Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter, a Lengyel Parasztpárt vezetője kijelentette, hogy blokkolja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz mindaddig, amíg meg nem oldódik az exhumálás és a volinyi tragédia áldozatainak kérdése – közölte pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a Wirtualna Polska című lengyel kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Kosiniak-Kamysz elmondta: „Nem változtatok a véleményemen, bár látom, hogy Duda elnöknek más a véleménye. Ukrajna nem csatlakozik az Európai Unióhoz, nem adom a beleegyezésemet, ha nem oldja meg a Voliny kérdését.” Mint hangsúlyozta, „a katonai támogatás kérdése (Ukrajnának – a szerk.) az emberség és a biztonságunk kérdése is, de tisztázni kell a gazdasági vagy történelmi kérdéseket is”.
A lengyel védelmi miniszter hangsúlyozta: ha az EU-tagállamok bele is egyeznek Ukrajna tagságába, a kormánykoalícióba tartozó Lengyel Parasztpártja ellenezni fogja, ha nem végzik el az exhumálást, és nem tisztelik az áldozatok emlékét. Szerinte az EU-csatlakozás cselekvés a fejlődésért, az állami működés színvonalának növeléséért, ehhez pedig „bizonyos feltételeknek teljesülniük kell, nemcsak gazdasági, hanem szemléleti szempontból is az igazság a történelem számára”. „A történelem nem a történészeknek szól, ahogy Kuleba miniszter mondta, ez a legrosszabb megfogalmazás, ami csak létezik” – hangsúlyozta Kosiniak-Kamysz.
Andrzej Duda lengyel elnök szavait kommentálva, miszerint „aki megakadályozza Ukrajna EU-csatlakozását, az Putyin politikájának része”, a lengyel védelmi miniszter azt mondta, hogy alapjaiban nem ért egyet vele. „Az alapelv az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtése, mint például a történelmi igazság, a múlttal való megbékélés és azok tisztelete, akikkel együtt szeretnél az unióban lenni. Mikor kell ezeket a feltételeket kialakítani?” – tette fel a kérdést Władysław Kosiniak-Kamysz.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter, a Lengyel Parasztpárt vezetője kijelentette, hogy blokkolja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz mindaddig, amíg meg nem oldódik az exhumálás és a volinyi tragédia áldozatainak kérdése.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1728051960
[modified] => 1728046804
)
[title] => Ukrajna nem csatlakozik az EU-hoz, amíg a volinyi tragédia ügyét nem rendezi – lengyel védelmi miniszter
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128555&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128555
[uk] => 128567
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 128556
[image] => Array
(
[id] => 128556
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/7dbefc3-kosiniak-kamysz.avif
[original_lng] => 13462
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/7dbefc3-kosiniak-kamysz.avif
[width] => 150
[height] => 84
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/7dbefc3-kosiniak-kamysz.avif
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/7dbefc3-kosiniak-kamysz.avif
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/7dbefc3-kosiniak-kamysz.avif
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/7dbefc3-kosiniak-kamysz.avif
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/7dbefc3-kosiniak-kamysz.avif
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/7dbefc3-kosiniak-kamysz.avif
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1728040505:2
[_thumbnail_id] => 128556
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1526
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1202927085001
[_oembed_93754ce6acdf872f5e594e1883331b84] =>
Lengyelország támogatja Ukrajnát az európai uniós csatlakozás ügyében, de ezen az úton Varsónak „megvannak a maga követelései” Kijevvel szemben – jelentette ki vasárnap Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál az RMF 24 lengyel rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Sikorski elmondta: „Fenn akarjuk tartani az Egyesült Államokban zajló politikai vita mindkét oldalának támogatását az Európával való szövetségről, Ukrajna támogatásáról, az amerikai csapatok fizikai jelenlétéről Lengyelországban.”
Arra a kérdésre, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások nehezednek-e, a lengyel diplomácia vezetője azt válaszolta, hogy „Ukrajnára nyomást gyakorolnak”. „Jól érzi magát a tengerben, egy kicsit rosszabbul a szárazföldön. Támogatjuk Ukrajnát, de természetesen megvannak a saját követeléseink, ahogy az a szomszédok között is előfordul” – hangsúlyozta Radoslaw Sikorski.
Just making things up. No one has made any threats about cutting Ukraine off from Starlink
And say thank you because without Starlink Ukraine would have lost this war long ago and Russians would be on the border with Poland right now https://t.co/ImeiHFgaaw
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Katarina Maternova, az EU ukrajnai nagykövete reális előrejelzésnek tartja, hogy Ukrajna az évtized végére csatlakozhat az Európai Unióhoz. Erről Katarina Maternova a JevroPravdának adott interjújában beszélt.
A nagykövet megjegyezte, hogy Ukrajna „megtörte a mátrixot” az EU-csatlakozásra irányuló kezdeményezésével, kezdve a teljes körű háború első napjaiban történő jelentkezésétől, és a meglehetősen gyors tempóval – a többi tagjelölt országhoz képest – a jövőben azt fenn lehet tartani.
„Már korábban is mondtam egy interjúban, és megismétlem magam: úgy gondolom, hogy a Michel elnök által kitűzött cél – Ukrajna uniós csatlakozása az évtized végére – reális” – mondta Katarina Maternova.
Az JevroPravda 2030-ra vonatkozó megjegyzésére válaszolva megismételte, hogy ezt reális határidőnek tartja.
„Az EU-csatlakozás azonban – és ezt meg kell valósítani – nem csupán a tagsági tárgyalások technikai folyamata, amely önmagában is időt vesz igénybe. Ez pedig egyben politikai ratifikáció is minden tagországban, mert egy új tag belépése az EU-szerződés változását jelenti. Ezért az egyes EU-országok által megkövetelt formátumban ratifikálni kell. És ehhez mindig kell egy kis idő, a 2004-es bővítés során ez körülbelül másfél évig tartott” – tette hozzá a nagykövet.
A vitás történelmi kérdések megoldása elsősorban Ukrajnának az érdeke, mert Lengyelország beleegyezése nélkül nem lesz az Európai Unió tagja – jelentette ki pénteken Donald Tusk lengyel kormányfő, számolt be az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A lengyel hírszolgálat emlékeztetett arra, hogy szerdán Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával folytatott megbeszélésén az utóbbit olyan történelmi kérdésekről kérdezték, amelyek „megosztják országainkat”.
Kuleba azt válaszolta, hogy ha elkezdenek ásni a történelemben, az ukránok és a lengyelek egymást fogják hibáztathatni. Ezzel kapcsolatban jobb, ha mindkét ország közösen építi a jövőt, és a történelmet a történészekre bízza – tette hozzá.
A lengyel kormányfő kijelentette: nem szeretné, hogy „ami ellentmondásos a lengyel-ukrán kapcsolatokban”, az alibi legyen azok számára, akik „oroszbarát hajlamokkal” rendelkeznek. Tusk általánosságban negatívan értékelte az ukrán külügyminisztérium vezetőjének nyilatkozatát, és hozzátette, Ukrajnának „nem annyira a történelem eltemetése, hanem a kapcsolataink rendezése szempontjából kell megfelelnie a lengyel elvárásoknak a történelmi igazság alapján”.
„Ukrajna nem lesz az Európai Unió tagja Lengyelország beleegyezése nélkül. Ukrajnának meg kell felelnie a szabványoknak, és ezek sokfélék – ez nem csak határok, kereskedelem, jogi és gazdasági normák kérdése. Ez kulturális és politikai normák kérdése is” – tette hozzá Donald Tusk, rámutatva, hogy Varsó az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége alatt „egyre világosabbá” fogja tenni Kijevnek, hogy érdeke a lengyel-ukrán kapcsolatok rendezése.
A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának ratifikálásával Ukrajna újabb fontos lépést tett az Európai Uniós tagság felé – írta Dmitro Kuleba, a Külügyminisztérium vezetője az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében.
Megjegyezte, hogy a ratifikációt követően Ukrajna 125.-ik tagja lett a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
„Ezzel a lépéssel Ukrajna bizonyítja szilárd elkötelezettségét a nemzetközi igazságszolgáltatás megerősítése mellett. Országunk hatékonyan együttműködik a Nemzetközi Büntetőbírósággal az orosz agresszió során elkövetett orosz atrocitások átfogó elszámoltathatóságának biztosítása érdekében. Ez a munka ezentúl még hatékonyabb lesz” – hangsúlyozta a miniszter. „A Római Statútum ratifikálásával Ukrajna egy újabb fontos lépést tett az EU-csatlakozás felé” – tette hozzá Kuleba.
Az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitása Ukrajnával és Moldovával e két ország nagyszabású reformtörekvéseinek eredménye – hangsúlyozta az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke keddi sajtóközleményében.
Charles Michel szerint a tavaly decemberi uniós csúcsnak az Ukrajnával és a Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntése óta e két ország valódi átalakuláson ment keresztül a teljes jogú uniós tagság felé.
Büszke pillanat ez mindkét nemzet számára, az EU számára pedig stratégiai lépés. Amikor a nép akaratát az előrelátó vezetés megvalósítja, és a demokráciát átülteti a gyakorlatba, akkor válik láthatóvá a fejlődés gyümölcse – fogalmazott.
Az MTI tájékoztatása szerint az EU kedden kormányközi konferenciát tart Luxemburgban mindkét ország vezetésével a csatlakozási tárgyalások megnyitása előtt. Michel szerint „ez kulcsfontosságú mérföldkő lesz, ami azt is bizonyítja, hogy mindkét nemzet hatalmas előrelépést tett az európai integráció felé vezető úton, annak ellenére, hogy hatalmas kihívásokkal kellett és kell szembenézniük”.
Az uniós testület elnöke úgy véli, Ukrajna „csodálatra méltó erőfeszítéseket tett, és az ukránok rendkívüli bátorságról és szolidaritásról tettek tanúbizonyságot országuk szuverenitása és európai jövője védelmében. Moldova is jelentős kihívásokkal nézett szembe, többek között gazdasági nyomással és politikai megfélemlítéssel, mégis rendíthetetlenül törekedett az EU-val való egyre szorosabb kapcsolatra”.
Hangsúlyozta, hogy mindkét ország „lenyűgöző elkötelezettséget” tanúsított a reformok és az európai értékekhez való igazodás iránt. „A jogállamiság, a kormányzás és az igazságügyi rendszerek terén tett átalakító lépések reményt adnak, és egyértelműen jelzik, hogy ezen országok rendíthetetlenül törekszenek az európai családhoz való csatlakozásra” – hangoztatta.
Michel azt is kiemelte, hogy a keddi kormányközi konferencia egy hosszú folyamat kezdetét jelöli: jelentős előrelépésről van szó, de a csatlakozás felé tartó út további folyamatos erőfeszítéseket, elkötelezettséget és jelentős reformokat igényel.
Ukrajnának és Moldovának folytatnia kell az intézmények megerősítésére, a korrupció elleni küzdelem és a gazdasági stabilitás fokozására irányuló munkáját, hogy megfeleljen a teljes jogú uniós tagság szigorú követelményeinek – húzta alá az Európai Tanács elnöke.
Az Európai Unió hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával – jelentette be Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának június 30-ig tartó, féléves elnökségét betöltő Belgium külügyekért és általános ügyekért felelős minisztere kedden Luxembourgban.
Hadja Lahbib, az Ukrajnával kezdett első kormányközi konferencia nyitóbeszédében történelmi jelentőségűnek nevezte az Európai Unió számára a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Hangsúlyozta: az uniós integráció útja hosszú, a tárgyalások pedig szigorúak és megterhelőek lesznek. A munka csak most kezdődik – húzta alá. „Eltökéltséggel és elkötelezettséggel bízunk abban, hogy a tárgyalások folyamán képesek leszünk pozitív eredményre jutni” – fogalmazott.
A belga miniszter kiemelkedőnek nevezte Ukrajna kitartását, hogy a folytatódó háború ellenére eredménnyel dolgozott és fogadott el számos reformot a tárgyalások megkezdése érdekében.
A tárgyalások megkezdése üzenetet hordoz Vlagyimir Putyin orosz elnök számára arról, hogy minden igyekezete ellenére Ukrajna egyre közeledik az Európai Unióhoz – tette hozzá Hadja Lahbib.
Az uniós tanács tájékoztatása szerint Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a nyitóülésen, videóhíváson keresztül elmondott beszédében azt mondta: az EU-csatlakozás tárgyalásainak megkezdése mindannak a szimbóluma, amiért „Ukrajna legjobb fiai és lányai ezrei adták életüket”.
„Erős Ukrajna nem lehetséges az EU nélkül, és egy erős EU sem lehetséges Ukrajna nélkül” – tette hozzá az ukrán kormányfő. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en közzétett bejegyzésében azt írta: „történelmi nap a mai, amikor tényleges, valódi tárgyalásokat kezdünk az Európai Unióval”.
„Hálás vagyok mindenkinek, aki védi Ukrajnát, országunkat és népünket. Hálás vagyok a csapatnak, mely mindent megtesz azért, hogy az Európai Unió részei lehessünk” – tette hozzá. Az Európai Unió a délután folyamán Luxembourgban, a csatlakozási tárgyalások megkezdését jelentő első kormányközi konferenciát tart Moldovával, majd szerdán Brüsszelben Montenegróval.
A kormányközi konferencián az EU bemutatja a csatlakozási tárgyalások menetét és iránymutatásokat ad a tagjelölt országoknak. Az érdemi tárgyalások a következő tizenkét hónapon belül kezdődhetnek meg.
Kijev és Chisinau 2022 februárjában nyújtotta be az EU-tagság iránti kérelmét, azt követően, hogy Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát. Az EU-tagországok vezetői 2023 júniusában adtak tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának.
További hivatalos tagjelölt országok között van Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország. Az EU utoljára 2013-ban bővült, amikor Horvátország csatlakozhatott a közösséghez.
Az európai uniós csatlakozási tárgyalások lezárulta után Ukrajna három lépésre lesz attól, hogy teljes jogú tagságot kapjon az Európai Unióban – jelentette be Dmitro Kuleba külügyminiszter, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium Telegram-csatornájára hivatkozva.
Az ukrán diplomácia vezetőjének elmondása szerint ez a három lépés a következő lesz:
az Európai Bizottság következtetése a tárgyalások sikeres lezárásáról és Ukrajna csatlakozási kritériumoknak való megfeleléséről;
az Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló megállapodás aláírásáról szóló határozat;
a megállapodás ratifikálása az EU-tagállamok parlamentjei által és Ukrajna teljes jogú tagságának megszerzése az Európai Unióban.
A külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna uniós csatlakozása globális jelentőségű esemény lesz Európa számára. „Kedden lesz a bevezető rész, majd hat tárgyalási klaszter lesz, melyeket megnyitnak és lezárnak, azonnal az érintett területek szakértői fognak dolgozni rajtuk, és összhangba hozzák Ukrajna jogszabályait az uniós normákkal” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Az uniós tagállamok hivatalosan, miniszteri szinten is megerősítették, hogy elfogadták az úgynevezett tárgyalási keretet az ukrán és a moldáv csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Ez az a dokumentum, amely szabályozza a tagfelvételi eljárás folyamatát és részleteit.
A hírt a soros belga elnökség jelentette be az X-en. Ez a fejlemény nem volt váratlan, mivel korábban már a tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei elvi megállapodásra jutottak. Olyannyira előrehaladottak a folyamatok, hogy már a konkrét időpontokat is korábban kitűzték: jövő héten kedden először 15.30-kor Ukrajnával, majd 18 órakor Moldovával tartják az első úgynevezett kormányközi konferenciát Luxemburgban.
A belga elnökség az elmúlt hetekben igyekezett rendkívüli módon felgyorsítani a folyamatot annak érdekében, hogy az elnöki ciklusuk alatt meg lehessen rendezni az első tárgyalási eseményt. Nem is titkolták, hogy ezt azért tartották fontosnak, mert nem bíztak abban, hogy Ukrajna esetében az őket követő magyar elnökség is ilyen ambiciózus lesz.
Valószínűleg ők már korábban tudták azt, amit a nyilvánosság csak néhány napja: a magyar elnökség nem tervezi, hogy Ukrajnával csatlakozási tárgyalásokat folytat, ezt az elnökségi programot bemutató eseményen a magyar kormány képviselői Budapesten is megerősítették, illetve egy brüsszeli háttérbeszélgetésen az EU-hoz akkreditált magyar nagykövet is alátámasztotta. Mindez komoly nemzetközi bírálatot váltott ki már eddig is.
A magyar kormány hozzáállása az ukrán csatlakozási tárgyalásokhoz folyamatos aggodalmat okoz az európai uniós fővárosokban. Magyarország már évek óta lassítja, időnként blokkolta Ukrajna euroatlanti integrációját. Mindez akkor csúcsosodott ki, amikor tavaly decemberben a csatlakozási tárgyalások megindításáról döntő uniós csúcstalálkozón Orbán Viktort emlékezetes módon kiküldték kávézni, így a többiek meg tudták hozni a szükséges döntést.
Már akkor és azóta is azzal fenyegetőzik a magyar kormány, hogy a csatlakozási tárgyalási folyamat során több mint hetven alkalommal élhetnek a vétójogukkal, és bármikor megakaszthatják Ukrajna felvételét. A kormány egyébként visszatérően arra hivatkozik, hogy Ukrajnában a magyar kisebbség jogait nem tartják tiszteletben, ennek azonban ellentmond az, hogy az Európai Bizottság értékelése szerint Ukrajna teljesítette a Velencei Bizottság idevonatkozó ajánlásait, amelyet Magyarország is elégséges minimumként fogadott el. Sőt, ezek a kisebbségvédelmi intézkedések a tárgyalási keretnek is a részét képezik, vagyis tulajdonképpen a felek nem vitatják ennek szükségességét.
Amennyiben a magyar kormány elnöksége alatt valóban nem hív össze újabb tárgyalási fordulót, akkor majd a januártól illetékes spanyol kormány folytathatja a félbeszakított folyamatot.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába minden magyar feltétel belekerült – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter péntek este a Facebook közösségi oldalon.
Az elmúlt napokban, hetekben óriási vita zajlott Brüsszelben arról, hogy milyen feltételek mellett induljanak meg a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával – emlékeztetett a miniszter.
„Mi mindvégig azt az álláspontot képviseltük, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása az előfeltétele kell, hogy legyen bármifajta továbblépésnek. Néhány tagország hallani sem akart erről a feltételről, mi viszont világossá tettük, hogy ragaszkodunk a kisebbségek azon jogainak helyreállításához, melyek a nemzeti identitás megőrzéséhez, az anyanyelv használatához és az anyanyelven való tanuláshoz fűződnek” – emelte ki.
Éles viták után péntek este megállapodás született Brüsszelben: az Ukrajnával folytatandó tárgyalások keretdokumentumába minden magyar feltétel belekerült.
„Most már tehát brüsszeli papírunk is van arról, hogy Ukrajnának vissza kell adni a kárpátaljai magyaroktól az elmúlt évek során elvett jogokat” – szögezte le Szijjártó Péter.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
