Pekingben tárgyalt Lo Tam vietnami és Hszi Csin-ping kínai elnök. To Lamnak ez az első külföldi útja azóta, hogy májusban államfővé választották – közölte a Hszinhua kínai hírügynökség.
A megbeszélésről nem közöltek részleteket.
To Lam vasárnap érkezett Kínába, és a keddig tartó látogatása alatt külön találkozik Li Csiang kínai miniszterelnökkel és több más kínai vezető tisztségviselővel.
To Lamot augusztus elején választották meg a Vietnami Kommunista Párt új főtitkárává.
A két ország több mint egy tucat szerződést írt alá tavaly decemberben, amikor Hszi Csin-ping Vietnamba látogatott. Akkor megállapodás született egyebek között a vasúti együttműködés fejlesztéséről, a különböző területeken megvalósuló beruházások bővítéséről, továbbá a Dél-kínai-tengeren bekövetkező váratlan események kezelésére irányuló kommunikáció kialakításáról.
Matteo Zuppi bíboros, Ferenc pápa megbízottja telefonbeszélgetést folytatott a kínai kormány különleges képviselőjével, Li Hui-val, melynek során a béke útjainak felfedését vitatták meg Ukrajna számára, számolt be a Szentszék sajtószolgálata – írta a Vatican News.
„A telefonbeszélgetés során aggodalmukat fejezték ki a kialakult helyzet miatt, és hangsúlyozták, hogy a felek közötti párbeszédet az erre vonatkozó nemzetközi garanciákkal kell elősegíteni az igazságos és tartós béke eléréséhez” – áll a közleményben. A beszélgetésre augusztus 14-én került sor.
A kínai külügyminisztérium felszólította Oroszországot és Ukrajnát, hogy „tartsák be a hadműveleteknek fokozatos csökkentését” az Oroszországi Föderáció Kurszk régiójában zajló harcok hátterében.
Az erre vonatkozó nyilatkozatot a tárca hivatalos honlapján tették közzé.
Megjegyezték, hogy a Kínai Népköztársaság figyelembe vette a jelenlegi helyzetet, és Peking álláspontja Ukrajnát illetően „következetes és egyértelmű”.
„Kína felszólítja a feleket, hogy tartsák be a helyzet enyhítésének három alapelvét, nevezetesen: ne bővítsék ki a harcteret, ne fokozzák a harci cselekményeket, és egyik fél se öntsön olajat a tűzre”, áll a közleményben.
A kínai külügyminisztérium hozzátette, hogy Kína továbbra is „konstruktív szerepet fog játszani a válság politikai rendezésében”.
A Kínai Népköztársaság kormányának különmegbízottja szerint jelenleg a fő prioritás az ukrajnai „helyzet lehűtése”.
Kína és Brazília között az ukrajnai háború befejezéséről szóló, úgynevezett hatpontos „konszenzus” több mint 110 országban kapott támogatást. Ezt a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottja, Li Hui mondta egy brazíliai útja során – jelentette a kínai külügyminisztérium.
„Kína és Brazília közösen tette közzé az úgynevezett hatpontos konszenzust az „ukrán válság” politikai rendezésének előmozdításáról. Ez a kijelentés több mint 110 ország támogatását nyerte el” – mondta el.
A kínai diplomata biztosította, hogy Peking kész megerősíteni a kapcsolatokat és a koordinációt a brazil féllel az „ukrajnai válság” politikai rendezésének kérdésében, és hangsúlyozta, hogy a végső megoldáshoz közös erőfeszítésekre van szükség.
Az üzenet szerint Amorim pedig kifejezte a brazil hatóságok készségét, hogy együttműködjenek Kínával a „hatpontos konszenzus” előmozdítása és a „válság” rendezése feltételeinek megteremtése érdekében.
Jim McGovern és családja nem utazhat Kínába, valamint befagyasztották az összes Kínában lévő vagyonát. Nem ez az első alkalom, hogy Kína így szankcionál amerikai politikusokat tajvani kapcsolataik és kijelentéseik miatt.
Kína büntetőintézkedéseket vetett ki Jim McGovern amerikai kongresszusi képviselőre és családtagjaira, amiért az gyakran beavatkozik Kína belügyeibe, „aláásva ezáltal Kína szuverenitását, biztonsági és fejlesztési érdekeit” – közölte a kínai külügyminisztérium.
A szerdától érvényes szimbolikus szankciók értelmében Peking
befagyasztja a képviselő Kínában lévő vagyonát és ingatlanait,
megtiltják, hogy Kínában bármely szervezet vagy magánszemély ügyleteket bonyolítson le vagy együttműködjön vele,
továbbá megtagadják tőle és családjától is az országba való beutazáshoz szükséges vízumot.
McGovern az X közösségi platformon abszurdnak nevezte a szankciókat, és kijelentette, hogy „becsületbeli jelvényként” fogja viselni azokat. „Ha a kínai vezetőknek nem tetszik, ha az emberek felszólalnak a szörnyű emberi jogi helyzetük ellen, akkor talán javítaniuk kellene a szörnyű emberi jogi helyzetükön” – fogalmazott McGovern a bejegyzésében.
A demokrata párti McGovern az amerikai Massachusetts államot képviseli, valamint tagja a Kongresszus Kína emberi jogi helyzetével foglalkozó bizottságának.
Peking korábban már számos amerikai törvényhozót, korábbi tisztségviselőt és vállalatot szankcionált tajvani kapcsolataik miatt, valamint a sziget vezetésének támogatása és Kína ellen tett megszólalásaik miatt. Korábban Michael McCaul képviselőt, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnökét, valamint Michael Gallagher volt képviselőt szankcionálta, mert támogatták Tajvant, melyet Peking saját részének tekint.
Szerdán egy kanadai hadihajó haladt át a Tajvani-szoroson, miközben a kínai csapatok végig magas készültségben álltak, készen arra, hogy bármilyen provokációra válaszoljanak – közölte csütörtökön a kínai hadsereg parancsnokságának szóvivője.
Li Hszi, a kínai hadsereg keleti hadszíntéri parancsnokságának rangidős kapitánya és szóvivője közleményében kifogásolta a kanadai hajó szerdai áthaladását az érzékeny vizeken, mondván, hogy az „provokatív lépés” volt, amely „aláássa a békét és a stabilitást a térségben”.
„A Montreal rutinszerű áthaladást hajtott végre a szoroson. Kanada a nemzetközi joggal összhangban történő működésével támogatja a szabályokon alapuló nemzetközi rendet” – közölte a kanadai védelmi minisztérium az X közösségi médiaplatformon megosztott bejegyzésében.
„Ahogyan az indo-csendes-óceáni stratégiánkban is szerepel, Kanada növeli a kanadai királyi haditengerészeti jelenlétét a térségben” – mondta Bill Blair védelmi miniszter, utalva Kanada 2022-ben bejelentett, a térségre vonatkozó tervére.
A tajvani védelmi minisztérium csütörtökön közleményében közölte, hogy a sziget hadserege teljes ellenőrzést gyakorolt a környező tenger és légtér felett a kanadai fregatt északról délre történő áthaladása során a szoroson, elmondásuk szerint a körülmények rendben voltak.
Amerikai hadihajók és a haditengerészet felderítő repülőgépei havonta körülbelül egyszer haladnak át a szoroson, de kanadai hadihajók ritkábban fordulnak elő a térségben. Legutóbb az Ottawa nevű kanadai fregatt tavaly novemberben hajtott végre közös áthaladást az amerikai Rafael Peralta rakétarombolóval a Tajvani-szoroson.
Kína határozottan elítéli a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije ellen elkövetett halálos merényletet – közölte szerdán a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Lin Csien külügyi szóvivő elmondta, hogy Peking nagyon aggódik az incidens miatt, mivel az további instabilitáshoz vezethet a térségben.
Kína mindig is kiáll amellett, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások és párbeszéd útján oldják meg – jegyezte meg a szóvivő, hozzátéve, hogy a konfliktus és a konfrontáció további eszkalálódásának elkerülése érdekében a lehető leghamarabb átfogó és tartós tűzszünetet kell elérni a Gázai övezetben.
Kína régóta elismeri a palesztin államot, és többször is közvetítőként lépett fel a térség konfliktusainak rendezésében: legutóbbi közbenjárásukkal a Fatah, a Hamász és más palesztin csoportok írtak alá egységnyilatkozatot Pekingben, ahol a köztük lévő megosztottság megszüntetésére és a palesztin egység megerősítésére tettek ígéretet.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciókat rendelt el 12 magánszemély és vállalat ellen, amiért segítettek Iránnak ballisztikus rakétákhoz és drónokhoz való alkatrészek beszerzésében.
„Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala szankciókat szab ki öt személy és hét Iránban, a Kínai Népköztársaságban és Hongkongban található jogi személy ellen, amelyek elősegítették a vásárlást az iráni védelmi minisztérium javára” – áll a közleményben.
„Különféle alkatrészeket vásároltak, (…), amelyek a legfontosabbak az iráni ballisztikus rakéta- és drónprogramban” – áll a dokumentumban.
A szankciós listára való felvétel a vagyon befagyasztásával, valamint a szankcionált személyekkel és cégekkel való üzleti tevékenység megtiltásával jár.
A következő cégek estek szankció alá: Buy Best Electronic Pars Company, Tas Technology Company Limited, Cloud Element Company Limited, Btw International Limited, Bright Shore Inc Limited és Shenzhen Rion Technology Co., Ltd.
Július 26-án, pénteken Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője találkozott Wang Yi kínai külügyminisztérium vezetőjével, akivel többek között az Ukrajna elleni orosz agresszióról tárgyalt, számolt be az Európai Külügyi Szolgálat– írta a Jevropejszka Pravda.
Az ASEAN laoszi regionális fórum keretein belül egy kínai képviselővel folytatott megbeszélésen Borrell felvetette az EU és Kína közötti kapcsolatok kérdését.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz agresszió általi Kína támogatása „negatívan befolyásolja az EU és Kína közötti kapcsolatokat”, és aggodalmának adott hangot amiatt, hogy „nagyszámú árut és kettős felhasználású terméket” exportál az Oroszországi Föderációba.
„A főképviselő arra kérte Kínát, hogy használja fel Oroszországra gyakorolt befolyását a háború befejezésére. Arra kérte Kínát, hogy támogassa az ukrajnai békefolyamatot, és úgy véli, hogy a Brazíliával 2024 májusában tett közös nyilatkozat nem ebbe az irányba mutat” – áll a közleményben.
Borrell a kétoldalú kereskedelem kérdését is felvetette, rámutatva, hogy a Kínából érkező túlzott állami támogatások „torzulásokat okoznak az EU piacán”.
[type] => post
[excerpt] => Július 26-án, pénteken Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője találkozott Wang Yi kínai külügyminisztérium vezetőjével, akivel többek között az Ukrajna elleni orosz agresszióról tárgyalt, számolt be az Európai Külü...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1722193560
[modified] => 1722180028
)
[title] => Borrell felszólította Kínát, hogy befolyásolja Oroszországot az ukrajnai háború befejezése érdekében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=122857&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 122857
[uk] => 122784
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 122785
[image] => Array
(
[id] => 122785
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/950x550-11wxhuzztxdpy6pjqakklipeuksacuyeammqhtkxjpeg.png
[original_lng] => 539305
[original_w] => 826
[original_h] => 550
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/950x550-11wxhuzztxdpy6pjqakklipeuksacuyeammqhtkxjpeg-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/950x550-11wxhuzztxdpy6pjqakklipeuksacuyeammqhtkxjpeg-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/950x550-11wxhuzztxdpy6pjqakklipeuksacuyeammqhtkxjpeg-768x511.png
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/950x550-11wxhuzztxdpy6pjqakklipeuksacuyeammqhtkxjpeg.png
[width] => 826
[height] => 550
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/950x550-11wxhuzztxdpy6pjqakklipeuksacuyeammqhtkxjpeg.png
[width] => 826
[height] => 550
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/950x550-11wxhuzztxdpy6pjqakklipeuksacuyeammqhtkxjpeg.png
[width] => 826
[height] => 550
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/950x550-11wxhuzztxdpy6pjqakklipeuksacuyeammqhtkxjpeg.png
[width] => 826
[height] => 550
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1722169228:12
[_thumbnail_id] => 122785
[_edit_last] => 12
[views_count] => 752
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_0ac55e91cee3db32f369c3d084af22fa] =>
Visited the Egyptian side of Rafah crossing point. Along the way, endless queues of trucks with goods trying to enter Gaza.
Antony Blinken az Egyesült Államok intézkedéseire figyelmeztetett arra az esetre, ha Peking továbbra is támogatja az orosz védelmi és ipari komplexumot.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ASEAN miniszteri találkozójának apropóján Laoszban megbeszélést folytatott Wang Yi kínai külügyminiszterrel, jelentette be az Egyesült Államok külügyminisztériuma július 27-én, szombaton.
A miniszter ismét komoly aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a Kína támogatja az orosz védelmi és ipari bázist, és egyértelművé tette, hogy ha a Kínai Népköztársaság nem tesz lépéseket ennek az európai biztonságot fenyegető veszélynek a megszüntetésére, az Egyesült Államok továbbra is megteszi az erre vonatkozó, megfelelő lépéseket, áll a közleményben.
Az államtitkár hangsúlyozta a béke és a stabilitás fenntartásának fontosságát a Tajvani-szoros térségében. Aggodalmának adott hangot Kína destabilizáló lépései miatt a Dél-Kínai-tengeren, és megerősítette, hogy az Egyesült Államok támogatja a hajózás és az átrepülés szabadságát, valamint a viták békés megoldását a nemzetközi joggal összhangban.
Megvitatták egyben Észak-Korea provokatív tevékenységét és a Gázai övezetben kialakult helyzetet is.
Mindkét fél elismerte a nyitott kommunikációs vonalak fenntartásának fontosságát az elkövetkező hetekben és hónapokban.
Wang Yi viszont a maga részéről kijelentette, hogy Kína álláspontja az ukrán kérdésben „nyílt és őszinte, és segíteni fogja a béke megkötését és a tárgyalásokat” – közölte a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma.
„Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia az egyoldalú szankciók válogatás nélküli bevezetésével és „hosszú karral” alkalmazni joghatóságot. Kína ellenzi a rágalmazást és a hamisítást, nem tűri a nyomást és a zsarolást, határozott és hatékony intézkedéseket tesz alapvető érdekeinek és törvényes jogainak védelmében” – idézte a külügyi tárca Wang Yi-t.
