Október 12-13-án került megrendezésre a konfliktusmegelőzésnek és a kisebbségek jogvédelmének szentelt Európai Regionális Fórum negyedik ülésszaka. A rendezvényen Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében Dr. Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense hívták fel a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, továbbá ajánlásokat fogalmaztak meg Ukrajna, az Európai Bizottság és az Európai Parlament felé a diszkriminatív helyzet javítása érdekében.
Bocskor Andrea az eseményen beszámolt a 2017-től a kárpátaljai magyarságot ért szisztematikus jogsértésekről: az oktatási törvényről, mely drasztikusan szűkíti az országban élő kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát és a 2019-ben elfogadott új nyelvtörvényről, mely a magánélet és a hitélet kivételével minden területen előírja az államnyelv kötelező használatát. Felhívta a figyelmet az idén elfogadott Ukrajna őshonos népeiről szóló törvényre, amely kizárta a több mint ezer éve ott élő kárpátaljai magyar közösséget abból a jogi kategóriából, hogy őshonosnak tekintsék Ukrajnában, mivel rendelkezik anyaországgal.
„A készülő új kisebbségi törvénnyel kapcsolatban kiemeltem azt az elfogadhatatlan dolgot, hogy az ukrán törvényhozók a „kisebbség” terminológiát „közösségre” cserélnék, ezzel próbálják meg elkerülni Ukrajna nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásait. Kiemelten fontosnak tartottam, hogy a Fórum résztvevői információt kapjanak azokról a politikai üldöztetésekről, fenyegetésekről, és megbélyegzésről, amelyek a kisebbségek politikai vezetőit és képviselőit érik, például a Mirotvorec oldalon történő megjelenítéssel. Továbbá felhívtam a figyelmet a Ternopili Megyei Tanács elnökének a televíziós felhívására, mely szerint az Ukrajnában élő magyarokat kell nyomás alá helyzeni a magyar–orosz gázszállítási megállapodás miatt. Ukrajnának el kell kerülnie a kisebbségek ellen gyűlöletet szító média, szervezetek és személyek támogatását, mivel működésük ellenségeskedéshez és agresszióhoz vezethet, és árnyékot vethet az ország jószomszédi kapcsolataira is” – hangsúlyozta Bocskor Andrea.
Váradi Natália, a KMKSZ képviseletében a kárpátaljai magyarok oktatási törvénnyel kapcsolatos aggodalmait részletezte. Kiemelte, hogy pedagógiai szempontból a tudás megszerzése és átadása anyanyelven a leghatékonyabb, különben a tanulók nem lesznek mesterei az adott tantárgynak vagy az ukrán nyelvnek. Kiemelte: a magyar kisebbség jogosan kéri az ukrán kormánytól, hogy az iskolai tantárgyakat anyanyelven, míg az ukrán nyelvet az ukrán órákon kell tanítani olyan követelmények, módszerek és eszközök alapján, amelyek hatékony kompetenciaalapú oktatást biztosítanak és megfelelnek az európai szabványoknak. Hangsúlyozta: nem tudják elfogadni azt a 2023-ban hatályba lépő rendelkezést, amely az ukránul oktatandó tantárgyak százalékos arányára vonatkozóan erőszakkal korlátozza az anyanyelvi oktatást. A korlátozások, és az államnyelvre vonatkozó törvény megszünteti a magyar anyanyelvű iskolákat, és diszriminatív módon négy kategóriába sorolja az országban élő kisebbségeket a nyelvoktatási jogok tekintetében, amit eddig soha nem tapasztalt a régióban élő magyarság. Ezért arra kérte a nemzetközi és uniós intézményeket és szervezeteket, hogy támogassák a kárpátaljai magyar kisebbséget, és segítsenek megoldásokat találni az őket érintő jogszűkítő problémákra.
Bocskor Andrea kiemelte: „Az általam beterjesztett ajánlásokban azt kértem az ukrán hatóságoktól, hogy ismerjék el a kárpátaljai magyarokat őshonos népként a vonatkozó jogszabályokban, és biztosítsák ugyanazokat a jogokat, mint a többi őshonos kisebbségnek, mégpedig, hogy a középiskola végéig anyanyelven tanulhassanak. Vonják vissza az oktatási törvény 7. cikkét, és helyezzék vissza a korábbi oktatási nyelvhasználati jogokat. Vonják be a nemzeti kisebbségi szervezetek képviselőit a kisebbségeket érintő jogszabályok és törvények kidolgozásába, lehetőséget biztosítva számukra, hogy aktívan részt vegyenek a jogalkotási és politikai folyamatokban. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság felé intézett ajánlásaimban azt kértem, hogy folyamatosan szerepeljen napirenden az ukrán partnerekkel folytatott kétoldalú kapcsolatok során a megkülönböztetésmentesség és a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása.”
Háttér: Az Európai Regionális Fórum az ENSZ kisebbségi ügyekért felelős különleges jelentéstevője Dr. Fernand de Varennes összehívására és a Tom Lantos intézet szervezésében került megrendezésre. A Fórum az államok, az ENSZ és a regionális szervezetek, a civil társadalmi csoportok és a kisebbségek mintegy 200 képviselőjét hozta össze, akiknek többek között a rendezvény négy tematikus paneljének egyikén volt lehetőségük felszólalni.
Hatodik alkalommal tartanak ma Kárpátalja napot a brüsszeli Balassi Intézetben. A rendezvényen ma este Bocskor Andrea kárpátaljai származású fideszes EP-képviselő, Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos, valamint Brenzovics László, a KMKSZ elnöke fog beszélni Ukrajna európai integrációs lehetőségeiről, valamint az helyi magyarság helyzetéről.
De, szót ejtenek majd azokról az ukrajnai reformokról is, amelyek hátrányosan érintik a kárpátaljai magyar közösséget, illetve, hogy mit tehet az EU a kisebbségvédelem terén egy társult országban. A vendégek emellett az est folyamán megtekinthetik majd a Sodró Együttes prózai zenés előadását is, amely a kisebbségi létérzésről szól.
„Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak” – Kós Károly 1921-ben megfogalmazott szavainak jegyében tartotta meg XXXII. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) október 9-én Beregszászban. A közgyűlés egyöntetű szavazással megerősítette elnöki pozíciójában Brenzovics Lászlót, aki sajnálaton módon még most sem tud biztonságban hazatérni.
„A KMKSZ Ukrajna legrégebbi érdekvédelmi szervezete, amely egyben első a Kárpát-medencében, megtörhetetlen és legyőzhetetlen” – jelentette ki elnöki beszámolójának elején Brenzovics László, aki visszatekintett az Ukrajna függetlenné válása óta eltelt harminc évre, s azokra az eseményekre, amelyek befolyással voltak a kárpátaljai magyarság jelenére és jövőjére. Ukrajna nem tartja be a nemzetközi és bilaterális egyezményekben foglaltakat az országban élő nemzeti kisebbségeket illetően, s az ukrán–magyar kapcsolatokban eddig nem tapasztalható javulás. Az elmúlt években elfogadott oktatási és nyelvtörvény rendkívül hátrányosan érintik a kárpátaljai magyarságot, emellett a folyamatos magyarellenes megnyilvánulások sem csillapodtak. „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség minden nehézség ellenére él és dolgozik” – szögezte le a KMKSZ elnöke.
Az elmúlt évet összegző beszámolójában Brenzovics László kiemelte, hogy a koronavírus-járvány idején a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány gyűjtési akciójának eredményeként számos kórházat, egészségügyi központot, oktatási intézményt segítettek a vírus leküzdéséhez szükséges felszereléssel, s a KMKSZ szervezte meg a magyar–ukrán határátkelőhelyeken az oltást is, melynek köszönhetően több mint 20 ezer kárpátaljai jutott Covid–19 elleni vakcinához.
A kárpátaljai magyar politikus ismertette a KMKSZ szilárd véleményét: „A KMKSZ Ukrajna Alkotmányának, az ukrán–magyar alapszerződésnek megfelelően továbbra is úgy véli, hogy joga van az anyanyelven történő oktatáshoz és a szabad nyelvhasználathoz az élet minden területén. Azt, hogy mi ezekről a jogainkról lemondjunk, nem várhatják el tőlünk. Jogaink mellett továbbra is kiállunk!” – hangsúlyozta Brenzovics László.
A KMKSZ tavalyi tisztújító gyűlésén újabb három évre választotta a szervezet elnökévé Brenzovics Lászlót, aki az elmúlt év vége óta kénytelen külföldről irányítani a munkát. Ebből adódóan beszédének végén arra kérte a közgyűlést, hogy bocsássák bizalmi szavazásra a kérdést: betöltse-e a továbbiakban is az elnöki posztot, s legjobb tudása szerint tovább folytassa munkáját vagy sem? A KMKSZ közgyűlése egyöntetű szavazással megerősítette Brenzovics Lászlót elnöki pozíciójában.
„Örömmel tölt el, hogy az erős ellenszél ellenére a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség több mint harminc éve állja a csatákat és elvei mentén képviseli a kárpátaljai magyarok érdekeit, védi a jogaikat. Ez a küzdelem egy nemes küzdelem, amit érdemes folytatni” – szögezte le online köszöntőjében a kárpátaljai magyarság aktuális helyzetét az európai fórumokon mindig közvetítő Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, aki – mint fogalmazott – bízik abban, hogy a nehézségek azt fogják eredményezni, hogy a KMKSZ megerősödve kerül ki ebből a helyzetből. Kiemelte, hogy a küzdelemben a KMKSZ nincs egyedül, hiszen az anyaország és a Kárpát-medence magyar szervezetei mind mellettünk állnak, s ők is szorgalmazzák a minket ért sérelmek jóvátételét.
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: a KMKSZ tevékenysége pozitív irányba tereli a Beregszászi kistérség sikerességét és jövőbeli perspektíváját is. „Roppant fontos az a minden egyes hétköznapon és az ünnepekben is sugárzott energia, amellyel a közösségünk összetartására késztet és szólít fel minket” – szögezte le a polgármester.
A köszöntőket követően a közgyűlés meghallgatta és elfogadta a mandátumvizsgáló, az ellenőrző, valamint a fegyelmi bizottságok jelentéseit. Megemlékeztek az elmúlt évben elhunyt tagtársakról és köszöntötték az új alapszervezeti elnököket.
Barta József, a KMKSZ alelnöke az elmúlt időszak önkormányzati munkájáról tájékoztatta az küldötteket. Az új adminisztratív rendszerben, új választási törvény alapján sorra kerülő tavaly októberi önkormányzati választások eredményeit értékelve kiemelte: az érvényes szavazatok 11,5%-át megszerezve a megyei tanácsban a KMKSZ-lista történelmi sikert ért el, ugyanis a 64 fős tanácsba 8 képviselőt delegálhatott a párt, s a KMKSZ-frakció a legösszetartóbb, legmegbízhatóbb a hét másik bejutott frakció közül. A KMKSZ-frakció az új összehívású tanács megalakulása után ellenzékbe került, azonban hamar kiderült, hogy a koalíció nem működőképes, így Kijev felszólítására új jött létre, melynek ezúttal része lett a KMKSZ is. „Mi azonban feltételeket szabtunk és elvárásokat, amiért cserébe hajlandóak vagyunk felelősséget vállalni azokért a döntésekért, amelyek a megyében születnek” – hangsúlyozta Barta József.
Ami a járási tanácsokat illeti: a hatból két járási tanácsba indított jelölteket a párt. Az Ungvári Járási Tanácsba 6, míg a beregszásziba 15 képviselő jutott be. A 64 kistérségi tanácsból 19-ben vannak jelen a KMKSZ képviselői. Miközben Kárpátalja lakosságának 1/8-át képezik a magyarok, a kistérségi tanácsok 1/3-ában jelen van a KMKSZ – szögezte le a Szövetség alelnöke.
A kistérségek több-kevesebb problémával küzdenek, melyek közül a legnagyobbak közé tartozik a pénz- és káderhiány. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által az oktatási dolgozók pályázataira átutalt támogatások után kifizetett adóból a kistérségek összesen 13,5 millió hrivnya pluszbevételhez jutottak – hívta fel a figyelmet Barta József reflektálva a vádakra, melyek szerint a KMKSZ alapítványai anyagi kárt okoznak Ukrajnának.
Felszólalásának végén azzal a kéréssel fordult a küldöttekhez, hogy fogadják el azt az Ukrajna főügyészének és Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) elnökének címzett beadványt, amelyben arra kérik az illetékeseket, szolgáljanak információval arról, hogy a napokban napvilágot látott hírben – mely szerint az SZBU munkatársai bűnözőket lepleztek le és akadályoztak meg terveik végrehajtásában, melyek között szerepelt egy Kárpátalján működő főkonzulátus felgyújtása vagy felrobbantása, illetve egy társadalmi aktivista meggyilkolása – melyik kárpátaljai főkonzulátusról és milyen szervezet aktivistájáról van szó. A közgyűlés egyhangúlag támogatta a beadvány megküldését az illetékeseknek.
Az önkormányzatok munkája kapcsán felszólalt Rezes József, a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) ügyvezető igazgatója is, aki a KHÖT tevékenységéről, eddigi programjairól, jövőbeli terveiről, a folyamatban lévő közbeszerzési pályáztatásokkal, költségvetési tervezéssel, földügyekkel kapcsolatos képzésekről számolt be.
A gyűlésen Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke beszámolt az Ungvári járásban tapasztalható sikeres választási szereplésről, továbbá hangsúlyozta a nők politikai-közéleti szerepvállalásának fontosságát, egyúttal indítványozta egy női tagozat megalakulását a KMKSZ-en belül.
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke a tömb-magyarság támogatásának fontosságát emelte ki hozzászólásában.
„Csak következetes, a kárpátaljai magyarok érdekei mellett mindig kiálló politikával tudunk előre jutni. […] Hogy most itt vagyunk és ilyen eredményeket értünk el, az annak köszönhető, hogy ez a szervezet rendelkezett minden kérdésben saját véleménnyel, megalapozott, itthonról látható állásponttal, amit következetesen képviselt, s mindig fel tudta ismerni azt a történelmi pillanatot, amelynek eredményeként ezt meg lehet valósítani” – jelentette ki beszédében Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke emlékeztetve arra, hogy így jöhetett létre számos olyan intézményrendszer is, amely a megmaradásunkat segítette. „Mi, kárpátaljai magyarok, a KMPSZ mint szakmai szervezet, a KMKSZ mint politikai szervezet, továbbra is úgy tartjuk, hogy jelentős politikai síkon hozott döntések alapján jogokat vontak el tőlünk ahhoz képest is, ahogyan a Szovjetunióban használhattuk anyanyelvünket az oktatásban. Kitartunk amellett, hogy ragaszkodunk az anyanyelvű oktatás jogához, s ezt a jogot szeretnénk visszakapni!” – jelentette ki a KMPSZ elnöke.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója elmondta, az Alapítvány idén ezidáig közel 39 ezer pályázatot fogadott be, melyekből két kategória pályázatai már kifizetésre kerültek.
A kongresszus megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját, majd egy megüresedett választmányi helyre új tagot választott.
Ezt követően KMKSZ Hűségdíjat adtak át Bák Ferencnek, aki 2001-től a KMKSZ Fancsikai Alapszervezetének elnöke, 2017-től a Választmány tagja, id. Molnár Lászlónak, aki 2001-től tölti be a Benei Alapszervezet elnöki pozícióját, emellett 2005–2008 között a KMKSZ Választmányának tagja volt, valamint Fábián Istvánnak, aki 1999-től tagja a Választmánynak.
Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára felolvasta a KMKSZ XXXII. közgyűlésének nyilatkozatát, amelyet azután a küldöttek egyhangúlag elfogadtak.
A kongresszus végén Brenzovics László gratulált a díjazottaknak, majd megköszönte a bizalmat, s köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt 32 évben és a jelenlegi nehéz időszakban is kiállnak a kárpátaljai magyarság jogaiért. A KMKSZ-elnök kiemelte: „A hozzászólásokból kiderült, hogy a KMKSZ él és működik, ugyanakkor a helyzet rendkívül nehéz. A történelem folyamán mind a kárpátaljai magyarság, mind az összmagyarság volt már olyan helyzetekben, amikor az az állam, amelyben élniük kell, erőszakos asszimilációhoz folyamodik. […] Mint ahogyan húsz év alatt nem lettünk csehvé, s negyven év alatt nem lettünk orosszá, úgy valószínűleg ukránná sem leszünk, hiszen a kárpátaljai magyarság szilárdan őrzi nemzeti identitását. Küzdjünk tovább, ne adjuk fel jogainkat! Éljen a magyar szabadság, hajrá KMKSZ!”
Az érvényben lévő ukrán nyelvtörvény jogfosztó módon korlátozza a nemzeti kisebbségek szabad nyelvhasználatát, mondja Bocskor Andrea Fideszes Európai Parlamenti képviselő.
Bocskor Andrea szerint szomorú, hogy a Velencei Bizottság által is kifogásolt törvényt alkotmányosnak nyilvánítottak, illetve sem az Európai Parlament, sem az Uniós intézmények nem állnak ki határozottan az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogaiért.
Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője online konferenciát szervezett „Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért” címmel június 16-án.
A konferencia a Tiszára koncentrálva elsődlegesen uniós tisztviselők, kárpátaljai és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyi és regionális képviselők, közigazgatási és vízügyi szakemberek, civil szervezetek és aktivisták bevonásával környezettudatossági és fenntarthatósági kérdésekre összpontosított. Célul tűzték ki a tiszai szennyeződés problémájának feltárását, továbbá az érintett országok és európai uniós szakemberek bevonásával felmérni azt, milyen szintű beavatkozás lehetséges a részükről.
Fontos a fiatalok aktív szerepvállalása a közéletben, a fiatal nemzedék bevonása a társadalmi vitákba, a politika alakításába, hangsúlyozza Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő.
A kárpátaljai származású politikus online megbeszélést tartott a Kárpát-medence legjelentősebb ifjúsági szervezeteinek vezetőivel, ahol Európa és a magyar nemzet, illetve a külhoni magyar fiatalok jövőképéről volt szó. A fiatalok ideológiai harcok helyett a jövőjüket segítő lépéseket várnak el az EU-tól, főleg az oktatás és munkahelyteremtés területein, hangsúlyozza Bocskor Andrea.
Bocskor Andrea és Gál Kinga fideszes EP-képviselők írásbeli választ igénylő kérdéseket intéztek Josep Borrellhez, az Európai Bizottság alelnökéhez, külügyi főképviselőhöz a legutóbbi beregszászi magyarellenes atrocitással kapcsolatban, valamint felhívták a figyelmét a Mirotvorec oldallal kapcsolatos napokban megjelent hírre. Az EP-képviselők a tájékoztatás mellett választ szeretnének kapni arra, hogy az EU-Ukrajna Társulási Tanács óta az EU milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy az ukrán hatóságok garantálják a kárpátaljai magyar közösség biztonságát, megelőzzék a magyarellenes akciókat, provokációkat.
A Fidesz EP-képviselői felhívták az EU biztos figyelmét a kárpátaljai magyar kisebbséget ért újabb atrocitásra, mely a sokadik megfélemlítő akció a régióban: magyarellenes, fenyegető plakátok jelentek meg az ortodox húsvét hajnalán Beregszász utcáin. A falragaszok olyan fenyegető üzenetet tartalmaztak, mint „Késhegyre a magyarokkal!!!”, „Egy hetet kaptok, hogy elhagyjátok az ukrán földet, ellenkező esetben megmérgezünk titeket akár a patkányokat! Dicsőség a nemzetnek!!! Halál az ellenségre!!!”. Az elkövetők egy ismert közösségi portálon még fényképeket is megosztottak a cselekményről, de miután a rendőrség nyomozást indított, eltávolították azokat. Bár ezúttal elfogták a feltételezett elkövetőket, akik a hatóságok szerint orosz megrendelésre csinálták a provokatív akciót, aggasztó, hogy számos, korábbi magyarellenes tevékenység elkövetőinek kilétére máig nem derült fény. Ugyan Ukrajna rendelkezik az ilyen típusú bűncselekményeket büntető törvénnyel, de az etnikai gyűlöleten és fenyegetéseken alapuló provokációkért nagyon ritka esetben találták meg és vonták felelősségre az elkövetőket.
„Az ukrán hatóságoknak meg kellene előzniük minden etnikai alapú gyűlöletkeltést, minden ilyen esetet ki kell vizsgálniuk és meg kell találniuk a felelősöket, mert a büntetlenség további bűncselekményeket ösztönöz, félelemben tartja a kárpátaljai magyar közösséget és rossz fényt vet az európai demokratikus elkötelezettségek őszinteségére. Egy ország demokratikus helyzetének legfőbb fokmérője mennyire vannak benne biztonságban a területén élő kisebbségek” – hangsúlyozták a Fidesz EP-képviselői.
Bocskor Andrea és Gál Kinga EP-képviselők második kérdésükben tájékoztatták Josep Borrellt arról a napokban nyilvánosságra került hírről, miszerint a Mirotvorec honlap állt az első helyen azoknak a forrásoknak a listájában, amelyeket az Ukrán Nemzeti Bank levélben javasol az ukrán bankoknak ügyfelei hátterének ellenőrzése céljából. Bár jogi szakértők szerint ez a levél csak ajánló jellegű, ennek ellenére a bankok iránymutatónak tekintették. A napokban az Ukrán Nemzeti Bank eltávolította a Mirotvorec honlapot erről a listáról.
„Meglepődve olvastam a hírt a Mirotvorec honlap és az Ukrán Nemzeti Bank kapcsolatáról. Amellett, hogy tájékoztattuk az Unió Külügyi Főképviselőjét az eseményekről, rákérdeztünk, hogy figyelemmel kíséri-e az Európai Bizottság a honlappal kapcsolatos fejleményeket” – ismertette Bocskor Andrea.
Az Európai Parlament Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta. A résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat.
Az ülés kapcsán a képviselők aggodalmuknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válasz szerint az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna kétoldalú találkozókon szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében.
Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében.
A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európai parlamenti képviselőt érintően. A munkacsoport társelnökének kezdeményezésére számos képviselő levelet intézett az Unió Külügyi Főképviselőjéhez, melyben felhívták a figyelmet az aggasztó helyzetre, és számon kérték a Főképviselőn, hogy milyen lépéseket tesz a kárpátaljai magyarság védelmében.
Josep Borrell hivatalos válaszában megerősítette, hogy az EU szorosan figyelemmel kíséri az ukrajnai fejleményeket, beleértve a kisebbségek helyzetét is. Az emberi jogok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása alapvető uniós érték. A nemzeti kisebbségek által már gyakorolt jogokat az ENSZ és az Európa Tanács egyezményei és a kapcsolódó jegyzőkönyvek védik, és ezeket biztosítani szükséges. Továbbá kifejezte azt, hogy az Európai Unió az Ukrajnával folytatott különféle kétoldalú kapcsolatai során következetesen hangsúlyozza ezt az üzenetet, és a jövőben is ezt fogja tenni, beleértve Ukrajna arra való ösztönzését is, hogy az késedelem nélkül, a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban, készítse el a Kisebbségekről szóló törvényt.
A Főképviselő levelében kitért az EU-Ukrajna Társulási Tanács február 11-ei ülésére, mely során Ukrajna megerősítette, hogy továbbra is elkötelezett az emberi jogok védelme mellett, ideértve a nemzeti kisebbségeket érintő jogokat is. Ezen kívül Ukrajna elkötelezte magát minden olyan információcsere és intézkedés mellett, amely hozzájárulhat az aggályok eloszlatásához. Az Európai Bizottság alelnöke elfogadhatatlannak ítélte, hogy több ezer ember személyes adata került – hozzájárulásuk nélkül – nyilvánosságra a Mirotvorec weboldalon. Jelezte, hogy már számos alkalommal felvetették ezt a kérdést az ukrán kollégáknak és továbbra is sürgetni fogják az ukrán hatóságokat, hogy biztosítsák e tartalom eltávolítását.
Levelében Josep Borrell kifejezte, hogy bízik abban, hogy Magyarország és Ukrajna konstruktív módon, a közös értékekre és elvekre támaszkodva megoldja a fennálló kétoldalú nézeteltéréseket.
Bocskor Andrea a levél tartalmára reagálva elmondta: „Reménykeltő, hogy az Európai Bizottság ismételten megerősítette kiállását a kisebbségi jogok mellett, így a kárpátaljai magyarok mellett is, továbbá elítéli a szélsőséges megmozdulásokat Ukrajnában, mint ahogy már tette ezt a személyemet érintő Mirotvoreces listázással kapcsolatban is. De sajnos érdemi változás nem történt. Remélem, hogy hamarosan az ígéreteket tettek követik az ukrán hatóságok részéről, az EU és a Velencei Bizottság elvárásaival összhangban olyan Nemzeti Kisebbségekről szóló törvény készül el, mely a kisebbségi érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetve nem fog visszalépést jelenteni a korábbi törvényhez képest. Továbbá remélem, felhagynak a kárpátaljai magyarok vegzálásával, kriminalizálásával, és egyenlő jogokkal rendelkező állampolgárokként nyugodtan élhetnek szülőföldjükön”.
Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport fideszes társelnöke üdvözölte, hogy a főképviselő válasza végre eltér az Európai Bizottságtól megszokott semmitmondó, kitérő válaszoktól. “A Bizottság most végre elismerte, hogy tud a kárpátaljai magyarságot érintő jogsértésekről, valamint az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogait sértő rendelkezésekről és törvénytervezetekről. A Főképviselő válaszában megerősítette, hogy az ENSZ és az Európa Tanács által előírt normákat és garanciákat következetesen számon kéri az EU-Ukrajna közötti kapcsolatok és tárgyalások során. Remélem, hogy ez így is lesz és nem csupán üres ígéretek maradnak. Mi mindent megteszünk azért, hogy a kárpátaljai magyarság aggasztó helyzetét napirenden tartsuk, és folyamatos tájékoztatást adjunk a sajnos továbbra is aggasztó fejleményekről – ezzel is nyomást gyakorolva az ukrán hatóságokra” – tette hozzá Gál Kinga.
Reményteljesnek nevezte az európai parlamenti felszólalásában Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő, hogy Ukrajna keleti határán enyhült a katonai feszültség, majd hozzátette, hogy Magyarország kiáll Ukrajna önállósága és területi egysége mellett.
A kárpátaljai magyar közösség helyzetéről a politikus úgy fogalmazott: Ukrajna tovább szűkíti a nyelvi és oktatási jogokat, képviselőit nem vonják be a döntéshozatalba, vezetőiket megfélemlítik, illetve hátrányos lehet számukra a kettős állampolgárságról szóló döntés is. Magyarország azonban készen áll az előremutató párbeszédre Ukrajnával.
https://youtu.be/n1TYGrlD-xk
[type] => post
[excerpt] => A kárpátaljai magyar közösség helyzetéről a politikus úgy fogalmazott: Ukrajna tovább szűkíti a nyelvi és oktatási jogokat, képviselőit nem vonják be a döntéshozatalba, vezetőiket megfélemlítik, illetve hátrányos lehet számukra a kettős állampolgá...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1619776800
[modified] => 1619769153
)
[title] => Bocskor Andrea a kárpátaljai magyarság mellett szólalt fel az EP-ben (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=22700&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 22700
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 22701
[image] => Array
(
[id] => 22701
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor.jpg
[original_lng] => 527631
[original_w] => 1518
[original_h] => 854
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor.jpg
[width] => 1518
[height] => 854
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor.jpg
[width] => 1518
[height] => 854
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor.jpg
[width] => 1518
[height] => 854
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1619758353:10
[_oembed_41c2e585d940cc4a8bbfc59b72609ef2] =>
[_oembed_time_41c2e585d940cc4a8bbfc59b72609ef2] => 1619758349
[_thumbnail_id] => 22701
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2523
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_817d4f3197adf47c6819a2836a35eaaf] =>