Ukrajna elítéli az orosz beavatkozást a romániai választásokba, ez Oroszország Európa elleni hibrid agressziójának egy újabb epizódja – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a külügyi tárca közleménye megállapította: „Oroszország arcátlan beavatkozása Románia belügyeibe kísérlet arra, hogy megfossza a román népet alkotmányos jogától, hogy szabad akaratnyilvánítást tegyen. Ez egy újabb epizódja Oroszország Európa és a szabad világ többi része elleni széles körű hibrid agressziójának, amely már megnyilvánult nemrég aktív orosz erőfeszítésekben a helyzet destabilizálására Grúziában, Moldovában és számos más országban.”
Mint a Külügyminisztérium megjegyezte, Oroszországnak Románia belügyeibe való beavatkozása megerősíti, hogy a Kreml agresszív tervei túlmutatnak Ukrajnán, és kiterjednek az EU- és a NATO-tagországokra is. A tárca úgy véli, hogy erre a válasznak Ukrajna maximális támogatásának kell lennie az európai és a világ stabilitásának megőrzése érdekében.
Ukrajna hangsúlyozta, hogy Románia fontos szomszéd és partner. Ezért a román néppel való szolidaritás állhatatos marad. „Őszintén reméljük, hogy a további választási folyamat során a román állampolgárok külföldi beavatkozás nélkül élhetnek választójogukkal” – tette hozzá a Külügyminisztérium.
A román alkotmánybíróság (CCR) pénteken érvénytelenítette a november 24-én megtartott elnökválasztás első fordulójának eredményét, és elrendelte a teljes választási folyamat újraindítását. A döntés alapjául a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapítása szolgált, miszerint a választás eredményét külföldi beavatkozás, amely veszélyeztette a nemzetbiztonságot, befolyásolta – tájékoztatott a testület.
Megfellebbezhetetlen határozatában az alkotmánybíróság arra az alkotmányos előírásra hivatkozik, amely szerint „felügyeli a Románia elnökének megválasztásával kapcsolatos eljárás betartását és igazolja a szavazás eredményét”. Az alkotmánybíróság egyhangúlag elfogadott döntésében Románia kormányára bízta, hogy dolgozza ki az elnökválasztás megismétlésének menetrendjét.
A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Johannis román államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy „Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.
A georgiai parlamentben többséggel rendelkező Georgiai Álom – Demokratikus Georgia kormánypárt képviselői – a tiltakozó ellenzék távolmaradása mellett – megszavazták kedden az elnökválasztás kiírását december 14-ére.
Az ország Nyugat-barát ellenzéke Szalome Zurabisvili államfővel az élen nem ismeri el az október 26-i parlamenti választások hivatalos eredményét, és már a parlament hétfői alakuló ülését is bojkottálta.
Zurabisvili utódját a korábbitól eltérően már nem közvetlenül választják meg, hanem ez egy 300 fős választói gyűlés feladata lesz. Utóbbi testület a georgiai parlament 150 tagjából, valamint önkormányzati és regionális szervek képviselőiből áll össze. A Georgiai Álom – Demokratikus Georgia kezdeményezte választási, illetve alkotmányos reformot, amely erről rendelkezett, még 2017-ben fogadták el.
Az új államfőt az elképzelések szerint december 29-én iktatják be, hivatali ideje öt év lesz. Az alkotmányos reform az elnök jogait is korlátozza, például a jövőben nem tárgyalhat más országokkal, és nem jogosult kihirdetni hadiállapotot.
Az ellenzék hetek óta tüntet az október 26-i parlamenti választások hivatalos eredményei miatt. A választási bizottság végleges adatai szerint a kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia kormánypárt a szavazatok 53,93 százalékát szerezte meg, és a 150 képviselői helyből 89-et nyert el.
Lezárult az elnökválasztás első fordulója Romániában. Az első exit pollok azt mutatják, hogy a kormányfő áll az élen, a második helyen pedig a jobb-közép jelölt, Elena Lasconi. Nem jutott a második fordulóba a szélsőjobb George Simion, akit másodiknak valószínűsítettek az előzetes kutatások.
Coliacu szavazati arányát 25 százalékra teszi a CURS and Avangarde, Lasconiét pedig 18 százalék körülire. Ezek az előrejelzések a külföldi szavazatokkal nem számolnak, márpedig azokból nagyon sok volt, a választási bizottság 950 szavazóhelyiséget nyitott a határon túl.
Az elnöki posztért 13 jelölt indult, köztük két egyértelmű favorit volt, de most úgy néz ki, hogy Simiont lekörözi a Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje. Az továbbra is elég valószínű, hogy az első fordulóban egyikük sem tudja megszerezni a szavazatok 50 százalékát, így szükség lesz második fordulóra. Azt december 8-ra írták ki.
A két kör között parlamenti választásokat is tartanak Romániában, december elsején. Az elnökválasztás első fordulójának az eredménye nagyban befolyásolhatja, hogy miként rajzolódik át az ország parlamenti színtere.
Az előzetes felmérések azt mutatták, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök szerzi majd a legtöbb szavazatot, a Szociáldemokrata Párt jelöltje. A szélsőjobboldali nacionalista George Simion támogatottságát 15 százalék körülire mérték a közvélemény-kutatások.
A részvételi arány kevéssel 51 százalék fölött volt este hét órakot a választási bizottság közlése szerint. A városokban körülbelül 5,5 millióan, vidéken 3,7 millióan szavaztak. A külföldi szavazóhelyiségekben 780 román választópolgár adta le voksát az elnökválasztás első fordulójában.
[type] => post
[excerpt] => Lezárult az elnökválasztás első fordulója Romániában. Az első exit pollok azt mutatják, hogy a kormányfő áll az élen, a második helyen pedig a jobb-közép jelölt, Elena Lasconi. Nem jutott a második fordulóba a szélsőjobb George Simion, akit másodi...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1732629960
[modified] => 1732619880
)
[title] => Elnökválasztás Romániában: nem jutott be a második fordulóba Marcel Ciolacu
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133520&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133520
[uk] => 133474
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 133476
[image] => Array
(
[id] => 133476
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206.png
[original_lng] => 337995
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206.png
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732612683:4
[_thumbnail_id] => 133476
[_edit_last] => 4
[views_count] => 3056
[_oembed_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] =>
[_oembed_time_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] => 1732622764
[_oembed_996777b3b37c291ae0329af581b46e04] => {{unknown}}
[_algolia_sync] => 508371204000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 270
[1] => 820
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elnökválasztás
[1] => Románia
)
)
[4] => Array
(
[id] => 133388
[content] =>
Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor – magyar idő szerint 6-kor – kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek Romániában, ahol az ország 19 millió szavazópolgára államfőt választ a következő ötéves időszakra – írta az MTI.
A külföldön élő vagy ideiglenesen tartózkodó román állampolgárok már péntek óta voksolhatnak, és a hazai voksolás megkezdéséig mintegy negyedmillió román állampolgár szavazott külföldön.
A szavazókörök – külföldön és belföldön egyaránt – helyi idő szerint 21 órakor zárnak. Magyarországon a budapesti román nagykövetségen, a Román Kulturális Intézetben, valamint Románia gyulai és szegedi főkonzulátusán voksolhatnak a román állampolgárok.
Amennyiben a szavazólapon szereplő 14 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választás első fordulójában a névjegyzékben szereplő választók több mint felének – csaknem 9,5 millió szavazónak a – támogatását, akkor december 8-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével.
A közvélemény-kutatási eredmények szerint Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök számíthat a legtöbb szavazatra, a második helyért pedig szoros a verseny Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, George Simion, a több párt által szélsőségnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, az államfői tisztségre függetlenként pályázó Mircea Geoana volt NATO-főtitkárhelyettes, illetve Nicolae Ciuca szenátusi házelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje között.
Ukrajna alkotmánya és törvényei nem teszik lehetővé, hogy háborús időszakban elnökválasztást tartsanak, ugyanakkor vannak olyanok, akik annyira éhesek a hatalomra, hogy az országon belül akarnak harcolni – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a Legfelső Tanácsban elmondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna partnerei közül soha senki nem követelte, hogy Ukrajnában tartsanak elnökválasztást.
Ugyanakkor nálunk, Ukrajnában, vannak olyanok, akik annyira éhesek a hatalomra, hogy inkább az államon belül akarnak harcolni, mint az államért. Politikai vitákat akarnak a lövészárkokban, mint a tévéstúdiókban
– tette hozzá, megjegyezve, hogy ez káros az országra nézve.
Mint az elnök megjegyezte, Ukrajnának mindenekelőtt igazságos békére van szüksége. Ezután tarthatnak elnökválasztást az ukránok – tette hozzá. „A közös érdeket minden személyes vágynál magasabbra kell tudni helyezni” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
A hatóságok kordonokkal vették körül a Fehér Házat, a Capitoliumot és Kamala Harris alelnök rezidenciáját Washington D.C.-ben, így készülnek a november 5-i elnökválasztást követő esetleges zavargásokra.
Bár az amerikai főváros rendőrfőnöke egy sajtótájékoztatón azt mondta, eddig nem értesültek konkrét fenyegetésekről és „nincs ok aggodalomra”, úgy tűnik, hogy – a 2021. január 6-án történt zavargások után – a hatóságok mégsem bízzák a véletlenre: a Secret Service új, körülbelül 2,5 méter magas fémkerítéseket állított fel a Fehér Ház és a Pénzügyminisztérium, illetve a Lafayette tér és Kamala Harris rezidenciája köré. A Capitoliumnál „Rendőrségi vonal. Ne menjen át” feliratú táblákat tettek ki az ott elhelyezett kordonokra – idézi a The Washington Post cikkét a Telex.
A Secret Service emellett a floridai West Palm Beach-i kongresszusi központot is védi, ahol Donald Trump tartja majd eredményváróját a választások éjszakáján, nem messze a republikánus elnökjelölt mar-a-lagói rezidenciájától. Kamala Harris kampánycsapatával a washingtoni Howard Egyetemen várja majd a választás eredményeit, a washingtoni rendőrség ezért hétfő este 7 órától lezárja a környék egy részét.
„Ezek a fokozások nem egy konkrét problémára adott válaszként történnek, hanem a keddi választásokra való széles körű közbiztonsági előkészületek részét képezik” – írta vasárnapi közleményében a Secret Service.
Egyes üzletek és ingatlanok tulajdonosai a legrosszabbra készültek: őrző-védő cégeket béreltek fel, és megerősítették az utcai ablakokat és bejáratokat. A Fehér Házhoz közeli üzletek tulajdonosai bedeszkázták a kirakataikat; az üzleti szövetségek vezetői azt mondták, hogy inkább túlságosan felkészülnek, minthogy káruk származzon, ha esetleg az ominózus, január 6-i eseményekhez hasonlóra fordulnának a dolgok.
A Washington Post hozzáteszi, hogy a kerületi önkormányzati vezetők a lakossággal és vállalkozásokkal együtt hónapok óta készülnek a választások utáni időszakra, annak érdekében, hogy a tél folyamán biztonságos és védett környezetet biztosítanak a látogatók, turisták és diákok számára. Pamela A. Smith washingtoni rendőrfőnök a múlt héten azt mondta, mind a 3 300 rendőr 12 órás műszakokban fog dolgozni, a szabadságokat pedig törölték a választásokig.
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
Az EU- és NATO-tagállamban csaknem 2,4 millió választásra jogosult választópolgárnak kell döntenie a 141 fős parlamentben az előző fordulóból megmaradt 63 közvetlen mandátumról.
Az orosz Kalinyingrádi exklávéval és Belarussziával határos balti országban az október 13-i szavazás első fordulója után az ellenzéki szociáldemokraták vezetnek az Ingrida Simonyte miniszterelnök irányította jobbközép Haza Szövetsége előtt.
Kérdésessé válhat, hogy a két liberális párttal – a Liberális Mozgalommal és a Szabadság Párttal – alkotta koalíció megmarad-e a hatalomban. A két koalíciós partner közül csak az egyiknek sikerült átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt, míg a másiknak még van esélye arra, hogy képviselői mandátumokat szerezzen a második fordulóban.
A közvélemény-kutatásokban vezető szociáldemokraták célja, hogy balközép koalíciót alakítsanak két másik ellenzéki párttal. Hogy növeljék esélyeiket, bejelentették, hogy a második fordulóban egyesítik erőiket, és egymást támogatják azokban a választókerületekben, ahol egy konzervatív jelölttel kerülnek szembe.
A kampány főként bel- és szociálpolitikai kérdésekre összpontosított. Sok litvánt aggaszt a megélhetési költségek meredek emelkedése, és sokan elégedetlenek a kormány teljesítményével.
A 2,9 millió lakosú Litvániában az egykamarás parlamentnek, a seimasnak 141 tagja van. Közülük 71-et egyéni körzetekben, 70-et pedig pártlistán választanak meg négy évre.
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Több mint 26 millió amerikai adta le voksát az elnökválasztás korai szavazási időszakában. A jelek szerint Donald Trump mozgósítási stratégiája működik, a republikánus magszavazók pedig úgy tűnik, megértették a korai szavazás jelentőségét.
Eddig közel 25 millió amerikai adta le voksát az elnökválasztás korai szavazási időszakában – derül ki az NBC News által közzétett adatokból. A demokraták pillanatnyi előnye ellenére Donald Trump mozgósítási stratégiája mégis a működőképesség jeleit mutatja, az idei választási időszakban a republikánus szavazók is nagyobb arányban élnek a korai szavazás lehetőségével, mint azt tették a négy évvel ezelőtti választáson.
A 2020-as választások idején Donald Trump személyes szavazásra buzdította híveit a novemberi választás kitűzött napján. Ez a stratégia akkor nem működött, Joe Biden pedig ennek köszönhetően győzni tudott. Ezért az idei voksoláson a kommunikációban és az erőforrások tekintetében is nagyobb szerepet szánnak a korai szavazásnak.
„Csak szavazzanak – bárhogyan, ahogyan akarják” – buzdította híveit Trump egy kampányrendezvényen.
Bár az ABC News szerint a demokratáknak még van némi előnye a korai szavazáson – amivel kapcsolatban hozzáteszik: még mindig kezdeti időszakában jár –, két héttel az elnökválasztás november 5-ére kitűzött napja előtt ez a módszer mégis úgy néz ki, hogy működhet Donald Trump mozgósítása. A New York Times hétfőig 17 millió korai szavazat alapján jutott erre a következtetésre. A jelek szerint dacára annak, hogy egyes jobboldali szavazók még idegenkednek a szavazás ezen formájától, a republikánus bázis megértette Trump felhívását, és ezt a Harris-kampányhoz közeli szakemberek is kénytelenek elismerni.
„Sokkal jobb munkát végeznek [a republikánusok] a korai szavazáson való mozgósításban (…) Szerintem rájöttek arra, hogy milyen egyszerű és kényelmes a korai szavazás: gyorsabban lehet a szavazatokat összegyűjteni, és kevesebbet kell spekulálni a részvételi és szavazati arányokon a választás napján” – mondta Sam Almy, a Demokrata Párt kampánytanácsadója, aki az arizonai korai szavazatok alakulásának követéséért felelős. Arizona különös jelentőséggel bír az idei választáson, csatatérállami pozíciója mellett azért is fontos, mivel 2020-ban protesztből még Trump ellen szavaztak az államban. Idén a verseny kiélezettsége mellett azonban itt egyre magabiztosabb jobboldali támogatást tudhat maga mögött Donald Trump.
[type] => post
[excerpt] => Több mint 26 millió amerikai adta le voksát az elnökválasztás korai szavazási időszakában. A jelek szerint Donald Trump mozgósítási stratégiája működik, a republikánus magszavazók pedig úgy tűnik, megértették a korai szavazás jelentőségét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729852020
[modified] => 1729801841
)
[title] => Több mint 26 millióan voksoltak idáig a korai szavazáson az Egyesült Államokban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130463&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130463
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 130464
[image] => Array
(
[id] => 130464
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris.png
[original_lng] => 773915
[original_w] => 982
[original_h] => 488
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris-300x149.png
[width] => 300
[height] => 149
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris-768x382.png
[width] => 768
[height] => 382
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris.png
[width] => 982
[height] => 488
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris.png
[width] => 982
[height] => 488
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris.png
[width] => 982
[height] => 488
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris.png
[width] => 982
[height] => 488
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729791041:12
[_thumbnail_id] => 130464
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1979
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508369939000
[_oembed_533ecc71b77db9ccb2d5f9954cd95eab] =>
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Indulni kíván a Fehéroroszországban 2025. január 26-án esedékes elnökválasztáson Aljakszandr Lukasenka harminc éve hivatalban lévő államfő.
Ezt a fehérorosz elnök szerdán Kazanyban jelentette be a Rosszija 1 orosz televíziónak. Lukasenka a BRICS-országok csúcstalálkozójára érkezett Tatárföld fővárosába.
Aljakszandr Lukasenka 1994 óta van hatalmon, a hatodik elnöki ciklusa a végéhez közeledik. A legutóbbi választást 2020-ban tartották Fehéroroszországban. Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékát szerezte meg a voksolás első fordulójában. Az eredmények kihirdetése után az országban több hónapig nagyszabású tüntetések voltak, a résztvevők csalást emlegetve tiltakoztak.
Lukasenka idén februárban már beszélt róla, hogy újra kívánja jelöltetni magát, augusztusban azonban arra szólította fel honfitársait, hogy kezdjenek hozzászokni, hogy új elnöke lesz az országnak. Kijelentését azzal magyarázta, hogy „az életben minden előfordulhat”.
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
