Három orosz üzletember lélegezhet fel, ugyanis névtelenségüket kérő diplomáciai források szerint az Európai Unió nem hosszabbítja meg az ellenük hozott szankciókat, amelyek a héten járnak le. Ezt azzal magyarázzák, hogy esetükben jogilag gyengének tartják az indoklást. Emiatt az EU attól tart, hogy a bíróságon nem tudják megvédeni a büntetőintézkedéseket, ha az érintettek jogi úton támadnák meg azokat.
A hivatalos uniós szankciós listáról így lekerülhet az olaj- és gázszektorban tevékenykedő Farkhad Akmedov, valamint a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló, a médiában, az infrastruktúrában és az energetikában érdekelt Grigorij Berezkin is. Alekszandr Sulgin, az orosz Amazonnak is hívott online kiskereskedelmi platfrom, az Ozon korábbi vezetője ellen sem hosszabbítják meg az intézkedést – írja a Reuters.
Tőlük függetlenül törlik a listáról a tavaly elhunyt orosz katonai vezetőt, Georgij Szuvajevet is. Az EU a Krím félsziget Oroszországhoz való csatolása után hozott szankciókat orosz állampolgárok és szervezetek ellen, számuk az orosz–ukrán háború kirobbanása után nőtt meg jelentősen. A listán közel 1600 magánszemély és több mint 200 szervezet szerepel. A büntetőintézkedések között szerepel az utazási tilalom és a vagyonbefagyasztás.
Sőt, újabban már az oroszok magánautóit is lefoglalják. Az uniónak félévente kell ezeket a szankciókat megújítani, amihez a blokk mind a 27 tagállamának egyhangú támogatására van szükség. A következő hosszabbításról szeptember 15-én döntenek a tagállamok.
[type] => post
[excerpt] => Három orosz üzletember lélegezhet fel, ugyanis névtelenségüket kérő diplomáciai források szerint az Európai Unió nem hosszabbítja meg az ellenük hozott szankciókat, amelyek a héten járnak le. Ezt azzal magyarázzák, hogy esetükben jogilag gyengének...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1694623440
[modified] => 1694607392
)
[title] => Három orosz üzletember kerülhet le a szankciós listáról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=89665&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 89665
[uk] => 89690
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 89666
[image] => Array
(
[id] => 89666
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027.jpg
[original_lng] => 133062
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1694615515:8
[_thumbnail_id] => 89666
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3086
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508178205000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1127
[1] => 279914
[2] => 38096
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmentés
[1] => orosz üzletemberek
[2] => szankciós lista
)
)
[1] => Array
(
[id] => 88946
[content] =>
Korrupciós botrányok sorozata után a Legfelső Tanács keddi ülésén megszavazta Olekszij Reznyikov védelmi miniszter felmentését a tisztségéből – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zseleznyak azt írta, hogy Reznyikov menesztését 327 parlamenti képviselő támogatta szavazatával.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Reznyikov utódául Rusztem Umerovot szemelték ki. Ő már korábban benyújtotta lemondását a Legfelső Tanácshoz az Állami Vagyonkezelő Alap vezetői posztjáról. A védelmi miniszteri kinevezéséről várhatóan holnap szavaz a parlament.
Reznyikov lemondásával kapcsolatban a pletykák már régóta keringenek. Elsősorban a Védelmi Minisztérium által felfújt áron vásárolt élelmiszerek és lőszerek kapcsán kirobban számos botrány után.
Arról is hírek keringenek, hogy Reznyikovot a menesztését követően Ukrajna nagy-britanniai nagykövetévé nevezik ki. Azonban eddig sem az elnök, sem maga Reznyikov nem kommentálta ezt az információt.
Volodimir Zelenszkij elnök pénteken menesztette Vadim Prisztajkót Ukrajna brit nagyköveti posztjáról – közölte az rbc.ua hírportál a vonatkozó elnöki rendeletre hivatkozva.
A jelentés szerint Vadim Prisztajkót felmentették Ukrajna Nagy-Britannia Egyesült Királyságában és Észak-Írországban lévő rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti posztjáról. Ezenkívül nem tölti be a továbbiakban megbízottként Ukrajna állandó képviselői posztját a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben.
Az ügy előzménye, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter kijelentette, hogy „legalább egy kis hálát szeretne látni Ukrajnától” az országa által nyújtott segítségért. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nyugati országok nem Amazon csomagküldő szolgálat, és Ukrajna minden kérését nem tudják teljesíteni.
Ezt követően Rishi Sunak brit miniszterelnöknek bocsánatot kellett kérnie Wallace szavaiért. Megjegyezte, hogy Zelenszkij és az ukránok többször is köszönetet mondtak hazájának a segítségért.
Zelenszkij is elmondta, hogy Ukrajna mindig is hálás volt Nagy-Britanniának a támogatásért, ezért Wallace kijelentése alaptalan. Megjegyezte, hogy „felkelhetünk reggel, és személyesen megköszönhetjük a miniszternek”.
Prisztajko ugyanakkor „egészségtelen szarkazmusnak” nevezte Zelenszkij kijelentését, és hozzátette, hogy a baráti országok közötti kapcsolatokban ilyesmire nincs szükség.
Zelenszkij 2020. július 20-án nevezte ki Prisztajkót brit nagykövetnek. Ezt megelőzően Olekszij Honcsaruk kormányában külügyminiszter volt.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke menesztette Jurij Guszevet az Ukroboronprom Állami Konszern vezérigazgatói posztjáról.
„Felmenteni Jurij Venjaminovics Guszevet az Ukroboronprom Állami Konszern vezérigazgatói posztjáról a benyújtott kérelemnek megfelelően” – áll a Zelenszkij által aláírt 357/2023 számú rendeletben.
A második próbálkozásra a Legfelső Tanács bizalmatlanságát fejezte ki Valerij Packan, a Számviteli Kamara vezetőjével szemben, és felmentette az elnöki és tagsági tisztségéből egyaránt – számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.
Az erre vonatkozó határozatot a szavazás során 250 parlamenti képviselő szavazta meg. Zseleznyak elmondása szerint A hadiállapot törvényes rendjéről szóló ukrán törvény 12. cikkelyének normáját alkalmazták, miszerint a parlamenti képviselők nem kevesebb, mint egynegyede fejezheti ki bizalmatlanságát.
„Ez azt jelenti, hogy 113 képviselő írta alá. Ez már a második eset Deniszova ombudsman elleni bizalmatlansági indítványt követően. Arra várunk, hogy Hennagyij Pliszt hamarosan kinevezzék a Számviteli Kamara vezetőjévé” – kommentálta Zseleznyak.
Az ukrán parlament korábban arról tájékoztatott, hogy a költségvetési szakbizottság bizalmatlansági indítványt nyújtott be a testületbe a Számviteli Kamara vezetőjével, Valerij Packannal szemben.
„A Legfelső Tanács költségvetési bizottsága azt javasolta a testületnek, hogy szavazással döntsön a Valerij Packan, a Számviteli Kamara vezetője szembeni bizalmatlansági indítványról, amely a felmentését vonja maga után” – írta a sajtószolgálat, és hozzátette, hogy a szavazásra a parlament következő plenáris ülésén kerül sor.
Pavlo Frolov parlamenti képviselő, a szabályozási, etikai és szervezési szakbizottság tagja ismertette azokat a tényeket, amelyek Packan 5 éves hivatali munkáját jellemzik.
„Az Európai Bizottság az Ukrajna európai integrációs kötelezettségeinek teljesítéséről szóló jelentésében megállapította, hogy a Számviteli Kamara, amely nem lett a legmagasabb állami ellenőrző szerv, teljes kudarcot vallott az európai integráció folyamatában. Az európai tisztviselők az ellenőrzési munka alacsony színvonalát, az ellenőrzések helyett elvégzett felméréseket, a kamara ajánlásainak minimális hatását, a gyenge kommunikációt állapították meg. A Számviteli Kamaráról szóló törvény első és gyakorlatilag egyetlen, az elnök által lobbizott, nem technikai jellegű módosítása az elnök és a kamarai tagok fizetésének felső határának megszüntetése volt, ami lehetővé tette az apparátus fenntartására kiutalt költségvetési forrásokat prémiumra való felhasználására” – mondta a politikus.
Rendszerszintűvé vált a létszámhiány – tette hozzá a parlamenti képviselő: a kamarának nem volt és jelenleg sincs teljes értékű ellenőrzési főosztályvezetője, 2022-ben egyre rosszabb lett minden mutató.
„Annak ellenére, hogy a nemzetközi partnerek támogatásának köszönhetően közel kétszeresére nőttek az államháztartási kiadások, a kamara által ellenőrzött források volumene 40%-kal csökkent, csökkent a kamara fő szakterületét képező ellenőrzések száma: 50-ről 20-ra, azaz 2,5-szeresére. A kamara fejlesztési stratégiájának kevesebb, mint 15%-a valósult meg 4 év alatt” – összegezte Frolov.
A miniszteri kabinet jóváhagyta Luhanszk, Odessza és Hmelnickij megyék közigazgatási vezetőinek felmentését – jelentette az Ukrajinszka Pravda a kormányt a Legfelső Tanácsban képviselő Tarasz Melnicsukra hivatkozva.
Melnicsuk Telegram-csatornáján közölte, hogy a miniszteri kabinet jóváhagyta Szerhij Hajdajnak, a Luhanszk Megyei Állami Közigazgatás, Makszim Marcsenkónak, az Odessza Megyei Állami Közigazgatás, valamint Szerhij Hamalijnak, a Hmelnickij Megyei Állami Közigazgatás éléről történő felmentését.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, Hajdaj felmentéséről már januárban hallani lehetett híreket. A portál akkor forrásaira hivatkozva azt írta, hogy a tisztviselőt kazahsztáni nagykövetté nevezhetik ki.
Marcsenkót 2022 márciusában nevezték ki az Odessza Megyei Állami Közigazgatás élére.
Silvio Berlusconi nem vesztegetett meg fiatal nőket és nem kényszerítette őket hamis vallomásra a milánói bíróság szerdai ítélete szerint, amely a volt olasz kormányfőt jogerősen felmentette az elhíresült bunga-bunga partik miatti vádak alól.
A bíróság szerint a Silvio Berlusconival szemben felhozott vádak nem felelnek meg a tényeknek.
Az ügyészség hat év börtönt kért a Hajrá Olaszország (FI) jobbközép párt elnökére, valamint több mint tízmillió euró lefoglalását a politikus vagyonából korrupció, valamint hamis tanúvallomásra kényszerítés vádjával. Az ügyészség szerint Berlusconi tízmillió eurót fizetett a hamisan tanuzó nőknek.
A bíróság azonban jogerősen felmentette Silvio Berlusconit és a vele együtt vád alá helyezett további huszonnyolc személyt, közöttük húsz nőt, akik részt vettek a volt kormányfő rendezte partikon.
Az úgynevezett Ruby-ter bírósági tárgyalása hat évig tartott, és a mostani ítélettel végleg pontot tett a Berlusconi nevéhez fűződő bunga-bunga partik miatt indított jogi eljárásokra.
A felmentő ítéletet személyesen hallgatta végig a milánói ülésteremben a Szívtipró Ruby névvel ismert Karima El Mahroug, aki átölelte ügyvédeit. „Rémálom ért véget, Ruby soha nem létezett” – jelentette ki a marokkói származású, most harminc éves nő. Bejelentette, a következő napokban jelenik meg könyve, amely feltárja az igazságot.
Federico Cecconi, Silvio Berlusconi védőügyvédje hangoztatta, a Ruby-perek történetében ez a harmadik felmentő ítélet.
A Hajrá Olaszország megelégedését fejezte ki a párt alelnöke, Antonio Tajani, aki hangoztatta, a felmentés igazságot szolgáltat Berlusconinak, akit az ügyészség folyamatosan és igazságtalanul üldözött politikai okokból.
Giorgia Meloni miniszterelnök közleményben hangoztatta, hogy a jogerős ítélet hosszú bírósági ügyet zár le, amely jelentős befolyást gyakorolt az olasz politikai és intézményes életre is.
A bíróság ítéletének részletes indoklását kilencven nap múlva közlik. Az első értelmezések szerint a bíróság „felhasználhatatlannak” tartotta az érintett nők tanúvallomásait úgy látva, hogy nem tanúként, hanem gyanúsítottként kellett volna őket kezelni már az eljárás korábbi szakaszaiban. Ha viszont nem számítottak tanúnak, a Berlusconival szembeni vádak, miszerint tanúkat vásárolt meg, nem áll fenn.
A bunga-bunga-ügy Silvio Berlusconi legutolsó miniszterelnöksége idején, 2010 májusában vált ismertté, amikor a 17 éves Rubyt lopásért a milánói idegenrendészetre kísérték. A lányt Berlusconi egyik legközelebbi munkatársa, a FI politikusa, Nicole Minetti vitte el magával a rendőrségről. Az ügyészség vizsgálatot indított, amelynek során felszínre került, hogy a kormányfő, az akkor 74 éves Berlusconi több helyszínen, elsősorban a Milánó közeli Arcoréban található villájában partikat rendezett fiatal, közöttük kiskorú lányok részvételével. A 2011-ben kezdődött bírósági tárgyalásokon kiderült, hogy a politikus egyszerre több nőt támogatott, lakást fizetett nekik, és ajándékokkal halmozta el őket. Silvio Berlusconi mindig is segítségnyújtásról beszélt. A Ruby-ter perben Berlusconit azzal vádolták, hogy pénzzel vette rá a korábbi tárgyalásokon meghallgatott nőket hamis vallomásra.
Berlusconit a per korábbi fázisaiban, 2014-ben felmentették kiskorúak prostitúcióra kényszerítése vádja alól is. Az indoklás szerint a politikus nem gyakorolt nyomást a fiatal nőkre, akiknek pontos életkorát nem ismerte. Több évre ítélték viszont a lányokat Berlusconihoz „szállító” személyeket, közöttük Nicole Minettit, aki végül 2019-ben kevesebb mint három évet kapott, de egy napot sem töltött börtönben.
Felmentő ítéletet hozott kedden a bécsi tartományi büntetőbíróság Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke, egykori alkancellár és Walter Grubmüller magánklinika-tulajdonos újratárgyalt vesztegetési ügyében. A volt alkancellárt azzal vádolták, hogy a pártjának juttatott, összesen 12 ezer euró támogatásért cserébe közbenjárt egy olyan jogszabálymódosítás ügyében, amely kedvezően érintette egyik jó ismerőse, Grubmüller magánklinikáját.
Strache támogatta, hogy Grubmüller magánklinikáját felvegyék azon kedvezményezettek körébe, amelyek közvetlenül a társadalombiztosításon keresztül tudnak szolgáltatásokat elszámolni. A politikusra 2021 augusztusában 15 hónapig, Grubmüllerre pedig 12 hónapig tartó felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki.
A vádat Strache elutasította, és fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen. A bécsi tartományi felsőbíróság tavaly augusztusban érvénytelenítette az ítéletet, és elrendelte, hogy tárgyalják újra az ügyet, mert az elsőfokú eljárás során nem vettek kellőképpen figyelembe egyes bizonyítékokat, illetve az ítélet indoklása a bíróság szerint nem volt teljesen érthető és ellentmondásokat tartalmazott.
A bécsi tartományi törvényszék kedden közzétett határozatában megállapította: nem áll rendelkezésre elegendő olyan bizonyíték, amely alátámasztaná a korrupciót. A bíró hangsúlyozta, hogy a felmentő ítélet minden kétséget kizáró, mert a tényállás nem teljesült.
Felmentette hétfőn a prágai városi bíróság Andrej Babis volt cseh kormányfőt az úgynevezett Gólyafészek-ügyben.
A felmentő ítélet néhány nappal a csehországi elnökválasztás előtt született, amelyen Andrej Babis esélyes jelöltként indul. Pénteken és szombaton mintegy 8,3 millió cseh szavazó dönt a leköszönő Milos Zeman jelenlegi államfő utódjáról. Andrej Babist azzal gyanúsították, hogy több mint egy évtizede a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésekor egyik cége jogosulatlanul szerzett 50 millió koronás (825,5 millió forint) európai uniós támogatást. Az államügyészség hároméves feltételes szabadságvesztés és tízmillió korona (165 millió forint) pénzbírság kiszabását kérte, de a bíróság megalapozatlannak találta a vádakat, és a volt miniszterelnököt felmentette. Amennyiben bűnösnek találták volna Babist és munkatársát, akár tízéves szabadságvesztést is kaphattak volna. Jan Sott, a testület elnöke szerint a vizsgálatok során nem nyert bizonyítást, hogy a Gólyafészek-ügyben a vád által hangoztatott tény törvénysértő lett volna. A bíróság döntése nem jogerős, az államügyésznek még lehetősége van megfellebbezni. Andrej Babis a kezdetektől fogva a személye elleni politikai támadásnak minősítette az ügyet, s azt állította, hogy annak célja az ő eltávolítása a politikából. „Nagyon örülök, hogy független bíróságunk van. A bíróság megerősítette azt, amit a kezdetektől fogva állítok: nem vagyok bűnös, és nem tettem semmi törvénysértőt” – jelentette ki jelenleg ellenzéki ANO mozgalom elnöke a testület döntésének kihirdetése után. A Gólyafészek-ügy másik vádlottját, Jana Nagyovát, Babis egykori tanácsadóját a bíróság szintén felmentette. A cseh rendőrség az elmúlt években kétszer is azzal zárta le az ügyet, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, ezért vádemelést javasolt az érintettek ellen. A Gólyafészek-ügy lényege: a szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhrimov korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult, és ismeretlen tulajdonba került. A következő évben kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Ha a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már visszafizette az államnak az 50 millió koronás támogatást.
U.S. Ambassador Marc Ostfield said Paraguay Vice President Hugo Velázquez Moreno was included on a U.S. corruption list for his alleged involvement in offering bribes to a public official.https://t.co/cLajLLVzsV
Andrej Babiš, der ehemalige Regierungschef Tschechiens und Spitzenkandidat seiner Partei ANO, ist wegen Betrugs bei der Einwerbung von EU-Fördermitteln angeklagt. Das Oberste Gericht in Tschechien hat einen früheren Freispruch aufgehoben 🔽 https://t.co/AP0AU9fsuq
Před zítřejším summitem Evropského politického společenství jsem se dnes v Jerevanu ještě stihl poprvé od voleb setkat s ukrajinským prezidentem @ZelenskyyUa. S panem prezidentem jsme jednali na čtyři oči, známe se dlouho, poprvé jsme se viděli v roce 2019, celkem už čtyřikrát.… pic.twitter.com/13vVKH5MAy
A Parlament elfogadta a katonaköteles férfiak mozgósítás alól történő felmentéséről szóló törvénytervezetet. A 7687. számú dokumentumot 290 képviselő szavazta meg.
A dokumentum értelmében az alábbi, munkaviszonyban álló katonakötelesek kapnak felmentést:
állami hatóságok, egyéb állami és önkormányzati szervek dolgozói, ha munkájuk elengedhetetlen ezen szervek működéséhez a kiemelt időszakban;
mozgósítási feladattal (megrendeléssel) megbízott vállalkozások, intézmények, szervezetek dolgozói, ha tevékenységük összefügg ezen mozgósítási feladatok (megrendelések) teljesítésével;
azon vállalkozások, intézmények és szervezetek munkatársai, amelyek a különleges időszakban a fegyveres erők és más katonai alakulatok számára állítanak elő, illetve biztosítanak védelmi termékeket;
azon vállalkozások, intézmények, szervezetek dolgozói, amelyek a gazdaság működése szempontjából kritikus fontosságúak a különleges időszakban.
A felmentéssel rendelkező hadkötelesek ugyanakkor a mozgósítás során önkéntes alapon jelentkezhetnek a hadseregbe.
A törvényjavaslat egy új eljárási rend kidolgozására hatalmazta fel a kormányt, amelynek a vállalkozások kritikus kategóriába való minősítésének kritériumait kell tartalmaznia.
