhez” – mondta a tisztviselő.
Koszovó kijelentette, hogy kész hozzájárulni a G7 közös nyilatkozatban megfogalmazott erőfeszítésekhez, és teljes mértékben támogatja az abban megfogalmazott célokat és értékeket.
A konfliktus következményei messze túlhaladtak Ukrajna határain. Annak érdekében, hogy elterelje a figyelmet illegális háborújáról, Oroszország megpróbálja destabilizálni a Nyugat-Balkánt térséget autokratikus szövetségesei segítségével. Koszovó csatlakozik a G7-ek Ukrajna támogatásáról szóló közös nyilatkozatához. A demokratikus világnak most egységesnek kell lennie, jobban, mint valaha
Koszovó kormánya szerdán támogatta az ország csatlakozását a tizenegyedik európai uniós szankciócsomaghoz, amelyet Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agressziója kapcsán vezettek be.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte a Klan Kosova-ra hivatkozva.
„Az elfogadott szankciócsomag a következő intézkedéseket tartalmazza: a két- és többoldalú együttműködés megerősítése harmadik országokkal a szankciók elkerülésének megakadályozása érdekében, az áruk Oroszországon keresztüli tranzitjának betiltása, az exportkorlátozások szigorítása, további szankciók bevezetése 71 magánszemély és 33 jogi személy ellen, valamint a Wagner-csoport ellen” – jegyezték meg.
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Két Koszovóban tevékenykedő szerb szervezetet terrorszervezetté nyilvánított csütörtökön a koszovói kormány – olvasható Albin Kurti kabinetjének csütörtöki közleményében.
A miniszterelnök a kormányülésen kijelentette, hogy a Civil Védelem (Civilna zastita) és az Északi Brigád (Severna brigada) nevű szerb szervezetek magas szintű és közvetlen fenyegetést és veszélyt jelentenek Koszovóra és az ország alkotmányos rendjére nézve. Indoklása szerint ez a két csoport felelős a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó erő, a KFOR katonáinak, valamint újságíróknak és más civileknek a megtámadásáért. Albin Kurti közölte, hogy a csoportok tagjai „terrorista elemeket” is tartalmazó akciókat hajtottak végre, amikor fegyverrel támadtak rá katonákra és civilekre. A két csoport terrorszervezetté nyilvánítását Xhelal Svecla belügyminiszter kezdeményezte néhány napja, miután bejelentette, hogy az észak-koszovói Zvecanban egy belgrádi rendszámú autóban egész fegyverarzenált, maszkokat és golyóálló mellényeket találtak. Mivel a Civil Védelem nevű szervezet tagjai katonai kiképzésen estek át a korábbi években, a koszovói kormány szerint tevékenységük veszélyt jelent az országra nézve. A koszovói törvények szerint terrorizmusért legalább ötévi börtönbüntetés szabható ki, ha azonban egy terrorcselekmény közben valaki súlyosan megsebesül, az elkövetőre legalább tízévnyi, halált okozó terrortámadás elkövetőjére pedig minimum tizenöt évnyi börtönbüntetés vár. Toborzásért és kiképzésért tizenöt évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, míg ha valakit egy terrorista szervezet vezetésében találnak bűnösnek, akkor húsz évig terjedő börtönbüntetésre, valamint félmillió euróig (több mint 185 millió forint) terjedő pénzbüntetésre számíthat. Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint a Civil Védelem és az Északi Brigád nevű szervezet tagokat toborzott és kiképzett szerbiai katonai bázisokon annak érdekében, hogy Koszovóban helyi és nemzetközi szervezetekre támadjanak. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak.
Brüsszelbe utazik a szerb elnök, hogy találkozzon az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, ám a koszovói miniszterelnökkel nem hajlandó tárgyalni.
Aleksandar Vucic a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) reggeli műsorában beszélt arról, hogy Albin Kurtival azért nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, mert a koszovói kormányfővel nem lehet párbeszédet folytatni, a koszovói politikus ugyanis szerinte csak „monologizál”, nem hajlandó a valós párbeszédre.
Hozzátette: nem látja értelmi a brüsszeli útnak, de elmegy, mert különben azért fogják bírálni, hogy távol maradt.
A szerb elnök kijelentette: Szerbia nehéz helyzetben van, és óriási nyomás alatt áll, fel kell ugyanakkor mérni, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben. Egyértelmű, hogy az országnak azért ilyen nehezek a körülményei, mert nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen – húzta alá.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak. A koszovói rendőrség később elfogott egy szerb férfit, akit a támadások legfőbb szervezőjének tart, majd további személyeket is letartóztatott.
Ezzel párhuzamosan múlt szerdán három koszovói rendőrt fogtak el a szerb hatóságok Közép-Szerbiában. A szerb ügyészség fegyverek és robbanószerek illetéktelen előállításával, birtoklásával, hordozásával és kereskedelmével vádolja őket, és nyomozást rendelt el az ügyben. Pristina szerint viszont a koszovói rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, gyakorlatilag „elrabolták” őket.
A kialakult feszültség miatt Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelbe hívta Aleksandar Vucicot és Albin Kurtit. A koszovói kormányfő közölte, hogy részt vesz a találkozón, a szerb elnök azonban kedden még azt mondta, nem megy el, csütörtökön pedig ezt úgy módosította, hogy csak Kurtival nem hajlandó tárgyalni.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban máig nem történt.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Před zítřejším summitem Evropského politického společenství jsem se dnes v Jerevanu ještě stihl poprvé od voleb setkat s ukrajinským prezidentem @ZelenskyyUa. S panem prezidentem jsme jednali na čtyři oči, známe se dlouho, poprvé jsme se viděli v roce 2019, celkem už čtyřikrát.… pic.twitter.com/13vVKH5MAy
I spoke with António Costa @eucopresident. Thank you very much for supporting our state and our people. We discussed in detail the prospects of the negotiation process for peace for Ukraine and all of Europe. I informed him about our recent contacts with various leaders in Europe…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2026
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
A koszovói kormány kész az ország északi, döntően szerbek lakta részein új helyhatósági választásokat tartani – írja az MTI Donika Gervalla-Schwarz koszovói kormányfőhelyettes, külügyminiszter nyilatkozata alapján.
Május végén több szerbek lakta településen albán nemzetiségű polgármestert iktattak be. A polgármestereket még április 23-án szavazták meg egy előrehozott választáson – amit viszont bojkottált a szerb közösség. Emiatt május 26-án zavargások törtek ki, a koszovói szerbek összecsaptak a rendőrökkel. Ez a következő napokban is folytatódott, úgyhogy kivezényelték a KFOR-katonákat, a külföldi békefenntartókat. Harminc békefenntartó sérült meg, köztük 19 magyar katona, hármójukat meglőtték.
A kormány szerint a választások bojkottálása a szerb lakosság részéről nem vezet a helyzet megoldásához. A Reuters azt írja, hogy az áprilisi előrehozott választásokon a szerb bojkott miatt 3,5 százalékos volt a részvétel.
„Arra is szükség van, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő felszólítsa a szerb szavazókat a választásokon való részvételre és az erőszakos cselekmények megszüntetésére”– mondta újságíróknak Donika Gervalla-Schwarz.
Jan Lipavský cseh külügyminiszter, akivel Gervalla-Schwarz kedden tárgyalt, elítélte a KFOR-katonák elleni támadásokat.
„Pristinának és Belgrádnak azonnal lépéseket kell tennie a feszültség enyhítése érdekében, be kell fejezni az erőszakhoz vezető provokációkat, és mihamarabb vissza kell térni az Európai Unió által közvetített, a kapcsolatok normalizációját célzó párbeszédhez”– mondta.
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Az Egyesült Államok először sújtotta szankcióval Koszovót az albán nemzetiségű polgármesterek megválasztását követő heves összecsapások miatt, kizárva Pristinát egy nemzetközi hadgyakorlatból.
Koszovó többé nem vesz részt a Defender 23 elnevezésű, 20 ország részvételével zajló közös manőverben, amely áprilistól júniusig tart – jelentette be kedden Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete.
„Koszovó számára ez a gyakorlat véget ért” – szögezte le az amerikai misszióvezető a helyi médiának. „A koszovói kormány intézkedései… a válság légkörét hozták létre északon” – hangsúlyozta a diplomata.
Az észak-koszovói erőszakos összecsapások akkor törtek ki, amikor a pristinai kormány rendőri beavatkozással próbálta beiktatni az újonnan megválasztott albán nemzetiségű polgármestereket.
Hovenier továbbá azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok megvonja a kis balkáni terület függetlenségének nemzetközi elismerését célzó amerikai diplomáciai támogatást.
Április 23-án négy észak-koszovói helységben tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választásokat, így a részvételi arány csupán 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján albán polgármesterek nyertek.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a múlt héten – a tiltakozások dacára – hivatalosan is beiktatta a polgármestereket, ami heves összecsapásokhoz vezetett.
Hétfőn a zvecani tiltakozások során a KFOR harminc katonája is megsérült.
A NATO kedden bejelentette, a terepen lévő 3800 katonája mellé további hétszázat küld Koszovóba.
A szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken a legmagasabb fokú készültségbe helyezte a szerb hadsereget, hogy szükség esetén a katonák közbe tudjanak lépni.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Emmanuel Macron francia elnök szerdai sajtótájékoztatóján a koszovói hatóságokat tette felelőssé a helyzet romlásáért. Macron csütörtökön találkozik Olaf Scholz német kancellárral, valamint Aleksandar Vucic szerb és Vjosa Osmani koszovói elnökkel, hogy egyeztessen velük a kialakult helyzetről.
Eközben Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő feltétel nélküli támogatásáról biztosította Szerbiát és a szerbeket. A koszovói szerbek jogait és érdekeit meg kell védeni – mondta, hozzátéve, hogy Oroszországot aggasztják az erőszakos tüntetések.
Proud to stand with Acting Deputy Secretary Nuland @UnderSecStateP and my @StateDept colleagues to mark the delivery of the first U.S.-provided Mine Resistant Ambush Protection (MRAP) vehicles to Ukraine's border guards and police. The United States will give 190 MRAPs to enable… pic.twitter.com/fwAUCOYlTL
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
További 700 katonát küld Koszovóba a NATO – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Oslóban.
„Úgy döntöttünk, hogy további 700 katonát mozgósítunk a nyugat-balkáni műveleti tartalékos erőből, illetve készültségbe helyezzük a tartalékos erők egy újabb zaszlóalját, hogy szükség esetén telepíthessük őket” – jelentette ki Stoltenberg sajtótájékoztatóján, miután az előző napi albán–szerb összetűzések során a NATO-vezetésű koszovói békefenntartó erők (KFOR) 30 katonája és 52 tüntető megsérült.
Egy zászlóalj nagyjából 300–1000 fős katonai egységet jelent. Az olaszországi Nápoly városában működő illetékes parancsnokság a nap folyamán közölte, hogy több, készültségbe helyezett alakulatot küldenek át Koszovóba a KFOR számára erősítésnek.
Stoltenberg elítélte az erőszakot Koszovóban, mondván, hogy „az ilyen támadások elfogadhatatlanok és véget kell vetni azoknak”. Figyelmeztetett, hogy a NATO-csapatok „minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy szavatolják a biztonságot Koszovó minden lakója számára”.
Egyben sürgette a feleket, gondoskodjanak a feszültség csökkentéséről és tartózkodjanak „a további felelőtlen cselekedetektől”, illetve térjenek vissza az uniós közvetítéssel zajló, kapcsolatok javítását szolgáló tárgyalásokhoz.
#BREAKING Germany plans to permanently station an additional 4,000 soldiers in NATO ally Lithuania to help secure the alliance's eastern flank, German Defence Minister Boris Pistorius says pic.twitter.com/KEuAn9DeYw
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Szombaton 9 órakor kezdődött a szerb Nemzetbiztonsági Tanács ülése, amelynek fő témája a Koszovóban kitört pénteki feszültség volt. A találkozón Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök is részt vett.
A nemzetbiztonsági tanács ülését követően közölték, hogy Szerbia fegyveres erői a továbbiakig a legmagasabb szintű harci készültségben maradnak, azt követően, hogy az Albin Kurti koszovói miniszterelnök irányítása alatt álló rendőrség brutális erővel lépett fel a koszovói szerb lakossággal szemben.
A közleményben hangsúlyozták, hogy a KFOR és a NATO nem végezte el az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata és a kumanovói egyezmény által előírt feladatát.
Milan Mojsilović vezérkari főnököt felhatalmazták, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsen a KFOR egység parancsnokával, hogy kísérletet tegyen arra, hogy a KFOR és a NATO Koszovóban állomásozó erői ellássák az ENSZ dokumentumokban előírt feladatokat és megvédjék a Koszovóban élő szerbeket.
A nemzetbiztonsági tanács ülésén Aleksandar Vučić államfő mellett jelent volt Ana Brnabić kormányfő, Miloš Vučević védelmi miniszter, Milan Mojsilović vezérkari főnök, Bratislav Gašić belügyminiszter, Aleksandar Vulin, a hírszerzés főnöke, valamint katonai hírszerzés és a katonai biztonsági szolgálatok illetékesei. Az összejövetelen továbbá részt vett Zagorka Dolovac főügyész, Vladimir Orlić házelnök, Ivica Dačić külügyminiszter, Maja Popović igazságügyi miniszter, Petar Petković, a kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatója és Veselin Milić belgrádi rendőrparancsnok.
Amint arról hírt adtunk, Aleksandar Vučić pénteken elrendelte a hadsereg legmagasabb szintű harckészültségét, Miloš Vučević pedig közölte, hogy a katonaságot a koszovói határ közelébe vezénylik.
A híradások szerint koszovói rendőrség és a szerb civilek közötti összetűzésekben több tucat személy sérült meg. A rendőrség pedig blokád alá vette Zvečan, Zubin Potok és Leposavić településeken az önkormányzati épületeket, hogy azokat elfoglalják az újonnan megválasztott községi vezetők.
Csalódottságának adott hangot Aleksandar Vucic szerb elnök kedden azért, mert egy nappal korábban Ukrajna képviselője tartózkodott, amikor az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Koszovó felvételéről szavazott.
A szerb elnök belgrádi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy Szerbia mindig Ukrajna területi egységének megőrzése mellett állt ki, sosem tartózkodott a kérdést illetően, és amikor Szerbia területi integritásáról van szó, akkor az ukrán fél tartózkodik. „Ez a döntés nem volt véletlen, az ukrán képviselők ugyanis szünetet kértek, hogy egyeztessenek a szavazás előtt az amerikai és európai szövetségeseikkel, és csak ezt követően döntöttek úgy, hogy tartózkodnak Szerbia területi integritását illetően” – magyarázta a szerb elnök.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Az Európai Unió öt tagországa – Románia, Szlovákia, Spanyolország, Ciprus és Görögország szerint sem önálló állam Koszovó. A hétfői szavazáson ennek ellenére Szlovákia és Görögország is tartózkodott. A szerb elnök a szomszédos országok közül Bosznia-Hercegovinát azért bírálta, mert tartózkodott, Montenegrót pedig azért, mert egyértelműen Koszovó felvételére szavazott.
Aleksandar Vucic egyben háláját fejezte ki Magyarországnak, amiért nemmel szavazott Koszovó felvételére. Mint mondta, Koszovó támogatói számítottak Budapest igen-szavazatára, így a magyarok lépése váratlanul érte őket. Kiemelte: a múlt szombaton, amikor Orbán Viktor Belgrádban járt, megkérte a magyar miniszterelnököt, hogy vegye figyelembe Szerbia álláspontját is, és Vucic azt várta, hogy Magyarország képviselője talán tartózkodik majd.
„Szerbia legnagyszerűbb barátainak bizonyultak, ellene szavaztak” – húzta alá Aleksandar Vucic, aki Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek is köszönetet mondott azért, mert ilyen egyértelműen álltak ki Szerbia mellett.
A 46 tagú Európa Tanács Miniszteri Bizottsága végül 33 igen és hét nem szavazat mellett elfogadta Koszovó tagfelvételi kérelmét, és azt az Európa Tanács Közgyűlésének továbbította.
A szerb kormány keddi ülésén is Koszovó Európa Tanácsba való esetleges felvétele volt a téma, az ülésen részt vett az államfő is. Sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormánnyal arról egyeztetett, hogy a hétfői szavazás tükrében milyen változásokra lesz szükség Szerbia külpolitikájában. A baráti országokat jobban kell tisztelnünk – emelte ki a kormányülés eredményének egy fontos pontját az államfő. Hozzátette: a kölcsönösség elvére kell helyezni a hangsúlyt. „Ha valaki nem tiszteli a területi egységünket, mi miért tisztelnénk az övékét? Miért védenénk valaki területi egységét minden áron, ha ők a miénk ellen vannak? Ezek nem tektonikus, de mély és alapvető változások lesznek a politikánkban és az országunk iránti felelősségteljes viszonyulás terén” – húzta alá.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
