Az ukrajnai nyelvi jogokról volt szó az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának csütörtöki ülésén Strasbourgban.
Az ülésen Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a szövetség delegációja rendkívül feszült időpontban érkezett Strasbourgba, hiszen a napokban a tetőfokára hágott a háborús feszültség Ukrajna és Oroszország között. Hozzátette viszont, hogy Ukrajnában a béke helyreállítása aligha elképzelhető a jelenlegi nyelvpolitika megváltoztatása nélkül.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Választmányi gyűlésére január 29-én került sor A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) átriumában, mely fórumhoz online csatlakozott Brenzovics László KMKSZ-elnök, valamint Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő is. A tanácskozáson megvitatták az aktuálpolitikai helyzetet, döntés született a KMKSZ közgyűléseinek menetrendjéről, valamint nyilatkozatot fogadtak el egy árnyékjelentés készítéséről.
Brenzovics László az ukrán aktuálpolitikai helyzetet ismertető beszámolójában kiemelte, meglehetősen nehéz és zavaros időket élünk, hiszen rég volt már olyan, amikor reális háborús veszély áll fenn. A háborús fenyegetettségnek Ukrajna számára rendkívül súlyos következményei vannak: a hrivnya árfolyama folyamatosan romlik, s ez a folyamat mára 5 milliárd dollár kárt okozott, az országból kivonják a tőkét, a gáz- és üzemanyagár a magasban van – mindezek az egyébként is nehéz helyzetben lévő Ukrajna számára katasztrofális gazdasági következményekkel járnak. „Ez erősíteni fogja az emigrációt, a munkanélküliséget, s az emberek életkörülményeinek romlásához fog vezetni” – mutatott rá a politikus.
A KMKSZ elnöke ugyanakkor örvendetesnek tartja azokat a tárgyalásokat, levélváltásokat – elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország között –, amelyek keresik a megoldást a kialakult helyzetre. „Az is világos, hogy a minszki megállapodás életbe léptetésén kívül jelenleg nem igazán van más terv, azonban tudjuk, hogy Ukrajna lakosságának jelentős része és az állam vezetői sem támogatják a minszki megállapodást és annak teljes körű végrehajtását” – ez furcsának tűnik, ugyanis a megállapodás értelmében Oroszország támogatná a donyecki és luhanszki területek reintegrációját Ukrajnában azzal a feltétellel, hogy ezek a területek széles önkormányzati autonóm jogokkal rendelkeznének. „Nem lesz egyszerű feladat ennek a problémahalmaznak a megoldása, azonban nincs más kiút, ha békét akarunk. Márpedig mi békét akarunk, és úgy véljük, hogy ezeknek a problémáknak a megoldása csak tárgyalásos, békés úton lehetséges. Meggyőződésünk az is, hogy kedvező módon befolyásolná a békefolyamatot, az ország stabilitását és biztonságát, ha azokat az intézkedéseket, melyek az ukrajnai kisebbségek nyelvi jogait szűkítették, megváltoztatnák, renoválnák az elvett jogokat mind a nyelvi, mind az oktatás területén” – szögezte le Brenzovics László.
A politikus tájékoztatta a választmányt a Kárpátaljai Megyei Tanács delegációjának budapesti látogatásáról: „A tárgyalások konstruktívak voltak, s arra irányultak, hogy újra megerősödjön az együttműködés a határtérségben, s azokat a nagy problémákat, amelyekkel küzdünk, próbáljuk meg a jövőben megoldani.” Ilyen probléma a Jánosiban található hulladéktároló kérdése is. A Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza EGTC) 5 millió euró támogatást nyert egy európai uniós pályázaton, mely összeget fel lehetne használni a hulladéktároló felépítésére. Ahhoz azonban, hogy az építmény megfelelő minőségű legyen, hiányzik 2–2,5 millió euró. A tanácskozáson a kárpátaljai küldöttség ígéretet kapott arra, hogy a magyar kormány kiegészíti a fennmaradt összeget.
Brenzovics László elmondta, hogy nem történt előrelépés a KMKSZ alapítványai ellen irányuló bűnvádi eljárásokban, azok továbbra is egy helyben állnak. Az abszurditást az is mutatja, hogy amikor az ország valós háborús veszélynek van kitéve, a vezetők nem tudnak összefogni, ehelyett politikai haszonszerzésre használják a zavaros helyzetet – közölte a KMKSZ elnöke.
„Minden nehézség ellenére a KMKSZ továbbra is él, működik, és tervekkel nézünk a jövő elé!” – jelentette ki Brenzovics László, reflektálva a Magyar Levente külügyminiszter-helyettessel folytatott tárgyalásokra, melyeken szóba került az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program folytatása is. Jelenleg a program során elért eredmények és negatívumok összegzésén dolgoznak, valamint egy újabb gazdaságfejlesztési terv kidolgozása van folyamatban. „Számunkra fontos, hogy a kárpátaljai magyarság által lakott területeken munkahelyeket teremtsünk” – szögezte le a Szövetség elnöke.
„A következő hetek, hónapok rendkívül feszültek lesznek mind Ukrajnában, mind az egész térségben, azonban legyünk optimisták és reménykedjünk abban, hogy ebből a válságos helyzetből pozitív kiutat fognak találni a nagyhatalmak, a közép-kelet-európai országok, és elkerül bennünket a háborús veszély. Ugyanakkor ennek a válságnak következményeképpen Ukrajna politikája is megváltozik, s azokat a döntéseket, amelyek feszültséget okoztak és okoznak, amelyek hátrányosan érintik az országban élő kisebbségeket, megváltoztatják” – húzta alá Brenzovics László.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő beszédében mozgalmasnak, változékonynak és kiszámíthatatlannak nevezte a jelenlegi helyzetet, amely nemcsak Európára, Ukrajnára, Kárpátaljára, hanem az egész világra jellemző. Rámutatott, hogy a koronavírus-járvány hatalmas károkat okozott világszerte, azonban az oltás megoldást jelent a vírus megfékezésére. Az orosz–ukrán konfliktus kapcsán a politikus elmondta, hogy az uniós parlamenti képviselők egy része „talán nem a józan ésszel gondolkozva majdhogynem ultimátumot is adna Oroszországnak, ők nem értik meg azt, hogy ezek a megnyilvánulások bizony az emberek bőrére mennek”. A Fidesz–KDNP delegációja minden fórumon azt hangsúlyozza, hogy a háborús konfliktus 2014 óta áll fenn, ezért nem kellene a már amúgy is feszült helyzetet jobban szítani, sokkal inkább a békés megoldásra kellene törekedni tárgyalásokkal diplomáciai úton.
A kisebbségvédelem ügye nehezebbé vált, ugyanis, aki felemeli a hangját az Ukrajnában élő kisebbségek mellett, azt a vádat kapja, hogy Oroszország kezére játszik. Bocskor Andrea ugyanakkor elmondta, hogy vannak olyan fórumok, melyeken napirenden tudják tartani a kisebbségek kérdését, s beszámolhatnak a kárpátaljai magyarság helyzetéről is.
Az április 3-ára kitűzött magyarországi országgyűlési választások kapcsán a politikus hangsúlyozta a Kárpát-medencei magyarság összefogásának jelentőségét, s mindenkit arra biztatott, hogy akinek módjában áll, éljen szavazati jogával és vegyen részt a választásokon.
Bocskor Andrea felszólalásának végén kifejezte nagyrabecsülését a KMKSZ-nek és minden tagjának, akik a nehéz körülményekben is kitartanak a Szövetség, a szülőföld, a magyar identitás és az elvek mellett. Végül Schmitt Pál egykori köztársasági elnök szavait idézve kiemelte: „Kárpátalja sokunk számára nem külügy, nem belügy, hanem szívügy.”
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke ezután ismertette a 2022. évi közgyűlések menetrendjét, majd a Választmány döntött a Szövetség alapszervezeti és középszintű szervezeteinek közgyűléseiről. A KMKSZ közgyűlését március 26-ára jelölték ki, az aktuális járványügyi szabályokhoz igazodva.
Ezt követően Vida László ungvári magyar első beosztott konzul szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében emlékeztetett: „Magyarország őszintén elkötelezett a jószomszédi kapcsolatok erősítése mellett. Ezt mutatják az évek óta Ukrajnának nyújtott humanitárius és egyéb támogatások, amelyek nemzetiségi hovatartozás nélkül szolgálják a Kárpátalján és a Kárpátokon túl élő embereket.” Utalva a járvány elleni védekezés időszakában nyújtott segítségre a diplomata kiemelte: a nagy lezárások idején egy időszakban Magyarország maradt az egyetlen ország, amelyik biztosította Ukrajnából az EU-ba beutazók számára a tranzitlehetőséget; több mint 20 ezer magyar és nem magyar kárpátaljai lakos vett fel térítésmentesen védőoltást a határ magyar oldalán; s a magyar állam az elmúlt évben összesen 120 lélegeztetőgépet adományozott ukrajnai kórházaknak, ezeknek többsége nem kárpátaljai intézmény. „Magyarország a jövőben is segíteni fog Ukrajnának, egyidejűleg azonban elvárja, hogy Ukrajna is tartsa tiszteletben és biztosítsa a magyar kisebbség szerzett jogait, az anyanyelv használatához, a nemzeti önazonosság megőrzéséhez fűződő jogokat” – szögezte le.
A konzul átfogó tájékoztatást adott a 2022. április 3-i magyarországi országgyűlési választás és népszavazás gyakorlati tudnivalóiról, illetve válaszolt a választmány felől érkezett kérdésekre is. A szavazás menetéről szóló tájékoztatókhoz mindenki hozzáférhet Magyarország Ungvári Főkonzulátusának és Beregszászi Konzulátusának honlapján.
Molnár László kulturális titkár az előző évekhez hasonlóan felvázolta a KMKSZ idei rendezvényeit, melyeket a jelenlévők egyhangúlag elfogadtak.
Az ülés végén a választmány nyilatkozatot fogadott el, amelyet Darcsi Karolina politikai és kommunikációs titkár olvasott fel. A dokumentum szerint az ukrán illetékes szervek által közzétett, a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről ukrajnai végrehajtásával kapcsolatos ötödik időszakos jelentés számos pontatlanságot és a tényeknek nem megfelelő elemet tartalmaz. Ebből adódóan a KMKSZ a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek, illetve szakértők bevonásával árnyékjelentést készít, melyet közzétesz, illetve megküld az Európa Tanács illetékes szerveinek.
Brenzovics László zárszavában köszönetet mondott mindazoknak, akik képviselik a magyar ügyet Kárpátalján. A következő hetekben sok dolog el fog dőlni, s a viharfelhők eloszlanak felőlünk, s egy pozitív kibontakozási folyamat indul el – fogalmazott.
17 éve, hogy Gyurcsány Ferenc és az általa vezetett baloldal aljas kampányt indított a külhoni magyar nemzetrészek ellen, és elárulta a határon túli magyarokat, mondja Brenzovics László, a KMKSZ elnöke.
2004. december 5-én Magyarországon népszavazást tartottak arról, hogy a külhoni magyarok egyszerűsített eljárással kaphassanak magyar állampolgárságot. A Fidesz kiállt a határon túli magyarok mellett, viszont az akkor regnáló Gyurcsány-kormány „hazugságkampánya” azzal riogatta az anyaországiakat, hogy ha állampolgárságot kapnak a külhoni magyarok, százezrek települnének át, ami sok milliárd forintos terhet jelentene az ország számára.
A KMKSZ elnöke, Brenzovics László szerint bár egyes politikusok ellentéteket szítanak, a kárpátaljai magyarok és ukránok békében élnek egymással.
A magyar kormány támogatása nélkül a kárpátaljai magyarok magukra lennének utalva, hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikussal a kárpátaljai magyarok ellen irányuló, egyre súlyosbodó politikai támadásokról és arról is beszélgett a Magyar Hírlap, hogy Brüsszel szemet huny az EU-hoz csatlakozni kívánó országban történő jogsértések felett.
– Mutatkoznak-e már az ukrán nyelvtörvény káros kihatásai a magyar kisebbség mindennapjaiban, és ha igen, legfőképp hogyan?
– Természetesen mutatkoznak. Már hatályos a nyelvtörvénynek az a része, amely például a szolgáltatói szférára vonatkozik, ahol elő van írva, hogy kifejezetten csak az államnyelven lehet az ügyfeleket kiszolgálni, de ugyanez várható az egészségügytől kezdve minden más területen is. Már arra is láthattunk példát, hogy Tarasz Kreminy nyelvvédelmi ombudsmannál feljelentettek kárpátaljai magyar óvodákat és iskolákat azért, mert a közösségi oldalon magyar nyelven köszöntötték a pedagógusokat és a gyermekeket. Mindenképp megoldást kellene találni erre a kérdésre is.
– Érezhető-e félelem a magyar ajkúak között az ukrán nacionalizmus kihágásai miatt?
– A nacionalista, sőt fogalmazhatnánk inkább úgy, hogy soviniszta megnyilvánulások az elmúlt esztendőkben szinte mindennapossá váltak. Gondoljunk csak a kárpátaljai nacionalista szervezetek 2016. március 13-i felvonulására, amikor azt üvöltözték Ungvár utcáin, hogy kést a magyarba. Vagy az egy évvel későbbi szélsőjobboldali erődemonstrációra, amikor Beregszász utcáin füstgránátokat robbantottak, és terepszínű ruhában masíroztak.
De még sorolhatnánk… A Kárpátalján békésen élő magyar közösségre az ilyen akciók negatívan hatottak és hatnak. Legutóbb például a Ternopol Megyei Tanács elnöke uszított a magyarok ellen egy országos tévécsatorna élő adásában, aki azt találta mondani, hogy a magyar–orosz gázszerződés miatt keményen neki kell menni a kárpátaljai magyar kisebbségnek. Az ügyben a szövetségünk feljelentést tett, hiszen megengedhetetlennek tartjuk, hogy egy közösség ellen bárki nyilvánosan uszítson. Ugyanolyan állampolgárai vagyunk Ukrajnának, mint bárki más.
– Megváltozott-e a viszony az átlag ukrán polgár és a velük együtt élő kárpátaljai magyarok között a kormányaink között kialakult ellentétek következtében?
– Kárpátaljára mindig is a békés egymás mellett élés volt a jellemző. A magyarság elleni provokációk, nacionalista kirohanások nem ezen a vidéken fogalmazódnak meg, hanem Belső-Ukrajnában, illetve Kijevben. A nemzetiségi béke tehát nem bomlott meg, itt ugyanis az emberek egymásra vannak utalva.
– Gondolja, hogy a magyarok az ukrán nyelvtörvénynek, amely elsősorban az orosz kisebbség ellen jöttek létre, csak véletlen elszenvedői, vagy ezek a rendelkezések célzottan a magyar kisebbség ellen is irányulnak?
– A nyelvi kérdés elsősorban az ukrán–orosz konfliktusból ered, a kárpátaljai magyarság viszont valamennyi Ukrajnában élő kisebbséggel együtt elszenvedője ennek. Fontos lenne megoldást találni erre a kérdésre, hiszen Ukrajna egy soknemzetiségű ország, így valamennyi kisebbség igényeit európai módon kellene kezelni – a kárpátaljai magyarságot is beleértve. Az itteni magyarság jogainak ügyét pedig nem az orosz–ukrán konfliktuson keresztül kellene nézni, mint ahogyan azt Kijev teszi, sokszor ott is ellenséget látva, ahol nincs.
– Az EU vezetése hajlandó feláldozni a kárpátaljai magyarok jogait és biztonságát és hizlalni az ukrán nacionalizmust azért, hogy megtartsák Ukrajnát ütközőzónának maguk és Oroszország között?
– Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, mindössze társult országa, amely kijelentette csatlakozási szándékát. Viszont ha egy elitklubnak valaki a tagja szeretne lenni, akkor illene annak szabályait betartani, illetve betartatni. Nem lenne szabad kettős mércét alkalmazni, mint ahogy ezt most teszik. Jelenleg az uniónak sokkal fontosabb az LMBTQ- és a hasonló közösségek felkarolása, mint a nemzeti kisebbségek támogatása. Az „egység a sokféleségben” alapelvet az ukrajnai nemzeti kisebbségekre nem vonatkoztatják.
– Hogyan értékelné a magyar kormány eddigi külföldön tanúsított kiállását a kárpátaljai magyarság érdekében?
– Hálásak vagyunk, és köszönettel tartozunk Magyarország nemzeti kormányának ezért a következetes kiállásért, amit az elmúlt években a kárpátaljai magyarságért, jogaink megvédése érdekében tett. Fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi színtéren is folyamatosan napirenden tartják az ügyet. Ezen támogatás nélkül teljesen magunkra lennénk utalva.
– A kormánypártokon kívül kaptak-e eddig helyben vagy akár nemzetközileg bárminemű támogatást a többi magyar párttól?
– A jogfosztó ukrán oktatási törvény négy évvel ezelőtti megszavazása után az Országgyűlés ötpárti felszólítást küldött Kijevbe. Akkor a magyar parlamenti pártok elfogadhatatlannak tartották a jogfosztó ukrán jogszabályt, és közösen szólították fel Petro Porosenko ukrán államfőt, hogy ne írja alá, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak. Amit azonban sajnálattal tapasztalunk, az az, hogy a magyarországi választási kampány fokozódásával egyes ellenzéki pártoknál ismét előkerült a külhoni magyar kártya.
– Felvették-e már a szomszédi kapcsolatot a nemrég alakult Szövetség felvidéki párttal?
– Természetesen igen. Elsők között gratuláltunk, illetve jómagam is részt vettem a legutóbbi közgyűlésükön. Gratulálunk felvidéki barátainknak az összefogáshoz, és sok sikert kívánunk számukra a jövőben a felvidéki magyarság érdekében kifejtett tevékenységükhöz!
Hatodik alkalommal tartottak Kárpátalja napot Brüsszelben. A rendezvényen, melynek fővédnöke Bocskor Andrea kárpátaljai fideszes EP-képviselő volt, Ukrajna európai integrációs lehetőségeiről, valamint az ottani magyarság helyzetéről esett szó. Az eseményen Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője arról beszélt, hogy Európa érdekelt abban, hogy legnagyobb szomszédja, Ukrajna egy stabil ország legyen, ahol betartják az emberi jogokat.
Hatodik alkalommal tartanak ma Kárpátalja napot a brüsszeli Balassi Intézetben. A rendezvényen ma este Bocskor Andrea kárpátaljai származású fideszes EP-képviselő, Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos, valamint Brenzovics László, a KMKSZ elnöke fog beszélni Ukrajna európai integrációs lehetőségeiről, valamint az helyi magyarság helyzetéről.
De, szót ejtenek majd azokról az ukrajnai reformokról is, amelyek hátrányosan érintik a kárpátaljai magyar közösséget, illetve, hogy mit tehet az EU a kisebbségvédelem terén egy társult országban. A vendégek emellett az est folyamán megtekinthetik majd a Sodró Együttes prózai zenés előadását is, amely a kisebbségi létérzésről szól.
„Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak” – Kós Károly 1921-ben megfogalmazott szavainak jegyében tartotta meg XXXII. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) október 9-én Beregszászban. A közgyűlés egyöntetű szavazással megerősítette elnöki pozíciójában Brenzovics Lászlót, aki sajnálaton módon még most sem tud biztonságban hazatérni.
„A KMKSZ Ukrajna legrégebbi érdekvédelmi szervezete, amely egyben első a Kárpát-medencében, megtörhetetlen és legyőzhetetlen” – jelentette ki elnöki beszámolójának elején Brenzovics László, aki visszatekintett az Ukrajna függetlenné válása óta eltelt harminc évre, s azokra az eseményekre, amelyek befolyással voltak a kárpátaljai magyarság jelenére és jövőjére. Ukrajna nem tartja be a nemzetközi és bilaterális egyezményekben foglaltakat az országban élő nemzeti kisebbségeket illetően, s az ukrán–magyar kapcsolatokban eddig nem tapasztalható javulás. Az elmúlt években elfogadott oktatási és nyelvtörvény rendkívül hátrányosan érintik a kárpátaljai magyarságot, emellett a folyamatos magyarellenes megnyilvánulások sem csillapodtak. „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség minden nehézség ellenére él és dolgozik” – szögezte le a KMKSZ elnöke.
Az elmúlt évet összegző beszámolójában Brenzovics László kiemelte, hogy a koronavírus-járvány idején a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány gyűjtési akciójának eredményeként számos kórházat, egészségügyi központot, oktatási intézményt segítettek a vírus leküzdéséhez szükséges felszereléssel, s a KMKSZ szervezte meg a magyar–ukrán határátkelőhelyeken az oltást is, melynek köszönhetően több mint 20 ezer kárpátaljai jutott Covid–19 elleni vakcinához.
A kárpátaljai magyar politikus ismertette a KMKSZ szilárd véleményét: „A KMKSZ Ukrajna Alkotmányának, az ukrán–magyar alapszerződésnek megfelelően továbbra is úgy véli, hogy joga van az anyanyelven történő oktatáshoz és a szabad nyelvhasználathoz az élet minden területén. Azt, hogy mi ezekről a jogainkról lemondjunk, nem várhatják el tőlünk. Jogaink mellett továbbra is kiállunk!” – hangsúlyozta Brenzovics László.
A KMKSZ tavalyi tisztújító gyűlésén újabb három évre választotta a szervezet elnökévé Brenzovics Lászlót, aki az elmúlt év vége óta kénytelen külföldről irányítani a munkát. Ebből adódóan beszédének végén arra kérte a közgyűlést, hogy bocsássák bizalmi szavazásra a kérdést: betöltse-e a továbbiakban is az elnöki posztot, s legjobb tudása szerint tovább folytassa munkáját vagy sem? A KMKSZ közgyűlése egyöntetű szavazással megerősítette Brenzovics Lászlót elnöki pozíciójában.
„Örömmel tölt el, hogy az erős ellenszél ellenére a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség több mint harminc éve állja a csatákat és elvei mentén képviseli a kárpátaljai magyarok érdekeit, védi a jogaikat. Ez a küzdelem egy nemes küzdelem, amit érdemes folytatni” – szögezte le online köszöntőjében a kárpátaljai magyarság aktuális helyzetét az európai fórumokon mindig közvetítő Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, aki – mint fogalmazott – bízik abban, hogy a nehézségek azt fogják eredményezni, hogy a KMKSZ megerősödve kerül ki ebből a helyzetből. Kiemelte, hogy a küzdelemben a KMKSZ nincs egyedül, hiszen az anyaország és a Kárpát-medence magyar szervezetei mind mellettünk állnak, s ők is szorgalmazzák a minket ért sérelmek jóvátételét.
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: a KMKSZ tevékenysége pozitív irányba tereli a Beregszászi kistérség sikerességét és jövőbeli perspektíváját is. „Roppant fontos az a minden egyes hétköznapon és az ünnepekben is sugárzott energia, amellyel a közösségünk összetartására késztet és szólít fel minket” – szögezte le a polgármester.
A köszöntőket követően a közgyűlés meghallgatta és elfogadta a mandátumvizsgáló, az ellenőrző, valamint a fegyelmi bizottságok jelentéseit. Megemlékeztek az elmúlt évben elhunyt tagtársakról és köszöntötték az új alapszervezeti elnököket.
Barta József, a KMKSZ alelnöke az elmúlt időszak önkormányzati munkájáról tájékoztatta az küldötteket. Az új adminisztratív rendszerben, új választási törvény alapján sorra kerülő tavaly októberi önkormányzati választások eredményeit értékelve kiemelte: az érvényes szavazatok 11,5%-át megszerezve a megyei tanácsban a KMKSZ-lista történelmi sikert ért el, ugyanis a 64 fős tanácsba 8 képviselőt delegálhatott a párt, s a KMKSZ-frakció a legösszetartóbb, legmegbízhatóbb a hét másik bejutott frakció közül. A KMKSZ-frakció az új összehívású tanács megalakulása után ellenzékbe került, azonban hamar kiderült, hogy a koalíció nem működőképes, így Kijev felszólítására új jött létre, melynek ezúttal része lett a KMKSZ is. „Mi azonban feltételeket szabtunk és elvárásokat, amiért cserébe hajlandóak vagyunk felelősséget vállalni azokért a döntésekért, amelyek a megyében születnek” – hangsúlyozta Barta József.
Ami a járási tanácsokat illeti: a hatból két járási tanácsba indított jelölteket a párt. Az Ungvári Járási Tanácsba 6, míg a beregszásziba 15 képviselő jutott be. A 64 kistérségi tanácsból 19-ben vannak jelen a KMKSZ képviselői. Miközben Kárpátalja lakosságának 1/8-át képezik a magyarok, a kistérségi tanácsok 1/3-ában jelen van a KMKSZ – szögezte le a Szövetség alelnöke.
A kistérségek több-kevesebb problémával küzdenek, melyek közül a legnagyobbak közé tartozik a pénz- és káderhiány. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által az oktatási dolgozók pályázataira átutalt támogatások után kifizetett adóból a kistérségek összesen 13,5 millió hrivnya pluszbevételhez jutottak – hívta fel a figyelmet Barta József reflektálva a vádakra, melyek szerint a KMKSZ alapítványai anyagi kárt okoznak Ukrajnának.
Felszólalásának végén azzal a kéréssel fordult a küldöttekhez, hogy fogadják el azt az Ukrajna főügyészének és Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) elnökének címzett beadványt, amelyben arra kérik az illetékeseket, szolgáljanak információval arról, hogy a napokban napvilágot látott hírben – mely szerint az SZBU munkatársai bűnözőket lepleztek le és akadályoztak meg terveik végrehajtásában, melyek között szerepelt egy Kárpátalján működő főkonzulátus felgyújtása vagy felrobbantása, illetve egy társadalmi aktivista meggyilkolása – melyik kárpátaljai főkonzulátusról és milyen szervezet aktivistájáról van szó. A közgyűlés egyhangúlag támogatta a beadvány megküldését az illetékeseknek.
Az önkormányzatok munkája kapcsán felszólalt Rezes József, a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) ügyvezető igazgatója is, aki a KHÖT tevékenységéről, eddigi programjairól, jövőbeli terveiről, a folyamatban lévő közbeszerzési pályáztatásokkal, költségvetési tervezéssel, földügyekkel kapcsolatos képzésekről számolt be.
A gyűlésen Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke beszámolt az Ungvári járásban tapasztalható sikeres választási szereplésről, továbbá hangsúlyozta a nők politikai-közéleti szerepvállalásának fontosságát, egyúttal indítványozta egy női tagozat megalakulását a KMKSZ-en belül.
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke a tömb-magyarság támogatásának fontosságát emelte ki hozzászólásában.
„Csak következetes, a kárpátaljai magyarok érdekei mellett mindig kiálló politikával tudunk előre jutni. […] Hogy most itt vagyunk és ilyen eredményeket értünk el, az annak köszönhető, hogy ez a szervezet rendelkezett minden kérdésben saját véleménnyel, megalapozott, itthonról látható állásponttal, amit következetesen képviselt, s mindig fel tudta ismerni azt a történelmi pillanatot, amelynek eredményeként ezt meg lehet valósítani” – jelentette ki beszédében Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke emlékeztetve arra, hogy így jöhetett létre számos olyan intézményrendszer is, amely a megmaradásunkat segítette. „Mi, kárpátaljai magyarok, a KMPSZ mint szakmai szervezet, a KMKSZ mint politikai szervezet, továbbra is úgy tartjuk, hogy jelentős politikai síkon hozott döntések alapján jogokat vontak el tőlünk ahhoz képest is, ahogyan a Szovjetunióban használhattuk anyanyelvünket az oktatásban. Kitartunk amellett, hogy ragaszkodunk az anyanyelvű oktatás jogához, s ezt a jogot szeretnénk visszakapni!” – jelentette ki a KMPSZ elnöke.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója elmondta, az Alapítvány idén ezidáig közel 39 ezer pályázatot fogadott be, melyekből két kategória pályázatai már kifizetésre kerültek.
A kongresszus megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját, majd egy megüresedett választmányi helyre új tagot választott.
Ezt követően KMKSZ Hűségdíjat adtak át Bák Ferencnek, aki 2001-től a KMKSZ Fancsikai Alapszervezetének elnöke, 2017-től a Választmány tagja, id. Molnár Lászlónak, aki 2001-től tölti be a Benei Alapszervezet elnöki pozícióját, emellett 2005–2008 között a KMKSZ Választmányának tagja volt, valamint Fábián Istvánnak, aki 1999-től tagja a Választmánynak.
Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára felolvasta a KMKSZ XXXII. közgyűlésének nyilatkozatát, amelyet azután a küldöttek egyhangúlag elfogadtak.
A kongresszus végén Brenzovics László gratulált a díjazottaknak, majd megköszönte a bizalmat, s köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt 32 évben és a jelenlegi nehéz időszakban is kiállnak a kárpátaljai magyarság jogaiért. A KMKSZ-elnök kiemelte: „A hozzászólásokból kiderült, hogy a KMKSZ él és működik, ugyanakkor a helyzet rendkívül nehéz. A történelem folyamán mind a kárpátaljai magyarság, mind az összmagyarság volt már olyan helyzetekben, amikor az az állam, amelyben élniük kell, erőszakos asszimilációhoz folyamodik. […] Mint ahogyan húsz év alatt nem lettünk csehvé, s negyven év alatt nem lettünk orosszá, úgy valószínűleg ukránná sem leszünk, hiszen a kárpátaljai magyarság szilárdan őrzi nemzeti identitását. Küzdjünk tovább, ne adjuk fel jogainkat! Éljen a magyar szabadság, hajrá KMKSZ!”
A világjárvány miatti rendkívüli helyzettel dacolva sikeresen szervezte meg az elmúlt hét második felében 65. kongresszusát az európai őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvcsoportok védelmét és érdekképviseletét ellátó FUEN (Federal Union of European Nationalities, magyarul: Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) az olaszországi Triesztben. Az eseményen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is.
A FUEN Európa legnagyobb kisebbségi ernyőszervezete, amely 107 tagszervezetet tömörít 35 államból, s amelynek 1993 óta tagja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is.
Brenzovics László elmondta, a közgyűlésen lehetősége volt beszámolni az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság helyzetéről, a kárpátaljai magyarságot érintő problémákról. „A közgyűlés nagyon sajnálatosnak tartotta azt, hogy Európában a nemzeti kisebbségek problematikája mintha háttérbe szorulna” – fejtette ki a KMKSZ elnöke, reflektálva a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezésre, melyet annak ellenére, hogy azt az Európai Parlament többsége, az Európai Bíróság, valamint több mint egymillió európai uniós állampolgár is támogatott, azt az Európai Bizottság azonban elutasította.
„Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a kisebbségi, a nyelvi és az oktatási kérdések az európai közvélemény figyelmébe kerüljenek” – szögezte le Brenzovics László, hozzátéve: a FUEN tagszervezetei „valamennyien kiállnak amellett, hogy a kisebbségi jogok az emberi jogok részét képezik, s bízunk benne, hogy előbb-utóbb Európa ezzel a kérdéskörrel a megfelelő szinten fog foglalkozni”.
The US Congress has approved a bill to extend the funding of the country's government for 45 days (until November 17) without providing aid to Ukraine, according to the vote broadcast on the website of the upper house of the Congress:https://t.co/KxqKAGmlCdpic.twitter.com/7q38pU3TMi
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytatott Orosz Ildikóval, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökével, valamint Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével. A találkozón megvitatták a kárpátaljai magyarság aktuális problémáit. A hírt a miniszterelnök-helyettes Facebook-oldalán olvashatjuk.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo