Mark Rutte, a NATO főtitkára felvázolta, hogy mit várhat Ukrajna a júliusi NATO-csúcstalálkozón – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a NATO főtitkár elmondta, hogy a franciaországi G7-csúcstalálkozón már elhangzott néhány pozitív nyilatkozat. Mint kijelentette, a NATO elsősorban arra fog összpontosítani, „amire Ukrajnának szüksége van a harc folytatásához”. Mindenekelőtt a katonai felszerelések szállítását hangsúlyozta, beleértve az amerikai elfogó rakétákat a Patriot rendszerhez.
„Teljesen biztos vagyok benne, hogy együtt mindent biztosítunk majd önöknek, amire szükségük van, olyan mértékben, amennyire az európaiak és az amerikaiak segíthetnek önöknek megvédeni magukat” – mondta Rutte. Azt is hozzátette, hogy a fő hangsúly a „szükséges források rendelkezésre állásának biztosítására” fog helyeződni.
A NATO-főtitkár megjegyezte, hogy az ukrán elnöknek sűrű programja lesz a jövő hónapban Ankarában megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozón. Volodimir Zelenszkij elnök „nem fog találkozni mind a 32 vezetővel” – hangsúlyozta Mark Rutte.
A Rammstein formátumú találkozóra június 18-án kerül sor a NATO brüsszeli központjában.
Június 18-án Brüsszelben tartja meg a Rammstein formátumú Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport harmincötödik ülését, számolt be a NATO sajtószolgálata június 16-án, kedden.
„2026. június 18-án, csütörtökön Nagy-Britannia és Németország összehívja az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoportját a NATO-központban” – áll az üzenetben.
A szövetség országainak védelmi miniszterei a NATO brüsszeli főhadiszállásán találkoznak. A találkozót Mark Rutte NATO-főtitkár vezeti.
A NATO-országok nagyobb szabadságot szeretnének adni a szövetség katonai főparancsnokának a drónok lelövésében. A javaslatot a vezetők ankarai csúcstalálkozóján tervezik jóváhagyni, amelyet július 7-8-án tartanak, írta a Politico és az LB.ua.
A szövetségesek jelenleg egyre több légi fenyegetéssel néznek szembe. Többek között Lengyelország és Románia területére berepült drónokról van szó, megsértették Észtország légterét, és gyanús drónok jelentek meg Lettország felett. Ezek az incidensek károkat és sérüléseket okoztak, valamint súlyosbították a politikai helyzetet a keleti szárnyon.
Az új javaslat célja, hogy több lehetőséget biztosítson az európai szövetséges erők főparancsnokának, Alexus Hrinkevich amerikai tábornoknak ezen fenyegetések leküzdésére.
A NATO-tagok mostantól saját szabályokat állapítanak meg nemzeti fegyvereik használatára vonatkozóan. Az új feltételek nagyobb rugalmasságot biztosítanának Hrinkevich számára a védelmi eszközök Szövetségen belüli áthelyezésében, és hivatalos jóváhagyás nélküli készültségi szinteket határoznának meg a katonai felszerelésekre. Ezenkívül a javaslat hivatalosan integrálná a NATO ballisztikus légvédelmi rendszereit a vadászgép-járőr missziókkal a keleti szárnyon és azon túl.
Néhány NATO-szövetséges régóta panaszkodik, hogy az ilyen nemzeti korlátozások szabályozási ellentmondásokat okoznak, és megakadályozzák a főparancsnokot abban, hogy gyorsan felszámolja a légi fenyegetéseket.
Az országok legalább tavaly október óta tárgyalják e korlátozások feloldását, a folyamatos drónbetörések közepette. Irán ballisztikus rakétakilövése Törökország felé az év elején még sürgetőbbé tette a megbeszélést, és a szövetségeseket a közös megközelítés felé terelte.
Hrinkevich az év elején ismertette javaslatait a 32 NATO-országba delegált nagykövetek hatáskörének kibővítésére.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
A csökkentéseket fokozatosan és az aktuális helyszíni körülményeknek megfelelően hajtják végre – közölte az atlanti parancsnokság. A NATO bejelentette, hogy a javuló biztonsági helyzetre hivatkozva a következő évben csökkenti a Koszovóban állomásozó katonáinak számát.
Jelenleg mintegy 4600 NATO-katona alkotja a szövetség koszovói békefenntartó misszióját, amely 1999 júniusában indult, miután a NATO légicsapásai véget vetettek Slobodan Milošević jugoszláv elnök rezsimjének és a koszovói háborúnak.
A Koszovói Erő (KFOR) néven ismert misszió kezdeti célja az volt, hogy megakadályozza a harcok kiújulását, fenntartsa a közbiztonságot és a rendet, miközben lefegyverzi a Koszovói Felszabadítási Hadsereget.
„A jelenlegi körülmények lehetőséget kínálnak a KFOR létszámának és felállásának további optimalizálására” – közölte Alexus G. Grynkewich amerikai légierős tábornok, a NATO európai főparancsnoka pénteki sajtóközleményében.
Hozzátette, hogy a NATO és a KFOR „teljes mértékben elkötelezett Koszovó biztonsága és védelme mellett”, és hogy ez az elkötelezettség nagyobb stabilitást eredményezett, mivel a helyi biztonsági szervezetek egyre felkészültebbé váltak.
Az év folyamán úgy nevezett kalibrált csökkentésekre számítanak a csapatlétszámban; a NATO közlése szerint ezeket fokozatosan, és a helyszíni körülményekhez igazodva hajtják végre.
A szövetség szerint a biztonsági helyzet megváltozása esetén a csökkentéseket akár vissza is fordíthatják A NATO 2023-ban ezer további katonát vezényelt Koszovóba, miután fokozódtak a feszültségek a térségben. Ez volt a békefenntartó misszió legnagyobb megerősítése az elmúlt tíz évben, amire azt követően került sor, hogy szerb fegyveresek és a helyi rendőrség összecsapott Észak-Koszovóban.
A koszovói háborút követően a NATO-békefenntartók feladatai közé tartozott többek között a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a menekültek támogatása, az aknamentesítés, a határvédelem és a fegyverek megsemmisítése. Részt vettek a Koszovói Biztonsági Erők létrehozásában is.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Ukrán drónszakértők érkeznek a jövő héten a balti államokba, hogy segítsenek Lettországnak az ország légterét rendszeresen megsértő orosz drónok elleni küzdelemben – jelentette be szerdán Andris Kulbergs, Lettország miniszterelnöke, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az ERR lett orgánumra hivatkozva.
A jelentés szerint a lett kormányfő elmondta, hogy az ukrán katonai szakértők, akik valós tapasztalattal rendelkeznek a frontvonalon folytatott harcokból kifolyólag, felmérik majd a lettországi helyzetet. Ez segít meghatározni, hogy milyen műszaki felszerelésre van szükség a légtér legjobb védelméhez. Megjegyezte, hogy az ukrán drónellenes rendszerek még az év végén megérkezhetnek Lettországba. Hozzátette, hogy a NATO által alkalmazott hagyományos ellenintézkedések jelenleg hatástalanok a modern fenyegetésekkel szemben.
Lettország és Ukrajna kedden, a tallinni északi és balti államok csúcstalálkozójának alkalmával megállapodást írt alá a drónok használatáról. Rigát aggasztják az orosz drónok lett területre történő ismételt berepülésének esetei. „Tudni fogjuk, milyen technikai felszerelésre van szükség a légterünk legjobb védelméhez. Olyasvalakihez kell fordulnunk, aki a világon a legjobban tudja, hogyan kell ezt csinálni” – hangsúlyozta a lett miniszterelnök az ukrán tapasztalatokról szólva.
A védelmi kérdések mellett az új lett kormányfő kiemelt prioritásként jelölte meg a gazdaság helyreállítását, amelyet jelentősen befolyásolt Oroszország és Fehéroroszország közelsége. Kulbergs hangsúlyozta, hogy a gyenge gazdaság automatikusan gyenge védelmi képességet is jelent, ezért Riga további támogató intézkedéseket fog követelni Brüsszeltől.
A lett vezető szigorúbb szankciókat is szorgalmazott Oroszország balti-tengeri árnyékflottája ellen, „ökológiai időzített bombának” nevezve azokat az elöregedő hajókat, amelyeket Moszkva a korlátozások megkerülésére és háborújának finanszírozására használ. A fenyegetés elhárítása érdekében a régió országai közös politikák és adatcsere bevezetését tervezik, elsősorban Franciaország tapasztalatait felhasználva.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Nyolc észak-európai és balti ország – az úgynevezett Északi-Balti Nyolcak (Finnország, Svédország, Norvégia, Izland, Dánia, Észtország, Lettország és Litvánia) kormányfői közös nyilatkozatban fejezték ki azt a kívánságukat, hogy Ukrajna „mielőbb” csatlakozzon az Európai Unióhoz és a NATO-hoz – derül ki a tallinni regionális csúcstalálkozón elfogadott dokumentumból.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében tanácskozó vezetők méltányolták azt a haladást, amelyet Ukrajna az uniós tagság felé vezető úton elért, és szorgalmazták, hogy „késedelem nélküli” nyissák meg a tárgyalást az összes csatlakozási fejezetben még idén június-júliusban. A nyilatkozat szerint „Ukrajna uniós csatlakozását mielőbb le kell zárni”.
Az észak-európai és balti vezetők egységesen kiálltak Ukrajna NATO-tagsága mellett is. Közös nyilatkozatukban kijelentik: „Ukrajna stratégiai biztonsági partnere a NATO-nak, és közvetlenül hozzájárul az euroatlanti biztonsághoz. Támogatjuk Ukrajnát a teljes euroatlanti integráció, köztük a NATO-tagság felé vezető visszafordíthatatlan útján.”
Az amerikai védelmi miniszter ismételten felszólította az európai országokat, hogy tegyenek többet védelmük érdekében. Pete Hegseth a franciaországi Colleville-sur-mer-i amerikai katonai temetőben beszélt erről szombaton, nem sokkal azután, hogy lemondta részvételét a nyugati szövetségesek második világháborús normandiai partraszállásának évfordulóján rendezett nemzetközi ünnepségen.
„Az itt eltemetett férfiak egy háborús szövetség keretein belül harcoltak, amelyhez minden partner hozzájárult ipara, bátorsága és áldozata mértékével” – fogalmazott Pete Hegseth a normandiai partraszállás során elesett 9387 amerikai katona emlékére emelt keresztek előtt. „Nem üres szlogenek, sem fényűző csúcsértekezletek, sem közlemények” – mondta ironikusan –, „minden szövetséges nemzet vérrel vette ki a részét” 1944-ben – tette hozzá az AFP hírügynökség tudósítása szerint.
„Amerikának kell megmutatnia az utat, és mi meg is fogjuk, de szövetségeseinknek vállvetve velünk kell tartaniuk” – hangsúlyozta Pete Hegseth, aki már péntek este bejelentette, hogy nem lesz jelen a szombatra tervezett nemzetközi ünnepségen, hanem inkább az amerikai megemlékezésen tart beszédet.
Az amerikai védelmi miniszter azt is megjegyezte, hogy „a béke csakis erő által garantálható”, de nem említette meg a jelenlegi konfliktusokat Iránban, Ukrajnában vagy a világ más részein. Az amerikai megemlékezésen jelen volt a francia védelmi miniszter, Catherine Vautrin is.
Pete Hegseth beszédében utalt arra, hogy a bevándorlás fenyegetést jelent a „nyugati civilizációra”, párhuzamot vonva a 82 évvel ezelőtti partraszállással.
„Sajnos, ma különböző európai tengerpartokat különböző veszélyes ideológiák ostromolnak: Spanyolország, Olaszország, Görögország és Bulgária partjain hajók és emberek szállnak partra” – mondta. „Fel fognak lépni az európai fővárosok ezen támadás ellen, vagy már túl késő?” – tette fel a kérdést Pete Hegseth.
A második világháborúban a második frontot megnyitó, a történelem legnagyobb partraszállási hadművelete, a brit titkosszolgálatok által kidolgozott Overlord hadművelet „leghosszabb napja” valójában már 1944. június 5-én késő este megkezdődött: a BBC kódolt üzenetet sugárzott, utasítást adva a francia ellenállási mozgalom szabotázsakcióinak megkezdésére. Éjféltől a légierő 1200 gépe mintegy 5000 tonna bombát dobott le a Le Havre-tól Cherbourgig terjedő atlanti partvidékre, majd éjfél után két órakor több hullámban 23 ezer ejtőernyőst dobtak le, hogy hídfőállásokat teremtsenek, az első felszabadított franciaországi épület egy kávézó volt a benouville-i híd közelében.
Június 6-án egy 6939 hajóból és 132 700 angol, kanadai, amerikai, belga, norvég és lengyel katonából álló flotta támadta meg a normandiai partok 80 kilométeres szakaszát. Ez a művelet döntő mértékben hozzájárult a náci Németország feletti győzelemhez, amelyet keletről a Szovjetunió is megtámadott.
A NATO-országok fontolgatják egy 70 milliárd eurós új katonai segélycsomag nyújtását Ukrajnának, amelyet akár már a jövő hónapban be is jelenthetnek a szövetség ankarai csúcstalálkozóján – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint négy NATO-diplomata közölte, hogy Németország májusban terjesztette elő a javaslatot. A finanszírozás mellett a javaslat egy új mechanizmust is tartalmazna a hozzájárulások átláthatóbb nyomon követésére. Ez néhány ország panaszai miatt történik, miszerint aránytalanul nagy költségeket viselnek Kijev támogatásával. „A legfontosabb, hogy Ankara határozott kötelezettségvállalást kapjon arra, hogy továbbra is fenntartható és méltányosabb alapon nyújtja Ukrajnának a nagyon is szükséges támogatást” – tette hozzá az ötödik magas rangú NATO-diplomata.
A kiadvány szerint a 70 milliárd eurós finanszírozás nem kizárólag új forrásokból fog állni. Mintegy 30 milliárd euró a már megállapodott, Ukrajnának nyújtott kétéves, 90 milliárd eurós uniós hitelből származik, további 40 milliárd eurót pedig kétoldalú támogatási programokon keresztül különítenek el.
Egyesek azonban attól tartanak, hogy az országok kevésbé érzik majd szükségesnek a hozzájárulást, ha számíthatnak az uniós forrásokra. A Politico azt is megjegyezte, hogy Ukrajna támogatása lesz az egyik legfontosabb kérdés, amelyet a NATO vezetőinek július 7-8-i csúcstalálkozóján megvitatnak.
Aljona Hetmancsuk, Ukrajna NATO-nagykövete azt nyilatkozta a kiadványnak, hogy minden új kötelezettségvállalásnak Kijev prioritásaira kell összpontosítania, mint például a légvédelem, a beruházások, a drónok és rakéták gyártása, valamint a nagy hatótávolságú fegyverek.
Mark Rutte, a NATO főtitkára szerda reggel ukrajnai látogatásra Kijevbe érkezett – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az Ukrzaliznica állami vasúttársaságra hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán vasúttársaság az írta: „Ma a kijevi vasúti pályaudvaron örömmel üdvözöljük Mark Rutte NATO-főtitkárt. Ez a látogatás rendkívül fontos, mint az összes korábbi, mert a szövetség szolidaritását és támogatását fejezi ki hazánk iránt.”
Az Ukrzaliznica sajtószolgálata közzétett egy fotót a kijevi pályaudvarról, ahová a Ruttét szállító vonat megérkezett. A fotók azt mutatják, hogy a NATO főtitkárát az állomáson személyesen Andrij Szibiha külügyminiszter fogadta.
Egy idő után a Rutte érkezéséről szóló hírt azonban eltávolították az Ukrzaliznica közösségi oldaláról.
A NATO vezetői Litvániában üléseztek, ahol szó esett a katonai szövetség előtt álló kihívásokról és a védelmi képességek javítása érdekében kijelölt következő lépésekről is. A közelmúltban – a NATO keleti szárnyán – történt drónincidensek kapcsán egyértelmű üzenet fogalmazódott meg Oroszországgal szemben: Moszkvát terheli a felelősség, akkor is, ha a légtérsértések nem szándékosan történtek.
A NATO készen áll arra, hogy megvédje teljes területét – jelentette ki Radmila Shekerinska főtitkárhelyettes a NATO parlamenti közgyűlésén. Beszédében rámutatott, hogy a szövetség szárazföldi alakulatai a Balti-tengertől egészen a Fekete-tenger térségéig jelen vannak, miközben a katonai szövetség légiereje a teljes keleti szárny biztonságát garantálja. A főtitkárhelyettes szolidaritását fejezte ki a Romániában történt drónincidens kapcsán, emellett szólt az ukrán civileket érő támadásokról és a globális fenyegetésekről is – számolt be róla az Origo a NATO hivatalos oldalára hivatkozva.
A főtitkárhelyettes közölte, hogy hat héten belül Ankarában rendezik meg a következő NATO-csúcstalálkozót, ahol az eddig meghozott döntések végrehajtása kerül majd napirendre. Miután a tagállamok elfogadták a 2035-ig teljesítendő, a GDP öt százalékát elérő védelmi kiadási célt, a figyelem a katonai képességek fejlesztésére irányul.
Shekerinska szerint a transzatlanti együttműködés továbbra is erős, ugyanakkor nagyobb egyensúlyra van szükség a terhek megosztásában, és az Egyesült Államok álláspontja szerint Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságának garantálásában.
Shekerinska hangsúlyozta, hogy a védelmi ipar megerősítése nélkülözhetetlen. Különösen fontosnak nevezte a légvédelmi rendszerek, a rakétaelhárító és elfogókapacitások bővítését, valamint a drónok elleni védekezés fejlesztését. Ennek érdekében gyorsabb gyártásra, szélesebb ellátási hálózatokra és egy új, transzatlanti védelmi ipari háttér kialakítására van szükség.
Marcos Perestrello, a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke kijelentette, hogy Moszkvát terheli a felelősség a NATO keleti tagállamait érintő drónincidensekért, akkor is, ha a légtérsértések nem szándékosan történtek.
Perestrello négy kiemelt feladatot nevezett meg a szövetség számára: a katonai képességek és a védelmi ráfordítások növelését, Európa szerepének erősítését a NATO-ban a terhek igazságosabb elosztásával együtt, a társadalmi ellenálló képesség fejlesztését, valamint Ukrajna támogatásának fenntartását. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi környezetben létfontosságú a NATO erejének megőrzése.
Hétfőn Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda arról beszélt, hogy az európai békemegbízott személyéről folyó viták elterelik a figyelmet a kontinens biztonságát érintő kérdésekről. Az LRT cikke szerint úgy fogalmazott:
Európa biztonsága Ukrajnában dől el, ezért Oroszországot meg kell állítani és vissza kell szorítani, nem pedig engedményeket tenni számára. Hozzátette, hogy az elképzelés nem áll összhangban Európa biztonsági céljaival.
A litván államfő szerint világosan meghúzott határok és elrettentés hiányában Oroszország még magabiztosabbá válhat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a szövetségben a legnagyobb gondot nem az erőforrások hiánya jelenti, hanem a politikai akarat és a méltányos teherviselés hiánya. Megjegyezte, hogy Ukrajna időt nyert a NATO-nak, amit nem szabad elvesztegetni.
Az orosz–ukrán háború nyomán több európai ország fokozza a civil lakosság felkészítését egy esetleges fegyveres konfliktusra. Míg Lengyelországban túlélési képzéseket tartanak, Finnországban és Svédországban pedig háborús felkészítő útmutatókat osztanak ki, Nagy-Britannia jelentős lemaradásban van. Szakértők szerint egy esetleges orosz támadás esetén a brit védelem komoly kihívásokkal szembesülne, miközben a hírszerzés attól tart, hogy a lakosság nem érzékeli kellő súllyal a fenyegetést.
[type] => post
[excerpt] => A NATO vezetői Litvániában üléseztek, ahol szó esett a katonai szövetség előtt álló kihívásokról és a védelmi képességek javítása érdekében kijelölt következő lépésekről is.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1780343100
[modified] => 1780340943
)
[title] => A litván államfő szerint Oroszországot vissza kell szorítani, nem alkudozni vele
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187950&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 187950
[uk] => 188018
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 187951
[image] => Array
(
[id] => 187951
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan.jpg
[original_lng] => 185494
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1780386805:3
[_thumbnail_id] => 187951
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 857
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 109156501000
[_oembed_24eeb9fbffae85a14c3cfc9cdba2718b] =>
💬 Britain has been magnificent in its support for Ukraine, for many of the same reasons that we are helping Ukraine.
You, too, have been a victim of Russia's actions. In fact, the term 'hybrid war' does not quite capture it; this has amounted to state terrorism. Your citizens…
— Ministry of Foreign Affairs 🇵🇱 (@PolandMFA) May 31, 2026
