Szeptember 30-ra tűzte ki Szlovákiában az előrehozott parlamenti választások időpontját Boris Kollár, a törvényhozás elnöke pénteken, s ezzel kezdetét vette a hivatalos kampányidőszak.
A szlovák parlament még január végén hagyta jóvá azt a határozatot, amellyel lerövidítette a jelenlegi törvényhozás megbízatási időszakát, és szeptember végére irányozta elő az előrehozott választásokat, ám az időpont hivatalos kihirdetése a mindenkori házelnök jogköre.
Az indulni kívánó pártoknak jelöltlistáikat legkésőbb a választások időpontja előtt 90 nappal kell leadniuk, így ezúttal júliusig. A pártok legfeljebb 3 millió eurót költhetnek a kampányra, amely 48 órával a választások napja előtt ér véget, amikor is kezdetét veszi a moratórium.
A szlovákiai parlamenti választásokon minden 18. életévét betöltött állampolgár voksolhat, a külföldön tartózkodók is, ők – előzetes kérelem alapján – postai úton adhatják le voksukat.
Az előrehozott parlamenti választások kitűzésére amiatt került sor, hogy tavaly decemberben – a korábban a kormánykoalíció részét alkotó liberálisok által benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott szavazáson – megbukott Eduard Heger szeptembertől kisebbségben kormányzó kabinetje.
A kormány bukása után Zuzana Caputová államfő megbízása alapján a Heger-kabinet ügyvezető kormányként látta el feladatait, egészen májusig, amikor Eduard Heger a felmentését kérte az államfőtől.
Ezt követően az államfő szakértői kormányt nevezett ki, amelynek miniszterelnöke Ódor Lajos, a szlovák központi bank (NBS) korábbi alelnöke lett.
A szakértői kormány kinevezését több politikai párt is bírálta, köztük a legnagyobb ellenzéki párt, az Irány (Smer–SSD) elnöke, Robert Fico, aki azt mondta: a szakértői kormány tagjait Zuzana Caputová az amerikai nagykövetség „útmutatása” alapján válogatta ki, s a kabinetnek semmilyen felhatalmazása nincs a választóktól.
Az utóbbi időszakban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások eredményei a szeptemberi választásokon 8-10 politikai párt és mozgalom bejutását valószínűsítik. Ezzel egyidejűleg a jelenlegi választási időszakban a kormányt alkotó pártok támogatottságának jelentős visszaesését mutatják, az őszi voksolás győztesének pedig rendszerint a többszörös volt miniszterelnök, Robert Fico pártját, az Irányt jelölik meg.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Tart az észt parlamenti választás, az urnáknál 965 ezer választópolgár adhatja le a szavazatát.
A törvényhozás 101 mandátumáért kilenc párt képviselői versengenek. Ez a kilencedik parlamenti választás azóta, hogy Észtország 1991-ben függetlenné vált a Szovjetuniótól.
A kampányidőszak egyik fő témája a nemzetbiztonság, illetve a növekvő megélhetési költségek voltak.
Közvélemény-kutatások szerint Kaja Kallas miniszterelnök liberális Reformpártja vezeti a népszerűségi listát, de vélhetőleg egyetlen párt sem tudja megszerezni az abszolút többséget.
Kallas, aki 2021-ben lett Észtország első női miniszterelnöke, Ukrajna egyik legkitartóbb támogatója, az oroszellenes szankciók, az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítmányok és a NATO keleti szárnya megerősítésének egyik leghangosabb szószólója.
Bár felmérések szerint Kallas a legesélyesebb kormányfőjelölt, nem egyértelmű, hogy a szociáldemokratákkal és a konzervatív Haza Párttal (Isamaa) alkotott hárompárti szövetsége meg tudja-e tartani parlamenti többségét. A lehetséges koalíciókat valószínűleg az határozza meg, hogy a két ellenzéki erő, a radikális jobboldali Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) és a populista Centrumpárt hogyan szerepel a választásokon. Az elemzők éppen ezért számítanak arra, hogy a kormányalakítás nehézségekbe ütközhet.
Kallas egyik legfőbb ellenfele Martin Helme, az EKRE vezetője. A jobboldali párt Kallast hibáztatja a 18,6 százalékos inflációért, és azzal vádolja a miniszterelnököt, hogy aláásta az ország biztonságát az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányokkal.
2005 óta az észtek online is leadhatják szavazataikat. A választás napja előtt a választásra jogosultak több mint negyede már leadta voksát az interneten.
Az 1,3 millió lakosú Észtország az Európai Unió és a NATO tagja.
Due to the ongoing brutal Russian aggression against #Ukraine and in solidarity with #Estonia, #Latvia will lower level of diplomatic relations with #Russia effective February 24, demanding Russia to act accordingly
With attacks on #Dnipro and elsewhere in Ukraine, Russia has again proven it is a terrorist state.
My call to allies and partners: let us ramp up our support. #Ukraine needs weapons, including tanks and air defence. #Russia must be held accountable for all crimes committed.
Great news from the Ukrainian Congress of Judges. 8 new members of the High Council of Justice have just been appointed. Key judicial governing bodies can thus restart work. Looking forward to the reformed HCJ showcasing rule of law and integrity in practice.
1/2 I had a good meeting with @r_stefanchuk in Kyiv #Ukraine. We discussed raising the cost of war to Russia, including imposing additional sanctions to Russia & lowering the oil price cap, avoiding circumvention of sanctions. Also talked about ?? path to #EU & #NATO. pic.twitter.com/Bf16WMRZjL
A Bojko Boriszov volt kormányfő vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű jobbközép párt győzelmét jelzik a vasárnapi bolgár előrehozott parlamenti választás exit poll adatai.
A Gallup International és Alpha Research közvélemény-kutató cégek urnazárás után nyilvánosságra hozott, a szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérései szerint a GERB 24,6-25,5 százalékos eredményt érhetett el. Fő riválisa, a reformpárti Folytatjuk a Változást (PP) párt második helyen végzett 18,9-19,9 százalékos eredménnyel.
A balkáni ország már a negyedik parlamenti választást tartja 2021 áprilisa óta.
A PP kormánya júniusban megbukott egy bizalmatlansági szavazáson. A párt volt miniszterelnöke, Kiril Petkov elutasította a koalíciót a GERB-bel és annak vezetőjével, Bojko Boriszovval. Boriszov kormányzásának a korrupcióellenes tüntetések vetettek véget 2021 áprilisában.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Svédországban a várakozásoknak megfelelő eredményeket mutatnak a parlamenti választások lezárultával közzétett első exit pollok.
A szavazóhelyiségeknél készített közvéleménykutatások szerint az eddig kisebbségben kormányzó szociáldemokraták szerzik a legtöbb szavazatot, a jobboldali populista Svéd Demokraták pedig minden korábbinál több voksra számíthatnak. Övék lehet a második legnagyobb frakció az új svéd törvényhozásban.
Egyelőre úgy néz ki, hogy a rendkívül népszerű miniszterelnök, Magdalena Andersson kormányát támogató pártok most is biztosíthatják majd a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget.
Az intézetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy miután az első exit pollok mindössze 3 mandátum különbséget mutattak a szociáldemokraták és a svéd demokraták vezette blokkok között, a végleges eredmény még fordíthat a helyzeten.
A vasárnapi svédországi általános választásokon négy baloldali és négy konzervatív párt versengett a 349 fős törvényhozás mandátumaiért. A részvételi arány ezúttal valamivel kisebbnek ígérkezik, mint az megszokott, de nagyságrendi különbséget nem jeleznek az intézetek. A legutóbbi parlamenti választásokon a szavazásra jogosultak 90 százaléka leadta voksát.
A kormányfő töretlenül népszerű, a populisták egyre szalonképesebbek
Anderssen kevesebb mint egy éve, kormányválsággal került a kabinet élére, mint Svédország első női miniszterelnöke. Ő intézte az ország történelmi jelentőségű NATO-csatlakozási kérelmét, miután Oroszország februárban megszállta Ukrajnát. A kutatások azt mutatják, hogy a svédek bíznak benne.
A jobboldali Svéd Demokraták 2010-ben kerültek be a parlamentbe, és minden egyes választáson egyre több szavazatot szereztek. A párt malmára hajtotta a vizet a 2015-ös európai migrációs válság, amely azóta is megoldatlan helyzetet teremtett, illetve az, hogy egyre gyakoribbá váltak az erőszakos demonstrációk, egyre több lett a bűncselekmény is a svéd nagyvárosok bevándorlók lakta negyedeiben.
A párt radikális nacionalista mozgalomban gyökerezik, de egy ideje szorítja ki a szélsőségeseket, hogy szélesedjen szavazói bázisa. Ennek ellenére a svédek többsége elutasította, és a politikai pártok is kerülték az együttműködést. Az exit pollok tanúsága szerint ez most változóban van.
Ukrainians to practise flying Swedish Gripens, but there will be no supply. Pål Jonson, Minister of Defence of Sweden, has announced the training of several Ukrainian pilots on Swedish JAS 39 Gripen fighter jets in response to the Ukrainian side's request. pic.twitter.com/4zj7T4Ogp6
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Parlamenti választások kezdődtek vasárnap Libanonban; mintegy 4 millió ember szavazhat az első választáson, amelyet azóta tartanak, hogy 2020-ban halálos robbanás rázta meg a bejrúti kikötőt. A szerencsétlenségnek 203 halálos áldozata volt, 300 ezren pedig elvesztették otthonukat.
A választásokra azt követően kerül sor, hogy 2019-ben tömeges tüntetések söpörtek végig Libanonon, a romló életkörülmények és a korrupt uralkodó elit miatt széles körben elterjedt harag miatt.
A libanoni gazdasági válság a Világbank szerint az egyik legsúlyosabb, amelyet a világ az 1800-as évek közepe óta látott. Az élelmiszer-, gyógyszer-, víz- és üzemanyaghiány már széles körben elterjedt, és gyakoriak az áramkimaradások. Az ENSZ jelentése szerint a szegénység drasztikusan nőtt az elmúlt évben, és jelenleg a lakosság 74 százalékát érinti. A libanoni font értékének 95 százalékát elvesztette.
A német Konrad Adenauer Alapítvány által megrendelt felmérés szerint Libanonban sokak számára a legfontosabb kérdés a korrupció elleni küzdelem. A felmérésből az is kiderült, hogy sok libanoni “új és tiszta politikai osztályt” szeretne.
Az ellenzéki jelöltként induló politikusok közül sokan a 2019-es tüntetésekből kerültek ki. A szavazók 718 jelölt közül választanak képviselőt a 128 tagú parlamentbe.
Libanonban olyan politikai rendszert alakítottak ki, amelyben megosztják a hatalmat a vallási közösségek között.
A libanoni elnök keresztény maronita, a miniszterelnök szunnita muzulmán, a parlamenti elnök pedig síita muzulmán, egy 1943 óta fennálló íratlan egyezmény értelmében, amely egyensúlyt teremt a több felekezetű államban.
Legutóbb 2018. május 6-án rendeztek parlamenti választásokat, kilenc év után először. A törvényhozásban a Hezbollah síita mozgalom és szövetségesei – köztük a Nabih Berri házelnök vezette Amal Mozgalom, valamint a Michel Aun elnök alapította keresztény Szabad Hazafias Mozgalom – a mandátumok több mint felét szerezték meg.
Az Európai Unió választási megfigyelő missziójának mintegy 200 megfigyelője fogja figyelemmel kísérni a libanoni választásokat az átláthatóság és a pártatlanság biztosítása érdekében. A szavazóhelyiségek este 7 órakor zárnak, de szükség esetén tovább is nyitva maradhatnak.
Orosz sajtóbeszámolók szerint Csecsenföldön, ahol az elnök szavai szerint nincsenek „köcsögök”, a választási részvétel 94,42 százalékos volt, 711 ezer 973 voksot húzott be Kadirov.
Úgy tűnik, a 2007 óta regnáló csecsen elnök végtelenül nagy népszerűségnek örvend hazájában, ugyanis a voksok 99,7 százalékát szerezte meg, meghaladva 5 évvell korábbi teljesítményét, amikor is a hivatalos eredmények szerint a leadott szavazatoknak csak 97,7 százalékát tudhatta magáénak.
A 2021-es teljesítménnyel pedig világrekordot állított fel, legalábbis az Interrecord rekordrögzítő oldal szerint.
Orosz sajtóbeszámolók szerint Csecsenföldön, ahol az elnök szavai szerint nincsenek „köcsögök”, a választási részvétel 94,42 százalékos volt, 711 ezer 973 voksot húzott be Kadirov.
Az orosz választók három napon keresztül szavazhatnak a szövetségi parlament alsóházának új összetételéről. Ezzel egyidejűleg kilenc régió vezetőjét közvetlenül, háromét pedig közvetve választják meg, és eldől 39 regionális törvényhozás mandátumainak sorsa is.
Emellett az ország 85 régiójában 4474 referendumot tartanak. A választásokon Oroszországban 96 ezer szavazóhelyiségben 108 millió, az ország határain kívül kétmillió jogosult adhatja le voksát. Az előrehozott választás jogával mintegy 150 ezren éltek, az ország hét régiójában pedig 2,6 millióan jelentkeztek online voksolásra.
Az Állami Duma 450 ötéves mandátumáért 14 párt 5822 jelöltje és 10 független jelölt mérkőzik meg, 225 képviselőt egyéni választókörzetben, és ugyanennyit listán fognak megválasztani. Egyéni választókörzetekben 2020 jelölt indul. Listán átlagosan 17, egyéniben pedig kilenc aspiráns küzd egy-egy mandátumért.
Az előrejelzések szerint a választásokon a kormányzó Egységes Oroszország megőrzi többségét, de az egyik nagy kérdés az, hogy megtartja-e az alkotmányos többségét is. Az előrejelzések szerint a parlament mind a négy frakciója – vagyis a kormánypárt mellett a kommunistáké, a jobboldali populista liberális demokratáké, valamint a baloldali populista Igazságos Oroszország – Hazafiak – Az Igazságért – is megmaradhat, és átlépheti az ötszázalékos bekerülési küszöböt az Új Emberek elnevezésű új párt is.
A választásokban nem vehetnek részt három, Alekszej Navalnij ellenzéki politikushoz kötődő szervezet tagjai, amelyeket nyáron szélsőségesnek ítéltek és betiltottak. Navalnij egyébként „okos szavazás” néven projektet kezdeményezett a választókörzetekben az Egységes Oroszországéval szemben legesélyesebb jelölt támogatására.
Az orosz hatóságok az „okos szavazásra” vonatkozó anyagok eltávolítására szólítottak fel több – főleg amerikai – IT-céget. Mivel ezek nem engedelmeskedtek, az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai nagykövetet, akivel közölték, hogy „kategorikusan elfogadhatatlan” az orosz belügyekbe való beavatkozás.
Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke szerdán elmondta, hogy a szövetségi listákon szereplő jelöltaspiránsok közül 306-ot töröltek, köztük 211-et az illetékes pártok saját döntése alapján. Közölte, hogy az általa vezetett testülethez több mint 5300 bejelentés érkezett – ebből több mint 4800 a parlamenti választással kapcsolatban –, ami csaknem a duplája a 2016-ban feljegyzett mennyiségnek. 93 panasz választáson való részvételre történő kényszerítésre vonatkozott.
Pamfilova közölte, hogy az Oroszországban „idegen ügynöknek” minősített tömegtájékoztatási eszközöknek a választásokról való tudósításhoz fűződő jogát nem korlátozzák. Az ilyen megítélés alá tartozó szervezetek részt vehetnek a megfigyelésben.
Beszámolója szerint a választások megfigyelésére 17 nemzetközi szervezet kapott meghívást, köztük az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), az EBESZ Parlamenti Közgyűlése és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE). Az ODIHR volt az egyetlen, amely ezt elutasította, mert 500 megfigyelőt akart küldeni, míg Moszkva 60 helyet ajánlott fel.
Pamfilova csütörtökön arról számolt be, hogy a szavazóhelyiségek 96 százalékában több mint százezer videokamera működik. Potenciálisan ezekben adhatja majd le voksát a jogosultak 96-98 százaléka. A videomegfigyelés rendszerét egy nappal a választások megkezdése előtt ellenőrizték.
A szavazóhelyiségeket helyi idő szerint reggel nyolckor nyitották meg.
Dokumentáltan bizonyított, hogy az Egyesült Államok beavatkozik az orosz választásokba a Navalnij-féle „okos szavazás” támogatásával – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a hétvégén a Szolovjov Live YouTube-csatornának nyilatkozva.
Zaharova szerint amerikai informatikai nagyvállalatok támogatják az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus csapata által kidolgozott „okos szavazás” nevű projektet, amelynek célja a választásokon azoknak a jelölteknek a támogatása, akik a kerületükben a legnagyobb eséllyel vehetik fel a versenyt a kormányzó Egységes Oroszország párt jelöltjével szemben.
Pénteken John Sullivan amerikai nagykövetet bekérették a moszkvai külügyminisztériumba, ahol Szergej Rjabkov tárcavezető-helyettes fogadta és „kategorikusan elfogadhatatlannak” nevezte az orosz belügyekbe való beavatkozást. „Konkrét tényeket mutattunk be az amerikai félnek, amelyek bizonyítják, hogy az Amerikai Egyesült Államok területéről, amerikai internetes monopóliumok tulajdonában lévő és moderált internetes platformok segítségével, egyértelműen beavatkoznak belső folyamatainkba – a politikai folyamatokba, a választási folyamatokba, a választásokba -, ami dokumentáltan bizonyított” – nyilatkozott Zaharova a Szolovjov Live YouTube-csatornán.
Az orosz szóvivő közlése szerint amerikai részről a kérdést még nem kommentálták. Zaharova emlékeztetett, hogy az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) az elmúlt hetekben amerikai online cégeket szólított fel az „okos szavazást” támogató oldalak és termékek eltávolítására és ezek oroszországi elérhetőségét blokkolta.
Zaharova a Ragyio Rossziji adónak nyilatkozva rámutatott, hogy az „okos szavazás” szervereinek IP-címe túlnyomórészt amerikai. A szóvivő a Roszkomnadzorra hivatkozva azt állította, hogy a projekt központi elemét jelentő alkalmazást a Pentagonhoz köthető szakemberek fejlesztették ki.
Vaszilij Piszkarjov, a parlamenti alsóház orosz belügyekbe való külföldi állami beavatkozás tényeit vizsgáló bizottságának elnöke szombati Telegram-bejegyzésében azt állította, hogy Oroszországban szélsőségesnek minősített szervezetek aktivistáinak bevonásával és az „okos szavazás” alkalmazás felhasználásával „aktív agitációs kampány” zajlik a külföldön élő orosz állampolgárok körében.
Andrej Klimov, az orosz felsőház államszuverenitás-védelmi és külföldi beavatkozás elleni ideiglenes bizottságának elnöke csütörtökön azt mondta, hogy egy amerikai cég, a Momentus Space részese volt a Navalnij-féle választási projekt tesztelésének. A Kommerszant című lap Leonyid Volkovra, az Oroszországban június elején szélsőségesnek minősített és betiltott Navalnij-törzsek hálózatának koordinátorára hivatkozva azt írta, hogy a Navalnij-alkalmazást Roman Rubanov, a Momentus Space munkatársa, az ugyancsak betiltott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványt (FBK) volt igazgatója jegyeztette be 2014-ben. 2021-ben az applikáció kibővült az „okos szavazás” lehetőségeiről való tájékoztatással.
Az orosz választók szeptember 17-19. között szavaznak a szövetségi parlament alsóházának új összetételéről. Ezzel egyidejűleg kilenc régió vezetőjét közvetlenül, háromét pedig közvetve választják meg, és eldől 39 regionális törvényhozás mandátumainak sorsa is.
A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet csütörtökön közölt előrejelzése szerint az Egységes Oroszország a voksok 42 százalékára számíthat, a kommunisták 19, a liberális demokraták 11, az Igazságos Oroszország – Hazafiak – Az igazságért tömörülés pedig 8 százalékot kaphat. Átlépheti az ötszázalékos bekerülési küszöböt az Új Emberek elnevezésű új párt is. A részvételi arány a VCIOM szerint 48-51 százalékos lesz.
Április 26-ra írta ki Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a parlamenti választást, ezzel egy időben pedig önkormányzati és tartományi parlamenti voksolást is tartanak, írja az MTI.
Az elnök kiemelte: több mint ötven nap áll rendelkezésre a kampányolásra, ami hosszú időszaknak számít. Reményét fejezte ki, hogy a kampány nyugodt körülmények között, tisztességes módszerekkel zajlik majd. A kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) népszerűsége évek óta töretlenül 50 százalék felett van, így feltételezhetően ismét a Vučić vezette SNS alakíthat kormányt. Aleksandar Vučić 2014-ben lett Szerbia miniszterelnöke, három évvel később pedig köztársasági elnök. Az általa vezetett Szerb Haladó Párt a legnagyobb politikai erő a nyugat-balkáni országban.
A valamivel több mint 6,7 millió választópolgár április 26-án 7 és 20 óra között adhatja le voksát valamely pártlistára.
Forrás: index
[type] => post
[excerpt] => Április 26-ra írta ki Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a parlamenti választást, ezzel egy időben pedig önkormányzati és tartományi parlamenti voksolást is tartanak.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1583398800
[modified] => 1583364271
)
[title] => Április 26-ra tűzték ki a szerb parlamenti választást
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=3810&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3810
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 3811
[image] => Array
(
[id] => 3811
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/valasztasok-szavazas-urna.jpg
[original_lng] => 13469
[original_w] => 780
[original_h] => 440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/valasztasok-szavazas-urna-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/valasztasok-szavazas-urna-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/valasztasok-szavazas-urna-768x433.jpg
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/valasztasok-szavazas-urna.jpg
[width] => 780
[height] => 440
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/valasztasok-szavazas-urna.jpg
[width] => 780
[height] => 440
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/valasztasok-szavazas-urna.jpg
[width] => 780
[height] => 440
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/valasztasok-szavazas-urna.jpg
[width] => 780
[height] => 440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1583357072:4
[_thumbnail_id] => 3811
[_edit_last] => 4
[views_count] => 4260
[_oembed_735fcfba889108877dab7ea2f2a486e5] =>
[_oembed_time_735fcfba889108877dab7ea2f2a486e5] => 1594384365
[_oembed_a5700cd4ac9e19ee05bfa6de0908103a] =>
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Országszerte mintegy hatezer választóhelyiség nyílt meg Szlovákiában szombat reggel 7 órakor, és ezzel megkezdődött a 2020-as parlamenti választás, amely az önálló Szlovákia létrejötte óta már a nyolcadik ilyen alkalom.
A voksolás este tízig tart, a hozzávetőleg 4,4 millió választópolgár 24 politikai pártra és mozgalomra, illetve azok képviselőjelöltjeire adhatja le voksát. Felmérések szerint 60 százalék körüli részvételi arány várható, ami átlagosnak mondható. Az eddigi legalacsonyabb részvételt 2006-ban mérték, akkor a választók 54,6 százaléka ment el szavazni, legnagyobb arányban pedig 1998-ban járultak az urnákhoz, akkor a szavazásra jogosultak 84,2 százaléka adta le voksát.
Elemzői vélemények szerint a voksolás az ország történetének legbizonytalanabb kimenetelű parlamenti választása lehet. Ennek oka, hogy sok az olyan párt, amelynek támogatottsága közel van az ötszázalékos bejutási küszöbhöz.
A vonatkozó szabályozás szerint legutóbb két héttel a választás napja előtt lehetett a pártok támogatottságát mutató felméréseket nyilvánosságra hozni, csütörtök reggel pedig érvénybe lépett az információs moratórium is, amely a voksolás végéig tart. Ez azt jelenti, hogy napközben még a részvételi arányról sem közölnek konkrét adatokat, és – a voksolás után a szavazóhelyiségekből távozó választók körében készített – exit poll felmérések eredményeit is csak a szavazóhelyiségek bezárása után hozhatják nyilvánosságra.
A voksolás rész- és végeredményeit a www.volbysr.sk honlapon teszik közzé. Az első érdemi részeredmények éjfél előtt, nem hivatalos végeredmények pedig vasárnap hajnalban várhatók. A hivatalos végeredményeket vasárnap jelenti be Központi Választási Bizottság (ÚVO). Az új összetételű parlament 30 nappal a hivatalos végeredmények kihirdetése után ül össze először.
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
