Magyar–román közös kezdeményezésre az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri az ET alkotmányjogi tanácsadó szervét, a Velencei Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az ukrán kisebbségvédelmi törvény összhangban áll-e a nemzetközi normákkal – hangsúlyozta Németh Zsolt, az a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökön Strasbourgból telefonon nyilatkozva az MTI-nek.
Németh Zsolt felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna kötelezettsége ellenére sem folytatott egyeztetést a Velencei Bizottsággal és a nemzeti kisebbségeik képviselőivel, akik azóta hangot adtak elégedetlenségüknek az új törvénnyel kapcsolatban.
A fideszes képviselő szerint ezt az ügyet a Velencei Bizottság prioritásként fogja kezelni, és pár hónap alatt értékelést adhat a törvényről. Kiemelte továbbá, hogy Ukrajnának is elemi érdeke, hogy a kisebbségvédelmet összhangba hozza a nemzetközi normákkal.
„Ukrajna uniós integrációjának alapvető feltétele a nemzetközi kisebbségvédelmi jogszabályoknak való megfelelés, ezt a csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumok is előírják” – húzta alá.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Magyar–román közös kezdeményezésre az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri az ET alkotmányjogi tanácsadó szervét, a Velencei Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az ukrán kisebbségvé...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1674762477
[modified] => 1674762479
)
[title] => Németh Zsolt: Magyarország és Románia együtt fordult a Velencei Bizottsághoz az ukrán kisebbségvédelmi törvény miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=68693&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 68693
[uk] => 68744
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 7267
[image] => Array
(
[id] => 7267
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[original_lng] => 563459
[original_w] => 1508
[original_h] => 848
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[width] => 1508
[height] => 848
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[width] => 1508
[height] => 848
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[width] => 1508
[height] => 848
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1674807047:8
[views_count] => 2087
[_thumbnail_id] => 7267
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[translation_required_done] => 1
[_oembed_76b4966232cb31601e0b3b4acc9fd00b] =>
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
„A kárpátaljai magyar nemzeti közösség maximális támogatást, mindenre kiterjedő segítséget és megértést kap az államtól és a helyi végrehajtó hatóságoktól” – hangzott el a mai tanácsülésen a Kárpátalján élő magyarság képviselőinek nyilatkozata.
A terrorista Oroszország az elmúlt hetekben aktívan használta fel propagandájában a „kárpátaljai magyar közösség elnyomásáról” szóló narratívát, és hangsúlyozza az ukrán állam részvételét ebben.
„Nem engedhetjük meg, hogy ez megtörténjen, nem engedjük, hogy az ukrajnai magyarokat manipuláció és ellenséges propaganda tárgyaként használják fel” – olvashatjuk Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció hivatalos közösségi oldalain.
Hozzátette, hogy „jó volt ma hallani Troski Viktort, az ukrán fegyveres erők 128-as dandárjának magyar nemzetiségű katonáját, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusát, Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán‒Magyar Oktatási-Tudományos Intézete Fizika és Matematika Tanszékének docensét, aki közvetlenül a frontról online csatlakozott a tanácskozáshoz és támogatta kollégáit, megjegyezte, hogy a fronton harcolók figyelik a magyar közösség körüli eseményeket, és felszólított a kárpátaljai béke biztosítására és a provokációk megállítására”.
Viktor Mikita elmondta, hogy köszönettel tartozik a kárpátaljai magyar nemzeti közösség képviselőinek kezdeményezésükért és toleranciájukért az Alkotmányban meghatározott jogaik védelmében. Fontos, hogy Ukrajna egésze és európai partnereink megértsék, hogy csak egyes személyek provokációiról van szó, de ez a kérdés helyi jellegű, és nem érinti az állami politikát.
„Az államfő kárpátaljai képviselőjeként szeretném hozzátenni, hogy a térségünkben élő magyar nemzeti közösség képviselői Ukrajna állampolgárai, az ukrán társadalom szerves, integrált részei. Etnikai származástól, nemzeti közösségekhez való tartozástól függetlenül egyenlő polgári, politikai, szociális, gazdasági, kulturális jogokat és szabadságokat garantál számunkra Ukrajna alkotmánya. Nem engedjük, hogy külső és belső ellenségek felborzolják Kárpátalját, és blokkolják az EU Ukrajnának nyújtott támogatását” – olvasható a bejegyzésben.
A magyar nemzeti közösség jogait csorbító döntések megnehezítik az Ukrajna támogatása érdekében áldozatokat követelő döntések meghozatalát az elkövetkező időszakban Magyarországon – szögezte le Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a fő téma ezúttal is az ukrajnai háború volt. „Úgy látom, hogy hiába kezdődött új esztendő, a háborús attitűd nem változik, s ugyanaz a háborús hangulat uralkodik” – fogalmazott.
Erre példaként hozta fel, hogy Josep Borrell EU-s kül- és biztonságpolitikai főképviselő előterjesztette, hogy a blokk újabb 500 millió eurót fordítson az Európai Békekeretből ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, illetve 45 millió euróval járuljon hozzá az ukrán katonai kiképző misszió működéséhez.
„A mi álláspontunk egyértelmű: béke kell minél előbb […] Minél távolabb helyezkedik el valaki földrajzilag Ukrajnától, annál kevésbé érzi talán a háború hatásait közvetlenül, és ennélfogva talán annál kevésbé van jelen az elkötelezettség a béke mielőbbi megteremtése érdekében” – közölte Szijjártó Péter.
„Ellentétes az érdekeinkkel minden döntés, amely a háború meghosszabbításához vagy potenciális eszkalációjához vezethet, ezért nem tartjuk jó ötletnek a fegyverszállítások fokozását, ugyanakkor nem akadályozzuk az Európai Unió erre vonatkozó döntésének végrehajtását” – mondta.
Szijjártó Péter ezután felvetette az ukrajnai magyar nemzeti közösséggel szembeni koncentrált és súlyos támadások kérdését.
Élesen tiltakozott az ellen, hogy hirtelen, nagy számban és minden indoklás nélkül magyar nemzetiségű iskolaigazgatókat, pedagógusokat rúgnak ki, az intézeteket pedig arra kötelezik, hogy távolítsák el a magyar nemzeti jelképeket. Ezek mind-mind egy súlyos, koncentrált magyarellenes támadás jelei. „Mindez elfogadhatatlan, ezzel szemben nem csak nekünk, magyaroknak, hanem az Európai Uniónak is fel kell lépnie. Elfogadhatatlan, hogy ezt bárki kétoldalú kérdésként állítsa be” – tette hozzá.
A magyar külügyminiszter szerint Ukrajnának EU-tagjelöltként tiszteletben kell tartani a közösség szabályait, márpedig a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása közös érték és kötelezettség.
A miniszter hangsúlyozta, hogy arra számítottak, hogy a tagjelölti tárgyalások során majd javulni fog a nemzeti közösségek helyzete Ukrajnában.
„Ez lenne a logikus, ez lenne a helyes, ez lenne a szabályszerű, azonban nem ez történik” – jelentette ki, aláhúzva, hogy a decemberben elfogadott szabályok még rosszabb helyzetet teremtenek, ez pedig a súlyos jogi támadásokkal kiegészülve komoly aggodalmakra ad okot.
Úgy vélekedett, hogy a 2015-ben érvényes törvényekhez kellene visszatérni, a magyar nyelvű iskolák ellehetetlenítését pedig elfogadhatatlannak nevezte.
„A magyarság elleni koncentrált támadások és a magyarellenes lépések nagyon nehézzé teszik az elkövetkező időszak olyan döntéseit, amelyek Magyarországtól áldozatokat követelnek Ukrajna támogatása érdekében” – fogalmazott.
„Ezért azt várjuk Ukrajnától, hogy tartsa tiszteletben a magyar nemzeti közösség jogait, […] és azt várjuk az Európai Uniótól is, hogy lépjen fel ebben az ügyben” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter az üggyel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: egyelőre úgy tűnik, hogy az ukránok nem vesznek figyelembe semmilyen figyelemfelhívást az európai államok részéről.
„Ukrajnának majd szüksége lesz olyan európai politikai döntésekre, amelyek nélkülünk nem fognak megszületni, és minél több jogot vesznek el a magyar nemzeti közösségtől, minél tovább húzzák azt, hogy visszaadják az egyszer már létezett nemzeti közösségi jogokat, annál nehezebb lesz nekünk otthon, Magyarországon meghozni olyan döntéseket, amelyek tőlünk áldozatokat követelnek” – szögezte le a magyar külügyminiszter.
[type] => post
[excerpt] => A magyar nemzeti közösség jogait csorbító döntések megnehezítik az Ukrajna támogatása érdekében áldozatokat követelő döntések meghozatalát az elkövetkező időszakban Magyarországon – szögezte le Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszte...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1674550080
[modified] => 1674516889
)
[title] => Szijjártó: Támogatjuk Ukrajnát, de azt várjuk el hogy tartsa tiszteletben a magyar nemzeti közösség jogait
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=68334&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 68334
[uk] => 68390
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 42364
[image] => Array
(
[id] => 42364
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/szijjarto-peter-8.jpg
[original_lng] => 93633
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/szijjarto-peter-8-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/szijjarto-peter-8-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/szijjarto-peter-8-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/szijjarto-peter-8-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/szijjarto-peter-8.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/szijjarto-peter-8.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/szijjarto-peter-8.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1674557823:2
[_thumbnail_id] => 42364
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2137
[translation_required_done] => 1
[_oembed_9bb27fb98449ef16ff9b53882fed213d] =>
[_oembed_time_9bb27fb98449ef16ff9b53882fed213d] => 1680985730
[_oembed_803082cae0da8705389131e0b563933f] =>
I had a productive phone call with Minister of Foreign Affairs of 🇭🇺 Péter Szijjártó. As a follow-up to the conversation between 🇺🇦 President @ZelenskyyUa and Prime Minister of 🇭🇺 @PM_ViktorOrban, we are working to organize a meeting between the two leaders in the near future.
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Magyarország és Románia ombudsmanjai, akik kritikusan értékelik Ukrajna új nemzeti kisebbségi törvényét, készen állnak Ukrajnába látogatni, közölte Dmitro Lubinec, a Parlament emberi jogi biztosa az Ukrinformnak adott interjújában.
„Nem árulhatom el a részleteket, de megegyeztünk abban, hogy közös látogatásokat teszünk. Magyarországra látogatok, ahol az ombudsmanokkal parlamenti és kormányszintű megbeszéléseket tartunk a problémás kérdésekről. Külön megbeszélést tartunk az ukrán diaszpórával, hogy megnézzük, hogyan védi Magyarország az ukrán diaszpóra jogait. Majd visszatérünk Ukrajnába, ahol meglátogatjuk az ukrajnai magyar nemzeti kisebbséget, és bemutatjuk, hogyan védjük a magyar nemzeti kisebbség jogait. Ezt követően talán aláírjuk a további intézkedés tervét” — mondta az ombudsman.
Elmondása szerint sok olyan kérdés van, amelynek valójában nincs alapja, politikai színezete van.
„Korábban megegyeztünk abban, hogy Románia ombudsmanja Ukrajnába látogat, és a helyszínen nézi meg, mi történik valójában, hogyan védi Ukrajna a román kisebbség jogaikat” – mondta Lubinec.
Egyben tájékoztatott arról, hogy találkozott Grúzia ombudsmanjával, többek között megvitatták Szaakasvili meglátogatásának lehetőségét.
Amint arról az Ukrinform korábban beszámolt, a parlament december 13-án elfogadta a nemzeti kisebbségekről szóló 8224. számú európai integrációs törvényt. A határozatot 324 népképviselő támogatta. A dokumentum meghatározza a nemzeti kisebbségek (közösségek) fogalmát, jogait, szabadságait és kötelezettségeit. Meghatározza a nemzeti kisebbségek jogait és szabadságának érvényesítésével kapcsolatos állami politika sajátosságait.
Klaus Iohannis román elnök azt kérte ukrán kollégájától, Volodimir Zelenszkijtől, hogy Kijev találjon gyors megoldást Bukarestnek az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatban kifejtett aggodalmaira – közölte szerdán a román elnöki hivatal, miután a két államfő telefonon beszélt egymással.
Klaus Iohannis kifejtette mélységes aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy folytatódnak az orosz támadások az ukrán polgári és más létfontosságú létesítmények ellen, ami háborús bűnnek számít a nemzetközi humanitárius jog értelmében, illetve határozottan elítélte az orosz légi támadásokat, amelyek „Ukrajnát sötétben és hidegben hagyták”.
A román elnök felidézte, hogy Románia segítséget nyújtott Ukrajnának az Oroszország indította háború kezdete óta, egyebek mellett az ukrán menekülteket támogatta és elősegítette az ukrán gabonaexportot. Jelezte, hogy Bukarest továbbra is támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Megerősítette, hogy Románia addig fogja segíteni Ukrajnát és az ukrán népet, amíg szükséges.
A közlemény szerint Klaus Iohannis részletesen kitért az ukrán kisebbségi törvényre, amellyel kapcsolatban Bukarest és az ukrajnai románok is aggodalmukat és elégedetlenségüket fejezték ki. Iohannis azt kérte, hogy az ukrán fél találjon gyors megoldást ezekre. A két elnök egyetértett abban, hogy a két ország külügyminiszterei tárgyaljanak erről a közeljövőben.
A román elnöki hivatal közleménye szerint Zelenszkij megköszönte a román félnek a háború kezdete óta nyújtott támogatást. Emellett az ukrajnai román kisebbség helyzetének rendezésével kapcsolatban teljes nyitottságáról biztosította a román felet annak érdekében, hogy az ukrajnai román kisebbség is ugyanolyan jogokkal rendelkezzen, mint amilyeneknek a romániai ukrán kisebbség örvend – olvasható a román elnöki hivatal közleményében.
December 22-én a román külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki, hogy az ukrán parlament egy „hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó” kisebbségi törvényt fogadott el. Ezért felszólította az ukrán felet, hogy kérjen újabb ajánlást az ügyben a Velencei Bizottságtól és ültesse is át a gyakorlatba az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületének javaslatait.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Klaus Iohannis román elnök azt kérte ukrán kollégájától, Volodimir Zelenszkijtől, hogy Kijev találjon gyors megoldást Bukarestnek az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatban kifejtett aggodalmaira – közölte szerdán a román elnöki hivatal, miután a...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1672908600
[modified] => 1672867583
)
[title] => Iohannis azt kérte Zelenszkijtől, hogy találjanak gyors megoldást az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatos román aggodalmakra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=66565&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 66565
[uk] => 66598
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 6537
[image] => Array
(
[id] => 6537
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus-iohannis.jpg
[original_lng] => 51347
[original_w] => 840
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus-iohannis-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus-iohannis-300x179.jpg
[width] => 300
[height] => 179
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus-iohannis-768x457.jpg
[width] => 768
[height] => 457
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus-iohannis.jpg
[width] => 840
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus-iohannis.jpg
[width] => 840
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus-iohannis.jpg
[width] => 840
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus-iohannis.jpg
[width] => 840
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1672909795:8
[_thumbnail_id] => 6537
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1779
[translation_required_done] => 1
[_oembed_157fc2056783c5c358a45cbe599c5a52] =>
Our actions will be powerful. We’re preparing the soldiers. We’re very much looking forward to the delivery of weapons. We are bringing ?? victory as close as possible. We are ensuring the spirit of unity to the maximum. Efficiency - to the maximum. Preparation - to the maximum. pic.twitter.com/3SplwZQBw9
Every time there are doubts about the type of weapons for ??, about the range or other characteristics – it means that ?? soldiers are giving their lives so that we have this time. The time that is spent to convince so that the supply of the necessary weapons takes place. pic.twitter.com/0k9dMOZl1X
Thanks to Ukrainian bravery, we are de facto pushing the Russian navy out to the eastern part of the Black Sea. Russia can no longer use our sea to expand its aggression to other parts of the world, as it did in the past with Syria. Russia contributed to the humanitarian… pic.twitter.com/fMXe9bDtJT
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 31, 2023
Ukrajna Legfelső Tanácsa új törvényt fogadott el múlt héten a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit. A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényjavaslatot 324 képviselő támogatta. Az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. A törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról.
A nemrégiben elfogadott kisebbségi törvényről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet (KMKSZ) elnöke a következőt nyilatkozta a Kárpátalja hetilapnak: „A kisebbségi törvény elfogadásával lezárult egy folyamat, amely az Ukrajna területén élő kisebbségek jogfosztásáról szól. Ez egy többéves folyamat volt. Az oktatási törvény, a nyelvtörvény és a médiatörvény számos olyan jogtól fosztotta meg a kárpátaljai magyarságot és több Ukrajnában élő nemzeti közösséget is, melyekkel korábban rendelkeztek.” A most elfogadott törvény megerősítette ezeket a jogfosztásokat és jelentős visszalépést jelent a mai napig is érvényben lévő 1992-es törvényhez viszonyítva, hiszen számos olyan joggal nem élhet a kárpátaljai kisebbség, amelyekkel élhettek korábban.
„A törvény még eléggé zavaros és deklaratív jellegű, valamint nem teszi lehetővé a kisebbségek számára, hogy megfelelően meg tudják védeni, vagy bővíteni meglévő jogaikat” – mondta az elnök úr. Véleménye szerint rendkívül sajnálatos, hogy ebben a háborús időszakban ilyen kérdésekkel foglalkoznak, melyeket minden bizonnyal egy békésebb korban kellene megvitatni. Reményeit kifejezve aláhúzta: „A törvényben szerepel egy olyan passzus, amely kimondja, hogy a nemzetközi szerződések felülírják a törvény rendelkezéseit, amelyek Ukrajna európai integrációs folyamatának előrehaladását követően remélhetőleg újra napirendre kerülnek.”
2022. december 13-án Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 324 képviselő támogatásával második olvasatban is elfogadta „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről” című törvényt. A törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott javaslatokat. A törvényre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség közös nyilatkozatában a következőképpen reagált: „A jogszabály gyakorlatilag megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, illetve újabbakat is eszközöl. Így például nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem. A törvény a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is. Meglátásunk szerint a törvény jelen formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az Alkotmány rendelkezései, illetve Ukrajna a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó megfelelő nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához. Az elfogadott törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez.”
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozata „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről)” című törvénnyel kapcsolatban
2022. december 13-án Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 324 képviselő támogatásával második olvasatban is elfogadta „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről)” című törvényt. A törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A jogszabály gyakorlatilag megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, illetve újabbakat is eszközöl. Így például nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem. A törvény a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket (azok közösségeit, szervezeteit) bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is.
Meglátásunk szerint a törvény jelen formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az Alkotmány rendelkezései, illetve Ukrajna a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó megfelelő nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához. Az elfogadott törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez.
A Legfelső Tanács kedden teljes egészében elfogadta az ukrán nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló 8224. számú törvénytervezetet, amely Ukrajna európai uniós csatlakozásának egyik feltétele – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornáján, adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Jelentés szerint a honatya közlésében azt írta, hogy a törvény elfogadása mellett 324 képviselő szavazott. Mint jelezte, a törvény elfogadásáról jelenleg még nincs információ a Legfelső Tanács honlapján.
Az indokolás szerint a törvény meghatározza a „nemzeti kisebbségek (közösségek) fogalmát, jogait, szabadságjogait és kötelezettségeit, valamint a vonatkozó állami politika sajátosságait. Ezenkívül törvényhozási szinten első ízben hoznak létre olyan központi végrehajtó szervet, amelynek hatáskörébe tartozik a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó állami politika végrehajtása.
A törvény a végrehajtó államhatalmi szervek különböző szintjein konzultatív és tanácsadó testületek, valamint megyei központok vagy a meghatározott településeken nemzetiségi központok létrehozásáról rendelkezik. Külön szabályozza a dokumentum a nemzeti kisebbségek (közösségek) nemzetközi együttműködésének és külkapcsolatainak kérdését is.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló törvény az Európai Bizottság egyik követelménye Ukrajna európai uniós integrációjának megerősítése terén. Az ukrán szakértők október végén még a lehetséges 10-ből 5 pontra értékelték ennek a feltételnek a teljesítését.
A Legfelső Tanács csütörtökön első olvasatban elfogadta a nemzeti kisebbségekről szóló törvénytervezetet, a dokumentum elfogadása Ukrajna európai uniós csatlakozásának egyik feltétele – közölte az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezet elfogadása mellett 274 parlamenti képviselő szavazott. Zseleznyak megjegyezte, hogy a dokumentum által jóváhagyásra javasolt újítások szerepelnek Ukrajna európai uniós csatlakozásának a feltételei között.
A törvénytervezet indokolásában szerepel, hogy elfogadásának célja „a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai és szabadságjogai érvényesülésének javítása”. A tervek szerint az ukrajnai nemzeti kisebbségek következő jogait biztosítják: önazonosítás, nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvhasználata, oktatás, részvétel a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy korábban Hanna Luhrmann, Németország európai és klímaügyi minisztere kijelentette: hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, de ennek üteme Ukrajna reformkészültségétől függ.
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
Great news from the Ukrainian Congress of Judges. 8 new members of the High Council of Justice have just been appointed. Key judicial governing bodies can thus restart work. Looking forward to the reformed HCJ showcasing rule of law and integrity in practice.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
