Ellentét alakult ki Törökország és Oroszország között amiatt, hogy Ankara független megfigyelőállást akar kialakítani Azerbajdzsánban a november 10-én kötött hegyi-karabahi tűzszüneti egyezség nyomán – jelentette hétfőn a Reuters hírügynökség névtelenül nyilatkozó török forrásra hivatkozva.
A hírügynökség emlékeztetett: Ankara és Moszkva az orosz-azeri-örmény egyezséget követő napon egy azeri területen létrehozandó közös megfigyelőközpontról írt alá külön megállapodást a fegyvernyugvás ellenőrzése céljából. A török és az orosz tisztviselők a részletekről még nem állapodtak meg, de befolyásának növelése érdekében Ankara önálló ellenőrzőpontot is akar a térségben, amelyet biztonsági szempontból kulcsfontosságúnak tekint.
A török forrás elmondta: „jelenleg az a megfigyelőállás okoz leginkább nézeteltérést, amelyet Törökország létesít azeri területen.” Rámutatott: „Oroszország szerint Ankara számára szükségtelen, hogy egy, a ‘közös központtól’ független állomást hozzon létre a régióban”. Holott Törökországnak erre szüksége van – tette hozzá.
A forrás arról is beszélt, hogy a török és az orosz illetékesek egyeztetései Moszkvában fognak folytatódni, és Ankara arra számít, hogy végül kompromisszumra jutnak.
Azerbajdzsán és Örményország fegyveres erői között szeptember 28-én újult ki a konfliktus a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban. Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország november 10-re virradóra állapodott meg a harcok lezárásáról. Az egyezség értelmében egyebek mellett Moszkva csaknem kétezer békefenntartót vezényelt Hegyi-Karabahba. Ankara szerepe a török-orosz központ munkájában való részvételre korlátozódik, és nem lesz közvetlenül köze a békefenntartó művelethez. Ankara Baku eltökélt támogatója, miután Törökországot szoros etnikai, nyelvi, kulturális, történelmi és gazdasági szálak fűzik Azerbajdzsánhoz.
Franciaország, amely a hegyi-karabahi konfliktusra politikai megoldást kereső EBESZ minszki csoportjának egyik társelnöke, múlt pénteken közölte: nemzetközi megfigyelés alá akarja helyezni a hegyi-karabahi tűzszünet betartását, mert attól tart, hogy Oroszország és Törökország kizárja a nyugati hatalmakat a béketárgyalásokból.
Azerbajdzsán és Örményország között régóta fennáll a területi vita Hegyi-Karabah miatt. A túlnyomórészt örmények lakta térség 1996-ban ugyan kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Ellentét alakult ki Törökország és Oroszország között amiatt, hogy Ankara független megfigyelőállást akar kialakítani Azerbajdzsánban a november 10-én kötött hegyi-karabahi tűzszüneti egyezség nyomán.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1606164378
[modified] => 1606155258
)
[title] => Ellentét alakult ki Ankara és Moszkva között egy Azerbajdzsánban kialakítandó török megfigyelőállás miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=14323&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 14323
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 14324
[image] => Array
(
[id] => 14324
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1.jpg
[original_lng] => 111570
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1606148058:10
[_thumbnail_id] => 14324
[_edit_last] => 10
[views_count] => 5280
[_oembed_e6e058ec9925c930e514020111769df2] =>
[_oembed_time_e6e058ec9925c930e514020111769df2] => 1606157224
[_oembed_1e62f4693e23933c3264c1d65c8f7f80] =>
[_oembed_time_1e62f4693e23933c3264c1d65c8f7f80] => 1659184027
[_oembed_50e20e2c13946fa8b95236dad92f3942] =>
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
A harcok lezárásáról szóló háromoldalú – orosz, örmény, azeri – megállapodásnak megfelelően pénteken bevonultak és ellenőrzésük alá vonták Hegyi-Karabah Agdam régióját Azerbajdzsán hadseregének egységei.
A tűzszüneti megegyezés értelmében Jerevánnak – az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő folyosó kivételével – át kell engednie Azerbajdzsánnak a szakadár köztársaság azon régióit, amit a hathetes háborúban az azeri erők elfoglaltak.
Az örmény erők az 1994-es, a területért vívott háború vége óta tartották ellenőrzésük alatt, a hivatalosan senki által el nem ismert szakadár köztársaságot, Hegyi-Karabahot.
A kivonuló örmény csapatok helyét orosz békefenntartók vették át, és létesítettek megfigyelőállásokat a demarkációs vonal és a lacsini korridor mentén. Az orosz erők felügyelik és tartatják be a fegyvernyugvást a következő öt évben a régióban.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Franciaország nemzetközi megfigyelés alá akarja helyezni a hegyi-karabahi tűzszünet betartását, mert attól tart, hogy Oroszország és Törökország kizárja a nyugati hatalmakat a béketárgyalásokból – közölte Emmanuel Macron francia elnök hivatala csütörtökön, miután az államfő telefonon beszélt az azeri elnökkel és az örmény miniszterelnökkel.
Noha a karabahi konfliktusra politikai megoldást kereső EBESZ-minszki csoportnak Oroszország mellett az Egyesült Államok és Franciaország is társelnöke, az Örményország és Azerbajdzsán közötti tűzszüneti megállapodást Oroszország egyedül kényszerítette ki, és ennek értelmében orosz békefenntartókat vezényelnek Karabahba.
Moszkva azonban a tűzszünet óta tárgyalt Ankarával, aminek az lehet eredménye, hogy török katonák is mehetnek majd oda a tűzszünet ellenőrzésére. Ankara Azerbajdzsán fő szövetségese, és mindig bírálta a minszki csoportot amiatt, ahogy a konfliktust kezeli. Ráadásul Franciaország és Törökország viszonya hónapok óta nagyon rossz.
Franciaországban 400-600 ezer fős örmény diaszpóra él. Ők azt várták Macron elnöktől, hogy egyértelműen Jereván mellé áll a konfliktusban, de ezt szándékosan nem tette meg, amiért bírálták is. Viszont most Macron hivatalának egy meg nem nevezett tisztségviselője közölte újságírókkal, hogy a Minszki csoport részt akar venni a tűzszünet ellenőrzésében.
Azerbajdzsán és Örményország, két szomszédos volt szovjetköztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti az enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
Forrás: portfolio.hu
[type] => post
[excerpt] => Franciaország nemzetközi megfigyelés alá akarja helyezni a hegyi-karabahi tűzszünet betartását, mert attól tart, hogy Oroszország és Törökország kizárja a nyugati hatalmakat a béketárgyalásokból - közölte Emmanuel Macron francia elnök hivatala csü...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1605875135
[modified] => 1605871243
)
[title] => Hegyi-Karabah: Macron nem bízik Putyinban és Erdoganban, megfigyelés alá helyezné a tűzszünet betartását
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=14175&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 14175
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 14176
[image] => Array
(
[id] => 14176
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabah-414062.jpg
[original_lng] => 236343
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabah-414062-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabah-414062-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabah-414062-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabah-414062-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabah-414062.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabah-414062.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabah-414062.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1605864573:4
[_thumbnail_id] => 14176
[_edit_last] => 4
[views_count] => 5016
[_oembed_e6e058ec9925c930e514020111769df2] =>
[_oembed_time_e6e058ec9925c930e514020111769df2] => 1606374022
[_oembed_576a5374170aad7c8701d288ca65086f] =>
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Calls to avoid humiliation of Russia can only humiliate France and every other country that would call for it. Because it is Russia that humiliates itself. We all better focus on how to put Russia in its place. This will bring peace and save lives.
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Conformément à notre ambition de décarboner et réindustrialiser la France et l'Europe, j’ai échangé aujourd’hui avec @elonmusk sur les futurs projets industriels verts, notamment sur la fabrication de véhicules électriques et de batteries. pic.twitter.com/oMwcejKGx6
Massive "49.3" protests in France after Macron forces through pension reforms by using article 49.3, which effectively enables the government to dissolve any opposition. The French aren't having it. This could spell the end for the Macron dictatorship. pic.twitter.com/cjRRJMbeQD
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Egyhangúlag jóváhagyta az orosz parlament felsőháza szerdán az orosz hadsereg hegyi-karabahi békefenntartó misszióját.
Az orosz békefenntartó egységek már november 10-én megkezdték a művelet végrehajtását Hegyi-Karabahban. Andrej Klisasz, a felsőház alkotmányjogi bizottságának elnöke kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek jogában állt sürgősen csapatokat vezényelni a konfliktusövezetbe, de mivel a kontingens tartósan a térségben fog állomásozni, szükség volt a Szövetségi Tanács felhatalmazására.
Konsztantyin Koszacsov, a külügyi bizottság elnöke a plenáris ülésen felszólalva azt hangoztatta, hogy a vérontás leállítása után a legfontosabb feladat a humanitárius segélyezés megoldása. A hadsereg külföldi bevetésére szóló felhatalmazást az orosz alkotmány 102. cikkével összhangban mind a 129 jelen lévő szenátor támogatta.
Az orosz békefenntartók 25 megfigyelőállást hoztak létre Hegyi-Karabahban, valamint a területet Örményországgal összekötő lacsini folyosón. A 28 kilométer hosszú utat a moszkvai katonai tárca keddi közleménye szerint a műszaki alakulatok megtisztították, így megindulhatott rajta a forgalom. Hegyi-Karabahba szombattól szerdáig négy autóbuszkonvojjel 1708 menekült tért vissza Örményországból.
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak nyilatkozva Törökország szuverén döntésének nevezte, hogy katonákat küld Azerbajdzsánba a hegyi-karabahi tűzszünet megfigyelésére. Mint mondta, a török parlament vonatkozó keddi határozata a jelek szerint azért született meg, mert hamarosan megkezdi tevékenységét a fegyvernyugvást technikai eszközökkel megfigyelő orosz-török központ.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy igyekszik a hegyi-karabahi tűzszüneti megállapodás meghiúsítására provokálni az örmény és az azeri nacionalistákat. „Az örményeket arról próbálják meggyőzni, hogy a hegyi-karabahi béke egyet jelent Jereván vereségével. Bevetették a +győzelemmel végződő háború+ gondolatát. Az azerbajdzsániaknak épp ellenkezőleg azt mondják, hogy a Kreml „elrabolta tőlük” a győzelmet, amikor az azerbajdzsáni hadsereg egy lépésre volt Sztyepanakert bevételétől” – idézte a sajtóközlemény Nariskint.
Putyin kedden a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy Azerbajdzsán maga fogja majd eldönteni, a területén hol helyezkedjen el a tűzszünetet drónok segítségével megfigyelő orosz-török központ. Mint mondta, Hegyi-Karabah területén nem lesz szükség a monitoring olyan formáira, mint Szíriában, vagyis a közös járőrözésre és konvojokra. Az elnök „a Szovjetunió széthullása geopolitikai következményének” nevezte azt a tényt, hogy Törökország Azerbajdzsán oldalára állt a konfliktusban. Hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán független és szuverén állam, amely saját meglátása szerint válogathatja meg szövetségeseit. „Lehet sokféleképpen értékelni Törökország lépéseit, de nehéz őt a nemzetközi jog megsértésével megvádolni” – nyilatkozott az elnök. „Az ízlésbeli megítélés bármilyen lehet, de ettől függetlenül a dolog úgy áll, ahogy mondtam” – tette hozzá Vlagyimir Putyin.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Örményország, hogy elkerülje a katonai összeomlást, kénytelen volt aláírni a Hegyi-Karabah-i konfliktus lezárásáról szóló megállapodást – jelentette be szerdán a közösségi oldalán közvetített élő adásban Nikol Pasinján örmény miniszterelnök.
„Ha folytatódtak volna a harci cselekmények, akkor nagy valószínűséggel elesett volna (a régió székhelye) Sztyepanakert és Martuni, Aszkeran (települések is)” – mondta.
Ennek következtében örmény katonák ezreit bekerítették volna, vagyis összeomlott volna a hadsereg. „Kénytelenek voltunk aláírni ezt a megállapodást” – tette hozzá az örmény miniszterelnök.
Vlagyimir Putyin orosz államfő, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök keddre virradóra állapodott meg a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról. A bejelentéssel összhangban Oroszország megkezdte békefenntartó kontingens telepítését Hegyi-Karabahba, párhuzamosan az örmény fegyveres erők kivonásával.
Az orosz békefenntartók megbízatása öt évre szól, ami automatikusan további ötéves ciklusokra meghosszabbodhat, ha a felek hat hónappal a megállapodás lejárta előtt nem jelzik kilépési szándékukat.
Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjetköztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kiáltotta ki függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Oroszország közép-európai idő szerint négy órától elkezdte békefenntartók Hegyi-Karabahba telepítését, párhuzamosan az örmény csapatok kivonásával – közölte kedden hajnalban az orosz védelmi minisztérium.
„Összhangban az Azerbajdzsáni Köztársaság elnöke, az Örmény Köztársaság miniszterelnöke és az Oroszországi Föderáció elnöke bejelentésével, 2020. november 10-én (moszkvai idő szerint) 6 óra 00 perctől az Oroszországi Föderáció megkezdi egy békefenntartó kontingens telepítését a hegyi-karabahi konfliktusövezetbe, párhuzamosan az örmény fegyveres erők kivonásával” – áll a közleményben.
A dokumentum nem részletezte, hogy az örmény csapatoknak milyen területekről kell kivonulniuk, de az azeri elnök, az örmény kormányfő és az orosz elnök által a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról az éjjel elért megállapodás értelmében Jerevánnak november 15-ig a kelabdzsari régiót, november 20-ig az agdami régiót és gazahi régió megszállt területeit, december 1-ig pedig a lacsini régiót kell visszaszolgáltatnia Bakunak, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, öt kilométer szélességű lacsini folyosó kivételével.
Az orosz békefenntartók megbízatása öt évre szól, ami automatikusan további ötéves ciklusokra meghosszabbodhat, ha a felek hat hónappal a megállapodás lejárta előtt nem jelzik kilépési szándékukat. Korábban az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a békefenntartó kontingens alapját a központi katonai körzet 15. önálló gépesített lövész dandárja képezi. A katonák átdobása Uljanovszkból Il-76-os katonai szállítógépeken már megkezdődött. Az 1960 fős, 90 páncélozott szállító harcjárművel, valamint 380 egységnyi gépjármű- és különleges technikával felszerelt orosz békefenntartó kontingens törzse Sztyepanakertben lesz.
Korábban Ilham Aliyev azeri elnök arról beszélt, hogy a tűzszünet ellenőrzését török és orosz békefenntartók közösen fogják ellátni. A török kontingens nagyságát nem közölte.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő keddre virradóra megállapodott a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról, röviddel azután, hogy Azerbajdzsán elismerte: véletlenül orosz helikoptert lőtt le Örményország légterében, a hadszíntértől távol.
Putyin közölte, hogy a konfliktus szereplői az általuk jelenleg elfoglalt állásokban maradnak. „Az Azerbajdzsáni Köztársaság és az Örmény Köztársaság az általuk elfoglalt állásokban maradnak az arcvonal mentén Hegyi-Karabahban és a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő folyosó mentén, az Oroszországi Föderáció békefenntartó kontingenst hoz létre” – jelentette be az orosz elnök. Hozzátette, hogy a megállapodások tartalmazzák a hadifoglyok és az elesettek holttesteinek kölcsönös átadását. A bejelentést követően Jerevánban zavargások törtek ki, a megállapodás felmondását követelő örmény ellenzék kezdeményezésére, Azerbajdzsánban pedig ünneplés kezdődött.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Tovább folynak a harcok az örmény és azeri erők között Hegyi-Karabahban. Franciaország és Oroszország arra szólította fel a feleket, hogy kössenek tűzszünetet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Emmanuel Macron francia elnök tűzszünetre szólította fel az azeri és örmény erők között Hegyi-Karabahban. Hegyi-Karabah és a környező régiók hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartoznak, azonban 1991 óta az örmény etnikumú erők fennhatósága alatt állnak (2017-től Arcahi Köztársaság néven).
Franciaországban nagy számú örmény kisebbség él, és Párizs benne van az azeri-örmény konfliktus rendezésére életre hívott Minszk csoportban.
A Kreml közleménye szerint a két államfő telefonon egyeztetett arról, hogy milyen diplomáciai lépéseket lehetne tenni a helyzet rendezésére. „Vlagyimir Putyin és Emmanuel Macron arra szólította föl a harcoló feleket, hogy azonnal kössenek tűzszünetet és deeszkalálják a feszültséget” – olvasható a közleményben.
Közben továbbra is heves harcok folynak Hegyi-Karabahban, a hírek szerint a felek nehéztüzérséggel és rakéta-sorozatvetőkkel lövik egymást, de tankok, harci helikopterek, valamint fegyveres drónok is részt vesznek a küzdelemben. A harcoknak már több mint száz áldozata van.
A muszlim többségű Azerbajdzsán és a keresztény Örményország három régiós nagyhatalom: Oroszország, Irán és Törökország között helyezkednek el. Mindkét ország korábban a Szovjetunió tagköztársasága volt. A többségében örmény nemzetiségűek lakta Hegyi-Karabah a szovjet időkben az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság része lett.
A Szovjetunió szétesésekor a karabahi örmények szerettek volna elszakadni Azerbajdzsántól, ami háborúhoz vezetett. A mindkét oldalon súlyos veszteségekkel, etnikai tisztogatásokkal és tömeges kitelepítésekkel járó háború egy 1994-es tűzszünettel ért véget. Bár hivatalosan egy ország (beleértve magát Örményországot) sem ismeri el független országnak az Arcahi Köztársaságot, Hegyi-Karabah és a környező területek azóta is az örmény nemzetiségű erők irányítása alatt állnak.
Azóta folyamatos a feszültség a régióban, az évtizedek alatt több százan haltak a határvillongásokban. Legutoljára 2016-ban tört ki komolyabb harc a felek között, a négynapos háborúnak is nevezett konfliktusban több mint kétszázan haltak meg. Idén júliusban mérgesedett el először a helyzet Örményország és Azerbajdzsán között.
[type] => post
[excerpt] => Tovább folynak a harcok az örmény és azeri erők között Hegyi-Karabahban. Franciaország és Oroszország arra szólította fel a feleket, hogy kössenek tűzszünetet.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1604774736
[modified] => 1604773638
)
[title] => Putyin és Macron békítene - nem csillapodnak a harcok Hegyi-Karabahban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=13586&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 13586
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 13589
[image] => Array
(
[id] => 13589
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabahjpg2.jpg
[original_lng] => 187280
[original_w] => 727
[original_h] => 488
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabahjpg2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabahjpg2-300x201.jpg
[width] => 300
[height] => 201
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabahjpg2.jpg
[width] => 727
[height] => 488
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabahjpg2.jpg
[width] => 727
[height] => 488
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabahjpg2.jpg
[width] => 727
[height] => 488
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabahjpg2.jpg
[width] => 727
[height] => 488
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/hegyi-karabahjpg2.jpg
[width] => 727
[height] => 488
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1604766439:4
[_thumbnail_id] => 13589
[_edit_last] => 4
[views_count] => 3957
[_oembed_e6e058ec9925c930e514020111769df2] =>
[_oembed_time_e6e058ec9925c930e514020111769df2] => 1607470394
[_oembed_576a5374170aad7c8701d288ca65086f] =>
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Je salue le retour de Kherson à l’Ukraine, un pas important vers le plein rétablissement de ses droits souverains. La France restera aux côtés des Ukrainiennes et Ukrainiens.
Conformément à notre ambition de décarboner et réindustrialiser la France et l'Europe, j’ai échangé aujourd’hui avec @elonmusk sur les futurs projets industriels verts, notamment sur la fabrication de véhicules électriques et de batteries. pic.twitter.com/oMwcejKGx6
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Folytatódik a hegyi-karabahi tűzszünet ellenőrzési mechanizmusának kidolgozása, a tárgyalásokon többfajta lehetőségről szó esett, az elektronikus megfigyelő eszközök elhelyezésétől a katonai kontingensek részvételével végrehajtott műveletekig – jelentette ki Szeregej Lavrov orosz külügyminiszter a Kommerszant című lapnak kedden adott nyilatkozatában.
„Ebben a kérdésben többfajta megközelítés van. Vannak változatok a különböző elektronikus ellenőrző berendezések alkalmazására, a +forródrót+ létrehozására Jereván és Baku között, az EBESZ égisze alatt működő megfigyelőkre és a katonai kontingensek részvételével végrehajtott műveletekre” – nyilatkozott Lavrov.
Mint mondta, egyelőre „nem sikerült eljutni az összes paraméter egyeztetéséig”, és a munka tovább folyik ebben az ügyben, egyebek között az EBESZ minszki csoportja – Oroszországból, az Egyesült Államokból és Franciaországból álló – társelnökségének keretei között. Hangsúlyozta, hogy a mechanizmusnak, amely nélkül a tartós tűzszünet Moszkva szerint megvalósíthatatlan, mindkét szembenálló fél számára elfogadhatónak és gyorsan alkalmazhatónak kell lennie.
Az orosz diplomácia vezetője az orosz fél aggodalmának adott hangot amiatt, hogy folytatódik a közel-keleti zsoldosok átdobása a hegyi-karabahi konfliktusövezetbe. Lavrov szerint létszámuk már megközelíti a kétezret. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország többször is arra hívta fel a külső szereplőket, akadályozzák meg a zsoldosok átdobását, és ez témája volt Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan október 27-i telefonbeszélgetésének, valamint az örmény és azeri vezetőkkel való gyakorlatilag mindennapos egyeztetéseknek is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz elnök kezdeményezésének köszönhetően sikerült októberben humanitárius tűzszünetet elérni a felek között.
A Kreml sajtóosztálya hétfő éjjel közölte, hogy Putyin november 1-jén és 2-án telefonon beszélt Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinján örmény kormányfővel.
A Kommerszant-interjúban Lavrov Oroszország feladatát abban határozta meg, hogy fő közvetítőként segítsen Örményországnak és Azerbajdzsánnak kilépni a válság „forró szakaszából” és megtalálni a kiéleződött ellentétek rendezésének békés módját. Elmondta, hogy Moszkva ezzel párhuzamosan javaslatokat terjeszt elő a politikai rendezésre, és kifejezte reményét, hogy mind Bakuban, mind Jerevánban a konstruktív megközelítés kerekedik felül.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Manapság Franciaország nagyon nehéz időszakon megy keresztül: az iszlám szélsőségesek által elkövetett szörnyű gyilkosságokhoz még ráadásként a közelmúltban a helyi örmények és törökök is összecsaptak. Ennek oka a Hegyi-Karabahi konfliktus kiéleződése volt, ahol Örményország és Azerbajdzsán haderői csaptak össze, az utóbbiakat támogatja Törökország.
Az ország délnyugati részén fekvő az A7-es úton, amely Marseille-t és Lyont köti össze, néhány nappal ezelőtt tüntetési akcióra került sor. Több száz ember vonult ki, akik Örményországot támogatják az Azerbajdzsán elleni katonai konfliktusban, valamint akik Törökországot, amely kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja Bakut.
Egy idő után a török kisebbség képviselői is megérkeztek a helyszínre. Konfliktus alakult ki, verekedés tört ki. Az összecsapás következtében több fiatal férfi súlyos sérüléseket szenvedett. Összesen mintegy 400 ember vett részt a verekedésben, és köztük, amint azt a török sajtó is megjegyezte, voltak olyan törökök, akik éppen dolgozni indultak.
A török média bírálta Franciaország hozzáállását az történtekhez. A Türkiye török sajtóorgánumot felháborította az a tény, hogy a francia sajtó „nem számolt be a helyi örmények agresszív cselekedeteiről a helyi törökökkel szemben”. Ugyanakkor, amint azt a kiadvány kihangsúlyozza, „eléggé részletesen közlik azokat a részleteket, amelyekben a török bevándorlókat vádolják”.
A Türkiye kiadvány szerint, a tüntetés résztvevői – az örmény diaszpóra képviselői – lezárták a fent említett autópályán, amelynek eredményeként útközben komoly torlódások alakultak ki. A munkába siető törökök a közlekedés engedélyezését kérték. A tüntetők „sérüléseket okoztak öt török származású férfiúnak, akik közül ketten, 17 és 22 évesek, súlyos állapotba kerültek”. Ezen kívül a kiadvány közzétette a közösségi oldalakon megjelent felvételeket, amelyeken örmény zászlót tartó tüntetők egy csoportja bottal üt meg két embert.
A francia France 24 tv-csatorna a török kiadvány szerint „figyelmen kívül hagyta az örmények brutalitását Franciaországban”. Ugyanakkor az angol nyelvű török Duvar online újság teljesen más információkat közöl. A kiadvány szerint „tucatnyi francia török tört be Lyonban az örmény negyedbe október 28-án, „Allah Akbar!”-t kiáltva. 150 ember pedig az utcán kiabálta: „Az ördögbe Örményországot!”, „Itt Törökország van!”.
Mint ismeretes, Azerbajdzsán Törökország legközelebbi szövetségese, a két országnak még közös mottója is van: „Egy nemzet – két állam”. Tehát, amint a Hegyi-Karabahi konfliktus fokozódni kezdett, a török államfő, Tayyip Erdogan azonnal kijelentette, hogy támogatja Bakut. Ankara pedig, ahogyan ez az elmúlt években gyakran megtörtént, világos és meglehetősen fenyegető álláspontot foglalt el. Az ország védelmi minisztere megjegyezte, hogy Törökország teljesen Baku oldalán áll, Örményországra, mint a katonai eszkaláció okozójára hivatkozva. Azerbajdzsán egyébként nem egyszer vett részt a török haderővel közösen megszervezett nagyszabású gyakorlatokon.
A franciaországi örmény és a török közösség kapcsolata a napjainkban még jobban megromlott, miután a török elnök kritizálta Emmanuel Macron, a radikális iszlámra vonatkozó kijelentését, és azt ajánlotta az európai kollégájának, hogy „konzultáljon egy pszichiáterrel”, és arra szólította fel a muzulmánokat, hogy bojkottálják a francia termékeket.
Erre Párizs nagyon élesen reagált: Erdogan elnök megjegyzéseit azonnal elítélték, és visszahívták az ankarai nagykövetet.
