Hónapok óta tartó politikai bizonytalanság után Bulgária újabb előrehozott választást tart, amelyet október végére terveznek. Ez lesz a hetedik parlamenti választás mindössze három év alatt – írja a Politico. A helyzet ráadásul az Európai Bizottságot is megbéníthatja.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke augusztus végéig kérte az uniós országokat, hogy nevezzék meg biztosjelöltjüket, de Bulgária – Belgiummal és Olaszországgal együtt – még nem véglegesítette a választását, mivel az országban a kormány megalakításáról folytatott tárgyalások elhúzódtak és megrekedtek.
Most pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy újra előrehozott választások kiírásáról döntöttek, amelyeket októberben tarthatnak meg.
Mindez megbéníthatja az Európai Bizottságot is: ha a széteső kormánykoalíció nem talál egy kompromisszumos biztosjelöltet, és meg kell várni a választások után az új kormány megalakulását, akkor az uniós végrehajtó testület sem tud működni. Az idő pedig sürget, mert szeptember közepén tartják az Európai Parlamentben a biztosaspiránsok meghallgatását, hogy októberre felállhasson az új testület.
A biztosi posztra több név is versenyben van. Bojko Boriszov volt miniszterelnök GERB pártja Jekatyerina Zaharievát javasolta, aki 2017 és 2021 között külügyminiszter volt, korábban pedig igazságügyi és regionális fejlesztési miniszteri tisztségeket töltött be. Bulgária célja, hogy Zaharieva felügyelje a regionális és kohéziós politikát, amely magában foglalja az uniós költségvetés jelentős részét kitevő Európai Regionális Fejlesztési Alap kezelését. Boriszov méltatta Zaharieva brüsszeli tapasztalatát és ismeretségét, és erős jelöltnek nevezte.
A korrupcióellenes álláspontjáról ismert liberális Mi folytatjuk a változást (PP-DB) párt Julian Popov volt környezetvédelmi és vízügyi minisztert, az Európai Klímaalapítvány közép- és kelet-európai politikai tanácsadóját jelölte. Kiril Petkov pártelnök azt reméli, hogy Popov az energiapolitikai szakértelmét kihasználva behúzhatja magának az energetikai tárcát. Egy diplomata elárulta, hogy Franciaország nem hivatalosan támogatta Bulgária pályázatát az energetikai posztra, tekintettel az ország atomenergia-párti álláspontjára. További jelöltek között szerepel Iskra Mihajlova (DPS-Peevski), az Európai Parlament Renew Europe képviselőcsoportjának korábbi alelnöke, valamint Velislava Petrova (ITN), korábbi külügyminiszter-helyettes.
Dimitar Glavcsev ideiglenes miniszterelnök minden jelöltet megfontol, és azt ígérte, hogy szombatig két nevet terjeszt von der Leyen elé. Azonban könnyen lehet, hogy a kormány többi tagja megtámadja a döntését, ami miatt végül egyik név sem felel meg az Európai Parlamentnek, vagy visszavonják a jelölésüket.
A folyamatos politikai bizonytalanság miatt a bolgárok körében egyre inkább elfogadják a tekintélyelvű kormányzást – derül ki az Alfa Research Foundation nemrégiben végzett felméréséből. Az ország az elmúlt három évben közel 260 millió eurót költött a parlamenti választásokra, beleértve az uniós választásokat is, ami még inkább aláhúzza a politikai stabilitás szükségességét.
Bulgáriában október 27-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak – jelentette be hétfőn Rumen Radev elnök, miután a politikai pártok nem tudtak megállapodni a kormánykoalícióról.
Rumen Radev elmondta, hogy kedden beiktatják hivatalába a Dimitar Glavcsev vezette ügyvezető kormányt, amely a választásokig irányítja az országot.
Rendeletet adtam ki az október 27-i előre hozott parlamenti választások megtartásáról is – mondta Radev, miután Glavcsev bemutatta ideiglenes kormányát az elnöknek. Három év alatt ez már a hetedik parlamenti választás lesz a belpolitikai válság sújtotta országban.
Bulgáriát, az Európai Unió és a NATO tagját azóta sújtják „forgóajtós kormányok”, hogy a 2020-as korrupcióellenes tüntetések megbuktatták a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt által vezetett koalíciót.
A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért–Demokratikus Erők Szövetsége (GERB–SZDSZ) koalíció, amely jelenleg a parlament legnagyobb frakciója, valamint a reformpárti Folytatjuk a Változást (PP) és a kis Van Ilyen Nép (ITN) parlamenti frakciónak egyenként nem sikerült stabil koalíciót létrehoznia a legutóbbi, június 8-i eredménytelen választásokat követően.
A júniusi voksolást a GERB és a PP pártból álló koalíció márciusi összeomlása váltotta ki. Mindkét párt EU- és piacpárti, de állandó civakodás és személyes rivalizálás sújtja őket.
Bulgáriának nagy szüksége van egy stabil kormányzati időszakra, hogy javuljon az uniós pénzek áramlása az országban, többek között az infrastruktúra javítására.
A politikai patthelyzet akadályozza az euróhoz való csatlakozásra és a schengeni térségben való teljes körű részvételre irányuló bolgár terveket is – írja az Infostart.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Rumen Radev bolgár elnök hétfőn precedenst teremtett Bulgária jelenkori történelmében, mivel nem hagyta jóvá a Gorica Grancsarova-Kozsareva miniszterelnök-jelölt által javasolt új ügyvivői kabinet megalakítását, mert annak belügyminiszterként tagja lett volna az előző kormányokban is szerepet vállaló Kalin Sztojanov is.
Az államfő hétfő délután 3 óráig adott haladékot Grancsarova-Kozsarevának, hogy mást javasoljon belügyminiszternek. A miniszterelnök-jelölt viszont kijelentette: megalapozott döntést hozott, és nem hátrál meg – írja az MTI.
Radev ezért úgy határozott: az új ügyvivői kabinet mégsem teheti le kedden a parlamenti esküt, és a következő előrehozott parlamenti választásokat sem október 20-án tartják meg, ahogy azt eredetileg tervezték, hanem valamikor később.
Az államfő felszólította a parlamentet, hogy bővítse ki azoknak a tisztségeknek a körét, amelyekből jelölni lehet valakit ideiglenes miniszterelnöknek. Jelenleg a listán
a parlament elnöke,
a központi bank elnöke vagy alelnöke,
a számvevőszék elnöke vagy alelnöke,
valamint az ombudsman vagy az ombudsman helyettese szerepel.
2020 óta tart a bizonytalanság
Bulgáriát a 2020-as korrupcióellenes tüntetések óta belpolitikai bizonytalanság sújtja. A 2023. áprilisi választásig – amely két év alatt az ötödik volt – az országot a Rumen Radev által kinevezett ügyvivő kormányok irányították.
A hatodik, júniusi előrehozott parlamenti választás azért vált szükségessé, mert márciusban összeomlott az az Európa- és piacbarát politikát folytató koalíció – a Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-SZDSZ) és a Folytatjuk a változást (PP) –, amely az előző 15 év nagy részében hatalmon volt. A GERB vezetője egyébként Bojko Boriszov, aki közismerten jó viszonyt ápol Orbán Viktorral.
Gorica Grancsarova-Kozsareva miniszterelnök-jelölt ügyvezető kormányának az lett volna a feladata, hogy megszervezze az államfő által október 20-ára kitűzött, sorrendben immár a hetedik előrehozott parlamenti választást.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Rumen Radev bolgár elnök csütörtökön aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi az országban az „LMBT-propaganda” elleni törvény hatályba lépését. A jogszabályt a parlament a múlt héten fogadta el – jelentette be az elnöki hivatal Szófiában.
A jogszabály egyebek között megtiltja, hogy az iskolákban „bátorítsák a nem hagyományos szexuális orientációt”, illetve „a biológiai nemtől való eltérést”.
A törvény éles vitákat váltott ki belföldön, külföldről pedig mások mellett az Európa Tanács emberi jogi biztosa is arra szólította fel Radevet, hogy ne írja alá, mert diszkriminatív az LMBT-közösséghez tartozókkal szemben.
A most bejelentett elnöki döntést követően a jogszabály megjelenhet a hivatalos közlönyben, és így érvénybe léphet – derül ki a közleményből.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Rumen Radev bolgár elnök csütörtökön aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi az országban az „LMBT-propaganda” elleni törvény hatályba lépését. A jogszabályt a parlament a múlt héten fogadta el – jelentette be az elnöki hivatal Szófiában.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1723820160
[modified] => 1723811431
)
[title] => Bulgáriában az elnök aláírta az LMBT-propaganda elleni törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=124159&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 124159
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 124160
[image] => Array
(
[id] => 124160
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[original_lng] => 13572
[original_w] => 626
[original_h] => 417
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[width] => 150
[height] => 100
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[width] => 626
[height] => 417
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[width] => 626
[height] => 417
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[width] => 626
[height] => 417
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[width] => 626
[height] => 417
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[width] => 626
[height] => 417
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1723800632:5
[_thumbnail_id] => 124160
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2819
[_oembed_357a52d2343f2bd9cc2cc6de3750eb36] =>
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
A bolgár parlament arról is döntést hozott, hogy mi számít nem hagyományos szexuális orientációnak. A jogvédők az LMBTQ-közösség tagjainak üldözésétől tartanak.
Betiltja az LMBTQ-propagandát az iskolákban Bulgária az ország törvényhozásának szerdai döntése szerint. A javaslatot a bolgár parlament 159 támogató szavazattal fogadta el 22 ellenében, miközben 12-en tartózkodtak a szavazáskor.
A törvény a propagandát, a hirdetést és a felbujtást tiltja meg bármely módon, legyen az közvetett vagy közvetlen az oktatási rendszerben,
valamint a nem hagyományos szexuális orientációkat és genderidentitásokat, melyek eltérnek a logikus, biológiai alaptól.
A képviselők szavaztak egy másik, a nem hagyományos szexuális orientációt definiáló javaslatról is, mely eltér a Bulgáriában általánosan elfogadott jogi tradícióktól az ellenkező nemek közötti érzelmi, romantikus, szexuális és érzéki vonzódás terén – írja az Insider Paper.
A törvény ellenzői szerint diszkriminatív
A bolgár Helsinki Bizottság a szavazás előtt arra kérte a képviselőket, hogy ne fogadják el a változtatásokat, melyek szerintük sértik az alapvető emberi jogokat, köztük azokat is, melyek szerepelnek az ország alkotmányában, az Európai Unió törvényeiben és nemzetközi szerződésekben is. A kritika szerint a törvény bizonyos elképzelések terjesztését tiltja, köztük tudományos információkét is.
A törvény ellenzői szerint ez előrevetíti az LMBTQ-közösség üldözését az iskolákban, míg mások szerint a javaslat a hátrányos megkülönböztetést ösztönzi.
A homofób gondolatok gyakran kerülnek Bulgáriában a politikai közbeszéd homlokterébe, miközben az ország három és fél év alatt immár a hetedik választásra készül. Bulgáriában nem is ismerik el a melegházasságot, és az ország a nők elleni erőszak megelőzését célzó isztambuli egyezményt sem ratifikálta, mondván, az a harmadik nem elfogadásának ágyaz meg. Hasonló törvényt 2021-ben Magyarország is elfogadott.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
A bolgár minisztertanács szerdai ülésén jóváhagyta az ország fegyveres erőinek részvételét a NATO ukrán katonák biztonsági és segítségnyújtási kiképzési missziójában (NSATU) – számolt be az Ukrajinszka Pravda nyomán az Index.
„Ezzel a döntéssel országunk egyértelműen megmutatja elkötelezettségét Ukrajna támogatása és az euroatlanti értékek fenntartása mellett, valamint megerősíti szolidaritását a szövetségeseivel a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló közös erőfeszítésekben” – olvasható a közleményben.
A bolgár kormány hozzátette, hogy az orosz invázió közelsége miatt a háború hatalmas jelentőségű számukra. Egyelőre nem közölték, hány katona vesz majd részt az NSATU-ban, azonban korábban 50 fegyverest küldtek az EU EUMAM missziójába, amely szintén az ukrán katonák képzésével foglalkozott.
A NATO július 9-án induló washingtoni csúcstalálkozóján állapodott meg arról, hogy egy új, hosszútávú küldetést indítanak Ukrajna megsegítésére, valamint növelik a jelenlétüket a támadás alatt álló országban.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
