Az Európai Unió Ukrajna számára nyújtott támogatásának továbbra is erősnek és megingathatatlannak kell maradnia, beleértve az ország jövőbeli uniós tagságának elősegítését is – jelentette ki az Európai Parlament elnöke az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli találkozóján elmondott beszédében csütörtökön.
Az uniós parlament tájékoztatása szerint a csütörtökön kezdődött, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozón Roberta Metsola azt mondta, Ukrajna már teljesítette az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket.
A labda most az Európai Unió térfelén pattog, fenn kell tartania a bővítés lendületét – húzta alá.
Az európai védelem megerősítésével kapcsolatban az EP-elnök utalt a NATO szerdán befejeződött csúcsértekezletén elért, a védelmi kiadások növelésére vonatkozó célkitűzésekről szóló megállapodására, és hangsúlyozta: az Európai Parlament a lehető leggyorsabban fogadta el a védelmi ipart érintő közös beszerzésről szóló, valamint a lőszergyártást támogató jogszabályokat.
„A jelenlegi ingatag világban Európának többet kell tennie saját biztonságáért” – fogalmazott.
A közel-keleti helyezettel kapcsolatban Metsola azt mondta: az Izrael és Irán közötti tűzszüneti megállapodás reményteljes előrelépést jelent a régió stabilitása szempontjából. Hangsúlyozta, Irán nem rendelkezhet atomfegyverrel.
Nukleáris fegyver Irán kezében nemcsak a régióra, hanem az egész világra nézve fenyegetést jelentene – húzta alá.
A gázai helyezettel kapcsolatban az EP-elnök kijelentette: a tűzszünet érdekében megkezdett munkának folytatódnia kell, majd megerősítette: minden túsz azonnali szabadon bocsátására, a terror megszüntetésére és arra van szükség, hogy a humanitárius segély eljusson a rászorulókhoz. A békét elérni talán nehéz, de nem lehetetlen – tette hozzá beszédében az Európai Parlament elnöke.
Regarding the European Union: this year, our Government must ensure readiness across all negotiation clusters. We understand that delays in Ukraine’s accession process are not caused by Ukraine. We will continue working with the EU to ensure promises made are fulfilled. This is a…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2025
Ellenzi Ukrajna európai uniós csatlakozását Lengyelország frissen megválasztott elnöke – derült ki abból az exkluzív interjúból, amelyet a politikus Varsóban adott a Mandinernek.
Ellenzem Ukrajna belépését az Európai Unióba, bár elismerem, hogy Ukrajnát támogatni kell stratégiai és geopolitikai szempontból is – jelentette ki a Mandinernek adott, exkluzív interjújában Karol Nawroczki lengyel elnök.
A politikus az interjúban kiemelte: azért is lett elnök, hogy visszaállítsa a normalitást, a rendet, a nyugalmat és a békét Lengyelországban.
Többször is bebizonyosodott a történelem folyamán, hogy szabad, szuverén nemzet vagyunk – mondta az elnök, aki elárulta azt is: eddig még nem volt alkalma találkozni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, de mindenképp szeretné, ha sor kerülne erre.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdán nemzetközi tárgyalásokat folytatott Ukrajna támogatásáról és az Európai Unióhoz való csatlakozásáról – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő esti videoüzenetére hivatkozva.
Jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy szerdán tárgyalt az Európai Tanács elnökével, António Costával. Vázolta neki az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat és az európai országokkal kötött vonatkozó megállapodásokat. „Részletesen előkészítjük az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos tárgyalási folyamatot is. Részünkről minden készen áll az első klaszterek megnyitására” – állította.
Az elnök ezt a kérdést megvitatta Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, mivel ez az ország jelenleg az EU soros elnökségét tölti be, és fontos, hogy ez egy eredményes elnökség legyen. Volodimir Zelenszkij a NATO főtitkárával, Mark Rutte-val is beszélt, mindenekelőtt a találkozók és a közös munka lehetséges formátumairól.
Kijev újabb, minden eddiginél ambiciózusabb célt tűzött ki – miszerint 2027-ig teljesítené az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit.
Olha Sztefanyisina, Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese a Gazeta nevű lapnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy: Ukrajna 2027-ig teljesíti az EU-hoz való csatlakozási feltételeket.
Ugyanakkor hozzáfűzte azt is: Magyarország jelenleg további feltételek teljesítését követeli.
A magyar kormány ezeket a további feltételeket valójában alapvető emberi jogi követelményként kezeli, hiszen Ukrajna évek óta semmibe veszi a kárpátaljai magyar közösség jogait – elsősorban az oktatás és a nyelvhasználat terén.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyíltan kimondta, hogy a jelenlegi ukrán magatartás elfogadhatatlan az EU-tagság kapujában álló országtól.
Robert Fico szlovák miniszterelnök elutasítja az Európai Unió és Oroszország között kialakulófélben lévő „vasfüggönyt” a videóüzenete szerint, amelyet a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott beszélgetéséről tett közzé szombaton a Facebookon.
Hozzáteszi, hogy Szlovákia elutasítja az Európai Bizottság azon javaslatát, miszerint le kell állítani az Oroszországból származó összes kőolaj, gáz és nukleáris üzemanyag importját.
Egyáltalán nem haboztam kijelenteni, hogy elutasítom a vasfüggöny politikáját, amely ténylegesen kialakulófélben van Európa és az Oroszországi Föderáció között – mondja Robert Fico a videóban.
Hangsúlyozza, hogy nem hisz az ukrajnai háború katonai megoldásában, és minden béketervet támogat. Megjegyzi, hogy ezt Putyinnak is elmondta. A miniszterelnök részletek említése nélkül közli, hogy az orosz elnöktől további információkat kapott a háborúról.
Kijelenti, hogy a Szlovákia EU- és NATO-tagságából fakadó korlátozások ellenére is fenn akarja tartani kapcsolatait Oroszországgal. De hangsúlyozta az orosz elnökkel folytatott megbeszélésén, hogy Szlovákia mindkét szervezetnek komoly tagja.
Your Website Title
Az Európai Bizottság azon tervét, hogy leállítsa az Oroszországból érkező gáz-, olaj- és nukleáris üzemanyag-szállításokat, őrültségnek tartom – mondta Robert Fico, aki szerint irreális elképzelés, hogy a szlovák atomerőművekben az orosz eredetű nukleáris üzemanyagot más régiókból, például az Egyesült Államokból származóval helyettesítsék.
„Moszkvában nyilvánosan kijelentettem, hogy meg fogom vétózni az ilyen döntéseket” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy reméli, egyhangú és nem minősített többséggel fognak szavazni. Az utóbbi esetben ugyanis Szlovákia biztosan alulmaradna a többi ország szavazataival szemben.
„Senki sem mondhatja meg nekünk, mit tehetünk és mit nem” – mondta Robert Fico, hangsúlyozva, hogy kormánya „szuverén külpolitikát” folytat. Így reagált az egyes uniós intézmények és tagállamok vezetőinek azon kritikájára, miszerint az ukrajnai háború miatt nem volt helyénvaló Oroszországba látogatnia. Azt is kifogásolta, hogy a balti államok nem engedték át a repülőgépét a légterükön Oroszország felé. Elmondása szerint így a moszkvai út a szokásos két óra helyett hat óráig tartott.
Kaja Kallas, az EU legfőbb diplomatája a minap bírálta Robert Ficót részvételéért a moszkvai ünnepségen. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint pedig a győzelmi katonai díszszemlén való részvétel és „Putyin elnök megtapsolása… szégyent hoz mindenkire, aki ott van”.
Kaja Kallas Facebook-bejegyzésére válaszul Robert Fico azt írta: tisztelettel adózott a háborúban Szlovákiát felszabadító szovjet katonák emléke előtt. Kaja Kallasnak pedig nincs joga bírálni őt, mert normális dolog párbeszédet folytatni más vezetőkkel.
Friedrich Merz új német kancellár kormánya úgy véli, hogy Ukrajnának van esélye mind az EU-, mind a NATO-csatlakozásra, és hogy ez az út „visszafordíthatatlan” – jelentette ki szombaton Johann Wadeful német külügyminiszter a Neue Osnabrücker Zeitung című lapnak adott interjújában.
A jelentés szerint Wadeful megjegyezte, hogy Ukrajnának lehetősége van mind az Európai Unió, mind a NATO tagjává válni. „A NATO-ban közösen megállapodtunk abban, hogy Ukrajna a védelmi szövetséghez való csatlakozás útján halad, és ez az út visszafordíthatatlan” – hangsúlyozta.
A miniszter ugyanakkor felidézte, hogy az új német kancellár, Friedrich Merz a megválasztása előtt arról beszélt, hogy Ukrajna csak a háború befejezése után csatlakozhat a NATO-hoz.
Csehország továbbra is támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz és hosszabb távon a NATO-hoz – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő vasárnap Prágában sajtótájékoztatón, miután tárgyalásokat folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki feleségével együtt kétnapos látogatásra érkezett Prágába.
Pavel szerint Csehország politikai és katonai téren is teljes mértékben folytatja Ukrajna és a béke mihamarabbi megkötésének támogatását.
„Amennyiben Oroszország sikerrel járna ebben a háborúban, annak közvetlen negatív hatása lenne Csehországra is. Amennyiben jutalmat kapna az agressziójáért, az megerősíthetné meggyőződését, hogy helyes az a mód, ahogy külpolitikai céljait megvalósította. Csehországnak érdeke, hogy a remélhetőleg hamarosan beinduló béketárgyalások eredménye ne az legyen, hogy az agresszor jutalmat kap, míg az áldozat, tehát Ukrajna meg lesz büntetve” – hangsúlyozta Petr Pavel.
A cseh elnök hangsúlyozta továbbá, hogy Csehország kész részt venni Ukrajna háború utáni újjáépítésében, iparának és az egész ukrán infrastruktúra korszerűsítésében.
Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott Csehországnak a sokoldalú támogatásért, külön kiemelve a Prága által kezdeményezett nemzetközi lőszerbeszerzést Ukrajna számára, valamint a cseh-ukrán hadiipari együttműködést. A elnök nagyra értékelte, hogy Csehország kiképző központot létesít az F-16-os amerikai vadászgépek ukrán pilótái számára.
Külön köszönetet mondott Prágának Ukrajna európai integrációs törekvéseinek támogatásáért és sajnálatát fejezte ki afelett, hogy ezt a folyamatot néhány ország vezetője „igyekszik akadályozni”. Konkrétumokat azonban Vlodimir Zelenkszkij nem mondott. Kiemelte a csehek szerepét az ukrán egészségügy újjáépítésében is.
A cseh elnöki hivatal közlése szerint Volodimir Zelenszkij hétfőn, látogatásának második napján Petr Fiala kormányfővel tárgyal, majd találkozik a cseh parlament két kamarájának elnökével Markéta Pekarová Adamovával, illetve Milos Vybornyval.
Andrej Babiš, der ehemalige Regierungschef Tschechiens und Spitzenkandidat seiner Partei ANO, ist wegen Betrugs bei der Einwerbung von EU-Fördermitteln angeklagt. Das Oberste Gericht in Tschechien hat einen früheren Freispruch aufgehoben 🔽 https://t.co/AP0AU9fsuq
Az Európai Néppárt (EPP) már jóval korábban meghatározta a más pártokkal való együttműködésének határait: e pártoknak hitet kell tenniük Ukrajna, a jogállamiság és az Európai Unió mellett – jelentette ki Manfred Weber, az EPP-vezetője a pártcsalád kétnapos valenciai kongresszusának kezdőnapján, kedden, ahova több ukrán vezető politikust is meghívtak.
„Soha nem fogunk együtt dolgozni azokkal, akik nem tartják tiszteletben az én három alapelvemet: Ukrajna, jogállam és Európa-pártiság” – fogalmazott Manfred Weber.
Hozzátette: az Európai Néppárt (EPP) legfőbb politikai ellenfelei a következő négy évben már nem a balközép pártok lesznek, hanem „a szélsőségek Európában és világszerte”. Úgy vélte, autoriter hullám éri el Európát. „Ez a legnagyobb kihívás” – jelentette ki.
A bajor Keresztényszociális Unió politikusát egyetlen jelöltként újraválasztották az EPP élére. Ez a pártcsalád rendelkezik a legnagyobb frakcióval, vagyis 188 képviselővel a 720 tagú Európai Parlamentben.
Ukrajna 2026-ban az EU tagjaként?
A mostani kongresszuson az ukrajnai háború mellett az európai fegyverkezés, az Egyesült Államokkal kialakult vámháború, az emberek növekvő megélhetési költségei, valamint a populizmus és a szélsőségek jelentette fenyegetés lesz napirenden.
A kongresszuson meghívottként részt vevő és felszólaló Petro Porosenko volt ukrán elnök és Julija Timosenko volt kormányfő óva intették az Európai Uniót attól, hogy elfogadjon bármilyen kikényszerített békét Ukrajna számára.
„Nincs mint mondani a Krímről, az Ukrajna része” – fogalmazott Porosenko. Erős európai egyetértésre van szükség ahhoz, hogy az Oroszország ellenőrzése alá került területeket ne ismerjék el annak részeként – tette hozzá.
Porosenko kijelentésével Donald Trump amerikai elnök azon kijelentésére reagált, amelyet a Time hírmagazinnak minap adott interjújában mondott, és amely szerint a 2014-ben elcsatolt „Krím félsziget Oroszországé marad”.
A békét nem szabad mindenáron megkötni, csak az erő pozíciójából, nem pedig lekenyerezéssel vagy alkuk keretében – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak ki kell tartania az Oroszország elleni szankciók mellett, és nem szabad visszatérnie a háború előtt gazdasági kapcsolatokhoz. Ezzel párhuzamosan pedig az uniónak fel kellene gyorsítania a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, haladéktalanul megnyitva több fontos tárgyalási fejezetet – tette hozzá.
Timosenko hasonlóan nyilatkozott. Szerinte nem szabad engedni, hogy Ukrajnának kapitulálnia kelljen. Ehhez – mint mondta – erősíteni kell az Egyesült Államok és az Európai Unió szövetségét, ami nem egyszerű feladat.
Emellett történelmi szükségszerűségnek nevezte Ukrajna felvételét az EU-ba – de nem 2030-as határidővel, hanem már a jövő évben meg kellene ezt tenni szerinte.
„Ukrajna nem kuncsorog, hanem egy szövetséges, amely bizonyította, hogy nem csak saját magát, de Európát is meg tudja védeni” – tette hozzá Julija Timosenko.
A konferencián szintén részt vevő Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester kifejezte azzal kapcsolatos reményét, hogy létezik diplomáciai út a béketeremtésre. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak nem szabad figyelmen kívül hagynia hazája érdekeit. „Ne felejtsük el, azért harcolunk, hogy demokratikus ország legyünk” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel csak az erő nyelvén lehet beszélni, és emiatt „nekünk is erősnek kell lennünk”.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Néppárt (EPP) már jóval korábban meghatározta a más pártokkal való együttműködésének határait: e pártoknak hitet kell tenniük Ukrajna, a jogállamiság és az Európai Unió mellett.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746018480
[modified] => 1746009919
)
[title] => Ukrajnát már 2026-ban fel kell venni az EU-ba – jelentette ki a volt ukrán kormányfő
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=149280&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 149280
[uk] => 149528
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 149281
[image] => Array
(
[id] => 149281
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/tyimosenko.png
[original_lng] => 743965
[original_w] => 990
[original_h] => 495
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/tyimosenko-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/tyimosenko-300x150.png
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/tyimosenko-768x384.png
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/tyimosenko.png
[width] => 990
[height] => 495
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/tyimosenko.png
[width] => 990
[height] => 495
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/tyimosenko.png
[width] => 990
[height] => 495
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/tyimosenko.png
[width] => 990
[height] => 495
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746169619:8
[_thumbnail_id] => 149281
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2142
[_oembed_0a172f92acc8820e1677e8b9a466fcc4] =>
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Ukrajna jövője az Európai Unióban van, és már megtett egy fontos lépést az EU-csatlakozás felé – jelentette ki szerdán Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Denisz Smihal miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kallas elmondta:
„Fontos előrelépést tapasztaltunk az átvilágítás terén. Ukrajna teljes mértékben végrehajtotta a csatlakozáshoz vezető úton szükséges előző lépést. Nem lesznek vágások, nem lesz rövid út. Ugyanaz a megközelítés, mint mindenki számára.”
Európa fődiplomatája ugyanakkor méltatta Ukrajnát, amiért a háború alatt jelentős előrelépést tudott elérni az EU által megkövetelt reformok terén. „Biztosítani akarom önöket arról, hogy az önök jövője az EU-ban van. Együtt fogunk dolgozni ennek érdekében. És arra számítunk, hogy ez a nap a lehető leghamarabb eljön, amikor Ukrajnát az EU tagjaként üdvözölhetjük” – hangsúlyozta Kaja Kallas.
Denisz Smihal válaszában arról biztosította az EU főképviselőjét, hogy Ukrajna mindent megtesz az európai integráció lendületének növelése érdekében. „Úgy gondolom, hogy Ukrajna nem évek, hanem hónapok alatt érhet el jelentős eredményeket. Minden házi feladatot el tudunk majd végezni annak érdekében, hogy a háború vége után azonnal az Európai Unió teljes jogú tagja lehessünk” – hangsúlyozta.
A kormányfő hozzátette, hogy Ukrajna kormányközi konferencia megtartására számít, miután az EU Tanácsa döntést hozott az klaszter „Az EU-csatlakozási folyamat alapjai” megnyitásáról. Általánosságban elmondható, hogy 2025-re Kijev arra számít, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások mind a hat klasztere nyitott lesz – mondta el Denisz Smihal.
Kijev arra számít, hogy az Európai Unió konkrét dátumot tűz ki Ukrajna csatlakozására, amire azért van szükség, hogy az ország tagsága előre rögzítve legyen – jelentette ki kedden Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője az Ukrajna csatlakozása az EU-hoz: megtörtént a választás, idő kérdése elnevezésű konferencián mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zsovkva az Európai Unió képviselőihez fordulva elmondta: „Ne féljetek kitűzni Ukrajna EU-tagságának időpontját, feltéve, hogy Ukrajna teljesíti a feladatát, amit Ukrajna teljesíteni fog. És ehhez ragaszkodunk, amikor az esetleges dokumentumokról, megállapodásokról van szó, vagy akárhogyan is nevezzük.”
Az elnöki hivatalvezető-helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna uniós tagságának rögzítése nélkül nem lesz teljes az igazságos és fenntartható béke elérésének folyamata. Egyúttal felszólította az Európai Uniót, hogy „Ukrajnával azonos sebességgel” haladjon, utalva az Ukrajna európai integrációjával kapcsolatos munka európai részére.
„Idén három hónap telt el, és még nem kerültünk közelebb az első (az EU-csatlakozási tárgyalások – a szerk.) klaszter megnyitásának folyamatához. Ennek nem szabadna így lennie” – hangsúlyozta Ihor Zsovkva.