A Fidesz értékelése szerint az EU-csúcson született megállapodással Magyarország és a magyar emberek győztek, a magyar baloldal ugyanakkor megint csak ártani akart saját hazájának.
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: az EU-csúcson a magyar miniszterelnöknek sikerült megvédenie a nemzeti érdekeket és elérnie azt, hogy a Magyarországnak járó pénzeket hazánk és a magyar emberek megkapják.
Ugyanakkor leszögezte: az elmúlt napokban kemény viták voltak Európában és sorozatos zsarolások, támadások érték hazánkat, a Magyarország elleni hadjáratban pedig „vastagon benne volt” az egész magyar baloldal is. „Gyurcsány, Gyurcsányné és az egész baloldal ezúttal viszont túl messzire ment: a többi bevándorláspártival együtt megint ártani akartak Magyarországnak” – fogalmazott. Gyurcsány Ferenc, Gyurcsányné Dobrev Klára, a momentumosok, a szocialisták és az egész baloldal mindent megtett azért, hogy Magyarországot megbüntessék és a hazánknak járó pénzeket elvegyék. „Ez azt jelenti, hogy a magyar baloldal azért dolgozott heteken át, hogy saját hazájukat megtámadják és ezzel tudatosan meg akarták károsítani a magyar embereket” – mondta.
Szerinte Soros György megrendelésére akarták politikai feltételekhez kötni a magyaroknak járó pénzek kifizetését, amivel azt akarták elérni, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat, ha például nem enged be migránsokat. Hollik István hangsúlyozta: a magyar miniszterelnöknek a bevándorláspártiak és a magyar baloldal közösen indított támadásait sikerült kivédenie és elérnie azt, hogy az EU tegye most félre ezeket a „mesterségesen gerjesztett” politikai vitákat, hiszen Európában súlyos a járványhelyzet és sok tagállamnak azonnali pénzügyi segítségre van szüksége az egészségügyi és gazdasági védekezéshez.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szégyennek nevezte, hogy a bevándorláspártiak a magyar baloldallal együtt még ezt a súlyos járványügyi helyzetet is a Magyarország elleni támadásra használták fel.
Arra a kérdésre, hogy mit szólnak a diplomataútlevéllel cigarettát csempésző Legény Zsolt, volt MSZP-s országgyűlési képviselő ügyéhez, Hollik István azt mondta: ez az ügy „feltette az i-re a pontot” a baloldal 2020-as teljesítményét illetően. A baloldal ebben a súlyos járványhelyzetben kamuvideót készített, áramot lopott és cigit csempészett – fogalmazott a fideszes politikus. Hollik István szerint az ügy felháborító és jól mutatja a baloldal lényegét, vagyis azt, hogy nem tudnak semmi mást, csak „lopni csempészni és kamuzni”. Közölte: a Fidesz-KDNP nyitott arra, hogy a diplomataútlevelek kiadásának rendszerét felülvizsgálják.
Egy másik kérdésre válaszolva Hollik István azt mondta: a Fidesz-KDNP támogatja, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) üresen álló épületét egy olyan alapítvány kapja meg, amely oktatási tevékenységet folytat majd.
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közti kapcsolatok állnak az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői csütörtökön kezdődő, kétnapos csúcstalálkozójának középpontjában. Ezen kívül napirendre kerül az éghajlatváltozás, a koronavírus-járvány és az EU Afrikával való kapcsolatainak kérdésköre is.
A találkozó első munkanapján a tagállami vezetők áttekintik az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás végrehajtását, valamint az EU és a brit fél közti leendő partnerségről szóló tárgyalások aktuális állását, illetve megvitatják, milyen előkészítő munka szükséges arra az esetre, ha a kereskedelmi kapcsolatokról az átmeneti időszak végéig, azaz december 31-éig, nem születik megállapodás.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek címzett meghívólevelében felhívta a figyelmet arra, hogy a következő napok meghatározóak lesznek a tárgyalások kimenetét illetően, valamint hangsúlyozta, hogy „a megállapodás mindkét fél érdeke, de nem bármi áron.”
A tanácskozáson szóba kerül az is, milyen eredményeket sikerült elérni azon célkitűzés érdekében, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. A tagállami vezetők megvitatják az Európai Bizottság és az Európai Parlament által javasolt új célértékeket, amelyek 55, illetve 60 százalékos kibocsátáscsökkentést szorgalmaznak 2030-ig bezárólag.
A vezetők áttekintik továbbá az Európában egyre romló járványügyi helyzetet, a bevezetett intézkedések uniós szintű koordinálását és az oltóanyag közös uniós beszerzésével kapcsolatos fejleményeket.
Az afrikai országokkal való kapcsolatokról szóló megbeszélések egyebek mellett a kereskedelemre, a fejlesztésre, a biztonságra és stabilitásra, a migrációra, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre összpontosítanak majd.
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
A kézfogás helyett a könyök-üdvözlés, védőmaszkok, mint a protokoll kötelező eleme – ilyen rendkívüli körülmények között került megrendezésre a napokban az EU külpolitikáját megvitató különleges csúcstalálkozóra Brüsszelben. A szakértők kompromisszumnak nevezték eredményeit: egyik kérdésben sem, legyen az Törökország fellépése a Földközi tengeren, vagy a fehérorosz helyzet, az európai vezetők nem hozták meg azokat a szigorú intézkedéseket, amelyek korábban a brüsszeli kulisszákból szivárgottak ki.
Ezúttal a koronavírus majdnem meghiúsította az európai vezetők második, személyes találkozását a járvány kezdete óta. Valójában szeptember második felére tervezték, de a felkészülés közepette Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hirtelen karanténba vonult, miután egyik testőre megerősítette pozitív Covid-19 tesztjét. A csúcstalálkozót elhalasztották, amíg vissza nem jött dolgozni. Néhány résztvevő azonban még sem jött el. Például Stefan Leven svéd miniszterelnök előre nem látható családi körülmények miatt nem tudott Brüsszelbe repülni. Felkérte finn kollégáját, Sanna Marint, hogy képviselje országát.
Emmanuel Macron francia elnök a csúcs második napján elhagyta a belga fővárost, hogy otthon mondjon beszédet a radikális iszlamizmus elleni küzdelemről. Az Ötödik Köztársaság hatáskörét átmenetileg Angela Merkel német kancellárnak adta át, aki egy személyben képviselte Berlint és Párizst.
A csúcs nem volt intrika nélküli. Sokáig nem volt világos, hogy Ciprus feloldja-e vétóját a Fehéroroszország elleni szankciókkal szemben. A szigetország csak abban az esetben vállalta, hogy feloldja az állásfoglalás-tervezet blokkolását, ha az EU egységes frontként lép fel Törökország fellépése ellen a Földközi-tenger keleti részén, meghozza a megfelelő intézkedéseket annak vezetői és társaságaival szemben.
Nicosiát és Athént Sebastian Kurz, osztrák kancellár támogatta, és felszólította kollégáit, hogy szigorúan reagáljanak a török hadihajók és repülőgépek manővereire, amelyek fedezik a geológiai feltárásokat a vitatott vizeken a görög Kastelorizon sziget közelében, amely egy újabb „puskaporos hordó” lett a régióban. A ciprusiak azt is követelték Törökországtól, hogy hagyjon fel a világközösség által el nem ismert, megszállt Észak-Cipruson a fúrási kísérletekkel.
Angela Merkel igyekezett az Ankara elleni támadást megfékezni, mivel köztudott, hogy ettől függ a menekültek visszaszorításáról szóló megállapodás sikere. A Spiegel online német újság szerint a csúcstalálkozót követően úgy döntöttek, hogy fenntartják a Törökország elleni szankciók bevezetésének lehetőségét, és „a köztársaság újabb egyoldalú fellépése esetén az eszközök és lehetőségek teljes arzenáljának felhasználását”. De ha Ankara bizonyítja, hogy készen áll az „eszkaláció csökkentésére”, akkor Brüsszel megígérte, hogy folytatja a politikai párbeszédet.
Így Ciprusnak meg kellett elégednie és bele kellett egyeznie abba a döntésbe, hogy Fehéroroszország ellen kollektív szankciókat vezetnek be. Tehát több hetes tárgyalás után a belorusz kormány 40 magas rangú tagja ellen vezették be őket, de Alekszandr Lukasenko elnök nem volt a listán. Mint a francia elnök a sajtótájékoztatón kifejtette, az EU nem akarta elzárni a „közvetítés” és a Minszkkel folytatott párbeszéd lehetőségét.
Az EU vezetői kitértek a válságellenes alap gyors feltöltésének kérdésére is a koronavírus-járvány által sújtott nemzeti gazdaságok támogatása érdekében. Charles Michel azonban elismerte, hogy nem megoldódott minden probléma. Például a Hollandia által vezetett „takarékos” donor-országok csoportja továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy szigorú kritériumokat állapítsanak meg a pénzügyi támogatás kedvezményezettjeire vonatkozóan. Tehát általában nem minden ment olyan simán, mint a csúcs elején tervezték és gondolták.
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
Egy héttel elhalasztják az európai uniós tagországok vezetőinek e hétre tervezett csúcstalálkozóját, miután pozitív lett a koronavírus-tesztje az Európai Tanácsot vezető Charles Michel egyik munkatársának – jelentették be kedden, Brüsszelben.
Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője arról tájékoztatott a Twitteren, hogy a szeptember 24-25-re tervezett értekezletet október 1-2-re halasztják. A döntést azzal indokolta, hogy a Charles Michel közvetlen környezetében dolgozó egyik biztonsági tiszt koronavírus-tesztje pozitív lett.
Az uniós vezetők az új tervek szerint október legelején találkoznak Brüsszelben, hogy az egységes piaccal, az iparpolitikával és a digitális átalakulással, valamint a külkapcsolatokkal – különösen Törökországgal és Kínával – összefüggő kérdéseket vitassanak meg. A kétnapos csúcstalálkozó alkalmat ad majd arra is, hogy áttekintsék a koronavírus-világjárvány aktuális helyzetét.
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
Az EU-csúcson született megállapodás a magyarok számára pénzügyi és erkölcsi siker, Magyarország több pénzzel és emelt fővel zárhatja az EU-csúcsot – közölte a Fidesz kedden az MTI-vel.
Közleményükben azt írták: Orbán Viktor miniszterelnök ismét következetesen kiállt a nemzeti érdekekért és elérte, hogy Magyarország a tervezettnél 3 milliárd euróval több pénzt kapjon. Magyarország ígéretet kapott arra is, hogy „a bevándorláspártiak által kiprovokált és a hazug Sargentini-jelentésre alapozott igazságtalan 7-es cikkely szerinti eljárást le fogják zárni” – tették hozzá.
Úgy fogalmaztak: „Nem mondunk le arról sem, hogy a magukat civilnek nevező, de valójában politikai tevékenységet végző szervezeteket el kell zárni az uniós pénzcsapoktól, mert az uniós pénzeket a migráció szervezésére és a tagállamok nemzeti szuverenitásának lebontására használják.” Hangsúlyozták, hogy Európának és Magyarországnak most a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére kell fordítania minden erőforrását.
A közlemény szerint a magyar baloldal ezúttal is „gyalázatosan viselkedik. Gyurcsánynétől kezdve a szocialistákon át a Momentumig most is a nemzeti érdekek ellen dolgoznak és Magyarország ellen áskálódnak”. Akkor lennének elégedettek, ha Magyarország kevesebb pénzt kapna és feladná a nemzeti érdekeit pénzügyekben, valamint gazdaság- és bevándorláspolitikában is – tették hozzá.
Az uniós tagállamok vezetői pénteken kezdődött, és kedd hajnalban véget ért brüsszeli csúcstalálkozójukon elfogadták a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot.
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
Csehország összesen 35,7 milliárd eurót kap a következő hétéves időszakban (2021-2027) a válságkezelő alappal megemelt uniós költségvetésből. További 15,4 milliárd eurót pedig kedvező feltételek mellett hitelként vehet fel – közölte Andrej Babis cseh kormányfő keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján, amelyet a cseh közszolgálati hírtelevízió (CT24) közvetített.
Andrej Babis szerint a korábbi időszaktól eltérően a jövőben rugalmasabb lesz az egyes uniós alapok közötti pénzátvitel, amit cseh szempontból „kulcsfontosságúnak” minősített. „Az Európai Unió csúcstalálkozójának eredménye Csehország számára jó, örülök ennek” – jelentette ki újságírók előtt Babis. Kifejtette: az előző költségvetési időszakhoz viszonyítva a következő hét esztendőben Csehország mintegy 4 milliárd euróval kap többet. A költségvetésből 27 milliárd eurót, a támogatási alapokból pedig 8,7 milliárd eurót.
Csehország számára rendkívül fontosnak mondta kormányfő annak a lehetőségnek az elérését, hogy a strukturális alapokból származó pénz 25 százalékát saját szükségletek szerinti átcsoportosíthatják. A cseh kormány rövidesen az Európai Bizottság elé terjeszti azokat a reformterveit, amelyeknek jóváhagyása feltétele a támogatások lehívásának a következő három évben.
„Szerkezetátalakításra van szükség gazdaságunkban, elsősorban a beruházásokra és az egészségügyre kívánunk összpontosítani, minimálisan fel kell gyorsítanunk a digitalizációt is”
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
Továbbra sem sikerült megállapodásra jutni, ezért hétfőn is folytatódik az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek pénteken kezdődött, eredetileg kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, amelyen az Európai Tanács tagjai a következő, 2021-től érvényes hétéves EU-költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról tanácskoznak.
Az Európai Tanács elnökének szóvivője, Barend Leyts hétfőn arról tájékoztatta a sajtót, hogy a tagállamok vezetői két-, illetve többoldalú megbeszélésekkel kezdik a csúcstalálkozó negyedik napját, majd – leghamarabb délután négy órakor – ismét összeülnek huszonhetes körben. Az értekezlet első napján, pénteken a résztvevők délelőtt tíz órától folyattak plenáris megbeszélést, majd kisebb csoportokban tanácskoztak. A napot záró plenáris munkavacsorát Charles Michel, az Európai Tanács elnöke valamivel éjfél előtt berekesztette. Diplomáciai források szerint ennek oka az volt, hogy a megbeszélések nem vezettek előre egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés legmegosztóbb kérdéseiben.
Michel szombaton új költségvetési javaslattal állt elő, amelyet vasárnap egy újabb követett. A tervezet megtartotta a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait, a helyreállítási csomag összegeit azonban mindkét esetében csökkentette. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap esetében először azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen. A vasárnapi javaslat az előbbit 400 milliárd euróra, utóbbit 350 milliárd euróra módosította.
Hétfő hajnali információk szerint Michel a támogatások összegét tovább csökkentette, 390 milliárd eurót javasolt. Ezzel az ajánlattal kezdenek délelőtt bilaterális megbeszéléseket a tagálami vezetők. A “takarékos négyeknek” nevezett EU-tagállamok – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – mindvégig kisebb költségvetés mellett érveltek, és nagyobb beleszólást kívántak abba, hogy a tagállamok miként költik majd el az uniós pénzeket. Noha Michel javaslatai a legtöbb ponton egyeztek álláspontjukkal, információk szerint vasárnap saját javaslattal álltak elő. Ebben a helyreállítási alap összege 700 milliárd euróra csökkenne, amely fele-fele arányban vissza nem térítendő támogatásokból, illetve hitelekből állna.
„Hétfő hajnalban Hollandia és Ausztria magára maradt a támogatások további csökkentésének ötletével, miután Dánia és Svédország erőfeszítéseket tett a megállapodás érdekében” – közölték diplomáciai források.
Mark Rutte holland kormányfő mindvégig hajthatatlanul képviselte azt az álláspontot, hogy a hitelnyújtást kell ösztönözni a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben – közölték. A helyreállítási csomag fő kedvezményezettjei, köztük Olaszország, Spanyolország és Portugália az alap legfeljebb csak kismértékű csökkentését fogadnák el, és elutasítják az elköltés módjának szigorú ellenőrzését. A tanácskozás folyamán a nettó befizető országok – Hollandia mellett Németország, Ausztria, Svédország és Dánia – a végsőkig ragaszkodtak ahhoz, hogy esetükben megőrizzék azt a kompenzációs mechanizmust, amely nagy összegű befizetéseikért cserébe megemelt összegű költségvetési visszatérítést biztosít számukra. Michel 2021 után fokozatosan leépítené a tagállamoknak pluszterhet jelentő rendszert, az érintett országok a javaslatot ez idáig elvetették.
Ha nem sikerül megállapodni a költségvetésről és a mentőcsomagról, az Hollandia miatt lesz” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben vasárnap uniós csúcstalálkozón újságírók előtt.
A nemzetközi sajtónak nyilatkozva a kormányfő azt mondta, a hollandok egy olyan eszközt kívánnak bevezetni, amely ellenőrzi az uniós pénzek kifizetését és felhasználását, különösen a déli országok esetében. Aláhúzta: ez az eszköz teljesen új mechanizmus a jogállamisággal összefüggésben is. A csomagban szereplő vissza nem térítendő támogatások és hitelek arányával összefüggésben kiemelte, Hollandia az mechanizmussal jelentős befolyást biztosítana maga számára az uniós pénzek kifizetését illetően, főként a déli országok esetében. Hozzátette, Magyarország támogatja az olasz álláspontot, ugyanis azoknak az országoknak kell adni a pénzt, mégpedig mihamarabb, amelyeknek a legnagyobb és legsürgősebb szükségük van rá. Ezt az álláspontot képviselte a csúcson Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, aki elfogadhatatlannak és zsarolásnak nevezte a takarékos országok vétóját. Hétfő hajnalban hangoztatott véleménye szerint ezen tagállamok vezetői “rövidlátók”, akik kizárólag otthoni politikai érdekeik szerint cselekszenek. Nem veszik észre, hogy döntésük hozzájárul az egységes piac leértékeléséhez és a fiatal generációk álmait oszlatják szét.
Az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomag célja, hogy enyhítsen a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági és társadalmi válságon. A bizottság eredeti tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része, 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásokból, 200 millió euró pedig a tőkepiacokon felvett hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesül.
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
Nagy előrelépés nélkül ért véget az uniós csúcs, ahol az uniós válságkezelésről próbáltak megegyezni – adta hírül az Euronews.
A 27 tagország vezetője abban tudott csak megegyezni, hogy a példátlanul mély válságban közös fellépés kell.
„A vezetők megegyeztek abban, hogy a válság nagysága egy ambiciózus közös lépést igényel. Ennek egyesítenie kell a szolidaritást, a befektetést és a reformokat. Örömmel hallottam, hogy sok vezető szerint mindent meg kell tenni azért, hogy még a nyári szünet előtt egyezséget érjünk el” – mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök.
A tagállamok továbbra is megosztottak.
„Közeledünk a konszenzushoz, ami nagyon pozitív. De ne becsüljük alá a nehézségeket” – mondta az Európai Tanács elnöke, Charles Michel.
A mostani terv szerint 750 milliárd eurót szánnának gazdaságélénkítésére, a pénz nagy része támogatás formájában kerülne a déli tagállamokhoz.
Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint fontos megvizsgálni, milyen feltételekhez kötik majd a segítséget.
Giuseppe Conte olasz kormányfő szerint nagy előrelépés történt.
Angela Merkel német kancellár szerint az a fontos, hogy senki nem kérdőjelezi meg a közös adósság elképzelését.
A következő uniós csúcs júliusban jöhet. Ha sikerül megegyezni, a 750 milliárd eurós segélyalap kifizetéseit jövő év elején kezdhetik meg.
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
