A Razumkov Központ által végzett friss közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezett ukránok 42 %-a Volodimir Zelenszkij elnököt nevezte meg a 2020-as év legnagyobb csalódásaként, megelőzve Petro Porosenko előző államfőt – adta hírül szerdán a strana.ua hírportál.
A jelentés szerint a Razumkov Központ felmérésében a válaszadók 10 %-a Porosenkót, 2–2 %-a Viktor Medvedcsuk ellenzéki politikust és Denisz Smihal miniszterelnököt, 1–1 %-a Julija Tomosenkót, Oleg Lkjaskót, Olekszandr Honcsaruk volt miniszterelnököt tartotta az idei év csalódásának. A megkérdezettek 5 %-a mindegyik politikusban csalódott, 17 % nem tudott válaszolni a kérdésre.
Kutatásban részt vett ukránok 20 %-a Zelenszkijt nevezte meg az idei év politikusaként, miközben a múlt év végén még 46 % volt ezen a véleményen. Porosenkót 10 %, Jurij Bojkót 5 %, Medvedcsukot 4 %, Dmitro Razumkov házelnököt 3 %, Julija Timosenkót 3%, Vitalij Klicsko kijevi polgármestert 2 % tartotta az év politikusának.
A szociológiai felmérések és a „ranglisták” mindig is érdekelték mind a politikusokat, úgy a lakosságot is, mert ennek köszönhetően irányíthatóak a történések és a közvéleményt is a „megfelelő” irányba lehet terelni.
A közelmúltban az egyik tekintélyes analitikai központ – a Razumkov nevét viselő ukrán Gazdasági és Politikai tanulmányi központ szociológiai tanulmányt készített „Az állampolgárok értékelése az ország helyzetéről, a társadalmi intézményekbe és politikusokba vetett bizalom szintje, a lakosság választási irányultsága (2020 április)” címmel, amelyet a Hanns – Seidel Alapítvány ukrajnai képviselete támogatott.
A tanulmányt 2020. április 24-29-e között végezték el telefonos interjú útján, a mobil- és vezetékes telefonszámok véletlenszerű kiválasztása alapján. A felmérés során 2 056, 18 éven felüli személyt kérdeztek meg Ukrajna minden régiójában, kivéve a Krím-félszigetet, valamint Donyeck és Luhanszk megye ideiglenesen elfoglalt területeit.
Íme az eredmény:
A
társadalmi helyzet általános értékelése
A válaszadók 29%-a úgy véli, hogy Ukrajnában az események helyes irányba haladnak, 49%-a azt állítja, hogy az események rossz irányba haladnak. A válaszadók 29%-a szerint Ukrajna képes az elkövetkező néhány évben leküzdeni a fennálló problémákat és nehézségeket. Azok aránya, akik úgy gondolják, hogy az ország csak hosszabb távon képes legyőzni őket, 50%, azt, hogy nem képes legyőzni őket 14,5%-a állította.
Az állami-
és közintézményekbe vetett bizalom
A válaszadók 59%-a bizalmát fejezte ki az ukrán elnök iránt, 35%-a nem bízik benne. A válaszadók 28%-a bízik az ukrán parlamentben, míg a válaszadók 66%-a bizalmatlan. A bizalmatlanság uralkodik az ukrán kormánnyal (32%, illetve 57%), a Nemzeti Bankkal (34%, illetve 50%), a Nemzeti Rendőrséggel (36%, illetve 56%) és az egészségügyi minisztériummal (29%, illetve 63%) kapcsolatban.
A
politikusok
iránti bizalom
A politikusokba vetett bizalom mértékének értékelésekor – a kérdőívben szereplő nevek között – csak Volodimir Zelenszkijben bíznak többen, mint nem (a válaszadók 57%-a bízik benne, 37%-a nem).
Más politikusok esetében a megkérdezettek gyakrabban adtak bizalmatlanságuknak, mint a bizalomnak hangot. D.Razumkovban 34% bízik, 37% nem, Sz. Vakarcsuk 20% igen, 64% nem, J. Bojko 19% igen, 66% nem, J.Timosenko 18,5% igen, 74% nem, P. Porosenko 18% igen, 77% nem, A. Avakov 16% igen, 69% nem, D. Smihal 13% igen, 38% nem, A. Jermak 9%-igen, 41,5% nem.
A
lakosság választási irányvonalai
Ha a közeljövőben kerülne sor az ukrán parlamenti választásokra, akkor a „Nép szolgája” politikai párt kapná a választópolgárok legnagyobb támogatását (azoknak a 41,5%-a, akik részt vennének a választásokon és eldöntötték, hogy kire fognak szavazni). A válaszadóknak a 14%-a az „Ellenzéki Platform – Az Életért”-re szavazna, az „Európai Szolidaritás”-ra 14%, a Batykivscsina-ra 7%, „Erő és becsület”-re 4,5%.
Ha az elnökválasztásra kerülne sor a közeljövőben, V. Zelenszkij megszerezné a legtöbb szavazatot (45%-a azoknak, akik részt vennének a választásokon és eldöntötték, hogy kire fognak szavazni). 13%-a Porosenkóra, 11% Bojkóra, 6% Szmeskóra, 5% Julija Timosenkóra, 3,5% Hricenkóra és 2% szavazna Ljaskóra.
[type] => post
[excerpt] => A szociológiai felmérések és a „ranglisták” mindig is érdekelték mind a politikusokat, úgy a lakosságot is, mert ennek köszönhetően irányíthatóak a történések és a közvéleményt is a „megfelelő” irányba lehet terelni.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1588693320
[modified] => 1588683340
)
[title] => Melyik politikusban bíznak az ukránok: áprilisi közvélemény-kutatás adatai
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=5282&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 5282
[uk] => 5266
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 5267
[image] => Array
(
[id] => 5267
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[original_lng] => 332806
[original_w] => 982
[original_h] => 520
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1-300x159.jpg
[width] => 300
[height] => 159
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1-768x407.jpg
[width] => 768
[height] => 407
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1588672540:5
[_thumbnail_id] => 5267
[_edit_last] => 5
[views_count] => 6336
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_1cf2d77467f588a963a685289222cc07] =>
[_oembed_time_1cf2d77467f588a963a685289222cc07] => 1588672276
[_oembed_b188f9973b5f268bcbaa4bd98c7a2858] =>
[_oembed_time_b188f9973b5f268bcbaa4bd98c7a2858] => 1588682523
[_oembed_461724d21ded723caf347d8d348f996d] =>
Володимир Зеленський провів зустріч з Прем’єр-міністром України Олексієм Гончаруком і поставив перед урядом низку невідкладних завдань. Зокрема, було обговорено оптимізацію роботи Кабміну, питання нарахування справедливих зарплат міністрам і топ-менеджерам держкомпаній, звільнення очільників міністерств, які не досягли реальних результатів, а також налагодження діалогу з парламентом.«Зараз не той час, щоб розхитувати державу економічно й політично», – наголосив Президент під час розмови.
Javult a szabadságjogi helyzet Ukrajnában 2019-ben, bár az ország egyelőre csak a „részben szabad” kategóriában található – állapította meg a szabadságjogi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi nonprofit civil szervezet, a Freedome House legújabb jelentésében, amelyről a capital.ua hírportál tájékoztatott.
A jelentés
szerint Ukrajna több ponttal javított szabadságjogi helyzetén 2019-ben az egy
évvel korábbi állapotokhoz képest. A felmérésben nem szerepel az emberi jogokat
lábbal tipró, orosz megszállás alatt lévő Krím és Donbász – emlékeztetett a
szervezet. A Freedom Hosuse értékelésében megállapította, hogy Ukrajna ugyan a
részben szabad kategóriában található, ám a javulás útján van, mert a több
ponttal lépett előre tavaly, és most a 62. helyen van a szabadság 100-as
skáláján.
A globális civil
szervezet beszámolójában rámutatott a pozitívumokra: „Viktor Janukovics
hatalomtól történt eltanácsolása után a tömeges tiltakozások hatására 2014-ben
Ukrajnában számos pozitív reform szökkent szárba. Ennek ellenére a korrupció
továbbra is arat, és a leküzdésére irányuló intézkedések is csak részben
valósulnak meg.”
A pozitív
fejleményekre összpontosító jelentés mégis idéz olyan jogvédőket, akik szerint Ukrajnában
gyakoriak az újságírók, civil aktivisták, kisebbségek elleni támadások. A
rendőrség ezekre a törvénysértésekre rendszerint nem reagál megfelelő módon,
áll a szabadságértékelő beszámolóban.
A Freedom House a
töretlenül fokozódó ukrán szabadság meghatározó tényezőiként említi, hogy
kompetitív és tisztességes volt a tavalyi elnök- és parlamenti választás, az új
kormány pedig elkezdte és sikerrel kecsegtető módon hajtotta végre a régen várt
reformokat. A múlt év fontos ukrán epizódjaként tartja számon a globális
szabadságszervezet a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság létrehozását annak
ellenére, hogy a taláros testület egyetlen ítéletet sem hozott az év végéig.
(vb/capital.ua)
[type] => post
[excerpt] => A Freedom Hosuse értékelésében megállapította, hogy Ukrajna ugyan a részben szabad kategóriában található, ám a javulás útján van, mert a több ponttal lépett előre tavaly, és most.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1583350200
[modified] => 1583349868
)
[title] => Egyre szabadabb ország Ukrajna a Freedom House értékelése szerint
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=3797&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3797
[uk] => 3859
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 3799
[image] => Array
(
[id] => 3799
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2.jpg
[original_lng] => 163418
[original_w] => 650
[original_h] => 366
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1583480211:3
[_thumbnail_id] => 3799
[_edit_last] => 10
[views_count] => 6490
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_45e6a7e5f30e1d0f401213a1b609a08e] =>
[_oembed_time_45e6a7e5f30e1d0f401213a1b609a08e] => 1583342627
[_oembed_4edbf604ffa33fa1705faf34ddb59557] =>
[_oembed_time_4edbf604ffa33fa1705faf34ddb59557] => 1614171993
[_oembed_a05f2c97e4beec38b9af6015077e7de5] => {{unknown}}
[_oembed_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] =>
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership - a figure that has remained relatively stable in recent years.
Ukrajna állami szervei közül az állampolgárok a Legfelsőbb Tanácsban bíznak a legkevésbé. A megkérdezettek 68,5%-a fejezte ki bizalmatlanságát a Legfelsőbb Tanács felé, s 52,6%-a Dmitro Razumkov házelnök felé. Nem bízik a lakosság a Miniszteri Kabinetben (68,3%) és Olekszij Honcsaruk (65,5) miniszterelnökben sem.
Az adatokról a Társadalmi Megfigyelőközpont (Соціальний моніторинг) és az Olekszandr Jaremenko Ukrán Társadalomkutatási Intézet számolt be. A két intézmény 2020. január 24–28. között végezte a felmérést, összesen 2003 18 év feletti személyt kérdeztek meg az egész ország területén, kivételt képzett a Krím-félsziget, továbbá a Doneck és Luhanszk megszállt területein élő lakosság.
Az ukránok relatív többsége szerint az ország jelenlegi politikai vezetése jobb, mint az előző ciklusban volt, az emberek alapvetően derűlátóan tekintenek a jövő évre, és Zelenszkij magasan a legnépszerűbb politikus – derült ki az Ilka Kucseriva Alapítvány és a Razumkov Központ felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön tették közzé.
A december 13–18.
között 2017 résztvevővel végzett felmérésben a megkérdezettek
43 százaléka válaszolta azt, hogy a jelenlegi vezetés jobb az
előzőnél, míg 34 százalék szerint semmiben sem különbözik és
csupán 13 százalék vélekedett úgy, hogy rosszabb a korábbinál.
A megkérdezettek
nagy többsége szerint a közeljövőben nem várhatók tömeges
demonstrációk. Negyven százalék szerint ennek igen kicsi a
valószínűsége, 34 százalék biztos abban, hogy nem lesznek
tüntetések. Ezzel szemben 16 százalék valószínűnek nevezte,
hogy a nagyvárosokban lesznek tömeges tiltakozó megmozdulások,
közülük három százaléknak meggyőződése, hogy biztosan
lesznek. A résztvevők 16 százaléka kész lenne részt venni
demonstrációkon, de csak négy százalékuk választotta azt a
választ, hogy „mindenképpen ott a helye”. Ugyanakkor 71
százalék kijelentette, hogy nem kíván részt venni tüntetéseken.
Volodimir Zelenszkij
jelenlegi elnököt 46 százalék nevezte az „év politikusának”.
Mögötte jelentősen lemaradva a második helyen végzett hivatali
elődje, Petro Porosenko volt államfő, akit a válaszadóknak
csupán a 7,5 százaléka nevezett meg az „év emberének”. Egy
évvel korábban Porosenko egy ugyanilyen felmérésben még 16
százalékos eredményt ért el. A harmadik Julija Timosenko volt
kormányfő, az ellenzéki Haza párt vezetője lett 3,3 százalékos
eredménnyel, 2,8 százalékot kapott Dmitro Razumkov házelnök, és
2,7-et Jurij Bojko, a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Az
Életért párt vezetője. A megkérdezettek 24 százaléka nem
tudott egy politikust sem megnevezni.
Az idei év fő
politikai eseményének 57,8 százalék az elnök- és parlamenti
választásokat nevezte meg, 8,1 százalék a szeptemberi
ukránr–orosz fogolycserét és 5,2 százalék a „normandiai
négyek”, azaz Ukrajna, Oroszország, Franciaország és
Németország december 9-én Párizsban megtartott csúcstalálkozóját.
16 százalék nem tudott a kérdésre válaszolni.
A jövő évre
meglehetősen derűlátóan tekintenek az ukránok: 51 százalék
reméli, hogy 2020-ban több jó fog történni, mint rossz. Húsz
százalékuk pedig egyenesen biztosra veszi, hogy a következő év
jobb lesz az ideinél, és csupán 16 százalék gondolja ennek az
ellenkezőjét. A többségük bízik a nemzeti valuta, a hrivnya
erősödésében, de nem tartják valószínűnek, hogy sikerül
visszafogni a korrupciót, biztosítani a tisztességes
igazságszolgáltatást, csökkenteni a bűnözést, a
rezsiköltségeket. Túlnyomó többségük nem gondolja, hogy
bármilyen – elnök- vagy parlamenti – előrehozott választás,
illetve kormányváltás lenne jövőre. A megkérdezettek nagyjából
fele-fele arányban voltak megosztottak a Donyec-medencei fegyveres
konfliktus rendezésének esélyét, az életminőség és az üzleti
körülmények javulását illetően.
MTI
https://youtu.be/odnyV4xGSWE
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok relatív többsége szerint az ország jelenlegi politikai vezetése jobb, mint az előző ciklusban volt, az emberek alapvetően derűlátóan tekintenek a jövő évre, és Zelenszkij magasan a legnépszerűbb politikus – derült ki az Ilka Kucseriva A...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1577446347
[modified] => 1577619809
)
[title] => Az ukránok 43 százaléka szerint az ország jelenlegi vezetése jobb az előzőnél (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=509&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 509
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 510
[image] => Array
(
[id] => 510
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4.jpg
[original_lng] => 85051
[original_w] => 600
[original_h] => 312
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4-300x156.jpg
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4.jpg
[width] => 600
[height] => 312
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4.jpg
[width] => 600
[height] => 312
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4.jpg
[width] => 600
[height] => 312
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4.jpg
[width] => 600
[height] => 312
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4.jpg
[width] => 600
[height] => 312
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1577612609:10
[_thumbnail_id] => 510
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3936
[_oembed_45e6a7e5f30e1d0f401213a1b609a08e] =>
[_oembed_time_45e6a7e5f30e1d0f401213a1b609a08e] => 1577612550
[_oembed_e7f3e4da670a78fa0dff243ba97dde49] => {{unknown}}
[_oembed_4edbf604ffa33fa1705faf34ddb59557] =>
[_oembed_time_4edbf604ffa33fa1705faf34ddb59557] => 1616552879
[_oembed_d2960201b15edf58bb4aadb38e462362] => {{unknown}}
[_oembed_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] =>
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership - a figure that has remained relatively stable in recent years.
