Andy Burnham, aki hétfőn lépett hivatalba az Egyesült Királyság miniszterelnökeként, bejelentette, hogy tárgyalni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amelynek során biztosítja őt arról, hogy London továbbra is rendíthetetlen és határozott támogatást nyújt Ukrajnának – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a Sky News brit tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint az új brit miniszterelnök bejelentette, hogy Zelenszkij és Donald Trump amerikai elnök lesznek az első tárgyalópartnerei hétfőn. „Ma később világossá teszem Zelenszkij elnök számára, hogy – mint tudják – semmi nem változott. Száz százalékig az ő oldalán állok, ahogy Keir Starmer is” – mondta.
A brit kormányfő megjegyezte, hogy az elmúlt néhány évben Nagy-Manchester polgármestereként ukrán polgármesterekkel működött együtt. „Mindezt a tapasztalatot magammal viszem az új pozíciómba, és Zelenszkij elnöknek nem lesz kétsége afelől, hogy az Egyesült Királyság támogatása rendíthetetlen és határozott, hogy mindig ott lesz mellette, és én személyesen is ott leszek mellette” – tette hozzá Andy Burnham.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Andy Burnham, aki hétfőn lépett hivatalba az Egyesült Királyság miniszterelnökeként, bejelentette, hogy tárgyalni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amelynek során biztosítja őt arról, hogy London továbbra is rendíthetetlen és határozott tám...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1784577960
[modified] => 1784572738
)
[title] => Új brit miniszterelnök: száz százalékig Zelenszkij oldalán állok
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=192694&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 192694
[uk] => 192708
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 192695
[image] => Array
(
[id] => 192695
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/andy-burnham.jpg
[original_lng] => 16820
[original_w] => 678
[original_h] => 452
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/andy-burnham-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/andy-burnham-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/andy-burnham.jpg
[width] => 678
[height] => 452
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/andy-burnham.jpg
[width] => 678
[height] => 452
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/andy-burnham.jpg
[width] => 678
[height] => 452
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/andy-burnham.jpg
[width] => 678
[height] => 452
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/andy-burnham.jpg
[width] => 678
[height] => 452
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1784572305:2
[_thumbnail_id] => 192695
[_edit_last] => 5
[views_count] => 172
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_088f7257a527509874fa4299b3208159] =>
For a third consecutive day, Ukrainians are taking to the streets across the country, demanding the return of former Defense Minister Mykhailo Fedorov.
Protests are continuing in Kyiv, Lviv, Dnipro, Odesa, Mykolaiv, and other cities. pic.twitter.com/UTfcble5e8
Az Európai Bizottság által javasolt változtatások új szabályokat tartalmaznak a jövőbeli kérelmezőkre vonatkozóan: az ukránok, akik úgy hagyták el Ukrajna területét, hogy megsértették a mobilizációs korlátozásokat, többé nem kaphatnak ideiglenes védelmi státuszt az uniós országokban.
Az észt kormány jóváhagyta az Európai Unió Tanácsának határozattervezetét, amely 2028. március 4-ig meghosszabbítja az ukrán menekültek ideiglenes védelmi státuszát, de azok az ukrán állampolgárok, akik az ukrán törvények szerint a mobilizációs korlátozások miatt nem hagyhatják el Ukrajna területét, többé nem kaphatnak ideiglenes védelmi státuszt az uniós országokban, jelentette be Ihor Taro, az ország belügyminisztere, tájékoztatott az ERR.
A miniszter elmondása szerint Észtország továbbra is támogatja Ukrajnát és állampolgárait, és az összes uniós állam egységes megközelítését szorgalmazza az ideiglenes védelem megadásában. Ugyanakkor az Európai Bizottság által javasolt változtatások új szabályokat írnak elő a jövőbeli kérelmezők számára: azok az ukránok, akik a mobilizációs korlátozások megsértésével távoztak, többé nem kaphatnak ideiglenes védelmi státuszt az Európai Unióban.
Megjegyezték, hogy az újítás nem vonatkozik azokra az ukránokra, akik már ideiglenes védelmi státusszal rendelkeznek. Számukra az továbbra is érvényben marad, és a jelenlegi feltételek mellett meghosszabbítják.
Az európai erőművekből leszerelt berendezések már ukrán energetikai objektumokon működnek – írta Denisz Smihal, az ukrán miniszterelnök első helyettese, energiaügyi miniszter Telegramon, számolt be az Ukrinform.
„Az Energiaügyi Minisztérium 199 szállítmány lerakodását hajtotta végre, amelyek össztömege meghaladta a 3,3 ezer tonnát. A berendezések már hatékonyan működnek Vinnyicában, Kijevben, Ivano-Frankivszkban, Mikolajivban, Harkivban, Csernyihivben, Hmelnickijben, Rivnében, Dnyipropetrovszkban és más régiókban található energetikai létesítményekben. Köszönjük partnereinknek a gyakorlati segítséget és a forgalomból kivont berendezések szállítását” – írta Smihal.
Többek között a litván AB Ignitis Gamyba vállalattól Ukrajna 152 berendezésszállítmányt kapott, amelyek össztömege meghaladta a 2,4 ezer tonnát. Ezenkívül az Ignalina Atomerőművel való együttműködés lehetővé tette további 41 szállítmány fogadását, amelyek össztömege 780,2 tonna volt. A német RWE Power AG vállalat segítségével hat, összesen 87,9 tonna súlyú berendezésszállítmányt jutott el a központi és nyugati régiók, valamint Kijev és Harkiv vállalataihoz.
Hat tétel 87,9 tonna össztömegű berendezést szállítottak a középső, nyugati régiók, Kijev és Harkiv cégekhez a német RWE Power AG segítségével.
Smihal emlékeztetett arra, hogy a rigai CHP-2 berendezéseinek átadását tervezik. „Más létesítményeken is folytatjuk a munkát. Lettországban, Litvániában, Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban és Hollandiában már nyolc, forgalomból kivont hőerőművet ellenőriztek”, tette hozzá a miniszter.
Volodimir Zelenszkij elnök az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ülésén szombaton felszólalva kijelentette, hogy Oroszország ballisztikus rakétákkal akarja megtörni az ukrán nép ellenállását, ezért Ukrajna légvédelmének a megerősítésére szólított fel – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Oroszország a ballisztikus rakétákat használja fel utolsó érvként a háború folytatására. És pontosan erre fogad a Kreml. „Ballisztikus rakétákkal akarják megtörni az ellenállásunkat és az ukrán nép akaratát. Ezért van szükségünk több légvédelemre. Az élet mindennapi védelméről van szó. Ukrajnának kritikus szüksége van Patriot elfogó rakétákra. Mindannyian tudjuk: partnereink rendelkeznek velük. Amire most szükség van, az a politikai akarat, hogy biztosítsuk őket. Először is az Egyesült Államok részéről. Kérem, segítsenek, hogy ez megvalósulhasson” – mondta.
Az elnök megjegyezte, hogy ma van az Egyesült Államok függetlenségének napja, és Amerika a szabad világgal együtt segíthet Ukrajnának megvédeni országunk függetlenségét az Oroszországi Föderációtól. Zelenszkij ezért arra szólított fel, hogy továbbra is egyértelműen fel kell szólalni az orosz terror ellen, és hangsúlyozni kell Ukrajna légvédelmének szükségességét. „Segítsenek biztosítani, hogy légvédelmünk, Patriot rendszereink soha ne maradjanak a szükséges rakéták nélkül. Ez az, ami életeket ment” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
A NATO-csúcstalálkozó előkészületeit viták kísérik Ukrajna hosszú távú támogatásáról, a szövetségesek még nem tudtak megegyezni a jövőbeli kötelezettségvállalások egy részéről – számolt be az rbc.ua hírportál a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a NATO-országok folytatják a tárgyalásokat az ankarai csúcstalálkozó zárónyilatkozatáról. Annak ellenére, hogy megállapodtak egy 70 milliárd eurós katonai segélycsomagról Ukrajnának 2026-ra, a szövetségesek továbbra sem tudnak megállapodni a hosszú távú kötelezettségvállalásokban. Az újság szerint a NATO-nagykövetek brüsszeli találkozóján jóváhagytak egy rendelkezést, amely 2026-ig 70 milliárd eurót irányoz elő Ukrajna katonai felszerelésére, támogatására és kiképzésére.
Ugyanakkor diplomáciai források szerint a szövetségesek még nem állapodtak meg olyan záradékban, amely biztosítaná legalább azonos szintű támogatás fenntartását 2027-ben. Olaszország ellenzi a konkrét dátummal kötött hosszú távú kötelezettségvállalást. Ennek eredményeként a vonatkozó megfogalmazás továbbra sem született megállapodás, és a NATO-nagykövetek várhatóan újabb tárgyalási fordulót tartanak a csúcstalálkozó előtt.
Sok szövetséges ország, köztük Németország is, Ukrajna hosszú távú támogatásának megszilárdítását a jövőbeli nyilatkozat egyik legfontosabb eredményének tekinti. Ugyanakkor a dokumentum nem biztosít egyértelmű mechanizmust a pénzügyi terhek szövetségesek közötti megosztására. Ráadásul a bejelentett 70 milliárd euró nem teljesen új forrás.
A kiadványban megjegyezték, hogy ebből az összegből 30 milliárd euró az Európai Unió Ukrajna hitelprogramjából származik, további 40 milliárd euró pedig a 2024-es washingtoni NATO-csúcstalálkozón elfogadott kötelezettségvállalásoknak felel meg. Ha a szövetségesek is hasonló szintű finanszírozást ígérnének 2027-re, a nyilatkozatban foglalt teljes segélyösszeg 140 milliárd euróra emelkedne.
Július 7-8-án NATO-csúcstalálkozót tartanak Ankarában, ahol az egyik kulcsfontosságú kérdés Ukrajna további katonai támogatása lesz.
Az amerikai védelmi minisztérium nem használta fel időben az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtásra elkülönített 910 millió dollárt – számolt be szombaton az rbc.ua Operation Atlantic Resolve auditorainak jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint 2026 első negyedévére vonatkozóan közzétett jelentés szerint az említett 910 millió dolláros összeg már nem áll rendelkezésre amerikai fegyvergyártókkal kötendő új szerződésekre, mivel lejárt az új pénzügyi kötelezettségvállalások határideje. Összesen 33,51 milliárd dollárt különített el az amerikai Kongresszus 2022 februárja óta az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezés (USAI) program keretében.
Jelenleg a pénzügyi források a következőképpen oszlanak meg: 19,21 milliárd dollár (57%) – ezt a részt ténylegesen olyan védelmi termékekre és szolgáltatásokra költötték, amelyeket 2026 márciusáig már átadtak Ukrajnának; 13,49 milliárd dollárt már szétosztottak olyan ipari megrendelésekre, amelyek jelenleg a végrehajtási szakaszban vannak, és még nem fizették ki őket; 110 millió dollárt különítettek el, de még nem osztották szét a konkrét szerződések között.
Ugyanakkor a Pentagon szabályai kikötik, hogy a lejárt kifizetések nem jelentik automatikusan azt, hogy a pénzt „elégették”. Bár ezek az alapok új szerződések megkötésére nem állnak rendelkezésre, a következő 5 évben felhasználhatók a korábban aláírt szerződések szerinti többletköltségek fedezésére.
Az USAI-t az Egyesült Államok Kongresszusa hozta létre 2014-ben, hogy támogassa Ukrajna védelmi képességeit a Krím annektálása után. A Drawdown programmal (a fegyverek közvetlen kivonása az amerikai hadsereg raktáraiból) ellentétben az USAI új fegyverek, felszerelések és lőszerek megrendelését jelenti amerikai védelmi vállalatoktól.
Az Egyesült Államok most először hagyott jóvá egy olyan szöveget, amelyben Washington nem semleges közvetítőként, hanem Kijev partnereként ismeri el magát az ukrajnai háborúban – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Macron elmondta, hogy az Egyesült Államok most négy kulcsfontosságú területen hivatalosan is egy állásponton van az európai partnereivel és Ukrajnával.
„Ukrajnát illetően az Egyesült Államok most először hagyott jóvá egy olyan szöveget, amely kimondja, hogy többé nem semleges közvetítő, hanem mellettünk áll Ukrajna területi integritásának támogatásában, katonai segítséget, energetikai támogatást nyújtva, és szankciókat szabva ki Oroszország ellen” – mondta a francia elnök.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok most először hagyott jóvá egy olyan szöveget, amelyben Washington nem semleges közvetítőként, hanem Kijev partnereként ismeri el magát az ukrajnai háborúban – jelentette ki Emmanuel Macron.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1782473580
[modified] => 1782467432
)
[title] => Az USA hivatalosan is Ukrajna mellé állt – Macron
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190306&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 190306
[uk] => 190315
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 190307
[image] => Array
(
[id] => 190307
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij.jpg
[original_lng] => 34407
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/trump-macron-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1782458711:8
[_thumbnail_id] => 190307
[_edit_last] => 12
[views_count] => 937
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 155711986000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 1198
[2] => 106845
[3] => 463
[4] => 63
[5] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => Emmanuel Macron
[2] => háború
[3] => támogatás
[4] => Ukrajna
[5] => USA
)
)
[7] => Array
(
[id] => 189602
[content] =>
Lettország további támogatást nyújt az úgynevezett PURL kezdeményezéshez, amelynek célja amerikai fegyverek beszerzése Ukrajna számára – jelentette be Andris Kulbergs lett miniszterelnök.
A kormányfő Brüsszelben, Mark Rutte NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatón közölte, hogy Lettország újabb 7 millió euróval járul hozzá a programhoz.
Kulbergs hangsúlyozta, hogy országa Ukrajnát partnerének tekinti, és úgy véli, hogy az ukrán védelem Európa biztonságát is szolgálja az orosz fenyegetéssel szemben.
A lett miniszterelnök szerint országa ezzel együtt már összesen 24 millió eurót fordított a PURL kezdeményezés támogatására. A program keretében Ukrajna számára amerikai gyártású védelmi eszközök beszerzését finanszírozzák.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, miszerint korlátozni tervezik az ukrán menekültek az Európai Unióba való belépésének egyszerűsített szabályait. Ez magában foglalja többek között a hadköteles korú férfiak beutazásának lehetségesszigorítását. Ez von der Leyennek az EU-csúcs előtt az EU tagországok vezetőihez intézett leveléből vált ismertté, írta a Spiegel.
A levél értelmében az Európai Bizottság javasolni fogja az orosz agresszió miatt távozott ukránok ideiglenes védelmének meghosszabbítását, de annak érvényességét oly módon korlátoznák, hogy az „ne ássa alá Ukrajna önvédelmi képességét”.
A kiadvány megjegyezte, hogy egy ilyen kijelentés arra utalhat, hogy korlátozni kívánják a katonai szolgálatot teljesíteni köteles ukrán férfiak befogadását. Ugyanakkor von der Leyen nem részletezte a jövőbeli javaslatot.
Mint ismeretes, az EU-ban tartózkodó ukránok jelenleg az úgynevezett Ideiglenes Védelmi Irányelv hatálya alatt állnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy menedékjogot kapjanak a kérelmek egyedi elbírálása nélkül. Ez a mechanizmus 2027. március 4-ig érvényes. Az EU szerint már több mint 4,3 millió ukrán élt vele. Korábban, az EU belügyminisztereinek júniusi találkozóján Németország és számos más állam támogatta azt az elképzelést, hogy megnehezítsék a hadköteles korú ukrán férfiak befogadását. Többek között a 23 és 60 év közötti férfiak kizárásának lehetőségét vitatták meg az egyszerűsített szabályok hatálya alól.
Néhány uniós ország már elkezdte csökkenteni az ukrán menekültek szociális juttatásait. Lengyelország március óta csökkentett bizonyos ellátásokat, Németországban pedig az újonnan érkezett ukránok 2025 áprilisától alacsonyabb mértékű támogatásban részesülnek a menedékkérők megsegítéséről szóló jogszabályoknak megfelelően.
Az USA és Irán közötti békemegállapodás egy 300 milliárd dolláros magánbefektetési alapot hoz létre Irán újjáépítésének és fejlesztésének elősegítésére. A Reuters publikációja szerint, amely a megállapodás részleteit ismerő forrásra hivatkozik, ennek az összegnek több mint a felét már összegyűjtötték.
Források adatai szerint egy ilyen alap létrehozása gazdasági ösztönzőként kell, hogy jelentsen Washington és Teherán számára a tárgyalások befejezésére és a végső megállapodás megkötésére, amely véget vetne a két ország közötti háborúnak.
Az alap külön magánbefektetési eszköz lesz, és nem tartalmaz közpénzeket vagy támogatásokat. A tervek szerint az USA, a Perzsa-öböl arab országai, Ázsia, Dél-Amerika és Afrika cégek forrásaival töltik fel.
A beruházások várhatóan az iráni gazdaság kulcsfontosságú ágazatait célozzák meg – az energetika, a közlekedés, a logisztika, az ipari termelés és az infrastruktúra. A finanszírozás lehetséges területei közé tartozik a háború alatt megrongálódott létesítmények, köztük ipari vállalatok, olajfinomítók, repülőterek és egyéb infrastrukturális létesítmények helyreállítása.
A Reuters forrása hangsúlyozta, hogy az alap nem jóvátételi vagy kártérítési program a háborús károkért. Nem kapcsolódik az Irán elleni amerikai szankciók feloldásáról és a befagyasztott iráni állami külföldi vagyon visszaszolgáltatásáról szóló párhuzamos tárgyalásokhoz sem. A forrás elmondása szerint ez két különálló pénzügyi mechanizmus, eltérő célokkal és végrehajtási határidőkkel.
Irán korábban 400 milliárd dolláros kártérítést követelt az Egyesült Államoktól a háború következményeiért, de Washington elutasította ezt a lehetőséget. Ezt követően a felek egy speciális újjáépítési és fejlesztési alap létrehozásának ötletére tértek át, amelynek a közvetlen kifizetések helyett magánbefektetéseket kellene vonzania.
Ugyanakkor az alapot nem hozzák létre és nem kezdi meg működését, amíg az Egyesült Államok és Irán nem ír alá egy végleges és kölcsönösen elfogadható megállapodást. A memorandum aláírása után egy 60 napos időszakot irányoznak elő, amely alatt az alap kezelőinek meg kell állapodniuk a munkastruktúrában, meg kell határozniuk a projekteket és terveket kell készíteniük a befektetők vonzására.
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
