Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja fontolóra vette annak lehetőségét, hogy nyilvánosan kérje Ukrajna hivatalos meghívását a NATO-ba, de úgy döntött, hogy ezt nem teszi meg – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
Az amerikai híriroda szerint tekintettel a rövid távú siker alacsony valószínűségére, a Biden-kormányzat úgy döntött, hogy elhalasztja a NATO-ba a hivatalos meghívást. Ehelyett a felek számos kétoldalú megállapodást kötnek a biztonság területén, amelyek bizonyos garanciákat nyújtanak Ukrajnának.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij április végén bejelentette, hogy Ukrajna az Egyesült Államokkal azon dolgozik, hogy 10 évre szóló megállapodást kössön a biztonsági garanciákról. Jelenleg már a dokumentum „konkrét szövegén” folyik a munka.
Jelenleg úgy tudni, hogy Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője már a harmadik tárgyalási fordulót tartotta az USA-val az Ukrajna biztonsági garanciáiról szóló megállapodásról. A felek ezúttal különösen jelentős előrelépést tapasztaltak.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke kérelmet nyújtott be a kongresszusnak Ukrajna gazdasági hiteltartozása felének elengedéséről, az összeg nagysága hozzávetőlegesen 4,65 milliárd dollár – jelentette be Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Kongresszus 2024 áprilisában hagyta jóvá az ukrán biztonsági kiegészítő előirányzatokról szóló törvényt, amely mintegy 61 milliárd dollárt tett ki. A dokumentumban foglaltak szerint a gazdasági támogatást – mintegy 10 milliárd dollárt – nem ingyenesen, hanem feltételesen visszafizetendő kölcsönként nyújtják Ukrajnának.
A Biden által benyújtott dokumentum azonban feljogosít a kölcsön 50%-ának elengedésére. A dokumentum ugyanakkor kimondja, hogy a következő amerikai elnök 2026. január 1-je után elengedheti a másik 50%-ot. „Megtettük a törvényben körvonalazott lépést az Ukrajnának nyújtott gazdasági segítségnyújtás hiteleinek törlésére, és most a Kongresszus elfogadhatja” – mondta Miller.
A szóvivő megjegyezte: miután a Fehér Ház értesítette a Kongresszust a döntésről, a törvényhozók határozatot hozhatnak, amely megfellebbezi azt. De a véleménye szerint ez nem fog megtörténni. „Meglepődnék, ha a Kongresszus megtenne egy ilyen lépést, tekintettel a kongresszus elsöprő kétpárti támogatására a segélycsomagok terén. De mi betartjuk a törvényt” – magyarázta Matthew Miller.
A Rio de Janeiró-i G20-csúcs hivatalos fotóján Joe Biden amerikai elnök csak a Photoshop varázsának köszönhetően jelenhet meg, a G20-ak vezetőia Fehér Ház képviselője nélkül pózoltak a fotón.
A The Guardian közölte, az amerikai delegáció láthatóan csalódott tagjai „a logisztikai problémáknak” tulajdonították az esetet. Amikor Biden a fotó helyszínére érkezett, a csúcs résztvevői már befejezték a protokoll ezen részét, és „szétszéledtek” – írta az LB.ua.
A sajtó egyfajta szimbolikát lát ebben az esetben: Biden jelenleg „sánta kacsa” státuszban van, mert már minden ország szeme a következő amerikai elnök, Donald Trump felé fordul, akinek politikája gyökeresen el fog térni a demokrata amerikai elnök négyéves ciklusától.
A szándékos ignorálásról szóló verziót azonban az cáfolja, hogy nem csak Biden maradt le a fotózásról. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és George Maloney olasz miniszterelnök sem szerepelt a fotón.
Joe Biden amerikai elnök engedélyezte nemzetközi szerződés által tiltott gyalogsági aknák szállítását Ukrajnának, ez a lépés megerősíti Kijev védelmi képességeit az előrenyomuló orosz csapatokkal szemben – számol be szerdán az rbc.ua hírportál a The Washington Post című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a döntés a Fehér Ház által nemrégiben adott felhatalmazást követte, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy amerikai nagy hatótávolságú ATACMS rakétákkal lője Oroszország területét. Az újság megjegyezte, hogy a taposóaknák Ukrajnába szállítása is potenciálisan ellentmondásos. Több mint 160 ország írt alá nemzetközi szerződést, amely tiltja ezek használatát, mivel ezek a fegyverek hosszú távú károkat okozhatnak a polgári lakosságban.
Kijev azonban nagyon akarta ezeket a készletekre, amióta Oroszország teljes körű inváziót indított, és gyalogsági aknákat is telepített a frontvonalra, hogy akadályozza Ukrajnát a területe visszaszerzésére irányuló törekvésében.
Amerikai tisztviselők azt mondták a kiadványnak, hogy a Biden-adminisztrációt mélyen aggasztják az elmúlt hetekben Ukrajna frontvonalait ért orosz támadások, és sürgősen meg kell akarja fékezni az offenzívát. A Pentagon úgy véli, hogy az aknák szállítása az egyik leghasznosabb lépés, amelyet a Joe Biden kormány megtehet Oroszország offenzívájának lassítása érdekében.
Az egyik tisztviselő azt mondta, hogy az Ukrajnának szállítandó gyalogsági aknák „nem állandóak”. Ez azt jelenti, hogy az aknák önmegsemmisítők vagy lemerül akkumulátorukat, inaktívvá teszik őket, csökkentve ezzel a civilekre jelentő veszélyt. A forrás szerint az ukrán politikusok vállalták, hogy nem telepítenek aknákat sűrűn lakott területekre. A fegyverzetellenőrzési szakértők ugyanakkor azt mondták, hogy még a „nem állandó” aknák is biztonsági fenyegetést jelentenek.
Az egyik tisztviselő azt mondta, hogy az aknák használata Ukrajna területére korlátozódik. Várhatóan az ország keleti részén alkalmazzák majd. Ez annak köszönhető, hogy az oroszok jelentős sikereket értek el a donyecki régióban, és az elmúlt hónapokban 2022 óta a leggyorsabb ütemben foglalták el a területeket. Az ukrán fegyveres erők küzdöttek azért, hogy erős védelmi vonalakat építsenek ki a dróntámadások és az oroszok kisebb rohamcsoportjai hátterében.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap engedélyt adott arra, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszország területén belüli célpontokra is bevethessen – jelezték források vasárnap este a Reutersnek.
A tudósítás szerint Ukrajna a friss engedély birtokában a következő napokban végre is hajtja majd az első csapásokat, várhatóan Atacams rakétákkal.
Ezek akár 190 mérföldre is eljutnak, de további részletek nem ismertek biztonsági okok miatt.
Ezt hónapok óta kérte Volodimir Zelenszki ukrán elnök Joe Biden amerikai elnöktől, illetve az amerikai katonai vezetésről, de utóbbiak eddig rendre elzárkóztak ettől.
A vasárnapi, eszkaláció felé mutató, hír azt követően érkezett, hogy hajnalban a háború kitörése óta az egyik legsúlyosabb tömeges légicsapást hajtotta végre Oroszország Ukrajnában rengeteg célpont ellen.
Fontos változások időszaka következik – figyelmeztetett Joe Biden leköszönő amerikai elnök, amikor pénteken Limában, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója szünetében találkozott Japán és Dél-Korea vezetőivel.
Joe Biden, aki feltehetően az utolsó alkalommal találkozott kulcsfontosságú szövetségeseivel, hozzátette, hogy a hármas szövetséget azért hozták létre, hogy tartós legyen.
Kijelentette, hogy a szövetséget a kínai előretörés ellensúlyának szánja.
Biden várhatóan ma találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel az APEC-tanácskozás szünetében.
Isiba Sigeru japán miniszterelnökkel és Jun Szongjol dél-koreai elnökkel találkozva Biden figyelmeztetett Észak-Koreának Oroszországgal való „veszélyes és destabilizáló együttműködésére”.
A Fehér Ház azt közölte, hogy a tanácskozáson a három vezető megállapodott, hogy titkárságot állítanak fel a tavaly megkötött szövetség hivatalossá tételére. A tárgyalás után kiadott közös közlemény szerint a három ország kapcsolata a béke és a stabilitás alapja lesz a következő években az indiai- és a csendes-óceáni térségében. A vezetők megerősítették elkötelezettségüket a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítése iránt.
A közleményben a három vezető bírálja Észak-Koreát és Oroszországot, amiért veszélyesen kiszélesíti Moszkva Ukrajna elleni háborúját.
Hszi Csing-pin kínai elnök pénteken Limában szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a világ a „turbulencia” korszakába lép. Hszi figyelmeztetett az egyoldalúság és a protekcionizmus növekedésére. Az APEC csúcstalálkozója pénteken nyílt meg a perui fővárosban az állam- és kormányfők nem hivatalos tanácskozásával, amelyen a kínai államfő nem vett részt. A világ GDP-jében 60 százalékkal részesedő 21 ország tanácskozása szombaton zárul. Az 1989-ben létrehozott APEC célja a gazdasági növekedés, az együttműködés és a beruházások előmozdítása a Csendes-óceán térségében. Joe Biden és Hszi Csin-ping Limából Brazíliába, a 20 legfejlettebb ipari ország (G20) tanácskozására utazik tovább.
Fontos változások időszaka következik – figyelmeztetett Joe Biden leköszönő amerikai elnök, amikor találkozott Japán és Dél-Korea vezetőivel pénteken Limában, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján. Joe Biden, aki feltehetően az utolsó alkalommal találkozott kulcsfontosságú szövetségeseivel, hozzátette, hogy a hármas szövetséget azért hozták létre, hogy tartós legyen. Kijelentette, hogy a szövetséget a kínai előretörés ellensúlyának szánja. Biden várhatóan szombaton találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel az APEC-tanácskozás szünetében.
Isiba Sigeru japán miniszterelnökkel és Jun Szongjol dél-koreai elnökkel találkozva.
Biden figyelmeztetett Észak-Koreának Oroszországgal való „veszélyes és destabilizáló együttműködésére”.
A tanácskozáson a három vezető megállapodott, hogy titkárságot állítanak fel a tavaly megkötött szövetség hivatalossá tételére – közölte a Fehér Ház.
A három vezető tárgyalása után kiadott közös közlemény szerint a három ország kapcsolata a béke és a stabilitás alapja lesz a következő években az Indiai- és a Csendes-óceán térségében. A három vezető megerősítette elkötelezettségét a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítése iránt.
A három vezető bírálta Észak-Koreát és Oroszországot, amiért veszélyesen kiszélesíti Moszkva Ukrajna elleni háborúját.
Hszi Csing-pin kínai elnök pénteken Limában szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a világ a „turbulencia” korszakába lép. Hszi figyelmeztetett az egyoldalúság és a protekcionizmus növekedésére.
Az APEC csúcstalálkozója pénteken nyílt meg a perui fővárosban az állam- és kormányfők nem hivatalos tanácskozásával, amelyen a kínai államfő nem vett részt. A világ GDP-jében 60 százalékkal részesedő 21 ország tanácskozása szombaton zárul.
Az 1989-ben létrehozott APEC célja a gazdasági növekedés, az együttműködés és a beruházások előmozdítása a Csendes-óceán térségében.
Joe Biden és Hszi Csin-ping Limából Brazíliába, a 20 legfejlettebb ipari ország (G20) tanácskozására utazik tovább.
Joe Biden amerikai elnök még egyszer találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, mielőtt távozik a Fehér Házból; több amerikai és ukrán lap is arról ír, hogy az amerikai politikus meg fogja kérni ázsiai hivatali partnerét, hogy gyakoroljon nyomást Észak-Koreára, annak érdekében, hogy elérjék: Phenjan ne segítse ennyire szorosan Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
Hszi Csin-ping és Joe Biden hamarosan Peruban fognak találkozni, valószínűleg ez lesz az utolsó alkalom, hogy az amerikai vezető még elnökként tud egyeztetni a kínai vezetővel.
Több amerikai és ukrán lap arról ír: a találkozó fő témája az ukrajnai háború lesz, ezen belül is kiemelt kérdés lesz Észak-Korea szerepe a konfliktusban. Észak-Korea ugyanis jelentős mennyiségű fegyverrel és katonával támogatja Oroszországot, közben az ország gazdasága nagyon erősen függ Kínától.
A találkozó során Joe Biden várhatóan meg fogja kérni Hszi elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Észak-Koreára, hogy ne segítsék ilyen látványosan Oroszországot, hiszen Amerika kénytelen lesz olyan lépéseket tenni az elszigetelt diktatúra ellen, ami Kínának is fájhat.
Mindemellett Biden várhatóan egyeztet majd Hszi-elnökkel a drogkereskedelem blokkolásáról, az amerikai politikai rendszerek elleni kínai kibertámadásokról és a kínai vállalatok orosz hadiiparral való együttműködéséről.
Nem világos, hogy Hszi elnök mennyire lesz majd fogékony az amerikai elnök nyomásgyakorlására, hiszen Biden februárban távozik a Fehér Házból. Biden alighanem azt hangsúlyozza majd, hogy utódja, Donald Trump, jó eséllyel még keményebb lesz mind Kínával, mind Észak-Koreával szemben.
Joe Biden amerikai elnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott perui találkozóján az Ukrajna elleni orosz háborúról és az észak-koreai csapatok valószínűsíthető részvételéről kíván beszélni.
Biden várhatóan „mélységes aggodalmának” ad hangot amiatt, hogy Kína támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
Az amerikai elnök azt is tervezi, hogy felveti Kína részvételét a kritikus amerikai polgári infrastruktúrát ért kibertámadásokban, valamint Peking katonai tevékenységének fokozását Tajvan környékén és a Dél-kínai-tengeren.
Valószínűleg ez lesz az utolsó találkozó Biden és Hszi között, mielőtt Donald Trump hatalomra kerül az Egyesült Államokban.
[type] => post
[excerpt] => Joe Biden amerikai elnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott perui találkozóján az Ukrajna elleni orosz háborúról és az észak-koreai csapatok valószínűsíthető részvételéről kíván beszélni.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1731617520
[modified] => 1731605508
)
[title] => A kínai elnökkel folytatott találkozón Biden az észak-koreai csapatok részvételéről fog beszélni az Ukrajna elleni orosz háborúban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132386&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132386
[uk] => 132358
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 132359
[image] => Array
(
[id] => 132359
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1.jpg
[original_lng] => 136443
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731598308:5
[_thumbnail_id] => 132359
[_edit_last] => 5
[views_count] => 641
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_225c6effd79666c3925d0574caee2e14] =>
Európa utolsó kéréssel fordul a leköszönő Joe Biden amerikai elnök adnisztrációjához, hogy növelje Ukrajna támogatását, hogy Kijev pozícióját a lehető legnagyobb mértékben megerősítse az elnöki ciklus januári lejárta előtt – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
Az amerikai híriroda szerint a január 20-án hivatalba lépő Donald Trump kijelentette, hogy a lehető leghamarabb megállapodásra fog törekedni Kijev és Moszkva között, ami aggodalmat keltett Európában, hogy egy ilyen megállapodás hátrányos lesz Ukrajna számára, és esetleg megszilárdítja Oroszországnak a 2022-es inváziója óta elért eredményeit.
Európai vezetők és tisztviselők arra kérték az Egyesült Államokat, hogy biztosítson több fegyvert és tüzérséget Ukrajnának, szabjon ki további szankciókat a legfontosabb orosz bevételi forrásokra, és korlátozza Moszkva lehetőségét a tiltott fegyvertechnológia megszerzésére – közölték az ügyben jártas források a Bloomberggel, miközben sok európai kérés informális jellegű volt.