Orbán Viktor miniszterelnök jelenleg Brüsszelben tartózkodik az Európai Unió állam és kormányfőinek találkozóján, az eseményen jelen van Volodimir Zelenszkij ukrán kormányfő is. A két politikust pedig egymás társaságban videózták le.
A magyar Orbán Viktor és az ukrán Volodimir Zelenszkij élénk eszmecserét folytat az EU-vezetők ma délutáni brüsszeli találkozója előtt – ezzel a címmel jelent az X-en a két politikusról egy videó, amelynek feltöltője azt is hozzátette, hogy „bárcsak lenne hang”.
Hungary's Viktor Orban and Ukraine's Volodymyr Zelenskyy in animated discussion before an EU leaders' meeting in Brussels this afternoon.
Utoljára a két politikus májusban beszélt egymással, bár igaz, akkor telefonon. Ugyan megegyeztek abban, a kétoldalú konzultációkat folytatni fogják, Orbán Viktor megerősítette, Magyarország kész hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez és erőfeszítéshez, amely elvezet a békéhez. A legemlékezetesebb azonban a tavaly decemberi esemény volt, amikor Zelenszkij váratlanul odament a magyar miniszterelnökhöz az argentin elnök beiktatási ünnepségén, ahol a felvételek tanulsága szerint elég vehemensen beszélgettek egymással.
A mostani EU-csúcs egyébként sorsdöntőnek nevezhető, az állam- és kormányfőknek meg kell állapodniuk a három csúcspozícióról. Annak ellenére, hogy az Európai Néppárt, a zöldek és a szociáldemokraták megállapodtak, amelynek értelmében Von der Leyen újrázhat, a magyar kormányfő egyáltalán nincs elragadtatva a megállapodástól. Szerinte a választókkal szembeni pimaszság, hogy a három középpárt kedden előre leegyeztette, ki kapja a posztokat.
Olha Sztefanisina miniszterelnök-helyettes megígérte, hogy Ukrajna maradéktalanul teljesíti Magyarország 11 nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos követelményét az Európai Unióhoz való csatlakozása során. Sztefanisina ezt az Ukrajna uniós csatlakozásáról tartott első kormányközi konferencián jelentette ki.
Ukrajna maradéktalanul teljesíti Magyarország nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kéréseit, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz.
„Mostantól őszintén elkötelezettek vagyunk amellett, hogy megoldjuk és ennek alapján maradéktalanul megvalósítsuk a magyar részről kiemeltként felvetett, a nemzeti kisebbségek jogai védelmének erősítését célzó 11 kérdést, és folytatjuk a kétoldalú egyeztetéseket a magyar féllel” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Megjegyezte, hogy Ukrajna kész további lépéseket tenni a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében, amelyről „párbeszéd útján és a Magyarországgal kötött megállapodások alapján, jóhiszeműen, a bizalom, a kölcsönös megértés valamint tisztelet elősegítéseként állapodott meg”.
A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna visszaadja a magyar kisebbségének mindazokat a jogait, amelyek 2015 előtt megvoltak: a magyar nyelv szabad használatát az oktatásban, a kultúrában és közéletben, valamint a politikai képviseletet a régiós és országos szinten.
Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásai az Európai Unióhoz a napokban kezdődtek el.
Magyarország garanciákat kapott a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatban – közölte a Fidesz európai parlamenti képviselője. Bocskor Andrea szerint így elhárult az akadály az elől, hogy Ukrajna elkezdje az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
Mint mondta: Ukrajna elfogadta annak a 11 pontnak a végrehajtását is, ami elsősorban az anyanyelvhasználatra és az anyanyelvi oktatásban fennálló problémák megoldására vonatkozik, és vállalja, hogy az alkotmánynak megfelelően fogja kezelni a kisebbségi jogokat.
„Magyarország mindvégig kitartott emellett az álláspont mellett, hogy a kisebbségi jogoknak szigorúan be kell kerülni a csatlakozási tárgyalási keretbe, és ez az alapvető feltétele annak, hogy Ukrajna előreléphessen, és ezért amennyiben Ukrajna nem teljesít, ezért bármikor meg tudjuk állítani ezt a folyamatot” – fogalmazott a politikus.
Mivel Magyarország nyitva tartotta a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, a béke és további emberéletek megóvása érdekében készen áll a közvetítésre Oroszország felé – mondta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a svájci békekonferencián.
A tárcavezető az ukrajnai háború megoldásáról rendezett tanácskozáson felszólalásában kiemelte: egy Ukrajnával szomszédos országot képvisel, egy olyan országot, amely már csaknem két és fél éve a háború árnyékában él, így közvetlenül szembesült a háború humanitárius következményeivel.
My Website
Magyarországra több mint 1,3 millió menekült érkezett Ukrajnából, köztük szétszakított családok, apa, férj nélkül – közölte. Kifejtette: az országba érkezett ukrán családoknak hozzáférést biztosítanak a magyar egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz. Jelenleg mintegy 1600 olyan iskola és óvoda van Magyarországon, ahova ukrán menekült családok gyermekei is járnak – tette hozzá. Kitért rá: pénzügyi támogatást adnak azoknak a magyar munkaadóknak, akik ukrán menekülteket foglalkoztatnak, továbbá több száz ukrán gyermek nyaralását biztosították táborokban, mióta kitört a háború. Ez – tette hozzá – Magyarország legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akciója, és addig folytatják, ameddig szükséges.
A miniszter arról is beszélt, hogy Ukrajna nyugati részén mintegy 150 ezres magyar közösség él, ezért Magyarország nagyon is jól tudja, milyen szenvedéseket kellett megtapasztalniuk az ukrán állampolgároknak – köztük kárpátaljai magyaroknak – az elmúlt két és fél évben. „Tudjuk, közülük hányat küldtek a frontra, tudjuk, hányan haltak meg” – fogalmazott. Szijjártó Péter kijelentette: „nem akarjuk, hogy még többen haljanak meg ebben a háborúban. Nem akarjuk, hogy még több család szakadjon szét.”
Azt mondta: Magyarország gyakorlatilag az utolsó európai ország, amely nem szakította meg a kommunikációt Oroszországgal. Nyitva tartja a kommunikációs csatornákat, tárgyalhat Oroszországgal – mutatott rá. Hozzátette: ezért a szerepünk ebben a tekintetben meghatározó lehet. Kiemelte: annak érdekében, hogy „gyermekeket mentsenek meg, hogy családokat óvjanak meg a szétszakadástól”, Magyarország készen áll a szerepvállalásra. „Kérem, ne tekintsék rossz dolognak, hogy nyitva állnak a kommunikációs csatornák” – mondta. A tárcavezető hangsúlyozta: „készen állunk, rendelkezésre állunk, és ha bármilyen üzenetük van e tekintetben, azt szívesen kézbesítjük Moszkvának vagy Szentpétervárnak, vagy ahova csak szeretnék, hogy megmentsük a gyermekeket, a családokat és megelőzzük, hogy még több család szakadjon szét”.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) fokozódó aggodalommal figyeli a létében és jövőjében fenyegetett kárpátaljai magyarság sorsát és támogat minden olyan lépést, ami a mielőbbi békét célozza.
A testület csütörtöki budapesti plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában a magyar nemzetrészek szolidaritásukat fejezik ki a konfliktusban legsérülékenyebbnek bizonyuló nemzeti közösségekkel, így mindenekelőtt a rendkívüli kihívásokkal szembesülő kárpátaljai magyarsággal, amely az elhúzódó háborús helyzetben elszánt küzdelmet folytat elvett jogai visszaszerzéséért, identitásukat védő intézményeiért, a közösség megmaradásáért a szülőföldön.
A háború további eszkalációjának veszélyére figyelmeztetve a KMKF újólag elítéli az Ukrajnát ért katonai agressziót, egyben elutasítja az erőszak minden formáját, és támogat minden lépést, amely a vérontás megállítását, a mielőbbi békét célozza a diplomáciai fellépés előtérbe állításával – áll az MTI-hez eljuttatott dokumentumban.
A KMKF minden helyzetben kiáll a szülőföldön boldogulás feltételeinek biztosításáért, amit a nemzeti identitáshoz való jog egyetemes elismerése és érvényesülése segíthet elő. A szervezet üdvözli Őszentsége Ferenc pápa erkölcsi alapú, előremutató megnyilatkozásait a szülőföldön maradáshoz való, nemzetközileg még nem kodifikált – ám mélyen gyökerezőnek és széles körűnek tekintett – jogról.
A KMKF gratulál az erdélyi és délvidéki szervezetek választási sikereihez, legyen szó önkormányzati, parlamenti vagy európai parlamenti megmérettetésről, amelyek bizonyítják az etnikai politizálás szükségességét és eredményességét.
A fórum köszönti az európai parlamenti választásokon mandátumot szerző, a magyar nemzetrészek szolgálatára készülő képviselőket, és szorgalmazza a magyar együttműködést Európában. Ehhez jó alapot jelentenek azok a nemzeti kisebbségek identitását védő eszközök és mechanizmusok, amelyeket az idén 75 éves Európa Tanács hozott létre és működtet, ideértve az e témában a parlamenti közgyűlésen elfogadott határozatokat és ajánlásokat is – olvasható az állásfoglalásban.
A KMKF felkéri a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy az Európai Unió magyar elnöksége idején kiemelt figyelmet fordítson minden olyan kezdeményezés támogatására, amely az Európa Tanács kisebbségvédelmi eszközeit be kívánja építeni az uniós jogrendbe.
A szervezet üdvözli az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) magyar közösségek munkacsoportjának megalakulását, amely az európai színtéren növeli az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi és a muravidéki magyar nemzetrészek nemzetközi láthatóságát és erősíti érdekérvényesítő erejét.
Bátorítja és segíti a FUEN erőfeszítéseit, hogy az európai polgári kezdeményezésekben is megjelenített kisebbségvédelmi célokhoz megnyerje az ősszel felálló új Európai Bizottság rokonszenvét és támogatását.
A KMKF arra is felkéri a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy méltó módon emlékezzen meg a 800 évvel ezelőtt kiadott Andreanumról, erről a kiemelkedő jogtörténeti jelentőségű, területi autonómiát létrehozó és közösségi jogokat példamutatóan rögzítő, s így évszázadokon át az erdélyi szászok önazonosságát és megmaradását elősegítő okiratról, amely Európa kulturális örökségét gazdagítja.
Közös nyilatkozatot tett szerdán délelőtt Orbán Viktor és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, miután a katonai szövetség vezetője váratlanul Budapestre érkezett.
„Közismert okokból magas reputációja van a főtitkárunknak Magyarországon” – kezdte a nyilatkozatot Orbán és elmondta, áttekintették az ország és NATO viszonyát, jelenleg 1300 magyar katona vesz részt a szövetség valamelyik hadműveletében. Minden vállalt kötelezettségünket teljesítünk, a védelmi kiadások meghaladják a GDP 2 százalékát, ellátunk légtérrendészeti feladatokat a régióban, és összekötő NATO-nagykövetség vagyunk Közép-Ázsia felé. Ezeket a vállalásainkat a jövőben is teljesíteni fogjuk.
Az orosz–ukrán háború ügyében a magyar álláspont közismerten eltér a többi NATO-tagállamétól, ezt Magyarország tudomásul veszi, és Orbán hálás a főtitkárnak azért, hogy az álláspontját minden fórumon elmondhatja.
„Magyarország nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyek bár eltérnek a szerintünk észszerű döntésektől, de a többi tagállam szorgalmazza” – mondta a miniszterelnök.
Orbán büszkén bejelentette, hogy Stoltenberg a tárgyaláson megerősítette, nem lehet kötelezővé tenni a tagállamok számára a NATO területén kívüli akciókban való részvételre. Igaz, ez eddig sem volt kötelező, a miniszterelnök azonban úgy értékelte, fontos garancia ez most Magyarország számára, aminek kiemelten nagy jelentősége van a vasárnapi, „békepárti” választási eredmények fényében.
Stoltenberg Oroszország brutális agressziójaként hivatkozott a háborúra, és elmondta, bízik benne, hogy az ukrán katonák kiképzéséről és az anyagi támogatásról is sikerül hamarosan új megállapodást kötni. Hozzátette, Magyarország sem anyagi szinten, sem magyar állampolgárok révén nem vesz majd részt az ukrán katonai támogatásban vagy a kiképzésekben, ezt a döntést a NATO tiszteletben tartja.
Oroszország inváziója Ukrajnával szemben rendkívül sok kérdést felvet – mondta Orbán, aki szerint sikerült fair megállapodást kötni a főtitkárral. Ettől még lesznek szerinte a háborús bevonódás lehetőségét felvető pillanatok, de arra garanciát vállal, hogy ilyen helyzetekben az ország szempontjait képviseli majd. „Szerencsénkre a NATO alapdokumentumai szerint a területén kívüli bármilyen akcióban való részvétel csak önkéntes lehet, így marad manőverezési lehetőségünk” – tette hozzá.
„32 szövetséges van a NATO-ban, időnként vannak eltérő vélemények, ezeket sikerül meghaladni és közös, előre mutató megoldást találni” – válaszolt Stoltenberg a Reuters kérdésére.
Előzetesen a vizit pontos céljáról nem közölt információkat a NATO, a főtitkár azonban a Bukaresti Kilencek (B9) rigai csúcstalálkozóján megosztott pár részletet. Az Euronews tudósítása szerint Stoltenberg azt mondta, főtitkárként a munkája része, hogy meglátogassa a NATO-tagországok vezetőit, és megbizonyosodjon arról, hogy egyetértenek-e. Ez utóbbi egyáltalán nem biztos, hiszen az elmúlt években számtalan feszültség terhelte a katonai szövetség és Magyarország viszonyát.
Stoltenberg 2014 óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget, és egyértelművé tette, hogy nem pályázik újabb ciklusra. A magyar kormány azt már korábban kijelentette, hogy nem támogatja, hogy Mark Rutte volt holland miniszterelnök legyen az utód. A magyar miniszterelnök ezt a Mandinernek azzal magyarázta, hogy Rutténak volt két mondata, „amit a magyarok nem bocsátanak meg neki”. Először azt mondta, hogy a magyarokat ki kell zárni az Európai Unióból, aztán pedig azt, hogy Magyarországot le kell térdeltetni, tette hozzá.
Magyarországnak az a feltétele az új főtitkárral szemben, hogy tartsa tiszteletben, hogy a magyarok nem vesznek részt a NATO területén kívüli hadműveletekben.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
A két nagy párton kívül a 8 százalékos DK–MSZP–Párbeszéd és a 6 százalékos Mi Hazánk jutott be még Magyarországról az Európai Parlamentbe.
Az EP-választáson gyakorlatilag a kezdetektől (40 százalékos feldolgozottságnál közöltek először adatot, abban már számos nagyváros is szerepelt) kialakult a stabil sorrend: Fidesz 43, Tisza Párt 30,7 százalék, 8 százalék MSZP–DK–Párbeszéd, 6 százalék Mi Hazánk.
A négy bejutó párt mögött hosszan lemaradva, az 5 százalékos küszöbtől távol jött a Momentum, a Kutya Párt, Jobbik, LMP, MMM, 2RK és MeMo.
80 százalékos feldolgozottságnál aztán elkezdett minimálisan nőni a különbség, és a Fidesz–KDNP felment 44,15 százalékra, (ez 1 540 531 voksot jelent) a Tisza Párt pedig vissza esett 30,15 százalékra.
A kormány értékelte a háborús helyzetet, ami a frontvonalak áttekintését is jelenti, illetve, hogy európai szövetségesek miképp értékelik, ami fonton történik – kezdte a kormányinfót Gulyás Gergely, Magyarország Miniszterelnökségét vezető miniszter.
A tárcavezető szerint a helyzet egyre nehezebb, az ukrán hadsereg az állásait egyre nehezebben tudja tartani. Ennek következménye sorozás intenzitásának fokozása, ami Kárpátalján is zajlik, ugyanakkor jelezte: Magyarország nem ad ki senkit Ukrajnának. Hangsúlyozta az is, hogy a NATO csak olyan döntést hozhat, amiből Magyarország fizikailag és pénzügyileg is kimaradhat.
Felelőtlennek tartjuk azokat a nyilatkozatokat, amelyek az Ukrajnába történő katonai bevonulást támogatják – mondta Gulyás, hozzátéve, hogy a tétje is a június 9-i EP-választásoknak, hogy milyen erősek lesznek a háborúpárti erők.
A magyar EU-s elnökségnek és az ukrán tárgyalásoknak nincs közük egymáshoz. Ukrajnával jelenleg is zajlanak a tárgyalások, ennek azonban feltételei vannak, ilyen, hogy Ukrajna állítsa vissza a magyar kisebbség jogait. Ez azonban mai napig nem történt meg.
Ukrajna nem tud úgy csatlakozni az unióhoz, hogy ez a feltétel nem teljesül – tette világossá Gulyás Gergely.
Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a magyar miniszterelnök sajtófőnöke.
A közlemény szerint a megbeszélés során áttekintették a magyar–ukrán kapcsolatok minden fontos elemét. A tárgyalás kiemelt témája a háború és a béke kérdése volt.
Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország kész hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez és erőfeszítéshez, amely elvezet a békéhez.
Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij megegyeztek abban, hogy a kétoldalú konzultációkat folytatni fogják – közölte Havasi Bertalan.
Az Európai Bizottság elnöke szerint a magyar emberek hozzájárultak Európa megerősödéséhez, míg Magyarország pezsgő kultúrája és gazdasági dinamizmusa az egész Európai Unióra kiható – fejtette ki álláspontját Ursula von der Leyen szerdán, Magyarország uniós csatlakozásának 20. évfordulóján.
Ursula von der Leyen a közösségi oldalán közzétett videóüzenetében azt mondta: „húsz évvel ezelőtt végre egyesült a családunk egy közös otthonban”. Magyarország mindig is Európa szívében helyezkedett el – hangsúlyozta.
Emlékeztetett: a vasfüggöny mögött magyarok nemzedékei harcoltak azért, hogy visszaszerezzék a szabadságukat.
„Önök húsz évvel ezelőtt úgy döntöttek, elfoglalják méltó helyüket kontinensünk közepén. Önök Európát választották” – fogalmazott.
Szavai szerint az Európai Unió azóta megerősödött, és Magyarország is számtalan módon gyarapodott: új iskolák, kórházak, autópályák létesültek, és saját fejlesztésű megújuló energiaforrások épültek ki. Többségük európai uniós forrásból – jegyezte meg.
Von der Leyen kiemelte, az elmúlt évben magyar tudósok két Nobel-díjat is kaptak. Karikó Katalin felfedezései segítettek a koronavírust leküzdő mRNS-vakcinák kifejlesztésében, és számtalan életet mentettek meg. Krausz Ferenc pedig közelebb vitt annak megértéséhez, „hogyan jön létre a minket körülvevő anyag”. Mindkét díj a magyar leleményességet dicséri – jelentette ki.
„Együtt erősebbek vagyunk. Éljen sokig Európa!” – tette hozzá üzenetében az uniós bizottság elnöke.
Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő közleményében kiemelte: húsz évvel ezelőtt volt a legnagyobb csatlakozási hullám, a „kontinens újraegyesítése” az Európai Unió történetében.
Húsz évvel ezelőtt „az európai család” tíz új tagállamot fogadott be, ami – szavai szerint – merész lépés volt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kontinens újraegyesítésével kapcsolatos munka még nem fejeződött be. Az elmúlt években európaiak milliói mutattak hajlandóságot és fejezték ki reményüket, hogy csatlakozzanak az unióhoz – közölte.
Hangsúlyozta: a Nyugat-Balkán országainak, Törökországnak, Ukrajnának, Moldovának és Grúziának történelmi lehetősége van arra, hogy jövőjét még erősebben az Európai Unióhoz kösse. Az EU bővítése olyan átalakító hatású politika, amely erősíti a biztonságot, a jog érvényesülését és a demokráciát, miközben növeli az európaiak életszínvonalát – emelte ki.
Közölte ugyanakkor: a jövőbeli tagállamoknak meg kell erősíteniük demokratikus intézményeiket, és tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat.
„Nemcsak egy nagyobb, hanem erősebb unió megteremtésére törekszünk, amely képes fenntartani és kiterjeszteni közös értékeinket az egész világon” – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a közösségi oldalán közzétett üzenetében azt írta: 2004 a megosztott kontinens újraegyesítését jelentette.
A bővítés következő hulláma ismét történelmi dátum lesz, a bővítés az európai stratégiai szuverenitásának sarokköve – mondta. Mind a tagjelölt országoknak, mind az uniós intézményeknek rengeteg munkát kell még elvégezniük, de 2030-ra mindkét oldalnak készen kell állna a bővítésre – közölte az Európai Tanács elnöke.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében azt írta: húsz évvel ezelőtt Európa újra egyesült. Ezzel nemzedékek álma vált valóra. Európa az összetartozást, lehetőséget és jólétet jelent – tette hozzá az uniós parlament elnöke.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság elnöke szerint a magyar emberek hozzájárultak Európa megerősödéséhez, míg Magyarország pezsgő kultúrája és gazdasági dinamizmusa az egész Európai Unióra kiható – fejtette ki álláspontját Ursula von der Leyen szerdán, Magyarors...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1714589040
[modified] => 1714580705
)
[title] => A magyar emberek erősebbé tették Európát – von der Leyen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=111642&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111642
[uk] => 111709
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 83569
[image] => Array
(
[id] => 83569
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/von-der-leyen.jpg
[original_lng] => 31095
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/von-der-leyen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/von-der-leyen-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/von-der-leyen.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/von-der-leyen.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/von-der-leyen.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/von-der-leyen.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/von-der-leyen.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1714640694:2
[_thumbnail_id] => 83569
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1148
[_oembed_986b5a7a39eee8ec3bdedf49afa97e75] =>
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
