segítség - Karpat.in.ua

Volodomir Zelenszkij ukrán államfő a zsidóüldözések történelmi párhuzamát hangsúlyozva fegyverszállítást és gazdasági szankciókat kért Oroszországgal szemben az izraeli parlament és a kormány tagjaihoz intézett beszédében vasárnap este.

Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Izraelnek muszáj lesz együtt élnie döntésével, hogy segíti-e a Vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával az ukrán védekezést az orosz invázióval szemben.

Zelenszkij gazdasági nyomásgyakorlást és erőteljes gazdasági szankciók bevezetését is kérte Oroszországgal szemben, s számos történelmi párhuzamot sorolt fel a zsidók egykori és az ukránok jelenlegi helyzete között.

Az internetes kapcsolaton keresztül bejelentkező ukrán elnököt Miki Lévy izraeli házelnök köszöntötte, aki kijelentette, hogy az Ukrajna elleni támadás a nemzetközi rend durva megsértése, és részvétét fejezte ki a háborús áldozatok családtagjainak, valamint a sebesülteknek. Reményét fejezte ki, hogy mihamarabb sikerül tűzszünetet kötni.

Zelenszkij beszédében kiemelte, hogy Moszkva is a „végső megoldás” kifejezést használja Ukrajna esetében, mint ahogy a nácik tették a zsidókkal kapcsolatban, s hasonlóképpen váltak otthontalanná Európában az ukrán menekülők, mint egykor a zsidók. Izrael és Ukrajna hasonló fenyegetettségét vázolta fel, melynek célja Ukrajna esetében szerinte az emberek, az állam és a kultúra, sőt az Ukrajna név teljes megsemmisítése.

Emlékeztetett az ukrajnai származású Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök szavaira: „mi a szomszédainkkal szeretnénk élni, de ők holtan akarnak látni minket. Ez nem sok teret nyújt a kompromisszumra”.

Felhívta rá a figyelmet, hogy február 24., az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete egyben 1920-ban a náci párt megalakításának is dátuma volt, mely immáron duplán idézi fel az ukránok, a zsidók, az európaiak és az egész világ tragédiáját.

„Ukrajna lerohanása nem csupán katonai művelet, ahogyan azt Moszkvában állítják. Ez egy átfogó és igazságtalan háború, amelynek célja, hogy elpusztítsa népünket, országunkat, városainkat, kultúránkat és gyermekeinket. Az orosz hadsereg szándékosan rombol, és az egész világ figyeli. Ezért hasonlíthatom történelmünket és az Önök történelméhez” – indokolta a második világháborús történelmi párhuzamokat az ukrán elnök.

Beszédében felidézte a Babij Jar-i holokauszt emlékhely közelében becsapódott, valamint az Umanra kilőtt orosz rakétákat, ahol Nachman rabbi sírja található, ahová évente izraeliek ezrei zarándokolnak el.

„A közömbösség öl, a számítgatások ölnek. Lehet közvetíteni országok között, de jó és gonosz között nem lehet” – bírálta keményen mintegy 15 perces beszédének végén Izraelt, amiért nem hajlandó aktívan támogatni Ukrajnát, elsősorban a Vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával.

Az izraeli média számos csatornán élő adásban közvetítette Zelenszkij beszédét, és Tel-Aviv központjában, a helyi nemzeti színház, a Habima Színház előtti téren százak gyűltek össze, hogy közösen hallgassák.

Az Egyesült Államok állandó segítséget nyújt Ukrajnának a biztonság, a gazdaság és a humanitárius segélyek terén egyaránt – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök, amikor kedden telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint a két elnök arról is beszélt, hogy „az Egyesült Államok folyamatosan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben”. Mint fogalmaztak: „a vezetők megvitatták, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel közösen hogyan dolgozik Oroszország elszámoltathatóságán, többek között olyan szankciók bevezetésével, amelyek már most is hatással vannak az orosz gazdaságra”.
A közlemény szerint a telefonos megbeszélésen szó esett arról is, hogy „Oroszország fokozza a támadásokat Ukrajnában a civilek által látogatott helyszínek ellen is”. Példaként említették a keddi bombatámadást az egyik kijevi holokauszt-emlékmű közelében. A Fehér Ház egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselője szerint a két vezető alig több mint 30 percig beszélt egymással.
Zelenszkij Twitter-bejegyzésben erősítette meg, hogy kedden beszélt Bidennel az Oroszország elleni szankciókról és az Ukrajnának nyújtott védelmi segítségről. „A lehető leghamarabb meg kell állítanunk az agresszort. Köszönjük a támogatást!” – fogalmazott az ukrán elnök.
Biden és Zelenszkij alig egy hét alatt háromszor beszélt egymással telefonon.
Az ukrán elnök kedden videón interjút adott a CNN hírtelevíziónak is. Az interjúban még több segítséget kért az Egyesült Államoktól. Nagyon komoly (a helyzet)…most nem filmben játszom” – fogalmazott Zelenszkij, akik korábban színész volt. Az interjúban azt is megemlítette, hogy Biden elnöknek szerinte „erőteljes” és „hasznos” évértékelőt kellene tartania. Joe Biden kedden, helyi idő szerint este tartja meg az amerikai elnökök szokásos évértékelőjét.
Az amerikai kormány egyébként a hétvégén jelentette be, hogy további 350 millió dollár értékben ad azonnali támogatást Ukrajnának a védelemre. Antony Blinken amerikai külügyminiszter akkor úgy fogalmazott: az amerikai hadikészletekből kiutalt támogatás segítséget nyújt majd az ukrán hadseregnek a harckocsik és légi célok elhárításában.
Az amerikai védelmi tárca közlése szerint a hadisegély egyebek között páncéltörő eszközöket, kézifegyvereket, testpáncélokat, gyalogság elleni harceszközöket és különböző lőszereket foglal magában.
A Biden vezette kabinet ezen kívül – még a múlt pénteken – arra kérte az amerikai kongresszust, hogy hagyja jóvá további 6,4 milliárd dollár felhasználását „Ukrajnának szánt biztonsági és humanitárius segítségnyújtás céljából.”

Felhívást fogadott el a Legfelső Tanács keddi plenáris ülésén az ENSZ-hez, az Európai Parlamenthez, a világ kormányaihoz és parlamentjeihez Ukrajna orosz katonai zsarolásáról – adta hírül az rbc.ua hírportál a parlamenti ülés Youtube-közvetítésére hivatkozva.

A jelentés szerint a ma elfogadott 6543. számú határozattal Ukrajna felhívást intézett az ENSZ-hez, az Európai Parlamenthez, a világ államainak kormányaihoz és parlamentjeihez, valamint a nemzetközi szervezetek parlamenti közgyűléseihez az Ukrajna elleni orosz katonai zsarolás elfogadhatatlanságáról. Mint a dokumentum megállapította Oroszország a katonai zsarolással az Ukrajna által meghirdetett intézkedések európai és euroatlanti integrációt akarja megakadályozni.

A tálib vezetés miniszterelnök-helyettese pénteken felszólította a nemzetközi közösséget, hogy „tekintet nélkül a politikai nézetekre” nyújtson segítséget a humanitárius válság felé sodródó Afganisztánnak.

„Az embereknek több térségben nincs se élelmük, se meleg ruhájuk, se pénzük, és fedél sincs a fejük fölött” – jelentette ki Abdul Gáni Baradar molla, aki úgy vélte, a világnak kötelessége segítenie az afgánoknak.

Azt kérjük a nemzetközi közösségtől, a nem kormányzati szervezetektől, és valamennyi országtól, hogy ne feledkezzenek meg a mi szegény népünkről – fogalmazott a molla.

Baradar azt mondta, a tél beköszönte tovább nehezíti az afgánok életét, ám leszögezte: a kormányzat ezzel is kész megbirkózni.

A tálibok augusztusi hatalomátvétele óta a nyugati országok – valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap – felfüggesztették az Afganisztánnak szánt segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit.

Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy a dél-ázsiai országot a világ egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófája fenyegeti, nemzetközi szervezetek szerint pedig a 38 milliós ország lakosságának több mint a felét sújthatja éhínség.

A helyzetet enyhítendő az Afgán Újjáépítési Vagyonkezelői Alap (ARTF) donorjai decemberben megállapodtak abban, hogy 280 millió dollárt (91 milliárd forint) folyósítanak az év végéig az ENSZ Gyermekalapján (UNICEF) és az ENSZ Élelmezési Világprogramján (WFP) keresztül Afganisztánnak.

Szintén decemberben az 59 tagországot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezete IOC) bejelentette, hogy humanitárius alapot hoz létre Afganisztán javára. Az alap az Iszlám Fejlesztési Bank égisze alatt fog működni.

A Dán Királyság segít az ukrán hadsereg reformjában, hogy növelje az ország védelmi képességeit. A megállapodásra a Trini Bramsen dán védelmi miniszter és Olekszij Reznikov ukrán védelmi miniszter kijevi találkozóján került sor, számolt be a Védelmi Minisztérium sajtószolgálata.

Trine Bramsen kijelentette, a Dán Királyság megingathatatlanul támogatja Ukrajnát szuverenitásának megvédésében, a nemzetközileg elismert határokon belüli területi integritás helyreállításában, valamint államunk európai és euro-atlanti törekvéseinek megvalósításában.

„A dán fél további segítségéről biztosította Ukrajnát a védelmi képességeinek növelését célzó reformok végrehajtásában, amelyek célja az ukrán fegyveres erők és a partnerországok hadseregei közötti közös összehangolt, hatékony és eredményes fellépésre való képesség növelése, a NATO elveivel és szabványaival összhangban” – áll a közleményben.

A felek megvitatták a két ország fegyveres erőinek fejlesztése szempontjából fontos kétoldalú védelmi együttműködés prioritásait olyan területeken, mint a kibervédelem, a hadgyakorlatokon való közös részvétel, a szakképzés, valamint a NATO szabványok a fegyveres erők működésében való alkalmazásában.

Ukrajna védelmi minisztere kiemelte az Ukrajnában dolgozó dán tanácsadók, tisztek és katonai oktatók erőfeszítéseit. Tevékenységi területeik eltérőek, de a cél ugyanaz – a NATO-szabványok és eljárások sikeres alkalmazásának elősegítése az ukrán hadseregben.

Fokozott készültséget szorgalmazott az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán Andrzej Duda lengyel elnök, miután csütörtökön a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel tárgyalt Brüsszelben.

A közös sajtóértekezleten Duda a lengyel–fehérorosz határon folytatódó migránsválság kapcsán úgy értékelte: semmi sem utal arra, hogy csökkenne a feszültség. Elmondása szerint Varsó attól tart, hogy a határsértési próbálkozásokkal együtt járó fehérorosz provokációk során fegyverhasználatra is sor kerülhet akár a migránsok, akár a fehérorosz határőrök részéről.

A lengyel elnök szerint a fehérorosz oldalról folytatott hibrid támadás mellett erősödő orosz katonai aktivitás is észlelhető Lengyelország keleti határai közelében, konkrétan az Oroszországhoz tartozó, de attól területileg elkülönült Kalinyingrádi területen, Fehéroroszországban és az orosz–ukrán határnál.

Mindezért szükség van a NATO fokozott figyelmére, arra, hogy legalább átmenetileg megerősítsék a térség megfigyelését, valamint a Baltic Air Policing fedőnevű, a három balti államban folytatott missziót, illetve a szövetség keleti szárnyán telepített nemzetközi alakulatok készültségét – mondta Duda.

Jens Stoltenberg beszédében hangsúlyozta: Lengyelország elkötelezett NATO-tagország, jelentősen hozzájárul a szövetségesek közös védelmi célkitűzéseihez, a védelmi költségvetéshez, és misszióival segíti a légi és tengeri járőrözést, ahogy a NATO is több nemzetközi alakulattal jelen van az országban.

A NATO-főtitkár elmondta, hogy a lengyel elnökkel egyeztetve áttekintették a jelenlegi kihívásokat: az orosz katonai csapatösszevonásokat az ukrán határon, továbbá a migrációs válsághelyzetet a lengyel, lett és litván határokon.

Stoltenberg a szövetségesek teljes szolidaritásáról biztosította Lengyelországot, és határozottan elítélte az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim „cinikus és embertelen” módszerét, amellyel védtelen embereket használ fel arra, hogy nyomást gyakoroljon a szomszédos országokra.

Mint mondta, az elmúlt hetekben aggasztóan és szokatlan mértékben megnőtt az orosz fegyveres erők koncentrációja Ukrajna határainál, és ezt a helyzetet Moszkva agresszív retorikája és dezinformációs tevékenysége csak tovább szítja. Felhívta az orosz vezetés figyelmét, hogy tegye átláthatóvá katonai műveleteit, és törekedjen a feszültség enyhítésére.

„A szövetségesek továbbra is éberen, szorosan figyelemmel követik a fejleményeket, és minden lehetséges politikai és gyakorlati segítséget felajánlanak Ukrajna számára” – jelentette ki a NATO-főtitkár. Hozzátette: ez nem jelent semmilyen fenyegetést Oroszország számára, de Ukrajnának joga van megvédenie magát az agresszió ellen.

A Nemzeti Hadtest (NK) nacionalista párt Zbigniew Rau lengyel külügyminiszternek küldött levélben ajánlotta fel saját önkénteseit Varsónak a lengyel-fehérorosz határon kialakult migránsválság rendezéséhez, az ukrán félkatonai szervezet tagjai a lengyel rendfenntartókat segítenék a rendteremtésben – közölte az Interfax-Ukrajina hírügynökség a párt Telegram-csatornáján közzétett levél nyomán.

A jelentés szerint levelében az NK arra kérte a lengyel külügyminisztert, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a párt tagjait – ukrán önkénteseket, az orosz-ukrán háború veteránjait – önkéntességi alapon bevonják a lengyel legénységi állomány segítőiként az orosz hibrid agresszió elhárításába Lengyelország és Fehéroroszország határán.

Az ukrán szélsőségesek levelükben emlékeztettek arra, hogy Lengyelország támogatta Ukrajnát Oroszország fegyveres agressziója idején, és hogy Lengyelország barátja és megbízható partnere Ukrajnának a nemzetközi kapcsolatokban, így „eljött az ideje, hogy az ukránok viszonozzák a lengyel népnek a segítséget”.

Szabó Tímea, a Karácsony Gergely vezette Párbeszéd frakcióvezetője az Országgyűlésben azért bírálta a kormányt, hogy pár ezer maszkkal segíti a határon túli magyar közösségeket – írja az ORIGO. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára botrányosnak nevezte a kijelentést.

Karácsony Gergely pártjának parlamenti frakcióvezetője, Szabó Tímea arról beszélt napirend előtt az Országgyűlésben, hogy a kormány miért adott több ezer maszkot a határon túli magyar közösségeknek, mert azokat itthon kellene felhasználni. Ezt követően a kormánypárti képviselők megtapsolták a kormány azon lépését, hogy a határon túli magyaroknak is juttattak védőeszközöket.

Szabó Tímea reagál Szijjártó Péter napirend előtti felszólalására #Párbeszéd
Kövér László a ház méltóságát semmibe véve elvette a szót Szabó Tímeatól, miközben Szijjártó Péter napirend előtti felszólalására reagált #Párbeszéd
Опубліковано Párbeszéd Magyarországért Понеділок, 20 квітня 2020 р.

Most van rá lehetőségünk, hogy segítő kezet nyújtsunk a határon túli magyaroknak
Szabó Tímea szerint ne kapjanak segítséget a határon túli magyarok. Üzenjük neki: a határon túli magyarok jogait évtizedeken keresztül megtagadták tőlük. Most van rá lehetőségünk, hogy segítő kezet nyújtsunk nekik és meg is tesszük.Ha van olyan ellenzéki párt, amely ezt a segítséget megtagadná tőlük, akkor az nagyon szomorú. Szégyelljék magukat!
Опубліковано Fidesz Понеділок, 20 квітня 2020 р.

150 ezer kárpátaljai magyar sorsa fontosabb bármilyen geopolitikai megközelítésnél
Magyarország addig blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket, amíg nincs megállapodás a kárpátaljai magyaroktól elvett kisebbségi jogok visszaadásáról.150 ezer kárpátaljai magyar sorsa fontosabb bármilyen geopolitikai megközelítésnél.
Опубліковано Fidesz Вівторок, 10 березня 2020 р.

A Jobbik, a DK és a Párbeszéd parlamenti képviselői az Országgyűlés keddi ülésnapján ezúttal azért támadták a magyar kormányt, mert az védőfelszerelésekkel segíti a külhoni magyarokat. Egyes ellenzéki politikusok olyan diszkriminációs jellegű intézkedéseket követeltek a külhoniakkal szemben, amire a jelenlegi járványhelyzet kapcsán még Kijev, Bukarest és Pozsony részéről sem volt példa.

Ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek az Országgyűlésben elhangzott, napirend előtti felszólalásából kiderült, a koronavírus okozta világjárvány miatt a magyarok lakta határon túli területeken szintén komoly feladatokkal néznek szembe, valamennyi határon túli magyar közösség meg is kereste ezért a budapesti kormányt, és mivel minden magyar felelős minden magyarért, az elmúlt hét végén elindultak a szállítmányok, amelyek Kárpátalja kivételével már mindenhova meg is érkeztek.

Így Erdélybe, Felvidékre, Vajdaságba, Szlavóniába és a Muravidékre összesen 710 ezer maszkot, 32 ezer védőruhát és 200 ezer kesztyűt küldött a magyar kormány. A közeljövőben nyilván a Kijev által magára hagyott Kárpátaljára is meg fognak érkezni a szükséges védőfelszerelések.

Magyarország a járvány által leginkább sújtott Olaszországnak és szegényebb nyugat-balkáni államoknak (Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina) is segítséget nyújtott védőeszközökből.

Szijjártó Péter külön hangsúlyozta, hogy Magyarországra folyamatosan és nagy mennyiségben érkeznek a védőfelszerelések.

Csak az elmúlt egy hét alatt 26 repülőgép landolt Budapesten, azokon összesen

13 millió 207 ezer maszk, 6 millió 203 ezer védőruha, továbbá 155 ezer teszt és 101 lélegeztetőgép érkezett Kínából, illetve Dél-Koreából.

Továbbá fontos kiemelni, hogy Magyarországnak több mint 148 millió 700 ezer maszk beszerzésére van szerződése, amelyből 46 millió 855 ezer érkezett meg; 3 millió 305 ezer tesztre van szerződés, amelyből 352 ezer megérkezett, a 47 millió 754 ezer szerződött védőfelszerelésből pedig 20 millió 292 ezret vettek át.

Mindezek ellenére ellenzéki pártok, a Jobbik, a gyurcsányista DK, és az 1 százalékos Párbeszéd a magyar Országgyűlés épületében gyűlöletkeltő, kirekesztő és uszító jellegű kampánybeszédeket mondtak a külhoniak ellen, leginkább azt kifogásolva, hogy a magyar kormány miért segít a magyarokon…

A fent említett ellenzéki pártok ugyanis nyíltan azt követelték a kormánytól, hogy hozzájuk hasonlóan diszkriminálja a védőfelszerelések tekintetében a külhoniakat.

A Jobbik képviselői azért kérték számon a kormányt, hogy miért küld külhoni területekre is védőfelszereléseket. Stummer János pedig nyíltan arról beszélt: „nem örülök annak, hogy a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket juttatott a kormány határon túlra.”

Szijjártó Péter erre azt válaszolta, hogy a Jobbik nem csupán velünk szoros együttműködésben és egymásrautaltságban lévő államok, de
a határon túli magyar közösségek támogatását sem támogatja így.

Nacsa Lőrinc, a KNDP képviselője a nap mélypontjának nevezte, hogy a Jobbik azt követelte: ne juttassanak védőfelszerelést a határon túli magyaroknak, hiszen teljes kiviteli tiltást akarnak.
A kereszténydemokrata politikus szerint a jobbikosoknak semmiben sem sikerül megkülönböztetniük magukat a DK-tól.

Nacsa felszólalása végén megköszönte, hogy a határon túli magyaroknak juttattunk eszközöket. „Most, hogy a határ le van zárva, a nemzetpolitika is nehezített mezőn halad előre” – tette hozzá.

Magától értetődően a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció is tiltakozott a magyarok megsegítése miatt. Az egyik képviselőjük, Arató Gergely
szintén kifogásolta, hogy külhoniaknak juttatattunk el védőfelszereléseket,
szerinte a kormányzat csak azzal tud dicsekedni, amit „külföldön” ért el, illetve hogy mit visznek ki az országból…

Arató véleménye alapján tehát a külhoni területek külföldnek minősülnek…Az 1 százalékos támogatottsággal rendelkező, Karácsony Gergely-féle Párbeszéd egyik képviselője, Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) is kifejezte nemtetszését a külhoniak támogatása miatt. Szerinte előbb a magyar állampolgárok kapjanak maszkot, és csak utána küldjön az ország segítséget a határon túli magyaroknak, majd azt követően nyújtsanak segítséget más államoknak. Kocsis-Cake úgy tűnik, nem hajlandó figyelembe venni Szijjártó beszámolóját, miszerint mindenkinek fog jutni, és még folyamatosan érkezik az országba védőfelszerelés.

Az pedig, hogy egy országgyűlési képviselő azt követeli a kormánytól, hogy lakhely alapján diszkriminálja a magyarokat, minősíthetetlen.
A párbeszédes politikus egyébként már számtalanszor felszólalt a különböző jellegű diszkrimináció ellen – teszem hozzá helyesen –, így különösen érthetetlen, hogy
ő miért akar más kisebbségeket, jelen esetben a külhoni magyarokat hátrányosan megkülönböztetni a lakhelyük és/vagy a származásuk szerint.

Erre valószínűleg egy logikus magyarázat van: a koronavírus-világjárványt kihasználva a Párbeszéd a külhoni magyarok ellen fel kívánja korbácsolni a gyűlöletet, így remélve, hogy más, nyugodtan fogalmazhatunk így, nemzetellenes pártok (DK, Momentum) kárára tudja növelni a saját, szinte mérhetetlen támogatottságát.

150 ezer kárpátaljai magyar sorsa fontosabb bármilyen geopolitikai megközelítésnél
Magyarország addig blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket, amíg nincs megállapodás a kárpátaljai magyaroktól elvett kisebbségi jogok visszaadásáról.150 ezer kárpátaljai magyar sorsa fontosabb bármilyen geopolitikai megközelítésnél.
Опубліковано Fidesz Вівторок, 10 березня 2020 р.

Szabó Tímea reagál Szijjártó Péter napirend előtti felszólalására #Párbeszéd
Kövér László a ház méltóságát semmibe véve elvette a szót Szabó Tímeatól, miközben Szijjártó Péter napirend előtti felszólalására reagált #Párbeszéd
Опубліковано Párbeszéd Magyarországért Понеділок, 20 квітня 2020 р.

Most van rá lehetőségünk, hogy segítő kezet nyújtsunk a határon túli magyaroknak
Szabó Tímea szerint ne kapjanak segítséget a határon túli magyarok. Üzenjük neki: a határon túli magyarok jogait évtizedeken keresztül megtagadták tőlük. Most van rá lehetőségünk, hogy segítő kezet nyújtsunk nekik és meg is tesszük.Ha van olyan ellenzéki párt, amely ezt a segítséget megtagadná tőlük, akkor az nagyon szomorú. Szégyelljék magukat!
Опубліковано Fidesz Понеділок, 20 квітня 2020 р.

Leo Varadkar ír miniszterelnök újra regisztráltatta magát és hetente egy műszakban orvosként dolgozik a koronavírus terjedésének leküzdése érdekében.

Erről A miniszterelnöki hivatal számolt be, írta a Hromadszke a Reuters-re hivatkozva. „Családja és barátai közül sokan dolgoznak az egészségügyben. Ha kis mértékben is, de szeretne ő is segítséget nyújtani” – közölte az ír miniszterelnök sajtóreferense.

Leo Varadkar hét évig orvosként dolgozott, mielőtt politikai karrierje végett felmondta szakmáját. Az orvosi nyilvántartásból 2013-ban törölték, de most újra regisztrált és felajánlotta segítségét az ország egészségügyi szolgálata vezetőjének. A legfrissebb adatok szerint Írországban 4 994 koronavírus-fertőzésről számoltak be, 158 ember meghalt, 25 gyógyultan távozott a kórházból.