Több mint egymilliárd adag koronavírus-vakcinát adományoz a kevésbé tehetős országoknak a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) – jelentette be a Hetek háromnapos angliai csúcstalálkozójának vasárnapi zárónapja után Boris Johnson brit miniszterelnök.
Johnson a G7-csúcs helyszínén, a délnyugat-angliai Cornwall megye Carbis Bay nevű kisvárosában tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a koronavírus elleni oltóanyagokat a G7-csoport vagy közvetlenül juttatja el a célországokba, vagy a szerényebb jövedelmű országok oltóanyag-ellátására életre hívott COVAX beszerzési program finanszírozásának emelésével tesz hozzáférhetővé pótlólagos dózisokat. A brit kormányfő külön kiemelte az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös fejlesztésű vakcináját, amellyel eddig több mint 500 millió embert oltottak be világszerte. Johnson kijelentette: ez a világ legnépszerűbb oltóanyaga, nem utolsósorban azért, mert önköltségi áron hozzáférhető. Elmondta: a Covax elosztási mechanizmus által eddig hozzáférhetővé tett oltóanyagok 96 százaléka Oxford/AstraZeneca-vakcina volt. Boris Johnson szerint az egymilliárd dózisra szóló fejajánlás nagy lépés a világ teljes lakosságának beoltása felé.
A G7-csúcson felajánlott egymilliárd dózisból 500 milliót az Egyesült Államok, százmilliót Nagy-Britannia szállít. A vasárnap délutáni sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva Boris Johnson kijelentette: a brit kormány rendelkezésére álló tudományos adatok alapján „nem úgy tűnik”, hogy a koronavírus-járvány kórokozója laboratóriumból szabadult volna rá a világra. Hozzátette ugyanakkor, hogy „nyitottan kell hozzáállni” a vírus eredetének kérdéséhez.
A találkozó helyszínéül szolgáló délnyugat-angliai kisváros után Carbis Bay Kommünikének nevezett 25 oldalas zárónyilatkozatban a résztvevők – a G7-csoport soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország és Olaszország vezetői – leszögezik: a most felajánlott egymilliárd dózissal együtt a G7-országok a koronavírus-világjárvány kezdete óta immár több mint kétmilliárd adag oltóanyag adományozására vállaltak kötelezettséget.
A G7-kommüniké tartalmazza azt a célkitűzést is, hogy az eddigi 300 napról száz nap alá kell csökkenteni az új vakcinák, kezelési és diagnosztikai eljárások kifejlesztésének és engedélyezési eljárásának időtartamát.
Boris Johnson már a most véget ért G7-csúcsot előkészítő, néhány héttel ezelőtti virtuális csúcstalálkozón meghirdette azt a célt, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen kidolgozni a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen. Johnson azon az értekezleten hatalmas és példátlan globális vívmánynak nevezte, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni. Hangsúlyozta azonban, hogy ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább csökkenteni, lehetővé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak. Ezt a célt fogalmazza meg immár hivatalosan a G7-csúcstalálkozóról kiadott Carbis Bay Kommüniké.
A záróközlemény leszögezi: ahhoz, hogy a koronavírus-járványnak jövőre véget lehessen vetni, a világ lakosságának legalább a 60 százalékát be kell oltani. A zárónyilatkozatban a csúcstalálkozó résztvevői jóváhagyták a G7-pénzügyminiszterek minapi londoni értekezletének határozatát arról, hogy a jelenleginél igazságosabb globális adózási rendszerre van szükség. A kommünikében is szerepel ennek megfelelően a társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának szándéka. A nyilatkozat szerint a G7-országok elkötelezik magukat annak az alapelvnek a támogatása mellett, amely 15 százalékos szinten határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-minimumot.
A csúcsértekezleten az amerikai elnök és a brit kormányfő megfogalmazta azt a célt is, hogy a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatok piacaiként szolgáló országok adóztatási jogot kapjanak az e cégek által 10 százalékos haszonkulcs felett megtermelt nyereség legalább 20 százalékára. Ez a kitétel ugyanakkor a vasárnapi záróközleményben külön nem szerepel.
A csúcstalálkozó három napját alaposan megterhelték az észak-írországi kereskedelemszabályozási viták. Ebben a kérdésben elsősorban London és az Európai Bizottság, illetve a brit kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök között zajlottak le kemény csörték. Az egyre élesebb vita abból ered, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő megállapodás külön észak-írországi protokolljának megfelelően Észak-Írország – amely nem része Nagy-Britanniának – a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes szabályozási elemeivel, Nagy-Britannia ugyanakkor kilépett az EU e két integrációs szerveződéséből. Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni. London azonban egyoldalúan elhalasztotta a protokoll több elemének bevezetését, és az EU emiatt jogi eljárást kezdeményezett a brit kormány ellen. Vasárnapi sajtótájékoztatóján Boris Johnson ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az észak-írországi kérdés „elenyészően csekély” részét képezte az G7-csúcs megbeszéléseinek.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Több mint egymilliárd adag koronavírus-vakcinát adományoz a kevésbé tehetős országoknak a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) - jelentette be a Hetek háromnapos angliai csúcstalálkozójának vasárnapi zárónapja után Boris Johnson brit minisztere...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1623665640
[modified] => 1623664868
)
[title] => Johnson: több mint egymilliárd adag koronavírus-oltást adományoz a G7-csoport a szegényebb országoknak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=25531&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 25531
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 25536
[image] => Array
(
[id] => 25536
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson.jpg
[original_lng] => 79246
[original_w] => 780
[original_h] => 440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson-768x433.jpg
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson.jpg
[width] => 780
[height] => 440
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson.jpg
[width] => 780
[height] => 440
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson.jpg
[width] => 780
[height] => 440
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson.jpg
[width] => 780
[height] => 440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1623654069:10
[_thumbnail_id] => 25536
[_edit_last] => 10
[views_count] => 6738
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_f4f52459052ea6d94bebe0cdda77a2d2] =>
A G7-es országcsoport vezetői angliai csúcstalálkozójukon megvitatták az Európai Unió keleti szomszédságának a kérdését, aminek keretében támogatásukról biztosították Ukrajna területi egységét – adta hírül vasárnap a Levij Bereg hírportál.
A jelentés szerint a Hetek csúcstalálkozójának külpolitikai kérdésekkel foglalkozó részének napirendjén szerepelt egyebek mellett Ukrajna. Mint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kifejtette: „mivel Oroszország folytatja az európai biztonság aláásását, számíthatunk az erős transzatlanti szövetségre ennek a kérdésnek a megoldásában.”
Az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy Ukrajna fontos helyet foglal el a G7-ek csúcstalálkozójának napirendjén. „A G7-ek támogatják Ukrajna területi egységét, és készek támogatni a reformok megvalósítása terén kifejtett erőfeszítéseit” – mondta. Mint rámutatott, „Ukrajnának erős, a jogfelsőség alapján működő erős intézményekre van szüksége.”
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
Ursula gives almost no cash to Ukraine. Some scraps. Poland, took care of the maintenance of most refugees from Ukraine, got almost nothing. Ursula currently applies greater sanctions against Poland than against Russia. Germany sympathizes with Russia.
Discussed macro-fin aid to ?? for the current year & 2023 with President of the European Commission @vonderleyen. Noted the importance of continuing the grain initiative for world food security. Discussed increasing sanctions & opposing actions of Iran, which supports aggression
In #Davos, "Europe will always stand with you," EU chief tells #Ukraine's first lady Olena Zelenska. “In this last year your country has moved the world & inspired Europe & I can assure you that Europe will always stand with you,” von der Leyen said. https://t.co/8wlQlkuw3U
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Dear @ZelenskyyUa, Europe will always stand by Ukraine in the pursuit of peace.⁰ You can count on our support at the negotiating table to achieve a just and lasting peace. ⁰Today, we also discussed the steps Ukraine is taking to earn its place in our family of nations. pic.twitter.com/T8jXnEMbqu
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Bármilyen lehetséges eszközzel fenntartja London az Egyesült Királyság területi integritását – mondta szombaton az észak-írországi kereskedelemszabályozási vitákra utalva a brit miniszterelnök. Az ügy meglehetősen jelentős súlyú napirendi ponttá vált a hét vezető ipari hatalom (G7) délnyugat-angliai csúcstalálkozójának második munkanapján. Boris Johnson a G7-csúcs helyszínén tett nyilatkozatában utalt arra is, hogy a nagy-britanniai koronavírus-fertőződések számának emelkedése miatt a tervezettnél később oldhatják fel a járvány megfékezését célzó, még érvényben lévő utolsó korlátozásokat.
Johnson a BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: az Európai Unió (EU) vezetőinek körében meglehetősen sok a félreértés az észak-írországi helyzettel kapcsolatban.
A brit kormányfő nyilatkozatának előzményeként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – aki az EU képviseletében van jelen a G7-csúcson – Johnsonnal tartott szombati megbeszélése után leszögezte: az EU teljesen egységesen vallja, hogy az észak-írországi szabályozási protokollt be kell tartani. Hozzátette: az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás és az ír sziget békéje alapvető fontosságú, az ennek megvédését célzó protokollt az Egyesült Királyság és az EU is aláírta és ratifikálta, a megállapodást mindkét félnek be kell tartania. Boris Johnson ugyanakkor a BBC-nek kijelentette: arra számít, hogy az ügyben gyakorlatias megoldás születik, de ha mégsem, a brit kormánynak ebben az esetben elsődleges kötelezettsége az Egyesült Királyság területi integritásának fenntartása. A brit miniszterelnök szerint London ezt bármilyen lehetséges módon biztosítani fogja.
Az egyre élesebb vita abból ered, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeit rögzítő megállapodás külön észak-írországi protokolljának megfelelően Észak-Írország – amely nem része Nagy-Britanniának – a brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes szabályozási elemeivel, Nagy-Britannia ugyanakkor kilépett az EU e két integrációs szerveződéséből. Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az uniós egységes piacra – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be. Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni. A nagypénteki rendezési megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként ezen a 499 kilométeres határon – amely a brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára – hosszú évek óta nincs fizikai ellenőrzés. A Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalom ellenőrzésére június végéig türelmi időszak érvényes, London azonban ezt egyoldalúan októberig meghosszabbította. Az EU ugyanakkor jogi eljárás kezdeményezését helyezte kilátásba arra hivatkozva, hogy a protokollal ellentétes egyoldalú brit lépések a nemzetközi jog megsértését jelentik.
Egybehangzó elemzői vélemények szerint ha a vita eszkalálódik, kereskedelmi háború is kialakulhat az EU és Nagy-Britannia között az egymás termékeire kivetett büntetővámok és kvóták formájában.
Boris Johnson a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások feloldásáról a szombati BBC-interjúban azt mondta: a brit kormány által kidolgozott nyitási menetrendnek visszafordíthatatlannak kell lennie, ezért óvatosan kell eljárni, különös tekintettel arra, hogy az először Indiában azonosított, Delta nevű vírusvariáns terjedése miatt növekszik az új fertőződések száma, és valamivel emelkedett a kórházi kezelést igénylő megbetegedések száma is. Johnson hétfőn jelenti be, hogy a még érvényben lévő utolsó korlátozásokat a kormány feloldja-e az erre feltételesen kitűzött június 21-i időpontban. Egészségügyi szakértők egybehangzóan az időpont halasztását kérik annak érdekében, hogy a teljes nyitásig minél többen mindkét oltást megkaphassák. Kormányforrásokból származó nem hivatalos szombati értesülések szerint gyakorlatilag biztosra vehető a halasztás; egyes források az utolsó korlátozások feloldásának négyhetes késleltetését sem zárták ki.
A G7-csúcs résztvevői a szombati munkanapon támogatták Joe Biden amerikai elnök arra irányuló kezdeményezését, hogy a csoport – az erről kiadott közlemény megfogalmazása szerint – magas színvonalú, átlátható infrastrukturális beruházási egyezményeket kössön alacsony és közepes jövedelmű országokkal a koronavírus-járvány utáni helyreállítás jegyében. Az amerikai kormány nem titkoltan az ugyanezekben az országokban folyó kínai beruházási programok alternatívájaként terjesztette elő ezt a kezdeményezést, amelyet a G7-csoport a csúcs vasárnapi záróközleményében várhatóan hivatalosan is támogat.
