A brit külügyminiszter szerint Oroszország súlyos árat fizetne, ha katonai akciót indítana Ukrajna ellen.
Liz Truss vasárnap, a hét vezető ipari hatalom (G7) külügyminisztereinek liverpooli értekezletén tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az ülésen egyértelműen körvonalazódott az a közös álláspont, miszerint az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak „masszív következményei” lennének. Truss hangsúlyozta: a G7-tanácskozás megmutatta, hogy a csoport kiáll a szabadságért, a demokráciáért, az emberek ahhoz fűződő jogának érvényesítéséért, hogy bárhol a világon elnyomatástól mentesen élhessenek. Az orosz kormány rendszeresen cáfolja, hogy katonai akciót tervezne Ukrajna ellen. A brit külügyminiszter azonban a liverpooli G7-értekezleten kijelentette: a tagországok – a G7 soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán – külügyminiszterei egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió esetére a gazdasági szankciók „minden lehetséges formájának” alkalmazását napirenden kell tartani. Oroszország „súlyosan megfizetne” az Ukrajna elleni esetleges katonai akcióért – mondta a brit külügyminiszter. Londoni pénzügyi elemzők legutóbbi értékeléseikben mindazonáltal valószínűtlennek minősítették az orosz-ukrán válság szélsőséges eszkalációját. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a minap változatlan stabil kilátással megerősítette Oroszország hosszú futamú szuverén devizaadósság-kötelezettségeinek „BBB” szintű, befektetési ajánlású besorolását, és ehhez fűzött indoklásában kiemelte: nem számol azzal, hogy az orosz-ukrán feszültség háborúvá fajul, mivel továbbra sem egyértelmű, hogy milyen stratégiai számítások állhatnának az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai invázió mögött. A Fitch londoni elemzői közölték: magasnak tartják az Oroszország elleni további szankciók kockázatát, nem tartozik azonban a legvalószínűbb forgatókönyveik közé egy olyan széleskörű szankciócsomag, amely az orosz energiaipari szektorra is kiterjedne, vagy megakadályozná az orosz bankokat dollártranzakciók lebonyolításában. A hitelminősítő hangsúlyozta: nem számol olyan szankciókkal sem, amelyek lehetetlenné tennék az orosz szuverén adósságszolgálat teljesítését. A brit külügyminiszter a liverpooli G7-értekezlet vasárnapi munkanapján kitért Kínára is. Kijelentette: a G7-csoport aggasztónak tartja Kína „erőszakos gazdaságpolitikáját”, és azt szeretné, ha a világgazdaságban az azonos gondolkodású, szabadságszerető demokráciák által kínált befektetések és kereskedelmi lehetőségek válnának vonzóbbá. Liz Truss szerint a G7-gazdaságok éppen ezért növelik befektetéseiket az alacsony és a közepes jövedelmű országokban. Truss ezt a G7-értekezletet felvezető előadásában is kiemelte. A londoni Királyi Külügyi Intézetben – székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban – tartott beszédében elmondta: 44 olyan alacsony és közepes jövedelmű ország van a világban, amelynek Kínával szembeni adóssága meghaladja hazai össztermékük (GDP) 10 százalékát. A brit külügyminiszter kiemelte annak fontosságát, hogy a demokratikus országok a nem piaci alapon működő gazdaságokkal szembeni fenntarthatatlan eladósodás alternatívájaként világszerte tisztább és megbízhatóbb finanszírozást nyújtsanak infrastrukturális és technológiai fejlesztési programokhoz.
Liverpoolban tanácskoznak a hétvégén a hét vezető ipari hatalom (G7) külügyminiszterei.
A brit külügyminisztérium szombati ismertetése szerint az északnyugat-angliai nagyvárosban tartandó kétnapos miniszterei értekezleten – amely a soros brit G7-elnöki időszak utolsó nagyszabású diplomáciai eseménye – a résztvevők demonstrálni kívánják egységes fellépésüket a világpolitikában tapasztalható rosszhiszemű magatartási formákkal szemben, beleértve Oroszország Ukrajnával szembeni megnyilvánulásait. Liz Truss, a vendéglátó brit külügyminiszter a hétvégi G7-tanácskozást felvezető beszédében – amelyet a londoni Királyi Külügyi Intézetben, székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban tartott – leszögezte: a globális gazdasági befolyásért folyó harc immár teljes lendülettel zajlik, és e küzdelemben Nagy-Britanniának barátaival együtt a szabad világ élvonalában kell maradnia. A brit külügyminiszter a liverpooli értekezleten hangsúlyozni kívánja annak fontosságát, hogy a demokratikus országok világszerte tisztább és megbízhatóbb finanszírozást nyújtsanak infrastrukturális és technológiai fejlesztési programokhoz, alternatívát kínálva a nem piaci alapon működő gazdaságokkal szembeni fenntarthatatlan eladósodás helyett. Liz Truss ezzel kapcsolatban kiemelte: 44 olyan alacsony és közepes jövedelmű ország van a világban, amelyeknek Kínával szembeni adóssága meghaladja hazai össztermékük (GDP) 10 százalékát. Truss a liverpooli külügyminiszteri értekezlet előtt, a BBC brit közszolgálati televíziónak adott interjúban – arra a kérdésre, hogy mennyire tart valószínűnek egy orosz katonai inváziót Ukrajna ellen – kijelentette: a G7-országok feladata éppen az, hogy elrettentsék Oroszországot egy ilyen akciótól. A brit külügyminiszter szerint stratégiai hiba lenne Oroszország részéről egy ilyen lépés, és ha bármi ilyesmi történne, annak súlyos következményei lennének. Arra a kérdésre, hogy kizárja-e a katonai válaszlépést az Ukrajna elleni orosz invázió esetére, Liz Truss kitérően úgy válaszolt: Nagy-Britannia máris együttműködik Ukrajnával védelmi és biztonsági kérdésekben. Hozzátette: a héten találkozott ukrajnai hivatali partnerével, és Ben Wallace brit védelmi miniszter is Ukrajnában járt nemrégiben, vagyis Nagy-Britannia máris támogatást nyújt Ukrajnának. Liz Truss kiemelte: London segítséget nyújt annak eléréséhez is, hogy Ukrajna energiaellátása ne kizárólag az oroszországi szállításoktól függjön. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e a brit fegyveres erők vezérkari főnökének minapi kijelentésével, miszerint ha Oroszország katonai akciót indít Ukrajna ellen, az potenciálisan a második világháború óta nem látott súlyosságú konfliktushoz vezethet, a brit külügyminiszter ugyancsak kitérő választ adott, megismételve: azt a véleményt osztja, hogy rendkívül súlyos fejlemény lenne, ha Oroszország ilyen akcióra szánná el magát. Megismételte azt a véleményét is, hogy Moszkva stratégiai hibát követne el egy ilyen akcióval, amelynek súlyos következményei lennének Oroszországra nézve. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 2 földgázvezetékre vonatkozó kérdésre a brit külügyminiszter úgy fogalmazott: „abszolút szükségszerűség” az orosz földgáz- és energiaszállításokkal szembeni függés csökkentése, részeként egy olyan átfogó stratégiának, amelynek célja a nem piaci alapon működő gazdaságokkal, a világpolitika rosszhiszemű szereplőivel szembeni függés általános csökkentése. Liz Truss egyenes utalást tett arra, hogy a G7-értekezleten felveti a kérdést Németországnak. „Találkozom új német hivatali partneremmel és nincsenek kétségeim afelől, hogy ezt a problémát is megtárgyaljuk” – fogalmazott a szombati BBC-interjúban a brit külügyminiszter.
Az amerikai elnöknek el kell döntenie legkésőbb kedden, tehát augusztus 24-én, hogy tartja vagy kitolja az amerikai csapatok afganisztáni kivonulásának korábban kitűzött augusztus 31-i határidejét, mert a művelethez idő kell – írja az Euronews.
A tálibok ellenséges lépésnek tekintik, ha az amerikaiak nem tartják be a megállapodást és tovább maradnak. Erre figyelmeztetik Joe Bident a Fehér Ház katonai tanácsadói. Azt írják, a tálibok határozottan elzárkóznak a módosítástól mondván, ha Washington nem tartja be a megállapodást, azt ellenséges lépésnek tekintik, amelynek következményei lesznek.
A brit kormányfő, a francia elnök és a német diplomácia vezetője ezzel együtt is rá akarja venni Joe Bident, hogy hosszabbítsa meg az evakuálásra fordítható időt. Mindhárman meg vannak győződve arról, hogy a tálibok elől menekülőket amerikai segítség nélkül nem tudják kihozni az országból, írják.
Csak pár óra maradt a döntésre
Boris Johnson ezért hívta össze a G7-csoportot, amely videókonferenciát tart kedden. Megfigyelők szerint nem valószínű, hogy Washington belemegy a nyílt provokációba, márpedig egyértelmű, hogy a tálibok annak vennék, ha az amerikai hadsereg nem vonulna ki Kabulból augusztus végéig. A Fehér Ház katonai szakértői szerint körülbelül három nap kell ahhoz, hogy kivonják a még ott szolgáló 5800 katonájukat az országból.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy úgy gondolják, az augusztus 31-ig hátralévő idő elég arra, hogy minden olyan amerikait kihozzanak, aki el akarja hagyni Afganisztánt. Ez a kérdésnek csak egy részére válasz, hiszen hetek óta mentik nemcsak a nyugat-európai országok, hanem az Egyesült Államok is azt a sok ezer afgánt, akik a szövetséges csapatoknak dolgoztak az elmúlt két évtizedben.
A tálibok egyelőre nem avatkoztak be
A tálib fegyveresek egyre türelmetlenebbül nézik a menekülő tömeget, egyelőre nincs utasítás arra, hogy beavatkozzanak, azonban a csapatkivonás határidejének módosításáról vezetőik sem akarnak hallani. Azzal érvelnek, hogy a Nyugat számára nemcsak kockázatos, hanem értelmetlen is lenne megbolygatni az alkut, mert a külföldi haderő távozása után is bárki elutazhat az országból, ha van útlevele.
Szuhail Sahín tálib szóvivő kijelentette, hogy ha a nyugati szövetségesek kitolják a határidőt, azzal a megszállás idejét hosszabbítják. És miután erre semmiféle elfogadható indok nincs, bizalmatlanságot fog szülni bennük. „Ha fenn akarják tartani a megszállást, az provokáció, és meglesz rá a válasz” – mondta a szóvivő.
Afgán menekültek
Az amerikai hadsereg szövetségeseivel körülbelül 48 ezer embert evakuált augusztus 14. óta Kabulból. Csak hétfőn több mint 10 ezer embert hoztak ki. A G7-ek keddi értekezletén
arról is tanácskoznak, hogyan lehet élhető életet biztosítani annak a sok ezer afgánnak, akik egyik napról a másikra voltak kénytelenek elhagyni a hazájukat egész családjukkal, és a nulláról indulnak egy idegen országban.
Forrás: mandiner.hu
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai elnöknek el kell döntenie legkésőbb kedden, tehát augusztus 24-én, hogy tartja vagy kitolja az amerikai csapatok afganisztáni kivonulásának korábban kitűzött augusztus 31-i határidejét, mert a művelethez idő kell – írja az Euronews.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1629811500
[modified] => 1629801847
)
[title] => Összeülnek a G7-ek, Bidennek döntenie kell a teljes afganisztáni kivonulás határidejéről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=28957&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 28957
[uk] => 29010
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 28959
[image] => Array
(
[id] => 28959
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7.jpg
[original_lng] => 38827
[original_w] => 800
[original_h] => 437
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7-300x164.jpg
[width] => 300
[height] => 164
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7-768x420.jpg
[width] => 768
[height] => 420
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7.jpg
[width] => 800
[height] => 437
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7.jpg
[width] => 800
[height] => 437
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7.jpg
[width] => 800
[height] => 437
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/g7.jpg
[width] => 800
[height] => 437
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1629874477:2
[_thumbnail_id] => 28959
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 2776
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b6f87e9c66a2a163e1cb8fd33c65391d] =>
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
Mint ismeretes, június 13-án, vasárnap fejeződött be a G7 vezetői csúcstalálkozója a brit Cornwallban. Ennek eredményeként a G7 országai számos fontos döntést hoztak, amelyek nemcsak ezen országok polgárait, hanem az egész világot érintik.
Vakcináció a járvány leküzdésére
A G7 zárónyilatkozata kilátásba helyezi, hogy a szegény országok több mint egymilliárd adag vakcinát kapnak a 2022-es év végéig. Ily módon a G7 vezetői megerősítették, hogy támogatják az ACT-A nemzetközi kezdeményezést és a COVAX rendszert, amely az oltóanyagok beszerzését és finanszírozását biztosítja a fejlődő országok számára. A G7-országok emlékeztettek arra, hogy a járvány kezdete óta 8,6 milliárd dollárt különítettek el ezekre a programokra, és ez az összeg 1 millió adag vakcina árának felel meg. Ezzel a G7-ek, új kötelezettségvállalásaiknak megfelelően, a rászoruló országok számára összesen 2 milliárd adag vakcinát biztosítanak.
Éghajlati problémák
A „hetek” országai megerősítették elkötelezettségüket a Párizsi éghajlati megállapodás által kitűzött célok iránt, amelybe Joe Biden elnöksége alatt tért vissza az Egyesült Államok. Ezen a célok – a globális felmelegedés 1,5°C-ra történő korlátozása az iparosodás előtti korszakhoz képest, valamint a „szén-dioxid-semlegesség” (nulla kibocsátási egyensúly) elérése legkésőbb 2050-ig. A G7 ígéretet tett arra, hogy növeli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2030-ig való csökkentésére vonatkozó kötelezettségeit. A vezető országok arra számítanak, hogy az évtized végére megfelezik a kibocsátást: „körülbelül kétszeresét annak, ami 2010-ben volt, vagy több mint felét a 2005-ös mutatónak”.
Oroszország és „rosszindulatú cselekedetei”
A G7-országok megerősítették, hogy készen állnak „együttműködni Oroszországgal a gyakorlati szempontok és saját érdekeik korlátozása mellett”. Moszkvát emlékeztetették „destabilizáló magatartására”, a választásokba való beavatkozásra, kibertámadásokra, az orosz társadalom és a tömegtájékoztatás „rendszeres üldöztetésére”, valamint Alekszej Navalnij tiltott harci kémiai vegyülettel való megmérgezésére tett kísérletére.
„Megerősítjük érdeklődésünket az Oroszországgal való stabil kapcsolatok iránt, és továbbra is együttműködünk a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken. Megerősítjük az Oroszországhoz intézett felhívásunkat, miszerint vessen véget a destabilizáló magatartásának és rosszindulatú cselekedeteinek, beleértve a más országok demokratikus rendszereibe való beavatkozást, valamint (megerősítjük a felszólítást), hogy teljesítse nemzetközi kötelezettségeit az emberi jogok területén. Többek között felszólítjuk Oroszországot, hogy sürgősen vizsgálja ki és adjon hiteles magyarázatot kémiai fegyverek alkalmazását illetően az ország területén; vessen véget a független társadalom és a tömegtájékoztatás rendszeres üldöztetésének, valamint fedje fel, állítsa meg és vonja felelősségre azokat, akik az ország határain kívül zsaroló programok alkalmazásával hajtanak végre támadásokat, visszaéléseket követnek el a kriptovalutával, hogy váltságdíjat kapjanak és más számítógépes bűncselekmény követhessenek el.”
Aggodalmak Fehéroroszország kapcsán
A G7 országai megerősítették a belorusz helyzettel kapcsolatos „mély aggodalmukat”, ahol a rezsim „továbbra is folytatja az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a nemzetközi jogok megsértését” (a Ryanair gép kényszerleszállítása, valamint Roman Protaszevics és Szofija Szapega őrizetbe vétele).
A G7 ígéretet tett, hogy folytatja a közös munkát, hogy a jogsértés elkövetői bíróság elé álljanak, egyben szankciók bevezetését is tervezi. A vezető demokráciák „továbbra is támogatják a civil társadalmat, a független médiát és az emberi jogokat Fehéroroszországban”. Aljakszandr Lukasenkát, az ország „elnökét” a G7 felszólítja, hogy „változtassa meg a politika irányt”, „kezdjen konstruktív párbeszédet a társadalom minden tagjával” és tartson újabb szabad és igazságos választásokat”.
Ukrajnai helyzet
A zárónyilatkozatot Ukrajnának szentelt részében a G7 „ismételten megerősítette Ukrajna függetlensége, szuverenitása és a nemzetközileg elismert határain belül területi egysége melletti elkötelezettségét”.
A G7 országai emlékeztették Oroszországot arra, hogy „részese a keleti-ukrajnai konfliktusnak, nem pedig közvetítő annak rendezésében. Moszkvát felszólítja, hogy „csökkentse a feszültséget és cselekedjen a nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően”, valamint vonja vissza Ukrajna keleti határa mentén és a Krím félszigeten állomásozó „csapatait és hadi technikát”. A G7 felszólítja Oroszországot és az általa támogatott szeparatisták „fegyveres alakulatait” a „konstruktív együttműködésre” és a békemegállapodás betartására.
Kínai politika
A Kínával kapcsolatos paragrafusban a G7-ek megerősítik a kollektív fellépésüket azon gyakorlatok és politika ellen, amelyek aláássák a világgazdaság igazságos és állátható működését”.
A G7 aktív együttműködést tervez a Kínai Népköztársasággal, amelyben „közös érdek állnak fenn az általános globális problémák iránt”, különös tekintettel az éghajlati és a biológiai sokféleség kérdéseit illetően.
Ugyanakkor a G7-ek emlékeztetik Kínát az „emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának” szükségességére, különös tekintettel Hszincsiang (ujgur–muszlim) lakosságát, valamint Hongkong „magas fokú autonómiáját” illetően.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Mint ismeretes, június 13-án, vasárnap fejeződött be a G7 vezetői csúcstalálkozója a brit Cornwallban. Ennek eredményeként a G7 országai számos fontos döntést hoztak, amelyek nemcsak ezen országok polgárait, hanem az egész világot érintik.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1623763800
[modified] => 1623751291
)
[title] => Miben állapodtak meg a G7 vezetői a legutóbbi csúcstalálkozón?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=25610&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 25610
[uk] => 25564
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 25565
[image] => Array
(
[id] => 25565
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/1-9.jpg
[original_lng] => 89414
[original_w] => 600
[original_h] => 379
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/1-9-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/1-9-300x190.jpg
[width] => 300
[height] => 190
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/1-9.jpg
[width] => 600
[height] => 379
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/1-9.jpg
[width] => 600
[height] => 379
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/1-9.jpg
[width] => 600
[height] => 379
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/1-9.jpg
[width] => 600
[height] => 379
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/1-9.jpg
[width] => 600
[height] => 379
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1623741412:12
[_thumbnail_id] => 25565
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2755
[_oembed_11e90a42ebc432cb8ace370c82052eb8] =>
Не пропонуйте нам припинення вогню — це неможливо без тотального виведення військ РФ. Українське суспільство не цікавить новий «Мінськ» і повернення війни через кілька років. Поки ?? не готова повністю звільнити наші землі, наша переговорна платформа — зброя, санкції та гроші.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
Excellent discussion with NATO Secretary General @jensstoltenberg I expressed my gratitude to him for coordinating the Alliance's assistance to Ukraine. On the eve of the Vilnius summit, a number of concrete projects were discussed.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Több mint egymilliárd adag koronavírus-vakcinát adományoz a kevésbé tehetős országoknak a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) – jelentette be a Hetek háromnapos angliai csúcstalálkozójának vasárnapi zárónapja után Boris Johnson brit miniszterelnök.
Johnson a G7-csúcs helyszínén, a délnyugat-angliai Cornwall megye Carbis Bay nevű kisvárosában tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a koronavírus elleni oltóanyagokat a G7-csoport vagy közvetlenül juttatja el a célországokba, vagy a szerényebb jövedelmű országok oltóanyag-ellátására életre hívott COVAX beszerzési program finanszírozásának emelésével tesz hozzáférhetővé pótlólagos dózisokat. A brit kormányfő külön kiemelte az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös fejlesztésű vakcináját, amellyel eddig több mint 500 millió embert oltottak be világszerte. Johnson kijelentette: ez a világ legnépszerűbb oltóanyaga, nem utolsósorban azért, mert önköltségi áron hozzáférhető. Elmondta: a Covax elosztási mechanizmus által eddig hozzáférhetővé tett oltóanyagok 96 százaléka Oxford/AstraZeneca-vakcina volt. Boris Johnson szerint az egymilliárd dózisra szóló fejajánlás nagy lépés a világ teljes lakosságának beoltása felé.
A G7-csúcson felajánlott egymilliárd dózisból 500 milliót az Egyesült Államok, százmilliót Nagy-Britannia szállít. A vasárnap délutáni sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva Boris Johnson kijelentette: a brit kormány rendelkezésére álló tudományos adatok alapján „nem úgy tűnik”, hogy a koronavírus-járvány kórokozója laboratóriumból szabadult volna rá a világra. Hozzátette ugyanakkor, hogy „nyitottan kell hozzáállni” a vírus eredetének kérdéséhez.
A találkozó helyszínéül szolgáló délnyugat-angliai kisváros után Carbis Bay Kommünikének nevezett 25 oldalas zárónyilatkozatban a résztvevők – a G7-csoport soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország és Olaszország vezetői – leszögezik: a most felajánlott egymilliárd dózissal együtt a G7-országok a koronavírus-világjárvány kezdete óta immár több mint kétmilliárd adag oltóanyag adományozására vállaltak kötelezettséget.
A G7-kommüniké tartalmazza azt a célkitűzést is, hogy az eddigi 300 napról száz nap alá kell csökkenteni az új vakcinák, kezelési és diagnosztikai eljárások kifejlesztésének és engedélyezési eljárásának időtartamát.
Boris Johnson már a most véget ért G7-csúcsot előkészítő, néhány héttel ezelőtti virtuális csúcstalálkozón meghirdette azt a célt, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen kidolgozni a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen. Johnson azon az értekezleten hatalmas és példátlan globális vívmánynak nevezte, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni. Hangsúlyozta azonban, hogy ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább csökkenteni, lehetővé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak. Ezt a célt fogalmazza meg immár hivatalosan a G7-csúcstalálkozóról kiadott Carbis Bay Kommüniké.
A záróközlemény leszögezi: ahhoz, hogy a koronavírus-járványnak jövőre véget lehessen vetni, a világ lakosságának legalább a 60 százalékát be kell oltani. A zárónyilatkozatban a csúcstalálkozó résztvevői jóváhagyták a G7-pénzügyminiszterek minapi londoni értekezletének határozatát arról, hogy a jelenleginél igazságosabb globális adózási rendszerre van szükség. A kommünikében is szerepel ennek megfelelően a társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának szándéka. A nyilatkozat szerint a G7-országok elkötelezik magukat annak az alapelvnek a támogatása mellett, amely 15 százalékos szinten határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-minimumot.
A csúcsértekezleten az amerikai elnök és a brit kormányfő megfogalmazta azt a célt is, hogy a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatok piacaiként szolgáló országok adóztatási jogot kapjanak az e cégek által 10 százalékos haszonkulcs felett megtermelt nyereség legalább 20 százalékára. Ez a kitétel ugyanakkor a vasárnapi záróközleményben külön nem szerepel.
A csúcstalálkozó három napját alaposan megterhelték az észak-írországi kereskedelemszabályozási viták. Ebben a kérdésben elsősorban London és az Európai Bizottság, illetve a brit kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök között zajlottak le kemény csörték. Az egyre élesebb vita abból ered, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő megállapodás külön észak-írországi protokolljának megfelelően Észak-Írország – amely nem része Nagy-Britanniának – a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes szabályozási elemeivel, Nagy-Britannia ugyanakkor kilépett az EU e két integrációs szerveződéséből. Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni. London azonban egyoldalúan elhalasztotta a protokoll több elemének bevezetését, és az EU emiatt jogi eljárást kezdeményezett a brit kormány ellen. Vasárnapi sajtótájékoztatóján Boris Johnson ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az észak-írországi kérdés „elenyészően csekély” részét képezte az G7-csúcs megbeszéléseinek.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Több mint egymilliárd adag koronavírus-vakcinát adományoz a kevésbé tehetős országoknak a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) - jelentette be a Hetek háromnapos angliai csúcstalálkozójának vasárnapi zárónapja után Boris Johnson brit minisztere...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1623665640
[modified] => 1623664868
)
[title] => Johnson: több mint egymilliárd adag koronavírus-oltást adományoz a G7-csoport a szegényebb országoknak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=25531&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 25531
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 25536
[image] => Array
(
[id] => 25536
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson.jpg
[original_lng] => 79246
[original_w] => 780
[original_h] => 440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson-768x433.jpg
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson.jpg
[width] => 780
[height] => 440
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson.jpg
[width] => 780
[height] => 440
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson.jpg
[width] => 780
[height] => 440
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/boris-johnson.jpg
[width] => 780
[height] => 440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1623654069:10
[_thumbnail_id] => 25536
[_edit_last] => 10
[views_count] => 5494
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_f4f52459052ea6d94bebe0cdda77a2d2] =>
A G7-es országcsoport vezetői angliai csúcstalálkozójukon megvitatták az Európai Unió keleti szomszédságának a kérdését, aminek keretében támogatásukról biztosították Ukrajna területi egységét – adta hírül vasárnap a Levij Bereg hírportál.
A jelentés szerint a Hetek csúcstalálkozójának külpolitikai kérdésekkel foglalkozó részének napirendjén szerepelt egyebek mellett Ukrajna. Mint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kifejtette: „mivel Oroszország folytatja az európai biztonság aláásását, számíthatunk az erős transzatlanti szövetségre ennek a kérdésnek a megoldásában.”
Az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy Ukrajna fontos helyet foglal el a G7-ek csúcstalálkozójának napirendjén. „A G7-ek támogatják Ukrajna területi egységét, és készek támogatni a reformok megvalósítása terén kifejtett erőfeszítéseit” – mondta. Mint rámutatott, „Ukrajnának erős, a jogfelsőség alapján működő erős intézményekre van szüksége.”
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
Ursula gives almost no cash to Ukraine. Some scraps. Poland, took care of the maintenance of most refugees from Ukraine, got almost nothing. Ursula currently applies greater sanctions against Poland than against Russia. Germany sympathizes with Russia.
Discussed macro-fin aid to ?? for the current year & 2023 with President of the European Commission @vonderleyen. Noted the importance of continuing the grain initiative for world food security. Discussed increasing sanctions & opposing actions of Iran, which supports aggression
In #Davos, "Europe will always stand with you," EU chief tells #Ukraine's first lady Olena Zelenska. “In this last year your country has moved the world & inspired Europe & I can assure you that Europe will always stand with you,” von der Leyen said. https://t.co/8wlQlkuw3U
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Dear @ZelenskyyUa, Europe will always stand by Ukraine in the pursuit of peace.⁰ You can count on our support at the negotiating table to achieve a just and lasting peace. ⁰Today, we also discussed the steps Ukraine is taking to earn its place in our family of nations. pic.twitter.com/T8jXnEMbqu
Bármilyen lehetséges eszközzel fenntartja London az Egyesült Királyság területi integritását – mondta szombaton az észak-írországi kereskedelemszabályozási vitákra utalva a brit miniszterelnök. Az ügy meglehetősen jelentős súlyú napirendi ponttá vált a hét vezető ipari hatalom (G7) délnyugat-angliai csúcstalálkozójának második munkanapján. Boris Johnson a G7-csúcs helyszínén tett nyilatkozatában utalt arra is, hogy a nagy-britanniai koronavírus-fertőződések számának emelkedése miatt a tervezettnél később oldhatják fel a járvány megfékezését célzó, még érvényben lévő utolsó korlátozásokat.
Johnson a BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: az Európai Unió (EU) vezetőinek körében meglehetősen sok a félreértés az észak-írországi helyzettel kapcsolatban.
A brit kormányfő nyilatkozatának előzményeként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – aki az EU képviseletében van jelen a G7-csúcson – Johnsonnal tartott szombati megbeszélése után leszögezte: az EU teljesen egységesen vallja, hogy az észak-írországi szabályozási protokollt be kell tartani. Hozzátette: az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás és az ír sziget békéje alapvető fontosságú, az ennek megvédését célzó protokollt az Egyesült Királyság és az EU is aláírta és ratifikálta, a megállapodást mindkét félnek be kell tartania. Boris Johnson ugyanakkor a BBC-nek kijelentette: arra számít, hogy az ügyben gyakorlatias megoldás születik, de ha mégsem, a brit kormánynak ebben az esetben elsődleges kötelezettsége az Egyesült Királyság területi integritásának fenntartása. A brit miniszterelnök szerint London ezt bármilyen lehetséges módon biztosítani fogja.
Az egyre élesebb vita abból ered, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeit rögzítő megállapodás külön észak-írországi protokolljának megfelelően Észak-Írország – amely nem része Nagy-Britanniának – a brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes szabályozási elemeivel, Nagy-Britannia ugyanakkor kilépett az EU e két integrációs szerveződéséből. Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az uniós egységes piacra – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be. Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni. A nagypénteki rendezési megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként ezen a 499 kilométeres határon – amely a brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára – hosszú évek óta nincs fizikai ellenőrzés. A Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalom ellenőrzésére június végéig türelmi időszak érvényes, London azonban ezt egyoldalúan októberig meghosszabbította. Az EU ugyanakkor jogi eljárás kezdeményezését helyezte kilátásba arra hivatkozva, hogy a protokollal ellentétes egyoldalú brit lépések a nemzetközi jog megsértését jelentik.
Egybehangzó elemzői vélemények szerint ha a vita eszkalálódik, kereskedelmi háború is kialakulhat az EU és Nagy-Britannia között az egymás termékeire kivetett büntetővámok és kvóták formájában.
Boris Johnson a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások feloldásáról a szombati BBC-interjúban azt mondta: a brit kormány által kidolgozott nyitási menetrendnek visszafordíthatatlannak kell lennie, ezért óvatosan kell eljárni, különös tekintettel arra, hogy az először Indiában azonosított, Delta nevű vírusvariáns terjedése miatt növekszik az új fertőződések száma, és valamivel emelkedett a kórházi kezelést igénylő megbetegedések száma is. Johnson hétfőn jelenti be, hogy a még érvényben lévő utolsó korlátozásokat a kormány feloldja-e az erre feltételesen kitűzött június 21-i időpontban. Egészségügyi szakértők egybehangzóan az időpont halasztását kérik annak érdekében, hogy a teljes nyitásig minél többen mindkét oltást megkaphassák. Kormányforrásokból származó nem hivatalos szombati értesülések szerint gyakorlatilag biztosra vehető a halasztás; egyes források az utolsó korlátozások feloldásának négyhetes késleltetését sem zárták ki.
A G7-csúcs résztvevői a szombati munkanapon támogatták Joe Biden amerikai elnök arra irányuló kezdeményezését, hogy a csoport – az erről kiadott közlemény megfogalmazása szerint – magas színvonalú, átlátható infrastrukturális beruházási egyezményeket kössön alacsony és közepes jövedelmű országokkal a koronavírus-járvány utáni helyreállítás jegyében. Az amerikai kormány nem titkoltan az ugyanezekben az országokban folyó kínai beruházási programok alternatívájaként terjesztette elő ezt a kezdeményezést, amelyet a G7-csoport a csúcs vasárnapi záróközleményében várhatóan hivatalosan is támogat.
