Komolytalannak nevezte az orosz elnök békejavaslatát az orosz–ukrán háború lezárásáról a német kancellár a ZDF televíziónak adott interjúban.
Mindenki tudja, hogy Vlagyimir Putyin ezt a javaslatot nem gondolta komolyan, hanem a svájci békekonferenciához van köze. A G7-vezetők nem is vitatták meg – mondta Olaf Scholz.
A kancellár szerint Putyin javaslatai – miszerint Ukrajna adja fel az Oroszország által elfoglalt négy tartományt, hagyja abba a harcokat és mondjon le a NATO-tagságról – csak arra irányultak, hogy eltereljék a figyelmet a konferenciáról.
Scholz nem sokkal azelőtt nyilatkozott, hogy Svájcba utazott, ahol szombaton kezdődik az Ukrajna-konferencia.
Európának biztonságra van szüksége, ez összefügg az Ukrajnával kapcsolatos politikával – hangsúlyozta a német kancellár.
Németország hű marad Ukrajna támogatásának politikájához, és ezt az álláspontot az európai parlamenti választások eredménye is bizonyította, jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Volodimir Zelenszkij elnökkel tartott sajtótájékoztatóján Berlinben.
„Az európai választások egyértelmű eredményeket hoztak – a polgárok többsége olyan pártokat támogat, amelyek úgy vélik, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát. Ez vonatkozik Németországra, de más európai országokra is” – mondta a német kancellár.
Scholz megjegyezte, hogy Európának biztonságra van szüksége, és ezt összefüggésbe hozta az Ukrajnával kapcsolatos politikával.
„Természetesen a jövőben biztonságra van szükségünk. Ezért fontos az ésszerű és stabil politika. Németország nyújtja a legnagyobb támogatást Ukrajnának, és mi ilyenek maradunk” – biztosított a politikus.
Június 6-9-én az európai választópolgárok azokra a nemzeti pártokra szavaztak, amelyek őket képviselik az Európai Parlamentben. A szélsőjobboldali pártok némileg javítottak pozíciójukon, de az ukránbarát többség megmarad az Európai Parlamentben.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Már nem a Scholz-kormány bukása a kérdés, hanem az, hogy a kancellár meddig képes elodázni azt.
Miután Emmanuel Macron a pártja leszereplését követően előrehozott választásokat kiírva próbál előremenekülni, egyre inkább úgy néz ki, hogy a németországi EP-választásokon hasonlóan gyatra eredménnyel végző német kormánypártnak és Olaf Scholz kancellárnak sem lesz más választása – írja a Politico.
Szaporodik ugyanis azon német közéleti szereplők száma, akik a macroni példa követésére szólítják fel Scholzot. Így tett a bajor miniszterelnök, Markus Söder, aki a CSU elnöke is. De nem csak a jobboldalon hallani ilyen hangokat, hasonló következtetésre jutott az inkább balra hajló Die Zeit egyik publicistája, Alan Posener is, aki az EP-választások eredményét a Scholz-kormánnyal szembeni bizalmatlansági szavazásként értelmezte.
A helyzet tarthatatlanságát jól mutatja, hogy a legfrissebb felmérések szerint a Scholz-kabinet az 1945 utáni német történelem legnépszerűtlenebb kormánya, és maga a kancellár sem teljesített jobban az elődeivel való összevetés terén. A németek 70 százaléka gondolja úgy, hogy nem végez jó munkát.
Bár a weimari idők káosza miatt a német Alaptörvényt 1945 után úgy rakták össze, hogy csak nagyon nehezen lehessen választások nélkül kancellárt vagy kormányt buktatni, ugyanakkor ez mégsem lehetetlen, ráadásul a Scholzék távozását sürgető hangok ősszel csak hangosabbé válnak majd, amikor három olyan tartományban tartanak választásokat, ahol az AfD a legerősebb párt, és várhatóan a radikálisok ezeket a választásokat meg is nyerik.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Olaf Scholz német kancellár felszólította szövetségeseit, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát. Kijelentette azt is, hogy a Kreml nem fogja elérni céljait az Ukrajna elleni háborúban – számolt be a DW a politikus Kanzler kompakt podcastjára hivatkozva.
A német kormány vezetője kijelentette, hogy „Ukrajna nem engedi, hogy térdre kényszerítsék, és diktálják neki a megadás feltételeit”.
„Az orosz invázió kezdete óta eltelt 800 nap egy dolog világossá vált: Oroszország birodalmi terveivel nem fogja elérni a célját. Ukrajna nem fogja engedni, hogy térdre kényszerítsék, és megszabják a kapituláció feltételeit” – mondta Sholtz.
A német kancellár hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz diktátornak be kell látnia, hogy nem fogja tudni megnyerni azt a háborút, amelyet Ukrajna ellen indított. A politikus emellett hangsúlyozta, hogy Ukrajna békéjét tisztességes feltételekkel kell megkötni.
Vlagyimir Putyin orosz diktátornak el kell fogadnia, hogy Ukrajna soha nem fog térdre kényszerülni – nyilatkozta Olaf Scholz német kancellár, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Scholz hangsúlyozta: „Ukrajna erős, és nem kényszerítik térdre, nem hagyja magát kapitulációra kényszeríteni. Putyinnak végre el kell ismernie ezt. Ukrajna számára csak igazságos béke lehet.”
A német kancellár kiemelte, hogy Kijev szövetségesei fáradhatatlanul dolgoznak ezért az igazságos békéért.
Olaf Scholz német szövetségi kancellár csütörtökön ígéretet tett arra, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében Németország ne sodródjon bele az ukrajnai háborúba.
Felelősként mindent meg kell tenni, hogy egyetlen Németországban született gyereknek se kelljen átélnie a háború borzalmait saját országuk területén – jelentette ki Scholz a német szövetségi parlament (Bundestag) alsóházának ülésén, kiemelve; ez az elsődleges fontosságú szempont.
A kancellár korábban engedélyezte Ukrajnának, hogy a Németországból kapott fegyvereket oroszországi területen található célpontok ellen is bevesse, annak ellenére, hogy korábban határozottan ellenezte a lépést.
A nemzetközi joggal alátámasztva Németország biztosította Ukrajnát azon jogáról, hogy megvédhesse magát a területe, városai és állampolgárai elleni támadásokkal szemben – jelentette ki Scholz.
Ezért a nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban Ukrajna használhatja a tőlünk és a többi szövetségeseitől kapott fegyvereket is – fogalmazott a kancellár.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlament (Bundestag) alsóházában kijelentette, hogy Németország szigorúbb kitoloncolási intézkedéseket fog bevezetni az illegális bevándorlókkal szemben, amelyek alapja akár a terrorizmus dicsőítése is lehet.
„Bárkit, aki az értékeinkkel szemben a terrorizmust dicsőíti, ki kell toloncolni” – jelentette ki a kancellár, hozzátéve, hogy a belügyminisztérium már lépéseket tett afelé, hogy a bűnözőket és a veszélyes bevándorlókat ki lehessen toloncolni Németországból, továbbá tárgyalásokat folytat az ügyről Afganisztánnal és a környező országokkal.
„Az ilyen bűnözőket ki kell toloncolni, még akkor is, ha Szíriából vagy Afganisztánból jöttek” – fogalmazott Scholz, hozzátéve; a súlyos bűncselekmények elkövetőinek és a terrorista fenyegetéseknek itt nincs helyük!.
A kancellár további részleteket egyelőre nem osztott meg az intézkedések szigorításával kapcsolatban.
A döntés hátterében a Németországban egyre gyakoribb fegyveres bűncselekmények és a politikusok ellen elkövetett támadások állnak. A múlt héten Mannheimben egy 25 éves afgán a piactéren tartott iszlámellenes rendezvényen kést rántott, és megsebesített hat embert, köztük egy rendőrt is, aki később belehalt sérüléseibe.
A mannheimi késes támadást követően, amelyben egy rendőr meghalt és többen megsebesültek, Olaf Scholz német szövetségi kancellár kijelentette, hogy szigorúbban föl kell lépni a szélsőségesekkel szemben.
„Mindenünkkel, ami rendelkezésünkre áll, meg fogjuk védeni a jogállamiságot és a biztonságot. A rendőrség, az igazságszolgáltatás és a hírszerző szolgálatunk feladatukként ezt meg is teszik. De állampolgárként mi is szembe fogunk szállni a szélsőségesekkel, akik jobb, ha félnek, mert számítaniuk kell arra, hogy minden eszközt bevetünk a legyőzésükre” – jelentette ki Scholz hétfőn a felső-bajorországi Reichertshofenben tett látogatásakor.
A rendőr a békéért és a biztonságért vesztette életét.
Azért volt szolgálatban akkor, hogy megvédje a demokráciát, valamint a minden embernek kijáró jogot, hogy szabadon kinyilváníthassa véleményét mások egyetértésétől függetlenül – folytatta a kancellár.
„Ha a szélsőségesek befolyásolják a mozgás és a véleménynyilvánítás szabadságát, akkor tudomásul kell venniük, hogy azzal legkeményebb ellenfeleikké tesznek minket” – tette hozzá a szociáldemokrata politikus.
„A szolgálatát teljesítő rendőr elleni támadás mindannyiunk elleni támadás” – hangoztatta Wolfgang Büchner, a német szövetségi kormány helyettes szóvivője Berlinben a kancellárra hivatkozva.
A múlt hét pénteken Mannheimban történt késelésben a tájékoztatás szerint a támadó többször is megszúrta késével a 29 éves rendőrt, aki később belehalt sérüléseibe.
Az elkövetőt, aki sajtóértesülések szerint egy 25 éves afgán férfi, meglőtték. Állapota miatt egyelőre nincs kihallgatható állapotban, így indítéka továbbra is tisztázatlan. A támadás áldozatai között volt egy jobboldali, iszlámkritikus aktivista is.
Az, hogy Ukrajna német fegyvereket használ orosz területek elleni támadásokhoz, nem vezet eszkalációhoz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Deutsche Welle német rádióállomásra hivatkozva.
A jelentés szerint Scholz elmondta: „Ahogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke mondta, ez csak egy nagyváros, például Harkiv megvédésének a lehetőségéről szól.”
A német kancellár szerint a német fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról szóló döntést alaposan átgondolták Berlin „barátaival és szövetségeseivel” együttműködve. „Soha nem engedek nyomásnak, hogy rossz döntést hozzak” – szögezte le Olaf Scholz.
A NATO keleti szárnyának utóbbi időben történt megerősítése Oroszország elrettentését szolgálja – jelentette ki vasárnap Olaf Scholz német kancellár.
A német szociáldemokrata politikus a Kelet-német Gazdasági Fórumon tartott beszédében, amelyen Ingrida Simonyte litván miniszterelnök is részt vett, azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva előtt is világosnak kell lennie: a katonai szövetség szükség esetén kész megvédeni magát.
Scholz egyben kiemelte Németországnak a NATO balti államokban állomásoztatott kontingenseiben játszott vezető szerepét.
„Mivel az Oroszország jelentette fenyegetés nem ér véget, más szövetségesekkel közösen tavaly úgy döntöttünk, hogy további csapatokat telepítünk a balti országokba, és tartósan ott állomásoztatunk egy teljes dandárt a jövőben” – emlékeztetett a német kancellár.
„Ezt a fordulatot a biztonságpolitikában az tette szükségessé, hogy meg kell mutatnunk Oroszországnak: készek vagyunk a NATO területének minden egyes négyzetcentiméterét megvédeni a támadásokkal szemben” – hangoztatta Scholz.
A német politikus rávilágított arra is, hogy a diplomáciai erőfeszítések csakis az erő pozíciójából lehetnek sikeresek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten óva intette a NATO-tagországokat attól, hogy engedélyezzék a kijevi vezetésnek az átadott nyugati fegyverek bevetését Oroszország területe ellen, miután több nyugati ország feloldotta a vonatkozó korlátozásokat. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken elutasította Moszkva figyelmeztetését. Mint mondta, a szövetség már többször hallott ilyet. Hangoztatta továbbá, hogy az önvédelem nem jelenti a helyzet elmérgesedését.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
