Az európai védelemről és Ukrajna jövőjéről vitáztak az Európai Parlamentben az EP-képviselők, és felszólalt Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök is. A legtöbb pártcsalád támogatja a bizottság tervét Európa felfegyverzésével kapcsolatban, ugyanakkor a transzatlanti kapcsolatok, Ukrajna, valamint a diplomácia kapcsán kemény ellentétek alakultak ki a képviselőcsoportok között.
A múlt heti rendkívüli, majd a jövő heti EU-csúcsokról, de leginkább előbbi főtémájáról, az európai biztonságpolitikáról rendeztek vitát az Európai Parlamentben március 11-én, Strasbourgban.
A múlt heti rendkívüli EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői többek között elfogadták az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a tagállamok felfegyverkezését célzó, ReArm Europe-ra keresztelt javaslatát, ami az EB-elnök számítása szerint akár 800 milliárd euróval segíthetné a tagállamok fegyver- és lőszerbeszerzéseit – ezek egy részét közös hitelből, tagállami hozzájárulásokból és magántőke bevonásával fedeznék –, valamint az Európai Bizottság eltekint a túlzottdeficit-eljárás elindításától, amennyiben egy tagállam a megnövelt védelmi kiadásai miatt költségvetési hiánya nagyobb lenne az éves GDP-jének 3 százalékánál, vagy haladná meg az államadóssága a GDP 60 százalékát.
Nyitóbeszédében Ursula von der Leyen hangsúlyozta, Európa mindig is a válságokból épült újra és vált erősebbé. A múlt heti rendkívüli EU-csúcsról elmondta, nagymértékű volt a konszenzus az Európai Tanácsban, ami néhány héttel ezelőtt szerinte elképzelhetetlen volt.
Kifejtette, hogy az európai biztonsági helyzet megváltozott, hiszen a hidegháború után többen azt hitték, hogy Oroszországot is be lehet építeni az európai biztonsági rendszerbe, valamint hogy az Egyesült Államok mindig megvédi Európát – Von der Leyen szerint ez lehet az oka, hogy a Szovjetunió bukása után az európai országok nem foglalkoztak annyit a védelemmel, és a védelmi kiadásaikat megfelezték.
Az idők azonban megváltoztak. Európának saját védelmére kell fókuszálnia, és nem a jövőben, hanem mától kezdve – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke, majd kifejtette a múlt héten bemutatott ReArm Europe tervének legfőbb pontjait – az Európai Bizottság javaslatáról bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.
Ursula von der Leyen szerint 800 milliárd eurót lehetne mozgósítani egy biztonságosabb és ellenállóbb Európáért.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa felszólalásában arról beszélt, hogy az Európai Unió nagyon fontos keresztúthoz érkezett, és fontos döntéseket kell hozniuk a tagállamoknak, mivel a nemzetközi szerződéseken alapuló világrend veszélybe került.
Costa a múlt heti rendkívüli EU-csúcsról elmondta, hogy gyors és ambiciózus döntéseket hoztak Ukrajna és az európai védelem kapcsán.
Pénzünket és erőfeszítéseinket oda kell csoportosítani, ahol erre szükség van – fogalmazott az Európai Tanács elnöke, aki emlékeztetett, hogy a tagállamok Oroszország ukrajnai inváziója óta 30 százalékkal növelték a védelmi kiadásaikat, a NATO-tagállamok pedig az éves GDP-jük két százalékát fordították fegyverkezésre.
Ugyanakkor ennél többet kell költeni, a rendkívüli Európai Tanács-ülésen pedig kijelölték a prioritásokat is.
Ez nemcsak Európának, hanem Ukrajnának is fontos. Ukrajna biztonsága Európa biztonsága is – jelentette ki Costa, aki hangsúlyozta, Európa mellett Ukrajna kapacitásait is növelni kell, egy erősebb Európa építése kéz a kézben jár ezzel. Felszólalását azzal zárta, hogy partnereiktől pozitív visszajelzést kaptak a csúcson hozott döntésekről, és felszólította a tagállamokat, hogy ezt a lendületet meg kell tartaniuk a jövő heti EU-csúcsra is, ahol a még hiányzó döntéseket kell meghozniuk.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy országa folytathatja a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával, miután a közelmúltban blokkolták a segélyezés felfüggesztésével együtt a hivatalos Washington kezdeményezésére – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az Axios című kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Trump az Air Force One elnöki gép fedélzetén vasárnap újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az Egyesült Államok közel áll ahhoz, hogy feloldja a hírszerzési adatok Ukrajnával való megosztására vonatkozó „szünetet”. „Gyakorlatilag készen állunk, tényleg, majdnem készen állunk” – fogalmazott újságírói kérdésre válaszolva, hogy fontolóra veszi-e a titkosszolgálati adatok ukrán félnek történő átadásának feloldását.
Az amerikai elnök azt is elmondta, hogy jó eredményeket vár az amerikai és ukrán delegáció közötti, a hét elején Szaúd-Arábiába tervezett tárgyalásoktól. „Úgy gondolom, hogy ezen a héten jelentős előrelépést fogunk elérni” – osztotta meg várakozásait Donald Trump.
Varsó évi 50 millió dollárt fizet a Starlink ukrajnai használatáért, de szükség esetén más szolgáltatót keres az amerikai helyett – reagált Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter vasárnap Elon Musknak, a SpaceX űripari vállalkozás tulajdonosának bejegyzésére.
Elon Musk, az amerikai elnök kormányzati hatékonysággal foglalkozó tanácsadója, az X közösségi oldalon vasárnap tett bejegyzésében békét sürgetett Ukrajnában, és azt írta, hogy az ukrajnai frontvonal összeomlana, amennyiben a tulajdonában lévő Starlink műholdas internethálózat szolgáltatása leállna.
Musk bejegyzésére válaszolva, Sikorski az X-en megerősítette: az ukrajnai Starlinkeket a lengyel digitalizálási minisztérium (is) fizeti. Hozzátette: a lengyel támogatás évi mintegy 50 millió dollárba kerül.
Sikorski bírálta, hogy Musk „az agresszió áldozatát fenyegeti” a Starlink kikapcsolásával. „Ha a SpaceX megbízhatatlan szolgáltatónak bizonyul, kénytelenek leszünk más szolgáltatók után nézni” – fűzte hozzá.
Február végén Krzysztof Gawkowski lengyel digitalizációs miniszter közölte: Lengyelország vásárolta meg és adta át Ukrajnának a Starlink használati jogát. „Nem tudom elképzelni, hogy valaki felbonthatna egy olyan üzleti szerződést, amelynek Lengyelország is részese” – fogalmazott Gawkowski.
Sebastian Lecornu, a francia fegyveres erők minisztere bejelentette, hogy Franciaország 195 millió euró értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának, az ügylet finanszírozása a befagyasztott orosz vagyon után fizetett kamatokból történik majd – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a miniszter La Tribune Dimanche című francia kiadványnak adott interjúra hivatkozva.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy a csomag 155 mm-es tüzérségi lövedékeket és AASM légibombákat tartalmaz majd, amelyeket az Ukrajnába szállított francia Mirage 2000 vadászgépek használnak.
Franciaország felgyorsítja a korábban a francia hadsereg által használt AMX-10RC könnyű harckocsik és VAB páncélozott szállítójárművek szállítását is.
Lecornu az interjúban kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők és saját hadseregének támogatására Franciaország a katonai felszerelések gyártásának növelését tervezi.
A német hírszerző szolgálat (BND) elnöke, Bruno Kahl úgy véli, hogy a nyugati titkosszolgálatoknak meg kell erősíteniük az együttműködést Ukrajna támogatása érdekében. Erről a DW-nek adott interjújában beszélt, megemlítve az Egyesült Államok és Oroszország közeledése okán kialakult veszélyeket.
„Különösen aggaszt a világban kialakult helyzet. Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja központi téma. De szinte nincs olyan konfliktus, amelynek értékelésén az új washingtoni kormány ne változtatna”, mondta Kahl.
Elmondása szerint az európai hírszerző szolgálatok intenzíven dolgoznak azon, hogy Ukrajna aktuális információkkal erősítse védelmi képességeit.
A BND elnöke a transzatlanti együttműködés fontosságát is hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy a hírszerzési információk megosztása az Egyesült Államokkal a közelmúltbeli politikai események ellenére is folytatódni fog.
„A hírszerző ügynökségek világszerte nagyon intenzíven együttműködnek a nemzetközi fenyegetések, különösen az iszlám terrorizmustól való elrettentés érdekében. Minden ország függ a másik segítségétől. Egyetlen ország sem képes egyedül legyőzni fenyegetéseket”, jegyezte meg Kahl. Megjegyezte, hogy Németország pont annyira függ az amerikai hírszerzéstől, mint az Egyesült Államok a német hírszerzéstől.
„Mi függünk az Atlanti-óceánon túli barátaink segítségétől, ahogy ők a miénktől. Folytatódik az életmentő információcsere.”
A BND elnöke úgy véli, hogy az ukrajnai háború túl gyors befejezése lehetővé tenné az oroszok számára, hogy „az energiájukat ott használhassák, ahol igazán akarják, mégpedig Európa ellen”.
„Putyin igazi célja nemcsak Ukrajna, hanem egy új világrend is. A NATO-védelem eltolása és Oroszország nyugati befolyási övezetének kiterjesztése. Lehetőleg az amerikaiak nélkül Európában. Eddig csak az oroszok akarták ezt. És nagyon reméljük, hogy az amerikaiak sem akarják ezt”, jegyezte meg Kahl.
John Healey brit védelmi miniszter csütörtökön közölte Pete Hegseth amerikai tárcavezetővel, hogy Európa teljesíti Washington elvárását, és „felnő a feladathoz” a biztonság és Ukrajna támogatása terén.
„Európa és az Egyesült Királyság vezető szerepet vállal a védelem és Ukrajna támogatása terén – pontosan úgy, ahogyan azt az Egyesült Államok elvárta” – jelentette ki John Healey csütörtökön amerikai kollégájának, Pete Hegseth-nek.
Healey és Hegseth a Pentagonban tartott találkozója az első volt azóta, hogy az amerikai védelmi miniszter múlt hónapban európai fővárosokat keresett fel, és arra figyelmeztetett, hogy Európa „nem veheti adottnak Amerika állandó jelenlétét”, valamint felszólította az európai országokat, hogy „lépjenek előre” saját biztonságuk érdekében – írja a Politico.
Európa és az Egyesült Királyság pontosan ezt tette – érvelt Healey csütörtökön. „Önök kihívás elé állították Európát. Felszólítottak minket, hogy vállaljunk nagyobb szerepet Ukrajna támogatásában, a védelmi kiadások növelésében és Európa biztonságának megerősítésében”
„És azt mondom önnek, hogy ezt megtettük, jelenleg is ezt tesszük, és a jövőben is meg fogjuk tenni” – jelentette ki.
Keir Starmer brit miniszterelnök a múlt hónapban bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 2027-re a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait.
Miután európai vezetőket és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is fogadta Londonban, Starmer kijelentette, hogy az Egyesült Királyság kész csapatokat küldeni Ukrajnába egy békefenntartó misszió keretében, amely egy békemegállapodást biztosítana Oroszországgal.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és Ukrajna jelenleg is dolgozik egy ilyen megállapodás feltételein, amelyet Donald Trump elé kívánnak terjeszteni.
Hegseth szerint a brit és francia kezdeményezés „nagyon biztató”, majd hozzátette: „Az elnök is többször hangsúlyozta: ne rohanjunk előre”.
„A tartós béke fenntartásához biztonsági elemek is szükségesek. Az Egyesült Királyság és Franciaország vállalták, hogy ennek központi részét képezik, de a tárgyalások további részletei még kidolgozásra várnak” – mondta Hegseth.
Mindeközben az Európai Unió 27 tagállamának vezetői csütörtökön rendkívüli csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben, ahol egy új védelmi terv kidolgozásáról tárgyaltak, és egyhangúlag elfogadtak egy javaslatot, amely akár 800 milliárd eurós védelmi kiadásnövelést is lehetővé tesz a blokk számára.
A The Guardian értesülése szerint az Egyesült Királyság továbbra is hírszerzési információkat fog szolgáltatni Ukrajnának, miután az Egyesült Államok Donald Trump elnök döntése miatt leállította azt. Azt azonban fontos megérteni, hogy London lehetőségei korlátozottabbak lesznek.
Névtelen források szerint Nagy-Britannia továbbra is ellátja Ukrajnát a nyers adatelemzéssel is.
Azt azonban fontos megérteni, hogy nem fogja továbbadni az Egyesült Államoktól a két ország közötti csereegyezmények alapján szerzett információkat.
„Ezek nem olyan messzemenőek, mint az amerikai képességek, nem ugyanolyan mértékűek, és nem képesek a helyükre lépni” – magyarázta egy bennfentes.
Mindazonáltal képesek lesznek arra, hogy Ukrajnát korán figyelmeztessék egy támadással kapcsolatban, és garantálják egy bizonyos mélyütés lehetőségét Oroszország ellen.
A műholdakról, földi állomásokról, felderítő repülőgépekről, például a Rivet Jointról, sőt, a titokban bevetett szárazföldi csapatokról gyűjtött hírszerzési adatokat összegyűjtik és megosztják Ukrajnával a nyílt forrású anyagokkal együtt, hogy lehetővé tegyék a pusztító mélységi rakéta- és dróncsapásokat Oroszország ellen.
Mark Rutte NATO-főtitkár csütörtökön úgy fogalmazott, hogy óvatosan optimista azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna közötti tárgyalások jó eredményekhez vezethetnek.
A NATO főtitkára Brüsszelben, Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a „dolgok pozitív irányba fejlődhetnek”, azt követően, hogy Volodomir
Zelenszkij ukrán elnök szerdán levélben tájékoztatta Donald Trumpot arról, hogy készen áll tárgyalóasztalhoz ülni a béke elérése érdekében.
Rutte hangsúlyozta: „fontos, hogy Ukrajna erős pozícióban legyen”, amikor megkezdődnek a béketárgyalások a konfliktus lezárása érdekében.
„Ukrajna támogatásának folytatódnia kell, és ezért üdvözlöm, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna jelenleg tárgyal arról, hogyan lehet előrelépni ebben az ügyben, és hogyan lehet megoldani néhány nehézséget” – jelentette ki.
A főtitkár azt is kiemelte, hogy az amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO felé.
„Bizonytalan idők járnak, és tudom, hogy egyesek aggódhatnak a NATO jövője miatt, ezért hadd legyek világos: a transzatlanti kapcsolat és partnerség továbbra is szövetségünk alapja. Trump elnök egyértelművé tette az Egyesült Államok és saját személyes elkötelezettségét a NATO iránt, valamint azt az elvárását is, hogy Európának többet kell tennie a védelmi kiadások terén” – tette hozzá.
A holland politikus rámutatott, hogy ezen a téren már van előrelépés, tavaly az európai NATO-szövetségesek és Kanada katonai kiadásai összesen 20 százalékkal nőttek.
Andrzej Duda nyilatkozatában arra szólított fel, hogy NATO-szövetségesek júniusi hágai csúcstalálkozóján állapodjanak meg arról, hogy a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 3 százalékát fordítják védelemre. Reményét fejezte ki továbbá, hogy Zelenszkij és Trump viszonya javulni fog.
Az Európai Unió néhány tagországa a március 6-i brüsszeli csúcs eredményeit követően ígéretet tett arra, hogy Ukrajnának további 15 milliárd eurós támogatást nyújt – írta a Jevropejszka Pravda Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke az ülést követő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A tisztviselő elmondása szerint az Ukrajnának 2022 óta nyújtott segélyek összege már meghaladja a 135 milliárd eurót. A megnövekedett fiskális mozgástérnek köszönhetően az EU-tagállamok most azonnal növelhetik a támogatást.
Costa hozzátette, hogy az EU kész támogatni Ukrajnát, amikor az úgy dönt, hogy megkezdi a tárgyalásokat az igazságos és tartós békéről.
Március 4-én az ír kormány jóváhagyott egy 100 millió eurós kiegészítő segélycsomagot Ukrajnának, amely többek között nem halált okozó katonai felszerelést is tartalmaz, számolt be az RTE ír kiadvány.
Simon Harris ír miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a pénzeszközöket nem halált okozó katonai felszerelésekre és egyéb támogatásokra fordítják.
Micheal Martin ír miniszterelnök ugyanakkor nagyon súlyos eseménynek nevezte Donald Trump amerikai elnök döntését az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek felfüggesztéséről. Folytatandó nemzetközi együttműködésre szólított fel az ukránok támogatása érdekében.
Emellett az ír kormány jóváhagyott egy törvénytervezetet, amely eltörli az ENSZ-engedély szükségességét ír békefenntartó csapatok külföldre való telepítéséhez. Martin korábban azt mondta, hogy Írország kész békefenntartókat küldeni Ukrajnába a háború utáni biztonság fenntartása érdekében.