Pete Hegset védelmi miniszter új irányba terelte az Egyesült Államok fegyveres erőit. Mostantól a fő prioritás Kína Tajvan elleni agressziójának elhárítása és az Egyesült Államok területi védelmének megerősítése. Ugyanakkor Amerika „kockázatot vállal” Európában. Erről a Washington Post számolt be, miután megismerkedett egy titkos jelentéssel.
A Köztes Stratégiai Védelmi Irányelvek című dokumentumot, amely „titkos/nem külföldiek számára” feliratot visel, 2025 márciusának közepén küldték el a Pentagonnak – Pete Hegset aláírásával.
A dokumentumban bemutatták Donald Trump elnök stratégiáját, amely a Kínával való esetleges háborúra való felkészülést és az Egyesült Államok védelmét célozta meg a „közvetlen közelben” jelentkező fenyegetésekkel szemben – ideértve Grönlandot és a Panamai-csatornát is. A dokumentum az amerikai katonai jelenlét aktívabb szerepvállalását is előirányozza a illegális migráció és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben.
Bár Kínát már Trump első elnöki ciklusában és Joe Biden elnöksége alatt is az Egyesült Államok legfőbb fenyegetésének tekintették, a mostani utasítások különlegesek, mivel a tajvani invázióra helyezik a hangsúlyt mint elsődleges forgatókönyvre, amely köré a katonai terveket építik.
[type] => post
[excerpt] => Pete Hegset védelmi miniszter új irányba terelte az Egyesült Államok fegyveres erőit. Mostantól a fő prioritás Kína Tajvan elleni agressziójának elhárítása és az Egyesült Államok területi védelmének megerősítése. Ugyanakkor Amerika „kockázatot vál...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1743419340
[modified] => 1743382112
)
[title] => Titkos dokumentumok fedték fel az Egyesült Államok legfőbb fenyegetését – WP
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=146142&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 146142
[uk] => 146100
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 146101
[image] => Array
(
[id] => 146101
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/imrs.webp
[original_lng] => 79202
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/imrs-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/imrs-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/imrs-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/imrs-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/imrs.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/imrs.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/imrs.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1743371313:5
[_thumbnail_id] => 146101
[_edit_last] => 5
[views_count] => 677
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 17
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Sürgős
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 308374
[1] => 102589
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háborús stratégia
[1] => titkos dokumentumok
[2] => USA
)
)
[1] => Array
(
[id] => 146129
[content] =>
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök úgy véli, hogy Európának kezelnie kell a transzatlanti kapcsolatokban fennálló feszültségeket – számolt be az MTI.
Meloni a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap szombati kiadásában megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy néhány európai vezető „kissé túlzottan átpolitizált” módon reagál Donald Trump amerikai elnök tevékenységére, pedig mindenkinek az szolgálná az érdekeit, ha a transzatlanti viszonyrendszert terhelő komoly feszültségeken felül lehetne kerekedni.
Az olasz kormányfő közölte, hogy nem ellenségnek, hanem Olaszország első számú szövetségesének tekinti Trumpot.
Úgy fogalmazott: konzervatív vezetőként egyértelműen közelebb állónak tekinti magát Trumphoz, „mint sok mindenki máshoz”, és megérti, ha egy vezető hazája nemzeti érdekeinek védelmére kel. „Én is ezt teszem” – hangsúlyozta.
Az amerikai elnök által kivetett importvámokra utalva Meloni kijelentette: az Egyesült Államok hosszú ideje folytat egyre protekcionistább politikát, az amerikai protekcionizmus nem Donald Trumppal kezdődött.
Giorgia Meloni az ilyen szakpolitikai intézkedések közé sorolta az előző amerikai elnök, Joe Biden időszakában elfogadott inflációcsökkentési törvénycsomagot, amelynek voltak és vannak erőteljes kereskedelempolitikai kihatásai is.
Hozzátette: Trump „konfrontatív” hozzáállása az európai védelmi politikához „égetően szükséges ösztönzést” nyújthat ahhoz, hogy Európa felelősséget vállaljon saját biztonságáért.
Az Európai Bizottság által kilátásba helyezett megtorló vámintézkedésekre utalva Meloni úgy fogalmazott: néha az a benyomása támad, hogy „ösztöneinkre hallgatva cselekszünk”. Hozzátette: az ilyen ügyekben jobb megoldás, ha „megőrizzük a nyugalmunkat és gondolkodunk”.
Az olasz kormányfő szerint az Európai Uniónak a döntéshozatali folyamat lassúsága is hátrányára válik.
Nem könnyű versenyre kelni olyasvalakivel, aki egyetlen nap alatt száz elnöki rendeletet is alá tud írni
– tette hozzá az amerikai elnökre utalva.
Meloni kétségeinek adott kifejezést azzal a brit-francia kezdeményezéssel kapcsolatban, amelynek alapján az európai országok „bizalomerősítő” jelleggel békefenntartó erőket telepítenének Ukrajnába. Az olasz miniszterelnök szerint ebben az ügyben indokolt az óvatosság, mert ezt Moszkva provokációnak, fenyegetésnek tekintheti.
Giorgia Meloni szerint ugyanakkor Európát nemcsak keletről érhetik fenyegetések, hanem „360 fokos szögben mindenhonnan”. „Ha egyszerűen azt gondoljuk, hogy csak a keleti végekre odafigyelve megvédhetjük magunkat, miközben nem figyelünk arra, hogy mi történik például a déli határvidékeken, abból problémák származhatnak” – mondta a Financial Times-interjúban az olasz kormányfő.
Oroszországot békére kell kényszeríteni, mert lehetetlen figyelmen kívül hagyni a Shahedek százait minden este, az Egyesült Államok és Európa reagálására van szükség – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a szombat esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Lehetetlen figyelmen kívül hagyni a több száz Shahedet minden este. Reagálást várunk, komoly reakciót. Dolgozunk a reakcióért. Nagyon nagy szükség van egy erős reakcióra – elsősorban Amerika, Európa részéről, mindenkitől a világon, aki a diplomáciába vetette a bizalmát. Oroszországot békére kell kényszeríteni. Csak a kényszer fog működni.”
Mint az elnök megjegyezte, a feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslat túl sokáig van az asztalon anélkül, hogy Oroszország megfelelő választ kapott volna. Az államfő úgy véli, hogy a tűzszünet már létrejött volna, ha nyomást gyakoroltak volna Oroszországra. Elsősorban Oroszország elleni szankciókat szorgalmazott. „Ez sokat mond. Már akkor is lehetne tűzszünet, ha valódi nyomás nehezedne Oroszországra. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a partnereknek, akik ezt megértik, és támogatják a szükséges megoldásokat. Ezek különösen az új szankciós megoldások” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Oroszországot békére kell kényszeríteni, mert lehetetlen figyelmen kívül hagyni a Shahedek százait minden este, az Egyesült Államok és Európa reagálására van szükség – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1743339000
[modified] => 1743336803
)
[title] => Zelenszkij komoly választ vár az Egyesült Államoktól arra, hogy Shahed drónok százai támadják Ukrajnát minden este
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=146093&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 146093
[uk] => 146107
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 146094
[image] => Array
(
[id] => 146094
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-37.jpg
[original_lng] => 23514
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-37-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-37-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-37.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-37.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-37.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-37.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-37.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1743327297:2
[_thumbnail_id] => 146094
[_edit_last] => 12
[views_count] => 843
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_0b7d0fd4c0b96af7639c0c23f94420b5] =>
Throughout last evening and night, Russia attacked Ukraine with more than 170 drones, including over 100 Shaheds. This massive attack targeted the Dnipro, Kyiv, Sumy, Kharkiv, and Khmelnytskyi regions.
All night in Dnipro, the aftermath of this attack was being dealt with. As of… pic.twitter.com/LWZLXLqG7r
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 29, 2025
A francia külkereskedelmi minisztérium elítéli az amerikai kormány beavatkozási kísérletét a vele szerződéses viszonyban lévő francia cégek személyzeti politikájába a tárca szombati közleménye szerint.
Ennek előzménye, hogy az Egyesült Államok párizsi nagykövetsége levélben felszólított több ilyen vállalatot: tegyenek eleget az új washingtoni kormány „diszkriminációellenes” törvényének, és számolják fel azokat a személyzeti programokat (sokszínűség, egyenjogúság és elfogadás – Diversity, Equity and Inclusion, röviden DEI), amelyeket az előző elnök, Joe Biden hivatali idejében kötelezővé tettek az Egyesült Államokban.
A szóban forgó francia cégeknek egy kérdőív kitöltésével kell igazolniuk a megfelelést, a kérdőív elküldésére öt napot kaptak. Ha valamely vállalat nem akarná kitölteni ezt, a nagykövetség azt kéri, hogy adjon részletes indoklást.
„Elfogadhatatlan az Egyesült Államok beavatkozása a francia cégek sokszínűségi politikájába, mint ahogy a büntetővámokkal fenyegetés is igazolhatatlan” – olvasható a francia külkereskedelmi minisztérium közleményében.
Kiszivárogtak az ukrán–amerikai megállapodás amerikai javaslatai. Ha Kijev elfogadná a tervezetet, akkor az USA kezébe adná a döntéshozatali jogot Ukrajna gazdaságának jelentős területein, beleértve a bányászatot, az olaj- és gázipart, a kritikus ásványkincsek kitermelését, valamint a kikötőket, az utakat és a vasúthálózatot.
Ukrajna változtatásokat fog kérni a Donald Trump elnök által javasolt, átfogó új gazdasági megállapodáshoz, beleértve az Egyesült Államok nagyobb befektetési kötelezettségvállalását is – közölte az ügyet ismerő személy.
Washington ellenőrzést kapna a háború sújtotta ország minden jelentős jövőbeli infrastrukturális és ásványkincsekbe történő beruházása felett – időkorlát nélkül.
Kijev attól tart, hogy az egyezség nemcsak alááshatja az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseit, hanem arra is kötelezné az országot, hogy visszafizesse az összes amerikai katonai és gazdasági támogatást, amelyet a háború kezdete óta kapott.
Ukrajna tisztázná a helyzetet
Ukrajnai tisztviselők pénteken videóhívást tartottak amerikai kollégáikkal – köztük jogi szakértőkkel –, hogy tisztázást kérjenek a közel 60 oldalas tervezettel kapcsolatban – mondta az információkat ismerő személy. Az amerikai fél nem utasította vissza Kijev aggályait, különösen azzal kapcsolatban, hogy a javaslat esetleg ütközhet Ukrajna EU-csatlakozási céljaival – tette hozzá a forrás. Ez arra utalhat, hogy Washington nyitott lehet bizonyos módosításokra.
Ha elfogadják, a partnerségi megállapodás gyakorlatilag az Egyesült Államok kezébe adná a döntéshozatali jogot Ukrajna gazdaságának jelentős területein, beleértve a bányászatot, az olaj- és gázipart, a kritikus ásványkincsek kitermelését, valamint a kikötőket, az utakat és a vasúthálózatot.
Az Egyesült Államok elsőbbségi jogot is szerezne a nyereségre, amelyet egy különleges újjáépítési befektetési alapba utalnának, és amelyet Washington irányítana. Lényeges elem, hogy a dokumentum szerint az USA az Ukrajnának 2022 februárja – Oroszország teljes körű inváziója – óta nyújtott „anyagi és pénzügyi juttatásokat” saját hozzájárulásának tekinti ehhez az alaphoz.
Zelenszkij: a katonai segítség nem lehet adósság
Az ukrán tisztviselők pénteken aggodalmukat fejezték ki a javaslat ezen része miatt – mondta az ügyet ismerő személy. Volodimir Zelenszkij elnök korábban kizárta annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok által nyújtott katonai segítséget adósságként kezeljék. Pénteken megismételte, hogy a megállapodás nem áshatja alá Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit, mivel az uniós tagság elérése az ország alkotmányában is rögzített cél.
Mark Carney kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok elvesztette országa megbízható gazdasági partnerének státuszát, írta a The New York Times.
Ottawában tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a Donald Trump amerikai elnök által bevezetett kereskedelmi vámok arra kényszerítik Kanadát, hogy komolyan gondolja át saját gazdasági stratégiáját, és aktívabban keressen alternatív partnereket.
„Egyértelmű, hogy az Egyesült Államok már nem megbízható partner”, hangsúlyozta Carney, megjegyezve, hogy két ország közötti kapcsolatok jelentősen megváltoztak.
A kormányfő hozzátette, Kanadának gyorsan ki kell bővítenie a kereskedelmi kapcsolatait más országokkal.
Carney elmondta, hogy a közeljövőben tárgyalni kíván Donald Trumppal, és azt is megjegyezte, hogy a kanadai szakminiszterek már tervezik az egyeztetést amerikai kollégáikkal.
Ezenkívül bejelentette Kanada azon szándékát, hogy válaszul vámokat vet ki az Egyesült Államokkal szemben. Végleges döntés ezek bevezetéséről azonban csak április 2-a után születik meg, ekkor lépnek életbe az amerikai vámtarifák. A miniszterelnök szerint Kanada először elemezni fogja az amerikai kereskedelmi döntéseket, mielőtt konkrét erre vonatkozó lépéseket tenne.
Nem írjuk alá a ritkaföldfémekről szóló megállapodást az Egyesült Államokkal, ha az fenyegeti Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a péntek esti sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte, hogy Ukrajna nem ír alá megállapodást az Egyesült Államokkal, ha az az EU-csatlakozását fenyegeti. „Ukrajna alkotmánya egyértelműen kimondja, hogy az EU felé tartunk. Nagyon fontos reformok vannak, ennek megfelelő lépések. Semmi olyat nem fogadhatunk el, ami Ukrajna uniós csatlakozását fenyegetné” – hangsúlyozta. Mint hozzátette, akkor veszi fontolóra a megállapodást, „amikor nincs releváns jogszabályi fenyegetés”.
Az Egyesült Államok nemrégiben azt javasolta Ukrajnának, hogy azonnal kössön teljes körű megállapodást a ritkaföldfémekről. Korábban az országok keretmegállapodást akartak aláírni. A megállapodástervezet előírja, hogy az USA teljes ellenőrzést gyakorol az ukrán energiaszektor és bányászat felett.
Miután kiszivárogtak magas rangú amerikai tisztviselők botrányos üzenetei a Signal Messengeren, a Trump-kormányzat vezető tisztségviselőinek személyes telefonszámai, e-mail–címei és jelszavai is elérhetővé váltak az interneten.
Többek között Waltzról, Fehér Ház tanácsadójáról, Gabbarról, a Nemzeti Hírszerzés igazgatójáról és Hegseth védelmi miniszterről van szó.
A tisztviselők munkahelyi kapcsolatai egy része továbbra is olyan közösségi hálózatokhoz kötődik, mint a WhatsApp, az Instagram és a Signal – írta a Spiegel.
Az újságírók számára elérhetővé váltak magas rangú tisztviselők mobiltelefonszámai, e-mail-címei, sőt néhány jelszó is.
A telefonszámok és e-mail-címek többsége továbbra is használható, és néhány olyan közösségimédia-profilhoz kapcsolódik, mint az Instagram és a LinkedIn. Ezeket Dropbox-fiókok és profilok létrehozására használták olyan alkalmazásokban, amelyek nyomon követik a futó adatokat.
A kiadvány hangsúlyozta, hogy az ellenséges hírszerző szolgálatok felhasználhatták ezeket a nyilvánosan elérhető adatokat a feltörésre, és kémprogramokat telepíthettek eszközeikre.
Lehetséges, hogy külföldi ügynökök értesültek a Signal csevegőcsoportról, amelyben Gabbard, Waltz és Hegset egy katonai csapásról beszéltek.
Ukrajna és az Egyesült Államok még nem hagyta jóvá az ásványi kincsekről szóló megállapodás új változatát, mivel az amerikai fél folyamatosan változtatja annak feltételeit, jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az „elszántak koalíciója” párizsi csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón.
„Nagyon sok ilyen megállapodásunk van, ezért nem elméletileg, hanem gyakorlatilag szeretném megközelíteni. Nem tudjuk, mikor fog megjelenni a soron következő végleges verzió az Egyesült Államoktól, mert a feltételek folyamatosan változnak”, mondta az elnök. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok jelenleg a szabályokat módosítja, és nem keretmegállapodás aláírását javasolja, hanem azonnali teljes körű megállapodást, amelyet a Legfelső Tanácsnak kell majd ratifikálnia.
„Visszafogottan és higgadtan fogunk cselekedni. Az ügyvédek megnézik: ha normális dolgok vannak benne, akkor támogatjuk, ha lesznek kérdések, mindig megtaláljuk rájuk a választ”, tette hozzá Zelenszkij.
Egyben közölte, hogy egyelőre nem áll szándékában Washingtonba utazni a megállapodás aláírására, mert ez a kérdés nincs napirenden.
Váratlan külpolitikai lépést hajtott végre a Trump-kormány. A Haqqani-hálózat a tálib kormány egyik legerősebb frakciója, s bár a védíjakat visszavonták, Washington továbbra is terrorszerveztként tartja nyilván a csoportot.
Az Egyesült Államok több millió dolláros vérdíjat vont vissza az afganisztáni Haqqani-hálózat vezető tagjairól, köztük Sirajuddin Haqqaniról, a tálib kormány belügyminiszteréről, ez a döntés pedig komoly diplomáciai változásokat jelezhet az USA és a tálibok kapcsolatában – írta a BBC.
A Haqqani-hálózatot régóta az Egyesült Államok egyik legveszélyesebb ellenfelének tartják Afganisztánban. A csoport felelős volt több halálos támadásért az amerikai és indiai nagykövetségek, valamint a NATO-erők ellen.
Ennek fényében a vérdíjak eltörlése váratlan és jelentős lépés, amely sokak szerint az USA stratégiájának módosulását jelzi.
A Haqqani-hálózat a tálib kormány egyik legerősebb frakciója, és Sirajuddin Haqqani szerepe egyre fontosabbá válik a belső hatalmi viszonyokban. Eközben a tálib vezetésen belüli ellentétek is fokozódnak, különösen a nők oktatásának kérdésében, amelyben Haqqani mérsékeltebb álláspontot képvisel, szemben a tálibok legfőbb vezetőjével, Hibatullah Akhundzadával.
Az időzítés is figyelemre méltó: a vérdíjak eltörlésére hetekkel Donald Trump második hivatali idejének kezdete után került sor.
Mindössze néhány nappal előtte amerikai tisztviselők Kabulban tárgyaltak a tálib kormány képviselőivel, ami arra utalhat, hogy a lépés része egy szélesebb diplomáciai stratégiának.
Új fejezet nyílhat a tálibok és az USA kapcsolataiban?
Az amerikai külügyminisztérium ugyan hangsúlyozta, hogy a Haqqani-hálózat továbbra is terrorszervezetként van nyilvántartva, mégis a fejpénzek eltörlése azt mutatja, hogy Washington nyitott a tárgyalásokra. Abdul Mateen Qani, a tálib belügyminisztérium szóvivője szerint ez a diplomáciai erőfeszítéseik eredménye, és egy új korszak kezdetét jelentheti a nemzetközi kapcsolatokban.
A Haqqani-hálózat története egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza, amikor a CIA támogatta a szovjetellenes mudzsahedineket. Később azonban a csoport Nyugat-ellenes militáns szervezetté vált, és a tálibok egyik legfőbb szövetségesévé nőtte ki magát. Dzsalaluddin Haqqani halála után fia, Sirajuddin vette át a vezetést, és mostanra az afgán politikai színtér egyik kulcsszereplőjévé vált.
A vérdíjak eltörlésének bejelentése szinte egy időben történt azzal, hogy az amerikai turista, George Glezmann szabadon távozhatott Afganisztánból, miután 2022 óta fogva tartották.
Nem világos, hogy a két esemény között közvetlen kapcsolat van-e, de mindez azt sugallja, hogy Washington és Kabul között egyre több háttéralku születik.
A döntés jelentős diplomáciai következményekkel járhat, és felveti a kérdést: az Egyesült Államok valóban enyhíteni kívánja a tálib kormány elszigeteltségét? Az biztos, hogy a tálibok legitimációja bizonyos nemzetközi szereplők szemében növekedhet, ugyanakkor a terrorizmus elleni harcot hangsúlyozó nyugati országok számára ez aggodalomra adhat okot.
Az Egyesült Államok új stratégiája Afganisztánnal kapcsolatban még nem teljesen világos, de az első lépések máris komoly vitákat váltottak ki a geopolitikai arénában.
