Az utóbbi időben Joe Biden amerikai elnöknek egyre nehezebb megbirkóznia feladataival, mivel adminisztrációja és ő maga is folyamatosan kellemetlen helyzetekbe kerül. A közelmúltban Joe Biden személyesen érzékeny vereséget szenvedett, mivel azok a jelöltek, akikért ő személyesen kampányolt, elvesztették a kormányzói választásokat Virginia és New Jersey államokban.
Glenn Youngkin, a republikánusok jelöltje Virginia államban ádáz küzdelemben győzte le az állam egykori demokrata kormányzóját Terry McAuliffe-t. A választási kampány során a szó szoros értelmében „fej fej mellett” haladtak: a különbség a közvélemény kutatások szerint szó szerint a százalék töredéke volt. És, mondhatni, ez nagyon rossz jel az államfő számára: minél tovább, annál kevésbé lesz vezetője, hanem terhére lesz saját pártja számára.
A következő, a republikánusak megörvendeztető választási eredmény New Jersey-ből érkezett. Itt, az előzetes adatok szerint, a szavazatok 99%-nak számlálását követően Philip Dunton Murphy demokrata kormányzót nem választották újra. Érdekes módon riválisa, a republikánus Jack Chattarelli is minimális, szó szerint a százalék töredék előnnyel nyert. Murphy még pályázhat a kormányzói székre, kezdeményezve például a szavazatok átszámolását valamelyik körzetben. Egy ilyen győzelem azonban szinte vereséggel ér fel a demokraták számára: kierőszakolt győzelem, vagy szégyen ott, ahol diadalra számítottak.
A jelenlegi helyzetben csak az vigasztalhatja a demokratákat, hogy az Egyesült Államokban nem csak Virginia és New Jersey államban tartottak önkormányzati választásokat. Számos államban zajlottak különböző szintű szavazások. Polgármestereket és helyi képviselőket is választottak. Átlagban a demokraták jól szerepeltek. Érdemes megemlíteni Michel Wu-t, akit Boston polgármesterének választották meg. Ekkora nagy város élén most először van egy kínai nemzetiségű nő, aki a Demokrata Párt balszárnyához – az úgynevezett „progresszívekhez” tartozik.
Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az Egyesült Államokban úgy alakult, hogy a választói szimpátia a földrajzhoz kötődik. Vannak régiók, ahol – ahogy mondani szokás – semmire sem számíthatnak a republikánusok, és ellenkezőleg, ahol a demokraták nem számíthatnak győzelemre. Vegyük például New York-ot. Ez a város – a demokraták fellegvára. A helyi választók minden szintű választáson többször bebizonyították, hogy itt a republikánusokat sohasem fogják kedvelni, erre jó példa – Donald Trump, New York szülöttének története. Ezért a demokrata Erick Adams magabiztos győzelme senkit sem lepett meg.
Más dolog viszont a Virginia és New Jersey. Itt egyik félnek sem volt egyértelmű előnye. Ráadásul mindkét államban nemcsak a helyi törvényhozókat, hanem kormányzókat is – vagyis magas rangú tisztségviselőket választottak. A helyhatósági választások így bizonyos elnöki próbává váltak.
Virginia és New Jersey államokban Biden elnök személyesen kampányolt, és magával vitte egykori főnökét Barack Obamát. A demokraták által állított jelöltek a kilátásokat tekintve a legjobbak voltak az Egyesült Államok jelenlegi elnökének szemszögéből. Ráadásul ezen tendenciák fényében Joe Bidennek az Egyesült Államok elnökének, nagyon jól meg kell gondolnia, hogy hogyan tudja legalább egy cikluson keresztül megtartani a hatalmat.
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
A jelentős népszerűsége ellenére Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke feje felett sűrűsödnek a felhők. Mindehhez a török valuta „anti” rekordokat dönt azt követően, hogy a jegybank az elnök nyomására a gazdaság élénkítése érdekében váratlanul 200 bázispontra csökkentette az alapkamatot.
Ezen kívül az Európai Bizottság jelentésében kiemelte, a Török Köztársaságban visszalépés történt a demokratikus normák kérdésében, ami az évek óta várt uniós csatlakozását még kevésbé valószínűvé teszi. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatai is hűvösek, különösen miután Joe Biden a Kongresszusnak írt levelében kijelentette: Törökország szíriai műveletei továbbra is „rendkívüli fenyegetést jelentenek az USA nemzetbiztonságára és külpolitikájára”.
És mintha ez még nem lenne elég, a Metropoll neves szociológiai szolgálat adataiból, néhány év óta most először derült ki, hogy a válaszadók többsége Erdogan vereségét jósolja a 2023-as választásokon.
A török ellenzéki pártok pedig egyre egységesebb és szervezettebb frontot képviselnek, amelynek célja az elnökváltás, vagy akár az előrehozott választások 2022-ben. A hat ellenzéki párt vezetői ugyanakkor – miután megegyeztek egy széles körű szövetségben – megállapodtak abban, hogy a soron következő választásokat a jelenlegi elnöki rendszer elleni népszavazássá változtatják.
Ellenfelei szerint az elnöki rendszer lehetővé tette Erdogannak, hogy tekintélyelvű elnöki rendszert alakítson ki magának – ő irányítja a pénzügyi politikát, ellenőrzi a bíróságokat, több tízezer politikai ellenfelet börtönöz be, egyben hozzájárul az egész államapparátus korrupciójához.
És azok között, akik csatlakozni készülnek ehhez a küzdelemhez – Ahmet Davutoglu, Erdogan egykori kormányfője valamint Ali Babadzsan, ex-pénzügyminiszter. Mindketten Erdogan Igazság és Fejlődés Pártjának tagjai voltak, de kiléptek. Davutoglu most abban reménykedik, hogy meggyőzheti az elnök néhány hű támogatóját, és segíthet korábbi szövetségese megdöntésében.
A hat-párti szövetség legerősebb játékosa Meral Aksener, a baloldali Republikánus Néppárt és a nacionalista Jó párt vezetője. A leginkább kurd-párti Demokrata párt, amelynek egykori karizmatikus vezetője, Celahattin Demirtash jelenleg börtönben van, ugyanúgy nem tagja a szövetségnek, mint pár kisebb baloldali párt.
A komoly politikai és ideológiai nézeteltérések ellenére, a török ellenzék arra számít, hogy megismétli a 2019-es önkormányzati választásokon elért sikereit, amikor az uralkodó párttól elnyerték az ország legnagyobb városait, többek között Isztambult. Ehhez azonban olyan jelöltet kell választaniuk, akit mindenki támogat és képes legyőzni Erdogant. És jelenleg a legvalószínűbb jelölt Kemal Kilichdaroglu, a Republikánus néppárt vezetője.
A közvélemény-kutatások szerint Ahmet Davutoglu Jövő pártja a szavazatok csupán 1-2 százalékát szerzi meg, de a kormányban szerzett tapasztalata tekintélyt ad az ellenzéknek, és számos tisztviselővel fennálló kapcsolatai segíthetnek az ellenzéknek meggyőzni a választókat arról, hogy képesek kormányozni az országot, és ki tudják hozni a jelenlegi válságból.
Ráadásul az ellenzék számára a közelgő választások mindenekelőtt az állam demokratikus jellegéért vívott küzdelem, és ebben a küzdelemben Davutoglu a legfontosabbnak a parlamentáris rendszerhez való visszatérés. Nemrégiben nyilvánosságra hozott programjában javasolja, hogy Törökország elnöki státusza szimbolikus legyen, megvonni tőle a rendeletek általi irányítást, a vétójogot, a költségvetés jóváhagyását, elkülönítését az igazságszolgáltatási- és bírói rendszertől, amelynek valóban függetlenné kellene válnia.
Elmondása szerint az Erdogan Igazság és Fejlődés Pártjának hívei között is érik a tiltakozási hangulat, a hivatalban lévő elnökben csalódott választók nem tudják, hová álljanak. Ezért az ellenzéknek alternatívát kell kínálnia számukra.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Erdogannak vége. Továbbra is a legnépszerűbb török politikus, és még javíthat helyzetén a választásokig, főleg ha sikerül javítania Törökország lakosságának gazdasági helyzetén.
És Erdogant ismervén tudnunk kell, hogy nemcsak újabb elnöki ciklust akar elérni, hanem megszilárdítani politikai hagyatékát, mint olyan vezető, aki még tovább marad hatalmon, mint Mustafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítója.
De eddig úgy tűnik, hogy stratégiája az erőfitogtatáson alapul: Erdogan elnök új katonai hadművelettel fenyeget Szíriában, készen áll tíz nyugati demokratikus országgal megszakítani a kapcsolatokat, némelyik közülük – kulcsfontosságú kereskedelmi partnere Törökországnak. 2023-ra nagyszabású ünnepségeket tervezett a Török Köztársaság megalakulásának 100. évfordulója alkalmából. Ezek a lépések egyesíthetik nacionalista választóit, de semmiben nem segítik az ország gazdaságát, amely jelenleg nagyon rossz állapotban van, és racionális valamint átgondolt lépéseket igényel, hogy a fejlődés útjára lépjen.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => A jelentős népszerűsége ellenére Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke feje felett sűrűsödnek a felhők. Mindehhez a török valuta „anti” rekordokat dönt azt követően, hogy a jegybank az elnök nyomására a gazdaság élénkítése érdekében váratlanul ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1635354180
[modified] => 1635345906
)
[title] => Egyesül a török ellenzék és harcolni akar Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő elnökkel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=32439&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32439
[uk] => 32367
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 32368
[image] => Array
(
[id] => 32368
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/1-81.jpg
[original_lng] => 137169
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/1-81-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/1-81-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/1-81-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/1-81-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/1-81.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/1-81.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/1-81.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1635335107:12
[_thumbnail_id] => 32368
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4284
[_oembed_27fd34d23ad0eeaedfdd9c6e055094ed] =>
“President Putin can do what he likes, we will not break.” In this interview with EL PAÍS, Ukraine’s Foreign Minister Dmytro Kuleba talks about the negotiations with the Kremlin and why Ukraine will never give up https://t.co/l5gJXU6SHo
— El País English Edition (@elpaisinenglish) March 25, 2022
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
- 6 people dead, 53 others injured - Wishing Allah’s mercy on those who lost their lives - Türkiye not to bow down to terrorism - All the perpetrators to be identified pic.twitter.com/r75oGEgfev
Threatening Greece with a missile attack by a NATO ally is both unacceptable and utterly condemnable. North Korean-style attitudes cannot and must not be allowed to enter into the North Atlantic Alliance. (statement upon arrival at the #EU#FAC). pic.twitter.com/OJwHxnFqZU
Nyugodtan állíthatjuk, hogy 2021. július második hetére a németek nagyon sokáig fognak emlékezni, mivel több évtized leghatalmasabb áradása hatalmas pusztítást végzett az országban, csaknem 160 ember életét vesztette. A katasztrófa nemcsak lelassíthatja a német gazdaság koronavírus okozta fellendülésének tempóját, hanem két hónappal a Bundestagi választások előtt jelentősen megváltoztathatja a politikai helyzetet.
A vezető német politikusok, köztük Angela Merkel, a múlt hét végét az ország leginkább érintett területein töltötték. És mintha megbeszélték volna, pénzügyi segítséget ígértek az áldozatoknak, és a második világháború utáni Németország egyik legszörnyűbb katasztrófáért egyhangúan a klímaváltozást okolták. Angela Merkel ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy ez a szörnyű árvíz bizonyítja a globális felmelegedés elleni küzdelem fokozásának szükségességét.
Kevesen figyeltek fel azonban arra, hogy a német meteorológusok időben figyelmeztettek az esőzések közeledtére. Az adminisztratív-politikai rendszer sajátosságai miatt Németországban az áradás elleni küzdelemmel a helyi vezetés foglalkozik, és valamilyen oknál fogva nem rendelte el a lakosság evakuálását, aminek következtében lett olyan sok emberáldozat és eltűnt személy.
Annalena Baerbock, a „Zöldek” párt vezetője és kancellárjelöltje szabadságon volt az árvíz idején. A politikus megszakította szabadságát és már pénteken szintén pénzügyi támogatást ígért és a klímaváltozás elleni küzdelem fokozásáról beszélt.
A globális felmelegedés, valamint az áradások és más természeti katasztrófák következményei elleni küzdelmet a „zöldek” programjukban nagybetűkkel írják, ezzel politikai pontokat tudnak szerezni maguknak. Ezekre a pontokra Annalena Baerbock-nak és támogatóinak nagy szükségük van, mivel felzárkózva, sőt megelőzve tavasszal a népszerű Kereszténydemokrata Unió-t (CDU), nyáron sokat veszítettek népszerűségükből, és jelenleg is a kereszténydemokraták mögött vannak.
A múlt hét végi adatok szerint Németországban az alábbiak szerint alakultak az erőviszonyok: ha ezekben a napokban lennének a választások, akkor a választók 29%-a szavazott volna a CDU-ra; a zöldekre – 19% és a szociáldemokratákra, akik a Nagykoalíció része – 16%.
A legtöbb német politológus azonban úgy véli, hogy a következő kormánykoalíció konzervatívokból és „zöldekből” áll majd. Az kis különbségek miatt azonban más verziók is lehetségesek.
De az árvíz még inkább bonyolítja az amúgy is bonyolult politikai előrejelzéseket. Jelenleg valamennyi német politikai pártja támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelmet.
Az ellenzékben lévő „zöldek” lehetőségei az éghajlatváltozás elleni küzdelemben valójában gyengébbek, mint a Laschet által vezetett kereszténydemokratáké és az Olaf Scholz által vezetett szociáldemokratáké. Ez a két politikus vesz részt Annalena Baerbock-kal együtt a szövetségi kormányfői posztért folytatott küzdelemben és energikusan pozícionálják magukat kríziskezelő managerként.
Armin Laschet pozíciója ebben a tekintetben erősebb, mert nemcsak a CDU, hanem a legnagyobb pusztítást megélt Észak-Rajna-Vesztfália tartomány vezetője is egyben. Így teljesen természetes, hogy elsőként jelent meg a tragédia helyszínén. Armin Laschet azonban saját maga tette tönkre esélyeit: Franco-Walter Stenmeier német elnök beszéde alatt az újságírók lefényképezték, amint nevetgél a háttérben. És bár bocsánatot kért a viselkedéséért, de amint mondják, a rossz szájíz megmaradt. Armin Laschet természetesen, mint minden kereszténydemokrata, készen áll harcolni a globális felmelegedés ellen és megvédeni a környezetet, de mindezt úgy, hogy ne ártson a német gazdaságnak. Mindez érthető, mivel az „ő” tartománya, Észak-Rajna-Vesztfália legsűrűbben lakott és iparilag a legfejlettebb földje Németországnak.
Ami Olaf Scholz-ot illeti, már bejelentette egy 300 millió eurós sürgősségi segélyalap létrehozását, és megígérte, hogy a Bundestag a közeljövőben jóváhagyja a nagyobb összegű támogatást.
Németországban nem ritkaság az áradás, és többször befolyásolták az országos választásokat. Például 2002-ben az erős áradások segítettek Gerhard Fritz Kurt Schröder-nek megőrizni kancellári posztját. Az árvíz előtt a győzelemre való esélyeit meglehetősen alacsonyra becsülték, de népszerűsége hirtelen megnőtt, miután sikeres volt az áldozatoknak nyújtott támogatás és a katasztrófa következményeinek felszámolása.
Valószínűleg nem politikus volt a tavalyi választások legnagyobb vesztese Amerikában, hanem a CNN hírtelevízió – állapította meg csütörtökön közzétett felmérésében a Rasmussen Reports közvélemény-kutató intézet. A felmérésből kiderül, hogy a CNN nézettsége meredeken zuhan, amióta nem Donald Trump az amerikai elnök.
A telefonon és interneten, május elején készült országos felmérés szerint a szavazásra hajlandó amerikaiaknak, akik rendszeresen figyelik a híreket, most már csak alig 25 százaléka nézi a balliberálisként számon tartott CNN kábeltelevíziós hírműsorait.
A megkérdezettek 45 százaléka inkább a többnyire jobboldali álláspontokat és véleményeket tükröző Fox televízió híreire kíváncsi, 21 százalékuk pedig a radikálisan baloldaliként elkönyvelt MSNBC televíziót pártolja.
„Ezek az adatok éles fordulatot jeleznek a négy esztendővel ezelőttiekhez képest, amikor Trump elnöksége aranybánya volt a CNN-nek” – írta a Rasmussen Reports.
A New Jerseyben lévő intézet visszaidézte a 2017 tavaszán készített felméréseit is: 2017 júniusában például a kábeltévék rendszeresen hírfogyasztói körében a CNN nézettsége átlagosan 47 százalékos volt, míg a Fox tévé mellett a megkérdezettek 33 százaléka döntött. Az MSNBC nézettsége akkor 16 százalékos volt.
Sok szavazó úgy fogalmazott a közvéleménykutatóknak, hogy amióta Joe Bident beiktatták a hivatalába, a riporterek az új elnököt nem kérdezik olyan agresszívan, mint tették azt Donald Trumppal. Jelenleg erőteljes a bizalmatlanság a politika tartalmú hírek iránt.
A megkérdezettek több mint fele (53 százaléka) úgy gondolja, hogy – a Rasmussen megfogalmazásában – az újságírók az új elnök „zsebében vannak”.
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
Jelentősen megnövekedett Emmanuel Macron francia államfő és miniszterelnöke, Jean Castex népszerűsége februárban az előző hónaphoz képest a koronavírus-járvány kezelése miatt – derül ki a BVA közvélemény-kutatóintézet pénteken közzétett felméréséből.
A tanulmány szerint az elnök és kormánya annak köszönheti a jó eredményt, hogy számos járványügyi szakember ajánlásával szemben egyelőre nem hirdetett újabb általános karantént a fertőzőbb koronavírus-variánsok terjedésének megfékezésére.
A franciák 42 százalékának van jó véleménye Emmanuel Macronról, ami egy hónap alatt öt pontos emelkedést jelent. Ezzel az államfő visszanyerte a járvány második hulláma előtti tetszési mutatóját.
Az elnök a népszerűségét nem kizárólag a saját táborában tudta növelni, a baloldalon 10, a jobboldalon 7 százalékkal nőtt Emmanuel Macron népszerűsége, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés táborában pedig nem változott az elnök 17 százalékos támogatottsága.
Jean Castex miniszterelnök népszerűségi mutatója az elmúlt hónapban hat ponttal emelkedett, és róla is a franciák 42 százaléka van jó véleménnyel. A politikust júliusban nevezte ki az államfő, az akkor 56 százalékos tetszési mutatója januárra 36 százalékra csökkent, és most először indult emelkedésnek.
„A végrehajtó páros közvetlenül és egyértelműen az egészségügyi válságot érintő döntéseinek köszönheti” a kutatóintézet szerint a népszerűsége növekedését. A miniszterelnök a BVA kommentárja szerint azért javított többet, mert ő jelentette be, hogy Emmanuel Macron nem szeretne újabb lezárást.
A franciák csaknem kétharmada (63 százalék) egyetért azzal, hogy még helyi szinten sincs szükség több lezárásra, hanem differenciáltabb eszközökkel kell a mutánsok terjedését megfékezni.
A reprezentatív felmérés február 17-én és 18-án 1003 francia nagykorú megkérdezésével készült.
Jóllehet a fertőzőbb variánsok egyre nagyobb arányt öltenek az újabb megbetegedésekben – a brit variáns aránya jelenleg 36 százalék az előző heti 25 százalékhoz képest, a dél-afrikai és a brazil variáns pedig az új esetek öt százalékát jelenti – országos szinten a járványügyi mutatók csaknem egy hónapja stagnálnak, s az utóbbi napokban valamelyest csökkentek is.
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Calls to avoid humiliation of Russia can only humiliate France and every other country that would call for it. Because it is Russia that humiliates itself. We all better focus on how to put Russia in its place. This will bring peace and save lives.
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Je salue le retour de Kherson à l’Ukraine, un pas important vers le plein rétablissement de ses droits souverains. La France restera aux côtés des Ukrainiennes et Ukrainiens.
As I confirmed this morning to President Zelensky, we are fully mobilised to increase our military support for Ukraine, particularly with regard to its anti-air defences.
Conformément à notre ambition de décarboner et réindustrialiser la France et l'Europe, j’ai échangé aujourd’hui avec @elonmusk sur les futurs projets industriels verts, notamment sur la fabrication de véhicules électriques et de batteries. pic.twitter.com/oMwcejKGx6
Massive "49.3" protests in France after Macron forces through pension reforms by using article 49.3, which effectively enables the government to dissolve any opposition. The French aren't having it. This could spell the end for the Macron dictatorship. pic.twitter.com/cjRRJMbeQD
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Az ukrán állampolgárok Volodimir Zelenszkij államfő iránti bizalmának mérlege szeptemberben tovább csökkent, és csaknem elérte a -19% -ot. Ugyanakkor júliusban ez az arány -11,5% volt.
A hírt a zik közölte a Társadalmi monitorozás központ közvéleménykutatására hivatkozva.
A közvéleménykutatást szeptember 20–29. között végezték, s összesen 3014 személyt kérdeztek meg országszerte.
Egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint 30% alá esett Volodimir Zelenszkij elnök népszerűségi indexe, az államfő támogatottsága fokozatosan csökken – írta szerdán az rbc.ua hírportál a Rating Szociológiai Csoport felmérésére hivatkozva.
A felmérés szerint ha szeptember elején tartották volna az elnökválasztást, Zelenszkijre a biztos választók 29%-a adta volna a voksát, míg másfél hónappal ezelőtt az elnök népszerűségi indexe még valamivel 30% fölött volt. Jurij Bojko ellenzéki politikusra a kutatásba bevontak 15,5%-a, Petro Porosenko volt elnökre 14%-a, Julija Timosenkóra 9,3%-a, Ihor Szmeskóra 6,4%, Oleg Ljaskóra, Szerhij Pritulára és Volodimir Hrojszman volt miniszterelnökre 3,6–3,6% szavazott volna. A többi potenciális elnökjelölt népszerűségi indexe 3% alatt volt. A bizonytalan válaszadók aránya 14%-ot tett ki.
Rating Szociológiai Csoport a kutatást 2020. szeptember 3. és 6. között végezte 2000 válaszadó megkérdezésével Ukrajna valamennyi megyéjében, leszámítva az Oroszország által megszállt területeket. Az adatfelvétel „szemtől szembe” interjú formájában történt. A vizsgálat mintavételi hibahatára 2,2%.
