Hat hónappal, 2022. március 17-ig meghosszabbította pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) az ENSZ afganisztáni támogató missziójának (UNAMA) mandátumát.
Bár hírügynökségek megfogalmazása szerint a 15 tagállamú BT meghosszabbította a misszió mandátumát, az AP amerikai hírügynökség megjegyzi: a Norvégia és Észtország által beterjesztett, egyhangúlag elfogadott javaslat lényegében fél évvel elhalasztja a döntést az ügyben, időt adva ezzel a tagállamoknak arra, hogy figyelemmel kövessék a tálib kormány lépéseit a következő hónapokban.
A határozat hangsúlyozza az UNAMA és egyéb ENSZ-ügynökségek további afganisztáni jelenlétének alapvető fontosságát. Egyúttal felszólítja az afgán és nemzetközi feleket, hogy működjenek együtt az UNAMA-val, valamint szavatolják az ENSZ-, illetve a világszervezettel kapcsolatban álló egyéb alkalmazottak biztonságát, védelmét és szabad mozgását az országban.
A határozat egyben kimondja, hogy az Afganisztánban a hatalmat augusztusban magához ragadó radikális iszlamistáknak egy olyan „befogadó kormányt” kell alakítaniuk, amelyben „teljesen, egyenlően és érdemben nők is részt vesznek”, és amely biztosítja az emberi jogokat.
A BT arra kérte António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy 2022. január 31-ig készítsen jelentést, benne stratégiai és operatív ajánlásokkal az UNAMA következő mandátumának idejére, „tekintettel a legutóbbi politikai, biztonsági és társadalmi fejleményekre”. Egyúttal arra kérték a világszervezet főtitkárát, hogy kéthavonta számoljon be a BT-nek az afganisztáni helyzetről és az UNAMA tevékenységéről a mandátum jövő márciusi lejártáig.
Az afganisztáni tálibok – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt, harc nélkül vonultak be az afgán fővárosba, Kabulba, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó háború.
A tálibok múlt kedden alakult kormányát eddig egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan. A pastu etnikumúak által uralt, kizárólag férfiakból álló ideiglenes tálib kormányt bírálatok érték amiatt, hogy nem teljesítette ígéretét, miszerint más etnikai csoportoknak és különböző vallási közösségeknek is helyet ad a kabinetben.
HERE’S WHY THIS MATTERS: This is a global rebuke of historic proportions. Look not just at the YES vote total, condemning Russia, but at *which* countries voted in favor. Putin is isolated to an unprecedented degree. Even his longstanding partners are condemning this invasion. pic.twitter.com/DZc1XvRBVH
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
Miközben menekülésnek minősítette az orosz elnök a nyugati katonai koalíció kivonulását az országból a Sanghaji Együttműködési Szervezet (Oroszország, Kína, India, Pakisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán) tádzsik fővárosban, Dusanbéban tartott tanácskozásán, közös Afganisztán-politikát sürgetett.
A járványügyi karanténban lévő Vlagyimir Putyin online vett részt a megbeszélésen.
„Fontos kihasználnunk a szervezetben rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy minden lehetséges segítséget megadjunk egy befogadó afganisztáni békefolyamat elindításához. Ugyanakkor tegyünk meg mindent az országból kiinduló terrorveszély, kábítószer-kereskedelem és vallási szélsőségesség megállítására” – fogalmazott az orosz elnök.
Aki szerint Afganisztán helyreállítási költségeit az Egyesült Államoknak és a NATO-tagországoknak kell állniuk, mivel húszéves jelenlétük után pusztulást hagytak maguk után.
Emellett együttműködést szorgalmazott az Egyesült Államokkal és más államokkal az afgán kintlévőségek befagyasztásának fokozatos feloldása érdekében.
Továbbá Putyin felszólította az új tálib vezetést, hogy teljesítse saját, a béke megteremtésére, az afgán társadalom életének normalizálására és mindenki biztonságának szavatolására vonatkozó ígéretét.
Pénteken Ank Bijleveld kereszténydemokrata holland védelmi miniszter is – Sigrid Kaag külügyminiszter példáját követve –lemondott tisztségéről. Lemondásának oka: a kudarcba fulladt afganisztáni evakuálási folyamatok miatt bizalmatlansági indítványt fogadott el vele szemben a holland parlament alsóháza.
Ank Bijleveld
Több tucat ember, akiket a holland hatóságoknak ki kellett volna menteniük Kabulból, ott ragadt, miután a város a tálibok kezére került, annak ellenére, hogy a képviselők hónapok óta sürgették kimentésüket, sőt parlamenti indítvány formájában ígéretet tettek arra. A védelmi miniszter csütörtökön még azt nyilatkozta, hogy nincs szándékában lemondani.
Nyilatkozata azonban pártján belül is heves bírálatokat váltott ki, a Kereszténydemokrata Tömörülés, pénteken válságtanácskozást hívott össze személyével kapcsolatban.
Bijleveld a kereszténydemokrata párt vezető tagja, amely jelenleg hosszadalmas tárgyalásokat folytat a következő holland kormányzó párt megalakításáról, a márciusi általános választásokat követően.
Sigrid Kaag csütörtökön távozott külügyminiszteri posztjáról mivel a kabuli evakuálási folyamatok miatt vele szemben is bizalmatlansági indítványt szavazott meg a holland parlament. Kaagtól Tom de Bruijn jelenlegi külkereskedelméért felelős miniszter veszi át a tisztséget.
Mark Rutte
Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök, a konzervatív-liberális Szabadságért és Demokráciáért Néppárt vezetője szerezte a legtöbb mandátumot a márciusi választásokon. Rutte továbbra is tárgyalásokat folytat a Kaag vezette balliberális 66-os Demokraták párttal és a kereszténydemokratákkal, hogy kisebbségi koalíciót alakítsanak ki, miután a több hónapig tartó egyeztetések a parlamenti többséggel rendelkező kormányról összeomlottak.
⚡Washington approves sending F-16s to Ukraine from Denmark and Netherlands.
The United States has given the green light to Denmark and the Netherlands for sending F-16 fighter jets to Ukraine defend against Russian aggression as soon as pilot training is completed, a U.S.…
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Az afganisztáni események továbbra is aggasztják a világközösséget, és gyakorlatilag minden nap okot adnak arra, hogy aggódjanak a radikális tálib mozgalom politikai lépéseinek következményei miatt, akik már több mint 2 hete a teljes jogú uralkodói az országnak.
A közelmúltban számos tekintélyes sajtóorgánum arról számolt be, hogy Abdul Ghani Baradar, a tálib mozgalom egyik vezetője és társalapítója, már több napja nem jelenik meg a nyilvánosság előtt, ami nem jellemző rá, és már találgatásokat váltott ki arról, hogy él-e egyáltalán, vagy meghalt egy súlyos konfliktus során, amely a csoport vezetésében kirobbant. A tálib vezetők közötti nézeteltérésekről a BBC információs szolgálata számolt be. Az újságírók kabuli forrásai szerint a radikálisok két rivális frakciójának támogatói között verekedés robbant ki közvetlenül az elnöki palotában, ami szinte sokkolta a jelenlévőket. És mindenből ítélve a „forró” vita arról szólt, az iszlám harcosok közül ki tett többet az Egyesült Államok feletti győzelemért, és valójában hogyan oszlik meg a hatalom Afganisztán új kormányában.
A forrásoknak megfelelően maga a veszekedés azért tört ki, mert Baradar, az új miniszterelnök-helyettes elégedetlen volt az ideiglenes kormány struktúrájával. Arról is beszámoltak, hogy a veszekedést azon nézeteltérések váltották ki, kinek a listájára írják a tálibok afganisztáni győzelmét.
Abdul Ghani Baradar úgy véli, hogy a hangsúlyt a csoport diplomáciájára kell helyezni, amelyet folyamatosan ugyanolyan személyek vezetnek, mint ő. Valójában ő lett a tálibok első olyan vezetője, aki közvetlenül értekezett az Egyesült Államok elnökével, miután telefonos beszélgetést folytatott Donald Trump-al 2020-ban. Ezt megelőzően ő írta alá az amerikai csapatok kivonásáról szóló megállapodást a tálibok nevében.
A menekültügyi miniszter és egy nagyon befolyásos szárazföldi parancsnok, Khalil ur-Rahman Hakkani úgy vélik, hogy a nyugati szövetségesek feletti a győzelem a harci cselekmények eredménye.
Hakkani titkos hálózatának köze van az elmúlt évek legbrutálisabb afganisztáni támadásokhoz az afgán csapatok és nyugati szövetségeseik ellen. A csoport szerepel az Egyesült Államok terrorszervezetei listáján, Sirajuddin Hakkani, a szervezet vezetője lett az új kormány belügyminisztere.
És a pletykák, miszerint szakadás ment végbe tálibok között, a múlt hét vége óta terjednek, amikor Baradar, a csoport egyik leghírhedtebb tagja eltűnt a nyilvánosság elől, sőt, a közösségi hálókon találgatások születtek arról, hogy esetleg meghalt.
A tálibok tagadják, hogy Abdul Ghani Baradart megölték volna. A csoport szóvivője, Sulail Shahin elmondta, hogy Baradar hangüzenetet küldött, amelyben tagadja az eltűnéséről és haláláról szóló pletykákat.
„Azt mondta, hogy ez hazugság, és abszolút alaptalan” – írta Shahin Twitteren. A tálibok egy nappal korábban közzétettek egy videót is, amelyben állítólag Abdul Ghani Baradar látszik egy kandagari gyűlésen, de a felvétel eredetiségét még nem állapították meg.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Az afganisztáni események továbbra is aggasztják a világközösséget, és gyakorlatilag minden nap okot adnak arra, hogy aggódjanak a radikális tálib mozgalom politikai lépéseinek következményei miatt, akik már több mint 2 hete a teljes jogú uralkodó...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1631893800
[modified] => 1631860968
)
[title] => Eltűnt a két ellenséges frakcióra szakadt radikális tálib mozgalom egyik vezetője és társalapítója
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=30126&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30126
[uk] => 30071
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 30072
[image] => Array
(
[id] => 30072
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1.jpg
[original_lng] => 156295
[original_w] => 1023
[original_h] => 575
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1631850168:12
[_thumbnail_id] => 30072
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3849
[_oembed_b6f87e9c66a2a163e1cb8fd33c65391d] =>
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
Hamar kibújt a szög a zsákból az afganisztáni tálib hatalomátvétel kapcsán. Miután a szélsőséges iszlamista milícia szóvivője azt állította néhány hete, hogy nem történnek attrocitások a hatalomátvételt követően, nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem igaz. A nőket elüldözték a médiából, valamint a kormányzati pozíciókból, az etnikai és vallási kisebbségek pedig szintén súlyos megkülönböztetéssel találták szembe magukat.
Bár az új, tálibok vezette afgán kormány hangsúlyozta, szeretné felvenni a diplomáciai kapcsolatot a nyugati világgal is, lassan az európai vezetőknek is leesett, hogy a iszlám fundamentalista szervezettel nem lesz egyszerű az együttműködés. Franciaország külügyminisztere egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: a tálibok hazudnak, amikor befogadó és mindenkit képviselő országról beszélnek. Nyugaton visszanyalt a fagyi az iszlamista “befogadás” és elfogadás mantrája kapcsán.
Párizs vonakodik elismerni Afganisztán újonnan létrejött tálib kormányát, és semmiféle kapcsolatot sem akar vele fenntartani – mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a France 5 tévécsatornának szombat éjjel. A francia diplomácia vezetője szerint a tálibok hazudnak. Azt mondták, megengedik, hogy néhány külföldi és afgán állampolgár szabadon elhagyhassa az országot, és befogadó, mindenkit képviselő kormányról beszéltek, de hazudnak – mutatott rá. A francia kormány először tetteket akar látni, és a tálibokon van a sor – hangsúlyozta Le Drian.
Afganisztánban több francia állampolgár tartózkodik még, valamint több száz afgán, akik segítettek Franciaországnak az elmúlt években. Le Drian vasárnap Katar fővárosába, Dohába utazik, hogy tárgyaljon az ő kimenekítésükről. Párizs eddig mintegy háromezer embert evakuált az országból. A nemzetközi közösség több képviselője megjegyezte már, hogy az ideiglenes tálib kormány nem teljesítette azt az ígéretét, hogy az etnikai csoportoknak és vallási kisebbségeknek is helyet ad az új kormányban. Emellett számos olyan értesülés látott napvilágot, amely szerint a tálibok nem tartják tiszteletben azokat a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket, amelyek mellett Afganisztán az elmúlt évtizedekben elkötelezte magát, beleértve az alapvető szabadságok megkülönböztetés nélküli tiszteletben tartását.
A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért az afganisztáni háború. Kedden megalakult a tálibok átmeneti kormánya Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezetésével.
Médiaértesülések szerint Ahund a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapítóinak egyike, és a tálibok elhunyt társalapítója, Omár molla közeli szövetségese volt. Egyelőre nem tudni, hogy az ügyvivő kormány megbízatása meddig szól, és lesznek-e választások.
Bejelentették Afganisztán új, megbízott kormányának tagjait a tálibok – írta meg a Telex a BBC alapján.
A kabinet két vezetője Mohammad Hasszán Akhund és a talibán társalapítója, Abdul Gáni Baradar lesznek. A tálibok több mint három hete vették át az irányítást az ország nagy része felett és foglalták el a fővárost. A megbízott kabinet kijelölése kulcsfontosságú lépés a tálib kormány megalakításában.
Sarajuddin Haqqani, az új megbízott belügyminiszter a Haqqani-hálózat néven ismert militáns csoport vezetője. Ez a tálibokhoz köthető hálózat áll az ország két évtizeden át tartó háborújának néhány legtöbb áldozattal járó támadása mögött. Az Egyesült Államok a táliboktól eltérően külföldi terrorista szervezetnek minősítette őket.
A további kinevezések között szerepel Yaqoob molla mint megbízott védelmi miniszter, Amir Khan Muttaqi mint megbízott külügyminiszter és Abdul Salam Hanafi molla mint az ő második számú helyettese.
A jelenlegi összetétel ideiglenes lesz. Az átmeneti kormány tagjait a tálibok sajtószóvivője ismertette.
A kormányt a tálib mozgalom egyik alapítójaként emlegetett Mohammad Hasszán Akhund Mulla fogja vezetni, helyettese a tálibok társalapítója, Abdul Ghani Baradar Mullah.
Az új megbízott belügyminiszter, Sarajuddin Haqqani nevét a hírhedt Haqqani-hálózat harcos csoport vezetőjeként ismerte meg a világ, ott találjuk az FBI által keresett személyek listáján.
A kormánytagok között nevezték meg Jakub Mullah védelmi minisztert, Amir Khan Muttaki külügyminisztert, és Abdul Szalám Hanafi Mullah második helyettest.
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
Je me suis longuement entretenu, ce matin, avec le nouveau PMT, Dr. Succès Masra. Je lui souhaite pleine réussite dans sa nouvelle et grande mission à la tête du gouvernement et l’assure de mon soutien. #Tchadpic.twitter.com/CbjCoLLM6U
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Az Afganisztánt uraló iszlamista mozgalom szóvivője a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak adott interjújában kijelentette, hogy diplomáciai elismerést, pénzügyi támogatást és gazdasági együttműködést várnak a tálibok Németországtól. Zabidullah Mudzsahid követelésére Angela Merkel úgy reagált, hogy országának mindenképpen tárgyalnia kell a tálibokkal.
Zabihullah Mudzsáhid kiemelte, hogy az afgán lakosság támogatja a tálibokat. „Különben hogyan tudtuk volna tíz nap alatt meghódítani az országot?” – jegyezte meg.
A szóvivő kifejtette: a hatalom megszerzése után a megbékélésre és a lakosság jóllétére kell törekedni. Ezért be kell indítani a gazdaságot és munkahelyeket kell teremteni, amihez a nemzetközi közösség és benne Németország segítsége is szükséges.
Mint mondta, a tálibok „erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot” akarnak kiépíteni a németekkel, akik mindig is szívesen látott vendégek voltak Afganisztánban, és már a monarchia idején is sokat tettek az országért.
Később „sajnos csatlakoztak az amerikaiakhoz, de ez most már meg van bocsátva” – mondta Zabihullah Mudzsáhid.
Kifejtette, hogy az új tálib kormány Németországtól és más országoktól is humanitárius segítséget vár és együttműködést az egészségügy, a mezőgazdaság és az oktatás területén.
A Welt am Sonntag kiemelte, hogy Zabihullah Mudzsáhid a kilencvenes években hatalomra jutott tálib vezetéshez képest új, fiatalabb, modernebb gondolkodású nemzedék talán legfontosabb képviselője, és tudja, hogy a nemzetközi közösség támogatásának feltétele az emberi jogok érvényesülésének biztosítása.
A lap szerint a mozgalomban továbbra is vannak „keményvonalasok”, akik a mérsékelteknél nagyobb befolyással rendelkeznek a fiatal, kevésbé képzett harcosok között. A mérsékelt irányvonal pedig csakis akkor kerekedhet felül, ha „gyakorlati eredményeket” tud felmutatni.
A Welt am Sonntag arról is írt, hogy az ország lakosságának fele – 18 millió ember – humanitárius segélyre szorul, és a segélyszervezetek éhínségtől tartanak. Ilyen tartós humanitárius válság menekülthullámokat indítana el, ezt pedig a német kormány mindenáron meg akarja akadályozni – jegyezte meg a lap.
A berlini vezetésnek azért is fontos az afganisztáni helyzet alakulása, mert Közép-Ázsián kívül Németországban él a legnagyobb afgán közösség, 280 ezer ember. Így sok szakértő szerint Németország lenne a fő célpont, ha menekülthullám indulna el Afganisztánból Európa felé.
„Azzal számolunk, hogy néhány hét múlva sok dolgunk lesz a német határokon” – mondta a Welt am Sonntagnak a rendőri szervek egyik legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke, Heiko Teggatz. A „negatív forgatókönyv” megvalósulása csak akkor kerülhető el, ha segítséget kapnak a menekültek Afganisztánban és térségében, és „Brüsszel, Berlin és Párizs egyértelműen elkötelezi magát a valódi határvédelem mellett” – jelentette ki a szakszervezeti vezető.
HIMARS have arrived to Ukraine. Thank you to my ?? colleague and friend @SecDef Lloyd J. Austin III for these powerful tools! Summer will be hot for russian occupiers. And the last one for some of them. pic.twitter.com/BTmwadthpp
?: We are stepping up our support for Ukraine. More weapons, more sanctions, and more isolation for Russia. I stressed this once again when speaking to @ZelenskyyUa, in response to Russia’s mobilisation and illegitimate referenda. Protecting Europe is crucial for our security. pic.twitter.com/3tyQLpCDDQ
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
Дякую @POTUS і народу ?? за черговий пакет військової допомоги на $400 млн. За бронетехніку, яка допоможе нам звільняти українську землю. Цінуємо цю незмінну підтримку!
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Had a phone call with @SecDef Lloyd J. Austin III Grateful for another package of security assistance, especially for the new capabilities to defend our skies from russia's brutal attacks. ?? PATRIOTic soldiers will master these systems quickly.They proved their skills many times pic.twitter.com/fB9zo32q3q
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Pakisztáni források szerint előre be nem jelentett látogatásra Kabulba érkezett a pakisztáni titkosszolgálat vezetője. Egyelőre nem tudni, hogy Fájiz Hamíd miről egyeztet a tálibokka. Emellett helyi források jelentése szerint erőszakba fulladt Kabulban egy nők jogaiért rendezett tüntetés, legalább egy nő megsebesült.
Szombaton magukat megnevezni nem kívánó pakisztáni források szerint előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kabulba a pakisztáni titkosszolgálat vezetője. Egyelőre nem tudni, hogy Fájiz Hamíd miről egyeztet a tálibokkal, ám szakértők máris arra emlékeztetnek, hogy augusztusi hatalomátvételüket megelőzően a radikálisoknak hosszú éveken át az Afganisztánnal szomszédos Pakisztán területén volt az egyik fő bázisuk, és többen azt állították, hogy közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a pakisztáni titkosszolgálattal.
Korábban az Asraf Gáni vezette kabuli kormány és az Egyesült Államok is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy titokban támogatja a tálibokat. Pakisztán az állítást tagadta.
Katar kabuli nagykövete mindeközben bejelentette: egy műszaki csapat segítségével ismét lehetővé tették, hogy a kabuli nemzetközi repülőtér fogadhassa a külföldről érkező segélyszállítmányokat. Hozzátette, dolgoznak azon, hogy nemsokára civil repülőjáratok is érkezhessenek a légikikötőbe.
Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió által idézett bejelentés szerint a repülőteret az afgán hatóságokkal együttműködve igyekeznek újranyitni a nemzetközi légiforgalom előtt, és hozzátették, hogy a Kabul és Mazari-Sarif, valamint a Kabul és Kandahár közötti helyi járatok már újraindultak.
Kabulban a nők második napja vonulnak utcára, hogy jogaikért tüntessenek, és hogy egyenlőséget és demokráciát követeljenek. A tálibok korábban azt közölték, hogy tiszteletben fogják tartani a nők jogait, elemzők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy Afganisztán új vezetői az iszlám szigorú, a nőkre nézve hátrányos értelmezését tartják a vallás egyedül autentikus tanainak.
Az aktivisták az elnöki palotához közel gyűltek össze, egyebek között „Mi nem a kilencvenes évek asszonyai vagyunk” feliratú táblákat a magasba tartva, utalva ezzel a tálibok korábbi, 1996-tól 2001-ig tartó kormányázására, amely során a nőktől szinte minden jogot elvettek, például nem járhattak iskolába, és az utcára is csak férfirokon kíséretében léphettek ki.
Videófelvételeken az látható, hogy tálib fegyveresek és nők egy csoportja hevesen összevitatkozott, a képsorokon pedig több nő erősen köhögött, vélhetően könnygáz miatt.
Úgy tűnik, immár nem lehet politikai demonstrációkat tartani – jegyezte meg Zaki Darjábi afgán újságíró Twitteren, aki szintén megosztott egy videót a tüntetésről.
Sír Mohammad Abbász Sztanikzai, a radikálisok egyik magas rangú vezetője a héten a BBC-nek azt nyilatkozta, nem valószínű, hogy az új kormányban nők is vezető tisztségeket kapnak majd, bár hozzátette, hogy „meglesz az ő szerepük is”.
[type] => post
[excerpt] => Pakisztáni források szerint előre be nem jelentett látogatásra Kabulba érkezett a pakisztáni titkosszolgálat vezetője. Egyelőre nem tudni, hogy Fájiz Hamíd miről egyeztet a tálibokka. Emellett helyi források jelentése szerint erőszakba fulladt Kab...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1630848960
[modified] => 1630798990
)
[title] => Váratlan látogatást tesz Kabulban a pakisztáni titkosszolgálat vezetője
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29555&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29555
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 29556
[image] => Array
(
[id] => 29556
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/afganisztan-kabul-kommandos-475644.jpg
[original_lng] => 189540
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/afganisztan-kabul-kommandos-475644-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/afganisztan-kabul-kommandos-475644-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/afganisztan-kabul-kommandos-475644-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/afganisztan-kabul-kommandos-475644-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/afganisztan-kabul-kommandos-475644.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/afganisztan-kabul-kommandos-475644.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/afganisztan-kabul-kommandos-475644.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1630788190:12
[_thumbnail_id] => 29556
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2954
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b6f87e9c66a2a163e1cb8fd33c65391d] =>
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Had a fruitful conversation with ?? PM Viktor #Orban. Thanked for the support of ?? sovereignty & the shelter for Ukrainians during the war. Agreed to develop cooperation in the energy sector. Grateful for supporting the candidate status for ??. Invited him to visit Ukraine.
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
I met with President @LuisLacallePou to thank Uruguay and its people for supporting Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukraine is fighting a tough battle against Russian invaders while also working to implement the Peace Formula, one of the key political… pic.twitter.com/XCodE8QXcp
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 10, 2023
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Dear @ZelenskyyUa, Europe will always stand by Ukraine in the pursuit of peace.⁰ You can count on our support at the negotiating table to achieve a just and lasting peace. ⁰Today, we also discussed the steps Ukraine is taking to earn its place in our family of nations. pic.twitter.com/T8jXnEMbqu
Před zítřejším summitem Evropského politického společenství jsem se dnes v Jerevanu ještě stihl poprvé od voleb setkat s ukrajinským prezidentem @ZelenskyyUa. S panem prezidentem jsme jednali na čtyři oči, známe se dlouho, poprvé jsme se viděli v roce 2019, celkem už čtyřikrát.… pic.twitter.com/13vVKH5MAy
I spoke with António Costa @eucopresident. Thank you very much for supporting our state and our people. We discussed in detail the prospects of the negotiation process for peace for Ukraine and all of Europe. I informed him about our recent contacts with various leaders in Europe…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2026
Afganisztánt a külföldiek kimenekítését követően sem lehet levenni a napirendről. Ennek közvetlen oka, hogy Afganisztán a hazája az egyre növekvő heroin termelés oroszlánrésznek, ami még inkább megnövekedhet az országban kialakult káosz miatt.
Afganisztán a kábítószerből való bevételtől való függését nem lesz könnyű megszüntetni, hiszen az ópiumkereskedelem a bruttó hazai termék legfontosabb cikkely, a mák termesztése megélhetést biztosít a világ egyik legszegényebb országa számos tartományában.
Az ENSZ becslései szerint 2020-ban az afgán gazdák mintegy 2300 tonna ópiumot termeltek. És ez a kábítószer illegális szállításai több mint 90%-át teszi ki a világon. És annak ellenére, hogy a nyugati demokráciák katonai jelenléte néhány nappal ezelőtt ért véget, a terméknek csökkent a nagykereskedelmi ára, a termelés rekordszinten van.
Mint ismeretes, a tálibok ígéretet tesznek arra, hogy megszüntetik az ország függőségét a heroinból származó bevételektől. „Afganisztán többé nem lesz olyan ország, ahol ópiumot állítanak elő” – jelentette ki Zabiullah Mujahid tálib szóvivő egy sajtótájékoztatón augusztus 15-én azt követően, hogy a tálib mozgalom ellenőrzése alá vette Kabult. De elmondása szerint „a nemzetközi társadalomnak segítenie kell nekünk”.
Valójában nem ez az első alkalom, amikor az iszlám és radikális tálib mozgalom megpróbálja megfékezni a heroin kereskedelmet. A tálibok korábbi uralma idején sikerült megfékezni a kábítószer termelést – az ENSZ tanulmánya adatai szerint az ópiumtermesztés 2000–2001 között 90%-al csökkent.
Ez azonban súlyos következményekkel járt az iszlám csoport kormányára nézve. Először is amiatt, hogy ez a lépés meghiúsította a reményt, hogy a világhatalmak diplomáciailag elismerik az országot. Másodszor az a tény, hogy sok vidéki ember megfosztása a megélhetésük biztosításának lehetőségétől csökkentette a tálibok támogatását. A tálibok felkelésekkel és a támogatás hiányával szembesültek, amikor a nyugati szövetségesek 2001-ben megszállták az országot, és megfosztották hatalmuktól.
És a nyugati hadseregek jelenlétének 20 éve alatt a mákföldek mértéke a korábbi szintre nőtt, sőt, különösen az ország déli régióiban, ahol különösen erős volt a tálibok befolyása. Ez jelentősen feltöltötte a kincstárat és többek között a tálibokét is.
Ma, amikor de-facto a tálibok Afganisztán uralkodói, a szakértők azon vitatkoznak, vajon a tálibok azon törekvése, hogy legitimitást szerezzenek a világközösség szemében, felülmúlja-e a még nagyobb nyereség lehetőségét. Egyes adatok szerint a csoport a legális kereskedelemből származó adókra támaszkodik, nem pedig a feketepiacra. Több éve a kábítószer a megbízható bevételi forrás az elszegényedett afgán közösség számára, és a jelenlegi instabil politikai helyzetben a feketepiac csak erősödni fog. Ez ahhoz vezethet, hogy még több heroin jelenik meg Európában és a világ más régióiban, többek között Ázsiában, aminek eredményeként az árak meredeken csökkenni fognak, és elérhetőbb lesz az új „ügyfelek” számára, különösen a fiatalok körében.
Ennek kapcsán Lo I, a Szecsuáni Egyetem (Kína) szakértője és professzora már májusban arra figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül megállítani a kábítószer csempészetet Afganisztánban, akkor a szomszédos országok (köztük Kína is) biztonsága is veszélybe kerül. Kína sokmilliárd dolláros „Egy övezet, egy út” kezdeményezése is kárt szenved. „Ebben az összefüggésben az afganisztáni kábítószer csempészet problémája közvetlenül kapcsolódik Kína nemzeti érdekeihez” – véli Lo I.
A hivatalos Peking álláspontja pedig a következő: a tálibok nyilvános esküjére reagálva, miszerint, megállítják a kábítószer kereskedelmet, Van I, Kína külügyminisztere az alábbiakat nyilatkozta: „A táliboknak eszükbe jutott… Afganisztán nem lesz az ópiumtermelés és a kábítószer kereskedelem központja lesz – ez a helyes út választását jelenti.”
De hogyan lehet levenni Afganisztánt a saját „heroin tűjéről”? Mint ismeretes, minden korábbi nemzetközi kísérlet a kábítószer elleni küzdelmet illetően Afganisztánban kudarcot vallott. A nyugati országok megpróbálták megsemmisíteni az ópium ültetvényeket és annak laboratóriumi feldolgozását, de ez nem hozta meg a kívánt eredményt.
Az Egyesült Királyság próbált segíteni az afgánoknak a talajjavításban, de ez gazdagabb földtulajdonosokon segített, de nem voltak elég hatékonyak a kisgazdák esetében a szegénység vagy a tapasztalathiány miatt.
Szakértők véleménye szerint a változás mértékének ahhoz, hogy az afgán gazdaságot a kábítószerről más mezőgazdasági vagy ipari termelésre vezessék át, olyannyira nagynak kell lennie, hogy csak egy nemzeti terv segítségével, amely magában foglalja a földreformot és az infrastruktúra nagyszabású kiépítését, érhető el.
„A fő tanulság, amit a britek afganisztáni fejlesztési projektjeiből levontunk az, hogy az ópiumgazdaságot nem lehet elszigetelten tekinteni. Ennek a nemzetgazdasági fellendülés stratégiájának kell lennie” – jegyezte meg Julia Buxton szakértő, a Manchesteri Egyetem professzora (Egyesült Királyság). Ezen kívül, véleménye szerint azoknak, akik ma az ópiumkereskedelem ellen akarnak harcolni, tényleges a tálibokkal kerülnek szembe, akik jelenleg Afganisztán „uralkodói”.
Andrew Mitchell, brit parlament konzervatív tagja és egykori nemzetközi fejlesztési miniszter kijelentette: hogy az új, „de-facto kormánnyal” való együttműködés az egyetlen lehetőség arra, hogy ne veszítsük el az ország fejlődésében elért 20 éves eredményeket.
Yang Shu, a Lanzhou-i Egyetem a Közép-Ázsiai tanulmányok karának szakértője és egykori dékánja úgy véli, ma nem lehet tudni, hogy a tálibok betiltják-e a máktermesztést, de Kína hozzájárulhat a probléma megoldásához. „Kína segíthet nekik alternatív növények termesztésében, valamint abban is, hogy megtanulják, hogyan kell drogok ellen küzdeni” – emelte ki a kínai tudós.