Az Egyesült Államok nagyon kedvező helyzetben van az iráni konfliktust tekintve – értékelte Donald Trump amerikai elnök az előző napok eseményeit szerdán.
Az elnök a washingtoni Fehér Házban az energiapolitkáról szervezett rendezvény elején úgy fogalmazott, hogy „nagyon jól állunk a háborús fronton”. Megerősítette, hogy Irán rakétarendszereit komoly veszteségek érték, és hangsúlyozta, hogy mind a kilőhető rakéták, mind a rakétaindító állások jó részét megsemmisítette az amerikai haderő.
Donald Trump a katona akció indokaira utalva kijelentette, hogy Irán évtizedeken keresztül jelentett fenyegetést az Egyesült Államok és Izrael számára. „47 éven keresztül gyilkolták meg állampolgárainkat és embereket szerte a világból” – hangoztatta.
A Fehér Ház szerdán bejelentette, hogy Donald Trump személyesen lesz jelen, amikor katonai tiszteletadás mellett az Egyesült Államokban fogadják a Kuvaitban iráni dróntámadás során életét vesztett hat amerikai katona holttestét, akikre hősként tekintenek hazájukban.
Karoline Leavitt, az elnöki hivatal szóvivője közölte, hogy az esemény a Delaware állambeli Dover légi támaszponton lesz, az időpontról a hadügyminisztérium egyelőre egyeztet.
A szóvivő arról is beszámolt, hogy szerdai jelzések szerint Spanyolország beleegyezett, hogy együttműködjön az Egyesült Államokkal az iráni műveleteket illetően. Karoline Leavitt úgy vélte, hogy Madridban „meghallották” Donald Trump kedden megfogalmazott figyelmeztetését, amelyben minden kereskedelmi kapcsolat megszakítását helyezte kilátásba Spanyolországgal, amiért a dél-európai ország kormánya megtagadta, hogy amerikai erők igénybe vehessenek spanyol katonai bázisokat az iráni műveletek támogatása érdekében.
A Fehér Ház szóvivője emlékeztetett arra, hogy az amerikai haderő „Hatalmas harag” névre keresztelt Irán elleni műveletének (Epic Fury Operation) négy alapvető célkitűzése van, amelyek közül az első az iráni rezsim rakétaállományának elpusztítása, valamint az ország rakétaiparának lerombolása. Karoline Leavitt második célként Irán haditengerészetének megsemmisítését említette, amivel kapcsolatban megismételte az amerikai Központi Parancsnokság által közölt számokat, miszerint eddig több mint 20 hadihajót süllyesztettek el.”Jelenleg egyetlen iráni hajó sincs a Perzsa-öböl, a Hormuzi-szoros, és az Ománi-öböl vizein” – fogalmazott a szóvivő.
Az Egyesült Államok harmadik katonai célja, hogy Irán proxiszervezetei többé ne legyenek képesek destabilizálni a régiót, a szabad világot és támadni az amerikai érdekeltségeket, míg a negyedik célkitűzés, hogy Irán soha ne jusson nukleáris fegyver birtokába – mondta el Karoline Leavitt.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok nagyon kedvező helyzetben van az iráni konfliktust tekintve – értékelte Donald Trump amerikai elnök az előző napok eseményeit szerdán.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1772707800
[modified] => 1772699978
)
[title] => Donald Trump: az Egyesült Államok nagyon jól áll a háború frontján
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=179948&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 179948
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 177850
[image] => Array
(
[id] => 177850
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-2.jpg
[original_lng] => 19990
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1772692779:12
[_thumbnail_id] => 177850
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 733
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e01133d157cacc3fc62ca5e8414adae7] =>
I have been very clear and consistent in my reports on Iran’s nuclear programme: while there has been no evidence of Iran building a nuclear bomb, its large stockpile of near-weapons grade enriched uranium and refusal to grant my inspectors full access are cause for serious…
— Rafael Mariano Grossi (@rafaelmgrossi) March 3, 2026
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a TG5 csatornának adott drámai interjújában vonta meg a globális biztonság mérlegét. Az államfő szerint a világban eluralkodó jelenlegi káosz − beleértve a közel-keleti eszkalációt és a Ciprust érintő katonai incidenseket − egyetlen forrásra vezethető vissza: Oroszország Ukrajna elleni inváziójára − írja az Unian.
A miniszterelnök szerint azzal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, Oroszország, büntetlenül átléphette egy szuverén állam határait, a nemzetközi jogrendszer alapjai omlottak össze. Ez a „szabályok nélküli világ” üzenete bátorította fel a többi agresszort is.
Meloni figyelmeztetett: Európának le kell számolnia azzal az illúzióval, hogy ezek a konfliktusok távoliak, hiszen a háború már a kontinens kapuin belül van.
A globális feszültséget tovább fokozza az Irán elleni amerikai fellépés. Február 28-án az Egyesült Államok nagyszabású katonai műveletet indított Teherán nukleáris ambícióinak letörésére, amely az iráni vezetés teljes megsemmisítéséhez vezetett. Válaszul iráni drónok támadták meg a ciprusi brit légibázist, megtorolva a London által nyújtott logisztikai támogatást. Meloni szerint addig nem várható enyhülés a világban, amíg az ukrajnai jogrendet és stabilitást nem sikerül helyreállítani.
[type] => post
[excerpt] => Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a TG5 csatornának adott drámai interjújában vonta meg a globális biztonság mérlegét. Az államfő szerint a világban eluralkodó jelenlegi káosz − beleértve a közel-keleti eszkalációt és a Ciprust érintő katonai in...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1772617740
[modified] => 1772571875
)
[title] => Meloni: a háború már Európában van, a káosz pedig csak fokozódni fog
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=179845&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 179845
[uk] => 179928
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 179846
[image] => Array
(
[id] => 179846
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/meloni.jpg
[original_lng] => 63019
[original_w] => 1200
[original_h] => 669
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/meloni-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/meloni-300x167.jpg
[width] => 300
[height] => 167
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/meloni-768x428.jpg
[width] => 768
[height] => 428
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/meloni-1024x571.jpg
[width] => 1024
[height] => 571
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/meloni.jpg
[width] => 1200
[height] => 669
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/meloni.jpg
[width] => 1200
[height] => 669
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/meloni.jpg
[width] => 1200
[height] => 669
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1772648515:2
[_thumbnail_id] => 179846
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1138
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 742013419002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 10912
[1] => 11384
[2] => 106845
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa
[1] => Giorgia Meloni
[2] => háború
)
)
[2] => Array
(
[id] => 179176
[content] =>
Kína soha nem szította a tüzet, és nem is próbált hasznot húzni a „válságból” – közölte a kínai külügyminisztérium. Kína minden erőfeszítést támogat a béke megteremtésére Ukrajnában, és felszólítja a háborúban részt vevő feleket, hogy ragadják meg a közelmúltban felmerült párbeszéd lehetőségét, jelentette ki Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy február 24-én, kedden tartott tájékoztatón.
„A közelmúltban végre megnyílt az ajtó az ukrajnai „válságról” folytatott párbeszéd előtt, és a párbeszéd egyre lendületesebb. A párbeszéd és a tárgyalások jelentik az egyetlen járható utat az ukrajnai válságból. Reméljük, hogy a felek megragadják ezt a lehetőséget, és átfogó, tartós és kötelező érvényű békemegállapodásra jutnak” – mondta.
Mao Ning elmondása szerint Kína kész együttműködni a nemzetközi közösséggel, hogy továbbra is konstruktív szerepet játsszon a „válság” politikai rendezésében.
„Támogatunk minden erőfeszítést a béke előmozdítására” – biztosított.
Ugyanakkor a külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy „Kína soha nem szította a tüzet, és nem próbált hasznot húzni a válságból, és nem fogad el semmiféle felelősség áthárítást.”
Ukrajna kidolgozott egy hárompontos tervet az Oroszország elleni háborúra, amelynek kulcsfontosságú elemei a zárt légtér, az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás és a front stabilizálása – jelentette ki kedden Mihajlo Fedorov védelmi miniszter a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Fedorov közölte: „Oroszország azért folytatja a harcot, mert úgy véli, hogy erővel és erőforrásokkal megtörhet minket. Ezért az elnök egyértelmű feladatot szabott a Védelmi Minisztérium csapatának – a diplomáciával párhuzamosan erősíteni a védelmet oly módon, hogy békekötésre kényszerítsük az ellenséget.”
A civilek és az infrastruktúra védelme kiemelt prioritás. A fő cél a légi fenyegetések 100%-ának valós idejű azonosítása, valamint a rakéták és drónok legalább 95%-ának elfogása. „Egy többszintű „kis” légvédelmi rendszer létrehozása és az elfogó vadászgépek számának növelése már megkezdődött. Fontos szervezeti változások kezdődtek. Ezek az első lépések a Shahedek elleni szisztematikus ellenlépés és városaink stabil védelme felé. Amikor a légtér zárva van, az ország működik” – jegyezte meg Fedorov.
„A frontot az ukrán katonák kétségtelen teljesítményének köszönhetjük. Az ellenség minden egyes kilométernyi ukrán földért megfizet. A donyecki régióban négyzetkilométerenként 156 katona jut. A mi mércénk több mint 200 halott megszálló négyzetkilométerenként” – hangsúlyozta a védelmi miniszter. Szerinte ez az a veszteségszint, amelynél az előrelépés lehetetlenné válik, és már van egy konkrét megoldási lista, projekt: a beszerzési rendszer fejlesztésétől és a hadtestreform befejezésétől kezdve a képzési és adat alapú irányítási rendszer átalakításáig.
„A háború azért folytatódik, mert az Oroszországi Föderációnak van pénze. A forrás az olaj. Oroszország az egész világon értékesíti azt az úgynevezett árnyékflottán keresztül. Ebből a költségvetésből finanszírozzák a háborút. Ha ezt a csatornát blokkolják, a háborúra szánt források jelentősen csökkenni fognak” – tette hozzá Fedorov.
A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy ehhez a következőkre van szükség: a szankciók megerősítése, a partnerekkel való koordináció, az árnyékflotta elleni küzdelem stratégiája, valamint a tengeri partnerekkel való közös fellépés, hogy Oroszország költségvetési hiánya a történelem legnagyobbjává váljon.
Fedorov azt is hangsúlyozta, hogy már számos konkrét intézkedés van a terv végrehajtására:
Partnerségek: együttműködés az idei évben rekordösszegű nemzetközi segélyek elérése érdekében – drónok vásárlására, a hadsereg stabil kifizetéseire, valamint a légvédelem és egyéb védelmi rendszerszükségletek megerősítésére.
Technológiai előny: fontos, hogy minden technológiai ciklusban legalább 10 lépéssel az ellenség előtt járjunk, és fenntartsuk a vezető szerepet az innovációs háborúban.
A háború matematikája: a DELTA-n keresztül működő eBal rendszernek köszönhetően az ukrán fegyveres erők kiváló minőségű adatokat kapnak a csatatérről.
Az intenzívebbé váló tárgyalások ellenére a közeljövőben továbbra sem valószínű tűzszünet Ukrajnában, magas rangú európai tisztviselők előrejelzése szerint a háború további 1-3 évig is eltarthat – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a The Wall Street Journal című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság azt írta, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti jelenlegi tárgyalások egyfajta játékká váltak, amelynek a fő célja nem a béke elérése, hanem Donald Trump amerikai elnök haragjának elkerülése. Mindkét fél konstruktív fellépés benyomását igyekszik kelteni, hogy ne vádolják őket a békefolyamat megzavarásával. „A derűlátó diplomáciai jelszavak a békefolyamat patthelyzetét rejtik, amely sok megfigyelő, sőt, egyes résztvevők szerint politikai színházzá fajult” – olvasható a cikkben.
Ezen a héten Genfben lezárult egy újabb, az USA közvetítésével zajló tárgyalássorozat, amely – a korábbi, AbuDzabiban tartott találkozókhoz hasonlóan – nem hozott valódi eredményt. Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú ukrán tisztviselő azt mondta, hogy „ez az idei három háromoldalú tárgyalási forduló egyfajta performansszá vált, amelynek célja az amerikai elnök meggyőzése arról, hogy a probléma nem Ukrajnában van”.
Bár a Trump-adminisztráció kijelentette, hogy az amerikai félidős választások (2026 november) előtt megállapodásra kíván jutni, az amerikai elnök nem gyakorol valódi nyomást Kijevre vagy Moszkvára. Amerikai tisztviselők szerint a Fehér Ház fokozatosan elveszíti érdeklődését az ukrán kérdés iránt, és figyelme Irán atomprogramjára, valamint a Gázai övezet újjáépítésére helyeződik át.
Ivo Daalder, az Egyesült Államok korábbi NATO-nagykövete a helyzetet úgy jellemezte, mint „egy játékot, hogy elkerüljék a vádakat, miszerint Trump képtelen befejezni a háborút”. A diplomaták optimista kijelentései csak elfedik a békefolyamat teljes patthelyzetét. Diplomáciai áttörés hiányában az európai szövetségesek elhúzódó konfrontációra készülnek.
„De tűzszünetre nem számítunk. Magas rangú európai tisztviselők szerint a háború valószínűleg még egy-három évig eltart” – összegezte az amerikai lap. Ugyanakkor orosz és anonim Telegram-csatornák terjesztik a WSJ újságírójának szavait, miszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tárgyalások állítólagos kudarca miatt újabb három évnyi háborúra való felkészülést rendelt el. Dmitro Litvin, az ukrán elnök tanácsadója azt nyilatkozta újságíróknak, hogy ezek az állítások hamisítványok. Szerinte sem a „még három év háborúról”, sem a „tárgyalások kudarcáról” szóló kijelentések nem felelnek meg a valóságnak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az intenzívebbé váló tárgyalások ellenére a közeljövőben továbbra sem valószínű tűzszünet Ukrajnában, magas rangú európai tisztviselők előrejelzése szerint a háború további 1-3 évig is eltarthat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1771612200
[modified] => 1771607118
)
[title] => Európai vélemények szerint a háború még további három évig is eltarthat – WSJ
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=178738&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 178738
[uk] => 178743
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 178739
[image] => Array
(
[id] => 178739
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/harcter.jpg
[original_lng] => 61568
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/harcter-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/harcter-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/harcter.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/harcter.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/harcter.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/harcter.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/harcter.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1771601716:8
[_thumbnail_id] => 178739
[_edit_last] => 12
[views_count] => 751
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 718397779002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 106845
[1] => 170155
[2] => 2006796
[3] => 6077
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => háború lezárása
[2] => harcok elhúzódása
[3] => tárgyalások
)
)
[5] => Array
(
[id] => 178138
[content] =>
A német védelmi minisztérium vezetője kijelentette, hogy a partnerek felgyorsíthatják a háború végét, ha megvonják Moszkvától a gáz- és olajeladásból származó pénzt.
Boris Pistorius német védelmi miniszter úgy véli, hogy Oroszország kifogyóban van az erőforrásokból, és nem sokáig lesz képes támogatni az Ukrajna elleni háborút. Pistorius ezt február 13-án, pénteken nyilatkozta az NTV-nek adott interjújában.
„Nagyon furcsa lenne, ha Oroszország nagyon-nagyon hosszú ideig támogathatná ezt (a háborút)”, mondta Pistorius.
Megjegyezte azt is, hogy lehetetlenné kell tenni a Kreml hadigépezetének finanszírozását. Ehhez meg kell állítani az energiaforrásokból az Orosz Föderációba áramló pénzeket.
„Mihamarabb, véglegesen és teljesen meg kell állítanunk a gáz- és olajeladásból származó pénzek áramlását, mert ez a szörnyű háború finanszírozásának forrása, az a pénz, amire Oroszországnak szüksége van” – mondta a német védelmi miniszter.
A Pentagon már több ezer katonával küldött újabb repülőgép-hordozót a Közel-Keletre.
Az amerikai hadsereg hetekig tartó műveletekre készül Irán ellen, amennyiben Donald Trump elnök parancsot ad a támadásra, közölte a Reuters február 13-án két amerikai tisztviselőre hivatkozva.
Az ügynökség megjegyezte, hogy ez sokkal komolyabb konfliktussá válhat, mint amilyen korábban az országok között volt.
Pénteken amerikai tisztviselők közölték, hogy a Pentagon további repülőgép-hordozót küld a Közel-Keletre, több ezer katonával, vadászgépekkel, rakétarombolókkal és más, támadások indítására és elleni védekezésre alkalmas tűzerővel.
Pénteken az észak-karolinai bázison az amerikai katonák előtt nyilatkozva Trump azt mondta, hogy „nehéz volt megállapodást kötni” Iránnal.
Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője amikor a potenciálisan elhúzódó amerikai katonai művelet előkészületeivel kapcsolatban kérdezték, elmondta: „Trump elnöknek minden lehetősége megvan Iránnal kapcsolatban.”
„Bármely kérdésben meghallgatja a különböző nézőpontokat, de a végső döntést az alapján hozza meg, hogy mi a legjobb országunk és nemzetbiztonságunk számára” – mondta Kelly.
A Pentagon nem kívánt nyilatkozni az ügynökségnek.
Egyértelmű nemzetközi biztonsági garanciák nélkül a háború lezárására irányuló megállapodások átmenetinek bizonyulhatnak, és nem fogják megállítani az újabb orosz agressziót – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a müncheni biztonsági konferencián elmondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Putyin többet tanácskozik Péter cárral és Katalin cárnővel a területi haszonszerzésekről, mint bárki élő személlyel a való életről.” Szerinte az orosz elnök nem adja fel a katonai terjeszkedés gondolatát, és továbbra is területi hódításokban gondolkodik. „Lehet, hogy cárnak tartja magát, de a valóságban a háború rabja” – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy valódi elrettentő mechanizmusok nélkül a konfliktus a jövőben kiújulhat vagy kiterjedhet.
Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajna már előkészítette a megállapodásokat az Egyesült Államokkal és az európai partnerekkel a biztonsági garanciákról, és ezeknek kell képezniük a jövőbeli békemegállapodások alapját.
„Erős, aláírásra kész megállapodásaink vannak az Egyesült Államokkal és Európával. És úgy gondoljuk, hogy a háború befejezéséről szóló bármilyen megállapodást meg kell előznie egy biztonsági garanciákról szóló megállapodásnak. A garanciák választ adnak a fő kérdésre: meddig nem lesz háború? És reméljük, hogy Trump elnök meghallgat minket” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Oroszország nem nyeri meg az ukrajnai háborút, mert veszteségei nőnek, gazdasága pedig egyre rosszabbul teljesít – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerdán Brüsszelben.
Az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve Kaja Kallas kiemelte, hogy az ülésen arról kell beszélni, milyen segítséget nyújthat még az Európai Unió Ukrajnának – írja az MTI.
Szavai szerint egyebek mellett fel kell gyorsítani a védelmi innovációt, beruházásokkal kell erősíteni a védelmi ipart, és mielőbb növelni kell a védelmi kiadásokat. Az ukrajnai béke szavatolásához a minisztereknek meg kell vitatniuk az EU hozzájárulásának lehetőségeit a biztonsági garanciákhoz, és eszmecserét kell folytatniuk az ukrán katonák külföldi tisztek részvételével végzett kiképzéséről Ukrajna területén.
Kallas köszönetét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament szerdán sürgősségi eljárás keretében elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely 90 milliárd euró összegű uniós hitel biztosítását teszi lehetővé Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra. Fontosnak nevezte Ukrajna pénzügyi igényeinek kielégítését, valamint a rugalmasság biztosítását a források felhasználásában.
A NATO-tagországok által csütörtökön elindított Sarkvidéki Őrszem (Arctic Sentry) elnevezésű programra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Kallas kijelentette, hogy az Európai Unió támogatja a kezdeményezést és részt vesz benne, véleménye szerint azonban a figyelemnek a jelenlegi fenyegetés és veszély fő forrására kell összpontosítana, ami Oroszország háborúja Ukrajnai ellen.
Rossz döntés a választások tartása Ukrajnában az Oroszország elleni háború alatt, most minden erőfeszítést a külső ellenség elleni küzdelemre kell összpontosítani – jelentette ki szerdán Kaja Kallas, az Európai Unió fődiplomatája a brüsszeli sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az európai fődiplomata megjegyezte, hogy a legtöbb európai ország alkotmánya tiltja választások megtartását háború idején. Ez azért van, mert a választások egy országon belüli küzdelem a különböző politikai erők között.
„Amikor külső támadások zajlanak, lehetetlen választásokat tartani, mert az ellenség kívülről jön, és minden erőfeszítést az ellene való küzdelemre kell összpontosítani. Ezért véleményem szerint háború idején határozottan nem jó döntés választásokat tartani” – tette hozzá az európai diplomáciai vezetője, aki nem látja annak jeleit, hogy Oroszország erőfeszítéseket tenne a békekötésre Ukrajnával.
Miután Donald Trump amerikai elnök beszélt az ukrajnai választások szükségességéről, az ukrán hatóságok elkezdtek dolgozni ezen a kérdésen. Volodimir Zelenszkij elnök hangsúlyozta, hogy készen áll a választásokra, de csak akkor, ha a választási folyamat során biztosítják az Oroszországgal kötött fegyverszünetet.
