Irreálisnak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New Yorkban szombaton az Ukrajna javasolta béketervet és a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításával kapcsolatos ENSZ-javaslatokat.
Az ENSZ Közgyűlésének 78. ülésszaka után tartott sajtótájékoztatóján Szergej Lavrov a Kijev által szorgalmazott tízpontos béketervről kijelentette, hogy „teljességgel megvalósíthatatlan”.
„Ezt nem lehet megvalósítani. Nem realista, ezt mindenki látja, de ugyanakkor azt mondják, hogy ez a tárgyalások alapja” – emelte ki az orosz külügyminiszter.
Lavrov kijelentette, a konfliktus a harctéren fog megoldódni, ha Kijev és nyugati szövetségesei ragaszkodnak ehhez az állásponthoz.
A diplomata hozzátette, hogy Oroszország azért mondta fel júliusban az ENSZ és Törökország közvetítésével tavaly nyáron létrejött fekete-tengeri gabonaexport-szerződést, mert az Oroszországnak tett ígéretek – közöttük egy orosz bankra kirótt szankciók visszavonása és Moszkva visszakapcsolása a SWIFT nemzetközi rendszerbe – nem teljesültek.
Hozzátette: az ukrajnai mezőgazdasági exportra kijelölt biztonsági folyosó újbóli létrehozásával kapcsolatos ENSZ-javaslatok nem reálisak.
Lavrov kijelentette, hogy a nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszország ellen Ukrajnában fegyverek szállításával, amit „hibrid háborúnak hívnak ugyan, de a valóságon mit sem változtat”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszédet mond az ENSZ Közgyűlésének szeptember 19. és 26. között zajló általános vitáján, valamint részt vesz számos kétoldalú találkozón és többoldalú rendezvényen – jelentette be az orosz külügyminisztérium.
Az ENSZ-közgyűlés 78. ülésszaka szeptember 5-én kezdődik. Az orosz delegációt a külügyminiszter vezeti majd. Szergej Viktorovics Lavrov felszólal a Közgyűlés általános vitáján, amelyre szeptember 19. és 26. között kerül sor – közölte a minisztérium.
Emellett részt vesz számos kétoldalú találkozón és többoldalú rendezvényen, többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a CSTO, valamint az ENSZ Alapokmányt Védő Baráti Csoport megbeszélésén – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A külügyminisztérium rámutatott, hogy Oroszország a közgyűlés közelgő ülésszakán meg fogja védeni a márciusban elfogadott külpolitikai koncepciójában rögzített fő megközelítéseit.
Oroszország továbbra sem lát új garanciákat a fekete-tengeri gabonaegyezmény helyreállításához – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter török hivatali partnerével, Hakan Fidannal csütörtökön Moszkvában tartott megbeszélését követően.
Közös ajtótájékoztatójukon Lavrov azt hangoztatta, hogy „a Nyugat zavarja az orosz gabona és műtrágyák fokozott exportját akadályozó problémák megoldását”. „Az ENSZ-illetékesek nem tudnak mit tenni, […], és egyelőre minden az ígéretek szintjén marad” – tette hozzá.
Felidézte azt is, hogy a BRICS országcsoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) minapi csúcstalálkozóján volt alkalma szót váltania António Guterres ENSZ-főtitkárral a gabonamegállapodással kapcsolatos új javaslatairól.
Mint mondta, Guterres kezdeményezése továbbra sem tartalmazott garanciákat, csak ígéreteket, hogy „jobban és gyorsabban fognak igyekezni”.
Csak megerősíthetem, hogy amennyiben nem pusztán ígéretek, hanem kézzelfogható eredményekkel járó garanciák lesznek, amelyek akár már holnap is életbe léphetnek, akkor már egyenesen holnaptól teljes körűen folytatódhat e csomag végrehajtása – fűzte hozzá Lavrov.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai kormányfő hétfőn telefonált egymással, ebben a beszélgetésben többek között megerősítették a két ország gazdasági kapcsolatait.
Putyin arról is beszélt, hogy a következő hónapban nem megy el a G20-csúcsra, aminek India ad helyet. Az elnök helyett a külügyminiszter, Szergej Lavrov képviseli majd Oroszországot. India közleményében azt mondta, „miközben megértését fejezte ki Oroszország döntése iránt, a miniszterelnök megköszönte Putyin elnöknek, hogy Oroszország támogatja az összes kezdeményezést India G20-elnöksége alatt”.
Oroszország csak abban az esetben tér vissza a gabona fekete-tengeri exportját lehetővé tevő egyezményhez, ha a Nyugat eleget tesz a Moszkvával szemben vállalt kötelezettségeinek – jelentette ki Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Guterresnek „a fekete-tengeri kezdeményezés folytatásának kilátásairól szóló kérdésére válaszolva Szergej Lavrov megismételte Moszkva álláspontját, hogy Moszkva csak akkor hajlandó visszatérni a megállapodáshoz, ha ténylegesen teljesítik az orosz féllel szemben fennálló valamennyi kötelezettséget” – közölte az orosz külügyminisztérium.
Guterres és Lavrov találkozóját megelőzően – csütörtökön – az orosz tárcavezető a fejlődő országokat tömörítő BRICS-csoport háromnapos johannesburgi csúcstalálkozójának végén tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: semmi jele annak, hogy a Nyugat tiszteletben tartaná a fekete-tengeri gabonamegállapodás Oroszországot érintő részét.
„Egyelőre nem látjuk ezeket a jeleket” – mondta. Oroszország nem hosszabbította meg a júliusban lejárt gabonamegállapodás hatályát arra hivatkozva, hogy nem teljesítették a megállapodásnak az orosz mezőgazdasági termékek és a műtrágya exportjára vonatkozó részét, Ukrajna így lényegében elesett a biztonságos tengeri exportútvonalaktól. Oroszország és Ukrajna egyaránt jelentős gabonaexportőr.
Az ENSZ és Törökország által 2022 júliusában közvetített megállapodás célja az volt, hogy kordában tartsa a globális élelmiszerárak drasztikus emelkedését, amelyet részben a háború okozott.
Vlagyimir Putyin úgy döntött, hogy online vesz részt a BRICS-csúcson, közölte Dmitrij Peszkov.
Mint ahogy arról, már korábban beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen nem vesz részt az augusztusi dél-afrikai BRICS-csúcson, jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, számolt be az orosz sajtó július 19-én, szerdán.
„Putyin elnök úgy döntött, hogy online formátumban részt vesz a BRICS-csúcstalálkozón. Ez teljes értékű részvétel lesz” – biztosított Peszkov.
Egyben megerősítette, hogy Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter személyesen képviseli a csúcson. „Lavrov miniszter jelen lesz a találkozón” – tette hozzá a Kreml képviselője.
A BRICS öt ország, Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság gazdasági társulása.
Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete azonnal jelezte, hogy Washingtonnak nincs köze a Wagner katonai magánvállalat fegyveresei által megkísérelt zendüléshez – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn az RT orosz állami televíziónak nyilatkozva.
„Lynne Tracy amerikai nagykövet Oroszország képviselőivel beszélve kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak semmi köze a lázadáshoz, továbbá remélik, hogy az atomfegyverek rendben lesznek és az amerikai diplomatáknak nem esik bántódásuk. Külön hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok abból indul ki, hogy minden, ami történik, az Oroszországi Föderáció belügye” – mondta Lavrov.
A tárcavezető mindemellett elítélte mind a 2014-es ukrajnai államcsínnyel kapcsolatos amerikai szerepvállalást, mind pedig azt, hogy Washington az érdekeinek megfelelő kettős mércét alkalmaz mind a puccsok, mind pedig az olyan fegyveres szervezetek ügyében, mint az ukrán Azov, amelyet előbb terrorszervezetként tartottak nyilván, majd rehabilitáltak az amerikai Kongresszusban.
A kérdésre, hogy külföldi titkosszolgálatoknak volt-e közük a Wagner-lázadáshoz, azt mondta, hogy az illetékes orosz szervek dolgoznak ennek megállapításán. Arra a felvetésre válaszolva, hogy vajon az elbukott puccs okozhat-e nehézségeket az orosz külkapcsolatokban, Lavrov kijelentette: „A partnereinkkel és a barátainkkal nem. A többiekkel mindegy.”
Az orosz diplomácia vezetője megismételte álláspontját, miszerint Moszkva viszonya a Nyugattal nem orosz kezdeményezésre romlott meg.
Azzal kapcsolatban, hogy a Wagner afrikai tevékenységének esetleges megszűnése pánikot keltett egyes vezetőkben, Lavrov rámutatott, hogy mind Malinak, mind a Közép-afrikai Köztársaságnak a magánhadseregen kívül az orosz kormánnyal is vannak kapcsolatai. Leszögezte, hogy az orosz katonai tanácsadók százai maradnak a térségben.
„Abból indulunk ki, hogy Oroszország és afrikai partnereink stratégiai kapcsolatába nem lehet konjunkturális megfontolásokat bevinni” – mondta, hozzátéve, hogy a júliusra tervezett orosz–afrikai csúcstalálkozó előkészítése rendben halad.
Kitért egyebek között arra is, hogy a történtek után több hivatali partnere fejezte ki szolidaritását mind neki, mind Vlagyimir Putyin elnöknek. Az orosz államfőt hétfőn az iráni elnök és a katari emír telefonon biztosította támogatásáról, és hasonlóképpen nyilatkozott Damaszkuszban a szíriai vezető is.
Moszkvában, valamint Moszkva és Voronyezs megyében hétfőn feloldották a terrorelhárító műveleti állapotot.
This is what Ukrainians see on their phones this morning: and as a result, millions of men, women, and children are in bomb shelters as Russia fires missiles across the country. Ukraine needs funding now to continue to fight for freedom from such horror in 2024. pic.twitter.com/0nOW4lR70Q
A Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával őrizetbe vett amerikai újságíró, Evan Gershkovich fogva tartásáról folytatott telefonos megbeszélést Szergej Lavrov, az orosz és Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője – közölte vasárnap az orosz külügyminisztérium.
A moszkvai tájékoztatás szerint az üggyel kapcsolatban Lavrov felhívta Blinken figyelmét arra, hogy tiszteletben kell tartani az orosz hatóságok lépéseit, amelyeket a jogrenddel és Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban tettek meg.
Az orosz tárcavezető megengedhetetlennek nevezte azt, ahogy washingtoni tisztségviselők és a nyugati média felháborodást keltenek „azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy politikai színezetet adjanak az ügynek”.
„Lavrov kiemelte, hogy Evan Gershkovich-ot tetten érték, amikor újságírói státuszának álcája alatt próbált meg államtitoknak minősülő adatokhoz jutni” – állt a közleményben.
Az orosz fél közölte, hogy a törvénybe ütköző tevékenységet folytató amerikai állampolgár őrizetbe vételéről az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét az előírásoknak megfelelően értesítették, Gershkovich sorsáról pedig bíróság fog dönteni.
Az orosz külügyminisztérium szerint Lavrov és Blinken néhány kétoldalú kérdést is megvitatott.
Nach der Festnahme eines Mitarbeiters des Bundesnachrichtendienstes wegen Spionage für Russland sitzt nun auch ein mutmaßlicher Mittäter in Untersuchungshaft.https://t.co/zCrosc0HeF
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
Az ukrán külügyminisztérium elítélte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrégiben tett kijelentését, amelyben az oroszokat a holokauszt idején meggyilkolt zsidókhoz, a Nyugatot pedig Adolf Hitlerhez hasonlította. Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő felszólította az izraeli hatóságokat és a zsidó szervezeteket, hogy reagáljanak Lavrov szavaira.
Nyikolenko Facebookon azt írta, hogy Lavrov kijelentése „bemocskolja a holokauszt több millió áldozatának emlékét”, hozzátéve, hogy „a modern Oroszország tele van gyűlölettel más nemzetek iránt”.
Szerhij Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin, az agresszor ország elnöke továbbra is készen áll az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra.
„Mindig készek vagyunk meghallgatni nyugati kollégáinkat, ha újabb beszélgetést kérnek. Remélem, hogy a diplomáciai intézmények és más csatornákon keresztüli általuk kifejtett propaganda beszédeken kívül képesek lesznek olyan komoly ajánlatott tenni nekünk, amelyek hozzájárulnak a feszültség feloldásához és teljes mértékben figyelembe veszik az Orosz Föderáció biztonsági érdekekeit” – idézte Lavrov szavait az orosz sajtó.
A külügyminiszter elmondása szerint Oroszország kész tárgyalni a Nyugattal, ha az „reális, az egyenlőség és az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásának elvein alapuló javaslatokkal áll elő, amelyek célja a kompromisszum elérése és a régió összes országa érdekeinek egyensúlyozása”.
Arról biztosított, hogy az elmúlt hat hónap alatt „több olyan kezdeményezés volt az amerikai és más nyugati kolléga részéről, akik telefon kívántak beszélni az orosz elnökkel”.
Lavrov kijelentette, hogy néhány külügyminiszter ugyanilyen kéréssel fordult hozzá, és ő mindig beleegyezését adta.
Az orosz külügyminisztérium vezetője azt is hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin, az agresszor ország elnöke többször is kijelentette, hogy az Oroszországi Föderáció soha nem utasítja el a tárgyalásokat, de „Ukrajna nem hajlandó a nyugati támogatók közvetlen utasítására”.
Lavrov fenyegetésképpen közölte, hogy „minél tovább húzzák a tárgyalásokat, annál nehezebb lesz velünk megegyezni”.
Який урок із зернової «османської дипломатії» варто винести західним лідерам? Шантажист із російським корінням завжди поступається тим, хто сильніший та вміє чітко аргументувати непохитну позицію. Шлях до «вмиротворення» агресора лежить лише через розумну демонстрацію сили.
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX