Az új EU-tagokat ideiglenesen korlátozhatnák bizonyos kérdésekről való szavazásban, ezt az elképzelést öt EU-ország szorgalmazza – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A kezdeményezést Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg készítette elő. Az országok benyújtották a megfelelő dokumentumot megvitatásra az Európai Unión belül. Öt állam úgy véli, hogy az EU-nak további biztosítékokat kellene bevezetnie a jövőben csatlakozó országok számára.
Elsősorban a következőket javasolják: új monitoring mechanizmus létrehozása; a demokratikus normák betartása ellenőrzésének szigorítása; a jogállamiság megsértésére való reagálás lehetőségének biztosítása; az új tagok szavazati jogának ideiglenes korlátozása bizonyos kérdésekben. Ez elsősorban azokat a területeket érinti, ahol a döntéseket csak az összes uniós ország egyhangú támogatásával lehet meghozni. Köztük: az Európai Unió bővítése, külpolitika, EU-s költségvetés.
Ahogy a Reuters megjegyezte, egyes EU-tagállamok új ellenőrzési mechanizmusokhoz ragaszkodnak a Magyarországot övező viták után, amelyet az Európai Unióban többször is bíráltak a demokratikus elvektől való eltérés miatt. Ennek fényében az EU-ban folyamatban van a vita arról, hogy milyen szabályoknak kellene lenniük a szövetség jövőbeli tagjaira vonatkozóan.
A megbeszélésre olyan időszakban kerül sor, amikor több tagjelölt ország is az EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítására törekszik. Köztük: Ukrajna, Moldova, Albánia, Montenegró. A múlt héten Ciprus, az EU Tanácsának soros elnöke bejelentette az Ukrajnával és Moldovával folytatandó tárgyalások első klaszterének megnyitására való felkészülés megkezdését. A klaszter a jogállamiság és a demokratikus normák kérdéseit öleli fel.
Kristen Michal észt miniszterelnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tallinni találkozóján hangsúlyozta Ukrajna EU-csatlakozási folyamata folytatásának szükségességét. „Ukrajnának az EU-ban kell lennie. Mind a hat csatlakozási klasztert haladéktalanul meg kell nyitni. A NATO-nak továbbra is a tárgyalóasztalon kell maradnia, mint a legerősebb biztonsági garanciának” – mondta Kristen Michal.
Nagy-Britannia más uniós országokkal együtt segíteni fogja Kijevet egy alternatív légvédelmi rendszer létrehozásában a Patriot rendszer helyett, hogy csökkentse Ukrajna függőségét az Egyesült Államoktól – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Telegrahf. című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság azt írta, hogy Moszkva kihasználja Ukrajna Patriot-rakétahiányát, és fokozza az ukrán városokat célzó rakéta- és dróntámadásokat. Ezzel egyidejűleg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökhöz fordult azzal a kéréssel, hogy növelje a Pac-3 Patriot elfogó rakéták készletét, amelyekből az Egyesült Államok Irán elleni háborújának kezdete óta hiány van.
Pontosan a légvédelmi rendszerekhez szükséges elfogó rakéták hiánya miatt javasolta Zelenszkij az amerikai Patriot légvédelmi rendszer európai alternatívájának létrehozását. Miután Keir Starmer brit miniszterelnökkel tárgyalt, Ukrajna elnöke kijelentette, hogy Franciaország, Németország és London segíteni fog az antiballisztikus képességek terén.
Zelenszkij ezután reményét fejezte ki, hogy Ukrajna és szövetségesei képesek lesznek kidolgozni egy európai alternatívát a Patriot rendszerrel szemben, amelyre az Egyesült Királyságnak is szüksége van. Beszélt Mark Rutte NATO-főtitkárral is, hogy meggyőzze a szövetséget, hogy játsszon koordináló szerepet egy alternatív megoldás kidolgozásában.
Ukrán források a The Telegraphnak azt nyilatkozták, hogy Kijev terve az, hogy saját védelmi ipara elfogó rakétákat gyártson az európai rendszer számára. Ezeket európai cégek által fejlesztett radar-, nyomkövető és irányító rendszerekkel fogják kombinálni. „Ukrajna szerepe az antiballisztikus rakétaelfogó rendszerek gyártása, és már teszteljük is őket” – mondta egy, a koalíció terveit ismerő forrás.
Az Európai Unió tagállamai felhatalmazták a Földközi-tengeren állomásozó hadihajóikat az orosz „árnyékflottához” tartozó gyanús kereskedelmi hajók megállítására és átvizsgálására – jelentette be Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn, egy ciprusi védelmi miniszteri találkozó előtt –- jelentette a Kyiv Post.
A döntés értelmében kibővítették az EU földközi-tengeri haditengerészeti missziója, az Irini-hadművelet mandátumát.
Kaja Kallas tájékoztatása szerint a misszió módosított alkalmazási szabályai immár lehetővé teszik a gyanús hajók feltartóztatását és átvizsgálását is.
A lépés célja a szankciók szigorúbb érvényesítése mellett a tengeri biztonság erősítése, valamint az, hogy csökkentsék Moszkva Ukrajna elleni háborújának finanszírozására fordítható bevételeit.
Az Irini-hadműveletet eredetileg 2020 márciusában indították el az ENSZ Líbiára vonatkozó fegyverembargójának betartatására. A római központú misszió emellett felügyeli az illegális kőolajexportot, küzd az embercsempészet ellen, valamint részt vesz a líbiai parti őrség kiképzésében is.
A mandátumbővítés a Brüsszel részéről fokozódó nyomásgyakorlás részét képezi, miután az Európai Unió az idén elfogadott huszadik szankciócsomagjával újabb olyan hajókat és szolgáltatásokat vett célba, amelyek az orosz nyersolajszállításokhoz köthetők.
Az európai országok az utóbbi hónapokban egyre határozottabban léptek fel a szankciók kijátszásával gyanúsított járművekkel szemben.
Május 31-én a francia és a brit haditengerészet az Atlanti-óceánon tartóztatta fel a Tagor nevű tartályhajót, amely Murmanszk kikötőjéből indulva, hamis kameruni lobogó alatt hajózva feltehetően a büntetőintézkedéseket megsértve szállított orosz vagy iráni kőolajat.
Svédországban a Caffa teherhajót március óta tartják lefoglalva Trelleborg kikötőjében. Egy bírósági döntés értelmében a járművet át kell adni az ukrán hatóságoknak, mivel Kijev állítása szerint a megszállt Szevasztopolból a szíriai Tartúsz kikötőjébe irányuló, lopott gabonaszállításokhoz használták.
Németország 2025 márciusában foglalta le az Eventin tartályhajót, miután az felkerült az uniós szankciós listára, míg Észtország egy hónappal később a Tallinn előtti vizeken tartóztatta fel a Kiwala nevű hajót.
Finnország pedig még 2024 végén vette zár alá az Eagle S tartályhajót, amelyet a Finn-öbölben húzódó tenger alatti kábelek megrongálásával gyanúsítanak.
Moszkva élesen bírálta az intézkedéseket. Az orosz külügyminisztérium márciusban „kalózkodással” vádolta meg az uniós tagállamokat, és hangsúlyozta, hogy az „árnyékflotta” fogalmának semmilyen alapja sincs a nemzetközi tengerjogban.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője bírálta az ukrajnai béke elérésének feltételeit, amelyekben korábban Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Ukrajna vezetői megállapodtak – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az NV ukrán médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt nyilatkozta, hogy a béke elérésére javasolt megközelítések ellentmondanak a konfliktus megoldására irányuló szándékról szóló kijelentéseknek. A szóvivő hétfő este nyilatkozott. Az európai vezetők által elért megállapodásokra reagálva azzal vádolta őket, hogy békéről beszélnek, miközben támogatják Ukrajna védelmi potenciáljának további fejlesztését és új típusú fegyverek gyártását. Ez a kijelentés Moszkva reakciója volt Ukrajna, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetőinek londoni találkozója eredményeire.
Az első feltételnek az európai vezetők az ellenségeskedés teljes és azonnali beszüntetését nevezték. Véleményük szerint a tűzszünetnek kell képeznie a további politikai rendezés alapját. A közös nyilatkozat szerint a jelenlegi érintkezési vonalnak kell kiindulóponttá válnia az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalási folyamat megkezdéséhez.
A tűzszünet hatálybalépése után Ukrajnának megbízható és jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákat kell kapnia. Ez a korábban elfogadott nemzetközi kötelezettségek teljesítését, valamint a többnemzetiségű erők ukrán területen történő esetleges telepítését érinti. A vezetők hangsúlyozták, hogy az orosz vagyont mindaddig blokkolni kell, amíg Oroszország be nem fejezi a háborút és nem kártalanítja Ukrajnát az okozott károkért.
A dokumentum konkrétan kimondja, hogy az Európai Unió és a NATO biztonsági kérdéseit érintő megállapodásokat csak ezen szövetségek tagállamainak beleegyezésével szabad elfogadni. Az európai vezetők szükségesnek tartják mindkét szervezet érdekeinek védelmét egy esetleges békemegállapodás keretében biztosítani.
Az orosz támadó hadjárat a hatékonyság csökkenésének jeleit mutatja, annak ellenére, hogy a csatatéren a helyzet elemzésére különféle módszereket alkalmaznak. Május végére az ukrán erők több területet tudtak visszaszerezni, mint amennyit az orosz csapatoknak sikerült elfoglalniuk vagy megtartaniuk a műveletek során.
Az Európai Unió új szankciócsomagot készít elő, amely korlátozásokat vezethet be négy, Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban segítő kínai vállalattal szemben, számolt be a Politico az EU belső dokumentumaira hivatkozva.
Források információja szerint ezek a cégek segítik az orosz „árnyékflottát”, katonai célokra felhasználható vegyi anyagokat, valamint drónok gyártásához szükséges alkatrészeket szállítanak. Ezért javasolják felvételüket az új szankciós listára.
A kezdeményezés az EU diplomáciai szolgálatától származik, és valószínűleg az úgynevezett „mini-csomag” részévé válik, amelyről a tervek szerint június 15-én Luxemburgban, az EU külügyminisztereinek ülésén állapodnak meg. Ezzel párhuzamosan Brüsszelben egy szélesebb körű, 21. szankciós csomagot készítenek elő, amelyet esetleg a nyár folyamán fogadnak el.
A kínai vállalatok mellett az új listára kerülhetnek az Egyesült Arab Emírségek, Törökország és Azerbajdzsán vállalatai is. A gyanú szerint ezek az cégek orosz energiaexportot segítenek elő, és logisztikai és kereskedelmi rendszerek révén kijátsszák a szankciókat. Korlátozásokat fontolgatnak az orosz olajtársaság, a Lukoil struktúráival, valamint számos más, Moszkva katonai gépezetét támogató személlyel és vállalattal szemben is.
Az EU hangsúlyozza, hogy a szankciós politika „dinamikussá” válik, és célja, hogy gyorsan reagáljon az orosz korlátozások kijátszására irányuló kísérletekre.
Eközben Brüsszelben tárgyalások folynak az orosz energiaszektorral szembeni szigorúbb fellépésről, beleértve az orosz olaj árának korlátozását is. Egyes országok a nagyobb orosz energiavállalatokra nehezedő fokozott nyomást és a nukleáris együttműködés korlátozását is sürgetik.
Kijev kezdeményezte a hadköteles korú ukrán férfiak kizárását az Európai Unió ideiglenes védelmi rendszeréből – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a DW német médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint minden EU-tagállam támogatja az ukrán állampolgárok ideiglenes védelmi irányelvének 2028 márciusáig történő meghosszabbítását. Sok ország azonban a védelem megadása feltételeinek megváltoztatását szorgalmazza. Ezt június 4-én jelentette ki Nicholas Ioannides, Ciprus – az elnöklő ország – migrációért felelős miniszterhelyettese az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülése után. „Azt hiszem, ez lehetővé teszi számunkra, hogy az ukrán nép javát szolgáló megállapodásra jussunk, ugyanakkor ez egy olyan döntés, amely nem engedi meg a nyomásgyakorlást az ukránokat befogadó tagállamokra” – mondta.
A megvitatás alatt álló változások között szerepel a 23 és 60 év közötti hadköteles korú férfiak kizárása az ideiglenes védelem hatálya alól. Ezt Magnus Brunner, a belügyekért és migrációért felelős európai biztos jelentette be. „Az ukránok is ezt kérik tőlünk” – mondta. Szerinte a megbeszélés során különös figyelmet fordítottak azoknak az országoknak az álláspontjára, amelyek a legtöbb ukránt fogadták be: Csehország, a balti országok, Lengyelország, Németország és Ausztria.
Korábban viszont arról volt szó, hogy ne zárják ki az összes, Európában tartózkodó hadköteles korú férfit, hanem csak azokat, akik ideiglenes védelmet kérvényeznek.
Brunner ígérete szerint az Európai Bizottság a következő hetekben javaslatot fog benyújtani az ukránok ideiglenes védelmének jövőjéről. Ezt követően az EU-tagállamoknak minősített többséggel kell jóváhagyniuk azt. Még nincs végleges döntés – a luxembourgi találkozó az álláspontok cseréjének, nem pedig a döntéshozatalnak a platformjává vált.
Ugyanakkor nincs egység az EU-ban: a hadköteles korú férfiakra vonatkozó korlátozások ötletét Németország, Svédország és Lengyelország támogatta, míg Észtország és Luxemburg a változtatások nélküli irányelv folytatása mellett van. Az EU megosztott az ukrán férfiakra vonatkozó korlátozások ügyében. Ausztria még tovább ment, és azt javasolta, hogy 2027 márciusától teljesen töröljék el a 23-60 éves ukrán férfiak automatikus védelmét.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Kijev kezdeményezte a hadköteles korú ukrán férfiak kizárását az Európai Unió ideiglenes védelmi rendszeréből – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a DW német médiumra hivatkozva.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1780663500
[modified] => 1780652480
)
[title] => Ukrajna maga kérte az EU-tól, hogy szüntesse meg a 23 és 60 év közötti férfiak védelmét – DW
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=188336&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 188336
[uk] => 188344
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 188338
[image] => Array
(
[id] => 188338
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak.jpg
[original_lng] => 63843
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukranok-ukran-menekultek-hadkoteles-ferfiak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1780647865:3
[_thumbnail_id] => 188338
[_edit_last] => 12
[views_count] => 702
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 931453185002
[_oembed_5b35e2b7a1facc9108395eab719f318d] =>
Russia’s war of aggression has crossed yet another line.
A Russian drone incursion struck a densely populated area in Romania, injuring civilians.
On EU territory.
We stand in full solidarity with Romania and its people.
As we continue strengthening our security and…
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) May 29, 2026
Az Európai Unió nevében Friedrich Merz német kancellárnak kellene tárgyalnia az Ukrajna elleni orosz agresszió lezárásáról – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök csütörtökön a prágai repülőtéren, mielőtt elindult az EU és a Nyugat-Balkán vezetőinek montenegrói találkozójára.
„Részemről egyértelműen Merz német kancellár az, akinek az Európai Tanács és az Európai Bizottság mandátuma alapján vezetnie kellene ezt a diplomáciai missziót” – mondta a cseh kormányfő újságírók érdeklődésére válaszolva.
Úgy vélte, nem lenne jó, ha az orosz–ukrán konfliktus folytatódna. Szerinte ma már nyilvánvaló, hogy az agresszor Vlagyimir Putyin orosz államfő.
Donald Trump amerikai elnök jelenleg a közel-keleti konfliktussal van elfoglalva, és minden erejét a Hormuzi-szorosban kialakult blokád feloldásának szenteli – mondta Babis.
Arra a kérdésre, Csehország támogatja-e Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, a kormányfő kitérő választ adott. „Támogatjuk, de természetesen csak a csatlakozási feltételek teljesítése esetén” – jegyezte meg a cseh kormányfő.
Merz május közepén Brüsszelnek küldött levelében azt javasolta, hogy Ukrajna egyelőre kapjon társult státust az EU-ban.
A levél vita tárgya lett az uniós vezetők között, Babis azonban nem foglalt állást – jegyezte meg a közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24).
Russian investment envoy Kirill Dmitriev has said that Russia will have contacts with US negotiators Steve Witkoff and Jared Kushner this week, state news agency RIA reports. https://t.co/Vh6J0tj9tV
— Al Arabiya English (@AlArabiya_Eng) June 5, 2026
Radikális javaslattal állt elő Alexander Stubb finn államfő: elképzelése szerint az Európai Uniónak a jelenlegi 27 helyett akár 40 tagállamot is magában foglaló közösséggé kellene válnia. A finn elnök szerint Európának most kell kihasználnia a történelmi lehetőséget arra, hogy megerősítse geopolitikai súlyát a világban.
A helsinki energiaügyi csúcstalálkozón felszólaló Stubb úgy fogalmazott, hogy az Európai Uniónak „nagyban kell gondolkodnia”, és a jelenlegi bővítési folyamatot tovább kellene szélesítenie, írja a CNBC.
A finn elnök szerint az Egyesült Királyság, Kanada, Törökország, Norvégia és Izland is közelebb kerülhetne az unióhoz, sőt akár teljes jogú taggá is válhatna.
A politikus úgy véli, az Ukrajna elleni háború és a nemzetközi erőviszonyok átalakulása olyan helyzetet teremtett, amely kedvezhet az integráció mélyítésének.
A lehetőségek ablaka rövid ideig marad nyitva. Ha véget ér az ukrajnai háború vagy változás történik Washingtonban, ismét háttérbe szorulhat a bővítés ügye – figyelmeztetett.
Kanada mint uniós tagállam?
A finn elnök legnagyobb visszhangot kiváltó felvetése Kanada esetleges uniós tagságára vonatkozott.
Nem lenne csodálatos, ha Kanada az Európai Unió huszonnyolcadik tagállama lenne, és nem az Egyesült Államok ötvenegyedik állama? – fogalmazott Stubb.
Megjegyzése nem véletlenül utalt Donald Trump amerikai elnök korábbi kijelentéseire, amelyekben többször is felvetette Kanada Egyesült Államokhoz csatolásának gondolatát. Ottawa ugyanakkor az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabban keresi a gazdasági és politikai kapcsolatok diverzifikálásának lehetőségeit.
Stubb szerint Európának újra kell gondolnia Törökország szerepét is
Senki sem beszél már Törökországról, pedig biztonságpolitikai szempontból az a cél, hogy a lehető legközelebb legyen Európához – jelentette ki. A finn államfő szerint a Nyugat-Balkán integrációja szintén kulcskérdés. Külön kiemelte Szerbiát, Koszovót, Albániát, Montenegrót, Észak-Macedóniát, valamint Bosznia-Hercegovinát, amelyek szerinte továbbra is Európa egyik legérzékenyebb térségét alkotják.
Rekordméretű bővítés előtt az Európai Unió
Az Európai Unió jelenleg a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb bővítési hullámára készül. Jelenleg kilenc tagjelölt ország várakozik a csatlakozásra, köztük Ukrajna, Moldova, valamint a nyugat-balkáni államok többsége.
Montenegró és Albánia jelenleg a legelőrehaladottabb tárgyalásokat folytatja, miközben Ukrajna és Moldova is egyre közelebb kerül a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. A finn elnök szerint Európa jövője azon múlik, hogy képes-e nagyobb geopolitikai szereplővé válni.
Ha valódi befolyást akarunk gyakorolni a világban, nagyban kell gondolkodnunk – fogalmazott Stubb.
Lengyelország támogatja az ukrán menekültek ideiglenes védelmére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát az Európai Unióban, elsősorban a hadköteles korú ukrán férfiak esetében, Varsó ezeknek a férfiaknak a kizárását szorgalmazza az ideiglenes védelmi rendszerből – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az RMF24 lengyel rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Unióban folyamatban vannak a tárgyalások az ukrán állampolgárok számára a 2022-es teljes körű háború kezdete után bevezetett ideiglenes védelmi rendszer megváltoztatásáról. A hírek szerint a megbeszélések kulcseleme a hadköteles korú ukrán férfiak, és Lengyelország támogatja a jelenlegi szabályok kifejezetten rájuk vonatkozó módosítását.
Varsó azt szorgalmazza, hogy az Ukrajnát legálisan elhagyni nem tudó, hadköteles korú ukrán férfiakat zárják ki az EU ideiglenes védelmi rendszeréből. A lengyel fél úgy véli, hogy az ilyen státusz automatikus megadását erre a kategóriára jelenlegi formájában nem szabad fenntartani, mivel az más migrációs csoportokhoz képest speciális rendszert hoz létre.
Lengyelország ugyanakkor nem támogatja az ukránok regionális alapú felosztására vonatkozó javaslatokat. Elsősorban egy olyan megközelítésről van szó, amely megfosztaná a „feltételesen biztonságos” régiókból származó ukrán férfiakat a védelemhez való joguktól. Varsó ezt a lehetőséget igazságtalannak tartja, mivel egész Ukrajna továbbra is rakétatámadások fenyegetésének van kitéve.
Az ukrán menekültek, köztük a katonai szolgálatra alkalmas férfiak ideiglenes védelmi rendszere megváltoztatásának kérdése napirendre került az uniós országok belügyminiszterei között. A lehetőségek között szerepel a fokozatos áttérés az ideiglenes státuszról a standard migrációs eljárásokra és a nemzeti tartózkodási engedélyekre. A jelenlegi mechanizmus 2028-ig történő meghosszabbítását is megvitatják, kiigazításokkal. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a rendszert eredetileg ideiglenes intézkedésként hozták létre, és a hosszú távú helyzethez kell igazítani.
2022 óta az ideiglenes védelem több mint 4 millió ukrán állampolgárnak, köztük hadköteles korú férfiaknak tette lehetővé, hogy legálisan tartózkodjanak és dolgozzanak az EU-országokban a szokásos menedékjogi eljárások nélkül. A jelenlegi rendszert rendszeresen meghosszabbítják, és a következő év márciusáig marad érvényben. Az átmeneti javaslatok az ukránok, köztük a férfiak fokozatos áthelyezését a nemzeti típusú tartózkodási engedélyekbe, valamint a háború befejezése utáni további önkéntes visszatérési mechanizmusokat is mérlegelik.
Lengyelország már bevezette saját átmeneti rendszerét, beleértve a CUKR kártyákat is, amelyek lehetővé teszik az ukrán férfiak és más kategóriájú menekültek számára, hogy az ideiglenes védelemről egy szabványos hároméves tartózkodási engedélyre váltsanak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Lengyelország támogatja az ukrán menekültek ideiglenes védelmére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát az Európai Unióban, elsősorban a hadköteles korú ukrán férfiak esetében, Varsó ezeknek a férfiaknak a kizárását szorgalmazza az ideiglenes védelm...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1780426800
[modified] => 1780420663
)
[title] => Lengyelország támogatja a hadköteles ukrán férfiak EU-n belüli védelmének megvonását
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=188040&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 188040
[uk] => 188048
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 188041
[image] => Array
(
[id] => 188041
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek.jpg
[original_lng] => 47793
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1780411006:12
[_thumbnail_id] => 188041
[_edit_last] => 12
[views_count] => 899
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5b35e2b7a1facc9108395eab719f318d] =>
Russia’s war of aggression has crossed yet another line.
A Russian drone incursion struck a densely populated area in Romania, injuring civilians.
On EU territory.
We stand in full solidarity with Romania and its people.
As we continue strengthening our security and…
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) May 29, 2026
Az Európai Unió felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a Libanonban végrehajtott katonai eszkalációval, miközben egyre nagyobb aggodalom övezi a közel-keleti biztonsági helyzet alakulását.
A brüsszeli sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozatok szerint az unió továbbra is a diplomáciai megoldást tekinti az egyetlen fenntartható útnak a térség stabilitásának helyreállításához.
Anouar El Anouni, az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn kijelentette: „Felszólítjuk Izraelt, hogy hagyjon fel a katonai eszkalációval Libanonban, és tartsa tiszteletben Libanon szuverenitását és területi integritását.”
A szóvivő a közel-keleti fejleményekről feltett újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy az Európai Unió támogatja azokat a diplomáciai kezdeményezéseket, amelyek célja hosszú távú biztonság és stabilitás megteremtése Libanon és Izrael számára. Kiemelte, hogy ezek között szerepelnek az Egyesült Államok és nemzetközi partnerei által vezetett erőfeszítések is, amelyek a konfliktus tárgyalásos rendezésére irányulnak.
Libanon és Izrael harca El Anouni arra is felhívta a figyelmet, hogy a libanoni lakosság az elmúlt időszakban rendkívül súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül. Mint fogalmazott, a háború terheit nem a civileknek kellene viselniük. Ennek kapcsán kijelentette: „Libanon és Izrael népének joga van ahhoz, hogy békében, biztonságban és méltóságban éljen, az újabb konfliktus fenyegetésétől mentesen”.
A szóvivő megerősítette, az Európai Unió továbbra is szolidaritást vállal Libanon lakosságával, és támogatást, valamint sürgősségi segítséget nyújt a helyi hatóságok számára a válság kezelésében.
Az MTI brüsszeli tudósítása szerint a sajtótájékoztatón szóba került a dél-libanoni nemzetközi jelenlét jövője is. Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió vállalhat-e aktívabb szerepet a térségben, különösen annak fényében, hogy 2026 végén lejár az ENSZ libanoni békefenntartó missziójának (UNIFIL) mandátuma, El Anouni úgy válaszolt, hogy Európa jelenleg is részt vesz a válság enyhítésére irányuló erőfeszítésekben.
Az álláspont határozott Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője májusban, a külügyi tanács védelmi miniszteri ülésén jelezte: az EU egy új misszió lehetőségét vizsgálja, amely hozzájárulhatna az állami ellenőrzés megerősítéséhez Libanonban. A szóvivő ugyanakkor nem kívánt részletekbe bocsátkozni az esetleges új kezdeményezésről, hangsúlyozva, hogy az unió elkötelezettsége Libanon biztonsága és stabilitása mellett változatlan.
A diplomáciai nyilatkozatokkal párhuzamosan a helyszínen tovább romlott a biztonsági helyzet. Izrael hétfőn csapásokat rendelt el Bejrút déli külvárosai ellen, miután a Hezbollah rakétákat lőtt ki Észak-Izrael irányába, köztük Haifa térségébe is. Az izraeli hadsereg egy nappal korábban 26 év óta a legmélyebben hatolt be dél-libanoni területekre.
Kölcsönösen egymást vádolják A felek kölcsönösen egymást vádolják a tűzszünet megsértésével. Az izraeli kormány szerint a Hezbollah ismételten megszegte a megállapodást, míg a síita szervezet azt állítja, hogy az izraeli légicsapások miatt újította fel támadásait. Mindez annak ellenére történik, hogy a két fél között hivatalosan április 17. óta tűzszünet van érvényben.
A tavaly ismét fellángolt konfliktus súlyos humanitárius következményekkel járt. Libanonban több mint 3400 ember vesztette életét, miközben több mint egymillió lakos kényszerült elhagyni otthonát. Az izraeli tájékoztatás szerint a harcok során legalább 26 izraeli katona halt meg, emellett két izraeli civil is életét vesztette.
